MINŐSÉGKONTROLLING HÁZI DOLGOZAT

Átírás

1 MINŐSÉGKONTROLLING HÁZI DOLGOZAT Készítette: Kárpáti Szilvia Közgazdász gazdálkodási szak Kontrolling szakirány Levelező tagozat Neptunkód: ICI6J május 15. 1

2 Bevezetés A fejlett piacgazdaságokra jellemző, hogy a vállalatok előtérbe helyezik a minőséget, mivel az versenyképességüket jelentős részben meghatározza. Ezzel, a fogyasztók szempontjából üdvözlendő jelenséggel párhuzamosan megjelent a feltörekvő gazdaságokban az a tendencia, hogy az ár csökkentése vált a legfontosabb feladattá, ami gyakran a minőség rovására megy. A vásárlók a kedvező ár mellett egyre jobban igénylik azt, hogy a termékek tartósabbak, és megbízhatóbbak legyenek, elvárják azt, hogy a termékek minden árszinten elfogadható és állandó minőséget mutassanak. Elméleti megközelítés A fejlett országokban működő vállalkozások gazdaságos működéséhez elengedhetetlen az állandó, jó minőség fenntartása, hiszen csak ezen keresztül köthetik magukhoz fogyasztóikat. A minőség javítása nem csak sales és marketing szempontból fontos, hanem ezen keresztül javítható a gyártási folyamat hatékonysága, többek között a selejtmennyiség csökkentésén keresztül. A magas minőség biztosításának egyik legjobb, legelterjedtebb módja valamilyen teljes körű minőségszabályozási rendszer alkalmazása. Ezek a rendszerek két fő pillérre támaszkodnak. Alapelvük, hogy elsőre kell a terméket a legjobb minőségben elkészíteni (szolgáltatást nyújtani), valamint sosem feledkeznek el arról, hogy a vevők jelentik számukra a biztos megélhetést, tehát ennek a csoportnak az elégedettségére kell mindenáron törekedniük. A minőségkontrolling a minőségügyi rendszerrel, azon belül is elsődlegesen a minőségköltségek tervezésével, tervtény elemzésével és az ezekhez kapcsolódó információk kezelésével foglalkozik. A minőségkontrolling lehetővé teszi a minőséggel kapcsolatos költségek összegyűjtését, elősegíti a döntéshozatalt, fel hívja a figyelmet a gyenge pontokra, és beépül a költséggazdálkodásba. A teljes körű minőségszabályozás legfontosabb jellemzője, hogy a tevékenység minden elemére kiterjed, így május 15. 2

3 a piackutatásra, a termékek tervezésére, a technológia tervezésére, a beszerzésre, a gyártás folyamatos ellenőrzésére, a késztermék utóellenőrzésére, a raktározás módjára, a csomagolás módjára a kiszállításra, a felszerelésre, a termék szervízelésére, a termékkel kapcsolatos vélemények összegyűjtésére. A teljes körű minőségszabályozási rendszert alkalmazó vállalatnak minden egysége felelősséget vállal a minőség megvalósításáért, minden egyes alkalmazott felelős a magas minőségért, ami egyedileg mérhető is. Hazánkra is jellemző, hogy az elmúlt években előtérbe került a minőség, amelynek leginkább látható jele az ISO rendszer alkalmazásának rohamos terjedése. Mivel a külföldi vállalatok számára egyértelmű, hogy ezek a független minőségbiztosítási rendszerek segítik őket a megfelelő hazai partner kiválasztásában, még inkább előtérbe kerül az ISO rendszerek nem számszerűsíthető hozadéka. A termékek minőségének figyelemmel kísérése nem csak a versenyképesség miatt fontos, hanem azért is, mert jelentősen befolyásolja a vállalkozás tevékenységének gazdaságosságát, jövedelmezőségét. A nem megfelelő minőség súlyos károkat okoz. A selejt előállítása, javítása megemeli a költségeket anélkül, hogy árbevétel képződne, a kifogásolható minőségű terméket a vevő nem veszi át, esetleg árengedményt kell adni, valamint magasabbak lesznek a garanciális költségek is. A fentiek alapján elengedhetetlen, hogy a vállalatok folyamatosan keressék a minőség javításának lehetőségeit, feltárják a hibák okozóit. Ebben a tevékenységben lehet segítségükre a minőségkontrolling május 15. 3

4 A szakirodalom szerint a minőségkontrolling három részterületre bontható: Egyrészt vizsgálni kell a késztermékek minőségének alakulását, másrészt vizsgálni kell a gyártás minőségének alakulását, harmadrészt kiemelten kell ellenőrizni a minőségköltségek alakulását. A késztermékek minőségének elemzésére áll a legtöbb módszer rendelkezésünkre. Ilyenkor a termék eladhatóságát értékeljük, valamint azt, hogy az élettartama alatt megbízhatóan, rendeltetésszerűen működike. A minőség vizsgálatához a legfontosabb információkat fogyasztóinktól szerezhetjük meg. A vállalkozásnak be kell gyűjteniük szervízhálózatukból a garanciális és a garancia időn túli javítások adatait, valamint a vevőszolgálatokon elérhető fogyasztói véleményeket, javaslatokat kell megvizsgálni. A cég termékeit forgalmazó kereskedőktől is lehet információhoz jutni, hiszen ők a konkurens cégek termékeit is ismerik, azok minőségét össze tudják mérni a saját termékek minőségével. Ezeknek az alapadatoknak a segítségével fényt lehet deríteni a termékek rejtett hibáira, illetve ötletet lehet meríteni további fejlesztésükhöz. A termékek minőségének elemzésére lehetőség nyílik az ún. benchmarking módszereinek felhasználásával, ám ez Magyarországon mind a mai napig nem terjedt el. A benchmarking keretében a vállalkozás hasonló termékeinek minőségével, illetve más vállalkozások hasonló termékeinek minőségével vetik össze a cégek saját termékeiket. Az összehasonlítás középpontjában az idő, a költség és a minőség áll. A minőséggel kapcsolatban a benchmarking rávilágít azokra a területekre, amelyeket fejleszteni kell a vállalkozásnak. A fogyasztóktól, kereskedőktől begyűjtött információk alapján vizsgálható a termékek élettartama, az, hogy mennyi ideig működik megbízhatóan a termék, mennyi az átlagos működési idő az első meghibásodásig, mennyi a meghibásodások közötti átlagos működési idő, illetve mennyi időt vesz igénybe a javítás. A vállalkozások felhasználják a minőség miatt adott árengedmények alakulását a késztermékek minőségének vizsgálatához, csakúgy, mint a kötbérek és kártérítések alakulását is. A fenti elemzéseket azoknál a termékeknél amelyek osztályokba sorolhatók kiegészíthetjük különböző mutatószámok számításával is. A szabvány termékek egy részénél lehetőség nyílik a különböző minőségi osztályokba történő besorolásra. Ilyen termékek jellemzően az építőanyagok, a cipők, textilipari termékek, stb A minőség alakulásának vizsgálatához ezeknél a termékeknél számíthatjuk az egyes minőségi osztályokba tartozó termékek május 15. 4

5 részarányának az átlagos alakulását, valamint megállapíthatunk két mutatószámot, az ún. átlagos minőségi kategóriát és az átlagos minőségi együtthatót. Az átlagos minőségi kategória a minőségek (I.II.III. osztály) termelt mennyiséggel súlyozott átlaga. Az átlagos minőségi kategória legkedvezőbb értéke 1, ebben az esetben minden termék első osztályú. Amikor a minőség alakulását egyik időszakról a másikra vizsgáljuk, azt tartjuk kedvezőnek, ha a mutató értéke csökken. Az átlagos minőségi együttható esetében az kerül számszerűsítésre, hogy a termelési érték hány százaléka az I. osztályú áron számított (tehát legjobb minőség esetén elérhető) termelési értéknek. Késztermék termelési értéke Az átlagos minőségi együttható képlete: 1. o. áron számított termelési érték A mutató kedvező értéke 100%, és amennyiben a minőség alakulását vizsgáljuk, az tartjuk jónak, ha a mutató emelkedik (minél inkább közelíti a 100%ot). A gyártás minőségének elemzése során a gyártásban képződő selejt mennyiségét és értékét állítjuk vizsgálatunk középpontjába. A képződő selejt a rossz minőségű munka következménye, így kézenfekvő ennek felhasználása vizsgálataink során. Az elméleti megközelítések szerint a selejt elemzését a vállalkozáson belüli önelszámoló egységekre, felelősségi központokra különkülön kell elvégezni, amennyiben ezt a selejtanalitika lehetővé teszi további termékenkénti, termékcsoportonkénti bontásban. A gyártás minőségének vizsgálatához a legfontosabb mutatószám a selejt százalék, amely Selejt *100 Termelés = Selejt százalék módon számítható ki. Ha a selejt százalékot termékekre, illetve termékcsaládokra állapítjuk meg, természetes mértékegységek felhasználásával is számszerűsíthetjük. Selejt mennyisége *100 Termelés mennyisége = Selejt százalék Amennyiben azonban egy többféle terméket is előállító üzemre határozzuk meg a mutató értékét, a természetes mértékegységek nem alkalmazhatók, mivel ilyen módon nem összesíthetők a különféle alkatrészek, termékek mennyiségei. Ebben az esetben a selejt arányának számításához értékmutatókat alkalmazunk. Így az átlagos selejtszázalék képlete: május 15. 5

6 Bruttó selejtkár *100 = Átlagos selejt százalék Termelési érték A mutató számlálójába az ún. bruttó selejtkár kerül, ami végleges selejt esetén megegyezik a selejt alkatrész (termék) selejtté válásáig felmerült közvetlen költségeivel, javítható selejt esetén pedig a javítás költségeivel. A bruttó selejtkár mellett a vállalati gyakorlatban találkozunk a nettó selejtkár kategóriájával is. A nettó selejtkár a selejt miatti tényleges veszteséget mutatja, számításakor a bruttó selejtkárt csökkentjük a selejt alkatrész, termék hulladékértékével, valamint növeljük a selejt miatt fizetett kártérítés összegével. Tekintettel arra, hogy a minőség szempontjából közömbös, hogy a selejtes terméket értékesíteni tudtáke később, a minőségkontrolling vizsgálatainak középpontjában mindig a bruttó selejtkár áll. A gyártás minőségének vizsgálata során hasznos információhoz juthatunk a bruttó selejtkár alakulásának elemzéséből is. A bruttó selejtkár növekedésének a következő okai lehetnek: a termelés volumenének változása, a termelés összetételének változása, a gyártás minőségének változása. A fent bemutatott elvégezhető számítások mellett az minőségkontrolling fontos területe annak meghatározása, hogy mekkora termelés kiesés következett be. Ennek számszerűsítéséhez a következő összefüggés alkalmazható: Termeléskiesés = Selejtre vagy selejtjavításra fordított idő * 1 órára jutó termelési érték A gyártás minőségének vizsgálatánál a számítások mellett nagy jelentőssége van annak, hogy keressük a selejt okait, okozóit. A vizsgálat során számszerűsíthetjük azt, hogy a bruttó selejtkár hogyan oszlik meg a különböző okok között, így megállapítható, hogy a bruttó selejtkár hány százalékát okozta a nem megfelelő munkavégzés, a gépek rossz állapota, a konstrukció hiányosságai, az alkalmazott technológia hibái, valamint a beszerzett anyagok rossz minősége. A minőségkontrolling harmadik nagy területét a minőségköltségek elemzése adja. A vállalkozások piaci sikerének kulcsa a gazdaságos működés. A minőségköltségek elemzése segítséget nyújt a vállalkozás gyenge pontjainak feltárásában, és a gazdaságos működéshez vezető út lépcsőinek meghatározásában. A minőséggel kapcsolatos veszteségek csökkentésével a vállalati összköltségben megtakarításokat lehet elérni akkor is, ha ezzel párhuzamosan emelkednek a hibák megelőzésének költségei május 15. 6

7 A minőségköltségeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: Működési minőségköltségek Szabályozási költségek Szabályozás meghibásodásának a költségei Megelőzési költségek Értékelési költségek Belső hibák költségei Külső hibák költségei A szakirodalom szerint az ún. működési minőségköltségek a minőség meghatározásával, kialakításával és szabályozásával, valamint a minőségi és biztonsági követelményeknek való megfelelés értékelésével és visszacsatolásával foglalkoznak. A megelőzés költségei közé azok a költségek kerülnek besorolásra, amelyek a hibák, a nem megfelelő minőség elkerülése és a rossz minőségű termékek előállításának megelőzése érdekében merülnek fel. A szakirodalom ide sorolja a minőségügyi műszaki tervezés költségeit, a minőségügyi képzés, munkaerő továbbképzés, folyamatszabályozás, stb. költségeit. Az értékelési költségek között kerülnek kimutatásra a minőség megtartása érdekében felmerült költségek. Ilyen költségek például a beszerzett anyagok, áruk ellenőrzésének költségei és a minőségügyi vizsgálatok költségei. A szabályozás meghibásodásának költségei amiatt merülnek fel, hogy az anyag és a termelés nem felelnek meg a minőségi követelményeknek. A belső hibák költségei a vállalaton belüli nem megfelelő minőségű folyamatok költségei. Ide tartozik a selejt, a selejtjavítás költségei, valamint az újra megmunkált anyagok költségei. A külső hibák költségei pedig a vállalkozáson kívül felmerülő hibák költségei. Ilyenek lehetnek a garanciális javítások, a cserék költségei, a garanciális időn túli javítások költségei valamint a termékfelelősség költségei. Általánosan elfogadott az a vélemény, hogy a megelőzési és értékelési költségek a piaci siker eléréséhez szükségesek, így azok meggondolatlan csökkentése komoly versenyhátrányt okozhat. Ezzel szemben a hibaköltségek egyértelműen veszteségnek tekinthetők. A fent május 15. 7

8 bemutatott költségek csak egy részét fedik le a minőségből fakadó költségeknek, mivel ennél sokkal nagyobb alternatív költséget jelenthet a vállalatnak egy rossz sorozat hírnév rontó hatása után a vevők átpártolása más gyártók termékeihez. A minőségköltségeket többféle módon vizsgálhatjuk. Vizsgálhatjuk megoszlásukat, arányuk változását, viszonyíthatjuk őket az elvárt költségekhez, illetve egyéb vetítési alapokhoz (pl. árbevétel). A minőségkontrolling egyik kiemelt feladata a minőségköltségek optimális pontjának meghatározása és ennek a költségnek az integrálása a szervezet egyéb költségei közé. Az optimális pont ott határozható meg, ahol a szabályozási költségek éppen metszik a szabályozás meghibásodásának költségeit jelző egyenest, mivel jól működő vállalat esetében itt lesz az az optimális pont ahol a minőségből fakadó költségek a legalacsonyabbak lesznek. Esettanulmány A késztermékek minőségének elemzése A ZiZi Kftnek, amely építőanyag gyártással foglalkozik, az alábbiak szerint alakult a cement termelése: Minőségi osztályok I. II. III. Összesen / Átlagosan Tervezett termelés Tervezett nettó eladási ár Tényleges termelés Tényleges nettó eladási ár A ZiZi Kft. először megoszlási viszonyszámokat számol annak megvizsgálására, hogy hogyan alakult a termelés az egyes időszakokban. Osztály Terv Tény I / 1750 = 80% 1300 / 1800 = 72,22% II. 17,14% 16,67% III. 2,86% 11,11% Az átlagos minőségi kategória számítása: május 15. 8

9 1400*1+ 300* *3 Terv: = 1, *1+ 300* *3 Tény: = 1, Az átlagos minőségi kategória változása alapján megállapíthatjuk, hogy a társaság a tervezetthez képest rosszabb minőségben termelt, mivel a mutató tény adata nagyobb, mint a tervezett érték. Az átlagos minőségi együttható számítása: 1400*18, * *15 Terv: *100 = 98,07 % 1750*18,5 1300*18, * *15 Tény: *100 = 96,55 % 1800 *18,5 Az átlagos minőségi együttható érétke is azt mutatta 2005ben, amit az átlagos minőségi kategória már előre vetített, hogy a tervezett minőségtől való eltérés miatt veszteségeket szenvedett el a társaság a cement értékesítésén. A gyártás minőségének elemzése A ZiZi gyár négyfajta tégla termékének, és a készítésükkor képződött selejt mennyiségének alakulását az alábbi táblázat mutatja: Termékek Termelés (kg) Termelési érték terv áron (eft) Bruttó selejtkár (eft) Termékek Terv Tény Terv Tény Terv Tény T1 T2 T3 T Összesen A termékenkénti selejt százalék meghatározása: Termék Terv Tény T1 600 / * 100 = / * 100 = 3,6 T2 2 2 T3 5 4,9 T május 15. 9

10 A fenti táblázatból jól látszik, hogy a tervezetthez képest a termékenkénti selejt százalékok csökkentek vagy változatlanok maradtak a tervekhez képest, ami kedvező változásnak minősül. Az átlagos selejtszázalék meghatározása: *0, * 0, *0, * 0,06 Terv: *100 = 4,70 % * 0, * 0, * 0, * 0,06 Tény: *100 = 4,77 % Az előző pontban megállapított eredménynek látszólag ellentmond az, amit az átlagos selejt százalékok mutatnak, ám ez a valóságban nem így van. A gyártás minősége javult, csak a termelés volumene is emelkedett, és a termelés összetétele is eltolódott a nagyobb fajlagos selejt százalékú termékek irányába, ez okozza az összességében kedvezőtlennek tűnő változást. A ZiZi vállalat analitikus nyilvántartásaiból megszerzett adatok alapján megállapítható, hogy a minőségköltségek az alábbiak szerint alakultak. Megnevezés Terv (eft) Tény (eft) Megelőzés költségei: Minőségtervezés Minőségügyi képzés Beszállítók értékelése Minőségügyi adatok gyűjtése, értékelése Egyéb költségek Összesen: Érékelési költségek: Beszerzett anyagok vizsgálata Laboratóriumi szolgáltatás Gyártásellenőrzés Minőségellenőrzési eszközök karbantartása Egyéb költségek Összesen: Belső hibák költségei: Selejt saját hibából Selejt szállító hibájából Selejtjavítás saját hibából Selejtjavítás Szállító hibájából Minőségi hiányosságok miatti állásidő Anyagbeszerzési, szállítási, rakodási hiba Egyéb költségek május Összesen: Külső hibák költségei: Garanciális költségek

11 Termékcsere Termékfelelősség 60 Egyéb költségek Összesen: Más vállalatoknál amelyek egy termékkör gyártásával foglalkoznak lehetőség nyílna az egy termékre jutó minőségköltségek elemzésére, ám ez a ZiZi vállalatnál nem megvalósítható a termékek túlzott különbözősége miatt (tégla és cement). Megnevezés Megelőzési költségek Értékelési költségek Szabályozás költségei összesen: Belső hibák költségei: Külső hibák költségei: Szabályozás meghibásodásának költségei összesen: Terv Költség Részarány (eft) (%) , , , , ,86 Tény Költség Részarány (eft) (%) , , , , , , ,85 Minőségköltségek összesen: Amint az a ZiZi vállalat minőségpolitikájából és a fenti számokból is látszik, a minőségköltségek meghatározó hányadát a szabályozási költségek teszik ki. A költségek alapvetően jó alakulásától függetlenül vizsgálni kell, hogy a szabályozás meghibásodásának költségei mitől emelkedtek meg a tervezetthez képest. Összefoglalás: Amint azt a fent bemutatott értekezésből és az esettanulmányból láthatjuk, a minőségkontrolling sokkal fontosabb szerepet játszik a vállalkozások életében, mint azt a rendszerváltás előtt sejtettük. Ennek oka a piaci versenyben keresendő, amely a vevők megnyerését és a költségek csökkentését teszi kötelezővé minden fennmaradni kívánó vállalat számára. A minőségkontrolling talán legfontosabb, mindenki által követendő mottója, amely a fenti célok megvalósulását leginkább segíti: Mindent elsőre csinálj jól! Kárpáti Szilvia Erzsébet május

12 Irodalomjegyzék Dr. Bíró Tibor Dr. Pucsek József Sándor Lászlóné Dr. Vörös László: Termelőszolgáltató tevékenyslgek elemzése és ellenőrzése III Körmendi Lajos Tóth Antal: A Controlling tudományos megközelítése és alkalmazása Dr. Gazsó József Dr. Körmendi Lajos: Az elemzésellenőrzés módszertana Roóz J.: Vezetésmódszertan Körmendi L.: Értékelemzés Körmendi L. Tóth A.: Controlling a hazai szervezetek gazdálkodási gyakorlatában Schröter K.: Operatív controlling III. Mann Mayer: Controlling kezdők számra Zéman Z.: Controlling szerepe a magyar vállalkozásokban május