Szervezeti és működési szabályzat 2013.

Átírás

1 2013. Készítette: Puskásné Ömböli Mária igazgató

2 Tartalomjegyzék Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 4 A köznevelési intézmény adatai, feladatai... 5 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézményvezető feladat- és hatásköre Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök A vezetők közötti feladatmegosztás A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje... 9 Az intézmény működési rendje A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje A tanulók fogadásának és a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A pedagógusok munkarendjének szabályozása, a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásuk rendje A nem pedagógus munkavállalók munkarendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel Az ünnepélyek, megemlékezések rendje A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A tanuló által előállított dologgal kapcsolatos tanulót megillető díjazás mértéke és megállapításának szabályai Az iskolai tankönyvellátás rendje A vezetők és a szervezeti egységek, az iskola közösségeinek kapcsolattartása A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formája és rendje A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formája és rendje A vezetők és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás formája és rendje Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A vezetők és a szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás, együttműködés formája és rendje A vezetők és az intézmény nevelőtestülete közötti kapcsolattartás formája és rendje Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája és módja A pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás Iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézményi védő, óvó előírások

3 1. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendő Az intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az elektronikus úton előállított dokumentumok hitelesítési és kezelési rendje A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai Versenyen részt vevő tanulókat megillető kedvezmények Munkaköri leírásminták Tanár, tanító munkaköri leírásminta Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírásminta A szakmai munkaközösség-vezető kiegészítő munkaköri leírásminta Iskolatitkár munkaköri leírásminta Pedagógiai asszisztens munkaköri leírás-mintája A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladata Az iskolai könyvtár működése A könyvtári állomány elhelyezése A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Mellékletek Gyűjtőköri szabályzat számú melléklet Az iskolai könyvtár használatának szabályzata számú melléklet A könyvtárostanár munkaköri feladatai számú melléklet Katalógusszerkesztési szabályzat számú melléklet Tankönyvtári szabályzat számú melléklet Záró rendelkezések Legitimáció Melléklet Adatkezelési szabályzat

4 Általános rendelkezések 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 368/2011. (XII.31) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 16/2013.(II.28.) EMMI rendelet 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban véleménynyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt: - az iskolaszéknek, - az iskolai szülői munkaközösségnek, - a diákönkormányzatnak - a nemzetiségi önkormányzatnak Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete március 27-i határozatával fogadta el. 4

5 A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával szeptember 1-jével lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az SZMSZ nyilvános. A tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, az iskola könyvtárában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. A köznevelési intézmény adatai, feladatai 1. Hivatalos neve: Deák Ferenc Általános Iskola 2. Feladatellátási helye: Székhelye: 7030 Paks, Tolnai út 19. Telephelye: 7030 Paks, Dózsa György út Alapító és fenntartó neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca Típusa: általános iskola 5. OM azonosító: Alapfeladata: A. Székhely 6.1. Köznevelési alapfeladatok: általános iskolai nevelés-oktatás felső tagozat német nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása, nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 6.2. Felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám:268 fő 6.3. Iskolatípusonként az évfolyamok száma:5-8. évfolyam 6.4. Iskolai könyvtár ellátásának módja:saját szervezeti egységgel B. Telephely 6.5. Köznevelési alapfeladatok: általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat német nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása, nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 6.6. Felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám:268 fő 6.7. Iskolatípusonként az évfolyamok száma:1-4. évfolyam 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint: székhely pontos cím: 7030 Paks, Tolnai út 19. helyrajzi szám: 3832/4, 3832/3 5

6 hasznos alapterület: 1436 nm, 841 nm jogkör: vagyonhasználati jog működtető neve: Paks Város Önkormányzata 7030 Paks, Dózsa György út feladatellátási hely szerint: telephely pontos cím: 7030 Paks, Dózsa György út 91. helyrajzi szám: 3333 hasznos alapterület: 966 nm jogkör: vagyonhasználati jog működtető neve: Paks Város Önkormányzata 7030 Paks, Dózsa György út Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti diagram tartalmazza. 1. Az intézményvezető feladat- és hatásköre Az igazgató a KLIK jogi személyiségű szervezeti egységeként működő köznevelési intézmény felelős vezetője. Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Az intézmény vezetése körében az intézményvezető 6

7 szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettes felhatalmazását A kiadmányozás és a képviselet szabályai Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja. A fent hivatkozott utasításban az intézményvezető számára meghatározottak szerint kiadmányozza: a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; a közbenső intézkedéseket; a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. A jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli 7

8 eseményre vonatkozó ügyiratokat az igazgatóhelyettes írja alá. Szervezeti és működési szabályzat Az intézmény hivatalos képviseletére az intézmény vezetője jogosult. Az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban jogosult a médiában nyilatkozni Jogkörét esetenként átruházhatja helyettesére, vagy az intézmény dolgozóira. 2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: az általános igazgatóhelyettes, az iskolatitkár. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az igazgató által rá bízott feladatokért. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. 3. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök - az általános igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések joga, - a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések joga, - az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviselete és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés joga, 4. A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, 8

9 a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének hatékony és jogszerű működtetéséért. A belső ellenőrzés alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A pedagógiai munka belső ellenőrzése: az intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, a szülői közösség, és a tanuló közösség (iskolaszék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: az intézmény vezetője, az intézményvezető helyettese, helyettesei, külső szakértő felkérésre. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 9

10 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezlet, óralátogatás, felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése, kompetencia felmérések eredményei, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), adminisztrációs feladatok elvégzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az éves munkatervben elfogadott feladatok végrehajtása Az intézmény működési rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. 1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat / intézményi szakmai alapdokumentum a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionál a tanév munkaterve, kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal. Az alapító okirat /intézményi szakmai alapdokumentum Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát / intézményi szakmai alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 10

11 A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat. A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, az iskola könyvtárában munkaidőben, továbbá olvasható az intézmény honlapján. A pedagógiai programmal kapcsolatban az iskola vezetői előzetesen egyeztetett időpontban, munkaidőben tájékoztatással szolgálnak. 11

12 A házirend A köznevelési törvény szerint a házirend állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és a kötelezettségek végrehajtásának módját, illetve teljesítésével, valamint az iskola működésével, munkarendjével kapcsolatos szabályokat és rendelkezéseket. A házirend tartalmazza az iskola által elvárt viselkedés szabályait. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A házirendben előírt szabályok betartása az intézmény tanulói, alkalmazottai, illetve az intézményben tartózkodás ideje alatt az intézménnyel jogviszonyban nem állók számára is kötelező. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. A házirend előírásait minden érintettnek - tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak meg kell ismernie. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni. A házirendet az iskolaigazgató készíti el és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, a szülői szervezet, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol. A házirendet a nevelőtestület részéről az igazgató írja alá. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az igazgatói irodában, az iskola könyvtárában, a tanári szobákban, az osztályfőnököknél munkaidőben, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 12

13 2. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 6 00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább óráig van nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon rendezvények hiányában zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre eseti kérelmek alapján az igazgató ad engedélyt. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 00 és óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza A tanulók fogadásának és a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskolában tartózkodó gyermekek pedagógusokkal biztosított felügyeletét az iskola reggel 7 30 órától a tanítás végéig, az óraközi szünetekben, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére biztosítja. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a baleset-megelőzési és balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Szükség szerint a tanév elején írásban benyújtott szülői igényre a tanulók felügyeletéről 7 órától gondoskodik az intézmény. Az iskola házirendjében foglalt előírásoknak megfelelően az iskolába a tanulóknak reggel legkésőbb 7.45-ig kell megérkezniük, és az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a folyosón maradhatnak. Becsöngetéskor, az órák kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben az osztályfőnök felügyelete mellett étkezhetnek. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak nevelő felügyeletével a házirend előírásainak és a helyiségek használati rendjének megfelelően használhatják. A tanuló a tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Az igazgató vagy helyettese közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és óra között, pénteken 7.30 és óra között az 13

14 intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje Az intézményvezetőt távollétében az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt az igazgató és az igazgatóhelyettes sem tud az iskolában tartózkodni, a felső tagozaton az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, az alsó tagozaton a napközis munkaközösség vezetője felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles az esetleges szükséges intézkedések megtételére. A helyettesítési rendben megjelölt valamennyi alkalmazott akadályoztatása esetén a foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézményben a zavartalan és biztonságos működés érdekében a szükséges intézkedések megtételére. A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért A pedagógusok munkarendjének szabályozása, a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásuk rendje Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. 14

15 A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők: a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: a kötelező óraszámban ellátott feladatok, tevékenységek mindegyike, 15

16 a munkaidő többi részében ellátott feladatok cím alatt meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: a munkaidő többi részében ellátott feladatok cím alatt meghatározott tevékenységek közül az a, b, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül 16

17 visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie A nem pedagógus munkavállalók munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az adminisztratív dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel Az iskola épületében az intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó, működtető képviselőit) csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola házirendjét az iskola épületében való tartózkodásuk ideje alatt az intézménnyel jogviszonyban nem állóknak is be kell tartani. 17

18 3. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepségek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitástudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A korábbi hagyományokat ápolva, ismétlődő jelleggel az éves munkaterv határozza meg az iskolai ünnepélyek, megemlékezések rendjét, pontos időpontját, a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. Az iskolai ünnepélyeken kötelező viselet: Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, ezzel is kifejezve a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. Ünnepi öltözet: lányok részére sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz, fiúk részére sötét nadrág, fehér ing, Deák jelvény Pedagógusok öltözete az alkalomnak megfelelő ünnepi ruha. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja szeptember 29. október 01. október 6. október 23. január 20. február 25. március 15. április 11. május június 4. Az ünnepély, megemlékezés neve A pákozdi csata emléknapja Idősek Világnapja Az aradi vértanúk emléknapja Az 1956-os forr. és szabadságharc ünnepe Kultúra napja A kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak napja Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc ünnepe Költészet napja Anyák napja Nemzeti Összetartozás Napja 18

19 4. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok Szervezeti és működési szabályzat A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. A hagyományápolás eszközei: ünnepségek, rendezvények, kulturális versenyek, sportversenyek, egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: a tanulókat, a felnőtt dolgozókat, a szülőket, a korábban az intézményben tanuló személyeket, esetleg a szélesebb nyilvánosságot. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, az intézmény belső dekorációjával. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények A rendezvény (hozzávetőleges) A rendezvénnyel A rendezvény neve időpontja érintettek köre szeptember 1. Tanévnyitó, iskolaközösség, szülői közösség, október 17. Deák-diáknap iskolaközösség november Családi sport délelőtt iskolaközösség, szülői közösség, tantestület december 6. Mikulás iskolaközösség december Karácsony iskolaközösség szülői közösség, január Szülők- nevelők jótékonysági bálja tantestület Leendő 1. osztályos gyerekek alsó tagozatos tanulók és december-február fogadása pedagógusok, óvodások február Farsang iskolaközösség június Tanévzáró és ballagás iskolaközösség, szülői közösség, 19

20 5. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei Egyéb foglalkozás körébe tartozik a tanórán kívüli egyéni, vagy csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat az iskola nevelői óra és óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. Az intézményben igénybe vehető egyéb foglalkozások: Napközi otthon, tanulószoba Ha a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-nyolcadik évfolyamon napközi otthon, valamint tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon igény esetén összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. Felzárkóztató foglalkozás A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Szakkör A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését, a tehetséggondozást szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakköröket a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A szakkör vezetését az iskola igazgatójának megbízása alapján olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 20

21 Énekkar Az iskola énekkara elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, kistérségi és városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A próbák meghatározott időben tarthatók. Diákkör A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével. Iskolai klub Az iskolai klub az iskolai diákönkormányzat szervezésében működik. A klub szervezésében részt vesz a diákönkormányzat tevékenységét patronáló pedagógus. A klub az iskola munkatervében meghatározott rend szerint nyújt szórakozási és kulturálódási lehetőséget diákjainknak. Az általában pénteki napokon óráig tartó klubrendezvények alkalmával a felügyeletet a pedagógusok végzik. Diákszínpad A diákszínpad az iskola tanulói és szülői körében jelentkező széleskörű igényeket elégít ki működésével. Feladata tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása, produkciók készítése az iskola és a város különféle kulturális rendezvényeire. Tanulmányi kirándulás A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Külföldi kirándulás Szervezett külföldi kirándulások révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól és a testvérvárosi iskolák által működtetett oktatási intézményekről. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások A múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások alkalmával.a tanítási időben szervezett foglalkozásokon való részvétel a tanulók számára kötelező. Ha az a tanítási időn kívül esik és költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Verseny A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt 21

22 szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett versenyekre a felkészítésért a szaktanárok, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek. 6. A tanuló által előállított dologgal kapcsolatos tanulót megillető díjazás mértéke és megállapításának szabályai A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll. 7. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás rendje a 16/2013. (II. 28) EMMI rendelet szerint a következő módon valósul meg: 1. Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata 23. (1) Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. (2) Az iskola az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, 22

23 b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a) b) pontokon túl. Az a) b) pont szerinti igényeket az 5. mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. (3) A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. (4) A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. (5) Az iskola a helyben szokásos módon hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. (6) Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény szerint, vagy a szülő hozzájárulásával kezel. (7) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. (8) Az iskola igazgatója a (7) bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. (9) Az iskola a (7) bekezdésben meghatározott ideig kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 3. Az iskolai tankönyvrendelés rendje 26. (1) A tankönyvrendelést a központ fenntartásában működő iskola a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak, a nem a központ által fenntartott iskola közvetlenül a köznevelés információs rendszerének, továbbá a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy: a) a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15., c) a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés). (2) A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. (3) A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben 23