A HOLLÓKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A HOLLÓKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A fenntartói jóváhagyás dátuma: Készítette: Nagy Katalin igazgató Hollókő 2013.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése A szervezeti és működési szabályzat hatálya A szervezeti és működési szabályzat megtekintése Az intézmény jogállása Alapító okirat Az intézmény alapfeladatai Az intézmény fenntartója, működtetője Az intézmény gazdálkodása Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézmény működésének, fejlesztésének forrása Az intézmény vállalkozási tevékenysége Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetője Az intézményvezető át nem ruházható jogkörei Az intézményvezető kiemelt feladatai Kiadmányozás Az intézményi bélyegzők használata Az igazgatóhelyettes, ügyrendi helyettes Az ügyrendi helyettes személye Az ügyrendi helyettes jogköre és felelőssége A helyettesítés rendje A nevelőtestület A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület döntései A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés elvei A belső ellenőrzés rendje Az iskolai közösségek és kapcsolattartásának rendje Az osztályközösségek Az iskolai diákönkormányzat A diákok tájékoztatása A szülői munkaközösség A szülők tájékoztatása A szülők szóbeli tájékoztatása A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény külső kapcsolatai Az iskolaorvos Az iskolai védőnő Az iskolai egészségügyi ellátás rendje A gyermekjóléti szolgálat

3 7.5. Az intézmény egyéb külső kapcsolatai A működés szabályai Az intézmény alapdokumentumai A pedagógiai program Éves munkaterv A tanítási órák, óraközi szünetek rendje Az intézmény munkarendje Az intézmény nyitva tartása A vezetők intézményben való tartózkodása A közalkalmazottak munkarendje A pedagógusok munkaideje A pedagógusok munkaköri kötelessége Az osztályfőnök feladata és hatásköre Az intézményben dolgozó pedagógusok és egyéb alkalmazottak feladata A nem pedagógus munkakörűek munkarendje A tanulók munkarendje Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások rendje Tanulószobai foglalkozások Szakköri foglakozások Önképzőkörök A hit- és vallásoktatás Felzárkóztató foglalkozások Versenyek és bajnokságok Tanulmányi kirándulások Egyéb programok, rendezvények szervezése Ünnepélyek és hagyományápolás Az intézmény hagyományos rendezvényei A hagyományápolás külsőségei A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A tanulók jogállása A tanuló felvételének feltételei, eljárási rendje Fegyelmi eljárás szabályai Fegyelmi bizottság A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai Fegyelmi büntetések Az intézményre vonatkozó szabályok A látogatás rendje, belépés és benntartózkodás rendje a nem jogviszonyban állók számára Karbantartás és kárrendezés Rendkívüli esemény esetén (bomba- és tűzriadó) szükséges teendők Tűz esetén szükséges teendők Bombariadó esetén kötelező teendők Óvó- védő előírások az intézményben A tanulók számára előírt balesetvédelmi szabályok A tanulóbalesetek megelőzésének feladatai Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága A nemdohányzók védelméről szóló intézkedések A dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellátásáról szóló intézkedések

4 Záró rendelkezések Mellékletek Adatkezelési szabályzat Munkaköri leírásminták A könyvtár

5 A HOLLÓKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, valamint a végrehajtására kiadott, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 EMMI rendelet a köznevelési törvény végrehajtásáról valamint a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján a Hollókői Általános Iskola szervezetének felépítését, valamint működésének szabályait az alábbiak szerint állapítom meg. 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a Nemzeti Alaptanterv, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. (2) A Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ) a nevelőtestület fogadja el, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző Szervezeti és Működési szabályzata. A működéshez szükséges többletköltség esetén a fenntartó egyetértése szükséges. (3) A Szervezeti és Működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi tanulójára és közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára nézve kötelező érvényű A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 16/2013 (II.28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról A Munka törvénykönyve évi XXII. Törvény (Mt) évi XXXI. Törvény a Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. Törvény (Kjt.) 5

6 1. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete március 22-én fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerülhet sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy a szülők, illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Jelen SZMSZ felülvizsgálata minden tanév elején történik. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni: 1. Az iskola azon alkalmazottaival, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint 2. Azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, és meghatározott körben használják helyiségeit. 3. Az intézményi SZMSZ-t nyilvánosságra kell hozni és közzé kell tenni a hatályba lépést követő első szülői értekezleten A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed: 1. az iskolába járó gyermekek közösségére 2. a gyermekek szüleire, illetve törvényes képviselőire 3. a nevelőtestületre 4. az intézményvezetőre és helyetteseire 5. a nevelő - oktató munkát segítőkre 6. egyéb munkakörben dolgozókra 7. az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra 1.4. A szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben. 2. Az intézmény jogállása (1) Az intézmény Hollókő Község Önkormányzatának képviselő-testülete által alapított, január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogi személyiségű szervezeti egységeként működő köznevelési intézmény. (2) Fenntartója január 1-jétől a Hollókő Községi Önkormányzat jogutódja, az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt álló Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK), amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként gyakorolja az intézmény felett a jogszabályban meghatározott fenntartói, irányítói jogokat, továbbá Hollókő Község Önkormányzata által aláírt megállapodása alapján vagyonkezelői jogot gyakorol az intézmény és a hozzá tartozó telek vonatkozásában. Az intézmény működési területe - a jogszabályokban meghatározott iskolai körzetek alapján - elsősorban hollókői lakhellyel rendelkező szülők gyermekeinek nevelése, oktatása. 6

7 2.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. Az intézmény hivatalos megnevezése: Hollókői Általános Iskola Székhelye: 3176 Hollókő, József Attila út 1. Típusa: általános iskola (alsó tagozat, 1-4 osztály) Oktatási azonosítója: Alapító okiratának kelte: Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kijelölt Szécsényi Tankerület Az intézmény képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez Az intézmény alapfeladatai Az intézmény alaptevékenysége: alapfokú oktatás (1-4. évfolyamon). Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok: Szakf.sz. Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Többi tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) - logopédiai ellátás - gyógytestnevelési feladatok Fejlesztő nevelés (1-4. évfolyam) Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 2.3. Az intézmény fenntartója és működtetője A Kormány a 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése c) pontja értelmében az állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartói jogai és kötelezettségei gyakorlására január 1-jei hatállyal Hollókő Község Önkormányzata által létrejött átadás-átvételi szerződés alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szécsényi tankerületét jelölte ki az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervként. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 74. (1) bekezdése alapján január 1-jétől a Hollókői Általános Iskola intézményével kapcsolatos fenntartói, működtetői, valamint egyes irányító jogokat és kötelezettségeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szécsényi tankerülete képviseletében Mohácsi László tankerületi igazgató látja el. 7

8 Fenntartó, működtető: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ székhelye: 1055 Budapest, Szalay u képviseli: Mohácsi László tankerületi igazgató statisztikai számjele: A szervezeti egysége vezetője: Nagy Katalin intézményvezető Típusa: összevont, alsó tagozattal (1-4. osztály) rendelkező intézmény Engedélyezett csoportszám: 4 Engedélyezett pedagógus létszám: 3 fő, Alkalmazottak összlétszáma: 4 fő Tagintézmény: nincs 3. Az intézmény gazdálkodása 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre (1) A Szécsényi Tankerület önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként gyakorolja az intézmény felett a jogszabályban meghatározott fenntartói, irányítói jogokat. Az intézmény gazdasági, pénzügyi feladatait a fenntartó jóváhagyásával folytatja munkaügyi feladatait az intézmény székhelyén a vezető látja el. Az intézmény fenntartási és működési költségét a fenntartó biztosítja. (2) Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Hollókő Község Önkormányzata gyakorolja. Hollókő Község Önkormányzata január 8-án kötött határozatával az intézmény székhelyét képező épületet/épületrészt, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóság feletti vagyonkezelő jogait (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint átadta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ számára. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanokat a fenntartó hozzájárulása nélkül nem adhatja bérbe. 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása (1) Az intézmény gazdasági feladatait a KIK által kijelölt Szécsényi Tankerület szervezeti és működési szabályzatában meghatározott jogkörökkel - a tankerületi igazgató által megbízott felelős személy, gazdaságvezető látja el. Az intézmény önállóan nem rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett. (2) Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyezés teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet az illetékes tankerület személyi állományából írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett gyakorol. (3) Az intézmény térítési díjak beszedésére, házipénztár kezelésére nem jogosult. (4) Az intézmény vezetője szakmai teljesítés igazolására jogosult. A tankerületi igazgató ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű. 8

9 (5) Az intézmény munkaügyi feladatait ugyancsak a Szécsényi tankerületi igazgató által megbízott és felhatalmazott jogkörrel rendelkező, tankerületben foglalkoztatott köztisztviselő látja el Az intézmény működésének, fejlesztésének forrása Az intézmény működéséhez szükséges fedezetet, a fenntartó (KIK) által engedélyezett többletszolgáltatásokból, többletlétszámokból adódó kiadásokat az állami költségvetés biztosítja Az intézmény vállalkozási tevékenysége (1) A közoktatási intézmény bevétel szerzés céljából vállalkozási tevékenységet nem folytathat. (2) Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását az intézményvezető javaslatára, az érintett közösségek véleményének kikérésével a KLIK szécsényi tankerületének igazgatója dönt. 9

10 4. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetője (1) A kinevezési jogkör gyakorlója - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kijelölt szécsényi tankerületi igazgató, a munkáltatói jogokat az intézményvezető látja el. (2) Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt. A munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. (3) Az igazgató vezetői tevékenységét az ügyrendi helyettes közreműködésével látja el. (4) Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. (5) Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a munkaszerződésében rögzített munkaköri leírás és a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény állapítja meg. (6) Az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért. (7) Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - át nem ruházott - feladatokat. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére átruházhatja Az intézményvezető át nem ruházható jogkörei Kizárólagos jogkörébe tartozik: gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogokat az intézmény közalkalmazottai felett, szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; bizonyítványokat, hivatalos iratokat ír alá felelős a vizsgák szabályszerű megtartásáért, fegyelmi ügyekben dönt, az ügyrendi helyettes megválasztása, a karbantartási és beruházási terv elkészítése, az intézmény hivatalos képviselője a hatályos törvények és rendelkezések megismerése és megtartása órák látogatása azok megbeszélése a pedagógusokkal egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében 10

11 Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelőtestület vezetése; a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; előkészíti az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait, döntésre előkészít a működéssel, feladatellátással kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; a szülői szervezettel (közösséggel), diákönkormányzattal való együttműködés; szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az intézményvezető felel: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért az intézményi szabályzatok elkészítéséért (SZMSZ, pedagógiai program) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért; a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. az illetékes tankerületi igazgató felé történő jelentési, egyeztetési kötelezettség megtartásával a rendkívüli szünet elrendeléséért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, a takarékos gazdálkodásért Kiadmányozás Az intézményvezető feladatainak ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. A fent hivatkozott utasításban az intézményvezető számára meghatározottak szerint kiadmányozza: a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; 11

12 az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; a közbenső intézkedéseket; a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat Az intézményi bélyegzők használata Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az ügyrendi helyettes minden ügyben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor Az igazgatóhelyettes, ügyrendi helyettes Az intézmény tanulói létszáma és a évi CXC. számú Nkt. 1. sz. melléklete alapján iskolánkban kinevezett igazgatóhelyettes nincs, ezért feladatkörét az igazgató által kijelölt ügyrendi helyettes látja el Az ügyrendi helyettes személye (1) Az intézményvezető feladatait az ügyrendi helyettes közreműködésével látja el. A helyettesi megbízást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. (2) Az ügyrendi helyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy Az ügyrendi helyettes jogköre és felelőssége (1) Az ügyrendi helyettes munkáját munkaköri leírása alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. A helyettes felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az igazgató által rá bízott feladatokért. (2) A helyettes hatásköre az intézményvezető távollétekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. (3) Az ügyrendi helyettes beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. (4) Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja a helyettesre vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az ügyrendi helyettes felhatalmazását. (5) Az ügyrendi helyettes az igazgatónak tartozik közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 12

13 4.3. A helyettesítés rendje (1) Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel általános helyettese helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a teljes vezetői jogkörként fenntartott hatásköröket is, ha arra külön írásos intézkedésben kap meghatalmazást. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. (2) A helyettesnek átadott feladat- és hatáskörök: a tanulók felvételi ügyeiben való döntés az órarend készítésével kapcsolatos döntések, a választott tantárgyak meghirdetése, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések joga az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviselete és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés posta felbontása és megválaszolása az igazgatóval egyetértésben, ügyeletek és délutáni foglalkozások tervezése, megszervezése, folyóiratok, nyomtatványok megrendelése, naplók, dolgozatok, mérések ellenőrzése, tanügy-igazgatási feladatok adminisztrálása (beiratkozás, felvételi, kimaradás, stb.) szülői fogadóórák és értekezletek megszervezése, intézmény képviselete megbízás szerint, iskolaorvosi vizsgálat megszervezése, a munka, és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítása és ellenőrzése, az ilyen irányú tanfolyamok megszervezése, a túlórák, helyettesítések összegyűjtése, a leltározás megszervezése igazgató távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót, ha arra külön írásos intézkedésben felhatalmazást kap A nevelőtestület (1) A nevelőtestület a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Az alkalmazotti közösséget jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. (2) A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalója. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Óra elhagyására vagy cseréjére csak komoly ok miatt kerülhet sor. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára az intézményvezető mentort jelöl ki, aki segíti és figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőjének. (3) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. 13

14 (4) A kapcsolattartás formái értekezletek, megbeszélések, fórumok. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. (5) A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (6) A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. (7) A hivatali titok megőrzésére az iskola minden dolgozója köteles A nevelőtestület feladatai és jogai (1) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. (2) Az iskola életével, hivatalos ügyeivel kapcsolatos intézkedések, viták - a tájékoztatás célját szolgáló anyagok kivételével - szolgálati titkok, ezt a nevelőtestület minden tagja köteles megőrizni. (3) A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. (4) A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. (5) Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy oktatási programot munkáltatói engedéllyel otthonukban is használhatnak saját gépükre telepítve. (6) A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, a helyi tanterv elfogadása; a tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, osztályozó vizsgára bocsátása a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, javaslattétel a szükséges taneszközök, tankönyvek kiválasztására, beszerzésére; javaslattétel továbbképzésre, átképzésre; továbbképzési program elfogadása a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése (7) A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, 14

15 az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, külön jogszabályban meghatározott ügyekben A nevelőtestület értekezletei (1) A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében nevelőtestületi értekezleteket tart a tanév során. Az értekezletek időpontját, témáját az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. (2) A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. (3) A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. (4) A nevelőtestület rendes értekezletei: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint). (5) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról dönthet az igazgató vagy rendkívüli okok miatt kezdeményezheti a nevelőtestület is. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. (6) Ha az iskolai szülői szervezet, (közösség), iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. (7) A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója (vagy helyettese) készíti elő. (8) A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja és dönt a következőkben: - szervezeti és működési szabályzat, - a pedagógiai program, - a házirend, - a munkaterv, a tanév rendje (tanévnyitó értekezlet), - a fegyelmi ügyekben, - a tanuló osztályozó vizsgára bocsátása, - szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása, - az iskolai munkára irányuló átfogó beszámoló, elemzés elfogadásáról (9) A nevelőtestületi értekezletre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési vagy véleményezési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az igazgató adhat felmentést A nevelőtestület döntései (1) A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. (2) A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni, az értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül egy hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. (3) A nevelőtestület javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. 15

16 (4) Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai (1) A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítéléséről az iskola igazgatója dönt augusztus 31-ig. Az intézmény pedagógusai egyforma részt vállalnak az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében valamint a helyi tantervek előkészítésében és bevezetésében, ezért egyenlő arányban részesülnek a kereset-kiegészítés mértékében. (2) Az intézményben teljesítménypótlékot nem alkalmazunk. (3) A 20/2012 EMMI rendelet alapján 2013/2014-es tanévtől kezdődően a pedagógusok minősítését és az ez alapján járó bérezés elbírálását a kormányhivatalok által megbízott országos szakértők végzik pedagógiai-szakmai ellenőrzések keretében. 16

17 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 5.1. A belső ellenőrzés elvei (1) A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység eredményességének, hatékonyságának mérése. Biztosítja az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola Pedagógiai Programja szerint előírt) működését. Az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltat a pedagógusok munkavégzéséről, valamint megfelelő számú adatot és tényt szolgáltat az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Az ellenőrzési ütemterv az iskolai Munkaterv része. (2) Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. (3) Az igazgató az ellenőrzési ütemterv alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. (4) Az igazgató az általa szükségesnek tartott esetekben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. (5) Az ellenőrzés kiterjed a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének, módjának, minőségére, az iskola Pedagógiai Programjában kitűzött célok teljesítésére, feladatok megvalósulására, az iskola éves Munkatervében foglalt feladatok ellátásra, a szakmai dokumentumok ellenőrzésére, és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. (6) Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő oktató munka belső ellenőrzése során: A pedagógusok munkafegyelme A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása A nevelő oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja A tanár diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása A nevelő oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: előzetes felkészülés, tervezés a tanítási óra felépítése és szervezése a tanítási órán alkalmazott módszerek a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (tantárgyi eredménymérések) a tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg. a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, (7) A belső ellenőrzési rendszer átfogja az intézményi nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. (8) A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az intézmény vezetője felelős. 17

18 (9) Az ellenőrzés módszerei: 1. Tanítási órák látogatása; 2. beszámoltatás szóban, vagy írásban Az ellenőrzés módszere és technikája az ellenőrzés céljaihoz, és szempontjaihoz igazodik. (10) Az intézmény igazgatója minden pedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év folyamán. Az egyes területek ellenőrzésébe bevonhatja a vezető helyettest. (11) Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett pedagógusokkal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. (12) Az ellenőrzés fajtái: tervszerű, munkatervben rögzített időtartamban és szempontok alapján alkalomszerű ellenőrzés célja: a problémák feltárása, megoldása eredményesség mérése a napi felkészültség mérése 5.2. A belső ellenőrzés rendje (1) Az ellenőrzés célja az éves ellenőrzési tervben szerepel. A helyettes és az igazgató készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. (2) Az ellenőrzési ütemterv az iskolai Munkaterv része, végrehajtásáért az intézményvezető és helyettese a felelősek. A belső ellenőrzés általában meghatározott munkaterv szerint folyik, de az igazgató rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a munkaközösség, vagy a Szülői Szervezet is. (3) Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés: 1. területeit 2. módszerét és 3. ütemezését Az ellenőrzési tervet az iskolában nyilvánosságra kell hozni. (4) Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: 1. az igazgató helyettes, 2. munkaközösség és 3. a Szülői Szervezet (5) A tanítási év záró értekezletén értékeljük a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, további feladatokat. (6) Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai Munkaterv részét képező Pedagógiai munka éves ellenőrzési terve határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. (7) Az iskola Intézményi Minőségirányítási Programja tartalmazza az iskolában a nevelőmunka ellenőrzési, értékelési és minőségirányítási rendszerét. 18

19 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka ellenőrzése Az ellenőrzés területe Ellenőrzésre jogosult Az ellenőrzés ideje A nevelő-oktató munka Igazgató és Évente színvonala a tanítási órán helyettese többször A nevelő-oktató munkához kapcsolódó pedagógiai dokumentáció Kapcsolattartás a szülőkkel Évente Feljegyzés Tanórán és iskolán kívüli tevékenységek szervezése Felzárkóztatás, hátránykompenzáció Tehetséggondozás A tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása A pedagógusra bízott tanterem rendezettsége, dekorációja A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének a szintje Iskolai ünnepélyek, évfordulók, programok megrendezése Versenyek, vetélkedők szervezése, pályázatok írásában való részvétel Igazgató és a helyettes Igazgató és a helyettes A Az ellenőrzésről Őrzési Az ellenőrzés dokumentálás módja készült dokumentum elhelyezése idő eredményeiről tájékoztatást kap Feljegyzés Ellenőrzési napló Egy év Ellenőrzött pedagógus Feljegyzés, Igazgató aláírás Az általános tapasztalatokról a tantestület Aláírás Feljegyzés, önértékelés Ellenőrzési napló, önértékelési lap PDCA működtetése A tapasztalatok beépítése az éves intézményértékelésbe, munkatervbe 19

20 Pedagógiai ellenőrzés színterei iskolánkban Tanórához és szabadidős tevékenységhez kapcsolódó - óralátogatás (pályakezdő új kolléga) - dokumentumok ellenőrzése - szemléltető eszközök használata - taneszköz, tankönyv kiválasztása és felhasználása, gazdaságossága - gyakorlati életre való felkészítés - rendezvények, ünnepségek - napközi, tanulószoba, könyvtár, fakultáció, szakkör, korrepetálás Iskolán kívüli tevékenység - fogadóórák, szülői értekezletek - közművelődési intézmények látogatása, (múzeum, színház, könyvtár, levéltár) - turisztika, kirándulás, táborozás - SZM Minőségfejlesztés - tanulói szokásrendszer - mérések, vizsgálatok (tantárgyi követelmények, szintek összehasonlító vizsgálata az országos átlageredményekhez - értékelés, osztályzatok aránya, szülői tájékoztatás, partneri elégedettség mérése - belső szabályzók betartásának ellenőrzése Pedagógiai módszerek, eljárások - bánásmód, - szociális érzékenység - empátia - pozitív értékelés Egyéb - gyermekvédelem - továbbtanulás - beiskolázás - ügyeleti rendszer - házirend - tanítás nélküli munkanapok felhasználása - iskolai munkaközösségek együttműködési szintje - továbbképzéseken való részvétel ellenőrzése - SZMSZ betartása - IMIP végzése

21 6. Az iskolai közösségek és kapcsolattartásának rendje 6.1. Az osztályközösségek (1) Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. (2) Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására és az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. (3) Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén. (idegen nyelvi órák, informatika) 6.2. Iskolai diákönkormányzat Az intézmény keretei között oktatott gyerekek életkoruk alapján nem képesek jogaikat szervezeti formában képviselni, ezért iskolai diákönkormányzat létrehozása nem indokolt. A diákönkormányzat törvény által előírt döntési, véleményezési és egyetértési jogát a szülői munkaközösség-vezetők gyakorolják, valamint a diákok érdekeit is ők képviselik A diákok tájékoztatása (1) A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. (2) Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két témazáró dolgozatot lehet íratni. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. (3) A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, tanítójától vagy a döntés hozójától. (4) A diákközösséget érintő döntéseket kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni A szülői munkaközösség (1) Egy osztály tanulóinak szülői közösségével a gyermekközösséget vezető osztálytanító illetve osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. (2) A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet, azaz Szülői Munkaközösséget (a továbbiakban: SzM) hoznak létre. Az intézményben Szülői Munkaközösség működik, melynek képviseletében eljáró személyeit a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg, így ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. (3) A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, tevékenységének megszervezéséről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről.

22 (4) A szülői közösség intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség vezetői írásban juttatják el az intézmény vezetőségéhez. (5) A szülői munkaközösség vezetőit az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. (6) A SzM vezetői közvetlen kapcsolatot tartanak az intézményvezetővel és tanévenként egyszer beszámolnak a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. (7) A nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői munkaközösség véleményét is. (8) Az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdéséhez az iskolai szülői munkaközösség egyetértése is szükséges. (9) A szülői munkaközösség véleményezési jogot gyakorol a közoktatási törvény által előírt kérdésekben: 1. az SZMSZ 2. a Házirend 3. Pedagógiai Program elfogadásakor 6.5. A szülők tájékoztatása A szülők szóbeli tájékoztatása (1) Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. (2) A szülői értekezletek: Az osztályok szülői közössége számára az iskola tanévenként legalább két, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A tanévnyitó szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól, ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. (4) A szülői fogadóórák rendje: Az iskola pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell kérnie az érintett pedagógustól A szülők írásbeli tájékoztatása (1) Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. 22

23 (2) Az első évfolyamon tanulók félévkor és év végén szöveges értékelést, a másodiknegyedik évfolyamon félévkor és évvégén is jeggyel történő értékelést kapnak tanulmányaikról. Évközben az osztályfőnök írásban értesíti a szülőket a tanulók tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról havi gyakorisággal. (3) Az osztályfőnök a tanuló ellenőrzője által tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal az esemény előtt. Az előbbi módon tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. (4) A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelést és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni. (5) Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet értékelésének azonosságát. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni. 7. Az intézmény külső kapcsolatai (1) Az intézményvezető szakmai feladatainak ellátása, valamint az intézmény fenntartása érdekében kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, az intézmény működtetése kérdésében a tankerületi munkatársakon kívül az illetékes települési önkormányzat képviselőjével. (2) Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. Az iskolaegészségügyi ellátását a fenntartó biztosítja. Az iskola igazgatója biztosítja a kapcsolattartást az alábbi személyekkel: az iskolaorvos, az iskolai védőnő. gyermekjóléti szolgálat 7.1. Az iskolaorvos Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója. Az iskolaorvos munkájának ütemezését, a diákok tervezett szűrővizsgálatának időpontját minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. 23

24 7.2. Az iskolai védőnő A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Rendszeresen elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatójával. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.) Az iskolai egészségügyi ellátás rendje (1) Az intézmény tanévenként 1 alkalommal orvosi, fogorvosi vizsgálatot biztosít a tanulók számára. (2) Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: a tanulók évfolyamonkénti orvosi vizsgálata, ortopéd szűrése, a könnyített- és gyógytestnevelés szűrővizsgálata, besorolásának elkészítése, a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, színlátás és látásélesség vizsgálat, a tornaterem és a mosdó helyiségek közegészségügyi ellenőrzése, rendszeres higiéniai (elsősorban fejtetvesség) vizsgálat megszervezése fogászati szűrés megszervezése. (3) A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. A szűrővizsgálatok időpontjáról és tárgyáról az osztálytanítója, osztályfőnöke előre tájékoztatja a tanulót. A szűrővizsgálatokon való részvétel kötelező. (4) Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni. Az osztályfőnökök feladata, hogy osztálya tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek. (5) Az iskolaorvos a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében az élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) osztályfőnöki órán, illetve igény szerint felvilágosító előadásokat tart Gyermekjóléti szolgálat A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje: Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69. (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekés ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával, aki figyelemmel kíséri a kötelezően iskolába járó gyermekek kimaradásának okait és intézkedik a megfelelő segítségnyújtásról. Szükség esetén kéri a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. 24