2015. ÉVI BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE

Átírás

1 ERSTE ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR H-1138 Budapest, Népfürdő u Postacím: 1385 Budapest, Pf.846 Telefon: (+36-1) Telefax: (+36-1) Adószám: Bankszámlaszám: ERSTE ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ÉVI BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE

2 Tartalomjegyzék: 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott elési eljárások, és a évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása A számviteli politika meghatározó elemei A Beszámoló összeállításánál alkalmazott elési eljárások A évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása A Pénztár gazdálkodását meghatározó jelleggel befolyásoló körülmények bemutatása A pénztári taglétszám alakulása Bevételek-kiadások (ráfordítások), alakulása, tartalékképzési elvek A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj me A működési tevékenység eredménye A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása A fedezeti céltartalék alakulása A likviditási céltartalékok alakulása A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások Immateriális javak és tárgyi eszköz állomány változása A cash-flow kimutatás elése Kiegészítő vállalkozási tevékenység A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A tagokkal szembeni követelések elése Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselők A Pénztár szolgáltatói A határidős ügyletek, kockázati tőkealap-jegy, papírkölcsön bemutatása A befektetési tevékenység hatékonyságának elése A befektetési arányok alakulása A pénztári vagyon piaci ének, nyilvántartási ének, elési különbözetének alakulása A Pénztár egységnyi nettó eszköze december 31-én Az eszközök változása a pénztár egységnyi nettó eszközére vetítve A hozamráta alakulása A befektetési környezet alakulása A működést jellemző mutatók Gazdálkodást jellemző mutatók: A pénztár által szükségesnek ítélt további mutatószámok alakulása

3 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott elési eljárások, és a évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása 1.1. A számviteli politika meghatározó elemei Az ERSTE Önkéntes Nyugdíjpénztári ágazatának működését és számviteli politikáját meghatározó jogszabályok: a számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló többször módosított évi XCVI. törvény, az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló módosított 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló többször módosított 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet. az önkéntes nyugdíjpénztárak adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló módosított 50/2014. (XI.28.) MNB rendelet Az éves beszámolóra vonatkozólag: Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő ének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a 30 millió forintot, akkor a 30 millió forintot. Nem jelentős összegű hiba: ha a feltárt hibák és hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő ének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba határát. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összege 3%-kal változik (nő vagy csökken). Megbízható és valós képet nem lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont e a nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási és kockázati célú tartalékok ét nem változtatja meg lényegesen. Ez akkor áll fenn, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási és kockázati célú tartalékok összegének változása (növekedés vagy csökkenés) nem éri el a 3 százalékot. A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31-i fordulónappal készíti el. A pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig juttatja el a Magyar Nemzeti Bank részére. Az éves pénztári beszámoló részei: 1. mérleg, 2. eredmény kimutatás, 3. kiegészítő melléklet 3

4 A pénztár az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készít, de az nem része az éves beszámolónak. Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. Az éves beszámoló elkészítéséért felelős személy Fülepné Krammer Terézia (2040 Budaörs, Szabadság út 122.), mérlegképes regisztráció száma A mérlegkészítés időpontja az üzleti évet követő hónap utolsó napja. A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár valamennyi eszközét a következő fő csoportokba sorolja és analitikus nyilvántartásaiban is az alábbiak szerint bontja: a pénztár működését és vállalkozási tevékenységét szolgáló (működési célú) eszközök a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök a likviditási fedezetet szolgáló eszközök. A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár eredmény kimutatása a következő fő részekből áll: a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége a pénztári szolgáltatások fedezete a likviditási fedezet A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kell kimutatni a pénztár működésével és kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatban, az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a működési célú befektetési portfolió elési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az elési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalék-képzést is) különbségének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét. A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfolió elési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében. A likviditás (a pénztár fizetőképességének) biztosításával, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, valamint a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió elési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegéből kell céltartalékot képezni. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, az MNB részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható valós összképet tükrözik. A pénztár az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak elésével úgy mutatja be a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak. 4

5 Az üzleti jelentés tartalmazza még a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítésig bekövetkezett lényeges események, a különösen jelentős folyamatok bemutatását, valamint a pénztár taglétszámának és vagyonának előrejelzését a várható fejlődésre, a gazdasági környezet várható változásaira tekintettel. A pénztár január 1-i fordulónappal kezdődően elszámoló egység alapú nyilvántartást vezet, amely a következő tartalékokra érvényes: fedezeti tartalék, függő tagdíjbefizetések esetén. A pénztár a működési és likviditási és kockázati céltartalék tekintetében nem alkalmazza az elszámoló egységekre épülő nyilvántartást. Az elési különbözet az Öbr. 1. számú mellékletében felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az Öpt. 49/A. -ának (1) bekezdése szerint az üzleti év mérlegforduló napjára, a negyedév utolsó napjára, illetve elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében minden munkanapra, illetve a hónap utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, a felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci e és könyv szerinti e közötti különbözet. A pénztár az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszer bevezetésével kapcsolatos a tagokkal történő elszámolási kötelezettsége és az elszámolási egységre épülő nyilvántartásban kötelező egyezőségek kimutatása érdekében minden hónap utolsó napjaira vonatkozóan lezárja költség-, bevétel-, illetve ráfordítás számláit technikai számlák alkalmazásával lezárja, azok egyenlegét megállapítja és az évközi eredményszámlákra átvezeti. A költség-, bevétel-, és ráfordítás számlák évközi eredményszámlára átvezetett egyenlegét a következő hónap elején visszavezeti a megfelelő költség, bevétel és ráfordítás technikai számlákra. A hónap utolsó napjára készített költség-, bevétel-, ráfordítás számlák zárását, annak eredményének átvezetését az évközi eredményszámlákra a Pénztár főkönyvi kivonattal támasztja alá. A pénztári vagyon piaci en történő elését munkanaponként a pénztár letétkezelője végzi. Az elést el kell végezni a nem munkanapokra eső havi, illetve negyedéves fordulónapokra is. A piaci elés során megállapított elési különbözeteket a pénztár könyvviteli nyilvántartásaiban munkanapokra, a hónap, illetve negyedév utolsó napjaira vonatkozóan mutatja ki A Beszámoló összeállításánál alkalmazott elési eljárások A Pénztár nem tér el a vonatkozó jogszabályokban meghatározott elési elvektől és elési eljárásoktól. A Pénztár befektetett vagyonának piaci elését, a Pénztár letétkezelője, a CITIBANK EUROPE PLC MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE végzi. A pénztár az papírok elésénél nem alkalmazza a számviteli törvény 54. -a (8) és (9) bekezdésében foglalt előírásokat A évtől hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása A évtől hatályba lépett jogszabályi változások a beszámoló tartalmát és formáját nem érintették lényegesen. 5

6 2. A Pénztár gazdálkodását meghatározó jelleggel befolyásoló körülmények bemutatása A Pénztár évi gazdálkodását és működését elsődlegesen a következő tényezők befolyásolták: Az esítési partner által indított Erste Nyugdíjprogram, ami biztos taglétszám-növekedést eredményez a jövőben is. Az év során nem volt olyan rendkívüli esemény, amely a pénzügyi helyzetre, ezen belül a befektetésekre, a befektetési szabályok érvényesülésére, a hozamok alakulására, az eszközök összetételének változására hatással lett volna. A Pénztár a nyilvántartását saját eszközeivel saját maga végzi, az Öpt ának (6) bekezdése szerinti szolgáltató szervezettel nem áll kiszervezési szerződéses kapcsolatban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014-ben elvégezte az öt évente esedékes átfogó vizsgálatát, határozatát megküldte a Nyugdíjpénztár részére, az MNB jelentős összegű hibát nem tárt fel évben az MNB Felügyeleti Főosztálya ellenőrzést nem végzett a Pénztárban. 3. A pénztári taglétszám alakulása A taglétszám alakulása a év végétől év év év év év év év év év év Taglétszám Ebből járadékos A év taglétszámának alakulása jogcímek és negyedévek szerint Pénzügyi I II III IV. Teljes terv negyedév negyedév negyedév negyedév időszakban Taglétszám időszak elején Időszak alatti taglétszám növekedés Új belépő Átlépő másik önkéntes nyugdíjpénztárból Átlépő önsegélyező pénztárból 0 Időszak alatti taglétszám csökkenés Átlépő másik önkéntes nyugdíjpénztárba Átlépő egészségpénztárba 0 Átlépő önsegélyező pénztárba 0 Szolgáltatásban részesült Elhalálozott Kilépett Tagdíj nemfizetés miatt kizárt 9 Egyéb megszűnés Taglétszám időszak végén Járadékot igénybe vevő Tagdíjat nem fizető Tagdíjfizetést szüneteltető 0 A évben összesen fő (2014-ben fő) csatlakozott a Nyugdíjpénztárhoz, amely ugyan elmarad a tervtől, azonban meghaladja a 2014-es adatot. Növekedett a kilépők száma az előző évhez képest, 142 fő lépett át másik nyugdíjpénztárba (2014-ben 138 fő), 590 pénztártag vett igénybe nyugdíjszolgáltatást (2014-ben 535 fő), illetve 658 tag szüntette meg a tagságát a 10 éves várakozási idő elérésével (2014-ben 564 fő). Az összesen (2014-ben 1.367) kilépő szinte azonos a tervezett fős kel. 6

7 2015. december 31-ig tag érte el a 10 éves pénztártagságot, vagyonuk eft, ebből tőke: eft, hozam és elési különbözet: eft ban további tag éri el a 10 éves tagságot, december 31-i egyenlegük eft, melyből tőke: eft, hozam és elési különbözet: eft. 4. Bevételek-kiadások (ráfordítások), alakulása, tartalékképzési elvek 4.1. A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása Működési Likviditási Fedezeti tartalék tartalék tartalék Összesen Bevételek Befektetési tevékenység bevételei Bevételek összesen Kiadások Befektetési tevékenység kiadásai Kiadások összesen Nem befektetési tevékenységből származó eredmény Befektetési tevékenység eredménye Eredmény összesen adatok eft-ban A Pénztár bevételei - az éves pénztári beszámolóban szereplő eredmény-kimutatás alapján ben összesen eft-ot (2014-ben eft-ot), kiadásai eft-ot (2014-ben eft-ot) tettek ki, így a 2015-ben felhasználható eredmény összesen eft (2014-ben eft). A bevétel a befektetéseken elért alacsonyabb hozamnak, illetve a tagdíjbevétel növekedésének köszönhető. A felhasználható eredményből eft a fedezeti céltartalékot, eft a likviditási céltartalékot növelte, eft pedig a Pénztár működési eredményét csökkentette. A bevételek és kiadások tény-terv összehasonlítása Működési tartalék Fedezeti tartalék Likviditási tartalék Összesen terv tény terv tény terv tény terv tény Bevételek Befektetési tevékenység bevételei Bevételek összesen Kiadások Befektetési tevékenység kiadásai Kiadások összesen Nem befektetési tevékenységből származó eredmény Befektetési tevékenység eredménye Eredmény összesen adatok eft-ban A bevétel, csökkentve a meg nem fizetett tagdíjak tartalékára képzett céltartalékkal, eft összegű, ami a tervezett bevétel 161,3%-a. A működési bevétel terv tartalmazza a nem fizető tagoktól történő levonást 51,7 mft ben, illetve 5 mft átcsoportosítást a likviditási tartalékból, a tény adat pedig nem, mert a tartalék tőkét közvetlenül növelte 39,4 + 5 mft ben, illetve a tény tartalmazza az egyéb bevételek között a tagdíjkövetelések hitelezési veszteségként történő leírása miatti céltartalék felhasználás összegét 88,3 mft-ot. Amennyiben a fenti három korrekciót elvégezzük, akkor a tényleges bevétel 224,7 mft. 7

8 Összességében a működési bevétel terv 234 mft volt. A működési kiadás 312,7 mft, amely 88,3 mft ben tartalmazza a működési tagdíjhátralék hitelezési veszteségként történő leírását, így a tényleges kiadás 224,4 mft, ami 227,4 mft tervnek 98,7%-a. A fedezeti és működési tartalék, valamint a likviditási tartalék eredménykimutatásban szerepelő egyéb ráfordításokból a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának leírásából származó hitelezési veszteség nagysága eft volt. A befektetési tevékenység eredménye eft jelentősen meghaladja a tervezett et (terv: eft, a 2014-es eredmény eft volt) A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj me A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása a pénzügyi tervben feltüntetettnek megfelelően alakult, módosítására nem került sor. Fedezeti tart. Működési tart. Likviditási tart Ft befizetésig 90,00% 10,00% 0,00% Ft és Ft éves befizetés közötti részre Ft és Ft éves befizetés közötti részre Ft éves befizetés feletti részre 94,10% 5,80% 0,10% 96,00% 4,00% 0,00% 99,00% 1,00% 0,00% A felosztási arányok január 1-től változtak az alábbiak szerint: Fedezeti tart. Működési tart. Likviditási tart Ft befizetésig 90,00% 10,00% 0,00% Ft és Ft éves befizetés közötti részre Ft és Ft éves befizetés közötti részre Ft éves befizetés feletti részre 94,40% 5,60% 0,00% 96,00% 4,00% 0,00% 99,00% 1,00% 0,00% Az új belépők első havi tagdíjából Ft 100%-ban a működési tartalékba került, az ezt meghaladó tagdíjrészre a befizetések tartalékok közötti felosztásának aránya volt érvényes. Az egységes tagdíj me 2015-ben Ft/hó (2016. január 1-től Ft/hó), a befektetések tartalékok közötti megosztása a rendelkezésre álló szabad pénzeszközök tartalékok közötti megosztása alapján történt. A befektetési tevékenység hozamai és ráfordításai annak a tartaléknak a javára, illetve terhére kerültek elszámolásra, amely tartalékból a befektetés történt. A kilépő pénztártagoktól levonható elszámolási költség Ft, illetve a kifizetés tényleges banki és postai költsége, amely a működési tartalék bevételét növeli. 5. A működési tevékenység eredménye A működési tevékenység bevételei összesen eft-ot (2014-ben eft,), ráfordításai eft-ot (2014-ean eft-ot) tettek ki, így a működési tevékenység eredménye eft veszteség (2014-ben eft), ami azonban nem tartalmazza a nem fizető tagoktól a tartalék tőke javára levont eft-ot, illetve a likviditási tartalékból átcsoportosított eft-ot, így a tényleges eredmény 402 eft. Az így kalkulált nyereség elmarad a tervezett eft-tól, ami elsődlegesen a nem fizető tagoktól levonható tervhez képesti alacsony összegének eredménye. 8

9 A működési célú befektetési tevékenység eredménye eft (terv: 670 eft). A Pénztár 2015-ben rendkívüli bevételt nem realizált, 50 mft működési támogatást kapott az Erste Befektetési Zrt-től. A működési tartalék alakulása tény adatai évi pénzügyi terv adatai tény adatai tény-terv tény/terv Tagok által fizetett tagdíj ,16% Munkáltatói tagdíj hozzájárulás ,32% Meg nem fizetett tagdíjak tart Utólag befolyt tagdíjak Tagdíjbevételek összesen ,14% Tagok egyéb befizetései ,46% Adomány ,87% Egyéb bevételek ,23% Nem bef. jell.bevételek összesen ,87% Anyagjellegű ráfordítások ,54% Személyi jellegű ráfordítások ,56% Pénztárfelügyeletel kapcs. ráford ,73% Egyéb ráfordítások ,11% Nem bef. jell. ráfordítások összesen ,97% Nem bef. jell. tev. eredménye ,57% Befektetési tevékenység bevételei* ,30% Befektetési tevékenység ráfordításai** ,36% Befektetési tevékenység eredménye ,85% Rendkívüli eredmény Eredmény; céltartalékképzés ,20% Nem fizetőktől levonás (tartalék tőkét növelte) Magánpénztártól kapott átadás (tartalék tőkét növelte) Összesen adatok eft-ban Az anyagjellegű ráfordítások jelentősebb tételei Megnevezés Éves kiadás Anyagköltség Tagszervezési díj Könyvvizsgálat Marketing, hirdetés 821 adatok eft-ban A személyi jellegű ráfordítások tételei Megnevezés Éves kiadás Ügyvezető és alkalmazottak munkabére Személyi jellegű egyéb kifizetés Bérjárulék adatok eft-ban Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban nem részesültek. Értékcsökkenési leírás: eft Az egyéb ráfordítások jelentősebb tételei Megnevezés Éves kiadás Bérleti díj Kommunikációs költség Informatikai szolgáltatások Iroda üzemeltetési költségek Jogi szolgáltatás Felügyeleti díj Felügyeleti bírság 150 Nyomdai költségek Behajthatatlan követelés leírása bírósági végzés alapján 931 Egyéb szolgáltatások Meg nem fizetett tagdíjak hitelezési vesztesége adatok eft-ban Nem tervezett tétel az egyéb ráfordításokban szereplő hitelezési veszteség, melynek összege eft, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos bevétel sem szerepel a 9

10 tervben. A Pénztár működési eredményének alakulása a év óta: Megnevezés Előző évek halmozott eredménye (tartalék tőke): Adott év mérleg szerinti működési eredménye: Tagdíj-nemfizető tagoktól ktg levonás + egyéb Működési tevékenység felhasználható eredménye adatok eft-ban A tagdíj-nemfizető pénztártagoktól levonható költségek működési tartalékra jutó része (tény: eft) a számviteli előírásoknak megfelelően közvetlenül a tartalék tőkét növelte, így a bevételek között nem szerepelhet. (Az Önkéntes Pénztárakról szóló törvény évtől lehetővé teszi, hogy azoktól a pénztártagoktól, akik nem fizetnek tagdíjat kivéve a szüneteltetőket költség levonást lehessen alkalmazni. A nem fizető pénztártagokra vonatkozó szabályokat a Pénztár Alapszabály -a, valamint belső szabályzata tartalmazza. A költséglevonás me az egységes tagdíjnak a működési illetve likviditási tartalékra jutó része. A levonható költségtérítés összege maximum az adott évre jóváírt hozam, tehát a pénztártag egyéni számláján lévő tőkét nem érinti. A pénzügyi tervben ezen a jogcímen keletkező bevételt az Egyéb bevétel soron kellett tervezni. Ezzel szemben a vonatkozó számviteli rendelet előírása szerint ezt a bevételt, mint Tartalék tőke növekményt kellett elszámolni. Az elszámolt tartaléktőke növekmény annyit jelent, mintha a működési tartalékon ennyi nyereség jelentkezett volna.) 6. A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása 6.1. A fedezeti céltartalék alakulása A fedezeti céltartalék egyéni számlákra számolt része a eft nyitó állományhoz képest eft-ra növekedett 2015-ben. A szolgáltatási tartalékon lévő összeg eft-ról eft-ra változott, mert többen választották a járadékszolgáltatást az előző évekhez képest. Sorszám Sorkód Megnevezés Előző év Tárgyév terv tény OEA1 I. Egyéni számlákon OEA101 Nyitó állomány OEA102 Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek (+) OEA103 Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés egyéni számlákon (+) OEA104 Egyéni számlákat megillető hozambevételek (+) OEA105 Egyéni számlákat megillető elési különbözet (+/- ) OEA106 Likviditási tartalékokból átcsoportosítás (+) OEA107 Tartaléktőke átcsoportosítás (+/-) OEA108 Szolgáltatások fedezetére átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba (-) OEA109 Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés (-) OEA110 Más pénztárba átlépő tag követelésének átadása (-) OEA111 Egyéni számlákat terhelő szolgáltatási célú egyéb ráfordítások (-) OEA112 Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások (-) OEA113 Egyéb változás (+/-) OEA114 Egyéni számlák záróállománya OEA2 II. Szolgáltatási tartalékon OEA201 Nyitó állomány OEA202 Egyéni számláról tárgyévben átcsoportosított szolgáltatások fedezete (+) OEA203 Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés (+) OEA204 Szolgáltatási tartalékon jóváírt egyéb bevételek (+) OEA205 Szolgáltatási tartalékot megillető elési különbözet (+/-) OEA206 Szolgáltatási tartalékot megillető hozambevételek (+) OEA207 Likviditási tartalékokból átcsoportosítás (+) OEA208 Tartaléktőkéből átcsoportosítás (+) 0 10

11 025 73OEA209 Tagoknak, kedvezményezetteknek nyújtott pénztári szolgáltatások (-) OEA210 Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés (-) OEA211 Más pénztárba átlépő tag szolgáltatási fedezetének átadása (-) OEA212 Szolgáltatások folyósításával kapcsolatos kiadások (- ) OEA213 Szolgáltatási számlát terhelő egyéb kiadások (-) OEA214 Szolgáltatási számlákat terhelő befektetéssel kapcsolatos ráfordítások (-) OEA215 Egyéb változás (+/-) OEA216 Szolgáltatási tartalék záró állománya adatok eft-ban A fedezeti céltartalék alakulására a legnagyobb hatással az elért hozambevétel és a tagdíjbevétel volt. Nyugdíjszolgáltatások szolgáltatástípusonkénti bontásban A Pénztárból más nyugdíjpénztárakba átlépett tagok száma 138 főről 142 főre növekedett 2014-hez képest, így az átvitt tagi fedezet is kis mben növekedett, eft, míg 2014-ben eft volt. Nyugdíjszolgáltatás típusa Változás % Egyösszegű nyugdíjszolgáltatás % Időszaki járadékszolgáltatás % Összesen: % adatok eft-ban Az 590 egyösszegű nyugdíjszolgáltatást igénylő pénztártag részére összesen eft elszámolás készült, amelyből eft hozamjellegű, eft tőkejellegű kifizetés volt. A Pénztár az elszámolást követően 180 eft SZJA-t fizetett be a NAV részére, és eft elszámolási, és utalási költséget vont le. A 10 éves várakozási idővel rendelkező tagok közül 658 fő a teljes egyéni számlakövetelés kifizetését követően kilépett és megszüntette a tagsági viszonyát, a kifizetés eft volt. 903 főnél kizárólag hozamfelvétel történt, teljes tőkekövetelését az egyéni számláján hagyta, a kifizetés eft volt. További 83 fő a hozam mellett a tőkekövetelésének egy részét vagy 100%-át is fölvette, de tagsági viszonyát nem szüntette meg a Pénztárnál, a kifizetés me eft volt ben az elhunyt tagok száma csökkent (2014-ben 116 fő, 2015-ben 102 fő), a kedvezményezettek és örökösök részére ténylegesen kifizetett összeg viszont növekedett (2014-ben eft, 2015-ben eft). A járadékszolgáltatást igénybe vett tagok száma 14 fő volt év végén, a tagok többnyire az 5 éves és a 10 éves időtartamú járadékszolgáltatást részesítik előnyben. Járadéktípus Év eleji létszám Év eleji egyenleg Év végi egyenleg Év végi létszám 3 éves éves éves éves éves éves éves éves Összesen: adatok eft-ban 11

12 6.2. A likviditási céltartalékok alakulása Előző év Tárgyév Sorszám Sorkód Megnevezés 1 2 c d OEB1 I. Likviditási portfolió elési különbözetére OEB101 Nyitó állomány OEB102 Tárgyévben likviditási portfolió elési különbözetére képzett céltartalék (+) OEB103 Likviditási portfolió elési különbözet tartalékába átcsoportosítás egyéni számláról (+) OEB104 Likviditási portfolió elési különbözet tartalékába átcsoportosítás szolgáltatási tartalékból (+) OEB105 Likviditási portfolió elési különbözet tartalékába átcsoportosítás működési céltartalékból (+) OEB106 Likviditási portfolió elési különbözet tartalékának egyéb bevételei (+) OEB107 Likviditási portfolió elési különbözet tartalékából átcsoportosítás egyéni számlára (-) OEB108 Likviditási portfolió elési különbözet tartalékából átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba (-) OEB109 Likviditási portfolió elési különbözet tartalékából átcsoportosítás működési célra (-) OEB110 Likviditási portfolió elési különbözet tartalékának felhasználása egyéb célra (-) OEB111 Likviditási portfolió elési különbözet tartalékának záró állománya OEB2 II. Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára OEB201 Nyitó állomány OEB202 Tárgyévben az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék (+) OEB203 Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékába átcsoportosítás egyéni számláról (+) OEB204 Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékába átcsoportosítás szolgáltatási tartalékból (+) OEB205 Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékába átcsoportosítás működési céltartalékból (+) OEB206 Azonosítatlan befizetések befektetési hozama kockázati tartalékának egyéb bevételei (+) OEB207 Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékából átcsoportosítás egyéni számlára (-) OEB208 Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékából átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba (-) OEB209 Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékából átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba (-) OEB210 Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékának felhasználása egyéb célra (-) OEB211 Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának kockázati tartalékának záró állománya OEB3 III. Egyéb likviditási célokra OEB301 Nyitó állomány OEB302 Tárgyévben egyéb likviditási célokra képzett tartalék (+) OEB303 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékba átcsoportosítás egyéni számláról (+) OEB304 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékba átcsoportosítás szolgáltatási tartalékból (+) OEB305 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékba átcsoportosítás működési céltartalékból (+) OEB306 Egyéb likviditási célokra képzett tartalék egyéb bevételei (+) OEB307 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékból átcsoportosítás egyéni számlára (-) OEB308 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékból átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba (-) OEB309 Egyéb likviditási célokra képzett tartalékból átcsoportosítás működési célra (-) OEB310 Egyéb likviditási célokra képzett tartalék felhasználás egyéb célokra (-) OEB311 Egyéb likviditási célokra képzett tartalék záró állománya adatok eft-ban A likviditási céltartalékok állománya a beszámolási időszakban eft-ról eft-ra csökkent. A legnagyobb mérséklő tényező a küldöttközgyűlés döntése alapján a működési tartalékba átcsoportosított 5 mft volt. A likviditási céltartalékokon belül a Pénztár három céltartalékot különböztet meg, az elési különbözetre képzett likviditási céltartalékot, az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára, és az egyéb likviditási célra képzett céltartalékot. 12

13 A likviditási tartalékok záró összesített állománya közelít a tervezett hez, a pénzügyi terv eft-tal számolt, a tényadat pedig eft A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának állománya év végén eft volt ben a Pénztár eft céltartalékot képzett a meg nem fizetett tagdíjakra, melyből eft pedig utólagosan befolyt. A meg nem fizetett tagdíjakra képzett céltartalékok záró állománya eft, hitelezési veszteségként eft került leírásra A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások A Pénztár a jogszabályi előírás szerinti fix Ft/fő költséglevonást, illetve a kiutalás költségének tényleges összegét érvényesíti kifizetéskor Immateriális javak és tárgyi eszköz állomány változása Számla száma Bruttó Érték ÉCS Nettó könyv szerinti Nyitó bruttó Növekedés Csökkenés Záró Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Nyitó Tárgyévi változás Záró Kis ű tárgyi eszközök adatok eft-ban 7. A cash-flow kimutatás elése Előző év Tárgyév Sorszám Sorkód Megnevezés 1 2 c d OD01 Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye (+/-) OD02 Immateriális javak nettó ében bekövetkezett állományváltozás (+/-) OD03 Immateriális javakra adott előlegek állomány változása (+/-) OD04 Tárgyi eszközök (beruházások és beruházásra, felújításra adott előlegek kivételével) nettó ében bekövetkezett állományváltozás (+/-) OD05 Beruházások, beruházásra, felújításra adott előlegek állomány változása (+/-) OD06 Befektetett pénzügyi eszközök (hosszú lejáratú bankbetétek kivételével) állomány változása (+/-) OD07 Készletek (készletekre adott előlegek kivételével) ében bekövetkezett állományváltozás (+/-) OD08 Készletekre adott előlegek állományváltozása (+/-) OD09 Tartaléktőke állomány változása (+/-) OD10 Követelésállomány változása (+/-) OD11 Forgóeszközök között kimutatott papírok állományváltozása (+/-) OD12 Működési céltartalék állományváltozása, céltartalékok egymás közötti átcsoportosítása miatt (+/-) OD13 Meg nem fizetett tagdíjak tartalék állományának változása (+/-) OD14 Hosszú lejáratú kötelezettségek állomány változása (+/-) OD15 Tagokkal szembeni kötelezttségek állomány változása (+/-) OD16 Szállítói kötelezettség állomány változása (+/-) OD17 Hitelfelvétel, kapott kölcsönök (+) OD18 Hitel, kölcsön visszafizetés (-) OD19 Azonosítatlan függő befizetés állomány változása (+/-) OD20 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség állomány változása (+/-) OD21 Hosszú lejáratú bankbetétek elhelyezése (-) OD22 Hosszú lejáratú bankbetétek megszüntetése (+) OD23 Aktív időbeli elhatárolások állomány változása (+/-)

14 024 73OD24 Passzív időbeli elhatárolások állomány változása (+/-) OD25 Fedezeti céltartalékképzés (+) OD26 Fedezeti céltartalékba átcsoportosítás likviditási céltartalékból (+) OD27 Fedezeti céltartalékba átcsoportosítás tartaléktőkéből (+) OD28 Más pénztártól átlépő pénztártagok áthozott tagi követelése (+) OD29 Likviditási céltartalékba átcsoportosítás fedezeti tartalékból (-) OD30 Más pénztárba átlépő pénztártagok átvitt tagi követelése (-) OD31 Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés fedezeti céltartalékból (-) OD32 Fedezeti céltartalék felhasználás szolgáltatásnyújtásra (-) OD33 Egyéb fedezeti céltartalék állományváltozás (+/-) OD34 Likviditási céltartalékképzés (+) OD35 Likviditási céltartalékba átcsoportosítás fedezeti céltartalékból (+) OD36 Likviditási céltartalékba átcsoportosítás tartaléktőkéből (+) OD37 Likviditási céltartalékból átcsoportosítás fedezeti tartalékba (-) OD38 Likviditási céltartalék átcsoportosítás tartaléktőkébe (-) OD39 Egyéb likviditási céltartalék állományváltozás (+/-) OD40 Pénzeszköz változás OD401 Készpénz állomány változása (forint- és valutapénztár) OD402 Számlapénz (pénztári elszámolási számla, éven belüli lejáratú forint és deviza betétszámlák, egyéb elkülönített betétszámlák) állomány változása adatok eft-ban A működés mérleg szerinti eredménye eft veszteség, az immateriális javak állománya eft-tal növekedett, a tárgyi eszközök állománya 2015-ben eft-tal növekedett. A tartaléktőke eft-tal növekedett a nem fizető tagok költséglevonásából és a likviditási tartalékból történt átcsoportosítással. A meg nem fizetett tagdíjak tartalék állománya eft-tal csökkent, a Pénztár szállítói állománya pedig eft-tal csökkent. 8. Kiegészítő vállalkozási tevékenység A pénztár a beszámolási időszakban kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytatott, arra engedélyt nem kért. 9. A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A munkáltatói tagok összességében eleget tettek szerződésben rögzített kötelezettség-vállalásaiknak, ugyanakkor a munkáltatói tagdíjátvállalás adóterheinek változása miatt, illetve egyéb, népszerű munkáltatói cafeteria-elemek megjelenése okán a munkáltatói befizetések aránya jelentősen csökkent (2012-ben 33%, ban 22%, 2014-ben 26,9%, 2015-ben 20,7%) az elmúlt években az összbefizetésekhez képest, és az egyéni befizetések aránya növekedett. 10. A tagokkal szembeni követelések elése A Pénztár mérlegében kimutatott tagdíjkövetelés összesen eft, eft egyéb követelés, tagi kölcsön 2015-ben nem volt, január 1-vel került bevezetésre. A tagdíjkövetelésből 2015 év végéig eft egyéni és munkáltatói tagdíjat nem fizettek meg, amire a Pénztár a céltartalékot megképezte. Ezen követelések a 14

15 következő éves beszámoló elkészítéséig vagy befolynak, vagy pedig hitelezési veszteségként leírásra kerülnek a megképzett céltartalék összegében. 11. Azonosítatlan (függő) befizetések állományának elemzése A Pénztár függő állománya 3,3 millió Ft-tal csökkent 2015-ben. Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Ft Ft Ft adatok eft-ban A fenti táblázat záró állományának negyedéven túl azonosítatlan összege: 30 napon belüli nap közötti 44 Végösszeg Csökkenés levezetése Hónap Tagdíj beazonosításából Visszautalásból Összesen Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Összesen: adatok eft-ban 12. Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek bemutatása Megnevezés Összeg Költségvetéssel szembeni kötelezettségek Társadalombiztosítási kötelezettség Felügyelettel szembeni kötelezettségek Rövid lejáratú különféle egyéb kötelezettségek Összesen: adatok eft-ban 13. Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselők A főállású munkavállalók száma december 31-én 12 fő, és összesen 5 részmunkaidős munkatárs segítette a társaság működését. Megnevezés év év Bér és személyi jellegű költség (ezer Ft) Bérjárulékok (ezer Ft) Alkalmazotti átlagos létszám A Pénztár szolgáltatói Vagyonkezelő: Letétkezelő: Könyvvizsgáló: Számlavezető: ERSTE Alapkezelő Zrt. Citibank Magyarországi Fióktelepe Fót Audit Könyvvizsgáló Kft. (Liptákné Oláh Éva) Erste Bank Hungary Zrt. 15

16 15. A határidős ügyletek, kockázati tőkealap-jegy, papírkölcsön bemutatása A Pénztár befektetési politikájában szerepel, hogy a vagyonkezelő köteles a külföldi befektetések devizakockázatát fedezni. Nyitott határidős ügyletek én Megnevezés Érték Értékelési különbözet Bázis portfólió USD EUR Bázis portfólió összesen: Kiszámítható portfólió EUR Kiszámítható portfólió összesen: Mindösszesen: EUR adatok e Ft-ban Lezárt határidős ügyletek eredménye a évben Ügylet megnevezése Devizaárfolyam veszteség Devizaárfolyam nyereség Devizaárfolyam hatás összesen Fedezeti portfólió ( ) Határidős Deviza Eladás EUR Határidős Deviza Eladás USD Fedezeti portfólió ( ) összesen: Bázis portfólió Határidős Deviza Eladás EUR Határidős Deviza Eladás USD Bázis portfólió összesen: Kiszámítható portfólió Határidős Deviza Eladás EUR Kiszámítható portfólió összesen: Mindösszesen: adatok e Ft-ban Lezárt határidős ügyletek eredménye a évi mérlegkészítés napjáig Ügylet megnevezése Devizaárfolyam veszteség Devizaárfolyam nyereség Devizaárfolyam hatás összesen Bázis portfólió Határidős Deviza Eladás EUR Határidős Deviza Eladás USD Bázis portfólió összesen: Kiszámítható portfólió Határidős Deviza Eladás EUR Kiszámítható portfólió összesen: Mindösszesen: adatok e Ft-ban A Nyugdíjpénztár vagyonkezelője, a Befektetési politika előírásai alapján kizárólag fedezeti célú határidős ügyleteket köthet. Kockázati tőkealap jegy A Pénztár a fedezeti tartalékban az alábbi kockázati tőkealap-jeggyel rendelkezett 16

17 2015. december 31-én: Megnevezés Könyv szerinti Piaci Bázis portfólió: CENTRAL FUND Kockázati Tőkealapjegy Zártvégű Lendület portfólió: CENTRAL FUND Kockázati Tőkealapjegy Zártvégű Összesen: adatok e Ft-ban Értékpapírkölcsön Értékpapírkölcsön ügyletekkel a Pénztár a évben, illetve december 31- én nem rendelkezett. 16. A befektetési tevékenység hatékonyságának elése 16.1 A befektetési arányok alakulása A Pénztár eleget tett a rá vonatkozó befektetési keretszabályoknak és a befektetési politikában foglaltaknak. A Pénztár vagyona az év folyamán többségében állampapírban volt. A Pénztár az eszközeit az alábbi eszközcsoportokba sorolja: I. eszközcsoport (likvid eszközök) II. eszközcsoport (kizárólag állampapír alapú repók) III. eszközcsoport (állampapír jellegű befektetések) IV. eszközcsoport (vállalati kötvények) V. eszközcsoport (hitelintézeti kötvények) VI. eszközcsoport (önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény) VII. eszközcsoport (jelzálog levelek) VIII. eszközcsoport (magyar tőzsdei és OTC részvények) IX. eszközcsoport (nemzetközi tőzsdei és OTC részvények) X. eszközcsoport (hazai ingatlan befektetési alapok) XI. eszközcsoport (nemzetközi befektetési alapok) XII. eszközcsoport (egyéb eszközök) XIII. eszközcsoport (kockázati tőkealapjegy) Befektetési irányelvek Befektetési irányelvek november 1-től március 31-ig a választható portfólió rendszer bevezetéséig: Fedezeti tartalék Arány a portfólióban 17 Célarány a) házipénztár: forint- és valutapénztár; b) pénzforgalmi számla és befektetési 0-5% 0,50% számla; c) lekötött forint betét (betétszerződés): Likvid eszközök hitelintézeti betétszámlán lekötött 0-30% pénzösszeg lekötött nem forint betét (betétszerződés): 5,00% hitelintézeti betétszámlán lekötött 0-20% pénzösszeg Magyarországon bejegyzett pénzpiaci, likviditási befektetési alap befektetési jegye k) Repó (fordított repó) ügyletek 0-10% 0,00% d1) magyar állampapír, Magyar, forintban kibocsájtott állampapír d2) papír, amelyben foglalt jellegű befektetések kötelezettség teljesítéséért a magyar állam 40-90% 64,50% készfizető kezességet vállal, magyar állampapír, Magyar, nem forintban kibocsájtott állampapír jellegű befektetések Külföldi állampapír jellegű befektetések Vállalati kötvények Hitelintézeti kötvények papír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal, 0-30% 10,00% d3) külföldi állampapír, d4) papír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam 0-10% 0,00% készfizető kezességet vállal, d5) Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény, d6) külföldön bejegyzett gazdálkodó 0-15% 0,00% szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény, d7) Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény, 0-25% 0,00% d8) külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény, Befektetési alappal leképezhető arány a portfólióban Befektetési alappal leképezhető célarány a portfólióban 0-20% 0,00% 0-10% 0,00% Referencia index Referencia index súly RMAX 30% + MAX 50%

18 d9) Magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény, 0-10% 0,00% g1) Magyarországon bejegyzett jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél, 0-25% 0,00% g2) külföldön bejegyzett jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél; 0-10% 0,00% o) Kockázati tőke alap 0-5% 1,00% 0,0% 0,00% BUX 1,00% e1) a Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert papírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott részvény vagy ilyen részvényeket tartalmazó részvényalap befektetési jegye Magyar részvények és részvényalapok befektetési jegye Nemzetközi részvények és részvényalapok befektetési jegye Magyarországon bejegyzett, magyar részvény-befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlanbefektetési alapot és a pénzpiaci, likviditási alapot e2) Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott papír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert papírpiacra történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, vagy olyan részvény, amelyre a vételt megelőző 30 napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tesz közzé, Tőzsdére vagy más elismert papírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, fejlett piaci, nyilvánosan forgalomba hozott részvény vagy ilyen globális részvényeket tartalmazó részvényalap befektetési jegye, Tőzsdére vagy más elismert papírpiacra bevezetett, Közép-kelet Európában kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény vagy ilyen részvényeket tartalmazó részvényalap befektetési jegye, Tőzsdére vagy más elismert papírpiacra bevezetett, Európában kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény vagy ilyen részvényeket tartalmazó részvényalap befektetési jegye, 0-4% 2,00% 0-4% 3,00% BUX 2,00% 0-8% 4,00% 0-8% 4,00% MSCI World (MSDUW) 4,00% 0-5,5% 2,75% 0-5,5% 2,75% CETOP 20 2,75% 0-7% 3,50% 0-7% 3,50% Magyarországon bejegyzett, forintban kibocsájtott ingatlanbefektetési alap Magyarországon bejegyzett, nem forintban kibocsájtott ingatlanbefektetési alap 0-10% 6,75% 0-10% 6,75% BIX 6,75% f3) egyéb kollektív befektetési papír; 0,0% 0,00% 0,00% - 0,00% j) opciós ügyletek; l) swap ügyletek; Egyéb eszközök n) papír-kölcsönzési ügyletből származó követelések; p) egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett papír. 0,0% 0,00% 0,0% 0,00% - 0,00% DJEU50 (SX5E) 3,50% Befektetési irányelvek április 1-től a választható portfólió rendszer bevezetésétől: Kiszámítható portfólió a) házipénztár: forint- és valutapénztár; b) pénzforgalmi számla és befektetési számla; c1) lekötött forint betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán Likvid eszközök lekötött pénzösszeg c2) lekötött nem forint betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg Magyarországon bejegyzett pénzpiaci, likviditási befektetési alap befektetési jegye d1) magyar állampapír, Magyar forintban kibocsájtott d2) papír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állampapír jellegű befektetések állam készfizető kezességet vállal, Magyar, nem forintban magyar állampapír, kibocsájtott állampapír jellegű papír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar befektetések állam készfizető kezességet vállal, Minimum aránya a portfolióban Maximum aránya a portfolióban Célarány 0,0% 10,0% 0,0% 0,0% 20,0% 5,0% 65,0% 95,0% 80,0% 0,0% 30,00% 15,00% m) tagi kölcsön 0,0% 5,00% 1,50% Referencia index Referencia index súly RMAX 33,5% + MAX 65% Mindenkori jegybanki alapkamat + 5%, súly: 1,5% Bázis portfólió Arány a portfólióban Célarány Befektetési alappal leképezhető arány a portfólióban Befektetési alappal leképezhető célarány a portfólióban Referencia index Referencia index súly a) házipénztár: forint- és valutapénztár; b) pénzforgalmi számla és befektetési számla; 0-5% 0,00% c1) lekötött forint betét (betétszerződés): hitelintézeti Likvid eszközök 0-20% 0-20% 0,00% betétszámlán lekötött pénzösszeg 5,00% c2)lekötött nem forint betét (betétszerződés): hitelintézeti 0-20% betétszámlán lekötött pénzösszeg k) Repó (fordított repó) ügyletek 0-10% 0,00% d1) magyar állampapír, Magyar forintban kibocsájtott d2) papír, amelyben foglalt kötelezettség állampapír jellegű befektetések teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal, 50-80% 65,00% Magyar, nem forintban magyar állampapír, kibocsájtott állampapír jellegű befektetések papír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal, 0-25% 10,00% d3) külföldi állampapír, Külföldi állampapír jellegű d4) papír, amelyben foglalt kötelezettség befektetések teljesítéséért külföldi állam készfizető kezességet vállal, 0-5% 0,00% RMAX 28,5% + MAX 50% d5) Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba 0-10% 0,00% hozott kötvény, Vállalati kötvények 0-10% 0,00% d6) külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény, d7) Magyarországon bejegyzett hitelintézet által Hitelintézeti kötvények nyilvánosan forgalomba hozott kötvény, d8) külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan 0-10% 0,00% forgalomba hozott kötvény, d9) Magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény, 0-10% 0,00% g1) Magyarországon bejegyzett jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél, 0-15% 0,00% g2) külföldön bejegyzett jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél 0-10% 0,00% o) Kockázati tőke alap 0-2% 1,00% 0,0% 0,00% BUX 1,00% e1) a Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert papírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott részvény vagy ilyen részvényeket tartalmazó részvényalap befektetési jegye Magyarországon bejegyzett, magyar részvény-befektetési Magyar részvények és részvényalapok befektetési jegye alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlanbefektetési alapot és a pénzpiaci, likviditási alapot e2) Magyarországon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott papír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert papírpiacra történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya, vagy olyan részvény, amelyre a vételt 0-4% 2,00% 0-4% 2,00% BUX 2,00% 18