Radóczné Bálint Ildikó Kézikönyv az Irodalom 6. tanításához

Átírás

1 Radóczné Bálint Ildikó Kézikönyv az Irodalom 6. tanításához irodalom_6_kk.indd :41

2 Szerző Radóczné Bálint Ildikó Szerkesztette Füzesiné Széll Szilvia Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet AP ISBN Radóczné Bálint Ildikó, kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft Celldömölk, Széchenyi u. 18. Tel.: 95/ , fax: 95/ apaczaikiado@apaczai.hu Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Tördelés, nyomdai előkészítés Névery Tibor (TypoStúdió Kkt.) Terjedelem: 11,33 A/5 ív Tömeg: 225 g irodalom_6_kk.indd :41

3 1. Bevezető gondolatok A pedagóguspálya minden más pályánál tágasabb, határtalanabb, s mint a Nílus termékeny vize, túlárad saját partján. (Gyergyai Albert) Elkészült a 6. évfolyamos tankönyv és munkafüzet átdolgozása az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervi előírásoknak (2012) megfelelően. Munkánk során arra törekedtünk, hogy taneszközeinket jobbá, vonzóbbá tegyük, amelyekből tanítani és tanulni könnyen, kedvvel lehet. A 6. évfolyamos irodalomkönyv fő fejezetei a következők: 1. Szeretem a könyvet, és hiszek benne ; 2. Monda, rege, ballada ( És azóta hősök párja! / Híretek száll szájrul szájra ); 3. Arany János: Toldi; 4. Gárdonyi Géza: Egri csillagok; 5. Lírai művek ( Egy dallam visz, de keresztezi száz ); 6. Kalandok, próbatételek, hősök ( Hős harc az Élet és megélni szép ). Az irodalmi szövegek kiválasztásánál a Nat és a kerettanterv útmutatóit vettük figyelembe. Ahol a művek között választani lehetett, ott a klasszikus mű és a modern, mai alkotás összhangjának a megteremtésére törekedtünk. Igazán mai, kortárs szerzők művei is bekerültek a könyvbe, többek között Tóth Krisztina Lusták dala és Varró Dániel című verse. A szemelvényanyagot úgy válogattuk össze, hogy alkalmas legyen a különböző nevelési területek, így az erkölcsi, az esztétikai, a hazaszeretetre és a családi életre nevelés biztosítására. Ugyanakkor törekedtünk a helyi kulturális hagyományok bekapcsolására is, ösztönöztük a tanulókat ezek felkutatására. Ahol lehetőség volt rá, ott éltünk a tantárgyak közötti koncentrációval is. Az irodalomkönyvben a művekhez kapcsolódva a rózsaszínű háttérben olyan ismeretterjesztő szövegeket közlünk, amelyeket olvasmánynak szánunk, és reményeik szerint újabb kutatómunkára ösztönzik majd a gyerekeket. Ízelítőül néhány téma: Lajos király viselt dolgai, A lovagi fegyverzetről, A bikaviadalokról. A 65 órára tervezett könyv Kuckóiba pedig olyan művek kerültek, amelyeket kiegészítő anyagnak szánunk, és jó szívvel ajánlunk feldolgozásra a helyi tanterv időkeretéből tervezhető órákra. A könyvben együtt szerepel az elmélet és a gyakorlat. Az irodalomkönyvbe természetesen nem írhat a tanuló, írásbeli munkáit a füzetben és a munkafüzetben végzi. A feladatok a tankönyv és a munkafüzet esetén is kiváló alkalmat teremtenek a differenciálásra, a kooperatív tevékenységformákra. A tankönyvi feladatok előtti kis ikonok a munkaformákra tesznek javaslatot (Párban dolgozz!, Csoportban dolgozz!), és a füzetben való munkavégzésre buzdítanak (A füzetben dolgozz!). A tankönyvben és a munkafüzetben is jelentősen nőtt a szeriális képességeket fejlesztő feladatok száma, az érdekes és játékos kérdések valamennyi kompetencia fejlesztését szolgálják. Az Irodalom 6. tankönyv és munkafüzet elkészítésekor fontosnak tartottuk, hogy egy osztályon belül a jobb képességűek és a fejlesztésre szorulók számára is megfelelő kérdésekkel, feladatokkal történjen az anyag feldolgozása. Az ötödik évfolyamhoz képest már nagyobb hangsúlyt helyeztünk a műelemzési gyakorlatok megismertetésére, folytatására. Ugyancsak nagyobb szerepet kaptak az irodalomelméleti ismeretek is, amelyek pontos elsajátítása a műelemzésben és a műértő olvasás kialakításában elengedhetetlen. Az irodalomelméleti fogalmak mindig alkalmazás közben, magyarázattal, meghatározással együtt jelennek meg. A könyvben a megjegyzendő fogalmak vastagon vannak kiemelve, illetve a könyv végén találhatók a Fogalomtárban. Munkánk során soha nem felejtettük el, hogy a különböző ismeretek elsajátítása csak eszköz tanulóink műveltségének, világszemléletének kialakításában és formálásában. A legfontosabb feladat az irodalom megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerősítése. Mindehhez kívánunk eredményes munkát és sok sikert! 3 irodalom_6_kk.indd :41

4 2. Alapelvek, célok, fejlesztési feladatok 2.1. Alapelvek, célok Az egyéni, a közösségi, a társadalmi kommunikáció alapja a magyar nyelv sokoldalú ismerete és árnyalt használata. A nyelv kultúrát formál, őriz és közvetít, az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás, az önismeret kibontakozásának közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Az anyanyelvnek kulcsszerepe van a nemzeti és kulturális önazonosság, tudatosság és kifejezőképesség, az erkölcsi, az esztétikai, a történeti és a kritikai gondolkodás kialakításában is. Az anyanyelvnek mint rendszernek a biztos tudása, az anyanyelvi készségek birtoklása segíti az aktív részvételt a társadalom közösségeiben, valamint meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek létrehozásában, megvitatásában, közössé tételében és alakító áthagyományozásában. Az anyanyelvi alapok megfelelő ismerete segíti az idegen nyelv elsajátítását. Az anyanyelvi képzés befolyásolja és támogatja a többi műveltségterület elsajátítását, ezért az anyanyelvi kompetencia fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója, alakítója: a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének, az esztétikai és érzelmi nevelésnek, a viselkedési szabályrendszer átadásának egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Ezért alapvető szerepe van a nyelvi, a kulturális és a szociális kompetenciák alakításában, fejlesztésében, meghatározó a tanulás teljes folyamatában. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására, így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben lévő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, ugyanakkor különböző képességterületeket fejleszt. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. A Magyar nyelv és irodalom műveltségterület számos ponton kapcsolódik a Művészetek, az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv, valamint az Informatika műveltségi területek tartalmaihoz és céljaihoz Fejlesztési feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Törekvés a jól formált, nyelvileg igényes beszédre és a megfelelő artikulációra. A szöveg tartalmát és a be szélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása. A szünet, a hangsúly-, a beszédtempó-, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek meg figyelése és alkalmazása. A kommunikációs folyamat összetevőinek azonosítása, értelmezése. 4 irodalom_6_kk.indd :41

5 A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. A hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. A beszélő fellépésének, szóbeli viselkedésének megfigyelése. Alkalmazkodás a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez az árnyalatok érzékeltetésére. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése érvekkel. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. Ismert szövegek megjelenítése drámajátékkal. Különféle dramatikus formák kipróbálása (például bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat) Olvasás, az írott szöveg megértése Különböző szövegek néma és hangos olvasása. A szöveg gondolati, érzelmi-hangulati tartalmát közvetíteni képes értelmes és kifejező olvasás. A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban. Az olvasási stratégiák, a szövegértő olvasást támogató olvasási típusok folyamatos gyakorlása (például felkészülés az olvasásra, az előzetes tudás előhívása, jelentésalkotás, jóslás, következtetés, értelmezés, értékelés, kérdések, reflektálás a szövegre, összefoglalás). Az életkornak megfelelő globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás. Az értő olvasás bizonyítása feladatmegoldással. Az olvasott szövegekkel összefüggésben az aktív szókincs gazdagítása. Nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A szöveg és kép viszonyának, összjátékának megfigyelése. Különféle ábrák, illusztrációk értelmezése. Az információs kommunikációs technikák (IKT) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Kreatív folyamatok támogatása (képzelet, belső képek alkotása, jelentésalkotás). Szövegek műfaji különbségének érzékelése (például mese és dokumentum, lírai költemény és elbeszélés). Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények felidézése és megosztása. Az olvasott szöveg cselekményének utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről Írás, szövegalkotás Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő, olvasható, esztétikus és rendezett írásmód gyakorlása. Rövidebb szövegek alkotása, személyes és olvasmányélmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban és műfajokban. Alapvető nyelvhelyességi, helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása. Különböző nézőpontú rövidebb fogalmazások írása. Önkifejezés és kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása). Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (és elektronikus) forrásokból; írásba foglalás tanári irányítással, csoportosan és önállóan A tanulási képesség fejlesztése Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikon használata). Gondolkodás a saját gondolkodási folyamatokról. A tapasztalatok megosztása. Feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás). 5 irodalom_6_kk.indd :41

6 Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Különböző információhordozók, például vizuális, audiovizuális, elektronikus, az internet jellemzői, kommunikációs funkciói és kultúrája. Szövegek vizuális környezetének elemzése, ábrák, illusztrációk értelmezése szövegösszefüggésben. Kulcsszókeresés; szövegtömörítés; hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése a szöveg alapján. Információk, adatok visszakeresése tanári irányítással. A szöveg értelmezése, egyszerű ok-okozati összefüggések felismerése, következtetések levonása. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált (koncentrációs) memóriagyakorlatok, szövegtanulási technikák. A szöveges emlékezet aktivizálása, szövegek pontos megfigyelése, azonosítása és felidézése Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak feltérképezésében (például rokon értelmű szavak gyűjtése). Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén). A nyelvi állandóság és változás jelenségeinek megfigyelése. Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének felismerése a korosztálynak megfelelő szinten Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az olvasás örömének megtapasztalása. Tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; címadás. Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású lírai művekkel: ezek közös és önálló olvasása és feldolgozása a klasszikus, a kortárs magyar és világirodalom köréből. Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megfigyelése. Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. A versszak felismerése, egyszerű jellemzése (sorok száma, hosszúsága, szótagszáma). A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. A lírai mű középpontjában álló gondolat, illetve érzelem azonosítása. A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése. Rövidebb epikai művek, népköltészeti alkotások olvasása. A megismert narratív formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban, az írásbeli fogalmazásokban. Történetek főszereplőinek azonosítása. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. Az idő és a tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése. Annak megállapítása, hogy ki beszéli el és kinek a szemével látjuk a történetet. Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzetek dramatizált megjelenítése. Tapasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és a dramatikus műrészletek közötti különbségekről. A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása példák alapján. Alapvető emberi alaphelyzetek, irodalmi témák felismerése és megbeszélése. A magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Mesei motívumok, ismétlődő nyelvi, szerkezeti jellemzők azonosítása. Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásával. 6 irodalom_6_kk.indd :41

7 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Beszélgetések a szép és a csúnya fogalmának tartalmairól, használatáról. Beszélgetések a jó és a rossz fogalmának tartalmáról. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi helyzetekben és különféle műalkotásokban. A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége. Mindennapi konfliktusok megjelenítése drámajátékban (például bábjáték). A műélvezet megtapasztalása a belefeledkezés, a játék, a kaland, a humor, a képzelet, a ritmus és a zene révén. A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének megtapasztalása. A kulturális sokszínűség mint közösségépítő erő megfigyelése. 7 irodalom_6_kk.indd :41

8 3. A 6. évfolyamos irodalom-taneszközök szerkezete, felépítése. Módszertani javaslatok 3.1. Ismétlés, ismerkedés A munkafüzet az 5. évfolyamos tananyagra épülő ismétléssel kezdődik. Az ismeretek alapos felidézése és a képességek, készségek mérése több okból is szükséges. Segítségükkel feltárhatjuk a fő hiányosságokat, a típushibákat, megismerhetjük tanítványaink képességeit. Ezek ismeretére építhetjük későbbi munkánkat, és erre alapozhatjuk a differenciált tevékenységformákat. Az Irodalom feladatlapokban található Év eleji szövegértés segít a néma, értő olvasás mérésében. A hangos, kifejező olvasás mérését pedig a Kézikönyvben található értékelőlap alapján végezhetjük. Az első órákon ismertessük meg tanulóinkat a tankönyv és a munkafüzet fő témaköreivel! A taneszközök felépítését tanítványaink már ismerik, ennek ellenére elevenítsük fel a legfontosabb rendezőelveket! Így azt is, milyen elvek szerint osztottuk a rájuk váró feladatokat két részre! A kék színű részben található Feladatok kérdések leginkább a műelemzés hagyományos elemeire, így a cselekményre, a helyszínre, az időre és a szereplőkre kérdeznek rá, míg a Kapcsolódó kérdései a szöveg egyes kifejezéseinek magyarázatára biztatnak, illetve alkotó, kutató és játékos feladatokkal igyekeznek motiválni. Sokszor leszünk kíváncsiak a gyerekek véleményére, érveikre és személyes tapasztalataikra is. A tankönyv és a munkafüzet írásakor nagy gondot fordítottunk a képanyagra. Sok kérdés és feladat irányul magukra a képekre is, bízunk benne, hogy segítségükkel még hatékonyabbá tehetjük tanulóink szövegértését Szeretem a könyvet, és hiszek benne Fekete István írásával indul a nagy kalandozás, ezzel a művel szeretnénk tanítványainkat ráhangolni a hosszú nyári szünet után az olvasásra, az irodalmi művek hangulatára. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a gyerekek megértsék: az olvasás során nemcsak a szövegek elsődleges, szó szerinti jelentésére kell figyelniük, hanem meg kell fejteniük a művek üzenetét is. Fekete István az egyik legismertebb és legolvasottabb magyar író, akinek Február című novellájával már 5. évfolyamon megismerkedtek tanítványaink. Alsó tagozatban pedig találkoztak többek között a Vuk című, nagysikerű regényével. Az író A könyv című, lírai hangulatú vallomásában mi másról szólhatna, mint a könyvekről, illetve azok egyik fajtájáról, az iskolai könyvekről. Mindannyian tudjuk, hogy a könyvekben rejlő tudást, bizony, nem könynyű megszerezni mindenekelőtt kitartás, szorgalom és elszánt akarat szükséges hozzá. Fekete István írása nyomán feleleveníthetjük az 5. évfolyamos irodalomkönyv A könyvek varázsa című nyitófejezetét is, benne Michael Ende Előszó helyett: szigorúan véve című meséjét és Petőcz András Internet-versét. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az olvasás szellemi élményt, örömet okoz, és jelentős szerepe van az emberiség életében. irodalom6_kart_eng_jav.indd 5 Szeretem a könyvet, és hiszek benne (Fekete István: A könyv) csak akkor kapsz a könyvektől valamit, ha tudsz is adni olvasmányaidnak valamit. (Márai Sándor: Az igazi) 10/17/13 7:56:30 PM Tudatos kalandra hívjuk ifjú olvasóinkat, meggyőződésünk, hogy az élet nem teljes a művészetek, azon belül pedig a szépirodalom nélkül. Az olvasás, a könyvek révén egyre közelebb kerülhet hozzánk a világ. Örök érvényű Gárdonyi Géza gondolata: amely napon nem olvasol, vesztesz. Valljuk, hisszük és hirdetjük az író egy másik gondolatát is: A könyv szeretetet ad, és szeretni tanít. 8 irodalom_6_kk.indd :41

9 3.3. És azóta, hősök párja! / Híretek száll szájrul szájra A Monda, rege, ballada fejezet a tankönyv többi témaköréhez hasonlóan egy idézetes főcímmel indul, Arany János Rege a csodaszarvasról című költeményének egy részletével. A nyitóoldalon kapott helyet Végh Antal elgondolkodtató és egyben megfontolandó üzenete is: Aki nem tudja, honnan jött, csak nehezen vagy sehogyan se érzékeli, hol tart ma. És ha nem ismeri a maga mögött hagyott utat, ugyan honnan is tudná, hová megy? Ezért értékes minden emlék, minden szó, minden múltból felvillanó kép, ami a miénk. A fejezetben található művekkel mintegy órában foglalkozunk, a kerettanterv ajánlásának megfelelően. A korábbi monda fejezet törzsanyagából kikerült művek egy része a Kuckóban kapott helyet. Megismerésüket a helyi tanterv A monda időkeretéből 1 és felhasználható a rege 2 órákon javasoljuk. (Szerencsésebb helyzetben vannak azok az iskolák, ahol 6. évfolyamon heti három irodalomóra van, ők több időt szánhatnak a fejezet megismerésére.) Tanulmányainkat a régmúlt eseményeinek felidézésével, a szóbeli közlés jellemzőivel kezdjük. Ezt követően mondákkal, egy regével és három balladával ismerkedünk meg. A mondák megismerése egy rendszerező résszel, a mondák csoportosításával kezdődik. A mondákat témájuk és tartalmuk szerint csoportosítjuk. irodalom6_kart_eng_jav.indd 9 És azóta, hősök párja! Híretek száll szájrul szájra (Arany János: Rege a csodaszarvasról) Aki nem tudja, honnan jött, csak nehezen vagy sehogyan se érzékeli, hol tart ma. És ha nem ismeri a maga mögött hagyott utat, ugyan honnan is tudná, hová megy? Ezért értékes minden emlék, minden szó, minden múltból felvillanó kép, ami a miénk. (Végh Antal: Több nap, mint kolbász) Régmúlt események, híres vagy éppen kevésbé ismert emberek, különleges helyek emlékét őrzik a mondák. A népnyelv históriának vagy igaz történetnek is nevezi őket. A monda elbeszélő műfaj. Szájhagyomány útján megőrzött, majd később lejegyzett történet, amely valóságos elemekhez kapcsolódik. Ezek lehetnek például helyszínek, szereplők, események vagy szokások. A mondát csodás, meseszerű elemek is színesíthetik. a végzetről, a halálról szóló babonás törté netek; főszereplőik: képzeletbeli lények (ördög, boszorkány, szellem stb.) csatákról, kivételes képességű hősökről; természeti csapásokról; települések, várak, templomok stb. keletkezéséről szólnak 10/17/13 7:56:37 PM 1. hiedelemmondák 2. történeti mondák A mondák felosztása 3. eredetmondák egy-egy népcsoport eredetét, vándorlását, letelepedését mondják el; kisebb közösségek, családok történetét őrzik; egy-egy különleges helyi képződményt (barlang, tó, hegy) vagy eseményt örökítenek meg A mondákban a cselekmény mindig a főszereplő köré épül. Az azonos témát feldolgozó A mondák között mondakört kapott helyet alkotnak A csodaszarvas, (például honfoglalás A fehér ló mondája, kori mondakör, a Mesés Hunyadi-mondakör várak, Mátyás király meg stb.) Markóp, a Kuckóban A mondák pedig A összegyűjtését magyarok eredete és lejegyzését a Csörsz árka a nemzeti című történet. múlt és A a könyveinket hagyományok jól ismerőknek iránti lelkes azonnal feltűnhetett, érdeklődés hogy indította a honfoglalás el a korához 19. században. és a Hunyadi-mondakörhöz Orbán Balázs és Ipolyi tartozó Arnold mondák nyomdokain mellett egy haladva a Benedek szemelvények Elek közé. folytatta Szívesen a munkát. tettünk eleget Napjaink a kerettantervi legelhivatottabb előírásnak, gyűjtője hiszen a így Válaszúton egy szép, ravasz (Ro- bo- vármonda is bekerült szorkányt mánia) is megismerhetnek élő Kallós Zoltán. a gyerekek a parajdi várat építtető gyönyörű és ördöngös Rapsonné személyében. A mondák A következő olvasása órákon során elengedhetetlen az alsó tagozaton feladatunk olvasottak a műfaji után sajátosságok újabb felismertetése. magyar mondákat Hasonlíttassuk ismerhetsz jellemzőket meg. Ezekben a mesei a sajátosságokkal, történetekben tárjuk is keveredik fel a fő különbségeket! a mese és a valóság, Nagyon ezért fontos hasznos feladatunk és érde- egész évben össze a mondai így e kes fejezet olvasnivalót megismerése jelentenek során is majd a hangos, számodra. kifejező olvasás gyakorlása. Fordítsunk nagy hangsúlyt a cselekménymondásra, a tömörítésre és a vázlatírás gyakorlására is! 9 irodalom_6_kk.indd :41

10 A mondák tanítása során elkerülhetetlen a koncentráció a korábban megismert Mátyás-mondákkal és a történelemórákon tanultakkal. A témakör lehetőséget nyújt régiónk kulturális hagyományainak, a helyi mondák a felkutatására és elemzésére is. A mondák megismerése során írassuk meg tanítványainkkal az első (házi) fogalmazást. (A közlésmódja elbeszélés legyen, leíró és párbeszédes részekkel.) Az irodalmi dolgozat lehet egy ismert monda részletének bővítése vagy egy új történet megírása is. Az én tanítványaim szívesen írnak helyi mondát, és adnak magyarázatot fogalmazásaikban városunk településrészeinek (például Bánlak, Szigetkert) vagy a környező határterületek elnevezéseire (például Telekföld, Virágoskút) kitalált történetekkel. Jobbnál jobb munkák születnek ilyenkor. A fejezet Arany János Rege a csodaszarvasról című költeménye mellett egy népballadát (Kőmíves Kelemenné) és két műballadát (Vörösmarty Mihály: A buvár Kund, valamint Arany János: A walesi bárdok) is tartalmaz. A balladák tanítása során nemcsak a balladai sajátosságokra helyeztünk nagy hangsúlyt, hanem Vörösmarty művének megismerésekor az időmértékes verselés fő sajátosságaira, a rövid és a hosszú szótag fogalmának megértésére és a leggyakoribb verslábak megismerésére is. A balladák olvasása és értelmezése nagy tanulói aktivitást igényel, a sűrített cselekmény és a töredékesség miatt a cselekmény megértése bizony gondot okozhat a gyerekeknek. Ezért kiemelten fontos a részletes tanári magyarázat, a megértés hiányosságainak mihamarabbi észlelése. A ballada műfaji ismertetőjegyeinek megismerése során tudatosítsuk tanulóinkkal, hogy a ballada mindhárom irodalmi műnem jellegzetességeit egyesíti magában, vagyis epikai, lírai és drámai elemei is vannak. (Bízunk benne, hogy a tankönyv 35. oldalán lévő magyarázat is segít a megértésben.) Ösztönözzük a gyerekeket a búvárkodásra, olvassanak el minél több balladát, és írjanak címeket a munkafüzetben (16. oldal) szereplő különböző témákhoz! (Például Kallós Zoltán Balladák könyve című gyűjteményéből.) A balladák kiváló lehetőséget nyújtanak az emberi döntések, választások, erkölcsi kérdések megvitatására, a vélemények kifejtésére. Végeztessünk gyakorlatokat az ítélőképesség, az erkölcsi érzék fejlesztésére, a jó és a rossz, az igazság és az igazságtalanság, továbbá az ítélkezés mint cselekedet felismerésére. A művek elemzése során emeljük ki az érzelmek, gondolatok megjelenítését, figyeltessük meg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatát. Törekedjünk arra, hogy az elemzett alkotások szerkezetét és jelentésrétegét egyre önállóbban értelmezzék tanulóink. A fejezet művei kiválóan alkalmasak a dramatizálásra, éljünk a játék, a színjátszás lehetőségével. Készíttessünk tanulóinkkal beszámolókat a művek keltette élményekről. A memoritereket a Nemzeti alaptanterv a kö vetkezőképpen határozza meg: egy népballada, Arany János egy balladája, Rege a csodaszarvasról (részlet). Népballadának a Kőmíves Kelemenné című művet, Arany-balladának A walesi bárdok című alkotást ajánljuk. (Utóbbi helyett a Szondi két apródja című balladát is választhatjuk 7. évfolyamon.) A témakört összefoglalás zárja, ellenőrzésre, számonkérésre az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozatát ajánljuk (A és B változatban). A Kuckóban a már említett A magyarok eredete és a Csörsz árka című mondák mellett helyet kapott Szent László király legendája és Gárdonyi Géza Isten rabjai című regényének egy részlete is. 10 irodalom_6_kk.indd :41

11 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához 3.4. Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem Arany János: Toldi A fejezet elején, a Mozaikok Arany János életéből című leckében Arany János életével ismerkedünk meg (a mozaik szerű elrendezés már ismert lehet az 5. évfolyamos irodalomkönyvből). Bízunk benne, hogy ez a feldolgozás a korábbiakhoz képest eredményesebb és hatékonyabb lesz. A megértést segítik a tankönyv és a munkafüzet feladatai is. (A 7. évfolyamon Petőfi Sándor és Arany János életútjáról részletesebben is tanulunk. Hosszabb, térképpel illuszt rált életrajz is megkönnyíti majd két költő életútjának a megismerését.) Mozaikok Arany János életéből 5. Ismerkedjetek meg a költő életrajzával a számozás sorrendjében! Vándorlás, színészélet, katonaság A Kisfaludy Társaság1 pályázata Az 1846-os év fordulatot jelentett a pályafutásában. A Kisfaludy Társaság felhívására megírta a Toldit, amellyel meg is nyerte a pályázatot Ercsey Julianna Arany János 9. Az utolsó évek 1876-ban lemondott akadémiai főtitkári állásáról. Idejének jó részét a Margit-sziget tölgyfái alatt töltötte Kapcsos könyvével. Ebbe jegyezte le az Őszikéket, megrendítően szép öregkori lírai verseit és balladáit október 22-én halt meg Budapesten. Születési ideje és helye Nagyszalontán született, március 2-án. (A település ma Romániához tartozik.) 1 Kisfaludy Társaság: magyar írók, költők egyesülete volt. Az elhunyt Kisfaludy Károly író iránti tiszteletből nevezték el így. A társaság célja az volt, hogy pályázatok hirdetésével buzdítsa a fiatal magyar költőket, és anyagi támogatásban részesítse őket 62 irodalom6_kart_eng_jav.indd 62 A Kisfaludy Társaság igazgatója, az Akadémia titkára 1860-ban elfogadta a Kisfaludy Társaság igazgatói állását, és Pestre költözött ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia titkárának, majd főtitkárának. A hivatali munka azonban elvette idejét az írástól. Arany továbbra is visszavágyott a szülőföldjére. Szülei, testvére 1. Nemzetőr, szerkesztő, tanár 1848-ban, a forradalom győzelme után egy ideig Aradon volt nemzetőr, és a Nép Barátja című lapot szerkesztette. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült, lakását, jegyzői állását is elvesztette ig Nagykőrösön, a gimnáziumban magyar irodalmat és latin nyelvet tanított. Iskolái Arany György és Megyeri Sára már 55, illetve 45 évesek voltak, amikor tizedik gyermekük megszületett. Mégsem népes családba érkezett a legkisebb, hiszen a gyermekek közül csak a legidősebb nővére, Sára élt. Az idősödő szülők féltő gonddal óvták, gyöngéd szeretettel nevelték fiukat. Mostan emlékezem az elmult időkről, Az elmult időkben jó Tholdi Miklósról, Ő nagy erejéről, jó vitézségéről; Csuda, hogy mindeddig sem emlékeztünk erről. (Ilosvai Selymes Péter: Az híres-neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história) Házasság, gyerekek Tanulmányait a nagyszalontai iskolában kezdte, ahol tíz éven át tanult. Már több nyelven olvasott, amikor 1833ban a debreceni kollégiumba került. A tandíj megfizetése komoly gondot jelentett a családnak, ezért egy időre abbahagyta a tanulmányait. Csak 18 évesen tért vissza a kollégiumba, az iskolát azonban nem fejezte be. 2. (Arany János: Toldi) Az aljegyzői hivatallal lakás és jó fizetés járt, így feleségül vehette szíve választottját, Ercsey Juliannát. Két gyermekük született: Juliska és László. Tizennégy évesen segédtanító lett, hogy szülei terhein könnyítsen. Néhány évvel később Kisújszállásra ment, egy esztendeig tanított ott. Megpróbálkozott a hivatásos színészettel is: 1836-ban egy vándorló társulathoz szegődött. Fél év múlva végleg hazatért Nagyszalontára, ahol 1840-ben kis-nótárius (aljegyző) lett. 3. Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem 63 10/17/13 7:59:33 PM irodalom6_kart_eng_jav.indd 63 10/17/13 7:59:37 PM irodalom6_kart_eng_jav.indd 61 10/17/13 7:59:28 PM Az alsó tagozaton tanulóink szinte egyáltalán nem találkoztak Arany János műveivel, ezért a korábbi ismeretekre alig alapozhatunk. Feleleveníthetjük viszont az ötödik évfolyamon megismert életképet, a Családi kört. Arany János elbeszélő költeményével körülbelül 19 órában foglalkozunk. Nagy hangsúlyt fordítunk az epikus művek szerkezeti felépítésének elmélyítésére, de számos új, a kerettantervben megjelenő kulcsfogalommal is megismertetjük a tanulókat. Kiemelt feladatnak tekintjük a közel százhetven éves szöveg szavainak, szókapcsolatainak magyarázatát, azok megértetését. Mindezek nélkül ugyanis minden további képességfejlesztő munkánk hiába valóvá válik. A mű feldolgozásának néhány ajánlott szempontja: a cselekmény logikai menete, az epizódok szerepe; a mű szerkezete, az epikus művek szerkezeti egységei; jellemfejlődés, jellemábrázolás, jellemzési eljárások; a költői (elbeszélői) előadásmódok, az indulati-érzelmi feszültség fokozásának eszközei; Arany János nyelvhasználata; költői kifejezőeszközök, szóképek, nyelvi alakzatok; verselés (hangsúlyos verselés, felező tizenkettes, sormetszet), rímfajta; mesei és népi motívumok; a János vitéz és a Toldi összehasonlítása. Az epikus művek szerkezeti felépítésével 5. évfolyamon, a János vitéz feldolgozása során ismertettük meg a gyerekeket. A Toldi olvasásakor felelevenítjük a korábban tanultakat, ugyanakkor az előhang, az utóhang, az epizód, a mottó és a tabló fogalmával bővítjük is a korábban megismert kulcsfogalmakat. Az elbeszélő költemény elemzésekor feltárjuk a cselekmény logikai menetét, valamint az epizódok szerepét. Az elbeszélő, epikus művek legfontosabb eleme a cselekmény, amely nem más, mint az események láncolata. A Toldi szerkezete remek lehetőségként szolgál az epikus művek szerkezeti egységeinek előkészítés, bonyodalom, a cselekmény kibontakozása, tetőpont, 11 irodalom_6_kk.indd :41

12 megoldás vizsgálatára. A helyszín, az idő és a cselekmény folyamatos lejegyzésére kiválóan alkalmas a munkafüzet összefoglaló táblázata ( oldal). Ajánlott bejegyzéseket készíttetni ebbe az egyes énekek feldolgozása során. (Így a mű összefoglalásakor már könnyebb dolguk lesz.) Az irodalomelméleti ismeretek között a hangsúlyos verselésről, a szóképekről és a nyelvi alakzatokról már 5. évfolyamon tanultak diákjaink. Ugyanakkor számos új, a kerettanterv által a továbbhaladás feltételeként megnevezett kulcsfogalommal bővülnek az ismeretek. Így az allegóriával, a körülírással, a metonímiával, a szótőismétléssel és a túlzással is. Munkánk csak akkor lehet hatékony, ha sok időt szánunk magának a mű szövegének a megismerésére. Nagy gondot kell fordítanunk a szómagyarázatokra; hogy ezt megkönnyítsük és a szövegértést még hatékonyabbá tegyük, nagyon sok rajzos feladatot készítettünk. A Toldi tankönyvi fejezetéhez a többi részhez hasonlóan új illusztrációk készültek. A rajzok megfigyelésénél építhetünk az úgynevezett sasszem elnevezésű feladatra: a tanulók adott ideig néznek egy képet, majd becsukják a könyvet, és válaszolnak a képre irányuló kérdéseinkre. Akár jóslásra is felhasználhatjuk a rajzokat még a szöveggel való ismerkedés előtt. Munkánk során soha nem feledtük, hogy a különböző ismeretek elsajátítása csak eszköz tanulóink műveltségének, világszemléletének kialakításához és formálásához. Arany János műve remek lehetőséget nyújt többek között az erkölcsi, valamint az esztétikai érzék fejlesztésére, a hazaszeretet érzésének elmélyítésére, továbbá a családi életre való nevelésre is. Kiemelt szerepet szántunk az olyan feladatoknak, amelyek a gyerekek véleményére kíváncsiak, és az azokra adandó válaszhoz érvek felsorakoztatása szükséges. A feldolgozás során számos lehetőségünk nyílik arra, hogy erkölcsi kérdéseket vitattassunk meg, érveket és ellenérveket fogalmaztassunk meg tanítványainkkal (például a vitéz halálát követően bírósági tárgyalást rendezhetünk, enyhítő és súlyosbító körülményeket sorakoztathatunk fel a gyilkosság vagy emberölés kérdésében.) Sokféle változatos feladat segíti a kulcsszavak keresését, a vázlatírást és az énekek szerkezeti egységekre bontását is. Feladatok, kérdések 1. Az Első ének három szerkezeti egységre tagolódik. Rendelj versszakokat a következő vázlatpontokhoz! Az alföldi táj bemutatása A Miklóst bemutató alakrajz A fiú találkozása Laczfival és vitézeivel 2. Készíts táblázatot, amelyben a történet előrehaladtával felsorolod a Miklóst ért sértéseket és a fiú erejét bizonyító próbákat! Keress összefüggést a sértések és az erő- Sok dicsérő szót kaptunk az 5. évfolyamos tankönyv és munkafüzet ismeretterjesztő szövegeiért. Ezt a gyakorlatot folytattuk, és a Toldi énekeihez a könyvbe és a munkafüzetbe is szép számmal illesztettünk ilyen jellegű próbák között! szövegeket. Ezek az irodalmi művek helyszíneihez, szereplőihez, motívumaihoz stb. kapcsolódnak. Ízelítőül néhánynak a címe: Így élt Arany János, A Sértés lovagi fegyverzetről, A szekérről, A farkasokról, Erőpróba Lajos király viselt dolgai Laczfi parasztnak nevezi Miklóst ( Hé, paraszt! ) 3. Olvasd el újra a 6. és 7. versszakot! Miklós a vendégoldallal mutatja meg a Budára vezető utat irodalom_6_kk.indd :41

13 A tankönyvben és a tanmenetjavaslatban jelöltük a memoritereket, azt a tizenkilenc versszakot, amelyeket megtanulásra javaslunk. Ezek helyett természetesen más strófákat is ajánlhatunk tanítványainknak. Gyakorló pedagógusként tudom, milyen nagy kedvvel illusztrálják a gyerekek a mű egyes jeleneteit. Az igényes munkákat szorgalmi jeggyel értékelem, amely igen ösztönzően hat a gyerekekre. Az elkészült rajzok, bábok és albumok jó szolgálatot tesznek a tanórákon, különösen az összefoglaló órákon. Nagyon szívesen végzik a tanulók az alábbi feladatot is. Legyen neked is Toldi-albumod! a) Készíts rajzokat a Toldi részeihez! Írj hozzájuk egy-egy jellemző mondatot vagy idézetet! b) Keress illusztrációkat a költeményhez! Díszítsd az albumodat olyan fotókkal, rajzokkal is, amelyek a történethez kapcsolódnak (például szénásszekér, kútágas, vitézek)! c) Búvárkodj az interneten és a könyvtárban! Gyűjts rajzokat Toldiról! A neked legjobban tetszőt is ragaszd bele az albumodba! d) Az összefoglaló órára rendezzetek kiállítást az elkészült munkákból! Mindenki azon az oldalon nyissa ki az albumát, amelyet a legszebbnek tart! Arany János művét a Kisfaludy Társaság pályázatára írta, a Toldi keletkezésének tehát fontos előzménye volt a népiesség, hiszen a kiírás szerint feltétel volt, hogy Forma és szellem népies legyen, és a hősnek még elevenen kellett élnie a nép emlékezetében. Feltétlenül fogalmaztassuk meg a tanulókkal, hogy a műalkotás függ attól a kortól, amelyben keletkezett. A mű feldolgozása során igyekezzünk minél több lehetőséget adni a szóbeli megnyilvánulásra! Sok alkalom nyílik beszámoló, kiselőadás készítésére is (például a történelmi kor, Nagy Lajos király, fegyverek témában). A fejezetet összefoglalás zárja, a témakör ellenőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozata segítségével végezhetjük (A és B változatban). Javasoljuk, hogy az első irodalmi dolgozatot az elbeszélő költemény feldolgozása során/után írják meg a tanulók. (A műfaja lehet elbeszélés leírással.) Ajánlott fogalmazási témák: Fuss, ha futhatsz, Miklós! Küzdelem a farkasokkal Menekülnek a pestiek A cseh bajnok legyőzése 3.5. Tűz-víz között, Megütközött kis Magyarország Gárdonyi Géza: Egri csillagok A házi olvasmány feldolgozásával mintegy 9 órában foglalkozunk. Az Egri csillagok elolvasása sok időt vesz igénybe, ezért már az ötödik évfolyam végén ajánlhatjuk a művet tanítványainknak. Ráhangolhatjuk őket a regényre műrészletek felolvasásával és Várkonyi Zoltán által rendezett film néhány jelenetének a bemutatásával is. Már ekkor adhatunk olyan feladatokat, amelyek egyszerűen, kevés írásbeli munkával megoldhatók. (Így nem veszélyeztetjük az olvasás élményszerűségét.) Kigyűjthetik például a helyszíneket, a fon - tosabb eseményeket, a jelentős évszámokat és a többször viszszatérő tárgyakat. A nyáron történő elolvasásnak azonban megvan az a veszélye, hogy tavaszra (hiszen ekkor dolgozzuk fel a művet) a regény sok részlete már feledésbe merül. Az utóbbi években én a következő módszert dolgoztam ki ennek elkerülésére: novemberben újra feladom a regény első fejezetét, így a tanulóknak mintegy két hét áll rendelkezésükre, hogy elolvassák azt. Ezután megbeszéljük a feje zet fontos eseményeit, és az előzetes feladatok alapján számonkérésre is sor kerülhet. Utána következik a regény többi része. (Előzetes feladatként adhatjuk a munkafüzet oldalain található gyakorlatokat is.) Tűz-víz között, Megütközött kis Magyarország Székely Bertalan: Egri nők irodalom6_kart_eng_jav.indd 159 (Magyarország romlásáról, ismeretlen költő) Summáját írom Egör várának, Megszállásának, viadaljának, Szégyönvallását császár hadának, Nagy vigaságát Ferdinánd királnak. (Tinódi Sebestyén: Egri históriának summája) 10/17/13 8:02:52 PM 13 irodalom_6_kk.indd :41

14 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához A mű feldolgozásának néhány ajánlott szempontja: a regény keletkezése, forrásai; a történelmi kor; a regény ideje és tere; a regény cselekménye és szerkezete; a szereplők (történelmi személyek és költött alakok), a csoportos szereplők, a szereplők kapcsolatai és konfliktusai, Bornemissza Gergely életútja, az életutak és a történelem összekapcsolódása; a mű fontos témái (történelem, hősiesség, barátság, szerelem, árulás stb.) és motívumai (hold, csillag, gyűrű, kard); az elbeszélői nézőpont, a jellemábrázolás, az ábrázolásmód; a műfaj: történelmi regény, kalandregény, ifjúsági regény. A házi olvasmány közös feldolgozásának előkészítésekor nagy hangsúlyt kell fordítanunk a történelmi korra, ugyanakkor az alkotó életéről és munkásságáról is szólnunk kell. Az életrajz tanítása során a portréra kell hangsúlyt fektetnünk, nem pedig az alkotó életének eseménytörténetére. Ismertessük részletesen a regény forrásait, hangsúlyozzuk, hogy az író milyen alapos kutatómunkát folytatott a mű megírása előtt, hogy annak történelmi hűségét biztosítsa! Gárdonyi Géza regénye elején arra biztat bennünket, hogy felejtsük el a jelenkort, és legyünk részesei a történelmi kornak: Hát csak tedd félre az idei kalendáriumot, tisztelt olvasó, és vedd elő gondolatban az 1533-it. Annak az évnek májusában élsz te mostan. A regény megértése a történelmi ismeretek nélkül gondot okozhat, ezért fel kell elevenítenünk a 16. századi Magyarország történelmi-politikai helyzetéről tanultakat is. A történet felelevenítése, a cselekmény felidézése a korábban adott feladatok, az olvasónapló segítségével is történhet. Fontos az is, hogy tanulóink önállóan fogalmazzák meg élményeiket, biztassuk őket arra, hogy minél többször olvassanak fel számukra kedves, érdekes részeket a regényből. A tankönyv és a megújult munkafüzet kiválóan alkalmas a regény cselekményének és szerkezetének, a szereplők kapcsolatrendszerének, ismétlődő motívumainak, a fontos szerepet játszó tárgyaknak, a regény helyszíneinek felelevenítésére. Számos erkölcsi kérdés (kötelességtudat, önfeláldozás, hazaszeretet stb.) megvitatására is sor kerül a házi olvasmány feldolgozása közben. 14 irodalom_6_kk.indd :41

15 Memoriternek az egriek esküjét jelöltük ki, szövege az irodalomkönyv 168. oldalán is megtalálható. A munkafüzeti részt összefoglalás zárja, a tanultak ellenőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozata segítségével végezhetjük. Javasoljuk, hogy a második irodalmi dolgozatot a regény feldolgozása után írattassák meg a kedves kollégák. (A műfaja lehet levél jellemzéssel.) Ajánlott fogalmazási témák: Jumurdzsák levele Törökországba Török Bálint levele a Jedikulából Dobó István levele a királynak Bornemissza Gergely levele a feleségének 3.6. Egy dallam visz, de keresztezi száz A fejezetben lírai alkotásokkal és a lírai műnem sajátosságaival ismertetjük meg tanítványainkat. Az első órán a meglévő tudás felelevenítését és az eddigi ismeretek új szempont szerinti elrendezését tekintettük legfontosabb feladatunknak. Mindennapi munkánkban állandóan időszerű, de sokszor problémát jelentő feladat a tanulók olvasásra késztetése, a költészet iránti vonzalom kialakítása. Sokszor hangsúlyoztuk már, hogy az irodalomóra és az irodalomtanítás az egyik legbonyolultabb pedagógiai tevékenység. Tudomány és művészet egyszerre. A szakterület tudománya és az átadás művészete, amely a gyerekeket az irodalmat olvasó, értő és szerető felnőttekké képes nevelni. Eger látképe a várból Az irodalmi mű élményeket rögzít. Maga az irodalom is emberi élmények tárolása, rögzítése és továbbadása. Munkánk során ennek az élménynek a megtapasztalását kell megkönnyítenünk. Az irodalomtanárnak abban is segítenie kell, hogy tanítványai beléphessenek a költő (író) által képzelt világba, képesek legyenek azt átélni, és tudják a történéseket értelmezni. Az Egy dallam visz, de keresztezi száz című tankönyvi fejezetbe olyan verseket válogattunk, amelyek reményeink szerint a tizenkét éves tanulókhoz közel állnak. A régebbi magyar irodalom alkotásai nem szerepelnek ebben a fejezetben, a 20. és immár 21. századi szerzők műveiből válogattunk. (A 7. évfolyamos irodalomkönyv A régi magyar irodalom gyöngyszemeiből című fejezetében kapott helyet Csokonai Vitéz Mihály Zsugori uram című költeménye. Ott ismertetjük meg tanítványainkat Janus Pannonius és Balassi Bálint néhány alkotásával is.) Reméljük, hogy a 6. évfolyamos irodalomkönyvbe válogatott versek hatékonyan segítik majd a lírai műnem jellegzetességeinek a feltárását. Ne kerülje el figyelmünket a fejezet nyitóoldalán olvasható gyönyörű vallomás sem: Ideteszem az akácról az illatot, Ideteszem a Dunáról a fényt, Leányról a mosolyt, fiúról a dacot; ebből csinálok költeményt, hogy gazdagodjatok. (Illyés Gyula: A költő felel) irodalom6_kart_eng_jav.indd 175 Egy dallam visz, de keresztezi száz (Szabó Lőrinc: A rét meghal) Ideteszem az akácról az illatot, Ideteszem a Dunáról a fényt, Leányról a mosolyt, fiúról a dacot; ebből csinálok költeményt, hogy gazdagodjatok. (Illyés Gyula: A költő felel) 10/17/13 8:03:35 PM 15 irodalom_6_kk.indd :41

16 A fejezet első művének, Tóth Árpád Láng című versének megismerése után a szarvasmotívum megjelenését figyeltetjük meg két lírai alkotásban (Áprily Lajos: Erdei út, Nagy László: Csodafiu-szarvas), majd a téli táj hangulatának megjelenítését kutatjuk Weöres Sándor Száncsengő és Csanádi Imre Csilingelő című versében. Szabó Lőrinc Ima a gyermekekért című költeménye zárja a líra fejezet első részét. A fejezet második részébe már a kortárs költészet alkotásaiból válogattunk. Tóth Krisztina Lusták dala című költeménye, valamint Varró Dániel SMS-versei és je bizonyára olyan érzéseket és gondolatokat fogalmaznak meg, amelyek tanítványainkhoz is közel állnak. A fejezet verseinek megismerése során a tanulók még inkább képessé válnak a művek alapjául szolgáló gondolat (téma) és a művekben visszatérő kép, elem (motívum) felismerésére és megnevezésére. Biztosabban ismerik majd fel a költői nyelv jellemzőit, a szóképeket és a nyelvi alakzatokat. Képessé válnak a zeneiség alkotóelemeinek így a ritmusnak, a rímnek és a szóhangulatnak a felismerésére, azok szerepének megértésére. Az epikai alkotások megismerése után a lírai műveket már könnyebb lesz az epikai jellemzőkkel összehasonlítani. Az epikáról azt tanítottuk, hogy eseménysort, történetet mond el. A lírai műveknél a belső történés, a pillanat, az élmény és a benyomás kap fontos szerepet. A lírai alany önmaga lelki folyamatairól, gondolatairól szól, a művet érzelmi és hangulati telítettség jellemzi. Fontos feladatunk, hogy a szöveg szépségét, különlegességét tanítványainkkal is felismertessük. Bízunk benne, hogy ezután már önállóan is képesek lesznek a felismerésére, és bátran feltehetjük a Miért szép? kérdést. Irodalomkönyvünk a lírai alany fogalmának értelmezésére nagy hangsúlyt fordít. A gyerekekkel nehéz megértetnünk, hogy a költő és a versekben megszólaló lírai alany nem egy és ugyanaz. A lírai szöveg ugyanis többnyire úgy hangzik, mintha a költő közvetlenül szólna a vers hallgatójához, olvasójához. Ezt az érzésünket erősíti az is, hogy a szöveg gyakran egyes szám első személyű és monológ formájú, továbbá sok személyes elemet érzést, gondolatot, vallomást stb. tartalmazhat. Az a beszélő azonban, aki a szöveget számunkra közvetíti ( elmondja ), nem azonos magával a költővel, az alkotóval. A lírai alkotásokban megszólaló (lírai) beszélőt minden olvasó magának formálja és teremti meg a szöveg alapján. Ez könnyen belátható az úgynevezett szerepversek esetében, amikor az alkotó nyilvánvalóan nem azonos korú, nemű és helyzetű a versek beszélőjével. (Így van ez például Csokonai Szegény Zsuzsi, a táborozáskor című versében is, ahol a szöveget egy fiatal lány mondja; vagy Petőfi bordalaiban, ahol a vers szövegét egy Petőfinél idősebb, a bort nála jobban szerető embernek tulajdoníthatjuk.) Kevésbé látványos a költő és a beszélő elkülönülése azokban a művekben, ahol az alkotó nem bújik álruhába. Bármennyire őszintén is ír önmagáról, nem azonosíthatjuk a beszélőt a költővel. Erre jó példa lehet a fénykép esete. A fényképeken olyan embereket láthatunk, akiket (jól) ismerünk. Az élő személy azonban már a felvételt követő pillanatban nem azonos azzal, akit a fényképen látunk már nem olyan az arckifejezése, más a testtartása stb. Hasonlóan látjuk a lírai beszélőt is: egy alkotó személyiségének egy pillanatnyi lenyomata, azé a pillanaté, amikor a szöveget az alkotó lezárta, befejezte. Ahogyan a fénykép, úgy a szöveg sem mutatja be a teljes személyiséget, és mint egy kép, a szöveg is változatlan, mindig ugyanazt mondja. A tankönyvi fejezet minden szemelvényanyaga lírai alkotás, ezért feltétlenül szólnunk kell a lírai alkotások feldolgozásának módozatairól. A nagyon sokféle módszer közül az egyik lehetségesnek és követhetőnek azt tartjuk, amely az alapvető jegyek értelmezésére helyezi a hangsúlyt, vagyis az úgynevezett hagyományos elemzést. Erre épülhet később a komplex, azaz a többféle szempont együttes alkalmazása szerinti elemzés. (A korstílusokkal részletesen majd csak a 7. évfolyamon foglalkozunk.) A hagyományos elemzés szempontjai: az alkotói személyiség jellemzői és életkörülményei; a mű helye az életműben vagy valamely korszakában, egy ciklusban; a mű meghatározottsága a társadalmi környezet és a történelem által; a vers tartalmi, gondolati rétegei; a kompozíció vizsgálata (egység, arányosság, a részek egymáshoz való viszonya); 16 irodalom_6_kk.indd :41

17 Tanári kézikönyv az Irodalom 6. tanításához az adott műfaj jellegzetességei, eltérések, átmenetek; a képi réteg (hasonlatok, metaforák, metonímiák, megszemélyesítés, allegória, szimbólum); az alakzatok alkalmazása (ismétlés, fokozás, ellentét, kérdés, párhuzam, felkiáltás stb.); a nyelvi réteg vizsgálata (szókincs, alaktani, mondattani tényezők, szintagmatikus rendszer); a vers hangzása, hangállománya (zenei kifejezőeszközei, alliteráció, figura etymologica stb.); a vers ritmusa, a ritmus és a műfaj összefüggései, a vers rímrendszere; a korstílus vagy stílusirányzat jellegzetes jegyei, az egyéni előadásmód jellegzetességei; a szöveg hatása a befogadóra. A tankönyvi és a munkafüzeti részt összefoglalás zárja, a tanultak ellenőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozatának segítségével végezhetjük Hős harc az Élet és megélni szép A 6. évfolyamos irodalomkönyv utolsó fejezetének a helyi Hős harc az Élet és megélni szép tantervi ajánlásban a Próbatételek, kalandok, hősök tema(ady Endre: Üzenet egykori iskolámba) tikus címet adtuk. A fejezet nevelési-fejlesztési céljai között Az élet dal énekeld! fontosnak tartottuk, hogy tanítványaink az irodalmi alkoaz élet küzdelem harcold meg! Az élet kaland vállald! tások segítségével emberi alaphelyzeteket ismerjenek meg. Az élet jutalom érdemeld ki! Az élet élet éljed! (Teréz anya: Az élet himnusza) Egy verses formájú alkotással kezdődik a nagy kalandozás, Fazekas Mihály Lúdas Matyi című elbeszélő költeményével. A mű szövege megkívánja a többszöri néma és hangos olvasást, a régies szavak rendkívül alapos szómagyarázatot igényelnek. Kiemelt figyelmet fordítunk a mű szerkezetének megismerésére, a cselekmény menetében az ok (Matyi megverése) és az okozat (Döbrögi háromszori visszaverése) szere pének feltárására. Rámutatunk az ismétlés (például álruha) és a fokozás (megerősített védelem) jelentőségére is, valamint a mű népies és mesei jegyeit is vizsgáljuk. Megismertetjük tanítványainkkal a hexametert, miközben az időmértékes verselésről, a rövid és a hosszú szótagról, valamint a vers lábakról szerzett ismereteiket is felelevenítjük. A mű fel dolgozása során nézzünk meg részleteket a Dargay Attila által rendezett rajzfilmből és/vagy a Nádasdi Kálmán és Ranódy László által rendezett játékfilmből, amelyben Soós Imre játszotta a címszerepet. A Lúdas Matyi megismerését, feldolgozását zárjuk; a mű feldolgozására mintegy öt tan órát fordítunk. A próbatételek, kalandok, hősök közötti kalandozásunkat egy mitológiai történettel folytatjuk, Odüsszeusz kalandjával. A küklópsz barlangjában című mítosz lehetőséget biztosít a meglévő tudás felelevenítése, a mítoszokról tanult ismeretek új szempontok szerinti rendezésére. A görög mitológia leleményes hősének megismerése után kalandozásainkat a Biblia világában folytatjuk, a Dávid és Góliát párviadala című történettel. A hősi helytállás szép példáját mutatja be a történet, amelynek megismerése során az 5. évfolyamos irodalomkönyv A Biblia világa című fejezetét is feleleveníthetjük. Móra Ferenc Kuckó király című novellájának megismerésére két órát szánunk. A gyermekhőstett elemzése során az epikus művek szerkezeti felépítéséről szerzett ismereteket is felelevenítjük. Tanítványaink véleményt formálnak a szereplők tetteiről, Kasza Palkó hőstettéről. Kiváló lehetőséget nyújt erre Lázár Ervin Az asszony című novellája is. David Howard [dévid hávárd]: Robinson Crusoe [robinzon krúzó] irodalom6_kart_eng_jav.indd /17/13 8:04:12 PM 17 irodalom_6_kk.indd :41

18 Elmondhatják véleményüket emberi cselekedetekről, helyzetekről és magatartásokról. Nem lehet elégszer hangsúlyoznunk, hogy a saját vélemény megfogalmazása és megvédése mindig érvekkel történjen! Nagyon fontos, hogy tanítványaink társaik véleményét is hallgassák meg, teremtsünk ehhez többszereplős helyzeteket! A novellák feldolgozása során fontos feladataink: a szövegfeldolgozási technikák gyakorlása; az ábrázolási alapformák, az elbeszélés, leírás és párbeszéd felismerése; a történet elbeszélőjének megállapítása; tetőpontok, fordulópontok keresése az olvasott művekben; a humor szerepének érzékelése és nyelvi megjelenési formáinak a felismerése; beszélgetés a művek által kiváltott élményekről. Jó lehetőséget kínálnak a novellák a hangos, kifejező és a néma, szövegértő olvasás gyakoroltatására. A kifejező olvasás képes a szöveg hangulatának, a szereplők érzelmeinek a visszaadására. A hangos olvasásnál hívjuk fel a figyelmet a megfelelő tempóra, a folyamatos, kifejező olvasásra, a helyes hangsúlyozásra, az írásjelek jó érzékeltetésére, a szöveghűségre és a megfelelő hangerőre. A hangos olvasás mérésére az alábbi szempontokat tartalmazó értékelő lapot ajánljuk. Tempója Az olvasás Év elején Félévkor Év végén Folyamatossága Pontossága Az írásjeleket Hangsúlyozása Hangereje gyors megfelelő lassú ütemes (szólamokban) akadozó (szóképekben) hibátlan kevés hiba (betűtévesztés, kihagyás) sok hiba (mást olvas, hozzátesz, elvesz) jól érzékelteti néha megfeledkezik róluk gyakran elvéti kifejező egyhangú jól hallható túl hangos túl halk A fejezet három kalandregénnyel folytatódik: Daniel Defoe Robinson, Robert Louis Stevenson A kincses sziget és Scott O Dell Kék delfinek szigete című művének részleteivel. A műfaji sajátosságok felismerése mellett az elbeszélő személyének megállapítása és a szereplők sorsa közötti párhuzam keresése Robinson és Won-a-pa-lei sorsa között is fontos feladatunk. A Kuckóban igazán mai, vidám hangulatú műveket ajánlunk: Rideg Sándor Indul a bakterház, Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek?, valamint Christine Nöstlinger A cseregyerek című alkotását. A tankönyvi és a munkafüzeti részt összefoglalás zárja, a tanultak ellenőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozatának segítségével végezhetjük. Az epikai művek elemzéséhez segítségképpen álljanak itt Tüskés Tibor ( ) író, kritikus gondolatai. A műelemzés végtelenül sokféle lehet, miközben egy és ugyanazon cél felé kell hogy mutasson minden megoldás. A műelemzés legfőbb célja az alkotó és a közönség, az író és az olvasó közötti közvetítés, az irodalmi mű befogadásának segítése, megértésének, megszeretésének, élménnyé válásának a megkönnyítése. Az irodalmi mű rétegezett, összetett, organikus egység. Éppen ezért az elemzőnek arra kell törekednie, hogy az alkotás kimeríthetetlenségét megéreztesse, a műben rejlő gazdagságot megközelítse. Ezt a komplex, teljességre törekvő,»totális«elemzéssel valósíthatjuk meg leginkább. 18 irodalom_6_kk.indd :41

19 Az elemzés során az alábbiakra vagyunk elsősorban tekintettel: 1. Előbb a szöveg tárgyi, reális szintjét (az írás tárgyát, a cselekmény fölépítését, szerkezetét, a hősök jellemét, egymáshoz való viszonyát) kell feltárnunk, aztán a szöveg jelképes, átvitt értelmét kell megvilágítanunk (ezt leegyszerűsítve régebben az írás eszmei mondandójának, újabban»üzenetének«szokták nevezni). 2. A mű mögött mindig személyiség, alkotó egyéniség húzódik meg, akinek világképe, életfelfogása az egyedi művet is átjárja, befolyásolja, meghatározza. Az írásműben nemcsak a szöveget, hanem Csáth Géza szavaival az alkotó»emberi karakterét«,»temperamentumának természetét«is meg akarjuk érteni. 3. Nem tagadjuk a különféle elemzési iskolák (strukturalizmus, hermeneutika, szemiotika, információelmélet stb.) létjogosultságát, sőt ezek eredményeit sokat tanulva tőlük magunk is igyekeztünk hasznosítani, ugyanakkor az elemzésben a történetiség elvét is alkalmazni kívánjuk, a vizsgált novellákban nem puszta szövegeket, hanem korhoz, a keletkezés idejéhez kötött műveket látunk. Ha irodalmi alkotásokat értelmezni próbálunk, éppúgy nem tekinthetünk el a külső társadalmi-politikai körülményektől, a történeti szituációktól, amelyben a mű létrejött, mint a szerző személyétől, a mű életrajzi, biográfiai mozzanataitól. 4. A műelemzés nem nélkülözheti a lélektani (alkotáslélektani, befogadáslélektani, szociálpszichológiai) megközelítést. A műalkotásban számtalan lélektani ismeret van»kódolva«, s ezek tartalmát is föl kell tárni az elemzés során. 5. Az irodalmi mű mindig nyelvben létezik, az írói gondolat mindig nyelvi anyagban inkarnálódik, ezért a megközelítés elengedhetetlen része a nyelvi megvalósulás, a stílus vizsgálata, az írás szókincsének, kulcsszavainak, mondatszerkezeteinek, szövegszekvenciáinak, a nagyobb nyelvi szövegösszefüggéseknek az elemzése A munkafüzetről A munkafüzet írásbeli feladatokkal egészíti ki a tankönyv anyagát, szorosan követi annak felépítését. Az elmúlt évekhez képest sokkal több feladatot találnak a kedves kollégák, amelyeket jó szívvel ajánlunk mindenkinek. Különösen nagy gondot fordítottunk arra, hogy változatos, tartalmas, a tanulást segítő, az összefüggéseket megláttató, kreatív feladatokkal munkáltassuk tanítványainkat. A munkafüzet sok ismeretterjesztő szöveggel bővült, amelyek az irodalmi szövegek helyszíneihez, szereplőihez, motívumaihoz stb. kapcsolódnak, például Rege a csodaszarvasról, A bikaviadalokról, A nevető harmadik. A szövegek mintegy tíz-tizenöt mondatosak, feldolgozásukat változatos feladatok segítik. A szövegértő képességet természetesen nemcsak az ismeretterjesztő szövegek feldolgozásával fejlesztjük. Az alapoktól, például a szómagyarázattól kezdve egészen a véleménynyilvánításig szeretnénk eljuttatni tanulóinkat, hiszen erre kiváló lehetőséget nyújtanak az irodalmi alkotásokban megjelenített emberi helyzetek. Ezek a feladatok ugyanakkor diákjaink szövegalkotó képességét is remekül fejlesztik. A kerettanterv az 5 8. évfolyamon a magyar irodalom tantárgy egyik alapvető céljaként és feladataként az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegalkotás képességének a továbbfejlesztését jelöli meg. Ezt segíti a munkafüzet számos feladata, amelyek közül már nagy elismerést kapott a Kettévágott mondatok feladattípus, a Fejezd be a mondatot és Betűkör gyakorlat is. Az elmúlt években sok kolléga kérte tőlem, hogy a könyvbe és a munkafüzetbe illesszünk olyan feladatokat is, amelyek a tanulók szeriális képességét fejlesztik. Egyre több tanulónál tapasztalják ugyanis, hogy nehézséget jelent számukra a jelek, események sorrendjének felismerése, azok sorba rendezése. Fontosnak éreztük e képesség fejlesztését, ezért szép számmal kerültek mind a tankönyvbe, mind a munkafüzetbe a sorrendiség felismerését megkönnyítő, azt fejlesztő feladatok. Nagy gondot fordítottunk az év eleji ismétlés feladataira, az egyes fejezetek összefoglalásaira, a fejezeteken belüli rendszerező feladatokra, a táblázatokra és az összefoglalásokra is. A munkafüzetben kaptak helyet a beszédtechnikai gyakorlatok, a könyvtári ismeretekkel kapcsolatos feladatok is. Kedves Kollégák! Bízom benne, hogy megosztják (megosztjátok) velem véleményeiket, és megírják észrevételeiteket a taneszkö zök kel kapcsolatban. Észrevételeiket várom a balint.ildi1966@gmail.com címre, vagy kereshetnek a +36/ es telefonszámon. Az Irodalom feladatlapok megoldókulcsát, valamint a tankönyvi és munkafüzeti feladatok megoldását is szívesen elküldöm mindenki számára, ha a fenti címre megkapom az erre vonatkozó kérést. 19 irodalom_6_kk.indd :41

20 3.9. Az Irodalom feladatlapokról Mindegyik témakörhöz készült feladatlap, valamint év végi felmérőlap. Év eleji és év végi szövegértést mérő lapokat is tartalmaz a taneszköz. (Sok közülük A és B változatban készült el.) A feladatlapok kérdéseiből a kedves kollégák tanulóik képességeihez mérten válogathatnak. Ha úgy gondolják, a feladatok pontjain is bátran változtathatnak. A felmérések értékelésénél a következő százalékhatárokat javasoljuk. (A határok megállapítása természetesen a helyi pedagógiai programok szerint történik iskolai szinten.) 0 35% = % = % = % = % = Helyi tantervi ajánlás; Tanmenetjavaslat a magyar irodalom tanításához, 6. évfolyam Kézikönyvünkben közöljük a Helyi tantervi ajánlásunkat is, amelyet a központi kerettanterv alapján készítettünk el. Javaslatot tettünk benne a 65 órán felüli 7 óra tananyagára is. (Ezek egy része a Kuckó anyaga.) A Helyi tantervi ajánlás témakörökre lebontva fogalmazza meg a tananyagot, az előzetes tudást, a nevelési-fejlesztési célokat, ismereteket, követelményeket, valamint a kapcsolódási pontokat. A Tanmenetjavaslat heti 2, évi 72 órára készült. A Tanmenetjavaslatban a készség- és képességfejlesztési célo - kat emeltük ki, valamint módszertani javaslatok találhatók benne az ajánlott tevékenységformákra. A közölt tanmenet a nevében is jelzi, hogy csak javaslat, hiszen minden magyartanár az adott tanulócsoport képességét veszi figyelembe munkája során Ajánlott szempontok az értékeléshez A számonkérés történhet szóban és írásban is. Fordítsunk nagy hangsúlyt a szóbeli ellenőrzésre! Ha a tanulók írásbeli szövegalkotását értékeljük, adjunk néhány mondatos szöveges értékelést is! Az érdemjeggyel történő értékelés ugyanis nem ad a tanuló számára konkrét fogódzót, nem tárja fel a konkrét hiányosságokat, és nem ad javaslatokat a fejlesztésre. Hosszabb szóbeli megnyilatkozáskor az értékelés folyamatába vonjuk be a többi tanulót is, adjunk számukra megfigyelési szempontokat! A felelő számára is tegyük lehetővé, hogy értékelje saját teljesítményét! Ez a szocializálódás egyik lényeges állomása. Az értékeléskor figyeljünk arra, hogy a tanulót önmagához képest is értékeljük! Nagyon fontos a diagnosztizáló mérések beiktatása a tanulási folyamatba. Ezek alapján tervezheti meg a pedagógus a tanulók egyéni fejlesztési stratégáját, így tudja hatékonyan megszervezni a tanítási órákat. Így válhat a tanulási folyamat valódi szervezőjévé, és így lesz mind tudatosabb a fejlesztési tevékenysége. 20 irodalom_6_kk.indd :41