ÚJ SZÉCHENYI TERV KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM (KÖZOP) CÉLZOTTAN KÖZLEKEDÉSBIZTOSÁGOT JAVÍTÓ FEJLESZTÉSEK

Átírás

1 ÚJ SZÉCHENYI TERV KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM (KÖZOP) CÉLZOTTAN KÖZLEKEDÉSBIZTOSÁGOT JAVÍTÓ FEJLESZTÉSEK NEW SZÉCHENYI PLAN TRANSPORT OPERATIONAL PROGRAMME DEVELOPMENTS SPECIFICALLY TO IMPROVE TRAFFIC SAFETY

2

3 Tartalom Tartalom 5 KÖZOP - CÉLZOTTAN KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGOT JAVÍTÓ FEJLESZTÉSEK 5 7 közlekedésbiztonsági helyzet ma Magyarországon 12 az üzemeltetési, kezelési feladatok során eddig végzett közlekedésbiztonsági intézkedések 19 Projektek bemutatása 21 KÖZOP Építési engedélyköteles közlekedésbiztonsági beruházások az Állami Autópálya Kezelő Zrt. Üzemeltetésében lévő gyorsforgalmi úthálózaton (előkészítés) 26 KÖZOP Építési engedélyezési eljárás nélkül megvalósítandó közlekedésbiztonsági beruházások az Állami Autópálya Kezelő Zrt. Üzemeltetésében lévő gyorsforgalmi úthálózaton (előkészítés és megvalósítás) 33 KÖZOP Baleseti gócpontok megszüntetésének előkészítése (előkészítés) 37 KÖZOP Közlekedésbiztonságot javító fejlesztések az országos közúthálózaton (előkészítés és megvalósítás) 42 KÖZOP Közlekedésbiztonsági projektcsomag a MÁV hálózatán problémás hossz-szelvények átépítése (előkészítés) 46 KÖZOP Közlekedésbiztonsági projektcsomag a MÁV hálózatán (előkészítés és megvalósítás) 57 KÖZOP Célzottan közlekedésbiztonságot javító fejlesztések a GySEV Zrt. hálózatán (előkészítés és megvalósítás) 59 KÖZOP , KÖZOP , KÖZOP , Célzottan közlekedésbiztonságot javító fejlesztések A közlekedésbiztonság növelése terén kifejtett rendőrségi tevékenység komplex fejlesztése (gyorsforgalmi úthálózaton, országos főúthálózaton, városi és egyéb úthálózaton) (előkészítés és megvalósítás)

4 Bevezető 6

5 ÚJ SZÉCHENYI TERV KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM (KÖZOP) CÉLZOTTAN KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGOT JAVÍTÓ FEJLESZTÉSEK a projektek Bevezető bemutatása 7 Sosem látott mértékű országos közúti közlekedésbiztonsági program indítására nyílik lehetőség az Új Széchenyi Terv keretein belül, ezekkel a szavakkal jellemezte Schváb Zoltán, közlekedésért felelős helyettes államtitkár úr azt az uniós támogatás felhasználásával tervezett programcsomagot, amit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága keretében összeállítottunk. A Közlekedés Operatív Program (KözOP) átfogó stratégiai céljainak (elérhetőség, közlekedésbiztonság javítása, közösségi közlekedés vonzóvá tétele, környezetbarát közlekedés kialakítása) elérésére a tervezési időszak várható szabad kereteinek felhasználására több programjavaslatot dolgoztunk ki. A programjavaslatok között szerepel egy célzottan közlekedésbiztonságot javító intézkedéseket, infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazó program. Véleményünk szerint a közlekedésbiztonsági szempontok prioritást kell, hogy élvezzenek a közlekedési fejlesztéseknél. Meggyőződésünk, hogy ott kell beavatkozni, ahol azzal baleseteket előzhetünk meg, emberéleteket óvhatunk meg. A KözOP szövege az első átfogó cél megvalósításánál felhívja a figyelmet a közlekedésbiztonság fontosságára. Az Operatív Program szövegében összesen 36 helyen kerül megemlítésre a biztonság, a balesetek megelőzésének jelentősége. A SWOT elemzés a gyengeségek között szerepelteti, hogy a felújítások elmaradása befolyásolja a közlekedés biztonságát, a veszélyek között olvasható, hogy a forgalomnövekedés rontja a közlekedésbiztonságot, növekszik a települések tranzitforgalma és környezetének terhelése. A hosszú távú közlekedési stratégia megvalósításában külön kiemelésre került a közlekedésbiztonság fontossága. A KözOP-ot megalapozó stratégia, az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) a horizontális témák között első helyen említi a közúti közlekedési balesetben elhunytak számának évi 500 fő alá történő csökkentése elérendő célt (az Országgyűlés által elfogadott, ma is hatályos Magyar Közlekedéspolitika elvárásainak megfelelően). A március 28-án kelt, COM(2011) 144 számú Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé című uniós Fehér Könyv célkitűzései között is szerepel a baleseti halálozás csökkentése, 2050-re szinte nullára, 2020-ra felére. Ennek szellemében állítottuk össze azt a programot, amellyel baleseteket megelőző, igen hatékony beavatkozásokat kívánunk megvalósítani. A projektek jellemzője a hatékonyság, hiszen sokszor kis költségráfordítással igen komoly eredményeket lehet elérni a balesetmegelőzés terén a baleseti adatok elemzése alapján tervezett célzott beavatkozásokkal. (Halálos baleset esetén 266,9 MFt/áldozat, súlyos sérülés esetén 35,8 MFt/áldozat, könnyű sérülés esetén 2,6 MFt/áldozat értékekkel számolunk.)

6 Bevezető 8 A közúthálózatok kezelői, illetve a vasúthálózatok üzemeltetői felkérésünkre javaslatokat tettek balesetmegelőző fejlesztésekre. Egyeztetéseket követően az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a MÁV Zrt., a GySEV Zrt. és a Magyar Közút NZRt., (a közútkezelők, illetve a vasúthálózat üzemeltetői), továbbá a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala konzorciumi formában, valamint a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ bevonásával egy országos közlekedésbiztonsági programot állítottunk össze, a 20. oldalon található táblázat szerint, várható 72,139 Mrd Ft költséggel. Ma ebből az összegből 55 Mrd Ft támogatói szerződéssel rendelkezik. A csatolt anyagban részletesen bemutatjuk tervezett beavatkozásokat, fejlesztéseket. A fejlesztések között szerepelnek balesethalmozódási helyeken (ún. baleseti gócokon) tervezett beavatkozások, biztonsági berendezések, gyalogos átkelőhelyeken, vasúti átjárókban, közúton és vasúton tervezett biztonságnövelő beavatkozások, közlekedési szabályok betartatása, ellenőrzése stb.. Programunk az Operatív Program célkitűzéseinek megfelel, a beavatkozásokat az egyes prioritásokhoz illeszkedve (gyorsforgalmi utakra 1., országos közútra 3., vasútra 2. prioritásban, egyéb utakra 5. prioritásban) különkülön megvalósíthatónak tartjuk (kisebb projektenként). Az elképzeléseket a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal egyeztettük, szakmai, szakmapolitikai egyetértésüket adták a tervezett beruházásokhoz, biztosítottak bennünket arról, hogy a közlekedésbiztonságot a kormányzat igen fontosnak tartja, különös figyelmet fordít erre munkája során. Az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóság képviselőinek az elképzeléseket bemutattuk, elvi egyetértésüket jelezték, a projektet uniós forrásból támogathatónak tartják. A Bizottság tanácsadó szervezetével, a JASPERS-szel (Joint Assistence to Support Projects in Europa) újabb egyeztetés során, a konkrét beavatkozási javaslatokat részletesen végigtárgyaltuk, a programot igen pozitívan minősítették, koncepciónkat nagyon elismerően értékelték. Érdeklődés esetén további részletes információval szívesen állunk rendelkezésükre a csilla.kamaras@nfu.gov.hu elektronikus címen. Budapest, december Kamarás Csilla Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága

7 közlekedésbiztonsági helyzet ma Magyarországon Közlekedésbiztonsági helyzet 9

8 Közlekedésbiztonsági helyzet 10 A hazai közlekedésbiztonsági helyzet bemutatása A közúti közlekedésbiztonság javítása mindig is fontos szempont volt a hazai közlekedéspolitikában, azonban a 2004-es EU csatlakozását követően hazánkban is kiemelt céllá vált az EU célkitűzése, közlekedési balesetek halálos áldozatainak a jelentős, 50%-os csökkentése 2010-re. Akkor az EU Fehér Könyvében megfogalmazottak szinte teljesíthetetlennek tűntek, ezért a hazai közlekedéspolitika ennél szerényebb, 30%-os csökkenést irányzott elő. Az EU 2001-ben megjelent Fehér Könyvében megfogalmazott célkitűzéseket azonban a várakozások ellenére csaknem sikerült teljesítenünk, és további erőfeszítéseket kell tennünk a közúti biztonság fokozására annak érdekében, hogy az EU új célkitűzéseit miszerint 2020-ra ismét a felére, 2050-re pedig közel nullára kell csökkenteni a közlekedési áldozatok számát teljesíteni tudjuk. Magyarországon 1993 és 2000 között sikeres volt az első Nemzeti Közlekedésbiztonsági Program. Ennek befejeződése után sajnos egy ideig nem volt átfogó országos közlekedésbiztonsági program. Az új Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram egy három éves komplex intézkedéscsomag, mely a közlekedésbiztonság javítására irányul. Az akcióprogram a évek közötti célirányos közlekedésbiztonsági irányelveit, akcióit és feladatait tartalmazza, míg az akcióprogramban vázolt beavatkozási területek részletes feladatai egy másik anyagban, az éves intézkedési tervekben olvashatók. A három éves perióduson belül éves intézkedési tervek kerülnek kiadásra, konkrét feladatok meghatározásával. A program konkrét, nevesített akciókat tartalmaz, időpontokkal, a felelősök megjelölésével, a potenciális eszközökön túl a sikerkritériumok és a kockázatok meghatározásával. Az egyes feladatok végrehajtásához szükséges költségeket és az együttműködő partnerek megnevezését pedig az éves intézkedési tervek tartalmazzák. Az akcióprogram tehát egy komplex és integrált közlekedésbiztonsági program, mely további erénye, hogy lehet tudni és ellenőrizni is azt, mit is tesznek a különböző szervek, szervezetek és intézmények a meghatározott cél elérése érdekében. Ezzel a visszacsatolás, a számonkérhetőség lehetősége teremtődött meg. Az akcióprogram kidolgozásának fő felelőse a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt, de a tervezési munkálatokban jelentős szerepet játszottak a háttérintézmények, különösen a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Közlekedéstudományi Intézet, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ továbbá pl. az Országos Rendőrfőkapitányság oldaláról más közlekedésbiztonsági szakértők. Az akciók kidolgozása során törekedtünk arra, hogy az akciókat a helyzetelemzés és nemzetközi tapasztalatok alapján jól körülhatárolható pillérek szerinti bontásban szerepeltessük. A következő pillérekhez kapcsolódó akciók mélyebb bontása, részletesebb bemutatása az évenkénti cselekvési tervek feladata:

9 Közlekedésbiztonsági helyzet 1. Emberi tényező 2. Infrastruktúra 3. Szabályozás 4. Ellenőrzés 5. Balesetmegelőzési tevékenységek támogatása A pillérekbe sorolható feladatok számos minisztérium, szerv, szervezet, hatóság és intézmény feladatát képezik, s a koordinációval kapcsolatos feladatokat a szaktárca látja el. 11 A Közúti Biztonsági Infrastruktúra Menedzsment EU Irányelv bevezetése A legfontosabb feladat az EU Parlament által 2008 őszén elfogadott Közúti Biztonsági Infrastruktúra Menedzsment EU Irányelv hazai bevezetése az országos közúthálózaton. Az új Irányelv alapján a hazai közúti infrastrukturális beruházások előkészítési, megvalósítási folyamatában a közlekedésbiztonsági szempontokat fokozottan kell érvényesíteni. Az Irányelv szabályozási tárgya a közúti biztonsági hatásvizsgálatra, a közúti biztonsági auditra, a közúti biztonsági felülvizsgálatra és a biztonsági úthálózat-kezelésre terjed ki. Az Irányelv rendelkezésének hazai jogrendszerbe illesztése érdekében módosították a Közúti Közlekedési Törvényt és új Kormányrendelet is született. A hazai közlekedésbiztonsági helyzet alakulása A hazai közúti közlekedésbiztonság alakulása az elmúlt évtizedben változatos képet mutatott. A 2001 és 2007 közötti időszakra a halálos áldozatok tekintetében a stagnálás, sőt kismértékű romlás volt a jellemző. Különösen negatívan alakult a közlekedésbiztonsági helyzet lakott területen kívül a május 1-jei KRESZ változást követően, amelynek következtében lakott területen kívül minden útkategóriában 10 km/h-val emelkedett a személygépkocsik számára megengedett legnagyobb sebesség értéke. E változás közlekedésbiztonságra gyakorolt hatása igen kedvezőtlen volt (1. ábra) Meghaltak száma (fő) Meghalt (fő) EU Fehér könyv Évek 1. ábra: Közúti közlekedési balesetben életüket vesztettek száma Magyarországon Az EU 2001-es Fehér Könyve tükrében

10 Közlekedésbiztonsági helyzet 12 Az ábrán jól látható, hogy a Fehér Könyv viszonyítási évének számító 2001-ben 1239 személy vesztette életét közúti közlekedési balesetben Magyarország útjain, míg 2010-re ez az érték 739-re (2011-re pedig 638-ra) csökkent. Az ábrán piros színnel látható a Fehér Könyv célkitűzése, amelyet sikerült jelentősen megközelíteni: 2010-re több mint 40%-kal csökkent a közlekedési áldozatok száma a évi bázisévhez képest. Nem csupán a halálos áldozatok számában következett be azonban jelentős mértékű javulás, a sérültek száma is erőteljesen csökken. Az elmúlt években tapasztalható tendencia a halálos és súlyos sérültek tekintetében 2011-ben is folytatódott, csupán a könnyen sérültek körében látszik megtörni kissé (2. ábra) Sérültek száma (fő) Könnyen sérült Súlyosan sérült Meghalt Évek 2. ábra: Közlekedési balesetben megsérültek száma Magyarországon között A 2012-re vonatkozóan még nem rendelkezünk teljes évi adatokkal, azonban a és I.-IX. havi adatok összehasonlításából megállapítható, hogy bár a meghaltak száma kismértékben emelkedett, azonban a súlyosan és könnyen sérültek számának csökkenése tovább folytatódott (1. táblázat). meghalt súlyosan sérült könnyen sérült 2011 I.-IX I.-IX táblázat: Közlekedési balesetben megsérültek száma Magyarországon 2011 és 2012 I.-IX. hónapjában

11 Közlekedésbiztonsági helyzet Nem csupán a meghaltak és sérültek számában következett be azonban jelentős mértékű javulás, a közúti baleseti mutatók tekintetében is pozitív változást tapasztalhatunk az elmúlt időszakban. Míg 2001-ben Magyarországon 1000 személysérüléses balesetben átlagosan 67 fő halt meg, addig 2011-ben ez az érték 40 meghalt/1000 baleset, ami mintegy 40%-os csökkenésnek felel meg (Jankó, 2012). A nemzetközi összehasonlításban is alkalmazható közúti halálozási kockázatok tekintetében is jelentős előrelépés történt: míg 2001-ben 42 meghalt jutott gépjárműre, addig 2010-ben 20 (kisebb, mint az EU átlag), 2011-ben ez az érték 18 (10 év alatt -57%). Hasonló mértékű csökkenés figyelhető meg a relatív mutatók tekintetében is: míg 2001-ben a teljes országos közúthálózat tekintetében 31 meghalt/milliárd jármű-km érték volt a jellemző, addig az elmúlt évben csupán 14 meghalt/milliárd jármű-km-t mérhettünk. Az elmúlt csaknem öt év sikeres tendenciájának okait nehéz egyértelműen megmondani, azonban a célok elérésében biztosan közrejátszott többek között: 13 az Objektív felelősség elvének május 1-i bevezetése, az alkoholos befolyásoltságra vonatkozó Zéró tolerancia bevezetése, a büntetési tételek és az előéleti pontrendszer szigorítása, a gazdasági válság és a növekvő üzemanyagárak következtében csökkenő forgalomnagyság, a hazai gyorsforgalmi úthálózat hosszának növekedése, a közúti infrastruktúra biztonsági színvonalának folyamatos növelése.

12 Közlekedésbiztonsági intézkedések az üzemeltetési, kezelési feladatok során eddig végzett közlekedésbiztonsági intézkedések 14

13 Közlekeésbiztonsági intézkedések Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK Zrt.) kezelésében lévő gyorsforgalmi úthálózaton 15 A közlekedésbiztonsági szakterületen leggyakrabban használt statisztikák (személysérüléses és halálos kimenetelű balesetek) számszerűsíthető eredményei alapján ugyan az autópályákon akár háromszor biztonságosabb a közlekedés, mint más kategóriájú utakon, viszont a balesetek átlagosan súlyosabb kimenetelűek itt, a jelentősen magasabb átlagsebesség miatt. Nagyon fontos, hogy az autópályák ún. aktív és passzív védőeszközei színvonalasak és hatásosak legyenek, esetenként nagy mozgási energiákat kell lefékezni és a lehető legkisebb sérülések mellett elemészteni. Autópályák esetén következetesen ragaszkodni kell a biztonságtudatos tervezési elvekhez és biztosítani kell az üzemeltetés forgalombiztonságot szem előtt tartó feltételeit. Az Állami Autópálya kezelő Zrt. ezért kiemelkedő figyelmet fordít a közlekedésbiztonság kérdéskörére, komoly erőfeszítéseket tesz a balesetek számának csökkentése és kimenetelük enyhítése, valamint a vezetési kultúra pozitív irányba elmozdítása érdekében. A kitűzött célok megvalósítása érdekében 2005 évtől rendelkezik saját Közlekedésbiztonsági Csoporttal, 2008-tól pedig saját közlekedésbiztonsági akcióprogramokkal is. E tevékenységi körön belül számos közlekedésbiztonsági beruházás végrehajtását javasolták (pl. balesetveszélyes helyszínek jelzése, sebességellenőrző készülékek kihelyezése, fix akadályok bevédése, torlódások előjelzése, rázóoptika használata, egyedi, fluor sárga táblák kihelyezése) a fennálló helyzetek, esetlegesen bekövetkezett balesetek elemzése alapján, illetve kampányokat is folytattak pl. a biztonsági öv használat fontosságának kiemelésére, vagy a leállósáv használat veszélyeinek Relatív baleseti mutató az ÁAK Zrt. gyorsforgalmi úthálózatán (1 millió jármű km-re jutó személyi sérüléses balesetszám)

14 Közlekedésbiztonsági intézkedések 16 hangsúlyozására. A 24 órás diszpécserszolgálat figyeli az úthálózatot, először és szinte azonnal értesülnek az autópályákon történő eseményekről. Feladatuk, hogy az úthálózaton kiépített változtatható jelzésképű táblákon illetve az interneten mindig friss információk álljanak az utazóközönség rendelkezésére. A közlekedésbiztonság javulása nagyban függ a vezetéskultúrától. A figyelmes, szabálykövető gépjárművezetők ugyanolyan fontos részesei a biztonságos közlekedésnek, mint a megfelelően üzemeltetett, jó minőségű úthálózat. A Magyar Közút NZrt. kezelésében lévő országos közúthálózaton A km hosszúságú magyar közúthálózat 22,3%-a ( km) országos közúthálózat, amely a Magyar Közút Nonprofit Zrt., illetve az Állami Autópálya Kezelő Zrt. kezelésében és kis részben koncessziós üzemeltetésben működik. A magyarországi közúthálózat sűrűsége az európai átlagnak megfelelő. Autópálya ellátottságunk és sűrűségünk egynegyede az EU tagországi átlagértékeknek. A különböző hálózatfejlesztési intézkedések (új autópályák, elkerülő szakaszok, stb.) általában együtt járnak a biztonság javulásával, de fő indokuk a megközelíthetőség javítása és a kapacitásbővítés. Ezért az alábbiakban csak a kifejezetten biztonsági célú intézkedésekkel foglalkozunk ban a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ elindított egy programot, amelyben 25 lakott területen kívüli baleseti góchely (csomópontok) átépítése szerepelt. Ez a program nagyrészt megvalósult ban mintegy 50, 2009-ben 35 helyszínen telepítettünk az országos közúthálózaton sebességkorlátra figyelmeztető (SFB) berendezéseket. A szaktárca megbízásából a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 2007-ben egy, 2008-ben két, 2010-ben három pályázatot írt ki önkormányzatok részére lakott területen belüli forgalombiztonsági intézkedések támogatására. Ebben a pályázatban 10%-os önrésszel vehettek részt az önkormányzatok. A pályázatban támogatható műszaki létesítmények: forgalomtechnikai beavatkozás (különleges burkolatjelek, jelzőtáblák, prizmák)) az országos közutakon, biztonságos gyalogátkelőhely kiépítése középszigettel és sávelhúzással, szükség esetén sárga villogóval, nyomógombos jelzőlámpával; a település belépési pontján kapuzat létesítése sávelhúzással; buszöböl létesítése, áthelyezése; KRESZ jelzést felvillantó sebességkorlátra figyelmeztető berendezés.

15 Közlekeésbiztonsági intézkedések A MÁV Zrt. kezelésében lévő vasúthálózaton 17 A 2005-ben létrehozott, a MÁV Zrt. részeként működő Pályavasúti Üzletág feladata a közel km hosszúságú pályahálózat és a hozzá tartozó vasúti berendezések (mérnöki létesítmények, távközlő-, erősáramúés biztosítóberendezések) üzemeltetése, fenntartása, felújítása és fejlesztése, valamint a pályavasúti szolgáltatások értékesítése, a vonatforgalom lebonyolítása, felügyelete és irányítása. A biztonság, a menetrendszerűség, a gazdaságos működés, a megbízható infrastruktúra az Üzletág minőségpolitikájának legfontosabb elemei, melyet az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány szerint működtetett menedzsment rendszer támogat A MÁV Zrt. által üzemeletetett vasúti hálózaton jelenleg 5819 db vasúti-közúti szintbeli kereszteződés (vasúti átjáró) található. Az átjárók 54%-a nincs biztosítva, 26% fénysorompóval, 15%-a félsorompóval kiegészített fénysorompóval és 5%-a teljes csapórudas sorompóval van felszerelve. A vasúti átjárókban bekövetkező balesetek nagy többségét az okozza, hogy a közúton közlekedők a jól működő fényjelző tiltó jelzése ellenére a sínekre hajtanak, vagy a nem biztosított átjárókhoz érve, a járművezetők áthaladás előtt elmulasztják a körültekintést. Az útátjárókban bekövetkezett balesetek száma az elmúlt öt évben csökkenő tendenciát mutat, azonban a balesetek egyre nagyobb arányban fordulnak elő a fénysorompóval felszerelt átjárókban sorompós 2 fénysorompós félsorompós biztosítás nélküli összesen A vasúti átjárókban bekövetkezett balesetek száma

16 Közlekedésbiztonsági intézkedések 18 A balesetek kárértéke M Ft közé tehető évente, a balesetben sérültek száma növekvő tendenciát mutat. Összes útátjárós baleset (események száma) I.-VI. hó [eset] Ebből: halálos balesetek száma [eset] sérüléses balesetek száma [eset] sorompóberendezés hibájából bekövetkezett baleset [eset] teljes csapórudas sorompóban: [eset] fénysorompóban: [eset] félsorompó +fénysorompóban: [eset] nem biztosított átjáróban: [eset] Útátjárós balesetek személyi következményei halottak száma [fő] sérültek száma [fő] Ebből: sorompóberendezés hibájából bekövetkezett balesetben meghaltak száma sorompóberendezés hibájából bekövetkezett balesetben megsérültek száma [fő] [fő] Szintbeni kereszteződések baleseti statisztikai adatai A projekt megvalósításával a baleseti kockázat szignifikáns mértékben csökken, a vasúti közlekedés és a közút-vasút kereszteződésekben történő áthaladás biztonsága nagymértékben javul. A projekt megvalósításának célja, hogy 2015-re a projekt hatásaként a balesetek a jelenlegi érték felére csökkenjenek. Mutató neve Vasúti átjáróban bekövetkezett balesetek változása a projekt helyszíneken összesen Mutató forrása MÁV statisztika Mértékegység Kiinduló érték év 2013 év 2014 év 2015 év Cél-érték 2015 % 100% -30% -40% -50% -50% -50% A félsorompókat a fénysorompók piros jelzése ellenére a vasúti átjáróba hajtó gépjárművek viszonylag nagy számban letörik, amely egyrészt anyagi kárt, másrészt baleseti kockázatot jelent. A sorompó berendezésekhez telepített kamera rendszerek alkalmasak ezen események rögzítésére, az elkövetők (rendszám alapján történő) azonosítására, a rendőrség számára bizonyíték szolgáltatására. Néhány ilyen rendszer már üzemel a MÁV hálózatán, kiolvasási, adatvédelmi, jogosultsági kérdések tisztázásra kerültek, a rendőrséggel több megyében együttműködés alakult ki.

17 Közlekeésbiztonsági intézkedések A GySEV Zrt. kezelésében lévő vasúthálózaton 19 Baleseti helyzet: Év Balesetek száma Halálos áldozatok (fő) Sérültek (fő) Kárösszeg (Forintban) Összesen Kimutatás a GYSEV Zrt. területén 2005 és 2011 között, útátjárókban bekövetkezett balesetekről

18 Közlekedésbiztonsági Közlekeésbiztonsági intézkedések intézkedések 20 Rendőrségi tevékenység A technika fejlődésével, a motorizáció robbanásszerű elterjedésével, a közlekedők számának és sebességének nagyarányú növekedésével jelentős mértékben megemelkedett a közlekedési balesetek esélye és ezáltal felértékelődött a közlekedés biztonságának kérdése is. A közlekedés biztonságát többféle módon lehet javítani, de talán a leghatásosabb módszer a szabályok széles körű és rendszeres megismertetése, betartatása és szükség esetén a szabályszegők szankcionálása lehet. Az objektív felelősség bevezetésével, az ellenőrzési pontok hatékonyabb kiválasztásával és az automata adattovábbítású eszközök használatával a rendőri szervek elérték, hogy kevesebb eljárás mellett a statisztikák tovább javuljanak. Amennyiben nem teszünk további lépéseket az informatikai rendszerek, a közlekedésbiztonsági eszközök fejlesztésének irányába a kitűzött célokat nem fogjuk tudni elérni, sőt az elért javuló tendencia megfordul és a baleseti statisztikák újból rossz irányt vehetnek.

19 a projektek bemutatása a projektek bemutatása 21

20 a projektek bemutatása 22 KözOP - Célzottan közlekedésbiztonságot javító fejlesztések 1. prioritás kedvezményezett: Állami Autópálya Kezelő Zrt., az építési engedélyköteles beruházások megvalósítására: Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. 11 helyszínen (baleseti gócok) beavatkozás (építési engedélyköteles) (ebből előkészítésre: 280 MFt) nem építési engedélyköteles beavatkozások (MFt) prioritás kedvezményezett: MÁV Zrt., az építési engedélyköteles beruházások megvalósítására: Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. problémás hosszszelvények átépítése (építési engedélyköteles) (ebből most előkészítésre 55 MFt) vasúti átjárók, vonatérzékelés biztonsági fejlesztései, diagnosztikai és monitoring berendezések MFt) kedvezményezett: GySEV Zrt., (előkészítésre és megvalósításra egyaránt) vasúti átjárók biztonságának javítása, diagnosztikai és monitoring rendszer (MFt) prioritás kedvezményezett: Magyar Közút NZrt., az építési engedélyköteles beruházások megvalósítására: Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. 23 helyszínen (baleseti gócok) beavatkozás (építési engedélyköteles) (ebből előkészítésre 457,2 MFt) góchelyeken, kijelölt gyalogos átkelőhelyeken, külterületi buszmegállóknál jelzőlámpás csomópontokban beavatkozások, szalagkorlát cseréje, összesen (MFt) , 3. és 5. prioritás kedvezményezett: BM-ORFK-KEK KH konzorcium rendőrségi tevékenység komplex fejlesztése (MFt) mindösszesen MFt ebből MFt már támogatói döntéssel rendelkezik

21 a projektek bemutatása KÖZOP Építési engedélyköteles közlekedésbiztonsági beruházások az Állami Autópálya Kezelő Zrt. Üzemeltetésében lévő gyorsforgalmi úthálózaton (előkészítés) Kedvezményezett: Állami Autópálya Kezelő Zrt. Tervezett teljes költség: 280 MFt (megvalósítással együtt: MFt) 23 Jelen projektben az alábbi beavatkozásokat vizsgáltattuk: Baleseti góchelyeken tervezett biztonságnövelő beavatkozások: Hiányzó leállósáv építése kapaszkodósávos szakaszokon: M3 autópálya 3 helyszínén tervezünk leállósáv építést. Baleseti statisztikák adatai szerint a vizsgált szakaszokon fokozott a balesetveszély. - M3 bal pálya kilométerszelvények között a leállósáv építése mellett a vízelvezető rendszer korszerűsítése is szerepel a tervek között. - M3 jobb pálya kilométerszelvényben hiányzik a leállósáv a kapaszkodósáv mellett. Fokozza a balesetveszélyt, hogy a kapaszkodósáv hamar elfogy, mert a korábbi díjszedő kapuk miatt a csomóponti lassítósáv a kapaszkodósáv végének helyére került. - M3 jobb pálya kilométerszelvények között leállósáv építése. M3 bevezető szakaszának ( km sz) szélesítése: A szakaszon 2x2 forgalmi sávon naponta ~80 ezer jármű halad át. Rendszeresnek mondhatók a sávváltásból, utolérésből adódó balesetek. Tovább fokozza a balesetveszélyt, hogy a járművek egy része kénytelen a leálló sávon haladni. Gyűjtő-elosztó sáv létesítésével jelentősen csökkenthető lenne a baleseti kockázat. Balesetveszélyes csomópontok átépítése: kezelt úthálózatunk 4 helyszínén tervezünk csomóponti átépítést a rossz beláthatóság, kedvezőtlen geometria miatt bekövetkező balesetek számának csökkentése és a torlódások elkerülése érdekében. - M0-M5 csomópontban az M5 jobb pálya felőli felhajtó ágat új nyomvonalon kell vezetni a fonódási hosszak figyelembe vételével. Erre a beavatkozásra azért van szükség, mert az M5 autópálya Szeged felől érkező kamionok jobbra tartási kötelezettsége miatt rendszeresek a balesetek az M5 Budapest felől érkező járművekkel. - A sz. főút csomópontja balesetveszélyes szintbeli csomópont, rendszeresek a balesetek. Körforgalmi csomóponttá történő átépítése jelentősen javítana a jelenleg fennálló kedvezőtlen helyzeten. - Az M0 Csepeli csomópontban a torlódások miatt rendszeresek a balesetek, a kereszteződés körforgalommá való építése megoldást jelentene ezek elkerülésére.

22 a projektek bemutatása 24 - Az M7 autópálya jobb és bal pálya 41-es csomóponti ág végén az alsóbbrendű út csatlakozásánál a geometria módosítása szükséges a balesetveszélyes helyzetek elkerülése érdekében. Pihenőhelyeken a tehergépjármű parkolók számának növelése: M3 autópálya 82 és 106, valamint az M1 autópálya 119 kilométerszelvényben lévő pihenőhelyeken növelni szükséges a tehergépjárművek parkolási lehetőségeinek számát, mert a kamionstopok, kötelező pihenőidők betartása miatt a járművek szabálytalanul az autópályán is parkolnak, ami komoly baleseti kockázatokat rejt, ennek felszámolása pedig, mint közútkezelőnek alapvető kötelességünk évben az előkészítési munkálatok, a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése zajlik, az engedélyes tervek várhatóan a 2013-as év végére állnak majd rendelkezésre. A projekt stratégiai célkitűzései: a biztonságos elérhetőség javítása, a forgalombiztonság növelése, közúti közlekedés szolgáltatási színvonalának emelése. A projekt átfogó célja a közúti közlekedés feltételeinek továbbfejlesztése. Célja továbbá a kevesebb - illetve kevésbé súlyos - balesetek bekövetkezésének elérése. Társasági szinten a kevesebb baleset, illetve a kevésbé súlyos kimenetelű balesetek kevesebb helyreállítási munkát, költséget eredményeznek, lecsökken a munkákkal járó forgalomakadályozás, ezáltal javulhat a Társaság hírneve, megítélése. Az aktualizált közúti baleseti veszteségek ismeretében kiszámolható az intézkedés haszna, vagyis a megelőzni kívánt, elmaradó baleseti veszteség. Az előrebecslés 30 éves időtávra készült, ezért számos tényezőt többek között a jelenleg is csökkenő baleseti tendenciát és az EU elvárásokat is figyelembe kell venni, ezért a következő 3 évtizedre mindenképp csökkenő képet mutat a baleseti és halálozási számokat tekintve az előrevetítés. Fentieknek megfelelően, nem az elmúlt tíz év átlagát vetítették előre a következő 30 évre éves bontásban ugyanolyan balesetszámot feltételezve, hanem a balesettömeg 20%-át vették célul, amire exponenciális csökkenés lett illesztve. Eredmény: optimista esetben halálos áldozatok száma 2041-re 20 körüli értéke csökken, míg a peszszimista változat nagyjából 60 körüli áldozattal számol, ami jelentős csökkenés a jelenlegi évi ~ 600 áldozathoz képest. A számítások eredménye szerint az elmaradó személyi sérüléses balesetek száma: Balesetek számának csökkenése a projektelemek megvalósításának hatására (30 éves időtávban vizsgálva) Kimenetel súlyossága Projektelem száma Könnyű Súlyos Halálos I. -IX ÖSSZESEN: 166