SOMOGYI TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM H-8600 Siófok, Bakony u. 2. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 SOMOGYI TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM H-8600 Siófok, Bakony u. 2. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2 TARTALOMJEGYZÉK I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A Szervezeti és működési szabályzat célja A Szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja A szabályzat elfogadása, hatálya Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja A költségvetés tervezésével, beszámolással és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások és feltételek... 7 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE A szervezeti egységek A vezetési szintek Képviselet és kiadmányozás szabályai Szervezeti felépítés Igazgatótanács III. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A nevelőtestület A nevelőtestület működési rendje A szakmai munkaközösségek A nevelőtestület feladatainak átruházása A pedagógiai munka ellenőrzése A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLAT-TARTÁSUK Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje A diákönkormányzat és működése A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje Az iskolai sportkörök és az iskolavezetés kapcsolattartása Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere V. MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK Pedagógus Osztályfőnök Munkaközösség-vezető Ifjúságvédelmi felelős VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A tanév helyi rendje Az intézmény nyitva tartása A tanítási napok rendje Az intézmény munkarendje A tanulók munkarendje Az emelt szintű foglalkozások rendje Felnőttoktatás formái Intézmény ellenőrzési és értékelési rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítési és kezelési rendje VII. A TANULÓK ÜGYEIVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A tanulók által készített dologért járó díjazás A tanulók fegyelmi eljárásának részletes szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai VIII. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások

3 2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Kulturális intézmények látogatása Egyéb (nem iskolai) rendezvények Tanfolyamok IX. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai A hagyományápolás külsőségei, feladatai X. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE Az épületek egészére vonatkozó rendszabályok Teendők rendkívüli események idején A belépés és benntartózkodás rendje Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje A helyiségek és berendezésük használati rendje Karbantartás és kártérítés XI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az egészséges életmódra nevelés Védő- óvó rendelkezések Az intézményben folytatható reklámtevékenységről A tankönyvtámogatás és tankönyvellátás intézményi rendje XII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A könyvtár működésének célja, a működés feltételei A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok számú melléklet: Gyűjtőköri szabályzat számú melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat számú melléklet: Katalógusszerkesztési szabályzat számú melléklet: Tankönyvtári szabályzat számú melléklet: Könyvtárostanár munkaköri leírása XIII. INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA

4 I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. A Szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. Az SzMSz az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 2. A Szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja A Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola SzMSz-e az alábbi törvények és rendeletek alapján készült: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) évi I. törvény a munka törvénykönyvéről évi CXCV. törvény az államháztartásról évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsgaszabályzat kiadásáról 8/2006. (III.23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről 20/2007. (V.21.) SzMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 3. A szabályzat elfogadása, hatálya A Szervezeti és működési szabályzat elkészítéséért a többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény főigazgatója felelős, a szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. A diákönkormányzat, illetve az iskolaszék (vagy szülői szervezet) véleményezési jogot gyakorol az őket érintő kérdésekben. A szabályzat azon rendelkezéseinél, amelyeknél a fenntartóra, illetve a működtetőre többletkötelezettség hárul, egyetértési jogot gyakorolnak. Az SzMSz és mellékleteinek betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára, tanulójára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SzMSz az elfogadás időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. 4

5 4. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 4.1. Az intézmény alapdokumentumai A Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13/2008. (II.8.) számú határozatával, augusztus 4-i hatállyal hozta létre a Somogyi Térségi Integrált Szakképző Központ Középiskola, Szakiskola és Kollégiumot. Az intézmény jogszerű működését dokumentáló Alapító okiratot a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlése 50/2008 (VI.6) közgyűlési határozatával fogadta el, és június 6-án adta ki. A többcélú közös igazgatású intézmény tartalmi működését az egységes Pedagógiai Program határozza meg. Az intézmény egy tanévre szóló Munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével, a székhely és a tagintézmények számára lebontva. A munkatervet a nevelőtestület/ek a tanévnyitó értekezleteken véglegesítik Az intézmény jellemző adatai Név: Somogyi Térségi Integrált Szakképző Központ Középiskola, Szakiskola és Kollégium Rövid név: Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Rövidített név: Somogyi TKSZ Cím: 8600 Siófok, Bakony utca 2. Székhely: Somogyi TISZK Baross Gábor Közép- és Szakiskola, Siófok Tagintézmények: 1. Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye, Balatonboglár Telephelye: Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézményének Bacsák György Szakképzője, Fonyód 2. Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Krúdy Gyula Tagintézménye, Siófok Telephelye: Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Krúdy Gyula Tagintézményének Rudnay Gyula Szakképzője, Tab 3. Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Dráva Völgye Tagintézménye, Barcs Telephelyei: Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Dráva Völgye Tagintézményének Nagyváthy János Szakképzője, Csurgó Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Dráva Völgye Tagintézményének Nagyatádi Szakképzője, Nagyatád 4. Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Központi Kollégiuma, Barcs Telephelyei: 7570 Barcs-Középrigóc 8660 Tab, Virág u Csurgó, Iharosi u. 2. Gazdálkodási jogkör: Önállóan működő. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező szerv. Pénzügyi-gazdasági feladatait a Somogy Megyei Intézményfenntartó Központ látja el. Típus: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, kollégium). Számlavezető: Magyar Államkincstár Számlaszáma: Adószám: ÁFA-alanyiság: Az intézmény ÁFA-alany Törzsszám:

6 Statisztikai számjel: Alapfeladat: Középfokú oktatás, kollégiumi ellátás OM azonosító: Maximálisan felvehető tanulólétszám: fő 4.3. Alap- és egyéb feladatok Alapfeladatok: - nappali tagozaton középfokú nevelés, oktatás - esti és levelező tagozaton középfokú oktatás - szakiskolai oktatás - felsőfokú szakképzés - általános iskolai oktatás - kollégiumi ellátás - iskolai, munkahelyi étkeztetés Az alaptevékenységek és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítő tevékenységek az Alapító okiratban vannak részletesen, szakfeladati számok szerint meghatározva. Évfolyamok száma: Nappali tagozat: Gimnázium: évfolyam, Nyelvi előkészítő osztály, szakközépiskola: évfolyam, Érettségire épülő szakképzés: 1/13., 2/14., 3/15. évfolyam, Felsőfokú szakképzés: 1/13., 2/14.évfolyam, Szakiskola: 9-10.évfolyam, Szakképzés: 1/11., 2/12., 3/13. évfolyam, ha a felvétel 10. osztály elvégzéséhez kötött és 1/9., 2/10., 3/11. évfolyam, ha a felvétel 8. osztály elvégzéséhez kötött. Esti, levelező tagozat: Gimnázium, szakközépiskola: évfolyam Kollégium csoportok száma: A férőhelyek számának (530 fő) megfelelően a fenntartó által engedélyezett számú kollégiumi csoport szervezhető tanévente Az intézmény jogállása A többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény önálló jogi személy. Alapító: Somogy Megyei Közgyűlés Alapítói jog gyakorlója: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Irányító szerv: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Fenntartó: Somogy Megyei Intézményfenntartó Központ Alapítás ideje: augusztus A gazdálkodás módja A fenntartó döntése alapján az intézmény önállóan működő, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező szerv. Pénzügyi-gazdasági feladatait a Somogy Megyei Intézményfenntartó Központ látja el. A működési feltételek forrása: - Irányító szervtől kapott támogatás (intézményfinanszírozás). - Működési célra átvett pénzeszközök - Felhalmozási célra átvett pénzeszközök - Saját bevételek (pl. térítési díjak, kiegészítő tevékenységből származó bevételek stb.) - Hazai és Európai Uniós pályázati támogatások 6

7 Gazdasági feladatok A főigazgató gazdálkodással kapcsolatos feladatai: Felelős az intézményi vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért. - Felelős az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeinek megfelelő ellátásáért. - Felelős a szakmai hatékonyság és gazdaságosság követelményének érvényesítéséért. - Felelős a Somogy Megyei Önkormányzati Hivatallal (Gazdálkodási Főosztály) kötött feladatmegosztási megállapodásban (amit a jogutód fenntartó érvényben tart) rögzített intézményi feladatok teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdasági apparátusának ilyen jellegű munkáját. - Felelős a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért. - A rendelkezésre álló költségvetés alapján a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása. - Kapcsolattartás a SMIK Pénzügyi, Gazdasági és Üzemeltetési Főosztályával. A vezetők operatív gazdálkodáshoz kapcsolódó feladatai: Kötelezettségvállalás és utalványozás: Az intézmény nevében fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni csak a főigazgató, vagy az általa írásban megbízott személy jogosult. A kötelezettségvállalásra jogosultak köre és jogosultsága a Kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatban kerül leírásra. A kötelezettségvállalást meg kell, hogy előzze az ellenjegyzés, melyre a SMIK Pénzügyi, Gazdasági, és Üzemeltetési Főosztályának vezetője (gazdasági vezető) jogosult, készpénzes kifizetések esetén az utalványozás ellenjegyzésére a SMIK Pénzügyi, Gazdasági, és Üzemeltetési Főosztályának előzetes engedélyezése után a Kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatban megjelölt személy(ek) jogosult(ak). A székhelyen működő gazdasági irodának kell ellátni: - a költségvetés tervezésével, előirányzatok felhasználásával, az intézmény hatáskörébe tartozó módosítással kapcsolatos feladatokat, - a számviteli törvényből és a költségvetési szervek számviteli feladatait szabályozó kormányrendeletből adódó analitikus nyilvántartási, adminisztratív, elszámolási feladatokat, - üzemeltetéssel, fenntartással, működéssel, beruházással kapcsolatos feladatokat. A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos különféle előírásokat a SMIK által készített szabályzatok és ehhez igazodóan a tagintézmények saját gazdasági ügymenetre vonatkozó szabályzatai részletesen tartalmazzák. A pénzkezeléssel kapcsolatos szabályokat a Pénz- és Értékkezelési Keretszabályzat tartalmazza. 5. A költségvetés tervezésével, beszámolással és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások és feltételek 5.1. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok A költségvetési tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok ellátása során a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem 7

8 előtt tartani. Ezen feladatok ellátásáért, a jogszabályok betartásáért az intézmény vezetője a felelős. A költségvetés elkészítése a SMIK Pénzügyi, Gazdasági és Üzemeltetési Főosztályának feladata az intézmények által készített tervszámok alapján. A Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola és a Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal Gazdálkodási Főosztálya közötti feladatellátási megállapodás 4. pontja tartalmazza a tagintézmények költségvetés tervezéssel kapcsolatos feladatait A költségvetés végrehajtásának szabályai A költségvetés végrehajtásakor az adott évre vonatkozó szabályokat a költségvetési rendelet tartalmazza. Ezt kell alkalmazni az előirányzatok felhasználásakor és módosításakor. 8

9 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 1. A szervezeti egységek 1.1. Az intézmény szervezeti egységei A Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola, mint többcélú, közös igazgatású intézmény áll a székhelyintézményből, a székhelyintézményhez kapcsolódó tagintézményekből, és a tagintézményekhez kapcsolódó szakképzőkből (telephelyekből). A székhely A székhelyintézmény az a feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezetőnek (főigazgató) a munkahelye van. A Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola székhelye a siófoki Baross Gábor Közép- és Szakiskola. A tagintézmény A székhelyintézményhez kapcsolódó, alapfeladat ellátására létrehozott szervezeti egység a tagintézmény. A Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola székhelyéhez 4 tagintézmény (3 iskola és egy kollégium) kapcsolódik, élükön tagintézmény igazgatókkal. Az oktatást végző 3 tagintézményhez kapcsolódnak az alapfeladat ellátását végző további szervezeti egységek szakképzők, a kollégiumhoz pedig 3 telephely. A telephely A telephely a székhelyen és a tagintézményeken kívüli feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény valamelyik feladatának ellátásához létrehozott szervezeti egység működik. A Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola székhelyintézménye és tagintézményei összesen 19 a Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola középfokú oktatását és kollégiumi ellátását végző telephellyel rendelkeznek. Az Alapító Okirat határozza meg a székhelyintézményhez és a tagintézményekhez kapcsolódó további telephelyeket, melyeken a megyei fenntartású intézmények támogató feladatainak ellátása történik A tagintézmények helye és szerepe az integrált intézményen belül, önállóságuk Az integrált intézmény tagintézményei szervezeti és szakmai tekintetben önállóságot élveznek a TISZK-en belül, amit a TISZK jogszabályokon alapuló alapdokumentumai garantálnak. A tagintézmények igazgatói egyetértési joggal bírnak a tagintézményt érintő beiskolázásnál, továbbá a pedagógusok és egyéb munkakörben foglalkoztatottak felvételénél, illetve felmentésénél. Javaslattételi joggal bírnak a tagintézményt érintő költségvetés tervezésénél, a pályázatok beadásánál, a helyi tanterv és az alapdokumentumok összeállításánál. Az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyabbá tételének egyik lényeges feltétele a hagyományrendszer ápolása, az iskolai közösséghez tartozás érzésének folyamatos mélyítése. Az iskoláknak a megmaradó önálló arculata, saját hagyományaik ápolása mellett azonban törekedniük kell arra, hogy elősegítsék az integrált intézmény közös, és hatékony fellépését az alapító által megfogalmazott célok elérése érdekében, a TISZK egységes pozitív külső képének megteremtését, erősítését A telephelyek helye és szerepe az integrált intézményen belül A telephelyek szervezeti és szakmai tekintetben a tagintézményekhez tartoznak. A telephelyvezető általános igazgatóhelyettesek egyetértési joggal bírnak a telephelyet érintő beiskolázásnál, továbbá a pedagógusok és egyéb munkakörben foglalkoztatottak felvételénél, 9

10 illetve felmentésénél. Javaslattételi joggal bírnak a telephelyet érintő költségvetés tervezésénél, a pályázatok beadásánál, a helyi tanterv és az alapdokumentumok tagintézményi mellékleteinek összeállításánál Vezetői szintek Főigazgató Főigazgató-helyettesek Tagintézmény igazgatók Tagintézmény igazgatóhelyettesek/telephelyvezető általános igazgatóhelyettesek Telephely szakmai igazgatóhelyettesek/kollégiumvezetők Gyakorlati oktatásvezetők 2. A vezetési szintek 2.1. A főigazgató A főigazgató, aki egyben a székhelyintézmény vezetője, a többcélú, közös igazgatású intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Munkáját az intézményre vonatkozó hatályos törvényekben, rendeletekben, utasításokban, munkatervekben, szabályzatokban megfogalmazottaknak megfelelően végzi. Felelős az intézmény szakszerű, törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy az SZMSZ nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Közvetlenül fogja össze és irányítja a magasabb vezetői beosztású közalkalmazottak (főigazgató-helyettesek, tagintézmény igazgatók) munkáját és rajtuk keresztül az egész intézmény tevékenységét. Felelős a személyzeti munkáért, munkaerő gazdálkodásért és a beiskolázásért. Megszervezi az igazgatótanácsi üléseket, valamint a rendszeres vezetői értekezleteket. A közoktatási intézmény főigazgatója képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire, vagy a tagintézmény igazgatókra átruházhatja A főigazgató jogköre A főigazgató feladatait, jogkörét, felelősségét a nemzeti köznevelésről szóló törvény határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése (átruházott hatáskörben a tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes); - a nevelőtestület munkájának összehangolása, (átruházott hatáskörben a tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes); - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése intézményi szinten, (átruházott hatáskörben a tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes); - a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján; - a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása; - a közoktatási intézmény képviselete és menedzselése; - együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőivel; 10

11 - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezésének koordinálása (átruházott hatáskörben a tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes); - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének intézményi szintű irányítása (átruházott hatáskörben a tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes); - a felnőttoktatás igény szerinti megszervezéséről való gondoskodás (átruházott hatáskörben a tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes); - a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről szóló évi CLII. törvényben foglaltak alapján a főigazgató határozza meg a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett munkakörökben dolgozókat Főigazgató-helyettesek A főigazgató feladatait három helyettese közreműködésével látja el. A főigazgató-helyettesi megbízásokra a főigazgató pályázatot ír ki, és ő is bírálja el. A megbízások legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szólnak. Az adott szakterület főigazgató-helyettese a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkező személy lehet. A főigazgató-helyettesek egyben a székhelyintézmény igazgatóhelyettesi feladatait is ellátják. Az általános főigazgató-helyettes a székhelyintézmény részéről tartja elsősorban a kapcsolatot az intézményegységekkel, koordinálja az integrált intézményen belül az intézményegységek együttműködését, felügyeli az integrált intézmény szakképzési tevékenységét; képviseli a TISZK-et az NMH, a kamarák és egyéb szakmai szervezetek felé. A főigazgató első számú helyettese az általános főigazgató-helyettes, aki minden tekintetben jogosult a főigazgató helyettesítésére annak távolléte, vagy akadályoztatása esetén. A pedagógiai főigazgató-helyettes elsősorban a székhelyintézményben látja el az igazgatóhelyettesi feladatokat; emellett koordinálja az integrált intézmény alapdokumentumaival, a KIR-ben történő adatszolgáltatással és az érettségi vizsgákkal kapcsolatos feladatokat. Az ügyviteli főigazgató-helyettes irányítja a TISZK gazdasági szervezetét, összehangolja a gazdasági-pénzügyi-ügyviteli folyamatokat. A SMIK Pénzügyi, Gazdasági, és Üzemeltetési Főosztályával közösen gondoskodik arról, hogy a jóváhagyott költségvetés keretein belül az integrált intézmény működésének pénzügyi feltételei biztosítottak legyenek, a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre álljon, illetve az intézmény követelései időben beérkezzenek. Felügyeli és irányítja az üzemeltetéssel, fenntartással, működéssel, beruházással kapcsolatos feladatokat, összehangolja a gazdálkodási lehetőségeket és kötelezettségeket. Irányítja és összehangolja a tanügyi adminisztrációval kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a tanügyi adatszolgáltatások összegyűjtéséről, összesítéséről és határidőben történő továbbításáról A tagintézmény igazgatók A szakmailag és szervezetileg önálló tagintézmények élén tagintézmény igazgatók állnak. A tagintézmény igazgatók a tagintézményt egyszemélyi felelős vezetőként irányítják, melynek végrehajtásáról a főigazgatónak tartoznak személyes felelősséggel. Munkájukat munkaköri leírásuk alapján, a főigazgató közvetlen irányítása mellett végzik, aki a munkáltatói jogokat is gyakorolja. A tagintézmény igazgatók felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban megfogalmazott, a tagintézmény vezetésére vonatkozó feladat- és hatáskörökre. 11

12 A tagintézmény telephelyén koordinálja a telephelyvezető általános igazgatóhelyettesek munkáját, felügyeli a telephelyen folyó szakmai munkát. A telephely érdekeit is képviseli a székhelyintézménnyel és a fenntartóval való kapcsolattartás során. A szakmailag önálló tagintézmény alapfeladatára létesített munkakör pályázati kiírását a tagintézmény igazgató készíti el, a főigazgató hirdeti meg és bírálja el. A pályázat elbírálása során a tagintézmény igazgatót egyetértési jog illeti meg. A tagintézményben a nem alapfeladatra létesített munkaköröket (kivéve a gazdasági dolgozókat) ellátó közalkalmazottak feletti munkáltatói jogokat a tagintézmény igazgató gyakorolja a főigazgató által átruházott jogkörben. A tagintézmény igazgatók megbízása A tagintézmények vezetésére a főigazgató hirdet pályázatot. A pályázatok tagintézményvezetésre vonatkozó szakmai programját, illetve a pályázók személyét az érintett intézményegység nevelőtestülete, alkalmazotti közössége illetve a jogszabályban meghatározott egyéb szervezetek véleményezik. A vélemények megismerése után a tagintézmény igazgatói megbízásról az Igazgatótanács dönt, határozott időre (5 év) szólóan. A tagintézmény igazgatók felett a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. Ha tagintézmény igazgatói pályázat kiírására kerül sor, a pályázatot a főigazgató hirdeti meg, ő dönt a kiírás idejéről és tartalmáról. A pályázat kiírása után az Igazgatótanács véleményének kikérésével a főigazgató egy elnökből és két tagból álló Előkészítő Bizottságot hoz létre, melynek feladatai: - Minden, az adott tagintézmény vezetésére beérkezett pályázatot eljuttatja a tagintézményi Előkészítő Bizottságokhoz. - A pályázatokat megjelenteti a TISZK honlapján. - A pályázatokról kialakított véleményeket összegzi az Igazgatótanács számára a tagintézményektől kapott jegyzőkönyvek alapján. - Az Igazgatótanácsi ülésen megszervezi és lebonyolítja a szavazást. - A pályázatokról kialakított véleményeket és a szavazások eredményeit megjelenteti a TISZK honlapján. Az Igazgatótanács dönt a tagintézmény igazgatói megbízásról és a megbízás visszavonásáról Tagintézmény igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők A tagintézményekben az igazgatót feladatainak ellátásában általános és szakmai igazgatóhelyettese, egy gyakorlati oktatásvezető; továbbá a telephelyeken a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes, annak szakmai igazgatóhelyettese és egy gyakorlati oktatásvezető segíti. Az igazgatóhelyettesek és gyakorlati oktatásvezetők vezetőnek minősülnek, vezetői pótlékra jogosultak. A tagintézmény általános és szakmai igazgatóhelyettesét és a tagintézmény székhelyének gyakorlati oktatásvezetőjét a tagintézmény nevelőtestületének tagjai közül a tagintézmény igazgató javaslatára a főigazgató bízza meg legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre. A székhelyintézmény gyakorlati oktatásvezetője felügyeli az integrált intézmény gyakorlati szakképzési tevékenységét, továbbá irányítja a központi gyakorlati képzőhely munkáját. 12

13 2.5. Telephely igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők Az oktatási feladatot ellátó tagintézmények szakképzőiben a tagintézmény igazgatóját feladatainak ellátásában két igazgatóhelyettese a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes és a szakmai igazgatóhelyettes, valamint egy gyakorlati oktatásvezető segíti. A telephelyen folyó szakmai munka első számú felelőse a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes, aki személyes felelősséggel tartozik a tagintézmény igazgatónak, illetve a főigazgatónak. A telephelyen megoldandó feladatokat, problémákat elsősorban a tagintézmény igazgatóval, másodsorban a főigazgató-helyettesekkel vagy a főigazgatóval köteles megbeszélni és egyeztetni. Munkáját munkaköri leírása alapján, a tagintézmény igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. A telephelyvezető általános igazgatóhelyettes felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában megfogalmazott, a telephely vezetésére vonatkozó feladat- és hatáskörökre. A telephelyvezető általános igazgatóhelyettest a telephely nevelőtestületének tagjai közül a tagintézmény igazgató véleményének kikérésével a főigazgató bízza meg legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre. A telephelyvezető-helyettesi feladatokat ellátó szakmai igazgatóhelyettest és a gyakorlati oktatásvezetőt a telephely nevelőtestületének tagjai közül a tagintézmény igazgató és a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes közös javaslata alapján a főigazgató bízza meg legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre. A kollégium tabi és csurgói telephelyein a kollégium-igazgató feladatainak ellátását a telephely vezetők segítik. A telephely vezetőket a telephely nevelőtestületének tagjai közül a tagintézmény igazgató javaslata alapján a főigazgató bízza meg legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre A vezetők kapcsolattartási rendje A főigazgató, a főigazgató-helyettesek és a tagintézmény igazgatók kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetői értekezletekről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet a főigazgató indokolt esetben bármikor összehívhat, illetve az összehívást a tagintézmény igazgatók kezdeményezhetik. A tagintézmény igazgatók és a telephelyvezető általános igazgatóhelyettesek kapcsolattartása folyamatos. Napi munkakapcsolat ezen kívül az intézmények címén és flottás telefonhálózaton keresztül történik A vezetők helyettesítési rendje A főigazgatót szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az általános főigazgató-helyettes, vagy annak hiányában a pedagógiai főigazgató-helyettes, egyéb esetekben az ügyviteli főigazgató-helyettes helyettesíti. A főigazgató és helyettesei egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést a székhelyintézmény gyakorlati oktatásvezetője látja el. A tagintézmény igazgatót távolléte esetén az általános igazgatóhelyettese, másodsorban szakmai igazgatóhelyettese, egyéb esetekben a gyakorlati oktatásvezető, illetve az osztályfőnöki munkaközösség vezetője helyettesíti. A telephelyvezető általános igazgatóhelyettest távolléte esetén elsősorban a telephely szakmai igazgatóhelyettese, másodsorban a gyakorlati oktatásvezető helyettesíti. A Központi Kollégium igazgatóját távolléte esetén a barcsi és közép-rigóci telephelyeken az általa megbízott pedagógus, a tabi és csurgói telephelyeken a telephelyvezető helyettesíti. 13

14 3. Képviselet és kiadmányozás szabályai 3.1. Az intézmény hivatalos képviselete Az integrált intézmény hivatalos képviseletére a főigazgató jogosult. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézményegységek hivatalos képviseletét a főigazgató által átruházott hatáskörben a tagintézmény-igazgatók, illetve a telephelyvezető általános igazgatóhelyettesek látják el Kiadmányozás szabályai A főigazgató kiadmányozza: - az intézmény alapdokumentumait (Szervezeti és működési szabályzat, Házirend, Pedagógiai program, Éves munkaterv), - az intézmény egészét érintő további szabályzatokat, - főigazgatói utasításokat, - az integrált intézményről készített jelentéseket, - munkáltatói jogköréből származó kiadmányokat, - vállalkozási szerződések, megbízási szerződések. A főigazgató-helyettesek, illetve a tagintézmény igazgatók kiadmányozzák: - tanulói ügyekkel kapcsolatos kiadmányokat, - az adott intézményegységre vonatkozó jelentéseket, - csak az adott intézményegységet érintő belső szabályzatokat, - a főigazgató akadályoztatása esetén a helyettesítési rendben foglaltak szerint az általa aláírható kiadmányokat. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: - a főigazgató és a főigazgató-helyettesek, illetve az intézményegységekben az igazgatók és igazgatóhelyettesek minden ügyben, - a gazdasági csoportvezetők és az iskolatitkárok a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, - az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba; valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor, - az érettségi és szakmai vizsgabizottság jegyzője az érdemjegyeknek a vizsga törzslapjaira és a bizonyítványokba történő beírásakor. 4. Szervezeti felépítés 14

15 4.1. A Somogyi Térségi Integrált Szakképző Központ Középiskola, Szakiskola és Kollégium szervezeti felépítése Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Somogyi TISZK Baross Gábor Közép- és Szakiskola, Siófok Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Dráva Völgye Tagintézménye, Barcs Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Krúdy Gyula Tagintézménye, Siófok Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye, Balatonboglár Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Központi Kollégiuma, Barcs Nagyváthy János Szakképző, Csurgó Rudnay Gyula Szakképző, Tab Bacsák György Szakképző, Fonyód Közép-Rigóc telephely Nagyatádi Szakképző, Nagyatád Tabi telephely Csurgói telephely 15

16 Főigazgató SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4.2. Somogyi Térségi Integrált Szakképző Központ Középiskola, Szakiskola és Kollégium vezetési szerkezete Általános főigazgatóhelyettes Baross G. Középiskola Gyakorlati oktatásvezető Baross G. Középiskola Pedagógiai főigazgatóhelyettes Baross G. Középiskola Ügyviteli főigazgatóhelyettes Baross G. Középiskola Általános igazgatóhelyettes Dráva Völgye Tagint. Tagintézmény igazgató Dráva Völgye Tagintézmény Szakmai igazgatóhelyettes Dráva Völgye Tagint. Telephelyvezető általános ig. helyettes Nagyváthy J. Szakképző Gyakorlati oktatásvezető Dráva Völgye Tagint. Telephely szakmai igazgatóhelyettes Nagyváthy J. Szakképző Gyakorlati oktatásvezető Nagyváthy J. Szakképző Telephelyvezető általános ig.helyettes Nagyatádi Szakképző Telephely szakmai igazgatóhelyettes Nagyatádi Szakképző Gyakorlati oktatásvezető Nagyatádi Szakképző Tagintézmény igazgató Krúdy Gyula Tagintézmény Általános igazgatóhelyettes Krúdy Gyula Tagint. Szakmai igazgatóhelyettes Krúdy Gyula Tagint. Gyakorlati oktatásvezető Krúdy Gyula Tagint. Telephelyvezető általános ig.helyettes Rudnay Gy.Szakképző Általános igazgatóhelyettes Mathiász János Tagint. Telephely szakmai igazgatóhelyettes Rudnay Gy. Szakképző Gyakorlati oktatásvezető Rudnay Gy. Szakképző Tagintézmény igazgató Mathiász János Tagintézmény Szakmai igazgatóhelyettes Mathiász János Tagint. Gyakorlati oktatásvezető Mathiász János Tagint. Telephelyvezető általános ig.helyettes Bacsák Gy. Szakképző Telephely szakmai igazgatóhelyettes Bacsák Gy. Szakképző Gyakorlati oktatásvezető Bacsák Gy. Szakképző Tagintézmény igazgató Központi Kollégium Telephelyvezető Tab Telephelyvezető Csurgó 16

17 Főigazgató SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4.3. A székhelyintézmény szervezeti felépítése Gyakorlati oktatásvezető Műszaki tanárok, szakoktatók Általános főigazgatóhelyettes Ifjúságvédelmi felelős Könyvtárostanár Szabadidő-szervező Munkaközösségvezetők Pedagógusok Pedagógiai főigazgatóhelyettes Osztályfőnökök DÖK segítő tanára Gazdasági csoportvezető Technikai dolgozók Ügyviteli főigazgatóhelyettes Műszaki vezető Iskolatitkárok Karbantartók Gazdasági ügyintézők 17

18 Tagintézmény igazgató SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4.4. A tagintézmények szervezeti felépítése Munkaközösség-vezetők Pedagógusok Általános igazgatóhelyettes Ifjúságvédelmi felelős Könyvtárostanár Iskolatitkár Gazdasági csoportvezető Technikai és adminisztratív dolgozók Szakmai igazgatóhelyettes Gyakorlati oktatásvezető Műszaki tanárok, szakoktatók Telephely szakmai igazgatóhelyettese Pedagógusok Telephelyvezető általános igazgatóhelyettes Gyakorlati oktatásvezető Gazdasági csoportvezető Technikai és adminisztratív dolgozók 18

19 5. Igazgatótanács 5.1. Az Igazgatótanács tagjai Az Igazgatótanács az intézményegységek munkájának összehangolását segíti, és részt vesz a munkáltatói jogok gyakorlásában. Az Igazgatótanács az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből áll, tagintézményenként 3-3 főből (úgy, hogy minden telephely legalább 1-1 fővel képviselteti magát), továbbá tagja az integrált intézmény főigazgatója. Összesen 16 fő. Az Igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai: a főigazgató, a székhelyintézményből és a tagintézményekből az alkalmazottak által delegált 3-3 személy. A Központi Kollégium esetében 1 fő a barcsi és közép-rigóci, 1 fő a csurgói és 1 fő a tabi telephelyről kerül megválasztásra. Az Igazgatótanács választott tagjainak megválasztási rendje: - Az Igazgatótanács választott tagjait a tagintézmények alkalmazotti közösségei titkos, többségi szavazással választják; a szavazás az intézményegységekben telephelyenként történik. - Választók és választhatók az intézményegységben határozatlan időre kinevezett, közalkalmazotti jogviszony keretében főállásban foglalkoztatottak. - A titkos szavazáshoz történő jelölés az intézményegységi telephelyi alkalmazotti értekezleten nyílt, egyszerű szótöbbségi szavazással történik. - A titkos szavazás lebonyolításának rendjére és érvényességére vonatkozóan a Közalkalmazotti Tanács tagjainak megválasztására előírt szabályzatot kell alkalmazni (Kjt. alapján). - A választás megszervezéséért, lebonyolításáért az adott tagintézmény igazgató és a telephelyvezetők a felelősek. - Az Igazgatótanács választott tagjai, ha nem tesznek eleget a tagságukból eredő kötelességeiknek, visszahívhatók. - Visszahívást az Igazgatótanács tagjainak többsége (8 fő) vagy a választói közösség többsége (50% + 1 fő) írásban kezdeményezheti. - Újból kell választani az Igazgatótanács tagjait az intézmény átszervezésekor, a tagintézmény igazgatók és a főigazgató megbízásának lejártával abban az esetben is, ha a megbízást ismét ugyanaz a személy kapja meg Az Igazgatótanács jog- és hatásköre Az Igazgatótanács dönt a tagintézmény igazgatói megbízásról és a megbízás visszavonásáról. Az Igazgatótanács feladata segíteni a vezetőket az információk átadásában az alkalmazotti kör felé és fordítva. Az ügyek meghatározott körében a főigazgató titoktartásra kötelezheti a tanács tagjait. Összehangolja az egyes intézményegységek, telephelyek feladatait. Az Igazgatótanács javaslattevő és véleményezési jogkörrel rendelkezik az intézmény működésével kapcsolatos minden kérdésben. Nyomon követi a pályázatokat, összehangolja az intézmény pályázati tevékenységét. Az Igazgatótanács személyi döntéseit titkos szavazással, egyszerű többséggel hozza; szavazategyenlőség esetén a főigazgató szavazata a döntő. További döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. 19

20 Az Igazgatótanács határozatképes, ha tagjainak legalább 2/3-a jelen van és ezen belül minden tagintézményből legalább egy fő. Az Igazgatótanács a főigazgató által meghatározott időpontban ülésezik. Az üléseket a főigazgató hívja össze. Össze kell hívni abban az esetben is, ha összehívását az Igazgatótanács tagjainak legalább 2/3-a írásban kéri. Az ülések előkészítése, levezetése az integrált intézmény vezetőjének, a főigazgatónak a feladata; aki lehetőség szerint a helyszínek változtatásával törekszik az intézményegységek jobb megismerésére. A főigazgató indokolt esetben, illetve ha az Igazgatótanács tagjainak többsége kéri, zárt ülést rendelhet el, amelyen csak a szavazati joggal rendelkező tagok vesznek részt. 20

21 III. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja az iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű dolgozója. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület döntései az iskola minden dolgozójára és tanulójára kötelező érvényűek. 2. A nevelőtestület működési rendje 2.1. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. Az összintézményi nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: 1. A pedagógiai program és módosításának elfogadása. 2. A szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása. 3. A házirend és módosításának elfogadása. 4. Az éves munkaterv elkészítése. 5. Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. 6. A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. Fenti döntési jogát a nevelőtestület tagintézményenként teszi, mely a székhelyintézménybe eljuttatott jegyzőkönyvek alapján kerül összesítésre. Az intézményegység nevelőtestületének döntési jogkörébe tartozik: 1. Az intézményegységre vonatkozó helyi tanterv elfogadása. 2. A házirend intézményegységre vonatkozó mellékletének elfogadása. 3. Az intézményegység éves munkatervének elkészítése. 4. A tagintézmény igazgatói pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. 5. A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása az intézményegységben. 6. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. 7. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása. 8. Az intézményegységi diákönkormányzat működési szabályzatának elfogadása. Az intézményegység nevelőtestületének véleményét ki kell kérni: 1. a tantárgyfelosztásról, 2. az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztásáról, 3. az igazgatóhelyettesek megbízása, valamint a megbízás visszavonása előtt. 21

22 2.2. A nevelőtestület értekezletei Az összintézményi nevelőtestület rendkívüli esetben összehívható a törvényi esetek fennállása esetén. A székhely- és tagintézményi nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében több alkalommal értekezletet tart a tanév során. A nevelőtestületi értekezleteket a tanév helyi rendje intézményenként rögzíti. A csak az adott telephelyet érintő kérdésekben (pl. tanulói ügyek, iskolai rendezvények stb.) a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes a telephely pedagógusait összehívhatja. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók szülői szervezet, diákönkormányzat, stb. képviselőjét meg kell hívni. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: - tanévnyitó értekezlet, - őszi és tavaszi nevelési értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - félévi záró értekezlet, - tanévzáró értekezlet. Rendkívüli összintézményi vagy tagintézményi értekezlet hívható össze, ha az intézmény főigazgatója, Igazgatótanácsa, a tagintézmény igazgatók, a Közalkalmazotti Tanács vagy a nevelőtestület tagjainak egyharmada szükségesnek látja A nevelőtestület döntései és határozatai (összintézményi és intézményegység szinten) A nevelőtestület határozatképes, amennyiben tagjai 50%+1fő jelen van a döntéshozatalnál. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű többséggel hozza. Az intézmény Pedagógiai Programjának változtatása esetén 2/3-os többség szükséges. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot kell kijelölni a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén a főigazgató/tagintézmény igazgatók szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet emlékeztető jegyzőkönyvét a feladatra kijelölt dolgozó vezeti. A jegyzőkönyvet a főigazgató/tagintézmény igazgató/telephelyvezető általános igazgatóhelyettes, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A rendes értekezletekről készült jegyzőkönyvek tájékoztatás céljából megküldésre kerülnek a székhelyintézmény számára. 3. A szakmai munkaközösségek 3.1. A munkaközösségek célja Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére intézményegységenként szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, akit a főigazgató bíz meg a feladatok ellátásával. Intézményegységenként (székhely, tagintézmény, telephely) négy fő választható meg munkaközösség-vezetőnek. 22

23 A szakmai munkaközösségek feladatai A szakmai munkaközösségek feladatait a tanév helyi rendje irányozza elő. A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, - javaslatot tesz az intézmény beiskolázási stratégiájának, speciális képzési feladatainak megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, - javaslatot tesz a pedagógusok továbbképzésére, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, - összehangolja az intézményi követelményrendszert, - felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, - irányítja a vizsgák feladatainak és tételsorainak összeállítását, - kiírja és lebonyolítja a tantárgyakhoz kötődő helyi pályázatokat és a tanulmányi versenyeket, - végzi a nevelőtestület által ráruházott feladatokat, - kiválasztja az iskolában használható tankönyveket (tantárgyak, osztályok, csoportok és tanévek szerint). A munkaközösség-vezető jogait és feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Az oktatási tevékenységet folytató telephelyek és a székhelyintézmény szakmai munkaközösségei: osztályfőnöki, humán, reál és szakképzési munkaközösség, melyek közül minden pedagógus legalább egyiknek tagja. Ettől a tagintézmények a főigazgató jóváhagyásával eltérhetnek. A munkaközösségek közötti együttműködést és kapcsolattartási rendet a tagintézmények saját hatáskörükben határozzák meg. 4. A nevelőtestület feladatainak átruházása 4.1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával állandó bizottságokat hozhat létre tagjaiból, mely az ellátandó feladattól függően kiegészülhet más szervezetek tagjaival, képviselőivel. A Fegyelmi Bizottság feladata: - a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, - az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai (3 vagy 5 tagú bizottság): 23

24 - a fegyelmi bizottság elnöke - a tagintézmény igazgatója vagy helyettese, a telephelyvezető általános igazgatóhelyettes, a székhelyintézményben a főigazgató-helyettes - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, - az érintett tanuló osztályfőnöke, - legfeljebb további két fő az osztályban tanító pedagógusok közül. A diákönkormányzat képviselői vélemény-nyilvánítási joggal rendelkeznek a fegyelmi tárgyaláson. Kollégium esetében a fegyelmi jogkört az adott telephely nevelőtestülete gyakorolja A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházhatja át az alábbi jogköreit: - a Pedagógiai Program helyi tantervének kidolgozása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, - jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, - a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, - a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése, - a szaktanárok nevelő-oktató munkájának értékelése. 5. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményegység vezetőjének a kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény dolgozóinak teljesítményértékelési rendszere teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat az alkalmazott személyi anyagában kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá a főigazgató/igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők a munkaköri leírásuknak megfelelően), tanítási órák látogatása (szaktanácsadói, szakértői kompetenciával rendelkező személy), a naplók vezetésének folyamatos ellenőrzése, a törzslapok megfelelő vezetése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 24

25 6. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben (vagy egyéb jutalomban) csak az részesülhet, aki - aktív dolgozó - legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll az iskolával - a részmunkaidősök leterheltségük arányában - technikai dolgozók. A bérpótlék odaítélését kizáró okok: - nem részesülhet kereset-kiegészítésben az a dolgozó, aki az előző tanévi teljesítményértékelés során alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott - rendszeresen előforduló késés, pontatlan órakezdés, illetve befejezés - rendszeresen előforduló bejelentetlen távollét - rendszeresen jellemzi ellátatlan ügyeleti tevékenység - utasításba, illetve megbízatásba kapott feladat végrehajtásának elmulasztása. A kereset-kiegészítés pénzügyi fedezetét a fenntartó biztosítja. A számítás alapja a mindenkori érvényes jogszabályi normatíva. Kereset-kiegészítés megállapítható egy alkalomra, adott többletfeladat ellátására vonatkozóan. A kereset-kiegészítés elosztása a teljesítményértékelés (1. számú melléklet) alapján: - A rendelkezésre álló összeg kiosztására az év során egy vagy két alkalommal kerül sor. - A teljesítményértékelés során alkalmatlan (0-29%) és kevéssé alkalmas (30-59%) minősítést kapott dolgozók nem részesülnek minőségi bérpótlékban. - Az alkalmas (60-79%) és kiválóan alkalmas (80-100%) minősítést kapott dolgozók között úgy kell felosztani a rendelkezésre álló összeget, hogy: a) 10 %-onként 4 kategóriát állítunk fel (60-69 %, %, % és %) b) a 4. kategóriában lévő dolgozók négyszeres összeget kapjanak az 1. kategóriában szereplőkhöz képest. 25