Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola Szakképző Iskola 6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9. OM azonosító:

Átírás

1 Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola Szakképző Iskola 6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9. OM azonosító: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat célja A szabályzat hatálya Az intézmény alapadatai SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény létszámkeretei AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE Az intézmény vezetése, a nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek Az igazgató Az igazgatóhelyettes A gyakorlati oktatásvezető A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény képviselete Az intézmény belső szabályozási rendje és annak eszközei Intézményi Tanács Bélyegzőhasználat KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A belső kapcsolattartás általános rendje Vezetői kapcsolattartás Kapcsolattartás az intézmény közösségeivel Kapcsolattartás külső szervezetekkel és személyekkel INTÉZMÉNYI TESTÜLETEK ÉS KÖZÖSSÉGEK A nevelőtestületi jogkörök gyakorlása A nevelőtestületi jogköröket gyakorló testületek működése és döntéshozatala Szakmai munkaközösségek Szülői szervezet Diákönkormányzat AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI RENDJE Intézményben való tartózkodás rendje A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményi sportkör Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Intézményi védő, óvó előírások Az egészséget veszélyeztető helyzetek kezelése Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Intézményi dokumentumok Az egyéb foglalkozások A felnőttoktatás Az egyeztető eljárás szabályai A fegyelmi eljárás szabályai A tanuló által előállított dolgok díjazása Könyvtár és könyvtárhasználat Az SZMSZ elfogadására vonatkozó adatok

3 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szabályzat célja A Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakképző Iskola (továbbiakban intézmény) nevelőtestületi jogköröket gyakorló szak alkalmazotti értekezlete, a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Tv.) 25. (4) bekezdés alapján, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: R.) figyelembe vételével, az alábbi szervezeti és működési szabályzatot (a továbbiakban: SZMSZ) alkotja. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolataira vonatkozó előírásokat és azon rendelkezéseket, melyek megállapítását jogszabály nem utalja más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított és működtetett tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt kapcsolati és működési rendszerét tartalmazza A szabályzat hatálya A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tevékenységére, a szervezeti felépítését és működési rendjét, belső és külső kapcsolatait meghatározó tárgykörökre, továbbá a saját hatáskörben lefolytatott eljárásokra. A szabályzat személyi hatálya kiterjed az intézmény - alkalmazottjaira, a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszony típusától függetlenül, - tanulóira, - a képzésében résztvevő, de tanulói jogviszonnyal nem rendelkező személyekre, - megbízottjaira, a megbízás tárgyával összefüggésben, - szolgáltatásait igénybe vevő személyekre, a szolgáltatás tárgyával összefüggésben Az intézmény alapadatai A költségvetési szerv hivatalos neve: Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakképző Iskola A költségvetési szerv székhelye és levelezési címe: 6000 Kecskemét, Szent Imre utca 9. A költségvetési szerv telephelyének megnevezése: Tangazdaság Telephely címe: 6000 Kecskemét, Városföld Tanya 79. A költségvetési szerv alapítója: Földművelésügyi Minisztérium (1055 Budapest, Kossuth tér 11.) A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1051 Budapest, Nádor utca 32.) A költségvetési szerv fenntartója, felügyeleti szerve: Földművelésügyi Minisztérium (1055 Budapest, Kossuth tér 11.) A költségvetési szerv törvényességi felügyeleti szerve: A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal A költségvetési szerv OM azonosítója: A költségvetési szerv gazdálkodási jogköre: A Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskola gazdálkodásával összefüggő jogosítványait 3

4 az FM Kelet-magyarországi Agrár-szakképző Központ, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (6440 Jánoshalma, Béke tér 13.) látja el. A költségvetési szerv alapító okiratának kelte és száma: IfPF/929/2015. Alapítás dátuma: szeptember 1. Törzskönyvi azonosító száma (PIR szám): Az intézmény számlaszáma: Az intézmény adóhatósági azonosítója: Az intézmény KSH statisztikai száma: Az intézmény szakágazati besorolása: Szakmai középfokú oktatás Az intézmény alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: A Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskola a szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, két tanítási nyelvű nevelés-oktatás, nyelvi előkészítő nevelés-oktatás, felnőttoktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása alapfeladatokat látja el. A szakiskolai szakmai vizsga letételét követően a tanuló középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára. Az intézmény alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Sajátos nevelési igényű tanulók közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai 4

5 szolgáltatások Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben Az intézmény illetékessége, működési területe: országos Az intézmény vállalkozási tevékenységének felső határa: a költségvetési szerv módosított kiadási előirányzatainak a 30 %-a. Iskolatípusonként az évfolyamok száma: Szakközépiskola Szakiskola: 3 évfolyam 2+3 évfolyam - kifutó rendben Szakiskolások érettségire felkészítő szakközépiskolája 2 Az intézményben folyó szakképzés szakmacsoportjai: Mezőgazdaság, élelmiszeripari, környezetvédelem vízgazdálkodás 2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 2.1. Az intézmény szervezeti felépítése igazgató igazgató helyettes közismereti munkaközösség-vezető osztályfőnöki munkaközösség-vezető szakmai munkaközösség-vezető tanárok könyvtáros tanár laboráns oktatás technikus gyakorlati oktatás vezető szakoktatók műszaki dolgozók kisegítő dolgozók gondnok iskolatitkár ügyviteli dolgozók rendszergazda 5

6 2.4. Az intézmény létszámkeretei Az intézmény engedélyezett alkalmazotti létszámkeretét és az intézményekbe felvehető maximális tanulólétszámot a fenntartó a szakmai alapdokumentumban határozza meg. 3. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 3.1. Az intézmény vezetése, a nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek Az intézmény vezetősége Igazgató, igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető. Az intézmény kibővített vezetősége Igazgató, igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető, közismereti munkaközösség-vezető, szakmai munkaközösség-vezető, osztályfőnöki munkaközösség-vezető. Az intézmény dolgozói feladatukat a munkaköri leírásuk alapján végzik. A munkaköri leírásokat - névre szólóan - az igazgató készíti el a munkaköri leírás minta alapján. Az igazgató az igazgatóhelyettes, és a gyakorlati oktatásvezető az e szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. Az intézmény pedagógusai munkájukat a nemzeti köznevelési törvényben, az intézmény pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. 1. Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2. Az intézmény élén az igazgató áll, az intézményvezetés tagjai az igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatásvezető. A munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, és ellenőrzését. Részt vesznek az intézményi dokumentumok karbantartásában és a pályázati munkában. 3. Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. 4. Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a köznevelési törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az igazgató vezeti. 5. Az intézmény nevelőtestületének tagjai: - a pedagógusok; - a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak; 6. A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint: a) rendszeres nevelő értekezlet: minden hónap második keddi munkanapján órakor, b) rendkívüli értekezletek összehívása szükség szerint (aktuális feladatok megbeszélésére, osztályzatok véglegesítéséhez, fegyelmi döntésekhez) az 6

7 igazgató döntése szerinti időpontokban, a nevelőtestület tagjainak előzetes értesítésével, a helyben szokásos módon (e-napló). 7. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. Igazolt távollét csak az igazgató részére előzetesen leadott és ellenjegyzett írásbeli kérelem alapján lehetséges. A leadott írásbeli kérelem az értekezlet jelenléti ívéhez csatolandó. 8. Az intézmény nevelőtestülete ha jogszabály másként nem rendelkezik akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. 9. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten ha jogszabály másként nem rendelkezik nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Szavazat-egyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. 10. Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre ha jogszabály másként nem rendelkezik a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 11. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. 12. Az intézményben a következő munkaközösségek működnek: a) Közismereti munkaközösség, b) Szakmai munkaközösség. c) Osztályfőnöki munkaközösség 13. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató bízza meg egy tanévre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. A munkaközösségek az intézmény pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott közösség tagjainak javaslatai által összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: - szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját; - részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés); - egységes követelményrendszert alakítanak ki: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérésére, értékelésére; - részt vesznek a pályázatok, tanulmányi versenyek szervezésében, lebonyolításában; - segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez; - összeállítják a vizsgák tételsorait; - segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját; - javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség vezető személyére; - segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez; - kiválasztják az iskolában használható tankönyveket; - javaslatot tesznek a minőségi munka elismerésére. 7

8 A munkaközösségek havi rendszerességgel tartanak megbeszéléseket. Nevelőtestületi értekezleteken szükség szerint a különböző szakmai munkaközösségek tájékoztatják egymást az aktuális feladatokról, problémákról. A félévzáró és a tanévzáró nevelőtestületi értekezletre minden munkaközösség elkészíti beszámolóját, melyet a nevelőtestület előtt ismertet Az igazgató Az intézmény felelős vezetője, és törvényes képviselője az igazgató, akit az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a földművelésügyi miniszter nevez ki, illetve ment fel, valamint gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat. A évi CXC. számú törvény 69. (1) szerint: Az igazgató felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett (a gazdasági dolgozók kinevezésének kivételével), dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az intézmény közfeladatainak ellátásáért. Az igazgató jogköreit a Tv. 69. (1) bekezdés, felelősségi területeit a Tv. 69. (2) bekezdés tartalmazza. Az igazgató eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, vagy az SZMSZ nem utal más személy, vagy testület hatáskörébe. Az igazgató, e jogköreit esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény más magasabb vezetőjére átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább. Az igazgató közvetlen és napi munkakapcsolatban áll az igazgatóhelyettessel, a gyakorlati oktatásvezetővel, a fenntartóval és a működtetésben közreműködő külső szolgáltatókkal. Az igazgató közvetlenül irányítja és szervezi az intézményi nevelőtestület munkáját. Az igazgatót az általa kijelölt igazgatóhelyettes, e személy távollétében az igazgató által kijelölt gyakorlati oktatásvezető helyettesíti Az igazgatóhelyettes Az igazgató megbízása alapján általános, az igazgató első számú helyettese. - felelős a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységnél (elméleti oktatás) az oktató-nevelőmunka színvonalas és zavartalan lebonyolításáért, - mint az iskolavezetés tagja, részt vesz a vezetői értekezleteken, véleménynyilvánítással segíti a vezetés munkáját, - irányítja a közismereti és szakmai elméleti képzést, - felügyeli a munkaközösségek tevékenységét, - részt vesz a szakmai munkaközösségek tevékenységének, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés összehangolásában (a gyakorlati oktatásvezetővel együtt) - szervezi a tankönyvkiválasztást és a tartós tankönyvek használatát, - elkészíti az iskola tantárgyfelosztását, koordinálja az órarend elkészítését, - ellenőrzi az iskolai tanulmányi dokumentumok gondos és pontos vezetését, 8

9 - szervezi és ellenőrzi a szaktárgyi rendezvényeket, a fakultációt, a specializációt, a tehetséggondozást, - szervezi és felügyeli a tanórán kívüli tevékenységeket, - felügyeli a szülői értekezleteket, - szervezi a javító-, pótló és osztályozóvizsgákat, - szervezi a különbözeti vizsgákat, - felelős az érettségi vizsga és a szakmai vizsgák elméleti részének előkészítéséért, lebonyolításáért, - felelős az Iskolai Közösségi Szolgálat szabályszerű működéséért, - koordinálja a tanulmányi versenyeket, kulturális és sportversenyeket, - részt vesz az iskola munkatervében rögzített iskolai rendezvények, ünnepélyek előkészítésében, illetve irányításában, az igazgató felkérésére segít a nevelőtestületi értekezletek megszervezésében, - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít tanév végén a területvezetők és a nevelőtestület határidőre elkészített beszámolói alapján a tantestületi tevékenységről, az igazgató részére, - részt vesz a területét érintő leltárok, nyilvántartások ellenőrzésében, - a munka-, baleset-és tűzvédelmi szabályzat alapján ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok végrehajtását a testnevelés és a szabadidős foglalkozási helyiségek területén, - javaslatot tesz a munka-, baleset-és tűzvédelmi szabályzat módosítására, kiegészítésére, - különös figyelmet fordít a gyermekbalesetek megelőzésére, - szervezi a tanulók rendszeres orvosi vizsgálatát, - részt vesz a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend elkészítésében, - segíti a hatékony pályaválasztási munkát, - irányítja a tanári továbbképzést, - gondoskodik az éves költségvetési tervben jóváhagyott, a szakfeladatra jutó pénzeszközök szakszerű felhasználásáról, - elősegíti, illetve részt vesz az intézmény - munkakörébe tartozó - pályázati munkáiban, azok elkészítésében, - javaslatot tesz a területén megüresedő állásokra, kitüntetésekre, jutalomra, fegyelmi és kártérítési eljárás megindítására, - felügyeli a könyvtáros-tanár munkáját, - dönt (a pedagógusok és diákok javaslatai, véleménye alapján) az alábbi ügyekben: könyvtárfejlesztés (a jóváhagyott előirányzat összegéig), könyvtár nyitva tartás időpontjai, a könyvtáros tanár munkarendjének kialakítása, - felügyeli az oktatás technikus munkáját - ellenőrzi a jelenléti ívek szabályszerű vezetését, - gondoskodik az e-napló igazgatói utasítás szerinti működtetéséért, - közreműködik az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatszolgáltatás összeállításában, rögzítésében, - ellátja azokat a munkaköri feladatokat, amelyekkel az igazgató (szóban vagy írásban) megbízza. Vezetői megbízása határozott időre szól. Feladat-, hatás-, és felelősségi körét a munkaköri leírása részletesen szabályozza. 9

10 3.4. A gyakorlati oktatásvezető A szakmai elméleti és gyakorlati oktatás szakmai, pedagógiai és módszertani irányítója és az ott megvalósuló nevelő-oktató képző munka felelős vezetője: - munkáját az igazgatóhelyettessel együttműködve végzi, - felügyeli az iskolai tangazdasági, a vállalkozói és gazdasági szervezeteknél folyó tanulói gyakorlati foglalkoztatást, - koordinálja az összefüggő gyakorlatok megszervezését, - felelős a szakmai gyakorlati vizsgák előkészítéséért, lebonyolításáért, - gondoskodik a tanműhelyek anyag és eszköz ellátottságáról a takarékosság és célszerűség figyelembevételével, - felügyeli és irányítja a szakoktatók szakmai, pedagógiai munkáját, - a munka-, baleset-és tűzvédelmi szabályzat alapján irányítja és ellenőrzi a szakoktatók munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységét, az előírások betartását, javaslatot tesz a szabályzatok módosítására, kiegészítésére, - ellenőrzi a gyakorlati munkahelyek szakmai, munkavédelmi, tűzvédelmi feltételeit, - javaslatot tesz a munka-, baleset-és tűzvédelmi szabályzat módosítására, kiegészítésére, - szervezi a gazdálkodó szervezetekkel kötött megállapodásokból adódó iskolai feladatok végrehajtását, - előkészíti a tanulószerződéseket, együttműködési megállapodásokat, - közreműködik az iskola fejlesztési feladatainak megvalósításában, - ellenőrzi a jelenléti ívek szabályszerű vezetését, - részt vesz a szakmai munkaközösségek tevékenységének, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés összehangolásában (az igazgatóhelyettessel együtt) - részt vesz a tantárgyfelosztás elkészítésében, elkészíti a gyakorlati órarendet, - ellenőrzi a gyakorlati tanulmányi dokumentumok gondos és pontos vezetését, - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít tanév végén a gyakorlati tevékenységről, az igazgató részére, - részt vesz a területét érintő leltárok, nyilvántartások ellenőrzésében, - gondoskodik az éves költségvetési tervben jóváhagyott, a szakfeladatra jutó pénzeszközök szakszerű felhasználásáról, - elősegíti, illetve részt vesz az intézmény - munkakörébe tartozó - pályázati munkáiban, azok elkészítésében, - javaslatot tesz a gyakorlati oktatás fejlesztésére, - javaslatot tesz munkakörök betöltésére, jutalomra, kitüntetésre, fegyelmi kártérítés kezdeményezésére, - ellátja azokat a munkaköri feladatokat, amelyekkel az igazgató (szóban vagy írásban) megbízza, - szakszerűen, hatékonyan működteti az iskola tangazdaságát, - biztosítja a gyakorlati oktatás szakmai környezetét, a tangazdaságon belüli gyakoroltatás lehetőségét, - irányítja a növénytermesztés technológiai folyamatait, - szervezi, irányítja, ellenőrzi a tangazdaság működését, az ott dolgozó technikai alkalmazottak munkáját irányítja, - gazdasági terveket elemzéseket készít, illetve készíttet, - szervezi és felügyeli a tangazdaság létesítményeinek fenntartását, állagmegóvását, fejlesztését, - a tangazdaság tevékenységével kapcsolatos pályázatokat készít, ügyintézést végez, 10

11 - a tangazdaságban előállított termékek értékesítését megszervezi, az értékesítést ellenőrzi, - együttműködik az intézmény gazdasági csoportvezetőjével a gazdálkodást illetően, - kapcsolatot tart a szakmai szervezetekkel (Agrárgazdasági Kamara, FM, MVH), - részt vesz a szakmai tanácskozásokon, rendezvényeken, továbbképzéseken, - kiadmányozza és szakmailag igazolja a tangazdaság tevékenységével összefüggő anyagfelhasználás, eszközbeszerzés szükségességét, elrendeli a gépüzemelési, szállítási feladatok végzését. Vezetői megbízása határozott időre szól. Feladat-, hatás-, irányítási és ellenőrzési jogkörét munkaköri leírása szabályozza A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 1. A nevelőtestületet az igazgató vezeti, a helyettes közreműködésével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. 2. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai alkalmazottak munkáját az igazgató a helyettessel és a gyakorlati oktatásvezetővel megosztva irányítja és ellenőrzi. 3. Az iskola és a tangazdaság dolgozói közötti kapcsolattartást a gyakorlati oktatásvezető látja el. 4. Az igazgatót a következő helyettesítési rend szerint helyettesítik: - Első számú helyettese az igazgatóhelyettes, aki az igazgató helyettesítése során a halaszthatatlan ügyekben jogosult döntésre. - Második számú helyettese a gyakorlati oktatásvezető, aki az igazgató helyettesítése során a halaszthatatlan ügyekben jogosult döntésre. A helyettesítők az igazgató tartós távolléte esetén jogosultak a teljes vezetői jogkör gyakorlására. Tartós távollétnek minősül a legalább két hetes folyamatos távollét. A helyettesítés rendje 1. Az igazgató, a helyettese és a gyakorlati oktatásvezető egyidejű akadályoztatása esetén, a vezető helyettesítését az igazgató által írásban megbízott közalkalmazott látja el. 2. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre az igazgató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 3. Az igazgató helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. 4. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, az igazgatóhelyettes gondoskodik az eseti helyettesítésről az alábbiak szerint: a szakszerű helyettesítések érdekében a tanórákat az igazgatóhelyettes által esetileg készített helyettesítési órarend szerint végzik a tanárok. Ennek hiányában az iskola órarendjében feltüntetett helyettesítő pedagógusok látják el az órát. 11

12 5. Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény szükség szerint az órarend módosításával gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni Az intézmény képviselete Az intézményt az igazgató képviseli Az intézmény belső szabályozási rendje és annak eszközei Az intézmény egészére érvényesülő szervezeti és működési szabályokat a jelen szabályzat tartalmazza. Az igazgató tanügyi-igazgatási jogkörében eljárva, a hatáskörébe tartozó egyedi ügyekben határozatot hoz. A nevelőtestület és a nevelőtestülettől átruházott hatáskörben eljáró bizottság, a hatáskörükbe tartozó egyedi ügyekben határozat hoznak. Az igazgató vezetési jogkörében, utasítást, értesítést, vagy tájékoztatást ad ki Intézményi Tanács Az intézményben a Tv. 73. (4) bekezdése alapján, a szülők, a nevelőtestület és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata delegáltjaiból álló Intézményi Tanács működik. Az Intézményi Tanács 3 főből álló testület, melyből 1 fő a szülők, 1 fő a nevelőtestület, 1 fő az önkormányzat delegáltja. Az Intézményi Tanács tagjaira az önkormányzati delegált kivételével az intézmény nevelőtestülete és szülői szervezete tehetnek javaslatot az intézményvezetőnek. Az Intézményi Tanács dönt: - ügyrendjéről, - munkaprogramjáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról. Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend és a munkaterv elfogadása előtt, valamint a jogszabályokban meghatározott esetekben Bélyegzőhasználat a) A szakmai és érettségi vizsgákon beleértve a felnőttképzést is az intézmény bélyegzőjét kell alkalmazni. b) A bélyegzők engedélyezése az igazgató feladata. c) A bélyegzők csak magyar nyelven készülhetnek. d) Az iskolában közokiratnak tekintendő: - beírási napló, - törzskönyv, 12

13 - osztálynapló, - bizonyítvány. e) A címeres körbélyegző cseréjére akkor kerülhet sor, ha az elhasználódás, megrongálódás, a használó nevének megváltozása vagy egyéb ok miatt használhatatlanná vált. f) A címeres körbélyegző pótlására akkor kerül sor, ha az elveszett, vagy azt eltulajdonították. Az igazgatónak a csere és a pótlás bejelentése kötelező. g) A bélyegzőket egyenként nyilván kell tartani, sorszámozott nyilvántartó lapon, amelyen fel kell tüntetni: - az átvétel keltét, - az átvevő aláírását, - a bélyegző darabszámát, - a bélyegzőnyomatot, - személyi változás esetén az átadó és átvevő aláírását, - a bélyegzőleltározás keltét. h) A használó köteles a használatában levő bélyegzőkről az egyes nyilvántartó lapokat lefűzve megőrizni. i) A bélyegző selejtezése, illetve megsemmisítése esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell a megsemmisítés helyét, időpontját, módját, a bélyegzőnyomatot, a leadó és átvevő nevét, valamint a megsemmisítésen részt vevő aláírását. j) Amennyiben a bélyegző elveszett, vagy eltulajdonították, haladéktalanul intézkednie kell az észlelőnek arról, hogy a bélyegzővel való visszaélés mindenféle módja megakadályozható legyen, és ezt haladéktalanul jelentenie kell az igazgatónak. k) A letiltást a helyben szokásos módon közzé kell tenni. l) A hiányzó bélyegzőt pótolni kell. Ha megkerül, két ugyanolyan sorszámú bélyegzőt használni nem szabad. m) A bélyegzőket a vagyonvédelmi előírásoknak megfelelően, elzárva kell tárolni. Szabadon, bárki által hozzáférhető módon bélyegzőt tárolni nem szabad. A bélyegzőőrzési kötelezettséget a munkaköri leírásban fel kell tüntetni, illetve azzal a munkaköri leírást annak felülvizsgálati esedékességétől függetlenül ki kell egészíteni. 4. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 4.1. A belső kapcsolattartás általános rendje Az intézmény belső kapcsolattartási rendje alapvetően a szervezeti és munkajogi aláfölérendeltségi viszonyra alapul. Ennek megfelelően a vezetők és az alkalmazottak, a napi munkavégzés tekintetében, a közvetlen beosztottakkal, illetve a közvetlen felettesekkel tartanak kapcsolatot. A közvetlen felettes kihagyásával történő kapcsolatfelvétel jellemző indoka a felettes távolléte, vagy az intézmény érdekeit sértő tevékenysége lehet. Valamely vezető, a közvetlen irányítása alá nem tartozó beosztottal, a beosztott közvetlen felettese tudtával tarthat munkakapcsolatot. Az írásbeli kapcsolattartás jellemző módja a belső hálózaton történő elektronikus levelezés. Az intézmény valamennyi vezetője és alkalmazottja, aki a belső hálózaton levelezési címmel rendelkezik, köteles az elektronikus postafiókját minden munkanap megtekinteni. 13

14 4.2. Vezetői kapcsolattartás A vezetők személyesen tartanak hivatalos kapcsolatot egymással. Az írásbeli kapcsolattartás jellemző formája a belső hálózaton történő elektronikus levelezés. A vezetők, a halasztást nem tűrő esetekben, szóban, telefonon veszik fel a kapcsolatot egymással, melyet később írásban is kötelesek dokumentálni (pl. feljegyzés, emlékeztető, megkeresés készítésével). A vezetők, a munkavégzés mindennapi kérdéseiben, a 3. pontnál és a jelen pontban nevesített személyekkel tartanak napi munkakapcsolatot. A vezetők heti rendszerességgel tartanak vezetőségi értekezletet, melyről írásos emlékeztető készül Kapcsolattartás az intézmény közösségeivel Az igazgató az igazgatóhelyettessel és a gyakorlati oktatásvezetővel folyamatos, a munkaközösség vezetőkkel alkalomszerűen tart kapcsolatot. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség szerint írásbeli megkeresés. Az igazgató az intézményi szülői szervezettel, illetve annak vezetőjével tart kapcsolatot. A kapcsolattartás gyakorisága alkalomszerű, de félévente legalább két alkalom. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség esetén írásbeli megkeresés. Az igazgatóhelyettes az intézmény szülői szervezetével, illetve annak vezetőjével tart kapcsolatot. A kapcsolattartás gyakorisága alkalomszerű, de havonta legalább egy alkalom. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség esetén írásbeli megkeresés. Az osztályfőnök az osztályközösség szülői képviselőivel tart kapcsolatot. A kapcsolattartás folyamatos, jellemző formája a szóbeli megbeszélés szükség esetén írásbeli megkeresés. Az igazgató az intézményi diákönkormányzattal, illetve annak vezetőjével tart kapcsolatot. A kapcsolattartás gyakorisága alkalomszerű, de félévente legalább két alkalom. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség esetén írásbeli megkeresés. Az igazgatóhelyettes az intézmény diákönkormányzatával, illetve annak vezetőjével tart kapcsolatot. A kapcsolattartás gyakorisága alkalomszerű, de havonta legalább egy alkalom. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség esetén írásbeli megkeresés Kapcsolattartás külső szervezetekkel és személyekkel Az igazgató, a gyakorlati oktatásvezető a gyakorlati képzés szervezőivel, valamint a képzőhelyek vezetőivel és kijelölt munkatársaival tart kapcsolatot. A kapcsolattartás gyakorisága az igazgató vonatkozásában alkalomszerű, a gyakorlati oktatásvezető tekintetében a gyakorlati képzés ideje alatt napi szintű, egyébként alkalomszerű. A kapcsolattartás jellemző formája az együttműködési megállapodást érintő kérdésekben írásbeli, míg a mindennapi képzés aktuális ügyeiben jellemzően szóbeli. Az igazgató, és az igazgatóhelyettes a pedagógiai szakszolgálatok, a pedagógiai szakmai szolgáltatók, a gyermekjóléti szolgálat és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató vezetőjével tart kapcsolatot, az intézmény egészét érintő ügyekben, illetve az együttműködés, feladat-ellátás általános kérdéseiben. A kapcsolattartás gyakorisága 14

15 alkalomszerű, de félévente legalább egy alkalom. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség esetén írásbeli megkeresés. Hatósági és bírósági eljárás kezdeményezésére az igazgató jogosult. A kezdeményezést követő kapcsolattartásra, az igazgató által kijelölt alkalmazott is jogosult. A hatóságtól és bíróságtól érkező megkeresést haladéktalanul az igazgatóhoz kell továbbítani. Az igazgató, a fenntartó és a működtetésben közreműködő külső szolgáltatók vezetőjével, vagy általa kijelölt munkatársával tart kapcsolatot. A kapcsolattartás folyamatos. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés és írásbeli megkeresés. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük. A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: a) Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az igazgató vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. b) Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért, és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. c) A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. d) Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. e) A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. Az előzőleg fel nem sorolt külső szervekkel, vagy személyekkel a 3.1. pontban felsorolt vezetők kezdeményezhetnek kapcsolatfelvételt, feladat- és hatáskörükben eljárva. A kapcsolatfelvételt követő kapcsolattartásra, a vezető által kijelölt alkalmazott is jogosult. A külső szervtől, vagy személytől érkezett megkeresést továbbítani kell az arra illetékes vezetőnek, és erről tájékoztatni kell a megkereső személyt is. 5. INTÉZMÉNYI TESTÜLETEK ÉS KÖZÖSSÉGEK 5.1. A nevelőtestületi jogkörök gyakorlása A nevelőtestület jogköreit a Tv., a R. és más jogszabályok tartalmazzák. 15

16 A Tv. 70. (6) bekezdésre figyelemmel, a szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja a nevelőtestületet megillető jogköröket az intézmény egészét érintő ügyekben, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak ügyek kivételével. A szakalkalmazotti értekezlet hatáskörébe tartozik: - a pedagógiai program elfogadása, módosítása, - az SZMSZ elfogadása, módosítása, - a házirend elfogadása, módosítása, - az intézményvezetői pályázatok véleményezése. Az intézmény nevelőtestülete gyakorolja az intézményi nevelőtestület hatáskörébe tartozó jogköröket. Az intézmény nevelőtestülete a hatáskörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére a tagjaiból bizottságot hozhat létre. A létrehozó határozat tartalmazza a bizottság nevét, feladatát, tagjait, vezetőjét, működésének időtartamát és beszámolásának rendjét. A Fegyelmi Bizottság nevelőtestülettől átruházott jogkörben gyakorolja az elsőfokú fegyelmi jogkört, a tanulók fegyelmi ügyeiben. A Fegyelmi Bizottság tagjait a nevelőtestület választja meg a tanév időtartamára. A bizottság elnökét, a tagok közül az igazgató jelöli ki a tanév időtartamára A nevelőtestületi jogköröket gyakorló testületek működése és döntéshozatala A szakalkalmazotti értekezletet az igazgató hívja össze, saját vagy a R (2) bekezdésben meghatározottak kezdeményezésére, az elektronikus belső hálózaton történő elektronikus levelezés útján. keresztül. A meghívó tartalmazza az értekezlet helyét, időpontját és napirendjét. Az értekezletet az igazgató, akadályoztatása, vagy felkérése esetén valamely 3.1. pont szerinti vezető vezeti (levezető). Az értekezlet megnyitása után a levezető a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet. Az értekezlet jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akkor határozatképes, ha azon a jogosultak több mint a fele jelen van. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv rögzíti az értekezlet helyét, időpontját, napirendjét, eseményeit, az elhangzottak tartalmi összefoglalását, a határozathozatalok eredményét és a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet a levezető, az adott értekezletre felkért jegyzőkönyvvezető és a jelenlévők közül felkért hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvből (pl. egyes határozatok szövegéről) kivonat is készíthető, melyet az igazgató, vagy a jegyzőkönyvvezető hitelesít aláírásával. A jelenlévők felsorolását a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti ív tartalmazza. Az értekezlet határozathozatalára, a nyílt és titkos szavazási eljárásra vonatkozóan, az nevelőtestület működési rendjében rögzített szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A vezetői pályázatok véleményezése tekintetében a R ai szerinti különös eljárási szabályok szerint kell eljárni. A Fegyelmi Bizottság működésére és döntéshozatalára a tanulói fegyelmi eljárás jogszabályban rögzített előírásait, ezek hiányában a szakalkalmazotti értekezlet szabályait kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bizottságot az elnök hívja össze. A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása, vagy felkérése esetén pedig a bizottság valamely tagja vezeti. A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi határozat megküldésével számol be az intézmény nevelőtestületének. 16

17 5.3. Szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösség feladata, a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítése, továbbá szakmai és módszertani kérdésekben, az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének segítése. A szakmai munkaközösség maga dönt: - működési rendjéről, - munkaprogramjáról, - szakterületén a nevelőtestület által átruházott ügyekről, - szakterületén a tanulmányi versenyek programjáról, - mindarról, amit jogszabály, vagy belső szabályzat döntési jogkörébe utal. A szakmai munkaközösség szakterületét érintően véleményezi: - a pedagógiai munka eredményességét, - a pedagógiai programot, - a továbbképzési programot, - a nevelés-oktatást segítő eszközök, taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletekre tett javaslatot, - a felvételi követelményeket, - a tanulmányok alatti vizsga részeire és feladataira tett javaslatot, - a tankönyvellátás rendjét, - a tankönyvrendelést, - az igazgató, igazgatóhelyettes pályázatokat, - mindazt, amit jogszabály, vagy belső szabályzat a véleményezési jogkörébe utal. A szakmai munkaközösség szakterületét érintően javaslatot tesz: - a pedagógiai munka színvonalának és eredményességének továbbfejlesztésére, - a szaktárgyi oktatás tartalmának fejlesztésére, - a módszertani eljárások tökéletesítésére, - egységes követelményrendszer kialakítására, - a tantárgycsoportokkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírására, - a tanulók tudás- és ismeretszintjének felmérésére és értékelésére, - a pedagógusok továbbképzésének szervezésére, - pedagógiai innovációs tevékenység folytatására, - bármely témára, mely a szakmai munkát érinti, vagy segíti. A szakmai munkaközösség feladata: - az előzőleg felsorolt döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörök gyakorlása, - a szakterületet érintő tanulmányi versenyek lebonyolítása, - a pedagógusok, különösen a pályakezdő pedagógusok egyéni munkájának támogatása. A szakmai munkaközösség vezetőjét az igazgató bízza meg, a munkaközösség véleményét kikérve. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladatai közé tartozik különösen: - a munkaközösség képviselete, - a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves programjának összeállítása, - összefoglaló elemzés, beszámoló készítése a munkaközösség tevékenységéről, 17

18 - javaslattétel a tantárgyfelosztásra, - módszertani és szaktárgyi értekezlet tartása, bemutató foglalkozás szervezése, - a munkaközösségi tagok szakmai fejlődésének irányítása, a szakirodalom tanulmányozásának és felhasználásának segítése, a továbbképzés irányítása, - javaslattétel a munkaközösségi tagok elismerésére, - a munkaközösségi tagok szakmai munkájának és munkafegyelmének ellenőrzése, - a tanterv szerinti előrehaladás és a követelményrendszernek való megfelelés figyelemmel kísérése. Munkaközösség-vezetők feladatai Közismereti munkaközösség-vezető: - a munkaközösség állásfoglalását összegezve munkatervet készít, amelyben meghatározza a legfontosabb szaktárgyi célokat, feladatokat, körvonalazza a tartalmi, szervezeti, metodikai fejlesztés irányát, s megfogalmazza a tárgyi feltételrendszerrel kapcsolatos igényeket, összehangolja, ellenőrzi a munkaközösség tantárgyaira vonatkozó tankönyvrendelést, - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a közismereti tantárgyi oktatásért, - érvényesíti az elfogadott éves munkatervet, irányítja a végrehajtását, - a tantárgyi háziversenyek és rendezvények szervezésében vezető szerepet vállal, - iskolai ünnepségek megszervezésében, azok műsorainak összeállításában vezető szerepet vállal, - képviseli munkaközösségét a tantárgyfelosztás, valamint a szertári, könyvtári állomány fejlesztését célzó döntések előkészítésében (könyvtár és taneszközfejlesztési pályázat), - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, - a munkaközösség megbízásából (vagy az igazgatóval, igazgatóhelyettessel, együttműködve) vezeti a tantárgy(ak) eredményességének ellenőrzését, irányítja a tapasztalatokat összegző megbeszélést, s a levont következtetésekről, megállapításokról tájékoztatja az igazgatóhelyettest, módszertani és tantárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, - előkészíti és vezeti az országos kompetenciaméréseket, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé, jutalmazásra, kitüntetésre javaslatot tesz, - segíti a pályakezdő, vagy az iskolába újonnan érkezett kollégákat a beilleszkedésben, - a beiskolázást és a pályaválasztást segíti, szervezi munkatársaival együttműködve, - félévi, év végi összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület és az intézményvezetősége részére, - a munkaközösség tagjainak meghallgatása után képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, valamint az iskolán kívül is. A közismereti munkaközösség-vezetőt a munkaközösség tagjai véleményének figyelembe vételével az igazgató bízza meg. Vezetői megbízása határozott időre szól. 18

19 Osztályfőnöki munkaközösség-vezető: - elkészíti és a munkaközösség elé terjeszti a munkaközösség éves munkatervét - a nevelőtestület, az osztályfőnöki munkaközösség tagjainak, a diákönkormányzat véleményének, határozatainak ismeretében segíti az osztályfőnökök, tanárok nevelőmunkáját, az iskola egységes nevelési eljárásainak kialakítását és fejlesztését, - közreműködik a neveltségi szint felmérésében, véleményt nyilvánít fejlesztésének lehetőségeiről, részt vesz a pedagógiai döntések előkészítésében, figyelemmel kíséri azok végrehajtását, segíti az iskola igazgatóját, az igazgatóhelyettest, szervező és ellenőrző tevékenységében, - érvényesíti az elfogadott éves munkatervet, irányítja a végrehajtását. Javaslatot tesz az osztályfőnökök személyére, véleményt alkot munkájukról, javasolja kitüntetésüket, jutalmazásukat, közreműködik véleményezésükben. Jóváhagyja az osztályfőnökök tanmenetét, - tájékozódik az osztályközösségek fejlődéséről, véleményt nyilvánít a közösségek által tervezett tevékenységi formákról, - kapcsolatot tart a diákönkormányzat testületével, tájékozódik a tanulók terveiről és problémáiról, tájékoztatja őket az iskola nevelési célkitűzéseiről, a célkitűzések megvalósítását szolgáló feladatokról, - elősegíti az iskolaközösség demokratizmusának, a tanulók érdekvédelmének fejlődését, - lehetőség szerint részt vesz a fegyelmi tárgyalásokon, - figyelemmel kíséri az ifjúságvédelem iskolai helyzetét, - segíti az osztályfőnökök adminisztrációs tevékenységét, - segíti a pályakezdő, vagy az iskolába újonnan érkezett kollégákat a beilleszkedésben, - félévi, év végi összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület és az intézmény vezetősége részére, - a munkaközösség tagjainak meghallgatása után képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, valamint az iskolán kívül is. Az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőt a munkaközösség tagjai véleményének figyelembe vételével az igazgató bízza meg. Vezetői megbízása határozott időre szól. Szakmai munkaközösség-vezető: - a munkaközösség állásfoglalását összegezve munkatervet készít, amelyben meghatározza a legfontosabb szaktárgyi célokat, feladatokat, körvonalazza a tartalmi, szervezeti, metodikai fejlesztés irányát, s megfogalmazza a tárgyi feltételrendszerrel kapcsolatos igényeket, összehangolja, ellenőrzi a munkaközösség tantárgyaira vonatkozó tankönyvrendelést, - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért, - érvényesíti az elfogadott éves munkatervet, irányítja a végrehajtását, - a szakmai versenyek és rendezvények szervezésében vezető szerepet vállal, - képviseli munkaközösségét a tantárgyfelosztás, valamint a szertári, könyvtári állomány fejlesztését célzó döntések előkészítésében, - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, - a munkaközösség megbízásából (vagy az igazgatóval, igazgatóhelyettessel, gyakorlati oktatásvezetővel együttműködve) vezeti a tantárgy(ak) eredményességének ellenőrzését, irányítja a tapasztalatokat összegző megbeszélést, s a levont 19

20 következtetésekről, megállapításokról tájékoztatja az igazgatóhelyettest, gyakorlati oktatásvezetőt, - módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé, jutalmazásra, kitüntetésre javaslatot tesz, - segíti a pályakezdő, vagy az iskolába újonnan érkezett kollégákat a beilleszkedésben, - a beiskolázást és a pályaválasztást segíti, szervezi munkatársaival együttműködve, - félévi, év végi összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az igazgató vagy helyettese részére, - a munkaközösség tagjainak meghallgatása után képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, valamint az iskolán kívül is. A szakmai munkaközösség-vezetőt a munkaközösség tagjai véleményének figyelembe vételével az igazgató bízza meg. Vezetői megbízása határozatlan időre szól A munkaközösségek a vezetőiken keresztül tartanak kapcsolatot egymással, az igazgatóval, az igazgatóhelyettessel és a gyakorlati oktatás vezetővel. A munkaközösségek vezetői szükség szerint, de félévenként legalább egy alkalommal, közös értekezleten elemzik, értékelik és határozzák meg a munkaközösségek munkáját, eredményeit, feladatait. Az értekezletről emlékeztető készül, melyet a belső hálózaton az iskola vezetőségének meg kell küldeni. A munkaközösségek havi rendszerességgel tartanak munkaközösségi értekezletet. Az értekezletről emlékeztető készül, melyet a belső hálózaton, a munkaközösség valamennyi tagjának meg kell küldeni. A pedagógusok, személyes megkereséssel, vagy elektronikus levélben fordulhatnak a nevelőoktató munkával összefüggő szakmai és módszertani kérdéseikkel a munkaközösség vezetőjéhez, vagy a munkaközösség erre kijelölt tagjához. A vezető, illetve a kijelölt tag, a megkeresésre három napon belül köteles válaszolni. Amennyiben a felvetett téma szélesebb megvitatást igényel, úgy a vezető összehívja a munkaközösség értekezletét, szükség esetén igénybe veszi a pedagógiai szakmai szolgálat segítségét, illetve ha a téma jellege megengedi fórumot indít a munkaközösség tagjai között a belső hálózaton. A válaszról, az értekezlet álláspontjáról, a szakmai szolgálat véleményéről, illetve a fórum összegzett eredményéről a munkaközösség valamennyi tagját tájékoztatni kell Szülői szervezet Az intézményben, a szülői jogok érvényesítése és a szülői kötelességek teljesítése érdekében szülői szervezet működik. A szülők, az osztályok és az intézmény szintjén szervezett szülői szervezet által gyakorolják az őket közösségileg illető jogokat. Az intézményben osztályonként, az osztályba járó tanulók szülei, a tanév időtartamára, 2 2 fő képviselőt választanak maguk közül. Hatáskörükbe az adott osztályt érintő szülői jogok gyakorlása tartozik. A képviselők és az osztályfőnök folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással. 20