A VAS- ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A VAS- ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2 TARTALOM I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3 II. RÉSZ AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADAT- MEGOSZTÁS, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA, ELLENŐRZÉS 1. Az iskolavezetés 2. A vezetők közötti feladatmegosztás, hatáskörök átruházása 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 4. A gazdálkodási tevékenység belső ellenőrzése III. RÉSZ A NEVELŐTESTÜLET 11 IV. RÉSZ A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 12 V. RÉSZ A PEDAGÓGIAI FELADATOK ELLÁTÁSA 15 VI. RÉSZ AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE Az iskolavezetés és a pedagógusok közötti kapcsolattartás 2. A pedagógusok egymás közötti kapcsolattartása 3. A tanulók tájékoztatása 4. Az iskola és a szülők képviselői közötti kapcsolattartás 5. A diákönkormányzat 6. Külső kapcsolatok VII. RÉSZ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK Az iskola nyitva tartása, a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje 2. A létesítmények és helyiségek használatának rendje. 3. A gyakorlati oktatás, illetve a tanműhely működési szabályai 4. A felnőttoktatás (esti-levelező tagozat) formái, működésének szabályai 5. A tankönyv- és taneszközválasztás, az iskolai tankönyvellátás és tankönyvárusítás rendje, a tankönyvfelelős alkalmazott feladatai 6. Étkeztetés 7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok 8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje 9. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje 11. Az intézményi védő, óvó eljárások 12. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

3 13. Az iskolai könyvtár 14. Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás 15. Elektronikusan előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése 16. Az intézményben használt egyedi záradékok MELLÉKLETEK 1. Az iskola szervezeti felépítése 2. A túlmunkák dokumentálásának és elszámolásának szabályai 3. A szülői munkaközösség szervezeti és működési szabályzata 4. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata 5. A folyosóügyeletes tanár feladatai 6. A helyettesítő tanár feladatai 7. A gyakorlati oktatás, illetve a tanműhely működési szabályai 8. A felnőttoktatás működésének szabályai 9. A tankönyvek kiválasztásával, megrendelésével és a tankönyvellátással összefüggő feladatok 10. Az iskolai étkeztetés igénybevételének módja és szabályai 11. Az iskolai sportkör működési szabályzata 12. Az iskolai könyvtár működési, használati és gyűjtőköri szabályzata 13. Az Informatikai Rendszer használati szabályai 14. Az egyeztető-és fegyelmi eljárás részletszabályai 15. Mentési és tűzvédelmi terv 16. Az iskola által alkalmazott záradékok 17. Munkaköri leírásminták 18. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, érvényessége FÜGGELÉK Tartalmi összefoglaló Hatástanulmány Eljárásrend 81 2

4 RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az iskola neve: Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe Az intézmény alapító szerve: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Az alapítás éve: 1988 Az alapító okirat száma: Az intézmény fenntartó szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény jogállása: Az intézmény jogi személy Az intézmény besorolása tevékenysége jellege szerint: közoktatási közintézmény Az intézmény besorolása a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: önállóan működő Az intézmény típusa: többcélú intézmény: gimnázium, szakközépiskola és szakiskola Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény KIK azonosítója: Az intézmény fenntartó által meghatározott alaptevékenysége: középfokú oktatás Az intézmény főbb szervezeti egységei, telephelyei: a) Iskola: 9400 Sopron, Ferenczy János u. 7. b) Tanműhely: 9400 Sopron, Ferenczy János u. 60. c) Tanműhely: 9400 Sopron, Dózsa György u. 27. d) Iskola: 9407 Sopronkőhida, Pesti Barnabás u.25. 3

5 II. RÉSZ AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA, ELLENŐRZÉS 1. AZ ISKOLAVEZETÉS 1.1Az iskolavezetés az igazgató döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási jogkörű vezetői testület. 1.2 Az iskolavezetés feladata: Az iskolavezetés az intézmény oktatási-nevelési céljainak megvalósításával kapcsolatos munkát szervezi, vezeti, irányítja, ellenőrzi. A pedagógusok, a tanulók, a szülők közösségeit a feladatok megoldásába bevonja, jogosultságaik gyakorlását elősegíti. 1.3 Az iskolavezetés tagjai: az igazgató az igazgatóhelyettesek a gyakorlati oktatásvezető a felnőttoktatási tagozat vezetője a műszaki vezető a gazdasági főkoordinátor 1.4 Az iskolavezetés az operatív vezetési ügyekben heti rendszerességgel megbeszélést tart. 1.5 Az iskola szervezeti felépítését a SzMSz 1. sz. melléklete tartalmazza. 2. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA 2.1. Az igazgató Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét három igazgatóhelyettes, egy tagozatvezető, egy gyakorlati oktatásvezető, valamint a gazdasági főkoordinátor közreműködésével látja el Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg Az igazgatónak az iskola vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, valamint feladatait a CXC. Nemzeti köznevelési törvény (Nkt) állapítja meg Az igazgató ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat Az igazgató jogkörébe tartozik: a) a pedagógusok, az iskolatitkár, a rendszergazda, az oktatástechnológus és a titkársági adminisztrátor feletti - alapvető munkáltatói jogok kivételével- rendelkezési jogok, valamint b) a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, továbbá c) az átutalással történő fizetések esetében az utalványozás d) a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás: 4

6 1. a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; 2. a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; 3. az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; 4. az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; 5. az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; 6. a közbenső intézkedéseket; 7. a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat Az igazgatóhelyettesek Az igazgatóhelyettesek magasabb vezető beosztású közalkalmazottak, akik vezetői tevékenységüket az igazgató irányításával, egymással együttműködve, mellérendeltségi viszonyban látják el Az általános igazgatóhelyettes a) Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését. b) Átruházott hatáskörben a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben képviseli az iskolát. c) Közvetlenül irányítja, szervezi és ellenőrzi: az iskola napi tevékenységét, a távollevők lehetőség szerint szakszerű helyettesítését, az érettségi vizsgáztatást, az iskola minőségirányítási feladatait, a hatáskörébe utalt elméleti oktatást, a hatáskörébe utalt szakkörök működését, a hatáskörébe utalt versenyekkel kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos feladatokat, az iskola pedagógiai ügyviteli munkáját, a pedagógusok adminisztrációs feladatait, a központi statisztika elkészítését, a tanév rendjére vonatkozó igazgatói előterjesztés tervezetének elkészítését, az egészségügyi szűrővizsgálatokat, az iskolai verseny és tömegsportot. d) Kapcsolatot tart: a partner középiskolákkal, a partner általános iskolákkal, a nem iskolai szintű versenyek szervezőivel. e) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában A műszaki igazgatóhelyettes a) Átruházott hatáskörben végzi a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését, valamint a szakmai vizsgák során az iskola képviseletét. 5

7 b) Közvetlenül szervezi, irányítja és ellenőrzi: a szakmai elméleti oktatást, a szakmai vizsgáztatás előkészítését, a szakmai vizsgákkal kapcsolatos adminisztrációt, a szakmai elmélet és az iskolában folyó gyakorlat összehangolását, az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatást, a szakmai jellegű versenyeket, a hatáskörébe utalt szakkörök működését. a pályaválasztási és beiskolázási feladatokat, c) Kapcsolatot tart: a szakképzéssel foglalkozó szakmai szervezetekkel, a szakképzést segítő módszertani szervezetekkel, a nem iskolai szintű versenyek szervezőivel, a megyében működő hasonló iskolák műszaki igazgatóhelyetteseivel, az általános iskolákkal d) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában A nevelési igazgatóhelyettes a) Átruházott hatáskörben az ifjúságvédelmi és fegyelmi ügyekben képviseli az iskolát. b) Közvetlenül szervezi, irányítja és ellenőrzi: a hatáskörébe utalt elméleti oktatást a hatáskörébe utalt szakkörök, érdeklődési körök működését az osztályfőnökök munkáját a tanórán kívüli nevelési tevékenységet a speciális nevelésű igényű tanulókkal kapcsolatos feladatokat a hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatokat a tanév iskolai rendezvényeinek, ünnepségeinek előkészítését, lebonyolítását a diákmozgalommal kapcsolatos vezetői feladatokat az iskolában folyó kulturális tevékenységet az iskolai egészségvédelmi programokat a megelőző, ismeretterjesztő tevékenységet (egészséges életmód, drog, szenvedélyek) az iskola és a segítő szakmák együttműködését a pedagógusok prevenciós tartalmú továbbképzését a hatáskörébe utalt versenyekkel kapcsolatos feladatokat az oktatástechnológus munkáját c) Kapcsolatot tart: a nevelést segítő módszertani szervezetekkel, egyesületekkel a megyei és városi ifjúságvédelmi szervezetekkel a városi rendőrkapitánysággal a megyei és városi gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel, szervezetekkel a városi kulturális és művészeti egyesületekkel a nem iskolai szintű versenyek szervezőivel a városi sportszervezetekkel, illetve egyesületekkel d) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában. 6

8 2.3. A gyakorlati oktatásvezető Vezető beosztású pedagógus. Vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, az igazgatóhelyettesekkel együttműködve, velük mellérendeltségi viszonyban látja el. a) Átruházott hatáskörben az egyes tanulók gyakorlati foglalkozásával kapcsolatos ügyekben ellátja az iskola képviseletét gyakorolja a tanműhelyben foglalkoztatott nem pedagógus dolgozókkal kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat b) Közvetlenül szervezi, irányítja és ellenőrzi: a tanműhely gyakorlati oktató-nevelő munkáját, a tanműhelyi oktatást segítő műszaki tevékenységet, a tanműhely napi működését, a gyakorlati oktatás műszaki fejlesztését, a szakmai vizsgák és versenyek gyakorlati részének előkészítését, lebonyolítását. c) Kapcsolatot tart: a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel, a gyakorlati képzést segítő módszertani szervezetekkel, a megyében működő hasonló profilú iskolák gyakorlati oktatásvezetőivel. d) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában A felnőttoktatási tagozat vezetője Vezető beosztású pedagógus. Vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, az igazgatóhelyettesekkel együttműködve, velük mellérendeltségi viszonyban látja el. Közvetlen szakmai felettese az igazgató. a) Átruházott hatáskörben a felnőttoktatással kapcsolatos munkáltatói jogokat nem érintő ügyekben képviseli az iskolát. b) Közvetlen feladata minden, a működési körébe tartozó pedagógiai, valamint azzal öszszefüggő adminisztrációs tevékenység szervezése, irányítása és ellenőrzése. c) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában Műszaki vezető Vezető beosztású, nem pedagógus közalkalmazott. Vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, az igazgatóhelyettesekkel együttműködve, velük mellérendeltségi viszonyban látja el. a) Átruházott hatáskörben gyakorolja a tanműhelyben foglalkoztatott nem pedagógus dolgozókkal kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat b) Közvetlenül szervezi, irányítja és ellenőrzi: a tanműhely műszaki állapotát a tanműhelyi oktatást segítő műszaki tevékenységet, felel az épületek és berendezések biztonságos állapotáért, részt vesz a felújítási munkák megszervezésében és a beszerzésekben. c) Kapcsolatot tart: a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel, a gyakorlati képzést segítő módszertani szervezetekkel, a megyében működő hasonló profilú iskolák gyakorlati oktatásvezetőivel. d) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein 7

9 2.6. A gazdasági főkoordinátor Az igazgató irányításával ellátja az iskola gazdasági tevékenységének irányítását, beleértve a tanműhelyben folyó gazdálkodással összefüggő munkákat is. a) Átruházott hatáskörben a tanműhelyi dolgozók, az iskolatitkár és az adminisztrátor kivételével gyakorolja a nem pedagógus dolgozókkal kapcsolatos az alapvető munkáltatói jogok kivételével - rendelkezési jogokat, azzal a megkötéssel, hogy a fizetések megállapítása során a törvényi minimumtól csak az igazgató előzetes engedélyével térhet el. végzi a pénztárból történő kifizetések utalványozását. b) Közvetlenül felelős: a gazdálkodással összefüggő adatszolgáltatások helyességéért, a számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért, a térítési díjak, a tandíjak megállapításáért, a befizetések ellenőrzéséért. c) Kapcsolatot tart: az iskola működtetését felügyelő szervezettel, a fenntartó gazdasági szervezetével e) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes jogkörrel és felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. (Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét.) Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben beleértve az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozókat is az igazgató helyettesítését a gazdasági főkoordinátor látja el Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a műszaki, majd a nevelési igazgatóhelyettes feladata A helyettesítési sorban őket a korelső munkaközösség-vezető, majd pedagógus követi A tagozatvezetőt és a gyakorlati oktatásvezetőt az általuk esetenként megbízott közalkalmazott helyettesíti. 2.8 Munkaköri leírások A pedagógusok és alkalmazottak munkaköri leírásának mintáit az SZMSZ 17. sz. melléklete tartalmazza 3. A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 3.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős A belső ellenőrzés egyaránt kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokra, valamint a nevelő-oktató munkával kapcsolatos adminisztrációra Az általános ellenőrzésen kívül a nevelőtestület vagy az igazgató meghatározhat célfeladatokat. Ezeket a célokat minden esetben nyilvánosságra kell hozni Az ellenőrzésre jogosultak: a) az igazgató, b) az igazgatóhelyettesek, c) a tagozatvezető, 8

10 d) a gyakorlati oktatásvezető, e) a munkaközösség-vezetők, f) külön megbízott pedagógusok Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek, a tagozatvezető a gyakorlati oktatásvezető és a gazdasági főkoordinátor munkáját Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő területeken végzik A tagozatvezető és a gyakorlati oktatásvezető saját területén végez ellenőrzéseket A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatot munkaközösségük tagjainál, a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról az illetékes vezetőt tájékoztatják Az ellenőrzés módszerei: a) a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások látogatása, b) az írásos dokumentumok vizsgálata, c) a tanulói munkák vizsgálata, d) beszámoltatás szóban vagy írásban Az értékelés: Az ellenőrzés tapasztalatait az érintettekkel egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival együtt meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi vagy munkaközösségi értekezleten összegezni és értékelni kell. 4. A GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG BELSŐ ELLENŐRZÉSE 4.1. A gazdálkodási tevékenység belső ellenőrzésének területei: a) a vezetői és a b) munkafolyamatba épített A vezetői ellenőrzés A vezetői ellenőrzés során az intézmény igazgatója az utalványozási jogkör gyakorlása révén, illetve a gazdasági főkoordinátor beszámoltatásával hajtja végre a belső ellenőrzést Az igazgató a gazdasági főkoordinátorral együtt havonta ellenőrzi a pénzforgalom alakulását, a bevételek és kiadások időarányos teljesítését, külön kiemelve a személyi juttatások havonkénti alakulását A gazdasági főkoordinátorral együtt ellenőrzi a személyi juttatásokat A beérkező posta naponkénti átnézése során az intézmény vezetői operatívan ellenőrzik a szakmai és gazdasági folyamatokat Az általános igazgatóhelyettes ellenőrzi a pedagógusok túlóra elszámolásait A gazdasági főkoordinátor a belső ellenőrzése során a pénztárbizonylatok és mellékletei folyamatos utalványozását látja el. Felügyeli és ellenőrzi a főkönyvi és analitikus könyveléshez szükséges adatszolgáltatást A nyilvántartások alapján ellenőrzi a tárgyi eszközökkel való gazdálkodást és a készletfelhasználást A munkafolyamatba épített ellenőrzés A munkafolyamatba épített belső ellenőrzés során a pénztáros ellenőrzi a hozzákerült számlákat, bizonylatokat alaki és tartalmi szempontból. Ellenőrzi a szükséges bevételezést, illetve az átvétel vagy teljesítés igazolását. 9

11 A pénztárbizonylatokat és mellékleteit az arra kijelölt könyvelő is ellenőrzi és írásban javaslatot tesz az a fenntartó gazdasági szervezete számára a számlakijelölésre, amit aláírásával igazol Ezt követően a pénztár ellenőr is ellenőrzi a teljes folyamatot, esetenként a pénztárjelentést és a pénzkészletet Az átutalásra kerülő számlákat a pénzügyi ügyintéző ellenőrzi alaki és számszaki szempontból. Az arra kijelölt könyvelő javaslatot tesz az a fenntartó gazdasági szervezete számára a számlakijelölésre, amit aláírásával igazol. A pénzügyi ügyintéző a számlákat bevezeti az analitikus nyilvántartásba, majd továbbítja őket a fenntartó gazdasági szervezetének Az analitikus könyvelő havonta ellenőrzi a készletadatokat a raktári fejlapokkal A munkafolyamatba épített ellenőrzés működtetésének részletes szabályait a munkaköri leírások tartalmazzák. 10

12 III. RÉSZ A NEVELŐTESTÜLET 1. A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a hatályos jogszabályok határozzák meg. 2. A nevelőtestület döntéseit, javaslatait, véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján, nevelőtestületi értekezleten alakítja ki. 3. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. Rendes értekezletek: tanévnyitó (alakuló) értekezlet félévi értekezlet osztályozó értekezlet tanévzáró értekezlet nevelési értekezletek A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott időpontban az igazgató hívja össze Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet lehet, illetve kell összehívni, ha azt az igazgató szükségesnek ítéli, vagy ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada az ok megjelölésével az igazgatótól írásban kéri. Az utóbbi esetben az értekezletet a kezdeményezéstől számított öt munkanapon belül, a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével, tanítási időn kívül kell összehívni A nevelőtestületi értekezletek előkészítése és lebonyolítása: Az értekezletet az igazgató készíti elő, szükség esetén munkaközösség-vezetők vagy területfelelősök bevonásával, a napirendben érintettek meghívásával A napirend előterjeszthető szóban vagy írásban A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja: a) a Szervezeti és Működési Szabályzatot b) a Pedagógiai Programot c) az éves munkatervet (a tanév rendje) d) a Házirendet Az értekezletet az igazgató, távollétében az általa megbízott igazgatóhelyettes vezeti Az értekezlet akkor határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak több mint fele jelen van. a) Határozatait ha jogszabály másképpen nem rendelkezik nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. b) Titkos szavazást kell elrendelni, ha az arra irányuló indítványt a jelen levők többsége támogatja. c) Nyílt szavazás során keletkező szavazategyenlőség esetén az igazgató (megbízottja) szavazata dönt A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámmal kell ellátni, és külön nyilvántartásba kell venni Az értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni. a) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell: az értekezlet idejét a hiányzók nevét a meghívott egyéb jelenlevők nevét 11

13 az értekezlet napirendjét az elhangzott fontosabb megnyilatkozások (tájékoztatás, ismertető, beszámoló, kérdés, válasz, hozzászólás stb.) lényegét emlékeztető jelleggel a szavazás útján hozott állásfoglalásokat, határozatokat szó szerint, a szavazások számszerű eredményével b) A jegyzőkönyvet az igazgató által felkért pedagógus vezeti. c) A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. d) Aláírók: az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és az igazgató által felkért, az értekezlet résztvevői által elfogadott két hitelesítő pedagógus. 4. A nevelőtestület a jogszabályokban biztosított jogkörei közül a következők gyakorlását átruházza: a) a Nevelőtestületi Fegyelmi Bizottságra: elsőfokú fegyelmi jogkörét a Knv. 58. (4) bek. d-f.) pontjában meghatározott esetekben (NFB: a Fegyelmi Bizottság tagjai, valamint az érintett tanulót oktató tanárok és oktatók) b) a szakmai munkaközösségekre: a tantárgyfelosztás elkészítését és módosítását az egyes szaktárgyak oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározását, elosztását a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezési jogkört c) az igazgatóra: az iskola helyiségeinek használatra való átengedésével kapcsolatos konkrét döntések jogát d) a Diák Szociális Bizottságra: a szociális támogatásokkal kapcsolatos eljárások lefolytatásával, a támogatások, kedvezmények odaítélésével, mértékének meghatározásával kapcsolatos jogkört. e) az egy osztályban tanító tanárokra: az osztályozó értekezleten meghozható döntésekhez való jogokat IV. RÉSZ A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. Az azonos tantárgyat, tantárgy-csoportot oktató, illetve azonos nevelési feladatokat ellátó pedagógusok a szakmai, pedagógiai feladatok hatékonyabb, összehangolt végrehajtása érdekében munkaközösség létrehozását kezdeményezhetik. 2. A szakmai munka döntően munkaközösségi keretekben zajlik. 3. Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: osztályfőnöki humán (magyar, történelem) matematikai természettudományi idegen nyelvi (német, angol) informatika 12

14 villamosipari vasipari testnevelési 4. A munkaközösség feladatai: a) a munkaközösség tevékenységének megtervezése, megszervezése, a feladatok arányos elosztása b) a szaktárgy(ak) leghatékonyabb oktatását célzó program(ok) kidolgozása c) a tantervi előírásoknak megfelelő, egységes követelmény- és értékelési rendszer kialakítása, érvényesítése d) a tantárgyak közötti koncentráció lehetőségeinek feltárása e) a szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórai és a tanórán kívüli oktatási-nevelési lehetőségek hatékony kihasználása 5. A munkaközösségek létrehozásáról, illetve megszüntetéséről a nevelőtestület dönt. 6. Munkaközösséget legalább három taggal lehet létrehozni. 7. Egy tanár több munkaközösségnek is tagja lehet. 8. A munkaközösség munkaterve 8.1. A munkaközösségek reális, konkrét, ellenőrizhető és értékelhető feladatokat megfogalmazó éves munkaterv alapján dolgoznak A munkatervet a munkaközösség az iskola éves munkatervének alapján, a nevelőtestület által átruházott jogkörök és feladatok figyelembe vételével készíti el A munkatervet az igazgató hagyja jóvá A munkaterv tartalmazza: a) a munkaközösség tagjainak adatai: név, beosztás, heti óraszám (kötelező és túlóra ciklusonként), állandó megbízatás, továbbképzésen, továbbtanulásban való részvétel b) a munkaközösségi értekezletek éves terve (időpont, témakör, felelős) c) a tanévre tervezett bemutató órák (időpont, pedagógus, téma, értékelő) d) a munkaközösség tagjai által tartott szakkörök adatai (név, vezető, időpontok, a résztvevők köre és létszáma) e) a tanulmányi kirándulások, séták, üzemlátogatások, szakmai bemutatók stb. tervezete (időpont, hely, program, felelős, a résztvevő tanulók köre és létszáma) f) a tanulmányi versenyekre való nevezés, felkészítés tervezete, rendje (az SZKT-ra, TTV-re, OKTV-re stb. való felkészítés programja, felelősei) g) az iskolai tanulmányi versenyek (háziversenyek), vetélkedők, továbbá a munkaközösség profiljába tartozó egyéb rendezvények időpontja, felelősei h) a tanulmányokat záró vizsgák előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátásának rendje (feladatok, határidők, felelősök) i) a szaktantermek, a szertárak taneszközzel és szemléltető eszközzel való ellátásának megtervezése, igénylése 9. A munkaközösség-vezető 9.1. A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség tagjai titkos szavazás útján választják A munkaközösség-vezetőt az igazgató bízza meg. A megbízás öt évre szól, de több alkalommal is meghosszabbítható A megbízás visszavonását az igazgató vagy a munkaközösség tagságának egyharmada kezdeményezheti, de a visszavonáshoz a munkaközösség tagjainak többségi (titkosan leadott) szavazata szükséges A munkaközösség-vezető feladatai: 13

15 a) a munkaközösség szakterületéhez tartozó tantárgyak körére vonatkozó tanítási koncepciók és követelményrendszerek kialakítási, fejlesztési munkáinak összehangolása, irányítása b) a munkaközösség tagjainak szakmai és pedagógiai irányítása, ellenőrzése (hospitálás szervezése, óralátogatás, megbeszélés) c) a munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásának irányítása, ellenőrzése d) a tanmenetek és egyéb oktatási dokumentumok elkészítésének irányítása, a tanmenetek jóváhagyása e) a vizsgákkal, tanulmányi versenyekkel, kapcsolatos feladatok szervezése, irányítása f) az iskolai tankönyvrendelésben való közreműködés (az alkalmazott tankönyvek és taneszközök kiválasztása, adatszolgáltatás) f) a dologi feltételrendszer (szertár, szaktanterem, taneszköz, szemléltetőeszköz) fejlesztésének koordinálása g) feladatbankok, vizsgatételek, mérőlapok stb. készítésének összehangolása, irányítása h) a pályakezdő, illetve új pedagógus munkatársak munkájának, beilleszkedésének segítése i) a tanórán kívüli tevékenységek (szakkör, korrepetálás, versenyfelkészítés stb.) koordinálása j) a szakmai, módszertani kultúra fejlesztése k) a szakmai továbbképzések figyelemmel kísérése l) a szaktanácsadás munkájának segítése m) együttműködés a tantárgyi és szakmai munkaközösségek vezetőivel n) kapcsolattartás az iskola vezetésével o) javaslattétel, véleményezés: az óraelosztás elkészítésére szertár-, szaktanterem-, taneszköz-fejlesztésre, beszerzésre a hatáskörét meghaladó döntés, intézkedés szükségessége esetén álláshely meghirdetése esetén személyi, szakmai kérdésekben a munkaközösség tagjának kitüntetésére, jutalmazására vagy elmarasztalására p) a munkaközösség képviselete r) az elméleti és a gyakorlati képzés összhangjának megtervezése s) a munkaközösség megbeszéléseinek, értekezleteinek előkészítése, vezetése t) tanév végi beszámoló készítése A beszámoló tartalmazza: a személyi és a tárgyi feltételek alakulását a tanév során a munkaközösség éves tevékenységét a munkatervben meghatározott feladatok tükrében: eredmények, elmaradt feladatok (okok, felelősök) a munkaközösségi tagok éves tevékenységének értékelését (eredményességük és a munkaközösségben betöltött szerepük alapján) a munkaközösség és az iskola további működésének, eredményességének javítására vonatkozó (tervezési, szervezési, irányítási, ellenőrzési, értékelési) javaslatokat. 14

16 V. RÉSZ A PEDAGÓGIAI FELADATOK ELLÁTÁSA 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, valamint a szaktanári, szakoktatói, gyakorlati, illetve osztályfőnöki munkakörben ellátandó feladatokat a Pedagógiai Program tartalmazza. 2. Az iskola feladatainak ellátása érdekében a pedagógus munkakörében túlmunkára kötelezhető A túlmunka formái: a) tartós (egy hónapot meghaladó) helyettesítés b) eseti helyettesítés c) tanórai felügyelet d) szakkör, korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás, egyéni felkészítés e) tanulókíséret f) tanulófelügyelet 3. A túlmunkák dokumentálásának és elszámolásának szabályait a SzMSz 2. sz. melléklete tartalmazza. VI. RÉSZ AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE 1. AZ ISKOLAVEZETÉS ÉS A PEDAGÓGUSOK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS 1.1. belső információáramlás módjai, a pedagógusok tájékoztatásának formái: a) a tanév rendjében rögzített értekezletek (napirendjüket az értekezlet előtt 3 nappal közzé kell tenni) b) a heti rendszerességű (operatív) értekezletek c) írásos tájékoztatás, illetve feladat-meghatározás a belső számítógépes hálózaton (intranet) elhelyezve. (A számítógép használata minden pedagógus számára kötelező olyan módon, hogy az iskolába érkezéskor bekapcsolja és tájékozódik az aktuális hírekről.) 1.2. A tanműhelyben dolgozók tájékoztatása is a számítógépes hálózaton keresztül történik A tájékoztatás felelőse a nappali tagozaton az általános igazgatóhelyettes, a műszaki igazgatóhelyettes, a nevelési igazgatóhelyettes a köztük lévő feladatmegosztás szerint, a tanműhelyi kérdésekben a gyakorlati oktatásvezető, a felnőttoktatás tekintetében a tagozatvezető. 2. A PEDAGÓGUSOK EGYMÁS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁSA 2.1. Az egy osztályban tanuló diákok oktatásával, nevelésével kapcsolatos kérdésekben az osztályban tanító pedagógusok alkalmilag és szervezett formában együttműködnek A szervezett együttműködés formája az egy osztályban tanító szaktanárok, szakoktatók értekezlete, melyet tanulmányi félévenként legalább egyszer össze kell hívni: 2.3. Össze kell hívni az értekezletet, ha azt rendkívüli esemény indokolja. 15

17 2.4. Az értekezletek témája a tanulók előmenetele, az egyes tantárgyak követelményeinek, a számonkérések módjának, rendszerének koordinációja, az osztály, illetve az egyes tanulók tanulmányi, fegyelmi helyzetének értékelése Az értekezleten az osztályban tanító pedagógusok 90%-ának jelen kell lennie Az értekezletet az osztályfőnök hívja össze. Időpontját és napirendjét legkésőbb két nappal korábban bejelenti a nevelési igazgatóhelyettesnek Az értekezletről jelenléti ívet, emlékeztetőt, indokolt esetben jegyzőkönyvet kell készíteni 3. A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSA 3.1. A tanulók tájékoztatása az iskolai hirdető táblára kifüggesztett hirdetmények, tájékoztatók, kiemelt fontosságú, rövid határidejű feladatok esetében az iskolarádió útján történik Az általános tájékoztatás eszköze az iskolai képújság Az iskolai szabályzatok egy nyomtatott példánya a titkárságon munkanapokon 8-16 óráig, egy példánya a könyvtárban nyitvatartási időben hozzáférhető, továbbá az iskola honlapján olvasható. Az iskola diákjai és a szülők kérésére bármelyik példányt rendelkezésre kell bocsátani Az iskolai Pedagógiai Programról a letölthető illetve a nyomtatott példányon kívül szóbeli kiegészítést és tájékoztatást a nevelési igazgatóhelyettes ad munkaidőben, előre egyeztetett időpontban. 4. AZ ISKOLA ÉS A SZÜLŐK KÉPVISELŐI KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS 4.1. A szülői munkaközösség A szülői munkaközösség iskolai szintű szervével való kapcsolattartás szervezője a nevelési igazgatóhelyettes Az igazgató és a szülői munkaközösség elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az iskolai munkaterv, illetve a szülői munkaközösség munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot Meg kell hívni a szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához Az iskolai szülői munkaközösség részére az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az iskola munkájáról A kapcsolattartás formái a szülőkkel: szülői értekezletek fogadónapok a szaktanári fogadóórák ellenőrző könyv iskolai honlap A Szülői Munkaközösség szervezeti és működési szabályzatát a SzMSz 3. sz. melléklete tartalmazza. 5. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT 5.1. A diákönkormányzat (DÖK) maga alakítja ki szervezetét, működési ügyrendjét, tevékenységi területeit A DÖK a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákmozgalmat segítő pedagógus (DMSP), illetve a nevelési igazgatóhelyettes útján kéri meg A jogszabályokban meghatározott esetekben a DÖK véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik, az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. 16

18 Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a DÖK képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet A DÖK véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákmozgalmat segítő pedagógus, illetve a nevelési igazgatóhelyettes képviseli. A nevelőtestület értekezletére választott diákképviselő is meghívható Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a DÖK a DMSP támogatásával az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez (gazdasági vezetőhöz, gyakorlati oktatásvezetőhöz) fordulhat A DÖK működését az iskola anyagi, technikai, személyi lehetőségeinek függvényében a működési kiadások fedezésével és helyiség biztosításával segíti Az iskolaújság és az iskolarádió szerkesztését a sajtó- és véleményszabadság tiszteletben tartásával szakmailag a nevelőtestület erre felkért tagjai segítik A DÖK legfontosabb szerve, a tanulók véleménynyilvánításának, tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés (DKGY). Ennek rendes összehívása novemberben a Vas-Villa' Napon történik. Ekkor kerül sor a Diáktanács (DT) megválasztására Értékelő és tanév-előkészítő céllal a tanév végén (áprilisban) is lehet diákközgyűlést összehívni A DKGY napirendjét a DT és az igazgató közösen állapítja meg A napirendet a tanulói hirdetőn való kifüggesztéssel, illetve egyéb lehetséges módon (iskolaújság, körözvény) közzé kell tenni A diákközgyűlésen részt vesz az igazgató, valamint ha arra meghívást kapnak a nevelőtestület tagjai A DKGY levezető elnöke a DT tagja, vagy felkérés esetén a DMSP, illetve a nevelési igazgatóhelyettes Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a DT a DMSP közreműködésével a diákközgyűlést 5 nappal megelőzően eljuttathatja az igazgatóhoz A diákközgyűlésen a tanulók részére az igazgató ad általános tájékoztatást, valamint válaszokat az írásban, illetve szóban feltett kérdésekre Rendkívüli DKGY összehívását a DT elnöke a javasolt napirend és időpont megjelölésével a DMSP útján kezdeményezheti az igazgatónál Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik az összehívásról, a napirend közzétételével Ha a rendkívüli DKGY összehívását nem tartja indokoltnak, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről A diákközgyűlések közötti időszakban a diákönkormányzatot a DT elnöke, illetve tagjai képviselik A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a SzMSz 4. sz. melléklete tartalmazza. 6. KÜLSŐ KAPCSOLATOK 6.1. Az iskolát a külső kapcsolatokban általában az igazgató képviseli. Az iskolavezetés többi tagja a vezetői feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső személyekkel, szervezetekkel A fenntartó önkormányzattal a rendszeres kapcsolatot az intézmény igazgatója, illetve a gazdasági főkoordinátor tartja Az iskola külső kapcsolatainak rendszere: fenntartó önkormányzat fenntartó gazdasági szervezete a szülők, illetve közösségeik a gyakorlati képzés résztvevői (vállalkozások, kisiparosok stb.) 17

19 rendőrség gyámügy gyermekjóléti szolgálat ifjúságegészségügyi szolgálat gyermekjóléti szolgálat városi közművelődési intézmények (könyvtár, színház, múzeumok, levéltár, TIT stb.) bel- és külföldi társiskolák általános iskolák (pályaválasztás, beiskolázás stb.) megrendelők sportegyesületek Az iskola külső kapcsolati elsősorban írott vagy elektronikus levelezés alapján történik. Az információ, a tájékoztatás felelőse a nappali tagozaton az adott terület illetékes igazgatóhelyettese, esti tagozaton a tagozatvezető, a tanműhelyben a gyakorlati oktatás vezetője. VII. RÉSZ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 1. AZ ISKOLA NYITVATARTÁSA, A VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN VALÓ TAR- TÓZKODÁSÁNAK RENDJE 1.1. Nyitvatartás Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig, reggel 6 órától 22 óráig tart nyitva Az elméleti oktatás kezdete a nappali tagozaton általában 8,00 óra, az esti tagozaton 15,00 óra. Az elméleti órák a nappali tagozaton 45, az esti tagozaton 40 percesek, a gyakorlati foglalkozások 60 percesek. A szünetek idejét a házirend szabályozza Az iskolában a nyitva tartási időben állandó portaszolgálat működik Több napos zárva tartás esetén egyedi vezetői döntés alapján a portaszolgálat szünetelhet Az iskola a tanítási szünetekben külön meghatározott rend szerint tart nyitva Az iskola főépületében kártyás beléptető rendszer működik Az intézménybe való be- és kilépés jogosultságát, rendjét, valamint a belépőkártya használatának szabályait a Házirend tartalmazza Az épületbe az iskola dolgozói a nyitvatartás alatt időbeli korlátozás nélkül léphetnek be a saját területükre Rendezvények esetén a szokásostól eltérő nyitvatartásra az igazgató adhat engedélyt A tornaterem használatára külön rendelkezés vonatkozik Az iskola épületét térfigyelő kamerarendszer, illetve riasztórendszer védi Ügyelet, helyettesítés A folyosókon 7,45-től a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik A folyosóügyeletes tanár feladatait a SzMSz 5. sz. melléklete tartalmazza A hiányzó pedagógusok feladatait helyettesítő tanárok látják el A helyettesítés a tanév időtartamára tervezett, órarend szerinti állandó helyettesítési rend, illetve az általános igazgatóhelyettes által hozott, az intraneten kihirdetett intézkedés szerint történik. 18

20 A helyettesítő tanár feladatait a SzMSz 6. sz. melléklete tartalmazza Ügyintézés A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában (J 102) történik, hétfőtől csütörtökig 08,00 és l5,30 óra között pénteken 08,00 és l4,30 óra között A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos igazolások kiadása a fenti időpontokban az adminisztrációs irodában (B 101) történik. A tanulók számára az ügyintézés külön rend alapján történik A tanítási szünetek alatti ügyintézés rendjét az igazgató külön szabályozza A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül 7,30 óra és l6,00 óra között az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a tagozatvezető közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia Az ezen túli időben amennyiben vezető nem tartózkodik az iskolában a foglalkozásokat tartó pedagógusok tartoznak felelősséggel az iskola rendjéért. 2. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE 2.1. Az iskola létesítményeit és helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás és a vagyonbiztonság szem előtt tartásával kell használni Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a) a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, b) az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, c) az energia-felhasználással való takarékoskodásért, d) a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért Az iskolába belépés rendje: Az intézménybe a kijelölt bejáratokon elsősorban a porta beléptető rendszerén keresztül belépőkártyával lehet belépni Állandó intézményi belépőkártya használatára jogosultak: a) az intézménnyel tanulói jogviszonyban állók b) az intézmény dolgozói Számukra a kártyát a gazdasági hivatal adja ki, díjmentesen illetve letéti díj ellenében Ideiglenes látogatói belépőkártya használatára jogosultak: a) a gyermekük ügyében eljáró szülők b) az iskolát hivatalos ügyben vagy ügyintézési céllal felkeresők Számukra a kártyát a belépő személyi adatainak és a belépés céljának rögzítését követően a portás adja ki, díjmentesen. A kártyát az intézményből való távozáskor a portán le kell adni A belépőkártyát a használatra jogosult másra nem ruházhatja át. Az átengedéssel történő visszaélés a tanulók esetében fegyelmező intézkedést, mások esetében a kártya bevonását vonhatja maga után A belépőkártyát a használat jogcímének megszűnésekor az iskolának vissza kell szolgáltatni A belépőkártya elvesztését, megrongálódását be kell jelenteni Az elveszített vagy megrongálódott helyett kiadott belépőkártyáért újra letéti díjat kell fizetni Az iskola a kiadott belépőkártyákról nyilvántartást vezet A tanulók az iskola helyiségeit a diáktanács szobájának kivételével általában csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Ez alól esetenkénti felmentést az igazgató adhat. 19

21 2.12. Az óraközi szünetekben a tanulóknak az osztályteremben, a folyosón, illetve az udvaron kell tartózkodniuk. A szaktantermekben a szünetben a tanulók csak külön tanári engedélylyel tartózkodhatnak Vagyonvédelmi okok miatt az üres kistermeket a tanórák közti szünetben is zárni kell Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az átengedett épületrészben Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi, tűzvédelmi és egyéb szabályzataiban foglaltakat Bármely, az iskola tulajdonát képező eszközt az épületből kivinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet Az egyes helyiségek használatának szabályait (házirendjét) a SzMSz mellékletei tartalmazzák Tűz-, illetve bombariadó esetén az intézményi Integrált veszélyhelyzet elhárítási, tűzvédelmi és katasztrófavédelmi terv szerint kell eljárni, kivonatát az SzMSz 16. sz. mellékletet tartalmazza 3. A GYAKORLATI OKTATÁS, ILLETVE A TANMŰHELY MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete tartalmazza. 4. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI, MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI A Szervezeti és Működési Szabályzat 8. sz. melléklete tartalmazza. 5. A TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZVÁLASZTÁS, AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁ- TÁS ÉS A TANKÖNYVÁRUSÍTÁS RENDJE, A TANKÖNYVFELELŐS ALKAL- MAZOTT FELADATAI 5.1. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elveit a Pedagógiai Program tartalmazza Tankönyvrendelést és értékesítést a 16/2013. EMMI rendelet alapján végzi intézményünk A tankönyveknek a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-től (továbbiakban KELLO) való megrendelése az iskola; a raktározása, a számlaadás a KELLO feladata, így az ezzel kapcsolatos elszámolások az iskola könyvvitelében nem jelennek meg A tankönyvrendeléssel és terjesztéssel megbízott alkalmazottak díjazását úgy kell megállapítani, hogy a díjazás együttes összege a tankönyvek beszerzési árába beépített és az intézménynél felmerülő terjesztési költségekkel (szállítás, postázás, visszáruzás stb.) csökkentett terjesztési költségnek az iskolát megillető részét nem haladhatja meg A tankönyvek kiválasztásával, a megrendeléssel kapcsolatos feladatokat a szaktanárok, munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök és a gazdasági dolgozók munkakörükben látják el, ezért őket e tevékenységért külön díjazás nem illeti meg A tankönyvtámogatás (normatív állami hozzájárulás) 25%-ának terhére vásárolt tankönyveket, segédkönyveket az iskola könyvtárába soron kívül be kell vételezni, és kölcsönzésüket a tanév második hetétől kezdődően lehetővé kell tenni A tantárgyat tanító pedagógusok számára vásárolt tankönyveket, segédkönyveket, módszertani kiadványokat stb. az iskola könyvtárába be kell vételezni, és azokat 20

22 az érintett pedagógusoknak, illetve munkaközösség-vezetőknek könyvtári kölcsönzés útján lehet kiadni A tankönyvek kiválasztásával, megrendelésével és a tankönyvellátással összefüggő feladatok részletes leírását a SzMSz 9. sz. melléklete tartalmazza A tankönyvárusítás rendje A tankönyvek árusítása a tanév elején megállapított ütemterv szerint, a tanítási időn kívül történik A tankönyvárusítás ütemtervét a tankönyvfelelős alkalmazott készíti el és az igazgató hagyja jóvá Az osztályfőnök a tankönyvfelelőstől kapott információk, adatok alapján gondoskodik arról, hogy az osztály tanulói a tankönyvárusítás napján a tankönyvek árát magukkal hozzák, és az ütemterv szerinti időpontban az árusítás helyszínén megjelenjenek. Az osztály tanulói az osztályfőnök felügyeletével fizetik ki és veszik át a tankönyveiket Tankönyvvásárlással kapcsolatos pénzt külön, írásos megbízás kivételével pedagógus nem vehet át és nem kezelhet A tanulók a megvásárolt tankönyvekről a tankönyvek átvételével egyidőben a KELLO-tól készpénzfizetési számlát kapnak A később megérkező vagy pótrendelésre érkező tankönyvek kifizetése és átvétele a fentiekkel megegyező módon történik A tankönyvfelelős alkalmazott feladatai: A tankönyvfelelős alkalmazott a tevékenységét a munkaköri leírása, valamint a tankönyvrendeléssel és terjesztéssel kapcsolatos a KELLO-val megkötött megbízási szerződés alapján végzi A megbízási szerződés tartalmazza: a) a tankönyvrendeléssel és terjesztéssel kapcsolatos feladatokat (az iskolai tankönyvellátás ütemterve alapján) b) az igazgatóval, a munkaközösség-vezetőkkel, a szaktanárokkal, az iskolai könyvtárossal, illetve más, e feladattal megbízott munkatársakkal való egyeztetés, kapcsolattartás, feladatellátás, illetve feladatmegosztás módját c) a feladat ellátásáért járó díjazás módját és mértékét 6. ÉTKEZTETÉS 6.1. Az iskolában szervezett étkeztetés nem folyik. A menzát a dolgozók és a tanulók egyaránt a középiskolai kollégiumban vehetik igénybe. 7. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYÁPOLÁS- SAL KAPCSOLATOS FELADATOK 7.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: Az iskola hagyományainak ápolása, gazdagítása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, erősítése az iskola minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá a kiemelt fontosságú rendezvényekre, ünnepélyekre, megemlékezésekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezésért felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg A tantárgyi és a szakmai munkaközösségek az iskolavezetéssel történt egyeztetést követően egyéb rendezvényeket, megemlékezéseket szerveznek, melyek időpontját, szervezési feladatait, felelőseit éves munkatervükben rögzítik. 21

23 A kialakult hagyományok ápolásának, újak megteremtésének fő céljai: a színes diákélet megteremtése az iskolához való tartozás, kötődés kialakítása, erősítése az alkotó, személyiséget gazdagító közösségek létrejöttének elősegítése a városismeret, honismeret gazdagítása, a lokálpatriotizmus, a hazaszeretet erősítése 7.2. Az iskola hagyományos rendezvényei, megemlékezései, ünnepélyei szeptember: Tanévnyitó ünnepély október: Megemlékezés az aradi vértanúkról Megemlékezés október 23-áról Városismereti projektnap december: január: február: március: április: május: június: Megemlékezés a Hűség Napjáról Karácsonyi ünnepség Szalagavató(k), ill. szalagavató bál Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól Megemlékezés március 15-éről Egészségvédelmi projektnap Megemlékezés a Holocaust áldozatairól Ballagási ünnepély Környezetvédelmi projektnap Kerékpártúra Ballagási ünnepély Pedagógusnap Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról 7.3. Egyéb, hagyományos rendezvények Iskolai szervezésben: nyílt napokat és iskolalátogatást tartunk a 8. évfolyamra járó érdeklődőknek és szüleiknek országos szakmai versenyeken veszünk részt, ill. adunk nekik otthont a diákolimpiai versenyeken képviseltetjük magunkat részvétel a Kisfaludy Napokon, illetve a különböző kulturális versenyeken, vetélkedőkön részvétel üzem- és intézménylátogatásokon iskolai színházbérlet és filmklub szervezése évente szakmai és művészeti kiállításoknak adunk helyet az iskola aulájában bel- és külföldi cserekapcsolataink fenntartása és ápolása, lehetőség szerint csereutak szervezése Munkaközösségi szervezésben: versmondó verseny helyesírási verseny Szép Magyar Beszéd verseny tantárgyi háziversenyek sport házibajnokságok Osztály szervezésben: sportfoglalkozások szalagavató ünnepség 22

24 7.4. Iskolaújság, iskolarádió, iskolatelevízió Az iskolaújság megjelentetése jelenleg szünetel Az iskolarádió és az iskolatévé alkalomszerűen vagy rendszeresen készít műsorokat. Tevékenységüket megbízott tanár irányítja A hagyományápolás külsőségei: Az iskola egységes grafikai arculatát (címer, embléma, az iskolaszínekkel) iratain (levélpapír, boríték stb.), kiadványain (pályaválasztási tájékoztató, iskolaújság stb.) és egyéb formában (sportmez, iskolazászló, jelvény) megjeleníti Az iskola címere: Sárga alapszínű, csúcsára állított háromszögben egymásba tolt narancs és bordó V betű, felettük az intézmény hivatalos nevével Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: A meghatározott rendezvényeken (tanévnyitó ünnepély, ballagás, iskolabál, koszorúzás stb.) az alkalomhoz illő, egységesen nem szabályozott öltözék. (Fiúknak sötét öltöny, világos ing, nyakkendő, lányoknak sötét alj, világos blúz, valamint az ezekhez illő cipő javasolt.) Az iskola hagyományos sportfelszerelése: Testnevelés órákon az előírt egységes felszerelést, sportversenyeken a testnevelő tanár által meghatározott mezt kell viselni. Az előírt felszerelés beszerezhetőségéről az iskola gondoskodik. 9. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, RENDJE 9.1. Az iskola a tanulók érdeklődés, igényei, szükségletei, valamint az intézmény gazdasági, tárgyi és személyi lehetőségei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez A tanórán kívüli tevékenységek körét, megszervezésük és működésük feltételeit a Pedagógiai Program tartalmazza. 10. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, AZ ISKOLAI SPORTKÖR Az iskola a tanulók számára biztosítja a mindennapi testedzés lehetőségét A mindennapi testedzés és testnevelés formáit a Pedagógiai Program tartalmazza Az iskolában sportkör működik Az iskolai sportkör működési szabályzatát a SzMSz 11. sz. melléklete tartalmazza. 11. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS AZ ELLÁTÁS RENDJE Az iskolában a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolaorvos és védőnő biztosítják. Ennek keretében: a) osztályonként az általános és fogászati szűrővizsgálatokat végeznek, illetve szerveznek b) a szükséges esetekben a tanulókat szakrendelésre irányítják c) tanévenként elvégzik a tanulók gyógytestnevelési besorolását d) közreműködnek a tanulók szakmai alkalmasságának megállapításában e) az osztályfőnökökkel együttműködve felvilágosító, illetve ismeretterjesztő előadásokat, foglalkozásokat tartanak Az iskolaorvos hetente egy alkalommal, az orvosi szoba ajtajára kiírt időpontban rendel. 23