f el adat megol dok Kémia Fizika

Átírás

1 f el adat egol dok r ovat a Kéia K. 33. Nátriu-hidroxid és káliu-hidroxid orkeverék graját vízben oldjuk, és 50 c 3 -re hígítjuk. Kiiettázunk belőle 0 c 3 -t, és 0,4 ól/l koncentrációjú kénsavoldattal titráljuk. A érőoldat fogyása: 5 c 3. Mennyi a orkeverékben a nátriu-hidroxid és káliu-hidroxid anyagennyiség aránya? Hány graot tartalaz belőlük a orkeverék graja? Nagy Gábor K. 34. Egy szénhidrogén széntartalának eghatározásakor 9,3%-katak. Gőzeinek az ugyanolyan állaotú oxigéngázra vonatkoztatott sűrűsége,44. Állaítsátok eg a szénhidrogén olekulakéletét! K l,5g/c 3 sűrűségű bróos vízhez 0,5g cinkort kellett adagolni az oldat teljes elszíntelenítésére. Határozd eg a bróosvíz töegszázalékos, illetve oláros töénységét! K. 36. Aennyiben acetilén hidrogénnel reagál etén kéződése közben, ólonként 74,5kJ hő szabadul fel. Ha a reakció teljes hidrogénezést eredényez, akkor egy ol acetilén telítődésekor 3,kJ hő terelődik. A kijelentettek iseretében határozd eg, hogy ilyen és ekkora hőeffektusa van a: C H 4 (g) + H C H 6 (g) kéiai átalakulásnak! K. 37. Egy 0d 3 térfogatú edényben 5ol jódot 0ol hidrogénnel elegyítettek C hőérsékleten, iközben 9,5ol hidrogénjodid keletkezett. Száítsd ki: a.) a folyaat egyensúlyi állandójának az értékét! b.) a jód és a hidrogén százalékos átalakulási fokát! K. 38. Egy indiai ák olajtartala 45%, egy ásik, nálunk is teresztett kékagvú áknak csak 33%. Kéiai elezéssel egállaították, hogy a ákból kivonható olajok 7,%-a C 8:, 8,4%-a C 8:, 8,%-a C 6:0 és,5%-a C 8:0 zsírsavak, ahol a szén vegyjele elletti első alsó index a szénato száot, a kettősont utáni a kettőskötések száát utatja az illető zsírsavolekulában. Feltételezve, hogy a ák az elítetteken kívül ás telítetlen anyagot ne tartalaz, száítsd ki a ákolaj telítetlenségére jellező jódszáot ind a két fajta ákra! Mekkora ennyiségű ákot kéne leérni az elezéshez ind a két féle terékből ahhoz, hogy azok a eghatározás során 0c 3 ol/d 3 töénységű jódoldatot fogyasszanak? Fizika F. 38. Az ábrán látható ABCD hoogén, traéz alakú leez esetén határozzuk eg a töegközéont r 0 vektorát az A onthoz kéest; a, b és λ függvényében. b B r0 a x C A λa D /5

2 F. 39. Becsüljük eg, hogy a h0 hosszú, hoogén, állandó keresztetszetű, függőleges helyzetű rúd esetén ekkora a töegközéont és a súlyont közötti távolság! A Föld sugara R 6400 k F. 40. Ideális gáz az ábrán feltüntetett ciklus szerint végez terodinaikai állaotváltozást. Az A B állaotváltozást av, a C D-t edig bv egyenletek határozzák eg. A B C állaotváltozás izoter a D A edig adiabatikus. Határozzuk eg annak a hőerőgének a hatásfokát aely ezen ciklus alaján űködne, ha V B /V a n; a/bn3 ; és γ C/Cv,4 B P izoter A C adiabatikus D F. 4. Két azonos ontszerű töltés légüres térben egyástól d távolságra van. Becsüljük eg annak a két erővonalnak a legkisebb távolságát, aelyek az egyes töltésekből lének ki ugyanabban a síkban és a töltéseket összekötő szakasszal ugyanazt a θ szöget zárják be. Mekkora ez a távolság, ha d és θ0 0 F. 4. Feltételezzük, hogy a négydienziós térben is érvényes Oh törvénye. Egy négydienziós kocka éleit azonos R ellenállások alkotják. Határozzuk eg: hány ellenállásra van szükségünk? ekkora a kocka két szebenfekvő csúcsa között az eredő ellenállás? Lázár József V Inforatika I. 79. Készíts Logo eljárásokat (FA, FB, FC, FD, FE, FF, FG, FH névvel), aelyek az alábbi ábrákat rajzolják! FA. FB. FC. FD. FE. FF. FG. FH. Az ábrák érete tetszőleges. I. 80. Készíts Logo eljárást, aely az itt egadott éhsejtből különböző alakzatokat tud éíteni: /5

3 A hatszög :éret eljárás egyetlen éhsejtet rajzoljon, ahol :éret a hatszög oldalhossza. A sor :n :éret eljárás :n darab éhsejtet rajzoljon egyás ellé: az FA, FB, FC, FD, FE :n :éret eljárások edig az alábbi ábrákat rajzolják, ahol :n az alsó sorban levő hatszögek száa, :éret edig a hatszögek oldalhossza: FA. FB. FC. FD. FE. I. 8. Készítsd el az alábbi rekurzív sorozatot rajzoló Logo eljárást (ABRA :sorszá :hossz)! Indulj ki egy egyenlő oldalú hároszögből, inden oldalát helyettesítsd az itt látható töröttvonallal:, ely szakaszainak hossza az oldalhossz fele! Az ábra következő szintjén inden egyes vonalat helyettesítsd újra ezzel a töröttvonallal, és így tovább. ABRA 00 ABRA 00 ABRA 3 00 ABRA /5

4 Megoldott feladatok Kéia (Firka 4/000-00) K. 39. Fe + HCl H + FeCl ; Fe + S FeS; FeS + HCl H S + FeS Legyen ν a Fe, ν a S anyagennyisége a keverékben. A keletkező H térfogatát a Fe, a H S ennyiségét a FeS ennyisége határozza eg. a.)ha ν < ν, csak annyi FeS és ennek egfelelő ennyiségű H S tud kéződni, aennyi vas reagált a kén egy részével. Ezért a feladatban a gázok térfogataránya ne lehet valós. b.) ν > ν, ivel a νh νfe, illetve νh S νfes νs; M Fe 56 és M S 3 ( )g keverék... 3gS x 5,33 Tehát a keverék 94,67% vasat és 5,33% ként tartalazott. K. 30. a.) M FeCl3 6,5; Cl reagált: /3: 0,65g; ν Cl reagált0,5ol 3 ol Cl... ol FeCl 3 0,5....x 0,ol b.) 0, (6,5+H O).. 0,.6,5g FeCl H O 48,75g c.) 00g old..36,5g HCl x 0,5.36,5 x 5g ρ /V; V old. 5 :,5 3c 3 K. 3. C x H y COOH a karbonsav kélete x + y 46 innen az x, vagy, illetve nagyobb int 3 értékek esetén ne érvényesíthető az y-ra kaott értékekkel a szén négyvegyértékűsége. x 3, y 5 értékekre a karbonsav olekulakélete: C 3 H 5 -COOH, ainek egfelelő szerkezetek: CC C COOH C C C COOH K.3. CxHy szénhidrogén; d M/M O ; MCxHy, g C x H y...9,3gc 78...x x6 6 + y 78 y 6; C x H y C 6 H 6 Fizika (Firka 6/ ) F. 3 Mivel a felső fonal nagyon hosszú, az töegű golyó ozgása gyakorlatilag vízszíntes irányú. Aikor a két golyó azonos agasságban található, az töegű golyó sebességének vízszíntes vetülete, a fonal nyújthatatlansága iatt, eg kell egyezzen az golyó sebességével. Aikor a golyók ugyanolyan agasságban vannak az golyó sebességének függőleges összetevője zérus. Tehát a két golyó sebessége eg kell egyezzen /5 3

5 A rendszerre ható erők ind függőleges irányúak, tehát ne változtatják eg a golyók vízszíntes irányú iulzusának eredőjét. Ezért: v 0in ( + )v ahonnan v v 0 in + Ezt behelyettesítve az energiaegaradás törvényébe v 0 in + v + ( ) gl kajuk: v gl ( + ) 3gl,4 / s 0in F. 4 Egy hőérő kaillárisába a látszólagos kiterjedéssel egegyező térfogatú folyadék eelkedik fel elegítés hatására. Ezért V ( γ 3 ) t S l N 0 alk αüveg V ( γ 3 ) t S l 0 αüveg ahol S a kailláris keresztetszete, l egy beosztás hossza és N a fokok száa. A két egyenletet elosztva egyással, kajuk γ alk 3α üveg lalk 6,75 γ 3α l ahonnan: γ üveg 5 8, 0 K F. 5 Felírva Kirchhoff ásodik törvényét a baloldali és a jobboldali hurkokra kajuk E -E I (R +r ) és E I R ivel I 0. Kirchhoff első törvénye értelében I I. A két egyenletet elosztva: E E R + r E R Hasonlókéen eljárva a ásodik esetben is, írhatjuk: E E R + r E R alk N /5

6 R A I I R E, r E, r Megoldva az egyenletrendszert E 3V és r,5 Ω értékeket kajuk. F.6 A két ké nagysága csakis akkor egyezhet eg, ha az egyik valós, a ásik edig látszólagos. Tehát a tükör hoorú tükör és a nagyítások ellentétes előjelűek, ezért Felhasználva az + és R + R kéalkotási egyenleteket, a tükör sugárára R c értéket kaunk. F. 7 Az ato energiája, aikor az elektron az n energiaszinten tartózkodik hcr W, íg alaállaotban W -hcr 4 Az energiaegaradás törvénye értelében M v W W + + hυ és az iulzusegaradás törvénye szerint hυ 0 Mv - c Felhasználva, hogy az ato v sebessége jóval kisebb, int a fénysebesség (v<<c) és hogy 3hcR W - W, az egyensúlyrendszer egoldása után v-re a 3Rh v 3,6 / s 4 4M értéket kajuk. Karácsony János /5 5