SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HÉT KASTÉLY KERTJE MŰVÉSZETI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE Táplánszentkereszt 2014.

2 Tartalom A Szervezeti és működési szabályzat készítésének jogszabályi alapja... 4 BEVEZETŐ... 5 I. AZ INTÉZMÉNYI ALAPADATOK A költségvetési szerv azonosítói Gazdálkodással összefüggő jogosítványok A költségvetési szerv alaptevékenysége... 7 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE... 8 III. AZ INTÉZMÉNY MAGASABB VEZETŐI, VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetője Az intézményvezető a köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős: A költségvetési szerv vezetője felel: Az intézményvezető feladata: Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető helyettes Az intézményvezető felelőssége Az intézményvezető-helyettes felelős: Az intézményvezető-helyettes feladatai: Az intézményvezető-helyettes ellenőrzési feladatai: Beszámolási kötelezettsége A tagóvoda vezető és a bölcsőde vezető Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend A kiadmányozás szabályai Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje IV. TAGINTÉZMÉNNYEL, INTÉZMÉNYEGYSÉGGEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE V. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A vezetőség Alkalmazotti közösség Szakalkalmazotti testület Szakmai munkaközösség Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Közalkalmazotti Tanács és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének helyi szervezete: VI. SZÜLŐI SZERVEZETTEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE VII. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA, A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Fenntartó Egészségügyi ellátását biztosító szervezet Általános Iskola Gyermekjóléti Szolgálat Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Pedagógiai Szakszolgálat Kapcsolat a Művelődési Házzal Kapcsolat a művészeti óvodákkal Kapcsolat a bázisóvodákkal Kapcsolat a tehetséghálózat tagjaival Történelmi egyházak képviselői Alkalom szerinti kapcsolatok: VIII. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE Az intézmény nyitvatartási rendje Az intézmény belépés és benntartózkodás rendje Gyermekek intézményben tartózkodási rendje A vezetők benntartózkodása Alkalmazottak benntartózkodása Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése, benntartózkodása Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai

3 IX. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK X. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSEK RENDJE XI. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézményvezető, tagintézmény-vezető, bölcsődevezető felelőssége Az intézmény alkalmazottainak felelőssége: Az óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők feladata Az intézmény nem pedagógus alkalmazottainak feladata A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése A szülői igények alapján szerveződő önköltséges szolgáltatásokon való részvétel szabályai Az alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályai Óvó védő előírások a gyermekeknek Nem dohányzók védelme XII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK XIII. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB SZABÁLYOZÓK Az intézményben folytatható reklámtevékenységek Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések Az Alapító Okirat elhelyezése A működési alapdokumentumok elhelyezése Tájékoztatás a Pedagógiai programról, Szakmai programról Tájékoztatás a Házirendről Lobogózás szabályai A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása Hivatali titok megőrzése A telefonhasználat eljárásrendje XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK XV. AZ SZMSZ NYILVÁNOSSÁGA MELLÉKLETEK: 1. számú: Adatkezelési szabályzat 2. számú: A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének szabályzata 3. számú: Munkaköri leírás minták 3

4 A Szervezeti és működési szabályzat készítésének jogszabályi alapja évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XCIII. törvény a munkavédelemről 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények feladatairól és működéséről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM-rendelet. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM-rendelet. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM-rendelet 4

5 BEVEZETŐ A jogszabályokba foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde intézmény vezetőjének előterjesztése után a Közalkalmazotti Tanács és a Szülők Közössége véleményének kikérésével, egyetértésével a szakalkalmazotti értekezlet az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el. A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy megállapítsa a Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. Az SZMSZ időbeli hatálya Az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a 6/2013. számon jóváhagyott SZMSZ. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: Az óvodával, bölcsődével jogviszonyban lévő gyerekre. A gyerekek szüleire, törvényes képviselőire. Az intézménnyel jogviszonyban álló minden alkalmazottra. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az intézmény feladatainak megvalósításában. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: A székhelyóvoda, a tagóvoda és bölcsőde területére. Az intézmények által szervezett - a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó intézményen kívüli programokra. Az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira. 5

6 I. AZ INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1. A költségvetési szerv azonosítói A költségvetési szerv neve: Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde OM azonosító: Törzskönyvi azonosító szám: Az intézmény adószáma: A költségvetési szerv típusa: többcélú közös igazgatású köznevelési intézmény: közös igazgatású köznevelési intézmény Az alapító okirat azonosítója: Táplánszentkereszt és Környéke Óvodai Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa 8/2013./11.12./ sz. határozatával fogadta el. A költségvetési szerv székhelye: Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde, 9761 Táplánszentkereszt, Fő utca 5/c A költségvetési szerv telephelye: 9743 Söpte, Gábor Áron u Táplánszentkereszt, Fő u. 5/a. Tagintézmény, óvoda: Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde Söptei Tagintézménye, 9743 Söpte, Gábor Áron u.2 Intézményegység, bölcsőde: Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde, 9761 Táplánszentkereszt, Fő utca 5/a Az alapítás dátuma: A költségvetési szerv működtetője és székhelye: Táplánszentkereszt és Környéke Óvodai Intézményfenntartó Társulás 9761 Táplánszentkereszt, Rákóczi u. 1 A költségvetési szerv alapító szerve: Táplánszentkereszt Község Önkormányzata 9761 Táplánszentkereszt, Rákóczi u. 1 A költségvetési szerv irányító szerve: Táplánszentkereszt és Környéke Óvodai Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa A költségvetési szerv fenntartó szerve, székhelye: Táplánszentkereszt és Környéke Óvodai Intézményfenntartó Társulás 9761 Táplánszentkereszt, Rákóczi u. 1 6

7 A költségvetési szerv működési köre: Táplánszentkereszt, Tanakajd, Söpte, Vasasszonyfa és Csempeszkopács községek illetékességi területe 2. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv A besorolás az intézmény szakmai és jogi önállóságát nem érinti. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Táplánszentkereszti Polgármesteri Hivatal látja el. Az intézmény költségvetése a Táplánszentkereszt és Környéke Óvodai Intézményfenntartó Társulás költségvetésébe épül be. A költségvetési szerv feladatainak ellátásához biztosított vagyon az Alapító okiratban foglaltak szerint. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem végez. 3. A költségvetési szerv alaptevékenysége a) Államháztartási szakágazati besorolása: Óvodai nevelés b) Alaptevékenységek. államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az intézmény az autizmus spektrum zavarral küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését nem látja el Lakó-és nem lakó épület építése Takarítás Foglalkozás-egészségügyi alapellátás Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás Bölcsődei ellátás Három éven aluli gyermekek gondozása-nevelése, az életkori és egyéb sajátosságok figyelembevételével. Alaptevékenységén belül köteles biztosítani a fenntartó önkormányzatok területén élő 3, a tankötelezettséget elérő (6 illetve 7 éves korú) gyermekek nevelését. Az intézmény biztosítja a gyermekek integrált nevelését, különös figyelemmel a sajátos igényű ellátásban részesülő gyermekek ellátására. 7

8 Az intézmény biztosítja a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató integrációs foglalkoztatását. Az óvodai nevelés alaptevékenység keretein belül biztosítja a szükséges logopédiai feladatok ellátását. Az intézmény létszámkeretén belül /szükség esetén, egyedi elbírálás, megfelelő szociális vagy gyermekvédelmi indokból/ biztosítja a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, a Szakértői Bizottság véleménye alapján fogyatékos gyermekek integrált gondozását-nevelését. Alaptevékenységén belül melegítőkonyhát működtet. II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. A többcélú intézményt az intézményvezető irányítja. Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, az intézményben a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. A kötelezően foglalkoztatandó alkalmazottak létszámát a hatályos jogszabályi előírások alapján kell meghatározni. A foglalkoztatottak engedélyezett létszáma az irányító szerv által jóváhagyott költségvetési rendeletben kerül meghatározásra. A foglalkoztatottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvényt kell alkalmazni. Az intézményen belül megtalálható az alá-, fölérendeltségi és mellérendeltségi viszony, melyet az alábbi szervezeti diagram tartalmaz. 8

9 Szülők közössége Intézményvezető Közalkalmazotti Tanács Szakszervezet Intézményvezetőhelyettes Tagintézményvezető Szakmai munkaközösség vezető Bölcsőde szakmai vezetője Tagintézmény óvodapedagógusai Székhely óvoda óvodapedagógusai Kisgyermeknevelők Nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottak Nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottak Konyhai kisegítő Konyhai kisegítő Óvodatitkár III. AZ INTÉZMÉNY MAGASABB VEZETŐI, VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS 1. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető helyettes, a tagóvoda vezető, bölcsőde szakmai vezetője. Utasítási, intézkedési jog gyakorlása A magasabb vezető, valamint vezető beosztásban dolgozó alkalmazottak a hozzájuk rendelt munkatársak, munkatársi közösségek tekintetében utasítási és intézkedési joggal 9

10 rendelkeznek. Az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében világosan meg kell határozni a munkaköri leírásban. A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot Az intézmény vezetője Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az intézményvezető jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére, illetve a tagintézmény vezetőre és az intézményegység vezetőjére átruházhatja Az intézményvezető a köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért az ésszerű és takarékos gazdálkodásért az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a jogszabályi előírásoknak való folyamatos megfeleltetéséért az intézmény pedagógiai programjának jóváhagyásáért a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért a nemzeti ünnepek méltó megszervezéséért a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a munka- és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért a gyermekbalesetek megelőzéséért a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért a humánerőforrás biztosításáért és fejlesztéséért a KIR3-adatszolgáltatás hitelességéért a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért a szabályzatok betartásának biztosításáért a munkaköri leírások és a vezetői ellenőrzés útján A költségvetési szerv vezetője felel: a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak, az irányító szerv által meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság, az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért a használatába adott vagyon vagyonkezelői jogának rendeltetésszerű gyakorlásáért a belső kontrollrendszer kialakításáért, működtetéséért, fejlesztéséért 10

11 a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, valamint annak teljességéért és hitelességéért Az intézményvezető feladata: a nevelőtestületi értekezletek előkészítése a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezettel való együttműködés a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása az intézmény működésével kapcsolatban döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe rendkívüli szünet elrendelése a fenntartó egyidejű értesítése mellett, ha az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet miatt annak működtetése nem lehetséges (időjárás, járvány, természeti csapás, elháríthatatlan ok) a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár munkájának közvetlen irányítása az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak irányítása Az intézményvezető a feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: az intézményvezető-helyettes, a tagóvoda-vezető, bölcsőde vezetője. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök a tagóvoda-vezető és a bölcsőde vezetője számára a gyermekek felvételi ügyeiben való döntést, az intézményvezető-helyettes és a tagóvoda-vezető, valamint a bölcsőde vezetője számára a munkarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a tagóvoda-vezető és a bölcsőde vezetője számára a tagintézményi illetve bölcsődei rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon a tagintézmény/bölcsőde képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, 11

12 az intézményvezető-helyettes és a tagóvoda-vezető, valamint a bölcsőde vezetője számára az alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát, a tagóvoda-vezető számára a saját költségvetéshez tartozó utalványozási jogát. Az átruházott jogokat az intézményvezető írásban azonnali hatállyal visszavonhatja Az intézményvezető helyettes Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi Az intézményvezető felelőssége Az intézményvezető távollétében korlátozott jogkörben teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját. Az óvoda kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik Az intézményvezető-helyettes felelős: a tanügyi nyilvántartások jogszabályban, továbbá intézményi szabályzatban rögzített vezetéséért a helyettesítések megszervezéséért a helyettesítési napló vezetéséért, összesítéséért, elszámolásáért a szülői szervezet működésének segítéséért szabadságok ütemezéséért és naprakész nyilvántartásáért a belső továbbképzések megszervezéséért az alkalmazotti értekezletek előkészítéséért HACCP rendszer működéséért Az intézményvezető-helyettes feladatai: az intézményvezető külön megbízása alapján részt vesz a vezetői munkában szükség szerint végzi az új felvételeket, előjegyzéseket, előkészíti a munkaügyi statisztikákat szakmai fórumokon, hivatalos rendezvényeken képviseli az óvodát pályakezdő, újonnan belépő pedagógus szakmai munkáját segíti a költségvetés előtervezésénél összeállítja a hiánylistát, egyeztet az óvodapedagógusokkal és a dajkákkal Az intézményvezető-helyettes ellenőrzési feladatai: csoportellenőrzéseket végez az éves munkatervben foglaltak szerint ellenőrzi a mulasztási naplók, csoportnaplók vezetését ellenőrzi a reszortfelelősök munkáját ellenőrzi az intézményi szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelő munkavégzést 12

13 Beszámolási kötelezettsége az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, az intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére terjed ki A tagóvoda vezető és a bölcsőde vezető A tagóvoda-vezetői és a bölcsőde vezetői állás megüresedése esetén pályázat útján kerül betöltésre. A tagóvoda-vezető és a bölcsőde vezetőjének megbízását az intézmény vezetőségének véleményezési jogköre megtartásával az intézményvezető adja, a törvényben meghatározott időtartamra, a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A tagóvoda-vezetők és a bölcsőde vezetője az intézményvezető irányítása mellett a jogszabálynak megfelelően szervezik munkájukat. Részletes feladataikat a munkaköri leírásuk tartalmazza. 2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezető távollétében általános helyettese teljes felelősséggel az intézményvezető- helyettes. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek az intézményvezető át nem ruházható jogkörébe tartoznak: jogviszonylétesítés-megszüntetés, fegyelmi- és kártérítési felelősségre vonás. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha fenntartó másként rendelkezik. Az intézményvezető és helyettese, valamint a tagóvodavezető és a bölcsőde vezetőjének távolléte, illetve egyidejű távolléte esetén a helyettesítés minden esetben a Helyettesítési rendben meghatározott sorrendben történik. Helyettesítési rend Helyettesítés Székhelyóvoda Söptei Intézményvezető távolléte esetén Tagóvodavezető távolléte esetén Intézményvezető és intézményvezető-helyettes távolléte esetén Bölcsődevezető távolléte esetén Megbízott hiányában vezetők intézményvezető helyettes Szakmai munka közösség vezető Legmagasabb szolgálati idővel rendelkező, határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus Tagóvoda Megbízott óvodapedagógus Megbízott óvodapedagógus Bölcsőde Legmagasabb végzettséggel rendelkező, határozatlan időre kinevezett kisgyermeknevelő 13

14 3. A kiadmányozás szabályai Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény nevében aláírásra az intézményvezető jogosult, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokra vonatkozóan aláírási jogot gyakorolhat az intézményvezető-helyettes. Rendkívüli esetben az aláírási jogkört írásos felhatalmazás alapján megbízott pedagógus is gyakorolhatja. Az átruházott jog gyakorlójának az aláírás előtt az intézményvezetőt tájékoztatnia kell. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető és az intézményvezető helyettes egyidejű aláírásával és az intézmény körpecsétjével érvényes. Aláírási jogkörrel és az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: Az intézmény nevében kiadmányozási jogköre az intézményvezetőnek van. Akadályoztatása esetén az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokat az intézményvezető - helyettes írja alá. Tagintézményben: tagintézmény-vezető A bölcsőde szakmai vezetőjének aláírási jogköre a bölcsőde szakmai tevékenységére vonatkozó jelentések, tájékoztatók aláírására a saját hatáskörben tett intézkedésekre, valamint a tanügyigazgatás körébe tartozó ügyekre, a bölcsődében keletkezett iratokra terjed ki. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata Intézmény Hosszúbélyegző Körbélyegző Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde Söptei Tagintézménye Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde 14

15 4. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Elektronikus irat létrehozása számítástechnikai eszközökkel történik. Az elektronikus úton keletkezett iratnak számítástechnikai eszközökön történő tárolása fájlokban történik. Az elektronikus iratokat lehetőleg olyan eszközön és formátumban kell létrehozni, melyek a felhasználás helyétől függetlenül ugyan azt az eredményt nyújtják. Kerülni kell a nem járatos fájlformátumok használatát és egyúttal törekedni kell a népszerű formátumok használatára. Az elektronikus úton létrehozott iratok végleges, jóváhagyott változatát ki kell nyomtatni, el kell látni a megfelelő azonosítókkal, továbbá megőrzés céljából archiválni kell. Azokat a dokumentum fájlokat, melyek várhatóan nem változnak meg, vagy nem cél a későbbiekben a megváltoztatása, írásvédetté kell tenni! Az ben érkező elektronikus iratot úgy kell tekinteni, mintha az hagyományos úton érkezett volna. Lehetőség szerint ki kell nyomtatni, iktatni kell, az iktatás során fel kell tüntetni az feladóját, az érkezés időpontját, illetve az iktatószámát, valamint papír alapon is meg kell őrizni. Az elektronikus úton elküldött irat megérkezéséről lehetőség szerint igazolást kell kérni! Az igazolásról kapott dokumentumot papír alapon meg kell őrizni és az irathoz kell csatolni. A személyi anyagok, a gyermekek anyagainak létrehozására szolgáló program nem áll az intézmény rendelkezésére. Az adatok kezelése papír alapon történik. IV. TAGINTÉZMÉNNYEL, INTÉZMÉNYEGYSÉGGEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Az intézményvezető a tagóvoda-vezetővel és a bölcsőde vezetőjével havi rendszerességgel, az éves munkatervben meghatározott időpontban, illetve szükség esetén feladathoz kötötten egyeztetéseket, megbeszéléseket, munkaértekezleteket tart. A kapcsolattartás formái: szóbeli megbeszélések telefonbeszélgetés sürgős anyagok faxon vagy ben történő továbbítása. Kapcsolattartás témái: adatok kérése, átadása értekezletekkel kapcsolatos teendők egyeztetése közös programok szervezése szakmai, működésbeli, aktuális kérdések. 15

16 V. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik: a vezetőség az alkalmazotti közösség, a szakalkalmazotti testület, a szakmai munkaközösség, alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok, a közalkalmazotti tanács, szakszervezet. 1. A vezetőség Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az intézményvezető saját jogköréből szükségesnek tart. A vezetőség tagjai: intézményvezető intézményvezető-helyettes tagóvoda-vezető bölcsőde-vezető szakmai munkaközösség vezetője A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között folyamatos, és a szükségleteknek megfelelő. A vezetők irányítják, tervezik, szervezik és ellenőrzik a saját területükhöz tartozó munkát. Írásban és értekezleteken beszámolnak területük működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, hiányosságokról, problémákról, valamint javaslatokat tesznek a fejlesztésekre. 2. Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösséget az intézményben dolgozó valamennyi közalkalmazott alkotja. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Véleményezési jog: az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan. 16

17 A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés-előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. A személyre szóló munkaidő beosztás az adott nevelési évre szóló munkaterv melléklete. Az alkalmazottak munkaidő nyilvántartásának dokumentálását a mindenkori jelenléti ív napi aláírása biztosítja. A munkavállaló kötelezettsége a jelenléti ív naprakész, pontos vezetése. Kapcsolattartás formái: Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők, kisegítő dolgozók együttműködését. Alkalmazotti értekezletet kell tartani a köznevelésről szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére. Az alkalmazotti értekezletre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. 3. Szakalkalmazotti testület A szakalkalmazotti testület nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A szakalkalmazotti testület az óvodákban közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében, pedagógus munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelőés oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak, továbbá a bölcsődében dolgozó szakképzett kisgyermeknevelők közössége. Döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása az SZMSZ és a házirend elfogadása a nevelési év munkatervének elfogadása átfogó értékelések és beszámolók elfogadása továbbképzési program elfogadása az intézményvezetői pályázat szakmai véleményezése a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása jogszabályban meghatározott más ügyek Véleményét ki kell kérni: a pedagógusok külön megbízásának elosztása során a intézményvezető helyettes megbízásakor, megbízásának visszavonásakor Javaslattételi jogköre: az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdés Kapcsolattartás formái: A nevelési év során a szakalkalmazotti közösség az alábbi állandó értekezleteket tartja: 17

18 - nevelési évet nyitó, illetve záró értekezlet, - félévi értekezlet, - nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), - tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), - rendkívüli értekezletek (szükség szerint) - szakmai tapasztalatcserék - megbeszélések. Az értekezleten minden szakalkalmazottnak részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az intézményvezető adhat felmentést. A szakalkalmazotti értekezletre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A szakalkalmazotti testület döntéseit és határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A szakalkalmazotti közösség döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. Ha a szakalkalmazotti testület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az intézmény valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor alkalmazotti értekezletet kell összehívni. Rendkívüli szakalkalmazotti értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az intézményi életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából), ha azt a szakalkalmazotti közösség tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény vezetősége szükségesnek látja. Azokban az ügyekben, amelyek csak a tagóvodát, illetve a bölcsődét érintenek, az adott intézmény vezetője vagy/és nevelőtestülete jár el. A döntésről az adott tagintézmény, intézményegység vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik az intézményvezető felé. A döntésről hozott határozatot 8 napon belül írásban megküldi. 4. Szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az intézményvezető jogköre. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a nevelési év végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. 18

19 Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az intézményvezető által kijelölt időpontban beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Az intézményvezető megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá csoportlátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az intézményen kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A szakmai munkaközösség tagjai: - meghatározzák, hogy a munkaközösséget milyen területre hozzák létre, - milyen időtartamra hozzák létre - javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. Egy szakterülethez kapcsolódóan egy szakmai munkaközösség hozható létre A szakmai munkaközösség dönt: működési rendjéről, munkaprogramjáról szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről A szakmai munkaközösség véleményezi: a pedagógiai programot a továbbképzési programot a nevelés-oktatás eszközeinek kiválasztását szakterületét érintően a pedagógiai munka eredményességét a vezetői pályázat szakmai programját. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adhat: az intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez a pedagógusok minősítő eljárásának lebonyolításához a gyermekvédelmi feladatok ellátásával összefüggő feladatok végrehajtásához a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját szolgáló feladatok minél eredményesebb megvalósításához a pedagógusok szakmai munkájának támogatásához a nevelőmunka tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez A munkaközösség feladatai a pedagógusok munkájának segítésében: a munkaközösség profiljában tervező, elemző, értékelő tevékenység módszerek, eljárások segítése, megvalósítása, értékelése, közzététele a testületben módszertani értekezletetek és gyakorlati napok szervezése 19

20 a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása a munkaközösség tagjai szakmai fejlődésének, továbbképzésének irányítása, a megjelenő új szakirodalom tanulmányozása és felhasználása pályakezdő pedagógusok munkájának támogatása a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával. 5. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a szakalkalmazotti testület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a szakalkalmazotti testület döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a szakalkalmazotti testület választja, vagy az intézményvezető bízza meg. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája A mindenkori éves munkatervben meghatározottak szerint: - őszi-tavaszi nevelőtestületi értekezlet - nevelési évnyitó-, félévi-, nevelési évet záró értekezlet - szakmai napok - közös kirándulások, rendezvények. 6. Közalkalmazotti Tanács és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének helyi szervezete: - Az intézmény vezetősége támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését VI. SZÜLŐI SZERVEZETTEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Az óvodákban Szülői Szervezet, a bölcsődében Szülői Fórum működik. Az intézményi szintű Szülői Szervezetbe csoportonként 2 főt delegál a csoportok szülői közössége. Döntési jogkörükbe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkatervének meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a Szülői Szervezet/Szülői Fórum elnöke, tisztségviselői) a szülői közösségek tevékenységeinek szervezése. A Szülői Szervezet az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben javaslattételi és véleményezési joggal rendelkezik. 20

21 A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol: a pedagógiai program elfogadásakor az SZMSZ elfogadásakor a házirend elfogadásakor a munkaterv elfogadásakor (a nevelési év rendjének meghatározásában) az adatkezelési szabályzat elfogadásakor a fakultatív hit- és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásában a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módjának meghatározásában a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend nyilvánosságával kapcsolatosan a szülőket anyagilag is érintő ügyekben (pl. a szükséges ruházati felszerelésekkel kapcsolatosan) a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok összeghatárának megállapításakor vezetői pályázatnál az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan Az intézményi szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekeket érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény, tagintézmény, bölcsőde vezetőjétől. Az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a szakalkalmazotti testület értekezletén. A szülői szervezet elnökével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az óvodavezető-helyettes tart kapcsolatot. Az óvoda vezetője a szülői szervezet képviselőit legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. A Szülői Szervezet és a Szülői Fórum vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, véleményük jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény vezetője felelős. VII. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA, A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot, partneri viszonyt alakít ki számos szervezettel. Az intézményt külső kapcsolatokban elsősorban az intézményvezető, a tagóvodát/bölcsődét pedig a vezetőik képviselik. 1. Fenntartó A kapcsolattartás folyamatos, tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, az intézmény érdekeinek képviselete. 21

22 A kapcsolattartása formái: szóbeli, írásbeli tájékoztatás, beszámolók, elektronikus tájékoztatás, adatszolgáltatás, egyeztető tárgyalások. Kapcsolattartó személye: intézményvezető, tagóvoda-vezető, bölcsődevezető. 2. Egészségügyi ellátását biztosító szervezet Az intézmény a gyermek, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatást a szolgáltató szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben, az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. Az egészségügyi ellátás: az óvoda, bölcsőde orvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az orvos, védőnő elérhetőségét a faliújságra kell kifüggeszteni, valamint a nevelési év első szülői értekezletén ki kell hirdetni. A kapcsolattartás formái: gyermekorvos által végzett óvodai szűrővizsgálat / gerinc, lúdtalp rendellenességeinek szűrése, általános egészségi állapot vizsgálata/ évente bölcsődei orvosi vizsgálat: 1 éves kor alatt havonta, 1 éves kor felett negyedévente védőnő által végzett szűrővizsgálatok / beszéd-, látás-, hallásvizsgálat, magasság - súlymérés / évente, szükség esetén fogorvosi szűrővizsgálat/évente iskolaérettségi orvosi vizsgálat szóbeli tájékoztatás írásbeli tájékoztatás Kapcsolattartó személye: az intézményvezető, a tagóvoda-vezető, bölcsődevezető 3. Általános Iskola Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja az óvoda és az iskola nevelőmunkájának összehangolását, a két intézmény együttműködését. Alapelv a kapcsolattartásban a kölcsönös nyitottság, bizalom, egymás munkájának ismerete, megbecsülése, a gyermekek jogainak érvényesülése. A kapcsolattartás révén megvalósul a gyermekek fejlődésének utánkövetése. A kapcsolattartás formái: az óvodapedagógusok volt óvodásaikat ősszel meglátogatják iskolájukban. Tapasztalatcsere, beszélgetés a pedagógusok között. a tanköteles gyermekek látogatása az Apáczai Csere János Általános Iskolában első osztályos, volt óvodásaink részt vesznek rendezvényeinken: ŐSZÜNNEP, ovigaléria megnyitó, majális a leendő elsős tanítónők ellátogatnak az iskolába készülő gyermekekhez, ismerkedhetnek velük és megfigyelhetik őket óvodai életük során 22

23 4. Gyermekjóléti Szolgálat A gyermekvédelmi feladatokért felelős azonnal felveszi a kapcsolatot, ha: a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja, a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megoldani, esetmegbeszélésre tart igényt, a szolgálat beavatkozását szükségesnek ítéli. A kapcsolattartás formái: esetmegbeszélés rendszerességgel, illetve szükség szerint. A rendszeres kapcsolattartás szervezése, felügyelete, irányítása az intézményvezető által megbízott gyermekvédelmi felelős feladata. Tevékenységéről havi rendszerességgel konzultáció/beszámolás szükséges az intézményvezetővel. 5. Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Kapcsolat során segítik a pedagógusok nevelő munkáját, valamint az intézmény feladatainak ellátását. Ellátandó feladataik közül azokat vesszük igénybe, amelyekre a nevelési év folyamán szükség van. Együttműködés a Megyei Bázisóvodai tevékenység területén megállapodás alapján. 6. Pedagógiai Szakszolgálat Szeptemberben elvégzik a szakemberek a tanköteles gyermekek szűrővizsgálatát. Az eredmények alapján javaslatot tesznek a szükséges lépésekhez. Az óvodapedagógusok jelzései alapján az intézmény vezetője igénybe veszi a szakértői bizottság segítségét, ha a tanköteles korban lévő gyermek nem éri el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. A szakértői bizottság az elvégzett vizsgálatról szakértői véleményt küld. A fejlesztés szükségességéről, módjáról tájékoztatja az intézményt. Figyelemmel kíséri a fejlesztőpedagógusok munkáját, útmutatást, segítséget ad a fejlesztésben, dokumentációk készítésében. 7. Kapcsolat a Művelődési Házzal A felelős és a művelődésszervező a Művelődési Ház által felkínált programokat (gyermek színház, mozi) megbeszélik. Az intézmény gyermekei részt vesznek azokon a rendezvényeken, mely megfelel a gyermek életkori sajátosságainak. A Művelődési Ház dolgozóit vendégül látjuk rendezvényeinken. 8. Kapcsolat a művészeti óvodákkal munkaközösség keretén belül egymás munkáját ötletekkel, dokumentációkban való betekintéssel, segédanyagokkal segítik, Vas megye művészeti óvodái szakmai segítését, évenkénti továbbképzését szervezzük, testvéróvodákkal, részt veszünk a megyében szervezett tanévnyitó és egyéb értekezleteken, szakmai munkánkba betekintést nyerhetnek a BÁZIS napokon 9. Kapcsolat a bázisóvodákkal megyei munkaközösség országos rendezvények, tanácskozások, konferenciák, értekezletek szakmai együttműködés 23

24 10. Kapcsolat a tehetséghálózat tagjaival Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Óvodapedagógusok Országos Tehetségsegítő Tanács MATEHETSZ Tehetségpontok 11. Történelmi egyházak képviselői Az óvodák kötelesek biztosítani a hitoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az egyházak képviselőivel az intézményvezető, illetve a tagóvoda vezető tartják a kapcsolatot. 12. Alkalom szerinti kapcsolatok: Civil szervezetek, művészeti együttesek A kapcsolattartók személye minden évben a nevelési évet nyitó értekezleten kerül megválasztásra. VIII. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE Az intézményben a nevelési év rendjét az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A nevelési év szeptember 1-től következő év augusztus 31-ig tart. 1. Az intézmény nyitvatartási rendje Intézményegységek megnevezése Székhelyóvoda Söptei Tagóvoda Bölcsőde Napi nyitvatartási idő Nyitva tartás ideje 11 óra ig 10 óra ig 11 óra ig Az óvoda és a bölcsőde hétfőtől péntekig ötnapos munkarenddel működik. Eltérő az óvodai, bölcsődei munkarend, ha az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is megváltozik és rendelettel történő kihirdetésre kerül. Nyáron az óvodák, bölcsőde a fenntartó döntése alapján meghatározott időpontban tartanak zárva. Ilyenkor történik az óvodák, bölcsőde szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárva tartás ideje alatt az intézményvezető által megállapított napokon a hivatalos ügyek intézésére ügyeletet kell tartani. Az ügyeleti beosztást a szabadságok figyelembevételével az intézményvezető készíti el. 24

25 A nyári leállás és az értekezletek zárva tartásának időpontjára szükség esetén ügyeletet biztosítunk. Az óvodák, bölcsőde nyári zárva tartásáról legkésőbb február l5-ig, a nevelés nélküli munkanapokról előtte 7 nappal a szülőket értesíteni kell. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézmény vezetője, illetve a tagóvoda-vezető, bölcsődevezető engedélyezi (az intézményvezető tájékoztatása után). A nevelés nélküli munkanapok, valamint az ünnepek időpontjáról az első szülői értekezleten tájékoztatást kell adni, valamint minden csoport faliújságján szeptemberben ki kell függeszteni és az óvoda honlapján meg kell jeleníteni. A megvalósulás ellenőrzéséért az intézményvezető a felelős. Az óvodát, bölcsődét reggel a munkarend szerint érkező dajka, illetve kisgyermeknevelő nyitja és délután zárja. Az óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők, dajkák váltott műszakban (heti váltásban) dolgoznak. Az intézmény dolgozói feladataikat az éves munkaterv, munkaköri leírások, munkaidő beosztás szerint végzik. 2. Az intézmény belépés és benntartózkodás rendje 2.1. Gyermekek intézményben tartózkodási rendje A gyermek minden esetben szülői kísérettel érkezik az intézményekbe. Érkezést követően a gyermeket a szülők az óvodapedagógusnak/kisgyermeknevelőnek adják át, távozáskor pedig szintén az óvodapedagógustól/kisgyermeknevelőtől kérik ki. A gyermekek az udvaron és az épületben csak az intézményben dolgozók felügyelete mellett tartózkodhatnak. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó, és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, mely: a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetéséhez és óvodapedagógusnak, kisgyermeknevelőnek való átadásához, valamint a kísérő távozásához szükséges, a gyermek távozásakor: a gyermek óvodapedagógustól, kisgyermeknevelőtől való átvételéhez, átöltöztetéséhez, valamint a távozáshoz- szükséges A vezetők benntartózkodása Az intézmény zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Ennek érdekében a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Vezetői beosztás megnevezése Az intézményben való tartózkodás rendje Intézményvezető Kötelező óraszám: 10 Intézményvezető helyettes Kötelező óraszám: 24 Söptei tagóvoda-vezető Kötelező óraszám: 26 Bölcsődevezető Heti munkaideje: 40 óra. Gyermekek között eltöltendő kötelező órája: 30 óra Abban az időben, amikor az intézményvezető nem tartózkodik az intézményben helyettesítése a helyettesítési rend alapján történik. 25

26 Reggel , illetve között, délután ig illetve ig terjedő időben a vezető/vezetők helyettesítésének ellátásában közreműködik a munkarend szerint munkát végző óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők közül a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező pedagógus Alkalmazottak benntartózkodása Az alkalmazottak munkaidő beosztását az éves munkaterv tartalmazza. Attól eltérni csak az intézményvezető, intézményvezető-helyettes, illetve a tagóvoda vezetőjének előzetes engedélyével lehet. Az alkalmazottak a nyitvatartási időn túl az intézményben csak az intézményvezető, tagóvodavezetők, bölcsődevezető engedélyével tartózkodhatnak. Az óvodapedagógus, kisgyermeknevelő hiányzása esetén elsősorban a saját csoportban dolgozó váltótárs látja el a helyettesítést Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése, benntartózkodása Az intézménybe érkezőt fogadó alkalmazott az illetőt a vezető irodájába kíséri, aki belépéséhez kapcsolódóan rendezi, intézi kérését. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézményvezetőnek jelenti be. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel való egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az intézményvezető, tagóvoda-vezető engedélyezik. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint minden más személy. A külön engedélyt az intézmények vezetőitől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Előzetes vezetői megbeszélés alapján tartózkodatnak az óvodában, bölcsődében: az alapfokú gyermekintézmények képviselői az egészségügyi ellátást biztosítók a fenntartó képviselői a pedagógiai szakszolgált látogatói hitoktató logopédus szervezett programok résztvevői. Az óvodai, bölcsődei csoportok látogatását más személyek részére szintén az óvodavezető illetve a bölcsődevezető engedélyezi Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai Belépésüket kötelező módon jelezni kell az intézményvezetőnek, a tagóvodavezetőnek, bölcsődevezetőnek. Benntartózkodásuk, tevékenységük vezetői engedélyhez kötött, aki döntése meghozatalában kötelező módon veszi figyelembe az intézmény jellegét. Az intézmény vezetője engedélyezheti kereskedők belépését, benntartózkodását 26