Az Óvoda Helyi Nevelési Programja

Átírás

1 Az Óvoda Helyi Nevelési Programja Zalabéri Kastélykert Óvoda Zalabér Készült: A Kormány 363/2012.( XII. 17.) Korm Rendelete alapján,az Óvodai nevelés országos alapprogramjának elvei szerint. Felhasználva: az Óvoda 1998-as és a módosított 2010-es Helyi Programját, mely a Csempeszkopácsi Óvoda adaptálása alapján készült

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 4 II. Gyermekkép, óvodakép... 4 Gyerekkép... 4 Óvodakép... 5 Óvodánk arculata... 6 Óvodánk szerkezete... 6 III. Az óvodai nevelés feladatai... 6 A./ Az egészséges életmód alakítása... 7 Cél... 7 Tartalom... 7 Értékelés... 8 A fejlesztés kívánatos feltételei... 8 A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére... 8 B/ Az érzelmi nevelés az erkölcsi és a közösségi nevelés... 9 Cél Tartalom Értékelés A fejlesztés kívánatos feltételei A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére C./ Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Cél Tartalom Értékelés A fejlesztés kívánatos feltételei A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az Óvodai élet megszervezése: Nyitva tartás Az óvoda rugalmas napirendi kerete Gondozás, egészséges életre felkészítés, a teljes gyermeki személyiség fejlesztése Az óvoda kapcsolatai Család Intézmények Iskola Közművelődési intézmények Egyéb szervezetek V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék Cél Tartalom Értékelés A fejlesztés kívánatos feltételei A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

3 Verselés, mesélés Cél Tartalom Értékelés A fejlesztés kívánatos feltételei A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Cél Tartalom Értékelés A fejlesztés kívánatos feltételei A fejlesztés várható eredményei az óvódáskor végére Rajzolás,festés, mintázás, kézi munka Cél Tartalom Értékelés A fejlesztés kívánatos feltételei A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Mozgás Cél Tartalom Értékelés A fejlesztés kívánatos feltételei: A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A külső világ tevékeny megismerése Cél Tartalom Értékelés A fejlesztés kívánatos feltételei: A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végén Munka jellegű tevékenységek Cél Tartalom A fejlesztés kívánatos feltételei: A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A tevékenységekben megvalósuló tanulás Cél Tartalom Értékelés A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A fejlődés jellemzői óvodáskor végére VI. GYERMEKVÉDELEM VII. Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése

4 Óvodai nevelési alapprogram I. Bevezető 1. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kel irányulnia. Minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés biztosításával. 2. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. 3. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. 4. Óvodai nevelésünkben érvényesülnek innovatív pedagógiai törekvések, az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok módszertani szabadságát, de mindenkor figyelembe kell venni a gyermek érdekeit. 5. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésénél felvállaljuk annak az integrációját, aki a Szakértői bizottság véleménye alapján integrálható és az Alapító okiratunkban megfogalmazott szempontoknak megfelel. 6. Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításában óvodánk integrálja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket is. 7. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia 8. a gyermeki jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyerek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. II. Gyermekkép, óvodakép Gyerekkép Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai egyedi személyiség és egyben szociális lény. 4

5 Személyiségi jogok illetik meg, hogy testileg, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg és társadalmilag egészségesen tudjon fejlődni. A gyermeki személyiség fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Egyénenként, életkoronként életkori szakaszonként változó és lelki szükségletei vannak. A gyermeket körülvevő személy és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A személyiség szabad kibontakoztatásában fontos figyelembe vennünk a gyermeki másságot, az egyenlő hozzáférést, nem ad helyet semmilyen előítélet kibontakozásának. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője segítője, a gyermek törvény által meghatározott óvodai beíratásától az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvoda közvetlen segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlődését, a szokás és normarendszer kialakulását- Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Óvodánk gyermekközpontú, a mai kor igényeinek megfelelően rugalmas, tapasztalati úton az életre nevel. Ezt szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben gazdag óvodai élet megteremtésével éri el. Óvodánk funkció óvó-védő, szociális, nevelő személyiségfejlesztő funkciója van. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodni. 5

6 Az alapelvek megvalósításának érdekében gondoskodni kell a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. A testi a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és a fejlettségnek megfelelő tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra. Ezen tevékenységeken keresztül a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről. És az ehhez szükséges személyi és tárgyi környezetről gondoskodni kell. A gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Óvodánk arculata Érzelmi nevelés fontosságát hangsúlyozó egészséges életmód kialakítására törekvés a célunk, a helyi adottságoknak megfelelően. Nevelő munkánk során felhasználjuk magyar óvodai nevelés évtizedes jól működő hagyományait, átélt tapasztalatainkat, tudásunkat és pedagógiai műveltségünket. Óvodánk szerkezete A hatályban lévő törvény szerint a gyermek létszám csoportonkénti maximumát nem lépjük túl, mert az túlzsúfoltságot okoz, mely gátolja a gyermekek nyugalmát és mozgásterét. Óvodánkban 2 csoport működési feltételei biztosítottak. III. Az óvodai nevelés feladatai A gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik. Alapvető feltétel a családdal való kölcsönös bizalmon alapuló segítő szándékú együttműködés. Az óvodai nevelés általános feladatai: A./ az egészséges életmód alakítása B./ az érzelmi nevelés, az erkölcsi és a közösségi nevelés C./ anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, és nevelés megvalósítása 6

7 A./ Az egészséges életmód alakítása CÉL - A gyermek testi képességei fejlődésének segítése. - A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. - A természetes, társadalmi környezet megóvása. - A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. - A helyes testtartás elsajátítása az e téren különösen nagy nehézséget mutató gyermekekre való felfigyelés, szükség esetén differenciált segítségnyújtás. - Megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. - Helyes táplálkozási szokások kialakítása. - A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos pedagógiai környezet biztosítása. - A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. - Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészséges életmód szokásainak alakítása. - A helyes életritmushoz való közelítés igényének alakítására törekvés TARTALOM - A napi, illetve heti tevékenységek időben azonos rendje (az időbeni szerialitás esteire való odafigyelés). Részvétel foglalkozásokon, étkezéseken, sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken. - A csoportszoba berendezésének, használt eszközeinek, játékoknak a helye, azok rendben tartása. - Az épület egyéb helyiségeinek berendezési tárgyai, felszerelése, azok rendeltetésszerű használata. - A napi tevékenységek egyes mozzanataihoz kapcsolódó eszközök előkészítése és helyretétele és azok használatának tanulása: - táplálkozás étkezésnél (terítés), - tisztálkodáshoz szükséges felszerelések, - játékeszközök, - öltözködés rendje, - foglalkozásokhoz szükséges felszerelések, eszközök, - mozgáshoz, sporthoz szükséges felszerelések, eszközök, - pihenéshez szükséges felszerelések, teremrendezések. - A teremben és a szabadban való mozgás lehetőségei és módjai, azok rendje. - Differenciált segítségnyújtás: 7

8 ÉRTÉKELÉS o Különleges ráfigyelés a csoportban esetleg előforduló gyenge lágy szájpad működésű gyermek rágási szokásainak kialakulására (szükség esetén szakember bevonása), o a speciális eszközöket igénylő gyerekeknek (pl. szemüveg, hallókészülék, stb. esetében), Az aktuális megnyilvánulások értelmezése, a helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel. A FEJLESZTÉS KÍVÁNATOS FELTÉTELEI - tágas, világos csoportszoba, - higiénikus, gondozott mellékhelyiségek, - sokféle mozgáslehetőséget biztosító játszóudvar, - változatos, vitamindús étrend, - saját öltözőszekrények, - a családdal való együttműködés (szokásainak ismerete: személyi és mentálhigiéné, öltözködés, napirend, étkezési szokások, szabadidős szokások) A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ÖNÁLLÓ: - a tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában, - a WC használatakor, - fogápolásban, - öltözködésben, képes megválasztani a helyes sorrendet is, - önkiszolgáláskor, - a kimerített étel mennyiségének megítélésében, - az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában. MEGFELELŐEN HASZNÁLJA: - az evőeszközöket (kés, villa, kanál), - a játék és egyéb eszközöket, - az óvoda és az épület egyéb helyiségeit, - a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket (lábtörlő, takarítóeszközök). TUD: - cipőt fűzni és kötni, - gombolni, 8

9 - teríteni, - hajtogatni (szalvéta, takaró, ruházat) - ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni, - természetes ülő testtartással asztal mellett ülni. ISMERI: - kulturált étkezés szokásait (csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára) - a zsebkendőhasználat módját - ruházatának tisztántartási lehetőségeit, - a rendetlenség megszüntetésének módjait, SEGÍT: - a környezet tisztántartására, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben, - a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. B/ Az érzelmi nevelés az erkölcsi és a közösségi nevelés 1. Az óvodás gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában, érzelmi biztonság, otthonosság, derűs kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését én-tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes, társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. Az óvodai nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógusnak kell jelen lennie. Ő adhat felvilágosítást az óvodás korú gyermek szociális és érzelmi állapotáról. A közös óvodai élmények biztosítása, melyek hozzájárulnak az érzelmi biztonság megteremtéséhez. 2. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például az együttérzés, a segítőkészség az önzetlenség a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, 9

10 önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás és normarendszerének megalapozását. Rugalmas napirend kialakítása. A nehezebben szocializálható gyermekek beillesztését az óvodai közösségbe. 3. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja Kiemelt feladattal bír a szülőföldhöz kötődés, magyarság tudat erősítése. Erősítenünk kell, hogy magyar értékeinkre támaszkodunk. Magyar ünnepek, szokások. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus, és óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be.. 5. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi, vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. SNI gyerekek és migráns gyerekek fejlődésének biztosítása szükség szerint szakemberek bevonásával. A lassabban fejlődő gyermekek felzárkóztatása. A kiemelkedő képességű gyermekek részére tehetséggondozás nyújtása. CÉL - Barátságos, derűs csoportlégkör alakítása és a kötődési hajlam erősítése. - Erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése: figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, kooperáció, illemtudó viselkedés, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség feladattudat, szabálykövetés. TÁRSAS KAPCSOLATOK: - Egymás közötti bizalom kiépítése (óvónő - gyerek, gyerek-gyerek, gyerek-dajka között). - Biztonságérzet keltése a csoportban való tartózkodás során. - Alá,- fölé,- és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása. - Egymás iránti tolerancia alakítása. TARTALOM - Napirend szerinti tevékenykedések (játék, munka, tanulás). 10

11 - Beszoktatás: a leválási nehezítettséggel küzdő gyermekek különleges támogatása a családi háttér ismeretében (szükség esetén szakember segítségének kérése). - Érzelmi megnyilvánulásokra való reagálások. - Az egyes gyerekek viselkedésében zavart okozó tényezők (haláleset, válás, kistestvér születése, stb.) feltárása. - Játéktevékenységek. - Az értelmi fejlesztést szolgáló tevékenységek. - Reális ismeretek nyújtása. - Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása (a felnőttek kérésének elfogadása). - Munkatevékenységek: a természetes környezet óvása. TÁRSAS KAPCSOLATOK: - A természetes rokonszenv alapján szerveződő közös tevékenységeinek támogatása. - Közös élmények átélése (születésnapok, kirándulások, szereplések, színházlátogatások, stb.). - Közös készülődés műsorokra, rendezvényekre. - Részvétel helyi, illetve egyéb rendezvényeken. - Helyi népszokások gyakorlása. ÉRTÉKELÉS A csoportban zajló mechanizmusok, egyéni reakciók megfigyelése szükség esetén külső segítségadás az aktuális tevékenységek során. A FEJLESZTÉS KÍVÁNATOS FELTÉTELEI - otthonos körülmények a csoportszobában, - lehetőségek a közös élmények, tapasztalatok szerzésére, - az óvónők, illetve más dolgozók pozitív, határozott mintaadásai. A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ÖNÁLLÓ: - Kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területein: kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás. - Véleménynyilvánításban, - Döntésekben, választásokban, - Vállalt feladatai elvégzésében. - Tisztelettudó a viselkedése. - Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit. 11

12 - Igazmondásra törekszik. - Megkezdett munkáit befejezi. - Képes belátásra. - Észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket. - Együttműködik a közös cél érdekében. - Örül a csoport közös sikereinek. - Alkalmazkodik szabályokhoz - Késlelteti szükségleteit TÁRSAS KAPCSOLATOK: - Felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja. - Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében. - Érdeklődik társai és a felnőttek iránt (a csoporton belül). - Képes egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni. - Legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül. - Figyelemmel van a felnőttek és a gyerektársak iránt. - Igyekszik szituációtól függően elfogadni az alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzeteket. CÉL C./ Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása - Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. - Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása- beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. - Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs, kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására figyelmet kell fordítani. - Anyanyelvi érintkezés alapvető formáinak kialakítása, anyanyelvi illemszabályok - Az óvoda a gyermek érdeklődésére, meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve rendszerezi azokat, valamint változatos tevékenységeket biztosít a további tapasztalatszerzésre. - Az értelmi nevelés feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, változatos élethelyzetekben való megélése, gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és alkotóképesség fejlesztése. 12

13 - Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. - Érdeklődés, kíváncsiság felébresztése az egyes tevékenységek iránt. - A gyerekek kognitív képességeinek fejlesztése (megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás). - A környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezése. - Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés. - Kommunikációs képességek alakítása és fejlesztése /beszédprodukció, beszédértés, nyelvi képességek/. - szókincsgazdagítás - Egyéni különbségek adottságok, hajlam, rátermettség, képességek felfedezése. - Énkép fejlesztése, testséma kialakulásának segítése. - Önálló gondolkodásra nevelés, döntési képesség fejlesztése. - Vizuális percepció /formaérzékletek, formaészlelések/ fejlesztése. - Taktilis-kinesztéziás /mozgásérzeti/ szféra mobilizálása. - Figyelemkoncentrációs tevékenységek biztosítása. - Beszédhibás gyermek esetében logopédus segítségének kérése - Az anyanyelvi nevelés konkrét cselekvések által valósítandó meg és nem külön területenként TARTALOM A gyermek aktív bekapcsolódása a verbális tevékenységekbe minden tevékenységi területen Páros és kiscsoportos beszélgetések Szókincsgazdagítás mesékkel, versekkel, mondókákkal Találós kérdések, közmondások, szólások Népies, illetve régies kifejezések értelmezése Óvónői mintaadás, követendő beszédmodell Tárgyakkal való manipuláció beszédkövetéssel, játék közben bábozással, stb. ÉRTÉKELÉS Megfigyelés, Beszédállapot felmérése A FEJLESZTÉS KÍVÁNATOS FELTÉTELEI Megfelelő idő, helyszín biztosítása a nyugodt kommunikációs lehetőségre Óvónői mintát adó beszédmodell Közös élmények, tapasztalatok Eszközök: 13

14 Képes és mesekönyvek, kártyák, zajokat zörejeket tartalmazó hanghordozók, fejlesztő játékok A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: - Törekedjen a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére. - Próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban. - Rendelkezzék problémafelismerő és megoldó képességekkel. - Tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra összpontosítani. - Vegyen részt a különböző tevékenységekben. - Segítséggel javítsa saját tévedéseit, ellenőrizze saját tevékenységét. - Törekedjék az önértékelésre. - Ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is. - Elemi ismeretekkel rendelkezzen önmagáról és környezetéről - Ismerje a viselkedés alapvető szabályait, elemi mennyiségi ismeretei legyenek. - Változatos szófajhasználat változatos mondatszerkezetek és mondatfajták alkalmazása. Érthetően, folyamatosan kommunikáljon az egészségesen fejlődő gyermek. - Fejlődjön beszédstílusa, beszédkultúrája - Anyanyelvi érintkezés alapillemszabályainak ismerete: köszönés, bemutatkozás, megszólítás - Tisza hangzóejtések. - Gazdag szókincs IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei A kisgyermek fejlesztésének és fejlődésének elengedhetetlen feltétele az őt körülvevő megfelelő személyi és tárgyi környezet biztosítása. Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.. ÓVODAPEDAGÓGUS Az óvodai nevelési folyamatban a szakképzett óvodapedagógus kulcsfontosságú szereplő, akinek a személyisége meghatározó a gyermek számára. Elfogadó, segítő támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyerekek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartama alatt fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Nagyon fontos, mit és hogyan mond, miként viselkedik, milyen a külső 14

15 megjelenése. Az óvónő biztonságot, harmóniát sugárzó személyiségével biztosítson szeretetteljes légkört. Az óvónő nevelői magatartása, beállítódása nyújtson modellt a család számára is. Tapintatosan, kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve közelítsen a családhoz. Magatartását jellemezze: empátia és tolerancia. A csoportban végzett munkát jellemezze: önállóság, nagyfokú rugalmasság önálló döntési képesség, alkalmazkodás- fantázia- kreativitás- szituációmegoldó képesség, továbbá együttműködés a munkatársakkal. Az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottakkal való összehangolt munkájával segítse elő a nevelés eredményességét. A gyermek érdekeit védő tevékenység az óvodapedagógus kompetenciája, ezáltal jogosult a szakszolgálatot végző kolléga munkáját figyelemmel kísérni. A pedagógiai munka irányítója az óvodapedagógus, a nevelő-oktató munka szervezése az ő irányítása alá tartozik. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. DAJKA: Munkájával az óvodai nevelés eredményességét kell elősegíteni az óvodapedagógussal való teljes együttműködésével, illetve annak irányító szerepét elfogadva. A dajka az óvónő pedagógiai munkájának segítője, ezért magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével ugyanolyan hatást gyakorol a gyerekekre, mint az óvónő. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelően tájékoztatva legyen az óvoda és az adott Óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell milyen célok érdekében, hogy kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás, különösen a szakképzett dajkák esetében, megsokszorozhatja a kiinduló nevelői hatásokat. A gyermekekről felvilágosítást csak az óvónővel való előzetes megbeszélés alapján adhat, gondozási, és fizikai állapotra vonatkozólag. A gyermek nevelési kérdéseivel kapcsolatos információkról, csoportos életéről, társakhoz való viszonyáról nem adhat felvilágosítást. LOGOPÉDUS, GYÓGYPEDAGÓGUS, FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS: 15

16 Munkájukat az arra rászoruló gyermekek érdekében a gyermek óvodai nevelési elveinek figyelembe vételével s szoros együttműködési kapcsolatban az óvodapedagógussal végezzék. Tárgyi feltételek Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel Az óvoda udvarát, épületét, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyerekek gondozott esztétikus, környezetbarát csoportokban nevelkedjenek. Az óvoda mind bútorzatában, mind felszerelési eszközeiben a gyermekek életkori adottságaiból adódó méreteket és a biztonsági előírásokat vegye figyelembe. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. Az előirt kötelező eszközfejlesztési jegyzék alapján folyamatos tárgyi fejlesztéseket kell végrehajtani ütemezett keretek között. Eszközjegyzék: HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés csoportszoba 2 logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 1 játszóudvar 1 óvodavezetői iroda 1 nevelőtestületi szoba 1 a vezetői irodával közös orvosi szoba Tornaszoba 1 Intézménnyel közös gyermeköltöző 1 másik gyermekcsoporttal közös gyermekmosdó, WC 1 másik gyermekcsoporttal 16

17 Kiszolgálóhelyiségek Felnőtt öltöző 1 melegítőkonyha 1 Felnőtt mosdó 1 felnőtt WC 1 szertár 1 HELYISÉGEK BÚTORZATA és EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés 1. Csoportszoba óvodai fektető 35 gyermekszék 48 gyermekasztal 9 fényvédő függöny 12 szőnyeg 5db 3x2 m játéktartó szekrény vagy 10 polc fektetőtároló 2 db élősarok állvány gyermekcsoportonként 1db hőmérő gyermekcsoportonként 1db óvodapedagógusi asztal gyermekcsoportonként 1db Felnőtt szék 6 db eszköz-előkészítő asztal 1 textiltároló szekrény 1 db csoportszobán kívül elhelyezve edény- és evőeszköztároló szekrény 2db melegítőkonyhában szeméttartó 4db 2. Tornaszoba tornapad 4 db tornaszőnyeg 2 db bordásfal 2 db óvodai többfunkciós mászó készlet 1 3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba tükör 1 asztal 1 szék 4 szőnyeg 1 4. Játszóudvar kerti asztal 2 kerti pad 4 babaház 2 udvari homokozó 1 takaróháló 5. Óvodavezetői iroda Pótlásra szorul íróasztal és szék

18 tárgyalóasztal 1 telefon 1 mobil könyvszekrény 1 iratszekrény 1 írógépasztal és szék 1-1 számítógépasztal és szék 1-1 írógép 1 telefon 1 közös vonallal is működtethető fax 1 Intézménnyel közös számítógép, nyomtató 1 az írógép és tartozékai kiválthatók 7. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal 1 szék 1 könyvtári dokumentum 543 pedagógiai szakirodalom, folyóirat, jogszabálygyűjtemény, mesekönyvek stb. könyvszekrény 1 legalább ötszáz könyvtári dokumentumnak 8. Orvosi szoba berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet előírásai szerint intézményi 9. Gyermeköltöző öltözőrekesz, ruhatároló, fogas 8 öltözőrekeszen belül elkülönített cipőtároló öltözőpad Gyermekmosdó, WC törülközőtartó 2 db / 40 személy részére falitükör mosdókagylónként 1 hőmérő helyiségenként 1 rekeszes fali polc (fogmosótartó) 2 db 40 személyes TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés egyéni tisztálkodó szerek felnőtt és gyermeklétszám fésű, fogkefe, fogmosó pohár szerint 1 Tisztálkodó felszerelések mosdókagylónként 1 ruhakefe, körömkefe, szappantartó fésűtartó csoportonként 1 törülköző Papírtörlő használat HACCP előirás szerint abrosz 25 db textil takaró 35 db 18

19 ágyneműhuzat, lepedő 35 db Pótlás szükséges A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés szennyesruha-tároló 1 Mosott ruha-tároló 1 mosógép 1 automata vasaló 1 vasalóállvány 1 szárítóállvány 1 takarítóeszközök kerti munkaeszközök, szerszámok hűtőgép porszívó 1 3 garnitúra Külön csoportszobákhoz, melegítőkonyhához,mosdóhoz 1-1 ásó, kapa, gereblye, kerti locsolókanna 1 A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés 1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként) különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építőkonstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével csoportszobai és udvari eszközök külön-külön csoportszobai és udvari eszközök külön-külön ének, zene, énekes játékok eszközei gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével az óvoda nevelési programja szerint az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben az óvoda nevelési programja szerint; képeskönyvekből, képes mesekönyvekből gyermekcsoportonként legalább 15 féle 3-3 példányban értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának az óvoda nevelési programja szerint 19

20 emlékezet, figyelem, megfelelő mennyiségben képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével az óvoda nevelési programja szerint a természeti-emberitárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével az óvoda nevelési programja szerint munka jellegű tevékenységek eszközei gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben az óvoda nevelési programja szerint 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök video (lejátszó) 1 DVD lejátszó 2 televízió 2 magnetofon 2 diavetítő 1 vetítővászon 1 Hangszer pedagógusoknak 10 db gyermekcsoportonként, a hangszer (gyermekeknek) gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben Logopédiai eszközök FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés 1. Beszédfogyatékosok tükör 120x180 cm 1 logopédiai alapkészlet 1 20

21 Az Óvodai élet megszervezése: A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A gyermek érzékeny, fejlődésben lévő személyiség, akinek egyénenként és személyenként változóak a testi - lelki szükségletei. Az óvodai életritmust az alapvető testi szükségletek kielégítése: Táplálkozás, testápolás, pihenés, mozgás és az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységek megszervezése, összehangolása adja. Ezt a rugalmas napirend biztosítja. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését,a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. NYITVA TARTÁS Az óvodai nyitva tartás: napi 10 óra reggel 7 - délután 17 óráig. AZ ÓVODA RUGALMAS NAPIRENDI KERETE Szeptember 1 - május 31. A. Június 1 - augusztus 31 B. 7-8 érkezés, gyülekező, közös játék 7-8 érkezés, gyülekező, közös játék 8-9 tisztálkodás, reggeli, mindennapos testnevelés 8-9 tisztálkodás, reggeli, mindennapos testnevelés kezdeményezések, játék, játék, levegőzés levegőzés ebéd és a hozzá kapcsolódó ebéd és a hozzá kapcsolódó 21

22 elő és utókészületek elő és utókészületek mese, pihenés, alvás, mese, pihenés, alvás tisztálkodás, uzsonna uzsonna, tisztálkodás játék hazamenésig 15 hazamenésig játék Tevékenységek és időtartamuk a napirendben TEVÉKEN YSÉG Játék és egyéb szabadon választott tev.forma Étkezés, étkezési előkészülete k Testápolás, öltözködés Pihenés, alvás Mindennapi testnevelés KISCSOPO RT KÖZÉPSŐCSO PORT NAGYCSO PORT A B A B A B , , x 5 perc x 5 perc x 5 perc 0.10 GONDOZÁS, EGÉSZSÉGES ÉLETRE FELKÉSZÍTÉS, A TELJES GYERMEKI SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSE Gyermek gondozásának alapvető feltétele: Az óvónő és a gyermek közötti meghitt, megértő, segítő kapcsolat, a természetes testközelség megléte. Célja: A gyermek egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Rendszerességre szoktatás, önállóságra nevelés. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, aki hiteles, őszinte figyelemmel fordul feléjük, tapintatot elfogadást sugároz. 22

23 Óvodai beszoktatás A beszoktatásban minden óvónő vegyen részt s folyamatába a dajkát is be kell vonni. Nagyfokú empátiát, türelmet igényel. Az óvoda adjon lehetőséget a gyermek és szülője közös ismerkedésére az óvodával. Akár több napon keresztül, fokozatosan csökkentve az időt, amit a szülő a gyerekkel tölt. Engedjük, hogy otthonról magával hozza kedvenc tárgyait, amihez ragaszkodik, érdeklődjünk szokásai és alvásigénye felől. A sok érdekes játék mellett fontos a személyes kapcsolat. Üljünk le mellé, meséljünk, dúdoljunk altatót, takargassuk, simogassuk Az alváshoz biztosítsuk a nyugalmat, csend, tiszta levegő. Folyamatos megfigyeléssel ismerhetők meg a gyermek egyéni igényei, otthonról hozott szokásai Az óvónő a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A gondozás során figyelembe kell venni, hogy a gyermekek növekedése, fejlődési üteme nagyon eltérő. A napi életritmus, a rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységek is feltételei az egészséges testi, és szellemi fejlődésnek. A nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása nagyon fontos. Táplálkozás: a fejlődés egyik feltétele. A gyermekek tápanyagszükségletük túlnyomó részét az óvodában, háromszori étkezéssel kapják meg Fontos, hogy az étrend kellően változatos legyen. Ennek érdekében folyamatosan kísérjük figyelemmel az ételek minőségét, mennyiségét, s a lehetőségek függvényében törekedjünk a javítására. /Mivel az óvodának nincs saját konyhája, korlátozottak a lehetőségeink!/ Az otthoni étkezési szokásokat is igyekezzünk megismerni, ahol szükséges, tanácsot adni (pl. túlsúlyos gyermek helyes táplálása). Az étvágytalanságot, válogatást kezeljük megértéssel, ne kényszerítsünk, de ösztönözzük a gyermeket az ételek elfogadására. Az óvodai nevelés során a korszerű táplálkozás megismertetésére fordítsunk kellő figyelmet! Az ivás a nap bármely szakaszában legyen biztosított! A kulturált étkezési szokások közvetítésére törekedjünk (esztétikus terítés, evőeszközök helyes használata, tiszta étkezés, stb.) Ismertessük meg az alapvető tisztálkodási, öltözködési, egészség megőrzési szokásokat. Az óvodai és családi gondozási szokások összehangolása feltétele az azonos elvek, elvárások érvényesülésének. A bőr-és hajápolás, fogmosás, WChasználat feltételeit maximálisan megteremtve, fokozatosan önállóságra szoktatva segítsük a gyermekeket teendőik ellátásában. Az időjárásnak megfelelő, a többrétegű öltözködést szorgalmazzuk. 23

24 Szoktassuk a gyermeket környezettudatos mintaadással, arra hogy tevékenyen vegyenek részt a környezet tisztántartásában, környezetük védelmére, a rend megőrzésében. Mozoghassanak szabadon a csoportszobában, mosdóban. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása fontos feladatunk. Az óvodában megbetegedett gyermekek szüleit minél előbb értesítsük. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, megfelelő öltözködéssel, edzéssel igyekezzünk meggátolni. Az óvodáskorban gyakori hanyag testtartást fejlesztő- megelőző, tartásjavító torna rendszeres beiktatásával javítsuk. A mindennapos testnevelés épüljön be a tevékenységek közé. Minél több időt töltsenek a gyermekek a szabadban, ez növeli ellenálló képességüket, edzettségüket. Ha lehet, naponta kétszer is tartózkodjanak a szabad levegőn. Jó, ha kocogó futó perceket is biztosítunk! A víz-edző hatásának érzékeltetését pancsoló biztosításával tegyük lehetővé. A vizes edzés legyen önkéntes, az egyéni érzékenység figyelembevételével. A napozásnál is kellő gondossággal járjunk el! Edzési lehetőség lehet a kerékpározás, rollerezés, túrázás, télen a szánkózás, csúszkálás. Az óvodapedagógus feladatai gondozás, egészséges életre felkészítés terén: - Az érzelmi alapigényeket mint biztonságérzetet, védettségérzetet, szeretet-, elégítsük ki, mert ez a gyermek környezet iránti érdeklődésének záloga. - Különös figyelemmel forduljunk az átlagtól eltérő viselkedésű gyermek felé (magatartászavar, gátlásosság, fogyatékosság, stb.) - A Sajátos nevelési igényű gyermeknél a szakemberek segítségét is igénybe véve törekedjünk a gyermek megfelelő gondozására. - Nyugodt, kiegyensúlyozott életritmus kialakítása. - A fejlődéshez szükséges egészséges környezet biztosítása. - Többfunkciójú, tágas, jól felszerelt óvodaudvar (árnyékos-napos, füves, homokos, betonos rész, esztétikus tornaszerek, szép növények, virágok, veteményes kert, homokozó, agyagozó pult, ivóvíz.) - A csoportszoba feleljen meg az óvodai élet minden funkciójának (étkezés, alvás, szabad játék, különféle tevékenységek). Esztétikus, otthonos, ízléses berendezése a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt és ízlésközvetítés szempontjából egyaránt fontos. - Természetes és mesterséges fény kellően biztosított legyen. - Legyenek elkülönített részek a nyugodttevékenykedéshez (mese - és bábsarok, babaszoba, vizuális tevékenységhez szükséges eszközök tárolására alkalmas polc, élősarok, kincsesláda, stb. ) 24

25 - Az öltözőben, fürdőben a gyermekek holmijának elkülönített tárolását biztosítani kell. - A szülők informálása céljából hirdetőtábla biztosítása szükséges, ahol az aktuális nevelési, fejlesztési célokról tájékoztatást kapnak. - Legyen a csoportnak hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, ami sajátos, egyéni színezetű légkört teremt, ezzel is mélyítve a gyermekek összetartozását, együttérzését. d./dokumentáció: Tervezést, megismerést, fejlesztést, és egyéni fejlődés nyomon követését szolgálják. Kötelező dokumentumok: Csoportnapló Felvételi és előjegyzési napló Felvételi és Mulasztási napló Integrációs egyéni fejlesztési napló Kiegészítő dokumentumok: Anamnézis a gyermekről Személyiséglapok e./ Az Óvoda ünnepei A csoport közösséggé szerveződésében fontos szerepet kapnak a hagyományok és a közösen szervezett programok, melyek a szülők bevonásával az óvoda még nyitottabbá tételének szellemében zajlanak. Óvodánk ünnepnapjait három csoportra osztjuk: - gyermekek ünnepei, - társadalmi ünnepek, - óvodánk sajátos hagyományos napjai, 1. Gyermekek ünnepei: o Születésnap o Mikulás o Karácsony o Farsang o Húsvét o Anyák napja o Ballagás nagycsoportosoknak 2. Társadalmi ünnepek: o Állatok világnapja (október első vasárnapja) 25

26 o Nemzeti ünnep (október 23,március 15.) o Föld napja (április 22.) o Madarak és fák napja (május 10.) 3. Óvodánk sajátos hagyományos napjai: o Év végi kézművesnap o Gyermeknapi kirándulás. o Kompetenciafejlesztő óvodán kívüli nap Az óvodapedagógus feladatai a társas és közösségi tevékenységek terén: - Derűs, nyugodt, biztonságos óvodai élet biztosítása, sokszínű tevékenységeken keresztül. - Viselkedési szokások kialakítása (társaikkal és felnőttekkel), gyakorlása a napi élet során. - Az óvodapedagógus magatartása legyen határozott, következetes, minden gyermekkel elfogadó. - Törekedjünk arra, hogy minél jobban alakuljon ki a csoporton belüli együttjátszás, együttgondolkodás. - A gyermekekben alakuljon ki egymás iránti tisztelet, tolerancia, a helyes konfliktuskezelésre való törekvés. Az óvoda kapcsolatai Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. CSALÁD A családokkal a kapcsolattartás folyamatos és személyre szabottan egyedi. Óvodai nevelésünkben a család és az óvoda szoros kapcsolata fontos szerepet tölt be. Fennen hirdetjük a családi nevelés elsődlegességét, mi annak kiegészítésére, támogatására vállalkozunk. Együttműködésünk legfontosabb alapeleme: jó partnerkapcsolat minél koraiabb kialakítsa, az egyenrangú nevelőtársi viszony szellemében. Ennek legfontosabb alapja kölcsönös bizalom, korrekt tájékoztatás, segítségnyújtás. Fontos, hogy az óvodapedagógusok ismerjék a családok életmódját, a gyermekek helyét a családban, tudják megnyerni őket az aktív, őszinte közreműködésre. Hisz a gyermek érdeke, hogy a szülő az óvónőben támaszt, segítőtársat találjon a neveléshez. Működéséhez elengedhetetlen, hogy az óvónők a szülők kérését, javaslatát mindig vegyék fontolóra, s ha indokolt, e szellemben alkalmazzák nevelési módszereiken. Ezen egyenrangú nevelőtársi viszony azonban ne jelentse csak az óvónő alkalmazkodását, a szülők részéről is nyilvánuljon meg (pl. abban, hogy alkalmazkodnak a csoport napirendjéhez, szokásaihoz). Az óvodapedagógus minden szülőhöz előítéletek nélkül 26

27 közeledjen, a család igényszintjéhez alakítsa az együttműködés legmegfelelőbb módját. Az óvodapedagógus a hátrányos helyzetű veszélyeztetett környezetben élő gyermekek szüleivel megértő, bizalmat sugárzó magatartásával alakítsa kapcsolatait, vigyázva, hogy segítő szándéka ne sértse jogaikat, érzelmeiket. Óvodánkban a családokkal évtizedek óta szoros, tartalmas együttműködésben neveljük gyermekeinket, s ezt követjük ezután is. A kapcsolattartás módjainak, formáinak kialakításakor mindig szem előtt tartjuk, hogy a szülők az óvodáról és a benne zajló életről mindig örömmel, szívesen tájékozódnak és aktívan közreműködnek, ha szükséges. A kapcsolat meghatározó alapja az első találkozás benyomása (ez lehetőleg óvodába lépés előtt jöjjön létre). Itt a szülő számára váljék világossá, hogy mindenben számíthat az óvónőre és diszkréciójára. E kezdeti együttműködés a beszoktatás ideje alatt tovább erősödjön, formálódjon. A továbbiakban is a naponkénti párbeszédek legyenek a bizalmas beszélgetések színterei. A szülők érdeklődésüknek megfelelően bármikor látogathatják a csoportot, de ezt az óvónőnek előre jelezzék. Óvodánk egész éven át nyitott ezen igényekre, ezért külön nem tartunk nyílt napot. Óvónőink igényeknek megfelelően bármikor rendelkezésre állnak a szülők személyes beszélgetéseire, kérdésre családlátogatást is tesznek. Óvodánkban jól kialakult rendszere van a szülői értekezleteknek. Fontos szabály az, hogy sohasem mondunk véleményt a gyermekről mások előtt, tiszteletben tartjuk személyiségjogait. Az óvoda-család szoros együttműködését jól szolgálják a közösen szervezett programok (kirándulások, farsang, jótékonysági bál, gyermeknap), ahol a szülők aktív segítőtársként szerepelnek. Óvodánk az ünnepek előkészítésekor és lebonyolításakor is épít a szülők részvételére. Jelenlétük emeli az ünnep hangulatát és elősegíti, hogy a gyermeket otthon is hasonló benyomások érjék. Óvodánk működését aktív szülői munkaközösség segíti. INTÉZMÉNYEK Iskola A szakintézményekkel a kapcsolattartás folyamatos és intenzív. A gyermekek óvodából iskolába történő zavartalan átmenete megkívánja az intézmények közötti szoros, tartalmas együttműködést. Ezen együttműködés alapja a kölcsönös nyitottság, bizalom, mely egymás munkájának ismeretére és megbecsülésére kell, hogy épüljön. Minden óvónő ismerje az általános iskolai nevelés alapelveit, a NAT ide vonatkozó fejezetét, az iskolák helyi programját. A vezető felelőssége, hogy a tanítónők is ismerjék az óvodai nevelés folyamatát, az óvoda saját helyi programját, s kapjanak lehetőséget az óvodai élet megismerésére. Óvodánk 27

28 azonban semmiféle iskolai követelmény hatására nem tér el az óvodai nevelési program céljától, feladataitól, módszereitől, de e nevelési keretek között maximálisan megtesz mindent, hogy gyermekeink képessé váljanak elsajátítani az óvoda - iskola átmenethez szükséges személyiségvonásokat, szocializációs képességeik erősödjenek. E közös feladat állomásai mindkét fél részéről: Óvoda: - segítse, hogy a gyermekben kialakuljanak az iskolai beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások; - óvoda - iskola átmenetet segítő tevékenységi formákat támogatja - ha szükséges, a családdal összhangban kérje a nevelési tanácsadó vagy egyéb szakember segítségét Tanító: (felajánlott lehetőségek) - év közben többször is látogasson el a nagycsoportosokhoz, ismerje meg őket, - ismerje meg az óvodában folyó nevelőmunkát - vegyen részt az óvodai szülői értekezleten, ott mutatkozzon be a szülőknek, ismertesse iskolája arculatát, tanítási módszereit, esetleges elvárásait, - tegye lehetővé, hogy az óvónők megfelelő visszajelzést kapjanak gyermekeikről Közművelődési intézmények A helyi kulturális programok közül a gyerekek érdeklődésének, életkorának megfelelőnek a kihasználása. Színház, múzeum, kiállítás látogatás. Könyvtárlátogatás: legalább évente két alkalommal Egyéb szervezetek Együttműködési megállapodások alapján kapcsolódás az integrációs programokhoz, óvoda nyitott rendezvényeihez, segítségnyújtás integrációs feladatokban. - pedagógiai szakszolgálat - nevelési tanácsadó - gyerekjóléti szolgálat - polgárőrség - intézményi alapítvány 28

29 - fenntartó, önkormányzatok - kisebbségi szervezetek - Klebelsberg V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék A kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, szabad képzettársításokat követő folyamat, elemi pszichikus szükséglet. A játék a valóságot tükrözi, örömforrás, feszültséget csökkent. A gyermek játéka saját belső világából alakul ki. A kisgyerek első valódi játszótársa a családban is a felnőtt szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre,majd amikor a játékfolyamat kialakul bevonható társ marad,segítő lesz ha a játékfolyamat elakad. Lehetőségek biztosítása a gyermek számára, hogy képességeit önállóan választott, sokrétű játéktevékenységgel fejlessze, gyakoroljon. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. CÉL - A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játék lehetőségeinek biztosítása. Tapasztalati, élményszerzési lehetőségek megteremtése. - A játék: tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenységgé váljon. - Az óvodapedagógus tudatos jelenléte, indirekt tevékenysége meghatározó a játék folyamán. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, a kialakult játékban bevonható társ marad, segítő, kezdeményező,ösztönző,serkentő magatartásával, segít ha a, ha a játék elakad. - A társas kapcsolatok alakulásánál, közösségi nevelés esetében is hangsúlyos a játék szerepe. Bármilyen módon motiválni kell. - A gyakorlójáték, szimbolikus szerepjáték, konstruáló, szabályjáték közül a szerepjáték túlsúlya kell, hogy érvényesüljön. - Szabályjáték is kiemelt jelentőségű, napi szinten kell biztosítani. - A játék formáinak és tartalmának gazdagítása. 29

30 - A szociális kreativitás fejlesztése /kreatív együttműködés, magatartásmódok, nyitottság a másik iránt, viselkedési szabadság, ízlésformálás, társas kapcsolatok, konfliktusmegoldások/. - A játék rendjének szokássá válása. - Egészséges versenyszellem kialakítása. - Nyári napirend esetében a versenyjátékok, ügyességi játékok kiemelt szerepet kapnak TARTALOM - A játékterek megismerése, használatának tanulása /5/ éves korban: o gyakorlójátékok: ismétléses cselekvések közben anyagok, eszközök megismerése, szöveg, dallam-, mozgásismétlő játékok, ritmusjátékok, egyszerű szabályjátékok- játékszabályok megismerése, elfogadása, követése. o szerepjátékok: egyszerű szabálykövetések /egyénenként és csoportokban/, jellegzetes cselekvések, műveletek utánzása. o barkácsolás: játékjavítások, közreműködés apró hibaelhárításokban óvónői irányítással. o dramatizálás, bábozás: bábmozgatási kísérletek, hangutánzások. o építő, konstruáló játékok: összerakosgató, összeszerelhető játékok, egyéni elképzelések alapján. drámajáték - /4/ éves korban: o gyakorlójátékok: a részképességekben enyhe lemaradást mutató gyereknél /szerepjátékok és konstruáló játékok/. o szerepjátékok: a játékszabályok elfogadása és betartása, a környezet jelenségeinek, eseményeinek beépítése önálló vagy csoportos játékba. o barkácsolás: játékok egyszerű javítása, játékkészítések, ajándéktárgyak készítése. 30