Monopolista árképzési stratégiák: lineáris és nem lineáris árképzés, árdiszkrimináció. Carlton -Perloff fejezet

Átírás

1 Monopolista árképzési stratégiák: lineáris és nem lineáris árképzés, árdiszkrimináció Carlton -Perloff fejezet

2 Piaci szerkezet és nem egységes árképzés Tökéletes verseny árelfogadás egyetlen ár (p=mr=mc) Nem tökéletes verseny piaci hatalom: P>MR egy terméknek többféle ára is lehet nem egységes árképzés (árdiszkrimináció) különböző fogyasztóknak ugyanazon termék különböző áron ugyanazon fogyasztóknak ugyanazon termék különböző áron (különböző mennyiségért különböző ár)

3 Miért élnek a vállalatok az árdiszkrimináció eszközével? Cél: profit növelése Output növelés (ΔQ) hatása (negatív meredekségű kereslet!) 1) ΔQ p TR nő 2) Δp Q TR csökken Árdiszkrimináció szerepe: a 2.hatás kiküszöbölése pótlólagos termék eladása úgy, hogy csak a pótlólagos termék ára, és ne az átlagár csökkenjen Profitnövelés forrása: fogyasztói többlet ill. jóléti veszteség

4 Megkülönböztetés nem profitnövelő céllal Mennyiségtől függő költségmegtakarítás alacsonyabb ár Szállítási költségtől függő ár Termékek közti különbségek Az árdiszkrimináció lényege: nettó árak különbözősége

5 Az árdiszkrimináció alkalmazásának feltételei Feltételek: Piaci hatalom (negatív keresleti görbe) Fogyasztók fizetési hajlandóságának ismerete, eltérő fizetési hajlandóságú fogyasztók, fogyasztói csoportok szétválasztása, azonosítása Aki olcsóbban vesz, továbbadhatná továbbeladás, újraértékesítés (arbitrázs) megakadályozása

6 Újraértékesítés megakadályozása, korlátozása szolgáltatások sajátosságai garancia csak az eredeti vásárlónak jár (az új vevő számára nő az ár) módosított termékváltozatok (a termék alkalmatlanná tétele egyes célokra) tranzakciós költségek szállítási költségek vámok szerződéses tilalom vertikális integráció (pl. készterméket olcsón adja, félkész terméket drágán adja a felhasználónak) kormányzati beavatkozás

7 Az árdiszkrimináció formái Mit tudunk a fogyasztóról? - árdiszkrimináció és információ Pigou féle árdiszkriminációs formák: alap: a vállalat számára elérhető információ különbözősége fogyasztói többlet elsajátítása különböző Elsőfokú (tökéletes) árdiszkrimináció tökéletes információ a fogyasztók fizetési hajlandóságáról Fogyasztói többlet teljes elvonása Harmadfokú árdiszkrimináció: csak az egyes csoportok jellemzőit (fizetési hajlandóságát) ismeri, és a csoportokat be tudja azonosítani Másodfokú árdiszkrimináció: az egyes csoportok jellemzőit (fizetési hajlandóságát) ismeri, de a csoportokat nem tudja beazonosítani Fogyasztói többlet részleges elvonása

8 Tökéletes (elsőfokú) árdiszkrimináció I. Minden fogyasztó csak egy terméket vásárol (különböző fogyasztók különböző rezervációs árak) A határon levő fogyasztó számára: p=mc Q m = Q c nincs fogyasztói többlet, és nincs jóléti veszteség (DWL=0) maximális profit (teljes fogyasztói többlet elsajátítása): π=cs+ps jövedelem átcsoportosítás Gazdasági hatékonyság: társadalmilag optimális mennyiség (a teljes CS elsajátítható, ezért a monopolista célja megegyezik a társadalmi céllal!)

9 Tökéletes (elsőfokú) árdiszkrimináció II. A fogyasztók több terméket vásárolnak Minden fogyasztónál mennyiségfüggő árak, csomag (mennyiség-ár) Alternatív megoldás: kétrészes (nemlineáris) árképzés egyforma fogyasztók belépési (használati) díj: T=fogyasztói többlet fogyasztástól függő díj: p = MC i-edik fogyasztó által fizetett díj: T+ q i p különböző fogyasztók fogyasztónként különböző egyösszegű díj, de azonos fogyasztástól függő díj

10 A tökéletes árdiszkrimináció jóléti hatásai és az alkalmazás feltételei Jóléti hatások Maximális profit teljes fogyasztói többlet elsajátítása Maximális jólét (DWL=0) Nincs hatékonyságveszteség, csak jövedelemelosztási hatás! Feltételek Tökéletes információ: fogyasztók fizetési hajlandóságának ill. egyéni keresletek ismerete + fogyasztók azonosítása Probléma: nem tudunk minden egyes fogyasztót megkülönböztetni és számukra egyenként eltérő árat meghatározni! tökéletlen árdiszkrimináció

11 Harmadfokú árdiszkrimináció (csoportos árképzés) Fogyasztói csoportok jellemzőit ismeri az eladó: ennek alapján fogyasztói csoportok szétválasztása a csoportok tagjainak másmás árat határozunk meg Π = TR-TC = TR 1 + TR 2 TC = [(p 1 q 1 )+(p 2 q 2 )] -TC(q 1 +q 2 ) optimum: MR 1 = MR 2 = MC ár és rugalmasság kapcsolata: p 1 /p 2 = (1+1/ε 2 )/(1+1/ε 1 ) kedvezmény az árrugalmasabb fogyasztói csoportnak!

12 Harmadfokú árdiszkrimináció jóléti hatásai Hatékonyságveszteség és forrásai P>MC (DWL) Fogyasztási hatékonyságveszteség: fogyasztók fizetési határhajlandósága különböző mivel nincs újraértékesítés, nem hatékony az elosztás Alacsony ár érdekében káros jószág vásárlásra kényszerítés Azonos (vagy kisebb) output esetén nagyobb hatékonyság veszteség, mint a nem diszkrimináló monopóliumnál! Jólét növelés szükséges feltétele: output növelése az árdiszkriminációval (pl. ha ÁD hiányában csak az egyik piacon ad el a vállalat)

13 Egyéb módszerek Rosszul informált vevő Hozzájutás erőfeszítése (kiárusítás, kupon) Az idő értékének kihasználása (csak akkor, ha vannak türelmetlenek)- időbeli árdiszkrimináció

14 Nem lineáris árképzés Definíció: kiadás nem lineárisan változik a vásárolt mennyiség függvényében az átlagár a vásárolt mennyiség függvényében változik Formái: kétrészes árképzés csomagár : ár-mennyiség (blokk-árképzés) Alkalmazása: elsőfokú árdiszkrimináció: ha ismertek a keresleti görbék + azonosítás és szétválasztás másodfokú árdiszkrimináció: a fogyasztók maguk fedik fel saját típusukat (ösztönzési korlát)

15 Egyetlen kétrészes ár Ha egyformák a fogyasztók: kétrészes árral a teljes fogyasztói többlet elvonható (EÁD) Ha különbözőek a fogyasztók: probléma: különböző fogyasztók fogyasztói többletek különböznek egységes fix díj (T) megállapítása - mekkora legyen a fix díj? a vállalat nem ismeri az egyéni keresleti görbéket (nem tud különbséget tenni a fogyasztók között) - csak a kereslet általános eloszlását a fogyasztói típusok között

16 2 fogyasztói típus -egyetlen kétrészes ár 1. fogyasztói csoport 2. fogyasztói csoport p T 1 T 2 p Az elvont fogyasztói többlet nem haladhatja meg az 1. csoportét, ha nekik is el akar adni: T T 1

17 Egyetlen kétrészes ár Csak két fogyasztói csoport van. Azonos p ár mellett a 2. típus többet vásárol mint az 1. típus, és a fogyasztói többlete is nagyobb az 1. típusúnál Ha a vállalat azonosítani tudná az egyes fogyasztók típusát: 1 től T 1,a 2-tól T 2 nagyságú díjat kérhet Ha nem tudja azonosítani és egyetlen kétrészes árat alkalmaz, akkor: T T 1 Dilemma: ha p alacsony, többet ad el, de nem tudja elvonni a T 2 többletet optimális kétrészes ár?

18 Optimális kétrészes ár Két fogyasztói típus: alacsony és magas keresletűek: p 1 =a 1 -q 1 és p 2 =a 2 -q 2 és a 2 >a 1 A típusok aránya: λ és (1- λ) Költség: MC=c Optimális kétrészes ár: fix díj: T=alacsonyabb keresletű csoport fogyasztói többlete p ár esetén p>c, hogy a 2. csoporttól több fogyasztói többletet tudjon elvonni

19 Optimális kétrészes ár és a profit Az optimális kétrészes ár általában több profitot eredményez, mint az egyrészes ár (az egyrészes ár speciális kétrészes ár!) Kevesebb a profit, mint a tökéletes árdiszkriminációnál, de lehet nagyobb a profit, mint a harmadfokú árdiszkriminációnál Előnye, hogy nem kell azonosítania az egyes fogyasztók csoportját

20 Két kétrészes ár (két fogyasztói csoport) a vállalat tudja, hogy van két eltérő típusú fogyasztó (D 1 és D 2 ismert) De: nem tudja, ki melyik csoportba tartozik (nem tudja azonosítani az egyes fogyasztókat) 2 különböző csomag felajánlása Önszelekciós korlát: mindenki a preferenciái szerint dönti el, melyiket választja (hasznosság maximalizálás alapján). 1. kétrészes - kisebb keresletűeknek: T 1,p 1 2. kétrészes: nagyobb keresletűeknek: T 2,p 2 ahol T 2 >T 1, és p 2 <p 1

21 Együttesen kiadás 1.kétrészes Meredekség: p 1 2.kétrészes Meredekség: p 2 T 2 T 1 Választás: burkológörbe Kis forgalmúak Nagyobb forgalmúak mennyiség

22 Önszelekciós korlát Ft Az egyik csoport tagjai ne részesítsék előnyben a másiknak szánt árat Különböző típusú keresleti görbe Ft T 1 T 2 > T 1, p 1 >p 2 T 2 p 1 p 2 Nem éri meg a másik tarifacsomagot használni!

23 Másodfokú árdiszkrimináció (Varian!) Mennyiségi árengedmény önszelekció: két különböző ármennyiség csomag közti választás alacsony keresletű csoport: fogyasztói többlet teljes elvonása magas keresletű csoport: fogyasztói többlet részbeni elvonása (önszelekciós korlát- ne részesítse előnyben a másik csoportnak ajánlott csomagot) átlagár alacsonyabb, mint a másik csoportban

24 Az önszelekció - ÖF Alkalmazása: ha a fogyasztók nem azonosíthatók és nem különíthetők el Ha a 2. típusú csoport kereslete minden ár mellett nagyobb az 1. csoportnál, akkor T 2 >T 1, de p 2 <p 1 Lefölözés T 2 -n keresztül a magas T 2 elriasztja az 1.csoportot, bár az egységár itt alacsony Nagyobb a fogyasztói többlete a 2.csoportnak, mert nagy a fogyasztása és alacsony a forgalomfüggő ár (p 2 =c) A 2. típusú vevők számára előnyös, hogy van 1. csoport

25 Feladatok A: p=12-q B: p=16-q MC=4 Fogyasztók fele-fele arányban oszlanak meg a csoportok között 1. Harmadfokú árdiszkrimináció esetén milyen árakat alkalmaz a vállalat? Mutassuk meg, hogy jóléti szempontból a HÁD rosszabb (ebben az esetben), mint az egységes monopolista ár alkalmazása! 2. A B csoport kereslete megváltozott, p=30-q. Mutassuk meg, hogy jóléti szempontból a HÁD jobb, (ebben az esetben), mint az egységes monopolista ár alkalmazása! 3. A vállalat egy kétrészes árat akar alkalmazni. Tudjuk, hogy ekkor az optimális kétrészes ár esetén p=6. (az eredeti keresletek esetén)? Mekkora lesz a fix díj? Mennyi lesz az átlagár az A és B fogyasztók számára? 4. Mikor alkalmazhatjuk a harmadfokú, és mikor az egyetlen kétrészes árat? Hasonlítsuk össze jóléti szempontból a két megoldást! 5. Milyen egyéb árdiszkriminációs formákat alkalmazhatunk?

26 Kapcsolt értékesítés Egy jószág megvásárlásának feltétele egy másik megvásárlása Formái: Árukapcsolás (bundling) rögzített arány Kapcsolt követelményeket tartalmazó értékesítés (requirements tie in sale) változó arány Okai: hatékonyság + egyéb (szabályozás kikerülése, rejtett árengedmény, minőség biztosítása árdiszkrimináció (profitnövelés)

27 Jövedelmező-e az árukapcsolás? 1. Ár és bevétel árukapcsolás nélkül: 2. Ár és bevétel árukapcsolással: termék 1. fogy 2. fogy ár A B együtt

28 Jövedelmező-e az árukapcsolás? 1. Ár és bevétel árukapcsolás nélkül: 2. Ár és bevétel árukapcsolással: termék 1.fogy. 2. fogy. ár A B együtt

29 Tiszta árukapcsolás A la carte - menü: p m < p A +p B B p B csak B A és B egyiket csak A se p A A B p cs Nem vesz semmit Megveszi a csomagot p cs

30 Kevert árukapcsolás: a la carte és menü Ki vesz A terméket? r A -p A (r A + r B ) p cs p cs p A r B Ki vesz B terméket? r B -p B (r A + r B ) p cs p cs p B r A Ki vesz csomagot? r A + r B p cs (r A + r B ) p cs r A p A r B p cs p A (r A + r B ) p cs r B p B r A p cs p B Ki nem vesz semmit? p A >r A p B >r B p cs >(r A + r B )

31 Kevert árukapcsolás: a la carte és menü Fogyasztók 4 csoportja: p cs p B p cs -p A Csomagot vesz Csak B Csak A p cs -p B p A p cs

32 Melyik módszerrel érhető el a legnagyobb profit? Függ: a fogyasztó rezervációs áraitól költségektől árukapcsolás annál jövedelmezőbb, minél nagyobbak a különbségek a fogyasztói preferenciákban A kevert árukapcsolás általában nagyobb profitot eredményez, mint a tiszta árukapcsolás bár a tiszta árukapcsolással több termék értékesíthető ((költségek!)

33 Árdiszkrimináció egyéb formái Minőség szerinti árdiszkrimináció Árdiszkrimináció: ár és költség különbség nettó ár különbözik Minőség megválasztásával szelektálni a fogyasztókat Időbeli árdiszkrimináció Rezervációs árak különbségeinek kihasználása Elsőbbségért fizetett ártöbblet Keresletek időbeli eltérése - kapacitások (pl.szezon, csúcsidőszak)

34 1. feladat: érdemes-e és milyen árukapcsolást alkalmazni? Hogyan alakulnak az árak és profitok: árukapcsolás nélkül, tiszta és kevert árukapcsolással, ha MC A =100 és MC B =150? Fogyasztók R A R B

35 2. feladat: érdemes-e és milyen árukapcsolást alkalmazni? Egy éttermet három típusú fogyasztó látogat. A fogyasztók egyharmada az előételért 300 forintot, míg a desszertért 200 forintot hajlandó kifizetni. A fogyasztók egy másik harmada 200 forintot hajlandó fizetni az előételért, míg a desszertért 350 forintot áldozna. A többi fogyasztó úgy az előételt, mint a desszertet 300 forintra értékeli. Mindannyian 1000 forintot hajlandóak kifizetni a főételért. Az étteremnek 200 forintjába kerül minden egység előétel és desszert, valamint 500 forintba a főétel. Az étteremnek az előétel és a desszert á la carte értékesítése (külön-külön megvehetők), vagy a főétellel együtt értékesítve lenne optimális? Értékelje jóléti szempontból is a megoldást!

36 3. feladat: érdemes-e és milyen árukapcsolást alkalmazni? A, B és C fogyasztók rezervációs árai x és y termékre: x y A 4 0 B 3 3 C 0 4 Egységes vagy kevert árukapcsolást érdemes-e alkalmazni? Értékelje jóléti szempontból is a megoldást!