SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KISS FERENC Erdészeti Szakképző Iskola OM: Szeged, József Attila sgt. 26. Tel/Fax: 62/

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 ALAPADATOK Az iskola adatai Az állami feladatként ellátott tevékenység forrásai Az iskola feladatai Nappali tagozat Levelező munkarend (felnőtt oktatás) Feladatmutatók (alapító okirat alapján) SZERVEZETI FELÉPÍTÉSRE VONATKOTÓ SZABÁLYOZÁSOK Az iskola szervezeti és működési felépítése Az iskola szervezeti felépítése Szervezeti egységek és feladataik Szervezeti egységek Szervezeti egységek feladata és működése A vezetők feladatai Vezetői szintek A vezetőség kiemelt feladatai Az intézmény vezetője Hatáskörök átruházása Vezetők feladatai, vezetők közti kapcsolattartás formái Az intézmény képviselete A helyettesítés rendje A nevelőtestület A nevelőtestület feladatköre és jogköre Nevelőtestületi értekezletek Nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása Szakmai munkaközösségek feladat és jogköre, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Közös eljárási szabályok A belső kapcsolatok rendszere, az intézményi közösségek és a kapcsolattartásuk formái és rendje Az alkalmazotti közösség Szakszervezet tagszervezete Intézményi Tanács Osztályközösségek Diákönkormányzat Iskolai sportkör Szülői munkaközösség (SZMK) A szülőkkel való kapcsolattartás formái A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Kapcsolattartás szakmai szervezetekkel Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal Kapcsolattartás pedagógiai szakszolgálati intézményekkel Kapcsolattartás pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekkel Kapcsolattartás az egészségügyi ellátást végzőkkel Kapcsolattartás a közösségi szolgálat elvégzését biztosító helyekkel Tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok Iskolai dokumentumokról való tájékoztatás Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére

3 3 A MŰKÖDÉS RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az iskolákban dolgozók munkarendje Az iskola nyitva tartása Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával A csemetekerti dolgozók munkarendje Tangazdaság /Csemetekert/ A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A tanórán kívüli foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei Tehetséggondozás Esetenkénti tanórán kívüli foglalkoztatás Egyéb tanórán kívüli foglalkozás Szintre hozó foglalkozások Mindennapos testnevelés Közösség szolgálat Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Reklámtevékenység az iskolában, politika Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Bombariadó esetén szükséges teendők A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A dohányzással kapcsolatos előírások Egészségvédelem Balesetvédelem Intézményi védő, óvó előírások Iskolai dolgozók feladatai tanulói baleset esetén A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az iskola dolgozóinak, jogai és kötelességei a létesítmények, helyiségek használatával kapcsolatban Az intézmény helyiségeinek és eszközeinek külső célra történő átengedési rendje Térítési díj, tandíj, igazgatási díj, étkezési díj Térítési díj, tandíj Igazgatási díj Étkezési díj Tankönyvtámogatás, tartós tankönyvek Szociális támogatás Ellenőrző könyv ( értesítő), e-napló A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni joga Felnőttoktatás GAZDÁLKODÁS Az intézmény gazdasági tevékenysége Kiadományozási jogkör gyakorlása Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés szabályai, bélyegzők használata Kötelezettségvállalásra jogosult Ellenjegyzésre jogosult Pénzügyi teljesítéssel járó utalványozás, valamint tárgyi eszközök, készletmozgások Érvényesítésre jogosult Jogosultságok tartalmi meghatározása

4 4.4 Bélyegzők használata HATÁLYBA LÉPTETÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és a módosításának szabályai A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága Az Szervezeti és Működési Szabályzatot véleményező nyilatkozatok Diákönkormányzat Iskolai SZMK Intézményi Tanács Az Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadó, jóváhagyó, egyetértő nyilatkozatok Nevelőtestület elfogadó nyilatkozata Intézményvezető jóváhagyó nyilatkozata Fenntartó egyetértő nyilatkozata MELLÉKLETEK sz. Melléklet Az iskolai könyvtár működési szabályzata sz. Melléklet A fegyelmi eljárás, egyeztető eljárás szabályai sz. Melléklet Az intézmény ellenőrzési nyomvonala sz. Melléklet A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a FEUVE rendszerében sz. Melléklet Adatkezelési szabályzat. Adatkezelés és továbbítás intézményi rendje sz. Melléklet Informatikai Biztonsági Szabályzat sz. Melléklet Iratkezelési szabályzat sz. Melléklet Iratkezelési rend és záradékok sz. Melléklet Diákönkormányzat (DÖK) működési rendje sz. Melléklet Szülői Munkaközösség (SZMK) működési rendje FÜGGELÉKEK sz. Függelék: Munkaköri leírás minták Közismereti tanár munkaköri leírás mintája Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A munkaközösség-vezető kiegészítő munkaköri leírás-mintája Osztályfőnöki munkaközösség-vezető kiegészítő munkaköri leírás-mintája sz. Függelék: A tankönyvkölcsönzés, a tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje sz. Függelék: Bélyegző nyilvántartás sz. Függelék Intézményi Tanács működési rendje

5 A Szervezeti és Működési Szabályzat A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe, a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Az SZMSZ és a mellékletét képező belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi tanulójára és közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről évi CXCV. törvény az államháztartásról 10. (5) bekezdése 368/2011. Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (államháztartás részét képező intézmények számára) 13. szól az SZMSZ kötelező elemeiről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 5

6 1 ALAPADATOK 1.1 Az iskola adatai SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1. Az intézmény neve: Az intézmény OM azonosítója: Székhelye: 6721 Szeged, József A sgt. 26. Telephelye: 6728 Szeged Külterület Létrehozásának éve: Maximális tanulói létszám: 500 fő 5. Működési területe: országos 6. Irányító, fenntartó és működtető szerve: Vidékfejlesztési Minisztérium, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér Alapító okirat száma: KGF/1172/2/2013. Hatályos: augusztus 1-től 7.1. Jogállása: költségvetési szerv 7.2. Besorolása: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. 8. Alaptevékenység: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. 4. -ában meghatározott szakközépiskolai oktatás-nevelés, valamint felnőtt oktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése oktatása. A szakközépiskolai képzés keretében az általános műveltség megalapozása, a szakmai előkészítés az első négy évfolyamon, felkészítés érettségi vizsgára illetve felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII.tv. 4. -ában meghatározott szakképző iskolai képzés, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése oktatása 9. Vállalkozási feladatok: Alapító Okiratban megtalálható 10. Az iskola bankszámlakezelő pénzintézete: Magyar Államkincstár 1.2 Az állami feladatként ellátott tevékenység forrásai - Költségvetési támogatás csak alaptevékenységgel összefüggő feladatok megvalósítására használható fel. - Saját bevételek 6

7 1.3 Az iskola feladatai Nappali tagozat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Általános középfokú oktatás az iskola pedagógiai programja szerint: Szakközépiskolai nevelés-oktatás (közismereti képzés, szakképzés): - általános feltételek szerinti nevelés-oktatás - sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása. Az érettségire felkészítő általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyam mellett szakmai oktatás is folyik a évfolyamon a mezőgazdasági szakmacsoportban az - erdésztechnikusi - erdészeti és vadgazdálkodási technikus szakképesítésekben Érettségi után a következő szakmákban folyik szakmai képzés: - utoljára szeptemberi kezdéssel (érettségi utáni szakképző évfolyam), felmenő rendszerben Erdésztechnikus (OKJ ) szeptemberétől Erdészeti és vadgazdálkodási technikus ( ) Levelező munkarend (felnőtt oktatás) - utoljára szeptemberi beiskolázással, felmenő rendszerben Erdésztechnikus (OKJ ) szeptemberétől Erdészeti és vadgazdálkodási technikus ( ) Feladatmutatók (alapító okirat alapján) Államháztartási szakágazat szerinti besorolása: Szakmai középfokú oktatás Alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Szakközépiskola felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőtt oktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 7

8 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképző évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése Iskolai intézményi étkeztetés Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások 2 SZERVEZETI FELÉPÍTÉSRE VONATKOTÓ SZABÁLYOZÁSOK 2.1 Az iskola szervezeti és működési felépítése Az iskola szervezeti felépítése A augusztus 1-től önálló jogi személy, valamint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az engedélyezett létszámkeret 51 fő, ebből a gazdasági létszám 1 (gazdasági vezető ) + 2 fő 8

9 szervezeti működése

10 2.2 Szervezeti egységek és feladataik Szervezeti egységek Az iskola szervezeti egységeit a szervezeti felépítést, működést tartalmazó ábra tartalmazza Szervezeti egységek feladata és működése - közoktatás (9-12. évfolyam) - szakképzés - utoljára szeptemberi kezdéssel (érettségi utáni szakképző évfolyam), felmenő rendszerben Erdésztechnikus (OKJ ): 1/13.évf., 2/14.évf szeptemberétől Erdészeti és vadgazdálkodási technikus ( ) 13. évf. 1. Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatainak végrehajtása a fenntartó által jóváhagyott intézményi alapdokumentumok alapján folyik: - Pedagógiai Program - Szervezeti és Működési Szabályzat - Házirend 2. Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya az intézmény könyvtárában van elhelyezve, valamint az intézmény internetes honlapján olvasható A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor, illetve lényeges módosítás esetén a szülőnek, tanulónak át kell adni. 4. Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülők előre egyeztetett időpontban kérhetnek tájékoztatást az intézmény igazgatójától. 5. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat ha jogszabály másként nem rendelkezik az igazgató adja ki. 6. Az intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis. 2.3 A vezetők feladatai Vezetői szintek Az intézményben a vezetői szintek a következőképpen alakulnak: Magasabb vezető: Igazgató 10

11 Vezető beosztások: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Általános igazgatóhelyettes Szakmai igazgatóhelyettes Gazdaságvezető Gyakorlati oktatásvezető Az igazgató és a vezető beosztású dolgozók alkotják az intézmény vezetőségét. A vezetőség üléseit az igazgató hívja össze és vezeti le. Az üléseket szükség szerint, a legalább havonta 2 alkalommal kell tartani A vezetőség kiemelt feladatai - Az intézményi munka koordinálása, összehangolása - Az intézmény egészét érintő átfogó döntések előkészítése - Az tanulókat, alkalmazottakat és szülőket érintő problémák megvitatása, megoldása - Az alkalmazottak erkölcsi, anyagi elismerésének véleményezése - Az intézmény belső szabályzatainak (SZMSZ, Pedagógiai Program,házirend) előkészítése, kialakítása A vezetőség üléseit az igazgató hívja össze és vezeti le. Az üléseket szükség szerint, a legalább havonta 2 alkalommal kell tartani Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működésért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban, minden olyan ügyben amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az igazgató az intézmény képviselőjeként jár el (az intézményvezető magasabb vezetői megbízásának megszűnése esetén az intézményvezetői feladatokat a fenntartói döntésig az általános igazgatóhelyettes látja el). Az igazgató elsődleges feladatai: Az intézményi feladat ellátásával, a vagyonkezelési szerződésben használatba adott vagyon rendeltetésszerű működtetése Az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátása A költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítése 11

12 A tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség hiteles teljesítése A vezetői feladatok szakszerű összehangolása és ellátása Az intézmény Pedagógiai Programjában rögzítetteknek megfelelően gondoskodik a személyi, tárgyi és módszertani feltételekről Gyakorolja a közalkalmazotti jogviszony létesítésével és megszűnésével kapcsolatos valamennyi közalkalmazottra kiterjedő kizárólagos munkáltatói jogkört. Lefolytatja a közoktatási intézményben az alaptevékenység ellátására létesített munkakörök betöltésére meghirdetett pályázati eljárást Irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, figyelemmel kíséri a működés folyamatosságát és szabályszerűséget Eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek az intézményi szinten működő szülői és tanulói szervezetek választmányaival, a szakszervezettel és a Közalkalmazotti Tanáccsal kapcsolatban. A vezetőség javaslatai alapján dönt az alkalmazottak anyagi és erkölcsi elismerésének elveiről és módjairól Kialakítja és működteti az intézményi ellenőrzési rendszert, előkészíti a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát Hatáskörök átruházása Az intézmény igazgatója az egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: Általános igazgatóhelyettes - a tanulók felvételi ügyeiben való döntést - az órarend készítés során felmerülő problémákban a döntési jogot - az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntési jogot - a szervezeti felépítés alapján hozzátartozó kollégák munkaköri leírásának elkészítését - a szervezeti felépítés alapján hozzá tartozó alkalmazottak munkavégzésének ellenőrzését, értékelését és teljesítményértékelését. 12

13 Szakmai igazgatóhelyettes SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - a szakmai rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntési jogot - a szakmai tantárgyfelosztás elkészítését - a szervezeti felépítés alapján hozzá tartozó kollégák munkaköri leírásának elkészítését - a szervezeti felépítés alapján hozzá tartozó alkalmazottak munkavégzésének ellenőrzését, értékelését és a teljesítmény értékelést. Gazdasági vezető - a gazdasági ügyviteli és technikai dolgozók szabadságolási rendjének megállapítását - szóbeli egyeztetést követően a terem és más bérleti szerződések megkötését - a szervezeti felépítés alapján hozzá tartozó alkalmazottak munkaköri leírásának elkészítését és munkavégzésének ellenőrzését. 2.4 Vezetők feladatai, vezetők közti kapcsolattartás formái Az intézményben az igazgató mellett a vezetők látják el az irányítási feladatokat. Vezetői munkakörben dolgoznak - általános igazgató helyettes - szakmai igazgató helyettes - gyakorlati oktatás vezető - gazdasági vezető A gazdasági vezető kivételével a vezetőket a jogosultak véleményének figyelembe vételével az igazgató bízza meg és továbbiakban a munkáltatói jogkört is gyakorolja. A gazdasági vezetőt a Vidékfejlesztési Minisztériumban a miniszter nevezi ki, bízza meg és továbbiakban a munkáltatói jogkört az intézmény igazgatója gyakorolja A) Általános igazgató helyettes Az igazgató közvetlen munkatársa, az iskola munkájának irányításához az igazgatót, annak akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Elsődlegesen irányítja és ellenőrzi az elméleti oktatást, feladatai ehhez kapcsolódnak - a pedagógiai program általános részének és a helyi tanterv közismereti részének dolgozásáért - az általa felügyelt területen az intézményi szintű adatszolgáltatásért, statisztikák elkészítéséért - az iskolai rendezvényterv összeállításáért 13

14 - a tantárgyfelosztás és órarend elkészítéséért - az intézményi szintű tanulói és szülői szervezetekkel történő kapcsolattartásért, annak dokumentálásáért - az intézményi szintű rendezvények, nevelési értekezletek megszervezéséért - az érettségi vizsgák megszervezéséért - a kompetencia mérések lebonyolításáért - a nyílt napok megszervezéséért - a helyettesítések megszervezéséért - a sajátos nevelési igényű tanulókhoz kapcsolódó különböző nyilvántartások és foglalkozások megvalósításáért - a fegyelmi eljárások előkészítéséért, lefolytatásáért - a diáksport, szabadidő sport, szakkörök, tehetséggondozás megszervezéséért - az iskolai hagyományok ápolásáért - a beiskolázás megszervezéséért B) Szakmai igazgatóhelyettes Az érintettek véleményének figyelembe vételével az igazgató bízza meg feladatainak ellátásával. Az igazgató, valamint az általános igazgatóhelyettes távolléte esetében őket teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Elsődleges feladata a szakmai elméleti és gyakorlati képzés összehangolása, koordinálása. - Szervezi, koordinálja, felügyeli a szakmai munkaközösség munkáját - Irányítja a szakmai pályázatok elkészítését, azok végrehajtását - Az általános igazgatóhelyettesnek segítséget nyújt a szakmai tantárgyfelosztás elkészítésében - Szervezi a beiskolázást és segítséget nyújt a pályaválasztási orientációban - Irányítja a szakmai versenyekre való felkészülést - Szervezi a szakmai vizsgákat - Segítséget nyújt az általános igazgatóhelyettesnek a statisztikai jelentések elkészítésében - Feladata a pedagógiai program helyi tanterve szakmai részének kidolgozása - Részt vesz az iskolai munkaterv ellenőrzési terv és feladat ellátási terv összeállításában - Szervezi és irányítja az iskolában folyó szakmai fenőttképzést 14

15 C) Gazdasági vezető SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A gazdasági vezetői állás pályázati úton kerül betöltésre, a pályázatot a Vidékfejlesztési Minisztérium írja ki, és a gazdasági vezetőt a miniszter nevezi ki. Továbbiakban a munkáltatói jogkört az iskola igazgatója gyakorolja. Az intézmény gazdasági vezetője irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdasági szervezetét, gazdasági intézkedéseket hoz, ellátja a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, vagyongazdálkodásával kapcsolatos feladatokat. - Irányítja, szervezi és ellenőrzi a gazdasági szervezet munkáját - Folyamatosan aktualizálja az intézmény belső gazdálkodási szabályait - Összeállítja az intézmény költségvetését - A vezetőséggel együttműködve a végrehajtás során irányítja és ellenőrzi a költségvetési előírások betartását, - Ellenőrzi az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyon nyilvántartási és bizonylati rendjének betartását, az intézmény vagyonvédelmét - Együttműködik és részt vesz a munkaterv, ellenőrzési terv, és feladat ellátási terv összeállításában - Együttműködik a közvetlenül alárendelt dolgozók kiválasztásában, értékelésében - irányítja, szervezi és ellenőrzi a munkaügyi feladatok ellátását - Gondoskodik az intézményi pályázatok pénzügyi kezeléséről, elszámolásáról D) Gyakorlati oktatás vezető Határozatlan idejű vezetői megbízását az érintettek véleményének figyelembe vételével az intézmény igazgatója adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A szakmai igazgató helyettes távolléte esetén teljes hatáskörrel és felelősséggel - az igazgatóval történő egyeztetéseket követően helyettesíti. - Szervezi, és irányítja az iskolában folyó gyakorlati képzési tevékenységet. - A gyakorlat feltételeinek biztosítása érdekében szervezi az anyagrendelést, anyag- és szerszám kiadást, munka és védőruha, védőfelszerelés juttatást - Intézményi szinten irányítja a munka, tűzvédelmi és biztonságtechnikai feladatokat - Szervezi a tanulók üzemi gyakorlatának (évközi, nyári összefüggő gyakorlat) megvalósítását - Segíti a szakmai munkaközösség tevékenységét 15

16 - Irányítja a tangazdaságban (csemetekertben) folyó munkákat, közvetlen felettese a műszaki vezetőnek - Segítséget nyújt a szakmai pályázatok elkészítésében - Segítséget nyújt a pályaválasztást segítő iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában - Irányítja az iskola gépjárművezetőinek a munkáját - Szervezi a gyakorlatokhoz kapcsolódó munkavállalásokat (felmérés, ajánlattétel, megvalósítás, számlázás előkészítés) A vezetők további és részletes feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. A vezetők rendszeres kapcsolatot tartanak egymással, egymás munkáját kölcsönösen segítik, a konkrét feladat szétosztások a kéthetente megtartandó vezetői megbeszéléseken kerülnek rögzítésre. A vezetőség rendszeres kapcsolatot tart az iskola munkáját, tevékenységét segítő szervezetekkel. Közalkalmazotti Tanács A Közalkalmazotti Tanács a közalkalmazottak érdekeit képviseli, mely 3 tagú. A három közalkalmazotti tanácstag által az intézmény összes dolgozójának biztosított a képviselete. A Közalkalmazotti Tanáccsal az igazgató tartja a kapcsolatot. A Közalkalmazotti Tanács elnöke rendszeresen beszámol az igazgatónak a közalkalmazottakat érintő legfontosabb kérdésekről, észrevételekről, mely felvetett problémáknak a megoldási módját egyezteti az igazgatóval. Intézményi Tanács Az Intézményi Tanács tagjai a SZMJV. területileg illetékes önkormányzati képviselője, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviselője, a nevelőtestület egy tagja, a Szülői Munkaközösség képviselője, valamint a Diákönkormányzat képviselője. Az Intézményi Tanáccsal az igazgató tartja a kapcsolatot. Az Intézményi Tanács évente kétszer ülésezik, önálló jogi személyként működik, melyet a hatóság bejegyez. Az említett két alkalommal meghallgatja az igazgató beszámolóját, az általa felvetett problémákat, és ezeket továbbítja az Intézményfenntartója felé a megoldás érdekében. 16

17 Diákönkormányzat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az osztályokat képviselő tanulókból szerveződik. Saját szervezeti és működési szabályzat szerint működik. A Diákönkormányzat munkáját, az iskola alkalmazásában lévő közalkalmazott segíti. Heti rendszerességgel tartja megbeszéléseit, melyeken a diákságot érintő problémák, feladatok, programok kerülnek megvitatásra. Fő feladata az évente kötelezően megtartandó Diákközgyűlés megszervezése. A Diákönkormányzattal elsődlegesen a kapcsolatot az általános igazgatóhelyettes tartja. Szülői Munkaközösség A Szülői Munkaközösséget az osztályok által megválasztott szülők alkotják. Értekezleteiket szükség szerint, de tanévenként legalább kettő alkalommal tartják. Az igazgató ezen két alkalommal tájékoztatást ad a Szülői Munkaközösség részére az iskola aktuális helyzetéről. Azokban az ügyekben melyekben a Szülői Munkaközösségnek véleményezési joga van, a véleményt az igazgató útmutatásai alapján az általános igazgatóhelyettes kéri meg az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének bevonásával. 2.5 Az intézmény képviselete Az intézményt az igazgató képviseli más személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az igazgató az ügyek meghatározott csoportjára nézve ezen jogot átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, gazdaságvezetőre valamint a gyakorlati oktatásvezetőre. A képviselet főbb elvi szabályai - Az intézményt a nyilvánosság előtt képviselő csak olyan kérdésekről nyilatkozhat, amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult - Az intézményt egészében érintő kérdésekről, terveiről stratégiai céljairól kizárólagosan az igazgató jogosult nyilatkozni indokolt esetben a Vidékfejlesztési Minisztérium előzetes engedélyével - Alkalmazottak csak az igazgató engedélyével nyilatkozhatnak - Nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekről, adatokról 17

18 - A közölt adatok valódiságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozatot adó a felelős - A nyilatkozattevő nem járulhat hozzá nyilatkozatának közléséhez annak előzetes megismerése nélkül - A nyilatkozattevő kötelessége a nyilvánosság előtt az intézmény jó hírnevének megőrzése 2.6 A helyettesítés rendje - Az Intézmény igazgatóját távollétében az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Mindkettőjük távolléte esetén a helyettesítési feladatokat a szakmai igazgatóhelyettes látja el. - Az intézmény igazgatóhelyetteseinek távolléte esetén helyettesítésükről az igazgató gondoskodik. - Az általános igazgatóhelyettest elsődlegesen a társadalomtudományi munkaközösségvezető, a szakmai igazgatóhelyettest pedig a gyakorlati oktatásvezető helyettesíti. - További helyettesítések rendjéről az igazgató dönt. - A helyettesítést ellátó közalkalmazottak a helyettesítendő személy akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul kötelesek beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedésekről. 2.7 A nevelőtestület A nevelőtestület feladatköre és jogköre A nevelőtestület feladatkörét és jogkörét a évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (kiemelve e tv át) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (kiemelve e rendelet át) jogszabályok meghatározzák. A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó (határozathozó) szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A pedagógus kötelességeit és jogait a évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről a határozza meg. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete döntési jogkörrel rendelkezik: 18

19 - a nevelési és oktatási kérdésekben, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete véleményezési, javaslattevő jogkörrel rendelkezik - tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt - az iskolai felvételi követelmények meghatározásában - a gyakornoki szabályzat megalkotásában. - a nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben Nevelőtestületi értekezletek - Az időpontokat és témákat az éves munkaterv tartalmazza. - Tanévzáró és tanévnyitó értekezlet - Félévi és év végi osztályozó konferencia, - Tájékoztató és munkaértekezlet (hétfőnként nagyszünetben) - Nevelési értekezlet - Egy osztályban tanító tanárok értekezlete, - Rendkívüli értekezletek A nevelőtestületi értekezletet össze kell hívni, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény igazgatója, vagy a nevelőtestület egyharmada kéri. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Azt, akinek a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szünetel, az alkalmazotti közösségi értekezlet és a nevelőtestületi értekezlet határozatképességének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben meghívás ellenére nem jelent meg. Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez legalább kétharmados jelenlétre van szükség. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége eseten az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyv készül. 19

20 2.7.3 Nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület által átruházott feladatokról, az átruházott feladatok ellátásával megbízott nevelőtestületi tag a feladat teljesítését követően 3 napon belül közvetlen felettesének vagy az igazgatónak köteles beszámolni, véleményét írásban átadni Szakmai munkaközösségek feladat és jogköre, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A szakmai munkaközösségek feladatköre és jogköre A szakmai munkaközösségek feladatkörét és jogkörét a évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (kiemelve e tv át) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről (kiemelve e rendelet át) jogszabályok meghatározzák. Szakmai munkaközösségek főbb tevékenységei: együttműködés, kapcsolattartás, pedagógusok munkájának segítése. A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. Iskolánkban az alábbi munkaközösségek működnek: - Természettudományi munkaközösség - Társadalomtudományi munkaközösség - Osztályfőnöki munkaközösség - Szakmai munkaközösség Saját munkaprogrammal rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek együttműködnek az iskolai programok kialakításában, megszervezésében. A szakmai munkaközösségek vezetői összehívják, vezetik a munkaközösségi értekezleteket, megbeszéléseket. A munkaközösségi értekezleteken elhangzottakról az értekezleteket követő egy héten belül tájékoztatják az igazgatót. A szakmai munkaközösségek feladatai: - Tanévenként legalább 5 munkaközösségi ülést kell tartani. - Megszervezik és lebonyolítják a munkaközösség által gondozott tantárgyak tanulmányi versenyeit. - Szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez - Részt vesznek - az iskola oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés) 20

21 - egységes követelményrendszer kialakításában, a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérésében és értékelésében. - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírásában, szervezésében, lebonyolításában. - Segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez és a pedagógus továbbképzés szervezéséhez - Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. - Segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját. - Javaslatot tesznek a tanév eleji alakuló ülésen az adott tárgytanévre, a munkaközösség vezetőjének személyére, akit az igazgató nevez ki - Segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek jogkörei: - Dönt működésének rendjéről, éves munkatervéről, továbbképzési program-tervezetéről, az iskolai tanulmányi versenyek megrendezéséről, a munkaközösséghez tartozó tantárgyak tankönyveinek kiválasztásáról. - A szakmai munkaközösség vezetőjét az igazgató bízza meg a munkaközösség kezdeményezése alapján. - Véleményezési jogkörébe tartozik - intézményi pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat elfogadása - tantárgyfelosztás, órarend - a felvételi követelmények meghatározása, - a köztes vizsga részeinek és feladatinak meghatározása. A munkaközösség vezetők: - a munkaközösség tagjaival együtt összeállítják az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves programját - irányítják a közösség szakmai és pedagógiai munkáját, segítik a szakirodalom felhasználását - óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének - javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésre - felügyelik a követelményrendszernek való megfelelést - elemzést, értékelést készítenek a munkaközösség tevékenységéről - véleményezik, ellenőrzik a tanmeneteket az igazgatónak történő elektronikus leadás előtt - az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát végez 21

22 - képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és a munkaközösség-vezetők értekezletein (állásfoglalása, javaslata, vélemény nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok - Az intézményi munka egyes, aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján. - A munkacsoport feladatát, jogkörét a feladatellátás idejét és beszámolási kötelezettségét a megbízó rögzíti. - Az alkalmi munkacsoport tevékenységének segítésébe külső személyek is felkérhetők Közös eljárási szabályok - Az intézmény és közösségei ezen Szervezeti és Működési Szabályzatban megnevezett szervei határozatképesek, ha a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van a határozathozatalnál. - Határozatnak tekintendő az a javaslat, melyet a határozatképes értekezleten jelen lévők több mint 50 %-a támogatott. - A szavazás, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. - A testületi ülések összehívását a napirend közzétételével és az írásos anyagok biztosításával az értekezletet megelőzően 4 munkanappal korábban meg kell tenni. Ettől indokolt esetben el lehet térni. - A testületi üléseket az igazgató köteles összehívni, ha azt tagjainak legalább 30 %-a a napirend megjelölésével, írásban kéri. - Az ülésekről 5 munkanapon belül jegyzőkönyvi kivonatot kell készíteni, mely tartalmazza a jelenléti ívet, az igazoltan és igazolatlanul távollévők felsorolását, a meghozott határozatokat, a szavazási arányokat, a felmerült érdemi javaslatokat és minden olyan tényt, amelyet bármely tanácskozási joggal részt vevő kér. A döntési jogkörben hozott határozatokat sorszámozni kell, s meg kell jelölni a végrehajtásért felelős nevét, valamint a végrehajtás határidejét. A jegyzőkönyvi kivonatot két személynek hitelesíteni kell, majd az intézmény titkárságára iktatás céljából át kell adni. - A jegyzőkönyvekbe bármely tanácskozási jogú tag betekinthet. 22

23 2.8 A belső kapcsolatok rendszere, az intézményi közösségek és a kapcsolattartásuk formái és rendje Az alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösség irányító, szervező testülete a Közalkalmazotti Tanács. Az alkalmazotti közösség az intézménynél közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége. Az alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait valamint az iskolán belüli érdekérvényesítés lehetőségeit a jogszabályok, valamint a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A Közalkalmazotti Tanáccsal az igazgató tartja a kapcsolatot. Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha a jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre ha a jogszabály másként nem rendelkezik a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni Szakszervezet tagszervezete Tevékenységét önálló jogi személyként végzi az alapszervezet. Intézményi szinten az alapszervezet titkára képviseli a Szakszervezet tagságát. Az intézményvezetés részéről a kapcsolatot az igazgató tartja, a Munka törvénykönyvében, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és a Kollektív szerződésben rögzítettek szerint Intézményi Tanács A Köznevelési törvény 73. -ának (3) bekezdése biztosit a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásénak körülményeit. Iskolánkban az Intézményi Tanács megalakult, amely kialakítja a saját működési rendjét és munkaprogramját. Az Intézményi Tanáccsal az igazgató tartja a kapcsolatot Osztályközösségek Az osztályközösségek az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Az osztályközösség döntési jogkörébe tartoznak: 23

24 - Az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása - Küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, - Döntés az osztály belügyeiben. - Az iskolavezetéshez intézett osztály szintű javaslatok, kérdések megfogalmazása Az osztályközösségek vezetője az osztályfőnök. Az osztályközösségekkel elsődlegesen az általános igazgató-helyettes tartja a kapcsolatot Diákönkormányzat A Diákönkormányzat feladatkörét és jogkörét a évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (kiemelve e tv át) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről (kiemelve e rendelet át) jogszabályok meghatározzák. A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a DÖK javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A DÖK célja: - -A diákság összefogása. - -A diákélet fellendítése. - -A tanárok és diákok közti jó együttműködés kiépítése és fenntartása. - -A diákjogok védelme. - -A tanulók és a diákkörök érdekeinek képviselete, a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjesztve. - A tankönyvek megvásárlásának támogatásáról. A DÖK véleményét ki kell kérni: - az iskolai SZMSZ, Házirend jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, 24

25 - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - munkaterv, - a házirend elfogadása előtt, - a tanulókat érintő döntések meghozatalakor - a tanulók helyzetét elemző beszámolók elkészítésekor, elfogadásakor - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésénél, szervezésénél - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításánál - a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor - Kiss Ferenc Díjra jelölt tanuló személyéről - a fegyelmi eljárásban - egyéb más, a tanulókat érintő döntés kapcsán is A DÖK-tagjait a Osztály Diákbizottság titkárai alkotják, akiket a tanév első hetében az osztályközösségek választanak meg, egyszerű többséggel és nyílt szavazással. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév rendjében meghatározottak szerint. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője, vagy az iskola igazgatója kezdeményezhet. A Diákközgyűlés fogadja el és módosítja a DÖK SZMSZ-ét, illetve választja meg a DÖK titkárt. A DÖK részletes működését az intézmény SZMSZ-ében lévő DÖK SZMSZ szabályozza. Költségvetési támogatást az adott pénzügyi év lehetőségei alapján kap a DÖK. A diákönkormányzat dönt többek között - saját működéséről, - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - az iskolaújság, iskolarádió létrehozásáról, tanulói vezetőinek, munkatársainak megbízásáról. - a tanulói vezetők, munkatársak megbízásáról A diákönkormányzattal elsődlegesen az általános igazgató-helyettes tartja a kapcsolatot 25

26 2.8.6 Iskolai sportkör SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Iskolai diáksportkörök igény alapján szerveződhetnek, az iskolai sportkör munkáját munkaterv alapján végzi. Az iskolai sportkörök is melyek éves munkaterv alapján működnek biztosítják a lehetőséget a mindennapos testedzésre és az intézményi, valamint az iskolák közötti versenyekre, való felkészülésre. Az iskolai sportkörök tanári felügyelet biztosítása mellett használhatják az előzetesen egyeztetett helyiségeket és területeket. Az iskola térítésmentesen biztosít helyiséget az iskolai sportkörök számára. Az iskolai sportkörökkel elsődlegesen az általános igazgató-helyettes tartja a kapcsolatot Szülői munkaközösség (SZMK) A Szülői munkaközösség feladatkörét és jogkörét a évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (kiemelve e tv át) és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről (kiemelve e rendelet át) jogszabályok meghatározzák. A tanév elején szülői értekezleteken az osztályok szülői munkaközössége, a szülők legalább 50%-a 2 fős vezetőséget választ. Az osztályok szülői munkaközösségének vezetőségei alkotják az iskolai SZMK tagjait. Az iskolai SZMK járhat el az intézmény valamennyi szülőjének képviseletében A SZMK figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Az SZMK feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az SZMK dönt: - saját működési rendjéről - munkatervének elfogadásáról, - tisztségviselői megválasztásáról Az SZMK javaslattevő jogkörrel rendelkezik - a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, 26

27 - különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. Az SZMK véleményezési jogot gyakorol a következőkben: - az éves munkaterv, pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, órarend elfogadásakor, vagy módosításakor - jogszabályban meghatározott kérdésekben - az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában, - a fakultatív foglalkozások iskolai programjának kialakításában, - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában. - a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. - a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. - A fenntartó a köznevelési intézmény a) megszüntetésével, b) átszervezésével, c) feladatának megváltoztatásával, d) nevének megállapításával, e) vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt beszerzi az SZMK véleményét. A szülők észrevételüket írásban beterjeszthetik a tagintézmény-vezetőnek, melyre 15 napon belül írásos, érdembeli választ kell kapniuk. Az SZMK vezetőségének elnökével az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, ill. elsődlegesen az általános igazgató-helyettes tartják a kapcsolatot A szülőkkel való kapcsolattartás formái évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 62. -a tartalmazza a pedagógus kötelességeit. A 62. f) a pedagógus kötelessége, hogy a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről. A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről jogszabály is rendelkezik a szülőkkel való kapcsolattartás kötelező formáiról. A szülőkkel elsődlegesen az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot. 27

28 A szülők írásbeli tájékoztatása SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az érdemjegyek az elektronikus napló internetes felületén megtekinthetők. Az érdemjegyek ellenőrzőben való vezetése a tanulók feladata. Az osztályfőnök évente legalább 5 alkalommal ellenőrzi, hogy a diák minden osztályzata szerepel-e az ellenőrzőben. A szülő aláírásával és dátummal igazolja, hogy látta az ellenőrzőt. Az osztályfőnök ellenőrző útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök ellenőrző könyv útján, szükség esetén -ben vagy levélben tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményről, lehetőleg egy héttel, de legalább három nappal az esemény előtt. Az osztályfőnök hivatalos levélben írásban értesíti a szülőt a fél év ill. az év vége előtt négy héttel, amennyiben valamely tantárgyból a tanuló bukásra áll. A házirendben leírtak szerint az osztályfőnök írásban értesíti a szülőt, ha a tanuló - fegyelmező intézkedésben - jutalomban (dicséretben) részesült, - igazolatlanul mulasztott - mulasztása eléri a jogszabályban ill. a házirendben leírt mértéket. Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Iskolánkban tanévenként legalább két szülői értekezletet tartunk (egyet ősszel, egyet tavasszal). Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az iskola igazgatója, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet is összehívhat. Rendkívüli szülői értekezletet kell tartani abban az esetben, ha azt az osztályban tanuló diákok szüleinek legalább 30 százaléka kéri írásban. Osztályok összevont szülői értekezletét az iskola igazgatója hívhatja össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként a két szülői értekezlet után fogadóórát tart. A fogadóórák időtartama legalább 60 perc. Amennyiben a gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre a rendkívüli eseteket leszámítva telefonon vagy írásban történő időpont egyeztetés után is sor kerülhet. 28

29 A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat végző pedagógus feladata különösen: a.) az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, b.) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismerheti a tanuló családi környezetét, c.) gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, d.) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, e.) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására, f.)az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona, stb.) címét, illetve telefonszámát, Az iskolának kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. 2.9 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. (1) i) A külső kapcsolatok alakítása természetszerűen nemcsak az iskolán múlik. Egy kapcsolat akkor lehet gyümölcsöző, ha a kapcsolat létesítése és fenntartása minden érdekelt félnek a szándékában áll. A kapcsolatok sokszínűek. Vannak alá- és fölérendeltségi viszonyon alapuló kapcsolatok és mellérendeltségi viszony keretében folyó kapcsolatok. 29