Kfv. II.39/242/2010/10.szám ítélete

Átírás

1 Kfv. II.39/242/2010/10.szám ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2011/128 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Legfelsőbb Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 27635/2011 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Legfelsőbb Bíróság ítélete Szöveg: A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II /2010/10. bíróság Kfv.II /2010/10. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Pusztai Attila (1132 Budapest, Visegrádi u. 60.) ügyvéd által képviselt Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (9700 Sfelperesnekzombathely, Kossuth L. u. 1-3.) felperesnek Uherné dr. Laczi Orsolya jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, a Fővárosi Bíróságon 28.K /2009. számon indult és a Fővárosi Ítélőtáblán április 21. napján 3.Kf /2010/3. sorszámú ítélettel befejezett perben a jogerős ítélet ellen a felperes által 9. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi ítéletet: A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf /2010/3. számú ítéletét hatályában fenntartja. A le nem rótt (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás Az alperes a április 27-én kelt D.124/8/2009. számú határozatában a STRABAG-MML Magas és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. jogorvoslati kérelmének részben helyt adva megállapította, hogy a felperes a Szombathely Megyei Jogú Város szennyvízelvezetési- és tisztítási rendszerének fejlesztése projekt pénzmaradványának felhasználását célzó építési munkák tervezésére és kivitelezésére tárgyú közbeszerzési eljárásban megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. (2) bekezdését. Az alperes ezért határozatában az ajánlatkérő közbeszerzési eljkötötte, hogy árásának a folytatását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az ajánlatkérő a bírálat során az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági alkalmasságának vizsgálatát az alapelvi rendelkezések betartásával köteles elvégezni. Egyebekben a jogorvoslati kérelmet 1

2 elutasította. Az alperes az ajánlati felhívás III.2.2.a. pontjában előírt, a pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelmény igazolásával kapcsolatosan azt állapította meg, hogy az alkalmasság igazolása körében a felperes a Kbt. 66. (1) bekezdés b) pontja alapján akár három lezárt üzleti évre visszamenőleg is kérhetett adatokat, mivel a tételes jogi norma időkorlátot nem állít fel, ezért az ajánlati felhívás e része megfelelt a Kbt. 65. (1) bekezdésének is, azonban a felperes azzal, hogy pontosan nem jelölte meg, hogy a három évnél korábban alakult társaságok (ajánlattevők) esetében a pénzügyi-gazdasági alkalmasságot miként értékeli, megsér-, tette a Kbt. alapelvi rendelkezését - 1. (2) bekezdését -, mert az ajánlattevők között nem biztosította az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmód követelményét, mely eljárás ütközik az Európai Parlament és Tanács 2004/18/EK (2004. március 31.) irányelvének 47. cikk (5) bekezdésében foglaltakkal. A felperes keresetében a határajánlatiozat megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy az ajánlati felhívása a Kbt. tételes jogi szabályának való megfelelése miatt nem jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, majd a felperes az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereseti kérelme szerintítélőtáblai döntés meghozatala iránt fellebbezést terjesztett elő. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Elsődlegesen rámutatott arra, hogy a per tárgya az ajánlati felhívás III.2.2.a. pontjával kapcsolatos határozati megállapítások voltak. E körben kiemelte, hogy a Kbt. 66.vonatkozóan, hogy az alkalmasság igazolása (1) bekezdés b) pontja - a c) ponttól eltérően - nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy az alkalmasság igazolása visszamenőlegesen milyen időtartamra kérhető, illetőleg arra sem, hogy a három évnél nem régebbi társaság esetében milyen adatok alapján lehet megítélni a pénzügyi, gazdasági alkalmasságot. Hivatkozott a Kbt. 65. (1) bekezdésére, továbbá a Kbt. 69. (2) bekezdésére és kifejtette, hogy az alkalmasság igazolása és az alkalmasság minimum követelménye egymással szoros összefüggésben álló, de nem azonos kiírási elemek, az igazolások a minimum követelmények teljesítésének a megítélhetőségére szolgálnak. Utalt arra is, hogy a Kbt. alapelvi rendelkezései általános törvényi követelményeket hatáakárroznak meg a közbeszerzési eljárás valamennyi résztvevőjére, és azoknak a közbeszerzési eljárás során érvényesülniük kell akár az egyes tételes rendelkezések érvényre juttatásával, akár önmagukban is. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint ha a közbeszerzési eljárás során tanúsított magatartás megfelel a tételes rendelkezéseknek, de nem juttatja érvényre az alapelvi rendelkezést, akkor az alapelv megsértésének megállapítására sor kerülhet. Kiemelte, hogy az esélyegyenlőség követelménye nem teljesül pusztán azért, mert valamennyi lehetséges ajánlatra jelentkező előtt ugyanazok a feltételek ismertek. Fentiek alapján levonta azt a következtetést, hogy a felperes azzal, hogy az utolsó három üzleti évre kérte a Kbt. 66. (1)azonban bekezdés b) pontja szerinti adatokat, ajánlati felhívása ugyan megfelelt a Kbt. 66. (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak, azonban a felperesnek a kiírásban egyértelművé kellett volna tenni azt, hogy miként fog eljárni az olyan ajánlattevők előírásokesetébhivatkozotten, amelyek nem rendelkeznek három üzleti évre vonatkozó beszámolóval, mivel ez a kötelezettsége az igazolás módjára vonatkozó előírások és a hivatkozott irányelvi rendelkezés természetéből következik, különösen, hogy a Kbt. 66. (1) bekezdése c) pontjának hasonló rendelkezése időbeni megkötést és a társaság megalakulásától függő eljárásra vonatkozó előírást is tartalmaz, illetőleg az irányelv 47. cikke is lehetőséget ad egyéb módon az alkalmasság igazolására. Alapelvi követelménynek tartotta, hogy ha az igazolási módhoz a tételes jog által nem szabályozojelentkezést. Megállapította, tt, de megengedett további követelmény kapcsolható, 2

3 akkor azt úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye valamennyi potenciális ajánlattevő számára a jelentkezést. Megállapította, hogy a felperes nem hivatkozhat arra, hogy az eljárást lezáró döntése még nem volt ismert, ezért alaptalan feltételezés volt az, hogy a visszamenőleg három évre beszámolót benyújtani nem tudókat alkalmatlannak kívánta nyilvánítani. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a jogsértés a kiíráshoz kapcsolódott, az ajánlatra jelentkajánlatkérőezőknek ugyanis a kiírás alapján kell meggyőződniük arról, hokifejezett előírás gy alkalmasak lehetnek-e az ajánlattételre, amelyet csak akkor tudnak megítélni, ha tudják, hogy a bekért igazolásokat az ajánlatkérő milyen elvek szerint értékeli, míg az elbírálásra vonatkozó kifejezett előírás hiányában ez kétséges, így sérti az esélyegyenlőséget és abiztosította,z egyenlő bánásmód követelményét, ahogy azt az elsőfokú bíróság által helyben hagyott alperesi határozat megállapította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a Kbt (2) bekezdés d) pontja szerint döntés biztosította, hogy akívül helyezz ajánlati kiíráshoz kötött eljárás során az ajánlatkérő az alapelvi követelményeknek megfelelő eljárást fo65. -ában, 66. (1) bekezdés b) és c) pontjában, továbbá a 69. -ában lytassa le. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Kbt ában, 66. (1) bekezdés b) és c) pontjában, továbbá a 69. -ában foglalt rendelkezéseket. Álláspontja szerint a Kbt. 65. (1) bekezdés, valamint a Kbt. 66. (1) bekezdés b) és c) pontjainak formálisan eleget tevő, szövegezésében a Kbt. tételes előírásaajánlatkérőit követő ajánlati felhívása alapelvi rendelkezéseket nem sérthet. Hivatkozott arra, hogy amennyiben egy jogszabály tételes rendelkezései az alapelvekkel ellentétben állnak, azok utólagos normakontrollja válik szükségessé, de nincs lehetőség emiatt a tételes jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően eljáró ajánlatkérő hatósági elmarasztalására. Kifogásolta, hogy a másodfokú ítélet nem a felperesi magatartás, hanem az alkalmazandó jogszabály, illetőleg a speciális rendelkezések hiányosságaira mutatott rá. Állította azt is, hogy amennyiben ajánlati felhívása alapelvi rendelkezéseket sértett, akkor az alperes nem engedhette volna a kapcsolódó közbeszerzési eljárás továbbfolytatását, holott ezt a támadott határozatában nem gátolta meg. E körben utalt arra, hogy ha a kiírás az alapelvi rendelkezésekbe ütköfolytathatjazése folytán jogsértő és az ajánlatkérő ahhoz kötve van, akkor utóbb sem tud jogszerűen eljárni, így a közbeszerzési eljárás továbbfolytatásának törvényi lehetősége sem áll fenn. Álláspontja szerint amennyiben az alperes azt állapítja meg, hogy az ajánlati felhívás tartalmát nem kell megváltoztatni és az ajánlatkérő folytathatja a közbeszerzési eljárást változatlan tartalmú ajánlati felhívás mellett, akkor az ajánlati felhívás sem szenved olyan hiányban, amevagyly jogsértést eredményez, és ezt az ellentmondást a bíróságnak észlelni kellett volna. Sérelmezte, hogy az alperes a határozat rendelkező részében a közbeszerzési eljárás lefolytatását feltételhez kötötte és a jövőre nézve utasítást határozott meg az ajánem mondta nlatkérő számára, annak ellenére, hogy nem rendelkezett olyan információval vagy bizonyítékkal, hogy az ajánlatkérő az alapelvi rendelkezéseket ne kívánta volna betartani. Álláspontja szerint az alperes feltételezésekre és rosszhiszemű jóslatokra alapította a határozatát. ajánlatát,utalt arra is, hogy a kiírás nem lehet jogsértő, hiszen az nem mondta ki, hogy a fiatal ajánlattevők nem adhatnak be ajánlatot, és alkalmtartottaatlanok. Álláspontja szerint azzal, hogy az ajánlati felhívásban utalt a Kbt. 66. (1) bekezdés c) pontjára, nem is nyilváníthatta volna alkalmatlannak a három éves beszámolóval nem rendelkező ajánlattevők ajánlatát, mivel az egyik alkalmassági feltételnél mentesítő körülmény minden további feltételnél is mentesítő körülménynek minősül. Szükségtelennek tartotta a feltételek megismétlését. 3

4 Az alperes a felülvizsgálati tárgyaláson előadott ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, hangsúlyozva, hogy kizárólag az ajánlati felhívást vizsgálta, és az alapján kellett megítélni a felperesi közbeszerzési eljárás Kbt. előírásainak - így alapelvi rendelkezéseknek való - megfelelőségét. Az alperes perköltkövetkeztetéseiséget nem igényelt. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a Kbt ában, 66. (1) bekezdés b) és c) pontjában, 69. -ában foglalt rendelkezéseket helytállóan értelmezte és levont következtetései jogszerűek voltak az alábbiak szerint. A felperes tévesen hivatkozik arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a talkalmasságételes jogszabályi rendelkezés atételeslapelvi rendelkezésbe ütközését állapította meg, mely normakontrollt tesz szükségessé. A jogerős ítélet ilyen következtetést nem tartalmaz, ez a felperesi állítás a jogerős ítélet helytelen értelmezéséből fakad. Tévesen állítja a felperes azt is, hogy tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívása III.2.2.a. pontjában foglalt pénzügyi-gazdastételesági alkalmasság igazolásra vonatkozó kiírása a tételes jogi normát nem sértett, a bíróságok - az alperessel egyezően - ellentmondásosan és jogsértően jutottak arra a következtetésre, hogy magatartása az alapelvi rendelkezésekbe ütközik/ütközhet. A Fővárosi Ítélőtábla e körben helytállóan rögzítette, hogy igazolhatóaz alapelvi rendelkezéseknek érvényre kell jutniuk a közbeszerzési eljárás során, akár a tételes jogi normán keresztül, akár önmagukban is. A felperes a Kbt. 66. (1) bekezdés b) pontjában foglalt azon előírásra tekintettel, hogy az ajánlattevőnek... a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelésaze esetében igazolható a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújjutott arrtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti orszáajánlati felhívás g joga előírja közzétételét), úgy határozta meg a tárgyi beszerzése kapcsán a pénzügyi-gazdasági alkalmasságra vonatkozó igazolások körét, hogy három üzleti évre visszamenőlegesen kérte a számviteli szabályok szerinti beszámolók bemutatását. A perben az nem volt vita tárgya, hogy az igazolás időbeli, három üzleti évre vonatkozó korlátozása törvényes, ezáltal jutott arra a következtetésre a Fővárosi Ítélőtábla is, hogy az ajánlati felhívás megfelelt a tételes jogi normának. A felperes ugyanakkor a tételes jogi norma szövegét ajánlati felhívásában kiegészítette, és többletkövetelméítélőtáblanyt állított a jelentkezők elé. A bírósági eljárás során a felperes nem tudta bizonyítani, hogy az ajánlati felhívásában útmutatást adott az ajánlatra jelbizonytalannáentkezőknek abban a kérdésben, hogy milyen módon igazolh fiatal atja a közbeszerzési eljárásban az alkalmasságát az az ajánlattevő, akinek közbeszerzésinincs hárnem om üzleti évre beszámolója azért, mert tevékenységét három évnél korábban kezdte meg. Ez az a hiányossága az ajánlati felhívásnak, melyet a Fővárosi Ítélőtábla - az elsőfokú bírósággal és az alperessel egyezően - az alapelvi rendelkezések megsértésének minősített, tekintettel arra, hogy az ilyen tartalmú kiírás bizonytalanná és kiszámíthatatlanná teszi az ajánlatkérői eljárást a fiatal vállalkozások esetében, mely önmagában hordozza annak a lehetőségét, hogy közbeszerzési eljárás nem biztosítja - a Kbt. 1. (2) bekezdésében foglaltak ellenére - az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmód követelményét az ajánlatok elbírálása során. Az ajászerinti beszámolótól nlati felhívás ilyen hiányossága önmagában elegendő a jogsértés megállapításához és nincs szükség annak igazolására, hogy az ajánlatkérő ténylegesen hogyan járt el, mert ez utóbbi kérdés már nem a kiírás jogszerűségét érinti. A felperes alaptalanul hivatkozik arra, hogy az ajánlati felhívás kifogásolt részét a Fővárosi Ítélőtáblának a Kbt. 66. (1) bekezdés c) pontjában foglalt előírást figyelembe véve kellett volna értékeértékelilnie, mert ez a rendelkezés egy másik és a számviteli szabályok szerinti beszámolótól 4

5 elkülönülő - forgalmi adatokra vonatkozó - igazolás esetében tartalmaz pontos és tételes jogszabályi előírást, részletesen meghatározva azt, hogy a három éves adatokkal nem rendelkező ajánlattevők esetében mi a protokoll. Az egyes igazolási módok között az ajánlatkérőbíróság szabadon választhat, így azok között szoros kapcsolat nincs, minden esetben az ajánlatkérőnek kell meghatároznia, hogy a benyújtott igazolásokat milyen módon értékeli az alkalmasság igazolása tekiajánlatkérőntetében, az egyes igazolási módhoz kapcsolódó mentesítésre külön jogszabályi hivatkozás hiányában kifejezett ajánlatkérői akarat kell. A felperes arra is alaptalanul hivatkozott, hogy a bíróság helytelenül értékelte a határozati megállapítások és levont jogi következtetések közötti látszólagos ellentmondást. A másodfokú bíróság megalapozottan jutott arra a következtetésre is, hogy az ajánlati felhívás alapelvet sértő kií...rása és az ajánlati felhíváshoz való kötöttség miatt elegendő volt annak határozati előírása, hogy az ajánlatkérő a bírálat során az ajánlattevők pénzügyi-gazdasági alkalmasságának vizsgálata során köteles betartani az alapelvi rendelkezéseket. A Kbt (2) bekezdés d) pontja szerint a Közbeszerzési Döntrendelkezésekőbizottság határozatában megállapítja a jogsértés megtörténtét és alkalmazza a (3) bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket. E rendelkezés alapján az alperesnek módjában állt az, hogy a Kbt (3) bekezdés a) pontja alapján... az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kösse. A szükséges intézkedés kiválasztása az alperes mérlegelési jogkörébe tartozott, és ahogy azt a Fővárosi Ítélőtábla is megálpp.lapította a kifogásolt intézkedés alkalmas volt a jogsértés kiküszöbölésére, mivel e feltétel előírása biztosította az alapelvi rendelkezések közbeszerzési eljárásban való érvényre juttatását, ugyanakkor nem akadályozta a felperest a közbeszerzési eljárás lefolytatásában, lezárásban, így az(vi.26.) intézkedés a feltárt jogsértésre figyelemmel szükségszerű, arányos és célra vezető kötelezést jelentett. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogsértő a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okokból, ezért azt a Pp (2) bekezdése alapján helnöke, Dr. atályában fenntartotta. Tekintettel arra, hogy a felperes az évi XCIII. törvény (Itv.) 5. (1) bekezdés b) pontja szerint teljes személyes illetékmentességben részesül, ezért az Itv. 50. (1) bekezdés szerinti mértékű illetéket az állam viseli a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. -a alapján. A pernyertes alperes perköltséget nem igényelt, ezért e körben a Legfelsőbb Bíróság a határozathozatalt mellőzte a Pp (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. (2) bekezdése alapján. Budapest, szeptember 14. Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Dr. Tóth Kincső sk. előadó bíró, Dr. Kalas Tibor sk. bíró 5