A KÖZJÓ META-JÁTÉKELMÉLETI ELEMZÉSE
|
|
- Lőrinc Gergő Bodnár
- 10 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 INTERNATIONAL RELATIONS QUARTERLY, Vol. 5. No.1. (Spring 2014/1 Tavasz) A KÖZJÓ META-JÁTÉKELMÉLETI ELEMZÉSE TÓTH I. JÁNOS (Kivonat) A közjóról folytatott vitában fontos szerepet játszik a közösség valamint a közjó szubsztantív és procedurális értelmezése. Tanulmányomban a játékelmélet segítségével a közjó szubsztantív vonatkozásait vizsgálom. A játékelmélet és a közjó viszonya ellentmondásos. Egyrészt a játékelmélet hallgatólagosan összegzi a játékosok nyereségét, mikor különbséget tesz zéró, állandó és változó összegő játékok között. Ez alapján explicit módon is kiszámolhatjuk a játékosok jóléti függvényét, s meghatározhatjuk a játékelméleti értelemben vett közjó fogalmát. Ez a fogalom csak egy játékelméleti modellen belül érvényes, de ott objektív sajátosságokkal rendelkezik. A szarvas vadász példájához kapcsolódva megfogalmazom azt a hipotézist, hogy a közjó megegyezik a nagykoalíciót alkotó játékosok kölcsönösen elınyös együttmőködésével. Másrészt a módszertani individualizmusra épülı játékelmélet nem használja a közjó, a közösség, illetve a nem-egoista játékos fogalmát. Ezért egy meta-játékelméleti elemzés segítségével megpróbálom értelmezni ezeket a fogalmakat. Kulcsszavak: változó összegő játék, jóléti függvény, nagykoalíció, Pareto-optimum Tanulmány vázlata: 1. Közjó fogalmáról 2. A közjó szempontjából releváns játékelméleti fogalmak 2.1. Zéró, állandó és változó összegő játékok 2.2. A játékosok összesített nyeresége és a jóléti függvény 3. A közjó meta-játékelméleti elemzése 3.1 Egoista, altruista és közösségi szereplı 3.2 A közösség meta-játékelméleti fogalma 1. Közjó fogalmáról A közjó fogalma a latin bonum commune fordítása, amit az angol többnyire a common good fogalmával jelöl. Mivel a good fogalma nemcsak a jóra, hanem a jószágra (javak egyes számú alakja helyett) is utal, ezért a common good kifejezés a közjószág jelentéstartalmat is hordozza. A Magyar Értelmezı Kéziszótár [ ] a közjó fogalmát úgy magyarázza, hogy a közösség érdeke, java, jóléte, ami elsısorban úgy értelmezhetı, hogy közösségnek mint kollektív entitásnak jó, bár értelmezhetı úgyis, hogy az adott közösség minden tagjának individuálisan jó. Erre a különbségre már a középkori gondolkodás is felhívta a figyelmet, amikor különbséget tett: a bonum commune hominis (common good of a man) és a bonum commune communitatis (common good of the community) fogalma * A szerzı: Tóth János filozófus, 1957-ben született Szegeden óta a Szegedi Egyetem Társadalomelméleti Intézet Filozófia Tanszékének oktatója, 2003-tól mint egyetemi docens ban védte meg kandidátusi fokozatát A disszipatív ember címő értékezésével ban habilitált a Kossuth Lajos Tudományegyetemen.Tudományos tevékenysége során 5 könyvet s 40 tudományos közleményt publikált, s több mint 40 konferencia elıadást tartott. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja. Elsısorban multidiszciplináris kérdésekkel foglalkozik, jelesül a fogoly dilemma és az ökológiai-környezeti kérdések társadalmi-etikai vonatkozásaival.
2 2 Tóth János 2014 tavasz között. 1 Az elsı kifejezés arra utal, ami a közösség minden egyes tagja számára jó vagyis a boldogságra, míg a második kifejezés a közösség szempontjából vett jóra utal. A végsı cél a bonum commune hominis, míg a bonum commune communitatis ennek csak egy eszköze. 2 A közjó jelentését alapvetıen az határozza meg hogy hogyan értelmezzük a közösség fogalmát. Már Tönnies [1983] különbséget tett kétfajta társulás a Gemeinschaft ( community, közösség ) és a Gesellschaft ( society, "association", társadalom vagy társulás ) fogalma között. Véleményem szerint a magyar közösség 3 fogalomban erısebben jelen van a Gemeinschaft tartalom, mint az angol community 4 fogalmában. A közösség fogalmának az értelmezésével kapcsolatban logikailag két tiszta : individuum és közösségcentrikus illetve számos közbülsı nézet képzelhetı el. Az elsı kettı társadalomfilozófiai jelentése egyértelmő. A liberális felfogás a hangsúlyt a racionális individuumra helyezi és a közösséget csak mint az individuumok önkéntes társulását értelmezni, amelybıl kölcsönös elınyök származhatnak. A másik végletet a kollektivista felfogás (módszertani holizmus) jelenti, amely a hangsúlyt a közösségre, mint végsı célra helyezi. A kollektivizmus szerint a közösség egy magasabb rendő egész, egy organikus egység 5, amely jogosult az önzı egyedek viselkedését irányítani és megszervezni. Popper [1945] ezt a nézetet a közösség totalitárius felfogásának nevezte, amely szerinte olyan filozófusokat jellemzett mint Platón, Rousseau Marx, sıt ez az értelmezés vezetett olyan rossz társadalmi gyakorlathoz, mint a fasizmus vagy kommunizmus. E két szélsıséges nézet mellett több közbülsı értelmezés is létezik. A keresztény álláspont például egyidejőleg hangsúlyozza a közösség és az egyén fontosságát [Török ]. Az egyén java mellett létezik az a jó is, amely az egyének közösségi életéhez kapcsolódik: ez a közjó. A közjó az egyénekbıl, családokból, köztes csoportokból formált és társadalmi közösséggé egyesülı»mindannyiunk«java. [Caritas in veritate] A köztes szekuláris megközelítések közé tartozik a klasszikus utilitarista felfogás is, amely arra szólítja fel az embereket, hogy a közös boldogság maximalizálására törekedjenek. Az utilitarianizmus elfogadja hogy különbség van az egyéni érdek és a közérdek között, de a közjót nem a kényszer, hanem az emberek közösségi (erényes) viselkedése biztosítja. Tehát az utilitarianizmus különbözik a liberális felfogástól, ahol az ember mindig csak az önérdekére törekszik, ami történetesen a láthatatlan kéz segítségével elvezet a közjóhoz. Továbbá különbözik a kollektivista felfogástól is, amely bürokratikusan az állam látható kezének segítségével kényszeríti ki a közjót a szintén egoistának tételezett emberekbıl. A közjó értelmezésekor gyakran különbséget tesznek a közjó tartalmi (substantive) és eljárásbeli (procedural) vonatkozása között. A közjó szubsztantív értelmezése azzal az elıfeltételezéssel él, hogy a közjó objektíve létezik, s ennek értéke meghatározható az emberek jólétét összegezve. A közjó procedurális értelmezése elsısorban azt a kérdést vizsgálja, hogy az egyes embereknek a közjóra vonatkozó szubjektív preferenciájából hogyan lehet levezetni a közösség egészének a közjóra vonatkozó interszubjektív jellegő preferenciáját. Ebben a kérdésben radikális álláspontot képvisel Schumpeter [ ], aki szerint a közjó létezésének az az elıfeltétele, hogy a közösség minden tagja ugyanúgy vélekedjen a közjóról. Mivel a modern társadalmakban az emberek preferenciái különbözık, amelyeket egy racionális vita segítségével sem lehet megszüntetni, ezért szerinte a közjó nem létezhet. Sıt még ha létezne is a közjó, az emberek akkor sem tudnának abban megegyezni. Más szerzık a különbözı egyéni preferenciákból egy többségi szavazással állítják elı a közakaratot. Ezt a folyamatot kérdıjelezik meg a különbözı szavazási paradoxok (voting paradox), mint pl. a híres Arrow-féle lehetetlenségi tétel (Arrow s impossibility theorem). Przeworski [ ] bírálja ezt az egyénekhez kötött közjó fogalmat. Szerinte a közjó olyan jóléti maximum, amely magát a közösséget jellemzi, s amely független az egyének preferenciáitól. Ezen felfogás szerint a közösséghez kötött közjó a politikai közösség érdekeibıl és értékeibıl vezethetı le. Így az egyéneknek a közjót kifejezı általános akarat alapján kell cselekedniük, akár a saját különös akaratuk ellenében is. [Gedeon ] 1 illetve közös célok által EGYESÍTETT emberek csoportja (Magyar Értelmezı Kéziszótár o.) 4 a social group of any size whose members reside in a specific locality, share government, and often have a common cultural and historical heritage. 5 A reprodukciós közösségek esetében felmerül a kérdés, hogy a még meg nem született gyerekeket és generációkat figyelembe lehet-e, illetve kell-e venni? Ha igen, akkor az ilyen közösség több mint a tagjainak az összessége.
3 DÉLKELET-EURÓPA SOUTH-EAST EUROPE International Relations Quarterly 3 Tanulmányom a játékelméletre támaszkodva a közjó szubsztanciális oldalát, vagyis a közjó objektív sajátosságait próbálja megragadni. 2. Közjó szempontjából fontos játékelméleti fogalmak 2.1. Zéró, állandó és változó összegő játékok A játékelmélet stratégiai játékokkal foglalkozik, ahol a véletlennek nincs meghatározó szerepe a játék kimenetelében. A módszertani individualizmus talaján álló játékelmélet alapvetıen arra a kérdésre keresi a választ, hogy egy önérdekkövetı játékos hogyan tud a lehetı legkedvezıbb eredményt elérni egy olyan társas helyzetben, ahol a többi játékos is önzı. [Neumann ] A játékelméleti kutatások kezdetben a kétszemélyes zéró összegő játékokra (zero-sum game) irányultak, ahol amit az egyik játékos megnyer, azt a másik játékos szükségképpen elveszíti. Más szóval a játékosok nyereségeinek az összege nulla. Tehát a játékelmélet már kialakulásakor bevezette a játékosok nyereségeinek az összegét, azaz az összesített nyereség vagy össznyereség fogalmát. Késıbb az összesített nyereség értéke alapján a játékelmélet különbséget tett az állandó (constant) és változó összegő játékok (variable sum game) között. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek objektív kategóriák, s mint ilyenek teljesen függetlenek a játékosok szubjektív preferenciáitól. A következıkben röviden áttekintem különbözı játékelméleti interakciókat a közjó szempontjából. A kétszemélyes állandó összegő játékok esetében nincs mód arra, hogy a játékosok az összesített nyereségüket növeljék, hiszen az egy állandó érték. Tehát a felek csak egymástól nyerhetnek, ezért közöttük antagonisztikus érdekellentét van. Ezekben az interakciókban nincs mód az együttmőködésre és ezért nincs értelme a kommunikációnak sem. A kétszemélyes állandó összegő játékokat csak nem-kooperatív módon érdemes lejátszani. Neumann [ ] szerint ezekben a helyzetekben a minimax stratégiát kell követni, amely mindig biztosítja a játék nyeregpontját (saddle point) vagyis megoldását. Ez a gondolkodás alapvetıen egy ellenséges játékost tételez, aki az alany szempontjából a legrosszabb ellenlépést keresi. Ebbıl következıen a játékosok joggal bizalmatlanok egymással szemben. A sokszemélyes állandó összegő játékok esetében sincs mód arra, hogy a játékosok az összesített nyereségüket növeljék. Összességében a felek itt is csak egymástól nyerhetnek, ezért ezt az interakciót is alapvetıen az érdekellentét jellemzi. Ugyanakkor a sokszemély miatt ezek az interakciók lejátszhatók nemkooperatív és kooperatív módon is. A nem-kooperatív játékelmélet szerint a játékosoknak Nash-egyensúlyi helyzetre kell törekedni. Egyensúlynak nevezzük a résztvevı játékosok egyéni stratégiáinak olyan együttesét, amelyre igaz, hogy minden egyes játékos aktuális stratégiája parciálisan a legjobb válasz (best response) a többi játékos aktuális stratégiájára. Nash [1950] bebizonyította, hogy ha a kevert stratégiákat 6 is figyelembe vesszük, akkor minden véges játéknak létezik Nash-egyensúlya. Egy interakciónak azonban lehet több tiszta és kevert egyensúlypontja is. Ha az interakciónak több egyensúlypontja van, akkor egyeztetés nélkül nagyon nehéz elérni a kívánt egyensúlyi kimenetelt. A kooperatív lejátszás esetében a játékosok másokkal együttmőködnek ún. koalíciót (coalition) alkotnak, s így törekszenek a lehetı legnagyobb nyereségre. A koalíció létrehozásának az elıfeltétele, hogy a játékosok megegyezzenek a várható közös nyereség szétosztásában. A koalíció egységes egészként (játékosként) viselkedik, miközben a koalíció tagjai elvesztik a döntési szabadságukat és függetlenségüket. A kooperatív játékelmélet abból az elıfeltevésbıl indul ki, hogy a játékosok képesek egyeztetni a viselkedésüket, azaz képesek kötelezı erejő megállapodásokat kötni. Fontos hangsúlyozni, hogy a koalíciós együttmőködést mérlegelı játékosok is alapvetıen önérdekkövetık, s ezért csak abban az esetben lépnek be egy koalícióba ha ekkor jobban járnak, mintha kívül maradnának. Azaz a koalíció lényegét az önként vállalt kötelezettségek jelentik, ezért a koalíciós együttmőködés mögött konszenzus áll. Más szavakkal a koalíció csak olyan egyezmény betartására kényszerítheti a tagjait, amelyet azok önként vállaltak. A játékosok számának a növekedésével párhuzamosan a lehetséges kimenetelek és a hozzájuk tartozó elosztások száma rendkívül gyorsan nı, s így a spontán megállapodás valószínősége gyorsan csökken. Nagy létszámú interakcióban a koalíciók kialakulását olyan intézményekkel érdemes segíteni, mint pl. képviselet, népszavazás vagy politikai vezetés. Különbséget kell tenni az összes játékosra kiterjedı nagykoalíció (grand coalition) és a kisebb koalíciók között, amelyek gyakran szándékosan kizáró jellegőek. Az állandó összegő játékok esetében nincs értelme nagy koalíciót alkotni. Ebben az interakció típusban a játékosok érdekei azt diktálják, hogy kialakuló koalíció ne legyen nagy koalíció, vagyis ne terjedjen ki az összes játékosra. Rikertıl [1962] származik a 6 Kevert stratégiáról beszélünk, ha a játékos a tiszta stratégiái között véletlenszerően választ.
4 4 Tóth János 2014 tavasz legkisebb nyerı koalíció (minimal winning coalition) fogalma. A legkisebb nyerı koalíciónak (a) elég sok tagból kell állnia, hogy a teljes nyereséget megtudja szerezni, (b) ugyanakkor a lehetı legkevesebb tagból kell állnia, hogy az egy fıre jutó nyereség a lehetı legnagyobb legyen. Tegyük fel például, hogy a játékosok többségi szavazással döntenek a nyereségrıl. Ebben az esetben a legkisebb relatív többséggel rendelkezı csoport tagjai járnak a legjobban, mert így jutnak a legnagyobb egy fıre jutó nyereséghez. A valóságban elıforduló interakciók többsége nem eleve állandó összegő, hanem a felek interpretációja révén válik azzá. A házastársak vagy a nemzetek közötti konfliktusok önmagában nem állandó összegő interakciók, viszont a felek könnyen interpretálhatják a helyzetüket ezen séma szerint. A kétszemélyes változó összegő játékok esetében a játékosok az összesített nyeresége változhat. Ezek az interakciók nem-kooperatív és kooperatív módon is lejátszhatók és az utóbbi szükségszerően nagykoalíció kialakulásához vezet. Tehát ezekben az interakciókban a játékosok szabadon választhatnak az együttmőködés és az ellenségeskedés, a bizalom és a bizalmatlanság között. S éppen ebbıl adódik a bizalom és az együttmőködés nehézsége, hiszen ha a másik dezertál, akkor az együttmőködı játékos nagyot veszít. Másrészrıl, ha a felek bíznak egymásban és együttmőködnek, akkor egyénileg és közösségileg is nagyobb nyereségre tesznek szert. Az együttmőködés esetében szükségszerő a kölcsönösen elınyös kimenetel, vagyis a közjó, míg az egyensúlyi stratégia követése esetében ennek bekövetkezése csak esetleges. A sokszemélyes változó összegő interakciók esetében is különbözı értékő lehet a játékosok összesített nyeresége. Ezek az interakciók háromféleképp is lejátszhatók: nem-kooperatív módon, kizáró együttmőködéssel és teljes együttmőködéssel. Tehát ezekben az interakciókban a legnagyobb a játékosok szabadsága. Könnyen elıfordulhat, hogy az összesített nyereség egy nagy koalíció esetében lesz maximális, az egyes játékosok a legkisebb nyerı koalíció kialakításakor érik el a maximumot. Ekkor a közjóra törekvı játékosok nagykoalíciót, míg az egoista játékosok egy kizáró jellegő kisebb koalíciót hoznak létre, amely azonban nem biztosítja a közjót A játékosok összesített nyeresége és a jóléti függvény A közgazdaságtanban régóta használják a társadalmi jóléti függvényt (social welfare function), ami kapcsolatot teremt a társadalom egészének, illetve a társadalom tagjainak a jóléti szintje között [Tóth ]. A közgazdaságtan sokféle jóléti függvényt ismer, amelyek közül a leggyakrabban használt az utilitarista vagy Bentham-féle jóléti függvény, amely a társadalmi hasznosságot az egyéni hasznosságok egyszerő összegével azonosítja. Amikor a játékelmélet az állandó és változó összegő fogalmakat használja, akkor összeadja a játékosok nyereségeit, s így hallgatólagosan feltételezi, hogy ezek a nyereségek összeadhatók. Tegyük ezt az implicit eljárást explicitté és ennek érdekében bevezetem a játékosok jóléti függvényének a fogalmát, amely az egyes játékosok nyereségének az egyszerő összege. Ha egy interakció játékelméleti értelemben kifejezhetı, akkor a játékosok jóléti függvénye is kiszámolható, hiszen csak össze kell adni a játékosok nyereségeit minden lehetséges kimenetel esetében. Tehát ha egy interakció játékelméleti értelemben adott, akkor a játékosok jóléti függvénye is kiszámítható. Az persze lehetséges, hogy komplex társadalmi helyzetek nem modellezhetık a játékelmélet segítségével, s ekkor a játékosok jóléti függvénye sem számolható ki. Javaslom, hogy nevezzük a jóléti függvény maximális értékét játékelméleti értelemben vett közjónak, míg a jóléti függvény minimális értékét játékelméleti értelemben vett közrossznak. Mindkét fogalom objektív fogalom, amelyet az interakció sajátosságaiból lehet kiszámolni. Az egy másik kérdés, hogy ezek az objektív fogalmak a játékosok szubjektív haszonságaira (vagy preferenciáira) épül. Tehát, ha egy játékosnak megváltoznak a preferenciái, akkor megváltozik az interakció játékelméleti leírása (pl. kifizetési mátrixa) is, s így megváltozik a jóléti függvény lefutása, s így a játékelméleti értelemben vett közjó és közrossz tartalma is. Azt is hangsúlyozni kell, hogy a játékelméleti értelemben vett közjó és közrossz nem azonos a hétköznapi értelemben vett közjó és közrossz fogalmával. Az elıbbi csak a modellre, míg az utóbbi a valóságra vonatkozik. Sıt a játékelméleti értelemben vett közjó és közrossz még a modell keretein belül is további értelmezést igényelnek. Elıször is meg kell vizsgálni, hogy a játékosok halmaza egyetlen közösséget alkot-e vagy sem. Ha a játékosok nem alkotnak egyetlen közösséget, akkor a játékelméleti értelemben vett közjó fogalma tartalmilag nem értelmezhetı. Például a Bismarck tengeri csatában (1943) az USA célja az volt, hogy minél több napon át bombázza a Japán hajóhadat, míg a Japánok célja ennek minimalizálása volt [Zagara fejezet]. Nyilvánvaló, hogy a játékosok formális jóléti függvényének nincs tényleges jelentése, hiszen a harcoló felek
5 DÉLKELET-EURÓPA SOUTH-EAST EUROPE International Relations Quarterly 5 nem alkotnak egyetlen közösséget. Ez a példa abból a szempontból is speciális, hogy ez egy zéró összegő interakció, vagyis a jóléti függvény minden értéke nulla. Ennél bonyolultabb szituációt jelentett a kubai rakéta válság (1962). Ezt gyakran elemzik a gyáva nyúl (chicken game) segítségével [Brams 1985]. Ekkor is kiszámítható a játékosok formális jóléti függvénye, amely nagyon különbözı értékekkel rendelkezik a kölcsönösen elınyös békés megoldástól az atomháborúig, ahol az elıbbi tekinthetı a játékelméleti értelemben vett közjónak, míg az utóbbi a közrossznak. Fontos kérdés, hogy a játékosok (nagyhatalmak) egyetlen közösséget alkotnak-e? A válasz nem egyértelmő: maguk a nagyhatalmak nyilvánvalóan alkottak egyetlen közösséget, ugyanakkor a konfliktus kimenetele érintette az egész emberiséget, amely egyetlen közösségként is értelmezhetı. Másodszor mindig meg kell vizsgálni a nyereség természetét is. A közgazdaságtanban a jóléti függvény megfogalmazásától kezdve (1938) vitatkoznak arról, hogy a gazdasági szereplık hasznossága (utility) összeadható-e vagy sem. A modern felfogás különbséget tesz a kardinális és az ordinális hasznosság között. Kardinális hasznosságról (cardinal utility) beszélünk, ha jelentıséget tulajdonítunk a hasznosság abszolút értékének ill. két kimenet hasznossága közötti különbségének. A kardinális hasznossággal bármilyen számtani mővelet értelmesen végrehajtható. Így azok összeadhatók, azaz a kardinális hasznosság esetében van értelme a játékosok jóléti függvényének. A kardinális hasznosságnak egy jó mérıeszköze a pénz, vagyis a pénzben megadott nyereségek összeadhatók. Az ordinális hasznosság (ordinal utility) esetében már csak azt feltételezzük a döntéshozóról, hogy különbözı kimenetekkel kapcsolatban létezik egy preferencia sorrendje és a jobban kedvelt kimenethez nagyobb számot rendel, mint a kevésbé preferált kimenetelhez. Az ordinális hasznosságot jelölı számokkal csak korlátozott számtani mőveleteket lehet végezni. Tehát az ordinális hasznosságokat jelölı számok összegének valójában nincs jelentése. Az ordinális hasznosságok esetében az összesített nyereség helyett a Pareto-optimum és Pareto-inferior fogalmát kell használni. Természetesen ezek a fogalmak a kardinális hasznosság esetében is alkalmazhatók. Egy elosztás akkor Pareto-optimális (Pareto optimality), ha nincs olyan más megvalósítható elosztás amely mindenkit legalább ugyanolyan helyzetben hagy és legalább egyvalakit jobb helyzetbe hoz. Tehát minden olyan változást, amely senkit sem sért, de egyeseket jobb helyzetbe hoz (saját megítélésünk szerint) javulásnak kell tekinteni. A Pareto-optimum elınye, hogy nincs szükség a hasznosság egyének közötti összehasonlítására, hátránya viszont, hogy rossz társadalmi állapot (pl. zsarnokság) is lehet Pareto-optimális. Tehát a közjó mindig Pareto-optimum, de a Parteto-optimum nem mindig közjó. S ezzel párhuzamosan egy kölcsönösen elınyös nyereség mindig Pareto-optimális, de fordítva ez már nem szükségszerően igaz. Erre jó példa a gyáva nyúl játék. [Tóth ] Ha egy állapot nem Pareto-optimális, akkor Pareto-inferior. Egy társadalmi állapot akkor tekinthetı Pareto-inferiornak, ha létezik egy másik állapot, amely legalább egy személynek jobb és senkinek sem rosszabb mint meglévı. A Pareto-inferior állapota viszonylag egyértelmően határozza meg a közjó tagadását vagyis a közrossz (common evil) állapotát. A fentiek illusztrálására tekintsük a szarvas vadászat (stag hunt) példáját, amelyet Jean-Jacques Rousseau fogalmazott meg. 7 A dilemma abból fakad, hogy szarvast csak együtt, míg nyulat egyedül is be lehet cserkészni. [Skyrms 2004] A vadászoknak jelentsen a szarvas fejenként 5, míg a nyúl 3 egység hasznosságot. A kétszereplıs és két stratégiás szarvas vadászatban négy kimenetel lehetséges, amely a következıképp ábrázolható. 2. vadász (döntés) Szarvas Nyúl 1. Szarvas 5; 5 *közjó, PO 0;3 vadász Nyúl 3;0 közrossz, PI 3; 3 *PI közrossz, PI 1. ábra Szarvas vadászat. A tiszta egyensúlypontokat * jelöli. PO a Pareto-optimális, míg PI a Pareto inferior kimeneteleket jelöli. A két játékos jóléti függvénye a maximális 10 (közjó) és a minimális 3 egység (közrossz) között mozog. 7 Ha például szarvast akartak ejteni, valamennyien jól tudják, hogy híven ki kell tartaniuk a leshelyükön. De ha egy nyúl haladt el valamelyikük közelében, semmi kétség, tétovázás nélkül nyomába szegıdött, s ha zsákmányát megszerezte, nemigen törıdött vele, hogy társai ımiatta elszalasztották a magukét. [Rousseau 1978, 135]
6 6 Tóth János 2014 tavasz Ebben az interakcióban két tiszta Nash-egyensúly pont létezik, ha mindketten szarvasra vagy mindketten nyúlra vadásznak. A (szarvas, szarvas) kimenetel kölcsönösen jobb, mint a (nyúl, nyúl) kimenetel. Ugyanakkor a szarvasra vadászni kockázatos, míg nyúlra vadászni nem. Tehát a szarvas vadászat egy olyan interakció, ahol a játékosoknak egy biztos, de kisebb és egy bizonytalan, de nagyobb nyereség között kell választani. Továbbá létezik egy kevert egyensúlypont is, amely szerint a játékosoknak 0,6-es (3/5) valószínőséggel kell választani a szarvas és 0,4-es valószínőséggel a nyúl hajtását, ekkor várható nyereség szintén 3-3 egység. Nyilvánvaló, hogy nincs olyan kevert stratégia, amely segítségével egy játékos 5 pontnál nagyobb, míg 0 pontnál kisebb nyereségre tudna szert tenni. S ezzel párhuzamosan a közjó illetve a közrossz értéke kevert stratégiák esetében sem lehet nagyobb, mint 10 egység vagy kisebb, mint 3 egység. [Tóth ] A szarvas vadászat esetében a játékosok jóléti függvényének értékei csökkenı sorrendben a következık: (szarvas; szarvas) = [u 1 =5]+[u 2 =5]= 10 (közjó) (nyúl; nyúl) = [u 1 =3]+ [u 2 =3]= 6 ((3/5 szarvas, 2/5nyúl); (3/5 szarvas, 2/5 nyúl) = [u 1 =3]+ [u 2 =3]= 6 (szarvas; nyúl) = [u 1 =0]+ [u 2 =3]= 3 (közrossz) (nyúl; szarvas) = [u 1 =3]+ [u 2 =0]= 3 (közrossz Tehát a játékosok a tiszta (szarvas, szarvas) stratégia választásakor szerzik meg a jóléti függvény a maximális értékét, azaz a játékelméleti értelemben vett közjót. Az adatok megmutatják azt is, hogy a jóléti függvény két kimenetel esetében is minimális értéket kap, azaz a játékelméleti értelemben vett közrossz két különbözı kimenetel esetében is bekövetkezhet. Ez a példa a társadalmi együttmőködésbıl fakadó kockázat dilemmáját is bemutatja. A lehetséges három egyensúlypont közül csak az egyiket a tiszta és Pareto-optimális (szarvas, szarvas) kimenetelt jellemzi a közjó. S ez a játékosokat arra ösztönözheti, hogy a szarvas elejtését válasszák. Tehát az egymásban megbízó játékosok képesek úgy érvényesíteni az önérdeküket, hogy közben közjó is realizálódjon. Ezzel szemben a bizalmatlanság és a közjóval szembeni közömbösség arra ösztönzi a játékosokat, hogy a kisebb, de biztos nyereséget válasszák. A vadászok azonban könnyen elérhetik a közjót, egyszerően csak meg kell állapodniuk abban, hogy együtt fognak szarvasra vadászni. A játékelmélet terminológiáját használva azt mondhatjuk, hogy a nagykoalícióra jellemzı kölcsönösen elınyös vagyis Pareto-optimális kimenetel egyben megegyezik az összesített nyereség maximális értékével. Hasonló összefüggés állapítható meg a fogolydilemma, a gyáva nyúl és a családi vita esetében is. Tehát általános hipotézisként megfogalmazhatjuk, hogy nagykoalícióban a kölcsönösen elınyös nyereséget biztosító, s így Pareto-optimális kimenetel megegyezik a közjó állapotával. Ez leegyszerősíti a közjó kiszámítását, mivel a nagykoalíció, a kölcsönösen elınyös kimenetel és a Pareto-optimum fogalmának a jelentése viszonylag egyértelmő. A korábbiakból következik, hogy ez a hipotézis nem azonos azzal az állítással, hogy egy nagykoalícióhoz tartozó Pareto-optimális kimenetel megegyezik a közjóval. 3. A közjó meta-játékelméleti elemzése A közjó problémájára irányuló játékelméleti elemzésének vannak korlátai. Egyrészt a közösség tagjai közösségi motivációkkal rendelkeznek, miközben a játékelmélet célja az önzı játékosok viselkedésének az elemzése. Másrészt a játékelmélet nem használja a közösség fogalmát, sıt a játékelmélet keretei között nem is értelmezhetı ez a fogalom. Harmadrészt a játékelmélet alapvetıen egy mikro szintő elemzési módszer, miközben a közjó fogalma elsısorban makroközösségek vonatkozásában érdekes. Tehát érdemes egy olyan meta-játékelméleti nyelvet használni, amelyben kezelhetık ezek a különbségek. A meta-játékelmélet (metagame analysis ) fogalmát elıször Howard [1971] használta. 3.1 Egoista, altruista és közösségi szereplı Az egoista minden erıforrását saját jólétének a növelésére fordítja, ezért az egoizmus összhangban van az önfenntartás elvével. Egyszerőbb döntési helyzetekben az önzı viselkedés nyereségmaximalizálást jelent, amely matematikai szempontból jól jellemezhetı. Bonyolultabb döntési helyzetekben azonban az önérdek fogalma már nem egyértelmő. Tipikus problémát jelent az azonnal vagy biztos kisebb illetve egy késıbbi vagy bizonytalan nagyobb nyereségek közötti választás. A társas viselkedés esetében az egoizmus szintén problematikus, hiszen az optimális viselkedés a
7 DÉLKELET-EURÓPA SOUTH-EAST EUROPE International Relations Quarterly 7 többi szintén egoista játékos viselkedésétıl függ. Ennek egyrészt az a következménye, hogy az egoista játékosok viselkedése ekkor nehezen leírható és elırejelelhetı, másrészt az egoizmus gyakran kollektív kudarchoz vezet. [Olson 1994] A társadalomtudományok széles köre tételezi az egoista ember fogalmát, úgy mint a közgazdaságtan, a racionális döntések elmélete, közösségi választások elmélete, döntéselmélet és játékelmélet stb. E tudományok befolyása miatt korunkban az egoizmust tekintik racionálisnak és minden más viselkedést pedig korlátozottan racionálisnak vagy irracionálisnak. Érdekes, hogy a régi görögök a csak saját magával törıdı, a közügyektıl és a kollektív cselekvésektıl távol maradó embert vagyis a modern felfogás szerint a racionális embert idiótának nevezték. 8 Nekünk sem szabad elfogadni azt az individualista ideológiát, amely a racionalitást leszőkíti az egoizmusra. Hiszen egy közösségben az egoista inkább tekinthetı idiótának, mint racionális ágensnek. Az altruista minden erıforrását mások segítésére használja, következésképp a saját individuális fennmaradását már nem tudja biztosítani. Tehát az altruizmus ellentétben áll az önfenntartás elvével. Az altruista viselkedésnek egy másik problémája, hogy a másik jólétével kapcsolatban az altruistának a tudása eleve pontatlan. [Elster ] Ennek ellenére kiscsoportban az altruizmus mőködhet, hiszen a felek kölcsönösen segítik egymást, ráadásul így képesek elkerülni az egoistákra jellemzı kollektív kudarcot. Sok szereplı esetében felmerül az a kockázat, hogy bizonyos szereplıkön senki sem segít. Tehát az altruista viselkedésnek súlyos korlátai vannak, s ezzel párhuzamosan matematikai leírása is nagyon problematikus. Boda [ ] szerint a Homo politicus olyan cselekvı, aki a közösség, a közjó érdekét igyekszik elımozdítani. Ez a meghatározását a politikai világán túlra is kiterjeszthetı. Tehát közösségi szereplınek nevezem azt a játékost, aki minden erıforrását a közjó növelésére fordítja. Ha a közösségi szereplık pontosan és ugyanúgy tudják, hogy adott helyzetben mi szolgálja a közjót, akkor viselkedésük egyértelmő, azaz matematikailag is jól modellezhetı. Definíció szerint a közjó fogalma tartalmazza a játékos saját nyereségét is, s így a közjóra törekvés magába foglalja a saját nyereségre való törekvést is. Tehát a közösségi viselkedés nincs ellentétben az individuális önfenntartás elvével. Elsı látásra úgy tőnik, hogy egy egoista játékos mindig jobban szolgálja a saját jólétét, mint egy közösségi szereplı. Ez azonban társas helyzetben nem feltétlenül igaz. Például a már említett szarvas vadászatban a bizalmatlan egoisták a nyulat vagyis egy kisebb, de biztos, míg a közösségi szereplık a szarvast vagyis egy nagyobb, de bizonytalan nyereséget eredményezı stratégiát választanak. Hogy ki jár jobban azt a többiek viselkedése határozza meg. Ha a többség bizalmatlan egoista, akkor az egoisták járnak jobban és a közösségi szereplıkbıl balekok lesznek, ha viszont a közösségi szereplık jelentik a többséget, akkor a nagyobb nyereséget biztosító kimenetel választása révén mindenki jobban jár. Ebbıl adódik, hogy a közösségi viselkedést nagymértékben meghatározza az, hogy a szereplık mint gondolnak a többiek várható viselkedésérıl. Hús-vér döntéshozók esetében a bizalom növeli, míg a bizalmatlanság csökkenti a közösségi viselkedés arányát. A dolgot tovább bonyolítja, hogy mindenki abban érdekelt, hogy minél kisebb legyen az egoisták és minél nagyobb a közösségi szereplık aránya, hiszen ekkor mindenkinek (még az egoistáknak is) nagyobb lesz a nyeresége. Ezért a közbeszédben mindenki szidja az egoizmust és dicséri a közjóra törekvıket. A közösségi játékosok tehát mind az individuális mind a kollektív kudarcot is képesek elkerülni. Ráadásul a közösségi szereplık ellentétben egy koalíció tagjaival úgy mőködnek együtt, hogy közben megırzik az individualitásukat és nem oldódnak fel a közösségben. 3.2 Közösség meta-játékelméleti fogalma A fenti fogalmak segítségével közösség úgy definiálható, mint az egymással interakcióban levı emberek sokasága, akiknek altruista és közösségi motivációjuk is van. Az egyszerőség kedvéért korlátozzuk a figyelmünket egy olyan ideális közösségre, ahol mindenen egyes szereplı a közjóra törekszik. A következıkben rámutatok arra, hogy mi a viszony a közjóra törekvı közösség és különbözı játékelméleti entitások között. A játékos nyilván nem lehet azonos a közösséggel, hiszen a játékos egyetlen független döntéshozóra utal, míg a közösség egy olyan entitás, amely sok független döntéshozóból áll. A játékosok halmaza sem azonos a közösséggel, bár mindkettı számos egymástól független döntéshozóból áll. A két entitás között a legfontosabb különbség, hogy a játékosok halmazában minden egyes játékos egoisztikusan viselkedik, míg a közösség tagjai a közjóra törekednek. 8 ἴδιος, idios jelentése saját maga, magán [Liddell-Scott-Jones A Greek-English Lexicon, entries for ἰδιώτης and ἴδιος.]
8 8 Tóth János 2014 tavasz Továbbá a koalíció nem azonosítható közösség a fogalmával sem. Egyrészt a közösség lazább egységet jelent mint a koalíció, hiszen a közösség tagjai megırzik az önállóságukat és szuverenitásukat. Másrészt a társadalomban, mint egy speciális makroközösségben olyan kényszerek (pl. törvényes kötelezettségek) vannak, amelyek mögött nincs személyes belegyezés. Fontos annak felismerése, hogy sokfajta közösség létezik. Az egyik végpontot a kisközösségek, míg a másik végpontot a hierarchikusan egymásba ágyazott makroközösségek azaz a társadalmak jelentik. Ezek a közösségi formák nem csak létszámukban, hanem mőködési módjukban is különböznek egymástól. A mikroközösségekben (családi, rokoni, baráti közösségekben) fontos a személyes kapcsolat és azzal együtt járó önzetlenség és közösségiség továbbá itt lehetıség van a direkt kommunikációra és együttmőködésre. Kis csoportban (3-20 fı) közvetlen kommunikáció folytatható. [Beebe; Masterson 2006] Itt szereplık egy intenzív párbeszéden keresztül megállapodhatnak egy kölcsönösen elfogadható közjóban. [Jáger-Péter 2013] Vagyis a közjót egy speciális procedúra eredményeképp állítják elı, amelynek az eredménye az interszubjektív közjó. Ebben az esetben a kommunikáció nemcsak a megismerés egyik eszköze, hanem magának a közjónak a közös megteremtése. Ekkor a játékosok a közjót nem kiszámolják, hanem közösen létrehozzák. Kis létszámú interakciók játékelméleti elemzése lehetıséget ad arra, hogy összehasonlítsuk a játékelméleti értelemben vett közjót, amely egy objektív tényezı az interszubjektív közjóval, amely pedig természetesen egy szubjektív sajátosság. Ezzel szemben a makroközösségekben (nemzet, állam társadalom) kevésbé jelentısek a személyes viszonyok, s így a viselkedést sokkal inkább uralja az egoizmus, továbbá nincs mód a direkt kommunikációra és együttmőködésre sem. A makroközösségek esetében a közjó meghatározása több szempontból is nehéz. A játékelméleti értelemben vett objektív közjót, nyilvánvalóan csak akkor lehet meghatározni, ha a rendelkezünk egy jó játékelméleti modellel a makroközösségre vonatkoztatva. Továbbá ebben az esetben a közjónak az interszubjektív értelmezése is problematikus. A makroközösségek esetében az együttmőködés nem épülhet a tagok konszenzusára, mivel lehetetlen, hogy egy nagy létszámú sokféleképpen tagolt makroközösségben megegyezzenek a vélemények a közjó mibenlétére és kivitelezésére vonatkozólag. Ezért a közjóra vonatkozó végsı döntésben és annak kivitelezésében meghatározó szerepe van a politikai vezetés önkényes döntésének, amely lehet demokratikus vagy nem-demokratikus attól függıen, hogy a mőködése a többség támogatása alatt áll vagy sem. További problémát jelent, hogy a modern társadalmak hierarchikusan egymásba ágyazott közösségekbıl épülnek fel. S ezért különbséget kell tenni a részközösségekre jellemzı parciális közjó és a teljes közösségre jellemzı univerzális közjó között. Posztmodern világunkban azonban egyáltalán nem egyértelmő, hogy melyik közösséget kell teljes vagy átfogó közösségnek (társadalmat, nemzetet, régiót, emberiséget) tekinteni. Irodalom Beebe, Steven A.; John T. Masterson (2006). Communicating in Small Groups Principles and Practices (8 ed.). Boston: Pearson Education, Inc. Boda Zsolt: Legitimitás, bizalom, együttmőködés. Kollektív cselekvés a politikában. Argumentum Kiadó. Budapest, Brams, Steven J..: Superpower Games. Yale University. Caritas in veritate. XVI. Benedek pápa enciklikája Elster, John: A társadalom fogaskerekei. Magyarázó mechanizmusok a társadalomtudományokban. Osiris Könyvkiadó Budapest Gedeon Péter: Közjó és demokrácia. Két gazdaságtani elmélet a demokráciáról. Közgazdasági Szemle LX. ÉVF., December ( o.) Howard, Nigel (1971) Paradoxes of Rationality: Games, Metagames, and Political Behavior. Cambridge, Massachusetts: The MIT Press. ( ) Jáger-Péter Mónika: Közjó és társadalom dialógus-szempontú megközelítésben. International Relations Quarterly, Vol. 4. No.4 (2013 Tél) Magyar Értelmezı kéziszótár, Budapest Akadémiai Kiadó II. kötet Nash, John (1950): Equilibrium points in finite games. Proc. Nat. Acad. Sci. USA, Vol. 36 (1950), o. Neumann János: Válogatott elıadások és tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Neumann, J von (1928): Zur theorie der gesellschaftsspiele Math. Annalen o.
9 DÉLKELET-EURÓPA SOUTH-EAST EUROPE International Relations Quarterly 9 Olson, Mancur: The Logic of Collective Action. Public Goods and the Theory of Groups. Cambridge, Massachusetts, 1994, Harward University Press. Popper, Carl: The Open Society and Its Enemies. Routledge and Kegan Paul, London, 1945; A nyitott társadalom és ellenségei. Ford. Szári Péter. Balassi, Bp., Przeworski, A.: Minimalist Conception of democracy: A Defense. In Shapiro, I. Hacker Cordón, C (szerk.): Democracy s Value. Cambridge University Press, Cambridge, o. Rikert, William (1962): The Theory of Political Coalitions. New haven, CT: Yale University Press Rousseau, J.J.: Értekezés az emberek közötti egyenlıtlenség eredetérıl és alapjairól. In: Értekezések és filozófiai levelek. Magyar Helikon 1978 Schumpeter, J.A.: Capitalism, Sicialism and Democracy. Routledge, London, 1994 Skyrms, Brian (2004) The Stag Hunt and the Evolution of Social Structure. Cambridge: Cambridge University Press. Tönnies, Ferdinand: Gemeinschaft und Gesellschaft. Leipzig: Fues's Verlag, 2nd ed. 1912, Leipzig: Buske, 1935 (reprint 2005, Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft); translated in English 1957 as Community and Society; translated in Hungarian as Közösség és társadalom 1983 Gondolat Budapest Török Csaba: Közjó és moralitás. Szempontok a közjó fogalmának értelmezéséhez s a közjóról folytatott párbeszédhez. International Relations Quarterly, Vol. 4. No.4 (2013 Tél) 8 p. Tóth I. János: Játékelméleti dilemmák társadalomfilozófiai alkalmazásokkal. JATEPress, Szeged, 2010 Tóth István György: Jövedelemeloszlás a kilencvenes évek Magyarországán. Elméletek, módszertan és hipotézisek. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási egyetem Szociológia Ph.D program. PhD értekezés. Budapest Helikon Kiadó Budapest, Zagare, Frank C.: Játékelmélet. Fogalmak és alkalmazások. Helikon Kiadó Budapest, dke[at]southeast-europe.org DKE 2014 Figyelem! Kedves kutató! Ha erre a tanulmányunkra hivatkozik, vagy idézi annak egy részét, kérjük, küldjön errıl egy -t a fıszerkesztı részére a dke[at]southest-europe.org címre. A cikket a következıképpen idézze: Tóth János: A közjó meta-játékelméleti elemzése. International Relations Quarterly, Vol. 5. No.1. (2014 Tavasz ) 9 p. Együttmőködését köszönöm. A fıszerkesztı
TÁRGYMUTATÓ. Á állam (17, 19, 118, 123, 133, 152, 160, 181) állandó összegő játék/interakció (49, 94)
TÁRGYMUTATÓ A következı alapfogalmakat, amelyek a könyvben túl gyakran fordulnak elı, a tárgymutató nem tartalmazza: csoport, domináns, döntés, döntéshozó, egyensúly, érték, individuális, interakció, játék,
Rasmusen, Eric: Games and Information (Third Edition, Blackwell, 2001)
Játékelmélet szociológusoknak J-1 Bevezetés a játékelméletbe szociológusok számára Ajánlott irodalom: Mészáros József: Játékelmélet (Gondolat, 2003) Filep László: Játékelmélet (Filum, 2001) Csontos László
Döntési rendszerek I.
Döntési rendszerek I. SZTE Informatikai Intézet Számítógépes Optimalizálás Tanszék Készítette: London András 8 Gyakorlat Alapfogalmak A terület alapfogalmai megtalálhatók Pluhár András Döntési rendszerek
Universität M Mis is k k olol ci c, F Eg a y kultä etem t, für Wi Gazda rts ságcha tudft o sw máis n s yen i scha Kar, ften,
6. Előadás Piaci stratégiai cselekvések leírása játékelméleti modellek segítségével 1994: Neumann János és Oskar Morgenstern Theory of Games and Economic Behavior. A játékelmélet segítségével egzakt matematikai
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Bevezetés A tudományos életben megfigyeléseket teszünk, kísérleteket végzünk. Ezek többféle különbözı eredményre
Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 12. hét STRATÉGIAI VISELKEDÉS ELEMZÉSE JÁTÉKELMÉLET
MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B STRATÉGIAI VISELKEDÉS ELEMZÉSE JÁTÉKELMÉLET K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010.
Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
Agrárstratégiai irányok játékelméleti alapokon
fejlesztés,felzárkózás Agrárstratégiai irányok játékelméleti alapokon Dr. Zöldréti Attila Miskolc 2015.09.04. Mit értünk stratégia fogalma alatt? Ne tévedjünk el! Egy irányba kell haladni! Azért nem ilyen
Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában
Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet
5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata.
5. A vezetıi dönt ntéshozatal A döntéselmélet tárgya A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, logikai, matematikai és, empirikus vizsgálata. 1 A döntéselmélet rendeltetése
Közgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdasági elméletek Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 3. Előadás A karakterisztikai elmélet Bizonytalan körülmények közötti választás A karakterisztikai elmélet Hagyományos modell a fogyasztó különböző
Mikroökonómia elıadás
Mikroökonómia - 12. elıadás JÓLÉT ÉS TÁRSADALMI PREFERENCIÁK Bacsi, 12. ea. 1 Fogyasztói preferenciák A fogyasztó saját jószágkosarainak összehasonlítása pl: 1 narancs + 3 kg hús + 2 pár cipı kevésbé értékes,
Játékelmélet és stratégiai gondolkodás
Nyomtatás Játékelmélet és stratégiai gondolkodás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Szociológia és Kommunikáció Tanszék TANTÁRGYI ADATLAP 0 I. Tantárgyleírás
JÁTÉKELMÉLETI MAGYARÁZAT A KÖZJÓSZÁGOK LÉTREJÖTTÉNEK ELMARADÁSÁRA
Szociológiai Szemle 2005/1, 23 40. JÁTÉKELMÉLETI MAGYARÁZAT A KÖZJÓSZÁGOK LÉTREJÖTTÉNEK ELMARADÁSÁRA MÉSZÁROS József Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi, Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszék
TÓTH I. JÁNOS JÁTÉKELMÉLET ÉS TÁRSADALOM JATEPress Szeged 1997 LEKTORÁLTA: SZABÓ TIBOR ÉS FELEKY GÁBOR
TÓTH I. JÁNOS JÁTÉKELMÉLET ÉS TÁRSADALOM JATEPress Szeged 1997 LEKTORÁLTA: SZABÓ TIBOR ÉS FELEKY GÁBOR Bevezetés Az ember a szűkösen rendelkezésre álló javak és korlátozott lehetőségek világában él, ezért
Mátrixjátékok tiszta nyeregponttal
1 Mátrixjátékok tiszta nyeregponttal 1. Példa. Két játékos Aladár és Bendegúz rendelkeznek egy-egy tetraéderrel, melyek lapjaira rendre az 1, 2, 3, 4 számokat írták. Egy megadott jelre egyszerre felmutatják
Fogalmak Navigare necesse est
Döntéselmélet Fogalmak Navigare necesse est - dönteni mindenkinek kell A döntés nem vezetői privilégium: de! vezetői kompetencia, a vezetői döntések hatása Fogalmak II. A döntés célirányos választás adott
Döntési rendszerek I.
Döntési rendszerek I. SZTE Informatikai Intézet Számítógépes Optimalizálás Tanszék Készítette: London András 7. Gyakorlat Alapfogalmak A terület alapfogalmai megtalálhatók Pluhár András Döntési rendszerek
VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak
Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik
Csercsik Dávid ITK PPKE. Csercsik Dávid (ITK PPKE) Játékelmélet és hálózati alkalmazásai 4. ea 1 / 21
Játékelmélet és hálózati alkalmazásai 4. ea Csercsik Dávid ITK PPKE Csercsik Dávid (ITK PPKE) Játékelmélet és hálózati alkalmazásai 4. ea 1 / 21 1 Nash bargaining 2 Kooperatív játékok TU CFF játékok tulajdonságai
A játékelmélettõl az etikáig
Vilagossag_5-6_MasodikTordelt.qxd 2003.06.30. 9:57 Page 167 VILÁGOSSÁG 2003/5 6. Kijelentés, norma, cselekvés / analitikus megközelítések Tóth I. János A játékelmélettõl az etikáig A közfelfogás szerint
Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely
Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségszámítási alapok
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségszámítási alapok Bevezetés A tudományos életben vizsgálódunk pontosabb megfigyelés, elırejelzés, megértés reményében. Ha egy kísérletet végzünk, annak
14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
KÖZGAZDASÁGTAN. Játékelmélet Szalai László
KÖZGAZDASÁGTAN Játékelmélet 2017. 10. 09. Szalai László Játékelméleti problémák Racionális, haszonmaximalizáló játékosok Döntéselmélet vs. játékelmélet Döntések közötti interakciók A játékosok által élérhető
Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület)
Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) 1. Bevezetés (2. rész) A Budapesti Nevelı c. folyóirat 2007.
Bevezetés az operációkutatásba A lineáris programozás alapjai
Bevezetés az operációkutatásba A lineáris programozás alapjai Alkalmazott operációkutatás 1. elıadás 2008/2009. tanév 2008. szeptember 12. Mi az operációkutatás (operations research)? Kialakulása: II.
Miért olyan fontos a minıségi pont?
A fiókban látható konkrét minıségi pont értékek egy olyan általános számítás eredményei, ami a kulcsszó tökéletes egyezése esetére érvényesek. Miért olyan fontos a minıségi pont? A minıségi pont három
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Szakdolgozat. Pongor Gábor
Szakdolgozat Pongor Gábor Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Egy kétszemélyes játék számítógépes megvalósítása Témavezetı: Mecsei Zoltán Egyetemi tanársegéd Készítette: Pongor Gábor Programozó
JÁTÉKELMÉLETTEL KAPCSOLATOS FELADATOK
1.Feladat JÁTÉKELMÉLETTEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az alábbi kifizetőmátrixok három különböző kétszemélyes konstans összegű játék sorjátékosának eredményeit mutatják: 2 1 0 2 2 4 2 3 2 4 0 0 1 0 1 5 3 4 3
Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban
A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Székház, Felolvasóterem 2012. november 20. Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban
PIACI JÁTSZMÁK. Bevezető Közgazdaságtan Tanszék
PIACI JÁTSZMÁK Bevezető 2018. 09. 03 Közgazdaságtan Tanszék banhidiz@kgt.bme.hu Általános információk Piaci játszmák (BMEGT30V200) Oktatók és témakörök: Bánhidi Zoltán (banhidiz@kgt.bme.hu) Bevezető témakörök
Játékelmélet. előadás jegyzet. Kátai-Urbán Kamilla. Tudnivalók Honlap: http://www.math.u-szeged.hu/~katai Vizsga: írásbeli.
Játékelmélet Kátai-Urbán Kamilla Tudnivalók Honlap: http://www.math.u-szeged.hu/~katai Vizsga: írásbeli Irodalom előadás jegyzet J. D. Williams: Játékelmélet Filep László: Játékelmélet 1. Előadás Történeti
KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Horváth Jenőné dr. * A RACIONALITÁS PROBLÉMÁJA ÉS A JÁTÉKELMÉLET LEGÚJABB EREDMÉNYEI
Horváth Jenőné dr. * A RACIONALITÁS PROBLÉMÁJA ÉS A JÁTÉKELMÉLET LEGÚJABB EREDMÉNYEI BEVEZETÉS A racionalitás vizsgálata a döntéselmélet egyik központi kérdése. A racionalitás fogalmának változása szoros
Jármőtervezés és vizsgálat I. VALÓSZÍNŐSÉGSZÁMÍTÁSI ALAPFOGALMAK Dr. Márialigeti János
BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR JÁRMŐELEMEK ÉS HAJTÁSOK TANSZÉK Jármőtervezés és vizsgálat I. VALÓSZÍNŐSÉGSZÁMÍTÁSI ALAPFOGALMAK Dr. Márialigeti János Budapest 2008
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Egészséggazdaságtan és - biztosítás
Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-
Az egyéni érdek, a közösségi érdek és a gazdasági fejlõdés kapcsolatai
NEMZETI TUDAT. NEMZETI ÉS ETNIKAI FOLYAMATOK Az egyéni érdek, a közösségi érdek és a gazdasági fejlõdés kapcsolatai Ball, Richard: Individualism, Collectivism, and Economic Development. = The Annals of
TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)
Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában
ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk
Szavazási protokollok - közös preferencia kialakítása
Szavazási protokollok - közös preferencia kialakítása Szavazás: Társadalmi választás SCF social choice/ wellfare function: Minden ágensnek van saját preferencia listája Agi, ennek alapján el kell jutni
POLITIKAI GAZDASÁGTAN
POLITIKAI GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı
BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,
Döntéselmélet KONFLIKTUSELMÉLET
Döntéselmélet KONFLIKTUSELMÉLET Konfliktus A konfliktus emberek vagy csoportjaik közötti rivalizálás, verseny bizonyos javak megszerzéséért, értékeik elismeréséért. A versengés vélt vagy ténylegesen összeegyeztethetetlen
Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája
Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája Magyar Ifjúsági Konferencia, Kolozsvár, 2008. június 14. Kósa András László www.kozeletre.hu Civil szféra definíciója (1) kettıs autonómia: politika és gazdaság kollektív
I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket
INTERNATIONAL RELATIONS QUARTERLY, Vol. 5. No.1. (Spring 2014/1 tavasz) A KÖZJÓ DILEMMA -HELYZET ÉS HUMÁN KOOPERÁCIÓ ELÉGSÉGES MAGYARÁZAT?
INTERNATIONAL RELATIONS QUARTERLY, Vol. 5. No.1. (Spring 2014/1 tavasz) A KÖZJÓ DILEMMA -HELYZET ÉS HUMÁN KOOPERÁCIÓ ELÉGSÉGES MAGYARÁZAT? Kántor Judit Ágota (Kivonat) A közjó dilemma -helyzet a kollektív
Közgazdaságtan I. 11. alkalom
Közgazdaságtan I. 11. alkalom 2018-2019/II. 2019. Április 24. Tóth-Bozó Brigitta Tóth-Bozó Brigitta Általános információk Fogadóóra szerda 13-14, előzetes bejelentkezés szükséges e-mailben! QA218-as szoba
MKTLSZ workshop. Tulajdonképpen mi is az a city-logisztika? Hol hibáztunk idáig? Hogyan tovább?
A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA MKTLSZ workshop Dr. Bóna Krisztián egyetemi adjunktus tanúsított logisztikai szakértı Tulajdonképpen mi is az a city-logisztika? Hol hibáztunk
KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,
Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık
Egészséggazdaságtan és - biztosítás
1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák
2015/ Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézet
Operációkutatás I. 2015/2016-2. Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézet Számítógépes Optimalizálás Tanszék 9. Előadás Egy példa Adott két TV csatorna (N1, N2), melyek 100 millió nézőért versenyeznek.
GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:
GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.
Döntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG
Döntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG Bizonytalanság A bizonytalanság egy olyan állapot, amely a döntéshozó és annak környezete között alakul ki és nem szüntethető meg, csupán csökkenthető különböző
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait.
2. VEKTORTÉR A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. Legyen K egy test és V egy nem üres halmaz,
A stratégiák összes kombinációján (X) adjunk meg egy eloszlást (z) Az eloszlás (z) szerint egy megfigyelő választ egy x X-et, ami alapján mindkét
Készítette: Jánki Zoltán Richárd Robert Aumann (1930) Izraeli-amerikai matematikus 1974-ben általánosította a Nash-egyensúlyt 2005-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott (kooperatív és nem-kooperatív játékok)
A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ
A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók
Internet of Things 2
Az Internet jövıje Internet of Things Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2009.09.29. Internet of Things 2 2009.09.29. Internet of Things 3 2009.09.29. Internet of Things 4 2009.09.29. Internet of Things
REKLÁMPSZICHOLÓGIA. 1/a. TÁRSTUDOMÁNYOK és ÚJ TUDOMÁNYÁGAK
REKLÁMPSZICHOLÓGIA 1/a. TÁRSTUDOMÁNYOK és ÚJ TUDOMÁNYÁGAK Interdiszciplináris tudomány kereskedelem lélektan kommunikáció kutatás kampány hatásvizsgálatok médiakutatás, mérés REKLÁM PSZICHO- LÓGIA fogyasztói
Nem-kooperatív játékok
Nem-kooperatív játékok Versengő ágensek konfliktusai játékelmélet Cselekvéseivel mások cselekvéseinek hatását befolyásolják. Ettől a cselekvések (mind) várható haszna meg fog változni. A változás az én
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
2010. NOVEMBER III. ÉVF., 2. SZÁM TANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. Szerkesztőbizottság: Elnök: Tagok: Szerkesztő:
PERIODICA OECONOMICA 2010. NOVEMBER III. ÉVF., 2. SZÁM TANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL Szerkesztőbizottság: Elnök: SZLÁVIK JÁNOS Tagok: COLLINS, J. MARKHAM HOLLÓNÉ KACSÓ ERZSÉBET KÁDEK ISTVÁN KOVÁCS
Döntéselmélet II. ELŐADÁS DÖNTÉSI FOLYAMAT
Döntéselmélet II. ELŐADÁS DÖNTÉSI FOLYAMAT döntés döntéselőkészítés D ö n t é s i f o l y a m a t döntés és megvalósítás döntéselőkészítés Döntési folyamat A probléma felismerése, azonosítása, megfogalmazása
Ipar. Szent Korona Értékrend
Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca
Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség
Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették
Nem teljesen nyilvánvaló például a következı, már ismert következtetés helyessége:
Magyarázat: Félkövér: új, definiálandó, magyarázatra szoruló kifejezések Aláhúzás: definíció, magyarázat Dılt bető: fontos részletek kiemelése Indentált rész: opcionális mellékszál, kitérı II. fejezet
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A közgazdasági elméletek történeti áttekintése, jelenlegi irányzatai 3.lecke
A Rabin-féle méltányossági egyensúly kritikája
A Rabin-féle méltányossági egyensúly kritikája Miklós Rozália Budapesti Corvinus Egyetem Tartalomjegyzék 1. A Rabin-féle méltányossági egyensúly 1.1. Rabin törekvése és a pszichológiai játékok..................
A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)
A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...
PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Levező tagozat MESTERSZAK
PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 Levező tagozat MESTERSZAK Tantárgyi útmutató 2014/2015 tanév tavaszi félév 1 Tantárgy megnevezése:
Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelıs neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:
Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN (AV_KMNA209-K3) 2. A tantárgyfelelıs neve, beosztása: Bauerné Dr. Gáthy Andrea, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató
Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca
Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen
Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók
PIACI JÁTSZMÁK. Bevezető Szalai László
PIACI JÁTSZMÁK Bevezető 2018. 02. 05. Szalai László Általános információk Piaci játszmák (BMEGT30V200) Oktatók és témakörök Bánhidi Zoltán Versenyképesség az EU-ban Bernek Ágnes Geopolitikai játszmák Ligeti
MultiMédia az oktatásban
DANCSÓ TÜNDE A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Kodolányi János Fıiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola dancso.tunde@gmail.com
A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA
A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,
Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében
Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia
Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati
Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból
Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból 2. Választási modellek Levelező tagozat 2015 ősz Készítette: Prileszky István http://www.sze.hu/~prile Fogalmak Választási modellek célja: annak megjósolása,
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei Budapest, 2011. november Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés European Bank for Reconstruction and Development
Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények
A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:
Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan
Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének
Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA
A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék
A klasszikus közgazdaságtanon innen és túl, avagy az érem másik oldala
Mikroökon konómia A klasszikus közgazdaságtanon innen és túl, avagy az érem másik oldala 2011.09.12. - A gazdasági gi szereplőkkel, egyéni döntéshozókkal foglalkozik - Általánosítható viselkedési si jellemzőit
Mesterséges Intelligencia MI
Mesterséges Intelligencia MI Racionalitás: a hasznosság és a döntés Dobrowiecki Tadeusz Eredics Péter, és mások BME I.E. 437, 463-28-99 dobrowiecki@mit.bme.hu, http://www.mit.bme.hu/general/staff/tade
Mellékletek jegyzéke
Mellékletek jegyzéke 1. számú melléklet: Az expanzív (kiadáscsökkentésen alapuló) fiskális kiigazítás növekedései hatásai 3 2. számú melléklet: A vállalati szektor néhány jellemzıje 7 3. számú melléklet:
Bevezetés s a piacgazdaságba
Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Bacsi, BevPiacgaz 1 Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan közg. elmélettörténet
A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1
A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti