A BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÓZSEF ATTILA GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÓZSEF ATTILA GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2011

2 I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI I/1. Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja és hatálya a.) A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és működési szabályzat tartalmi elemeit a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet és az államháztartás rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény alapító okiratában és pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. b.) A szabályzat hatálya, elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény valamennyi közalkalmazottjára (az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra) és tanulójára. A szabályzat (módosításaival) a fenntartó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. A jóváhagyással egyidejűleg hatályát veszíti az intézmény korábban elfogadott Szervezeti és. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, az szülői szervezet és a diákönkormányzatok egyetértési jogának gyakorlása mellett. Véleményezési jogát gyakorolja az intézmény közalkalmazotti tanácsa. Az egyetértési és véleményezési jogot gyakorlók aláírásukkal igazolják, hogy a szabályzatot elfogadták. 82

3 Jelen szabályzatot valamint az intézmény pedagógiai programját és az intézményi minőségirányítási programot a tanulók, valamint szüleik megtekinthetik az intézményi könyvtárakban, a könyvtárak nyitva tartása alatt. A dokumentumok tartalmáról és előírásairól a tagintézmények vezetői és az igazgatóhelyettesek adnak felvilágosítást. A dokumentumok megtekinthetők, letölthetők az intézmény honlapjáról is. c.) Az SZMSZ az alábbi jogszabályi előírások figyelembevételével készült: - A többször módosított évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról - A többször módosított évi LXXIX. törvény: A közoktatásról - A többször módosított évi LXXVI. törvény: A szakképzésről - 138/1992. évi (X. 8.) Korm. rendelet: A Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben - A többször módosított 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről - A 217/1998 (XII.30) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről - A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről, évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről, - 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról. d.) Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja Az intézmény neve: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Székhelye: 3600 Ózd, Bem út 14. Oktatási azonosítója: Alapító okiratának kelte: július Alapítója: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 83

4 Az alapítás időpontja: augusztus 1. Fenntartója: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Működési köre: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Az intézmény típusa: Többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény, melyben összetett iskola (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola), kollégium működik Tagintézményei, telephelyei: a) B-A-Z M. Önk. József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Bolyai Farkas Szakképző Tagiskolája (3600 Ózd, Petőfi út 20; 3600 Ózd, Bolyky főút 2.) b) B-A-Z M. Önk. József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Serényi Béla Gimnázium, Szakképző Tagiskolája (3630 Putnok, Bajcsy-Zs. u. 31.; 3630 Putnok, Bajcsy-Zs. út 21.; 3630 Putnok, Lóbérc) c) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (3600 Ózd, 48-as út 26. kollégiumi telephely) Alaptevékenységei: Általános középfokú oktatás alapfokú oktatás általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyamon) nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyamon) nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása 84

5 (9-10. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) szakmai középfokú oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati képzés szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatás, képzés emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon máshová nem sorolt egyéb oktatás kollégiumi, externátusi nevelés nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók kollégiumi, externátusi nevelése egyéb szálláshely-szolgáltatás diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára egyéb vendéglátás oktatásban, üdülésben részt vevők, sportolók, dolgozók elkülönült étkeztetése 85

6 iskolai intézményi étkeztetés tanulók kollégiumi étkeztetése sporttevékenység és támogatása iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása oktatást kiegészítő tevékenység egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon, Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása a szakképzési évfolyamokon Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, továbbképzések, tanfolyamok, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Foglalkoztatás elősegítő képzések M.n.s. egyéb felnőttoktatás üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés biotechnológiai kutatás, fejlesztés mezőgazdasági biotechnológiai kutatás és kísérleti fejlesztés költségvetési pénzellátás technikai szakfeladatai önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel önkormányzati és többcélú kistérségi társulás pénzügyi igazgatása közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél egyéb kiegészítő gazdasági tevékenység egyéb kiegészítő gazdasági tevékenység építményüzemeltetés építményüzemeltetés 86

7 egyéb szálláshely-szolgáltatás egyéb máshová nem sorolt szálláshely üdülői szálláshely-szolgáltatás nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) általános középfokú oktatás gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyamon) gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) szakmai középfokú oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati képzés szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatás, képzés emelt szintű szakközépiskolai felnőttképzés felsőfokú oktatás felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzések felsőfokú szakképzés egyéb felnőttoktatás iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás foglalkoztatást elősegítő képzések Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv. A pénzügyi és gazdálkodási feladatait, könyvvezetését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Gazdasági Központja látja el. 87

8 e) Az intézmény bélyegzői, a bélyegzőhasználat szabályozása Az intézmény körbélyegzőjének felirata: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3600 Ózd, Bem út 14. Az intézmény hosszú bélyegzőjének felirata: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3600 Ózd, Bem út 14. Tel.: 48/ ; Fax: 48/ Az intézmény hosszú bélyegzőjének felirata adószámmal: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3600 Ózd, Bem út 14. Tel.: 48/ ; Fax: 48/ Adószám: A tagintézmények körbélyegzőinek felirata: B-A-Z. M. Önk. József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Bolyai Farkas Szakképző Tagiskolája felirattal kell 3600 Ózd, Petőfi út 20. B-A-Z. M. Önk. József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Serényi Béla Gimnázium, Szakképző Tagiskolája 3630 Putnok, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Az tagintézmények hosszú bélyegzőjének felirata: B-A-Z. M. Önk. József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Bolyai Farkas Szakképző Tagiskolája 3600 Ózd, Petőfi út 20. Tel.: 48/ ; 48/ B-A-Z. M. Önk. József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Serényi Béla Gimnázium, Szakképző Tagiskolája 3630 Putnok, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Tel./Fax: 48/ A tagintézmények hosszú bélyegzőjének felirata adószámmal: B-A-Z. M. Önk. József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Bolyai Farkas Szakképző Tagiskolája 3600 Ózd, Petőfi út 20. Tel.: 48/ ; 48/ Adószám:

9 B-A-Z. M. Önk. József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Serényi Béla Gimnázium, Szakképző Tagiskolája 3630 Putnok, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Tel./Fax: 48/ Adószám: A vizsgabizottságok bélyegzőinek felirata: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium mellett működő érettségi vizsgabizottság Ózd B-A-Z. M. Önk. József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Bolyai Farkas Szakképző Tagiskolája mellett működő érettségi vizsgabizottság Ózd B-A-Z. M. Önk. József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Serényi Béla Gimnázium, Szakképző Tagiskolája mellett működő érettségi vizsgabizottság Putnok Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium mellett működő szakmai vizsgabizottság Ózd B-A-Z. M. Önk. József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Bolyai Farkas Szakképző Tagiskolája mellett működő szakmai vizsgabizottság Ózd B-A-Z. M. Önk. József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Serényi Béla Gimnázium, Szakképző Tagiskolája mellett működő szakmai vizsgabizottság Putnok Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató, igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők és kollégiumvezető minden ügyben, a tagintézmény-vezető helyettesek a munkaköri leírásukban foglaltak szerint, az iskolatitkárok, az adminisztrációs feladatokat ellátó dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor. 89

10 f) Az iskolai dokumentumok Alapító okirat: A fenntartó által kiadott dokumentum Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP): az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósításukat szolgáló elképzeléseket tartalmazó dokumentum, mely meghatározza az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok végrehajtását. Pedagógiai program: az iskola stratégiai terve, mely a közoktatási törvény, a NAT, a pedagógia és társtudományai vonatkozó ismeretanyaga szerinti dokumentum. Az intézményben folyó pedagógiai tevékenység elméleti, tartalmi, személyi és infrastrukturális tényezőit foglalja rendszerbe. Az éves munkaterv: az intézmény pedagógiai programja és az OM által kiadott, a tanév rendjére vonatkozó rendelet alapján meghatározott ütemterv. A pedagógiai feladatok súlypontozását tartalmazó dokumentum, amelyet a tanévnyitó értekezleten hozott nevelőtestületi döntés léptet életbe. Tartalmazza továbbá a tanítási szüneteket, az ünnepélyek és megemlékezések rendjét, a szülői értekezletek és fogadóórák időpontját, az iskolanapok programját, az értekezletek idejét és programját, az egyéb rendezvényeket. Az intézmény éves munkaterve a tagintézmények éves munkaterve alapján készül el. A tantárgyfelosztás: a munkaközösségek javaslatainak felhasználásával évenként az készül el, az igazgató - a nevelőtestület véleményének kikérésével - hagyja jóvá. Az órarend: évenként készített program. Az elkészítéséhez szükséges információkat a munkaközösségek szolgáltatják. A programban változtatást csak a készítői tehetnek. Összeállítása a pedagógiai, a gyakorlati képzési, az iskola létesítménybeli és a pedagógusok intézményi érdekeket érintő szempontjainak figyelembevételével történik heti vagy kétheti ciklusokra. A gyakorlati képzés terve: a tagintézmény-vezetők, a szakmai igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető készíti el iskolai használatra áttekinthető és elfogadható tartalommal és formában.. 90

11 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE II/1. A szervezeti egységek Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. Intézményünk szervezeti egységeinek élén az alábbi beosztású felelős vezetők állnak: Igazgató Kollégiumvezető Tagintézményvezető Általános igazgatóhelyettes Szakképzési igazgatóhelyettes Tagintézményvezető Nevelőtanárok Tagintézményvezetőhelyettes Pedagógusok Szakképzésben dolgozó pedagógusok Tagintézményvezetőhelyettes Tagintézményvezetők Gyakorlatioktatásvezető Gyakorlatioktatásvezető Kollégiumvezető 91

12 A gazdasági szervezet feladatai Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv. A pénzügyi és gazdálkodási feladatait, könyvvezetését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Gazdasági Központja látja el. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az intézmény szakszerű és hatékony működtetését az igazgatótanács segíti. Az igazgatótanács 6 főből áll, és havonta egyszer tart rendes ülést. Az üléseken minden vezető részvétele kötelező. Rendkívüli igazgatótanácsi ülés összehívását bármely tag kezdeményezheti. Az igazgatótanácsi ülést az igazgató vezeti. A tanács döntéseit szavazással hozza. Személyi kérdésekben az igazgatótanács titkos szavazással dönt. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. Az igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyv készül. Az igazgatótanács tagjai: Az intézmény vezetője Az intézmény általános igazgatóhelyettese Szakképzési igazgatóhelyettes Tagintézmény-vezetők A kollégiumvezető Igazgató Tagintézményvezető Tagintézményvezet ő Igazgatótanács Általános igazgatóhelyettes Szakképzési igazgatóhelyettes Kollégiumvezető 92

13 II/2. Az intézmény vezetője A közoktatási intézmény vezetője feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, az intézményegységek munkájának összehangolása, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, az intézmény képviselete, együttműködés biztosítása a szülői szervezetekkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőivel, és a diákönkormányzatokkal, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbalesetmegelőzés irányítása, a döntés - az egyetértési kötelezettség megtartásával - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok: tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése, tanárfelvétel határozott és határozatlan idejű közalkalmazotti munkaviszonyba, 93

14 közalkalmazotti jogviszony megszüntetése. Az intézmény vezetője (igazgatója) - a közoktatási törvénynek megfelelően - egy személyben felelős az alábbiakért: a szakszerű és törvényes működésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. II/3. A vezető-helyettesek (igazgatóhelyettesek, kollégiumvezető, tagintézményvezetők, tagintézmény-vezető helyettesek) személye Az intézményvezető feladatait a vezető-helyettesek közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A tagintézmények vezetésére nyílt pályázatot kell meghirdetni, s a pályázati eljárás lebonyolítása az igazgatóválasztás eljárásmenetének megfelelően történik. A vezető-helyettesek jogköre és felelőssége Az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezetők, a tagintézmény-vezető helyettesek és a kollégiumvezető feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Általános igazgatóhelyettes: Az intézmény egészére vonatkozó feladatokat lát el a 94

15 tanügyigazgatás területén. A közismereti képzés szervezése, az iskolai adminisztráció figyelemmel kísérése, óralátogatások, az osztályozó vizsgák, javítóvizsgák szervezése és ezzel kapcsolatos adminisztráció, érettségi vizsgák szervezése, a továbbtanulók segítése, tanulmányi versenyek szervezése, naplók, törzskönyvek ellenőrzése, a túlórák elszámolása, ellenőrzése tanulókkal kapcsolatos statisztikák elkészítése, az iskola nyomtatványrendelésének segítése és felügyelete, helyettesítési napló vezetése, az átvétellel vagy más okokkal kapcsolatos osztályozó vizsga megszervezése. Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Szakmai igazgatóhelyettes: Feladat- és hatásköre az intézmény egészére kiterjed a szakképzés területén. Elsődleges feladata a szakmai elméleti tantárgyak oktatásának szervezése és a szakmai elméleti tantárgyat tanító tanárok munkájának szervezése, ellenőrzése, valamint a gyakorlati oktatásvezető munkájának irányítása és szervezése. Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Kollégiumvezető: A kollégium intézményegység szakmai tevékenységét irányítja, ellenőrzi. Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Tagintézmény-vezető: A tagintézmények szakmai tevékenységét irányítja, ellenőrzi. Az ózdi tagintézményben az oktatás szervezése, az iskolai adminisztráció figyelemmel kísérése, a munkaközösségek felügyelete, kapcsolattartás a szülői közösségekkel, osztályozó vizsgák, javítóvizsgák szervezése, az ezzel kapcsolatos adminisztráció. Érettségi vizsgák szervezése, a továbbtanulók segítése, tanulmányi versenyek szervezése, naplók, törzskönyvek ellenőrzése, a túlórák elszámolása, ellenőrzése, a tanulókkal kapcsolatos statisztikák elkészítése, óralátogatások, az iskolai könyvtár felügyelete. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatosan a felvétellel ill. átvétellel kapcsolatos döntés, az átvétellel vagy más okokkal kapcsolatos osztályozó vizsga előírása, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a diákönkormányzattal való együttműködés, a minőségirányítási tevékenység összefogása, tantárgyfelosztás alapján órarend készítése. Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. A putnoki tagintézmény vezetője a szakközépiskola gyakorlati oktatását, a mintafarm szakmai irányítását végzi a gyakorlati munkaközösség vezetőjének segítségével. Feladata ezen 95

16 területen dolgozók munkájának megszervezése mellett a munkavégzés és a dolgozók ellenőrzése Tagintézmény-vezető helyettes: A tagintézmény-vezetők munkáját segítik, szükség esetén helyettesítik őket. Az ózdi tagintézmény Bolyki főúton található telephelyén a tagintézmény-vezető helyettes feladata a közismereti képzés szervezése, az iskolai adminisztráció figyelemmel kísérése, a munkaközösségek felügyelete, kapcsolattartás a szülői közösségekkel. Óralátogatások, az osztályozó vizsgák, javítóvizsgák szervezése és ezzel kapcsolatos adminisztráció, érettségi vizsgák szervezése, a továbbtanulók segítése, tanulmányi versenyek szervezése, naplók, törzskönyvek ellenőrzése, a túlórák elszámolása, ellenőrzése tanulókkal kapcsolatos statisztikák elkészítése, az iskolai könyvtár működésének felügyelete, az iskola nyomtatványrendelésének segítése és felügyelete, jelenléti ív, helyettesítési napló vezetése. A telephelyen a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosan a felvétellel ill. átvétellel kapcsolatos döntés előkészítése, az átvétellel vagy más okokkal kapcsolatos osztályozó vizsga előírása, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a diákönkormányzattal való együttműködés. Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. A gyakorlati oktatás vezetője: az ózdi tagintézményben irányítja a szakmai képzést, a gyakorlati munkát valamint a tanműhely működését, feladatába tartozik a műszaki jellegű pályázatok készítése, iskolarendszeren kívüli képzések szervezése, kapcsolattartás a gazdálkodó szervezettekkel, Kamarával, Munkaügyi Központtal, szakmai vizsgák, tanulmányi versenyek szervezése, óralátogatások, munkanaplók ellenőrzése, a tantárgyfelosztás elkészítése a szakképzésre vonatkozóan, a munka- és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítása, ellenőrzése. A vezető-helyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. II/4. A vezetők helyettesítési rendje 96

17 Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes, a szakmai helyettes, a tagintézmény-vezetők, a kollégiumvezető helyettesíti az előbb említett sorrendben. Az intézményvezető tartós távolléte (legalább 2 hét) esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A vezető-helyettesek helyettesítése: az általános igazgatóhelyettest: a szakmai igazgatóhelyettes, a szakmai igazgatóhelyettest: az általános igazgatóhelyettes ill. a gyakorlatioktatás-vezető, a kollégiumvezetőt: az általános igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezetőket: a tagintézmény-vezető helyettesek helyettesítik. II/5. Az intézmény középvezetői A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol közvetlen vezetőjének, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. A középvezetők félévenként beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek. A középvezetők véleményező és javaslattevő joggal rendelkeznek, és döntenek mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja. A vezetők és a középvezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Vezetői értekezletekre havonta kerül sor a székhelyintézményben és a tagintézményekben. Abban az esetben, ha az egész intézmény munkáját érintő kérdés, probléma merül föl, az igazgatótanácsot tájékoztatni kell erről. Középvezetők az intézményben: 97

18 Munkaközösség-vezetők részletes feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. A levelező tagozat vezetője - felel a tagozaton folyó munkáért. A tagozatvezető a felnőttoktatásban résztvevő tanulók tekintetében a tanulói jogviszony megszüntetésének kivételével gyakorolja az igazgatót megillető jogkört. A tanulói jogviszony megszüntetéséről az iskola igazgatója dönt, a tagozatvezető véleményezési joggal élhet. Szakszervezeti titkár KT vezetője A DÖK (DT) munkáját segítő pedagógusok III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK III/1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje III/1.1. Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát segítő közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A közös igazgatású intézményben a pedagógusok egy nevelőtestületet alkotnak, ám az egyes tagintézményeken a belső életüket érintő ügyekben, ill. a közös értekezletek előtt saját értekezleteket is tarthatnak. 98

19 A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart: tanévnyitó-, félévi-, tanévzáró értekezlet, (az intézményben dolgozó valamennyi pedagógus részvételével), év végi osztályozó értekezlet (a székhely intézményben és a tagintézményekben külön-külön kerül megtartásra), rendkívüli értekezletek. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos bérpolitikai kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet alakító, megváltoztató rendeletek) értelmezése vagy megváltoztatása céljából, ha ezt a nevelőtestület 1/3-a, illetve az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek tartja. Az értekezleteken emlékeztető feljegyzés készül. A rendkívüli értekezlet napirendi pontjairól a nevelőtestületet előzetesen tájékoztatni kell. A nevelőtestület döntéseit és határozatát - a jogszabályban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással hozza, kivéve a személyi ügyeket, melyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestületi döntéseket írásba kell foglalni. Az értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár ill. az igazgató által megbízott személy készíti el, s a nevelőtestület 2 tagja hitelesíti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő hármadik munkanap végéig kell elkészíteni. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Javaslattételi és véleményezési jog illet meg az intézménnyel közalkalmazotti 99

20 jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket- a döntés előkészítése során - a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az éves munkaterv és az SZMSZ tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 100

21 A teljes közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. III Közalkalmazotti tanács Az intézmény közalkalmazotti tanácsával - a törvényekben előírt módon - az igazgató tartja a kapcsolatot. Az együttműködés formáit külön szabályzat rögzíti. Az intézményben egy közalkalmazotti tanács működik. III.1.3. Szülői szervezet Az intézményben nem működik egységes szülői szervezet. A székhely intézményben működő szülői szervezetben az osztályok által delegált szülők vesznek részt. Az így létrejött szülői szervezet tagjai maguk közül választanak vezetőt. A szülői szervezettel az igazgató tart kapcsolatot. A kollégiumban lakó diákok szüleivel a kollégiumvezető ill. az által megbízott nevelőtanár tart kapcsolatot. A putnoki a tagintézményben a szülői közösségbe az iskola minden osztályából a szülők választanak egy tagot. A szülői közösség tagjai saját maguk közül választanak egy főt elnöknek, aki képviseli a szülői közösséget. A szülői közösség a közoktatási törvényben foglaltak szerint egyetértési joggal rendelkezik. Mivel a tagintézményben iskolaszék nem működik, az iskolaszék jogosítványait a szülői közösség gyakorolja. Az ózdi tagintézményben a szülői szervezettel való kapcsolattartás a tagintézmény-vezető és a tagintézmény-vezető helyettes feladata. III/1.4. Diákönkormányzat Az intézményben nem működik egységes diákönkormányzat, minden tagintézményben önálló diákönkormányzat működik. A diákönkormányzatok (kollégiumban diáktanács) működését, feladatait az intézmény Házirendje tartalmazza. Mindhárom diákönkormányzat elkészíti saját működési szabályzatát. 101

22 III/2. KAPCSOLATTARTÁS AZ INTÉZMÉNYEN BELÜL III/2.1. Szakmai munkaközösségek A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusok szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre a Ktv. 58. alapján. A munkaközösségeknek az intézmény bármely pedagógusa tagja lehet. A szakmai munkaközösség javaslattételi és véleményezési jogköre (Vhr. 30. ) gyakorlásával kapcsolódik be az iskolai vezetésbe. Munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola munkatervét és a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátását. A szakmai munkaközösség tagjai tanévenként munkaközösség-vezetőt választanak. A munkaközösség vezetője az azonos tantárgyat, tantárgycsoportot oktató, illetőleg az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok által javasolt és az iskola igazgatója által megbízott pedagógus. A munkaközösségeket a munkaközösség-vezető képviseli az értekezleteken és a vezetőségi értekezleteken. Munkaközösség vezetői feladatok ellátására abban a munkaközösségben van lehetőség, amelynek legalább három tagja van. A munkaközösségek feladatai, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében: az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított éves munkatervet készítenek, javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, a fakultációs irányok megválasztásában részt vesznek, véleményt mondanak a speciális, emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor, elkészítik a helyi tanterv rájuk vonatkozó tantárgyi követelményeit, 102

23 bekapcsolódnak a minőségbiztosítási tevékenységbe, kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyt szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából, egységes követelményszint kidolgozásával segítik a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérését, értékelését, javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésére, elkészítik a felvételi vizsgák anyagát, elvégzik az írásbeli felvételi feladatlapok értékelését, szóbeli felvételi vizsgán tagjai kérdező tanárként segítik az iskolavezetés munkáját, összeállítják az érettségi vizsgák intézményi szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik, javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai beszerzésre előirányzott összeg felhasználására, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására bekapcsolódnak a pedagógus teljesítményértékelési rendszer működtetésébe, kezdeményezhetik iskolák közötti munkaközösségek megalakulását, javaslatot tesznek az iskolai tankönyvrendelés elkészítésekor. óralátogatások keretében az értékelő megbeszélések során átadják egymásnak ismereteiket. a kompetenciafejlesztés terén szerzett jó gyakorlatot felhasználják pedagógiai oktató-nevelő munkájuk során. a szaktárgyi továbbképzéseken résztvevő tanárok az ott hallottakból iskolai továbbképzéseket szervezhetnek, hogy átadják egymásnak az új információkat. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és 103

24 pedagógiai munkáját. Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. o Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. o Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. A szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje: A nevelési-oktatási feladatok teljesítésekor a munkaközösségek közötti folyamatos és operatív kapcsolattartásért a munkaközösség vezetők felelnek. Ennek érdekében a munkaközösség vezetők félévente legalább egy megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő oktatási-nevelési és módszertanai kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten. A féléves és az éves munka értékelésekor a tanévzáró értekezleten a munkaközösség 104

25 vezetők írásban beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről. Kapcsolattartásért Kapcsolattartás Kapcsolattartás Ellenőrzés, Dokumentálás felelős módja gyakorisága értékelés módja Ellenőrzést Havi egyszeri végző igazgató- Munkaközösségvezetők Szervezett megbeszéléseken és napi munkakapcsolatban alkalommal munkaközösségvezetői megbeszéléseken, napi gyakorlatban helyettesek, igazgató Értékelés szóban és az éves pedagógus Feljegyzés, jelenléti ív folyamatosan minősítésnél írásban III/2.2. Az iskolai közösségek és az iskola nevelői közötti kapcsolattartás formája, rendje III/ Iskolaközösség: Az alkalmazotti, szülői- és tanulói közösségek összessége. Az igazgató a megbízott vezetők, a választott képviselők segítségével az alábbi közösségekkel tart kapcsolatot: 1. Szakmai munkaközösségek 2. Szülői szervezetek 3. Diákönkormányzatok 4. Osztályközösségek 5. Közalkalmazotti tanács 6. Érdekképviseleti szervek munkahelyi szervezetei III/ Szülői szervezet Döntési jogkörei: saját tisztségviselőinek megválasztása 105

26 saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, kezdeményezheti iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, a képviseletében eljáró személyek megválasztása, a szülők körében társadalmi munka (pl. felügyelet) szervezése, képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. A szülői munkaközösséggel az igazgató, a tagintézményekben a tagintézmény-vezetők, ill. az általuk írásban megbízott személy tart kapcsolatot. A szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol a Kt a alapján jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor, a házirend elfogadásakor, a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol a Kt a alapján a pedagógiai program elfogadásakor a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. III/ Diákönkormányzat Szervezeti és működési szabályzatot készít, melyet a tanulóközösség fogad el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Tevékenységüket az igazgató, a tagintézményekben a tagintézmény-vezetők, kollégiumban a kollégiumvezető által megbízott diákmozgalmat segítő tanár támogatja. Legmagasabb fóruma az évente megrendezett diákközgyűlés. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten az igazgató, a tagintézményekben a tagintézmény-vezetők, kollégiumban a kollégiumvezető által megbízott diákmozgalmat segítő pedagógus képviseli, illetve a választott diákképviselő 106

27 is meghívható az értekezletre. Véleményezési jogkört gyakorol a 11/1994. (VI. 8.) MKM. rend. 31. (1) alapján. Az iskolai diákönkormányzat térítés nélkül használhatja tevékenységéhez az iskola helyiségeit, informatikai és kommunikációs eszközeit. A sokszorosítási költségeket, a diákok érdekében történő utazások költségeit, s az ehhez kapcsolódó egyéb költségeket az intézmény a költségvetési lehetőségek figyelembe vételével átvállalja. III/ Osztályközösségek Az iskolai diákönkormányzat legkisebb egysége, döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: az osztály diákbizottságának és titkárának megválasztása, döntés az osztály belső ügyeiben, a küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba. Vezetője az osztályfőnök, akit a nevelési igazgatóhelyettes véleményének meghallgatása alapján az igazgató bíz meg minden tanév júniusában. III/ Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt az igazgató, tagintézményekben a tagintézmény-vezetők bízzák meg osztályfőnöki feladatok ellátásával. Az osztályfőnök az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. 107

28 Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: törzslap, osztálynapló vezetése és ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációk elvégzése, hiányzások igazolásának adminisztrálása. Indokolt esetben - saját hatáskörében - évi 3 x 1 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Nevelő-oktató munkájához foglalkozási tervet készít. Indokolt esetben órát látogat az osztályban. III/ Szakszervezet munkahelyi szervezetei Az érdekképviseleti szervek munkahelyi vezetőivel - a törvényekben előírt módon - az igazgató tartja a kapcsolatot. A tagintézményekben a tagintézmény-vezetők segítik a kapcsolattartást. III/ A belső kapcsolattartás általános formái és rendje a) Kapcsolattartás az igazgató és a nevelőtestület között Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, az első félév végén félévi értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy az általános igazgatóhelyettes vezeti. Félévkor és tanév végén az iskolavezetés által kijelölt időpontban osztályozó értekezletet tart a 108

29 nevelőtestület. Az osztályozó értekezletekre tagintézményenként külön-külön kerül sor. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusok és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatótanács ülései az iskolavezetőség ülései a különböző értekezletek megbeszélések Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetés tagjai kötelesek: az igazgatótanács ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetés felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. b) Kapcsolattartás a nevelők és a tanulók között Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésein és a diákközgyűlésen az igazgató személyesen vagy a nevelési igazgatóhelyettes által, és az aulában elhelyezett hirdetőtáblán, illetve iskolarádión keresztül valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. 109

30 A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés után, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból szükséges legalább a tantárgy heti óraszámánál egyel több osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Ezeket az osztályzatokat a szorgalmi időszak során arányosan elosztva kell megszerezni. El kell kerülni azt, hogy a tanulók a félévhez, vagy az év végéhez közeledve szerezzék meg a szükséges számú osztályzatot. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Ezt a feladatot a munkaközösségek vezetői és az általános igazgatóhelyettes végzi, tagintézményekben a tagintézmény-vezetők ill. az általuk megbízott személyek végzik. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (a magyar nyelv és irodalom és idegen nyelvű dolgozatok kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától, vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel és a nevelőtestülettel. Minden tanulónak jogában áll, hogy névvel ellátott észrevételeit, javaslatait, kérdéseit elhelyezze az igazgatói, tagintézmény-vezetői iroda előtt elhelyezett ládába, s azokra írásban érdemi választ kapjon. 110

31 c) Kapcsolattartás a nevelők és a szülők között Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: a nevelési igazgatóhelyettes és a SZM tanárelnök közreműködésével a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy iskolai szülői értekezleten az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül az osztályfőnökök: az ellenőrző könyvön keresztül, az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: családlátogatások szülői értekezletek fogadó órák nyílt napok írásbeli tájékoztatók az ellenőrző füzetben. A szülők írásbeli tájékoztatása Az érdemjegyeknek az ellenőrző könyvben történő folyamatos vezetése a tanuló kötelessége, ellenőrzése a gondviselő felelőssége. Az ellenőrző könyv tartalmát az osztályfőnök köteles ellenőrizni, ezt kézjegyével igazolja. Az osztályfőnök levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről, lehetőleg egy héttel, de legalább három nappal az esemény előtt. Az intézményben a következő tanévben bevezetésre kerül a digitális napló. Amint ez megtörténik, az ellenőrző könyv használata megszűnik. Ezután az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök digitális napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási 111

32 kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök a digitális naplóba tett bejegyzés, a digitális napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. Amennyiben a szülők nem rendelkeznek internet hozzáféréssel, tájékoztatásuk a hagyományos formában történik. Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként az igazgató, tagintézményekben a tagintézmény-vezetők által kijelölt időpontban három alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre a rendkívüli eseteket leszámítva telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a tagintézmény-vezetőkkel, a kollégiumvezetővel és a nevelőtestületével. Különös közzétételi lista A nevelési-oktatási intézmények tevékenységükhöz kapcsolódóan a 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 10. számú mellékletében meghatározott adatokat kötelesek közzétenni (különös közzétételi lista). A közzététel a meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. 112