A Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 A Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata

2 2. oldal Tartalomjegyzék Tartalom Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 4 Intézményi alapadatok... 4 Intézményi azonosítók... 4 Név... 4 Székhely... 5 Tagintézmény, telephely... 5 Az intézmény létrehozásáról szóló jogszabályra történő hivatkozás és a határozat száma:... 5 Az intézmény törzskönyvi azonosítója:... 5 Alapító okirat kelte... 5 Alapító okirat száma... 5 Az alapítás időpontja... 5 OM azonosító... 5 KSH azonosító... 5 PIR azonosító... 5 Adóalanyiság:... 5 Adószám... 5 Bankszámlaszám... 6 Az intézmény tevékenységei... 6 Az intézmény alaptevékenységei... 6 Az intézmény további szakfeladatai... 6 Vállalkozási tevékenység... 6 Egyéb tevékenység... 6 Szervezeti felépítés... 7 A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata... 7 Vezetők, vezetőség... 7 Pedagógusok közösségei... 9 Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Tanulók közösségei Szülői szervezetek (közösségek) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolat- tartás formái és rendje A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja /43

3 3. oldal Működés rendje Az intézmény működési rendje A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A mindennapi testedzés formái A felnőttoktatás formái Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje A könyvtár működése A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje Intézményi védő, óvó előírások A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén 25 A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Egyéb kérdések A kereset-kiegészítés feltételei A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai Munkaruha használata Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Egyéb, jogszabály vagy intézményi ellenőrzés alapján az SzMSz-be tartozó kérdés Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok Intézményi dokumentumok nyilvánossága Záró rendelkezések A SzMSz hatálybalépése Az SzMSz felülvizsgálata Mellékletek számú melléklet: Gyűjtőköri Szabályzat számú melléklet: Adatkezelési szabályzat számú melléklet: Munkaköri leírás /43

4 Bevezetés 4. oldal A közoktatásról szóló évi CXC. törvény ben kapott felhatalmazás alapján a Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola 1165 Budapest, Mátyás király tér 4. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az SzMSz célja, tartalma Az SzMSz célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. Az SzMSz tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Jogszabályi háttér Az SzMSz szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a köznevelésrőél szóló évi CXC. (továbbiakban: Knt.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. Rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet Az SzMSz hatálya Az SzMSz hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SzMSz előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Intézményi alapadatok Intézményi azonosítók Név: Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola 4/43

5 Székhely 5. oldal 1165 Budapest, Mátyás király tér 4. Tagintézmény, telephely 1165 Budapest, Mátyás király tér 4. Az intézmény létrehozásáról szóló jogszabályra történő hivatkozás és a határozat száma: évi LXXIX. tv. 37. (5) bek., valamint az évi XXXVIII. tv. 90. (1) és (2) bek.; 1230/C/1992. VII/21. Főv. Kgy. határozat Az intézmény törzskönyvi azonosítója: Alapító okirat kelte július 29. Alapító okirat száma 1909/2011. (VI. 22.) Főv. Kgy. Az alapítás időpontja 1932/33. tanév OM azonosító KSH azonosító PIR azonosító Adóalanyiság: Adószám 5/43

6 Bankszámlaszám 6. oldal Az intézmény tevékenységei Az intézmény alaptevékenységei Az intézmény tevékenységi körébe a KSH TEÁOR szerint a következők tartoznak: 5629 Egyéb vendéglátás 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 8531 Általános középfokú oktatás 8532 Szakmai középfokú oktatás Az intézmény szakágazati besorolása: Általános középfokú oktatás Az intézmény alap szakfeladata: Nappali rendszerű, szakközépiskolai nevelés, oktatás feladatmutató: felvehető maximális tanulólétszám: 660 forrás: a fenntartó által évente meghatározott költségvetési forrás. Az intézmény további szakfeladatai Iskolai intézményi közétkeztetés Munkahelyi vendéglátás Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás Szakközépiskolai felnőttoktatás Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolása feladatmutató: felvehető maximális tanulólétszáma: 660 forrás: a fenntartó által évente meghatározott költségvetési forrás. Szakmai képzés Szakmacsoport: Informatika Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek Továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése. Egyéb oktatási tevékenység. Intézményi vagyon működtetése. Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. Egyéb tevékenység koordinációs szakfeladatok ellátása 6/43

7 Szervezeti felépítés 7. oldal A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata Vezetők, vezetőség Igazgató általános igazgatóhelyettes, igazgatóhelyettes Általános igh évfolyam közismereti tanárok évfolyam műszaki tanárok gyakorlati oktatásvezető könyvtáros rendszergazda oktatástechnikus iskolatitkár Igazgatóhelyettes munka és bérügyek tanügyigazgatás minőségirányításért felelős személy Vezetők közötti feladatmegosztás Az intézmény vezetője Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki vezetői tevékenységét az általános igazgatóhelyettes és igazgatóhelyettes közreműködésével (együttesen iskolavezetés) látja el. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény (továbbiakban Knt.) állapítja meg. Ellátja továbbá, a jogszabályok által a vezető hatáskörbe utalt és át nem ruházott feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: az iskola pedagógus és pedagógiai munkát segítő dolgozója feletti teljes munkálta tói, valamint továbbá a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás. Az igazgató akadályoztatása esetén a jogkört az általános igazgatóhelyettes gyakorolja. Az iskolavezetés tagjai funkcionális munkamegosztás alapján munkaköri leírás szerint, önállóan, személyes felelősséggel végzik munkájukat. Hatáskörükből adódó döntések meghozatala előtt, szükséges esetén konzultálnak az igazgatóval (iskolavezetéssel). Intézkedéseiről, a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. Az igazgatóhelyettes Általános igazgatóhelyettes A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve, és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését. Közvetlenül irányítja: az iskolai és iskolai szervezésű nevelési, pedagógiai tevékenységeket, 7/43

8 8. oldal a közismereti és műszaki tanárokat, az osztályfőnököket, az iskola adminisztrációját, a gazdasági kivételével a közismereti munkaközösségeket. Felelős: Az iskola pedagógiai, nevelési programjának megvalósításáért, az iskolai adminisztráció előírások szerinti vezettetéséért, vezetéséért. Kapcsolatot tart: a munkaközösségi vezetőkkel. Igazgatóhelyettes Elvégzi az iskola adminisztrációját, a bér és munkaügyeket, a gazdasági ügyeket a közismereti munkaközösségeket. Felelős: Az iskola pedagógiai, nevelési programjának megvalósításáért, az iskolai adminisztráció előírások szerinti vezettetéséért, vezetéséért. Kapcsolatot tart: a munkaközösségi vezetőkkel. Az iskolavezetőség Az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A szakmai vezetőség tagjai: - igazgató, - általános igazgatóhelyettes - igazgatóhelyettes Az iskolavezetőség az igazgató által megállapított munkaprogram alapján kéthavonta tanácskozik. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre napirendi ponttól függően tanácskozási joggal meghívható a közalkalmazotti tanács elnöke, a diákönkormányzat vezetője, az iskolai érdekképviseleti szervek vezetői. Operatív vezetési ügyekben az igazgató és az igazgatóhelyettesek heti rendszerességgel megbeszélést tartanak. A megbeszélés időpontját tanévenként külön határozzák meg. Az iskolavezetés munkáját segítő közösségek: a) az osztályfőnökök, b) szakmai munkaközösségek (osztályfőnöki, humán, természettudományi, matematikafizika, idegen nyelvi, műszaki), c) munkaközösségi vezetők, d) Közalkalmazotti tanács, e) diák-önkormányzati szerv, f) érdekképviseleti szervek (Pedagógus Szakszervezet, Közalkalmazotti Tanács) g) osztályonként szerveződő szülői szervezet (közösség), h) nevelőtestület, i) minőségirányításért felelős közösség Helyettesítés rendje: Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. 8/43

9 9. oldal Mindkét vezető távolléte esetén ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást az igazgatót az igazgatóhelyettes, ezt követően osztályfőnöki munkaközösség vezetője helyettesíti. Az igazgató 30 napon túli helyettesítése a jogszabályban előírt módon, a fenntartó jóváhagyásával történik. Pedagógusok közösségei A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása: A nevelőtestület a Knt-ben, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltak szerint gyakorolja döntési és véleményezési jogkörét, ugyanakkor az alábbi feladatokkal ruházza fel a szakmai munkaközösségeket. a) Az iskola munkáját érintő elemzések, értékelések, beszámolók közül a munkaközösség profiljának megfelelő részek elfogadása. b) A tanuló osztályozó- és javítóvizsgára való bocsátása. c) A nevelőtestület nevében a. véleménynyilvánítás a pedagógiai munka eredményességéről, b. a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról, c. a beruházási és fejlesztési tervekről, d. a felvételi követelményekről. Az át nem ruházott jogokat a nevelőtestület kollektívan gyakorolja. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében: az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés k) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni: - a szakmai munkaközösségek együttműködését, - a szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét, - a szakmai munkaközösségek részvételét pedagógusok munkájának segítésében. A szakmai munkaközösségek együttműködési feladatai: - a szakmai munkaközösségek vezetőik közreműködésével együttműködnek az intézményvezetővel az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében, értékelésében; ezen belül: - részvétel az intézményi szintű szakmai ellenőrzési tervek összeállításában, - az iskolai tanulmányi versenyek programjának elfogadása, - döntés a továbbképzési programokról, - a szakmai munkaközösségek egymással is együttműködnek, tevékenységüket összehangolják az intézményi célok megvalósítása érdekében, különösen az adott évi minőségcélok tekintetében; - a szakmai munkaközösségek együttműködhetnek más intézmény hasonló munkaközösségével. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje - a szakmai munkaközösségek intézményen belüli kapcsolattartását az intézményvezető irányítja, gondoskodik a különböző véleményezési, és együttműködési feladatokhoz szükséges kapcsolatok fenntartásáról; 9/43

10 10. oldal - a szakmai munkaközösségek a kapcsolattartási rendjükről a saját szervezeti és működési szabályzatukban rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek pedagógusok munkáját segítő tevékenysége kiterjed: - a közvetlen szakmai segítségnyújtásra, - a szakmai munkaközösség szakmai tevékenységébe való bekapcsolódás lehetőségére, - a szakmai tapasztalatcserére, - a jól bevált pedagógiai módszerek átadására, - a rutinos, szakmai tevékenységüket kimagasló tanárok óráinak/foglalkozásainak látogatására, - a szakmai munkaközösséghez tartozó pedagógusok óráinak/foglalkozásainak látogatására, a fejlesztendő területekre történő rámutatására, a fejlődéshez közvetlen szakmai segítség nyújtására. - a szakmai segítségnyújtási tevékenység évenkénti értékelésére, valamint a tevékenység hatékonyságának vizsgálatára. A szakmai munkaközösség az adott tanévben ellátandó konkrét segítségnyújtási feladatait az éves munkatervében is meghatározhatja. Az intézményben - a köznevelési törvény 71. (1) bekezdése alapján - maximum 10 szakmai munkaközösség működhet. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Munkája során köteles olyan magatartást tanúsítani, amely az iskola általános nevelési és erkölcsi normáinak megfelel, az iskola tanulóinak moráljára, lelki fejlődésére nincs hátrányos befolyással. Tanulók közösségei Az iskolában a tanulók az alábbi közösségek munkájában vehetnek részt: osztály, tanulócsoport, szakkör, sportkör, diákönkormányzat. Szülői szervezetek (közösségek) Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a SZMSZ véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel: az iskolai szülői közösség véleményezési jogkört gyakorol. A Knt. vonatkozó bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a jelen SZMSZ a szülői közösség részére jogokat biztosít. Véleményezési joga van a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, a házirend megállapításában, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, valamint az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. 10/43

11 11. oldal Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel. a) A szülői szervezetet (közösséget) egyetértési jog illeti meg abban a kérdésben, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kapni a nevelési, illetve pedagógiai programról. b) A szülői szervezetet (közösséget) egyetértési jog illeti meg éves munkaprogramját illetően. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolavezetés tagjai funkcionális munkamegosztás alapján munkaköri leírás szerint, önállóan, személyes felelősséggel végzik munkájukat. Hatáskörükből adódó döntések meghozatala előtt, szükség esetén konzultálnak az igazgatóval (iskolavezetéssel). Intézkedéseikről, a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve, és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az iskolavezetőség Az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A szakmai vezetőség tagjai: igazgató, általános igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes Az iskolavezetőség az igazgató által megállapított munkaprogram alapján kéthavonta tanácskozik. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre napirendi ponttól függően tanácskozási joggal meghívható a közalkalmazotti tanács elnöke, a diákönkormányzat vezetője, az iskolai érdekképviseleti szervek vezetői. Operatív vezetési ügyekben az igazgató és az heti rendszerességgel megbeszélést tart. A megbeszélés időpontját tanévenként külön határozzák meg. Az iskolavezetés munkáját segítő közösségek: a) az osztályfőnökök, b) szakmai munkaközösségek, c) munkaközösségi vezetők, d) Közalkalmazotti tanács, e) Diák-önkormányzati szerv, f) érdekképviseleti szerv, g) szülői szervezet (közösség), h) nevelőtestület. 11/43

12 12. oldal A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve az SZMSZ jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. A vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat segítő tanár támogatásával az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat. A diákönkormányzat ülését az iskolai könyvtárban tartja. Költségvetési támogatásban az évente szűkülő források miatt nem részesül. Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolat- tartás formái és rendje Az intézmény vezetője tagja a sportköri vezetőségnek. - Vezetőségi ülések: o a tanév elején: az éves munka előkészítése, tervezése o félév végén: értékelés, feladat-meghatározások o a tanév végén: értékelés, tapasztalatok összegzése - Havonkénti rendszerességgel: gazdasági ügyek, aktuális feladatok megbeszélése - Folyamatos: (pl. versenyeztetés, szervezés) - a sportköri elnök és az Intézményvezető között. - Alkalomszerűen: egy-egy esemény szervezésekor felmerülő problémák megbeszélése A kapcsolattartás formái: - írásban (beszámolók évente két alkalommal lásd A) pont ). - szóban (lásd. A), B), C), D) pontok). A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A szülői szervezet (közösség) iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezet (közösségnek) az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői szervezet (közösség) képviselőjét a nevelőtestületi értekezletvéleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. 12/43

13 13. oldal Az intézmény szülői szervezete (közössége) részére az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal (a tanév végén) tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az iskola vezetési szerkezete, a vezetők közötti munkamegosztás elvei a) Az iskola nevelőtestületének folyamatos kapcsolattartása kiterjed az intézmény egész tanulóközösségére, egyes konkrét esetekben évfolyamokra, osztályközösségekre, tanulócsoportokra (Diáknap, szalagavató ünnepély, ballagás, gólyabál, nevelőtestületi dicséretek és büntetések, stb.). A kapcsolattartás a nevelőtestület egészének feladata. A feladatok megoldásában az iskola vezetésének, az osztályfőnöki munkaközösségének, az iskola diákönkormányzatának és a gyermek és ifjúságvédelmi felelősnek kiemelt szerepe van. I. A szakmai munkaközösségek a tanulók érdeklődési körének megfelelően szerveznek szakköröket, versenyeket, kirándulásokat, szabadidős- és kulturális programokat. Az intézmény vezetése és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás formái: 1. szóbeli tájékoztatás 2. írásbeli tájékoztatás 3. nevelőtestületi értekezlet 4. munkavállalói értekezlet 5. érdekvédelmi szervezetek fórumai b) Az osztályokban az osztályfőnök kapcsolattartásával és segítségével szülői munkaközösség működik. Az osztályok szülői munkaközösségének delegált tagjai alkotják az iskola szülői szervezetét. E szervezet számára az iskola vezetése a törvényi szabályozásnak megfelelően rendszeres tájékoztatást ad az őket érintő kérdésekről. A kapcsolattartás kétoldalú és folyamatos, kiemelt fóruma a szülői értekezlet és a szaktanári fogadóóra. c) Szülői értekezletet és szaktanári fogadóórát évente négy alkalommal (az éves munkatervben foglaltak szerint) tartunk. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettes a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot külső szervekkel. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: az Együttműködési Megállapodás alapján az Gimnáziumi TISZK Gazdasági Szervezettel a KIK területi igazgatójával (fenntartóval) az iskolában működő alapítvány(ok) kuratóriumával, az iskola körzetéhez tartozó iskolákkal a XVI. kerületi Önkormányzattal, külföldi testvériskolákkal, szervezetekkel az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart, a Koordinációs Iroda munkatársaival, valamint a kerületi, és a tanulók állandó lakóhelye szerint 13/43

14 14. oldal illetékes önkormányzatok gyermekjóléti szolgálatával. Szükség esetén segítséget kér, illetve együttműködik a tanulókat veszélyeztető okok megszüntetése érdekében Az iskola egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltató a XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata (1163 Budapest, Tekla utca 2/C) Az iskolaorvos és a védőnő munkáltatója az Egészségügyi Szolgálat. A kapcsolattartás folyamán segítséget nyújtunk a szükséges orvosi fogyóeszközök évente történő felülvizsgálatához és beszerzéséhez Évente áttekintjük a szükséges rendelési időket, szükség esetén (pl. tanulólétszám növekedése) újraszabályozzuk. Működés rendje Az intézmény működési rendje A Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskolában dolgozó közalkalmazottak körét az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény rögzíti. Munkarendjükről való rendelkezéseket a Munka Törvénykönyve, valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. Törvénnyel összhangban az intézmény kollektív szerződése tartalmazza. A tanári munkakört betöltő közalkalmazottak konkrét munkavégzését a fentieken túlmenően az éves munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend határozza meg. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak a Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskolában a nem pedagógusi munkakörben dolgozók munkarendjét az intézmény zavartalan működésének érdekében az előző pontban felsorolt vonatkozó jogszabályok figyelembevételével az igazgató határozza meg. A munkaköri leírásokat (közvetlen felettesek) az igazgatóhelyettesek, a gazdasági igazgatóhelyettes, illetve az iskola gondnoka készítik el, a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével ők tesznek javaslatot az igazgatónak a napi munkarend összehangolt kiadására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Az igazgató távolléte esetén igazgatóhelyettese az iskolában tartózkodik. A vezetők benntartózkodásának rendje évente kerül meghatározásra. igazgató: , általános igazgatóhelyettes: , Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettes feladata. A házirendet, a törvényben meghatározott személyek, testületek egyetértésével, az iskola igazgatója terjeszti elő, a nevelőtestület fogadja el. A tanulók munkarendjét tartalmazza a házirend. A tanulók munkarendje A Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Házirendje tartalmazza az iskola tanulóinak jogait és kötelezettségeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályait. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. A tanév rendje 14/43

15 15. oldal A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanítási év szorgalmi ideje a Knt. szerint minden évfolyamon a tanévnyitó utasításban megszabott számú napból áll. A tanítási év szorgalmi ideje csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot vizsgák (alap, érettségi, képesítő) követik. A szorgalmi időszak ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév iskolai rendjét a tanévnyitó utasítással összhangban a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezleten a testület dönt: a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól), az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról, időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, a vizsgák rendjéről, a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, az éves munkaterv jóváhagyásáról, a Házirend esetleges módosításáról. Törekedni kell arra, hogy az iskolai rendezvényekre (ünnepélyek, tanulmányi versenyek, sportrendezvények, stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára (a képességeket és rátermettséget figyelembe véve) egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken az alkalomhoz illő öltözékben a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező. A tanév helyi rendjét, az iskolai házirendet, és az általános balesetvédelmi, tűzvédelmi előírásokat az osztályfőnökök, a laboratóriumokra vonatkozó speciális szabályokat a szakmai tanárok az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten az osztályfőnökök a szülőkkel. A Knt. alapján a tanítási foglalkozási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama: Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, az órarendben megjelölt termekben. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 7.30 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák a gimnáziumi osztályok, valamint a műszaki szakközépiskola évfolyamai számára délelőtt tartandók, azokat legkésőbb 15 óráig be kell fejezni. A negyedik évfolyamnál magasabb évfolyamok számára tanítási óra délután is szervezhető, de legkésőbb 19 óráig be kell fejezni. Egy tanítási napon az első és második évfolyamon heti átlagban 5,5, a harmadik és negyedik évfolyamon a gimnáziumban 6, műszaki szakközépiskolában 7 óránál több kötelező tanórai foglalkozás nem szervezhető. Megfelelő indokok alapján, a fentiektől eltérően alkalomszerűen az igazgató rendelkezhet. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak, minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. Az óraközi szünetek időtartama 15 perc, a szünet időtartama nem rövidíthető, rendjét az ügyeleti rend szerint beosztott pedagógusok felügyelik. 15/43

16 16. oldal Ügyeleti helyek: a földszinti, az első és második emeleti folyosók, az udvar, valamint ebédidőben az ebédlő. Tanítási órák: 1. óra: 7:30 8:15; 2. óra: 8:30 9:15 3. óra: 9:30 10:15 4. óra: 10:30 11:15 5. óra: 11:30 12:15 6. óra: 12:30 13:15 7. óra: 13:30 14:15 8. óra: 15:30 16:15 Ebédidő: 12 óra - 15 óra között. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét a munkaközösségi vezetők illetve az iskolavezetés javaslata alapján az éves munkaterv rögzíti. Az intézményben való tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 6 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, tanítási szünetekben általában reggel 7 órától délután 15 óráig tart nyitva. Amennyiben délutáni foglalkozás nincs, legkésőbb 18 óráig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Az iskolával közalkalmazotti vagy tanulói jogviszonyban nem állók részére az iskola reggel 8 délután 16 óra között látogatható. A szokásos nyitva tartási időtől és látogatási rendtől való eltérést az igazgató engedélyezi. Tanuló a tanítási idő alatt osztályfőnöke, annak távolléte esetén az igazgató vagy valamelyik helyettesének írásbeli engedélye alapján (ebben az esetben az osztályfőnököt utólag értesíteni kell) hagyhatja el az iskola területét. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A szabályozás kiterjed az alább felsoroltakra: 1. Szülők, tanulók hozzátartozói 2. Szülői értekezlet, szaktanári fogadóóra 3. Iskolai rendezvények: gólyabál, tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, 4. ballagás 5. Az iskola már nem jogviszonyban álló tanárai, tanulói 6. Az iskolában munkát végző, de az iskolával jogviszonyban nem álló dolgozók Az iskolával jogviszonyban nem állók belépése az iskolai és a tanulói portaszolgálat útján történik. A tanulói portaszolgálat munkanapokon óra között működik. A portaszolgálatot ellátó tanuló köteles az iskolával jogviszonyban nem állók érkezését és távozását az ügyeleti füzetben vezetni. Az iskolai és tanulói portaszolgálat a rendellenes belépést és bent tartózkodást haladéktalanul köteles jelenteni az igazgatónak, igazgatóhelyettesnek. Az iskolába belépő vendégeket, dolgozókat az ügyeletes tanuló felkíséri a keresett személyhez, a munkavégzés helyére. Az iskolával jogviszonyban nem állók távozását a portaszolgálatot ellátó tanuló az ügyeleti füzetbe bejegyzi. 16/43

17 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 17. oldal Szakkörök A tanulók és a nevelők kezdeményezésére indíthatók, illetve működtethetők 8-15 fő jelentkezése és biztosított részvétele alapján. A szakkörökbe belépés önkéntes, de kimaradni csak a jogszabályi előírások szerint lehet. Az időkeret felosztásáról a munkaközösségek javaslata alapján az iskolavezetés dönt. A szakkörök, öntevékenységi körök munkaterv alapján dolgoznak, melyet a diákönkormányzattal és kibővített iskolavezetéssel egyetértésben az igazgató hagyja jóvá. A szakkörbe való felvétel előtt a vezetőnek ismertetnie kell a tanulókkal a szakkör tematikáját. Pedagógiai eszközökkel biztosítani kell minden évben a kellő létszámot az alábbi szakkörökre: szakmai elméleti (verseny-előkészítő) szakkör, elektronikai/informatikai gyakorlati szakkör, matematika (verseny-előkészítő) szakkör, számítástechnika szakkör, énekkar, színjátszó kör. Énekkar Az énekkar a szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időpontban. Heti kétszer 45 perces időbeosztással működik. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt. Öntevékeny diákkörök Az öntevékeny diákkörök felkérés alapján maguk választják segítő, patronáló felnőtt vezetőjüket. E diákkörök működésének feltétele az alapító okiratuk elfogadása az iskolavezetés és a diákönkormányzat részéről. Az alapító okmánynak tartalmaznia kell: a tevékenység célját, szervezeti felépítését, gazdálkodáshoz szükséges anyagi, tárgyi javak forrását, felhasználási rendjét, működésének tervezett időtartamát, megszűnésének feltételeit. Időszakos tanórán kívüli foglalkozások: társadalmi munka, tanulmányi versenyek, kulturális versenyek, sportversenyek, diáknap, alkalmankénti programok, klubdélutánok, osztályközösségek iskolában szervezett programjai. Az időszakos tanórán kívüli foglalkozások közül a versenyek, vetélkedők szervezéséért az illetékes munkaközösségek a felelősek. Időpontját a tanév munkarendje tartalmazza. A közösségért végzett iskolán kívüli társadalmi munka megszervezéséért felelős az igazgató illetve az általa megbízott személy és a diákmozgalmat segítő tanár. 17/43

18 18. oldal Alkalmankénti programok (ünnepélyek stb.) szervezését és rendjét az iskolavezetés által megbízott munkaközösség, illetve tanár végzi az előzetes ütemterv alapján. (A diáknap megszervezéséért a negyedik évfolyam a felelős. Időpontja a ballagást megelőző munkanap.) Tanórán kívüli foglalkozásokon az a tanuló vehet részt, aki tanulmányi munkájában a tőle elvárható színvonalon tesz eleget aki magatartásával, munkájával példát mutat akit fegyelmi vétség miatt a tanórán kívüli tevékenységektől nem tiltottak el. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók továbbá a színjátszó kör az énekkar eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. Iskolán kívüli foglalkozások: tanulmányi kirándulás, versenyek, kulturális intézmények látogatása stb. E foglalkozásokat a munkaközösségek működési rendje, illetve a tanmenetek rögzítik, rendjét az illetékes igazgatóhelyettes határozza meg egyetértve a munkaközösség vezetőjével, illetve a szaktanárral. A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnököknek be kell jelenteni. A mindennapi testedzés formái A mindennapi testedzés formái, a sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Iskolánkban a tanulóknak lehetőségük nyílik a mindennapi testedzésre. Ennek megvalósítása érdekében lehetőséget biztosítunk a diákoknak arra, hogy akár a tanórák között vagy a tanítási órák után az iskola sportszereit igénybe vegyék és használják. A szervezeti formák között szerepel természetesen a tömegsport, heti négy órában. Itt a tanulók a testnevelő által irányított foglalkozásokon vehetnek részt kosárlabda, kézilabda, röplabda, labdarúgás és aerobic sportágban. Ezeken az órákon lehetőség van arra is, hogy az iskolai csapatokat a budapesti bajnokságokra felkészítsük. Igény szerint más, szabadidős sportágat is szívesen megismertetünk a diákokkal. Ilyen például a frisbee és a lábtoll-labda, amely igen közkedvelt játék lett és már a szünetekben is játszanak vele. A szervezeti formák között szerepel, hogy a tanulóknak lehetőségük van a sportszerek, illetve a tornaterem mellett található erősítő gépek önálló használatára tanári felügyelet mellett. A testnevelés órák alatt, minden nap egészen reggel 7:30-tól 16:00-ig vehetik igénybe ezeket a felszereléseket, természetesen megfelelő sportöltözékben és fegyelemmel. Az iskola vezetőségével a kapcsolattartás folyamatos, minden rendezvény (24 órás foci, sporthét, stb.), bajnokság előtt engedélyt és beleegyezést kérünk, ide értve az iskolán kívüli rendezvényeket (kirándulás, utcai futóversenyek) is. Az iskolai tanórákon kívül különböző utcai futóversenyekre és havi egy alkalommal kirándulni is visszük a mozogni vágyókat. 18/43

19 A felnőttoktatás formái 19. oldal Az iskola felnőttoktatás keretében esti oktatást szervezhet. A foglalkozások időpontját 14 és 20 óra között kell megállapítani. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény kulturális és ünnepi rendezvényei, formái 1. Apródavatás gólyabál. 2. Mátyás vetélkedő. 3. Iskolai ünnepélyek: tanévnyitó, tanévzáró, ballagás, iskola,/osztálykarácsony, évfordulók, nemzeti ünnepek. 4. Tanulmányi versenyek. 5. Öregdiákok találkozóinak nyilvántartása. 6. Emlékérem odaítélése. 7. Nyugdíjba vonulók búcsúztatása. 8. Nyugdíjasainkkal kapcsolattartás (találkozók, ebéd, ajándék). 9. Mikulás est az iskola dolgozóinak gyermekei számára. 10. Újszülöttek köszöntése. 11. Iskolarádió. 12. Iskolaújság. 13. Címek számítógépes feldolgozása. 14. Érettségi tablók elhelyezése (mérete, rendezése). Az iskola tanévenként évkönyvet, időközönként iskolaújságot jelentet meg és iskolarádiót működtet. A hagyományápolás külsőségei: Az intézmény címerének (jelvényének) leírása: középen a nemzeti címer, fölötte gyűrűt a szájában tartó holló, körben az iskola neve, a bal felső sarokban nyitott könyv, alul író toll, diploma. Az intézmény zászlója kék-fehér színű, fehér rojtokkal. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. 19/43

20 20. oldal Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évi ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje Az iskolában folyó munkával kapcsolatos ellenőrzési feladatok a következő területekre irányulnak: az első bekezdésben foglaltakon kívül gazdálkodás, vagyonvédelem. Belső ellenőrzésre jogosultak: az igazgató, az általános igazgatóhelyettes, a munkaközösségek vezetői, az osztályfőnökök. Az ellenőrzésre jogosultak ellenőrzési területei: igazgató: Az iskolai élet minden területe. általános igazgatóhelyettes: nevelési szempontból: az iskolai élet minden területe. Szakmai-, módszertani szempontból: a közismereti tantárgyak, szakkörök, egyéb ilyen jellegű tevékenységek. munkaközösségi vezetők: szaktárgyuk területe szakmai-, módszertani hatékonysági vizsgálatok tekintetében. osztályfőnökök: az osztályukban folyó oktató-nevelő munka, tanórán kívüli tevékenységek területe. Az ellenőrzésre jogosultak tapasztalataikról rendszeresen tájékoztatják az iskolavezetést, az iskolavezetés pedig tájékoztatja a testületet az ellenőrző munkája folyamán szerzett tapasztalatairól is. Az ellenőrzés formái: írásos dokumentumok vizsgálata (tanmenetek, működési rendek, munkatervek; osztálynaplók, ellenőrzők, füzetek, dolgozatok, felmérések), látogatások (tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások, munkaközösségi értekezlet stb., részvétel és megfigyelés a tanórán kívüli alkalmakon (ünnepélyek, kirándulások, táborok, stb.), iskolai felszerelések, helyiségek ellenőrzése. A tanítási órák látogatásakor figyelembe kell venni, hogy a szaktanár joga a tanulók tudásának értékelése, valamint a tanuló tantárgyi osztályzatáról, félévi és év végi érdemjegyéről való döntés. Ez azonban nem jelenthet önkényes értékelést. A szaktanárok kötelesek munkájukat, a tanulók értékelését a tantervi követelmények, a helyi pedagógiai program alapján végezni. Szükség esetén fel kell hívni a szaktanár figyelmét arra, hogy a követelményeket tartsa be, az értékelés ne legyen önkényes. Az ellenőrzést végző vezetőnek mindent el kell követnie a tanév folyamán, hogy a szaktanár félévi és év végi érdemjegyek megállapítását a követelményeknek megfelelően, kellő felelősséggel végezze. Az iskolavezetés ellenőrzési funkciójának gyakorlása során törekszik arra, hogy az ellenőrzést tudatosság, tervszerűség, szervezettség következetesség jellemezze. A munkaközösségek munkatervükben éves ellenőrzési tervet készítenek. Az ellenőrzés az ellenőrzött fél tudtával történik, ösztönző jellegű, módszerében demokratikus, nyílt, jellemezi a rugalmasság, szelektivitás, az ellenőrzöttet önelemzésre és önellenőrzésre készteti. 20/43

21 A könyvtár működése 21. oldal A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai A Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Könyvtára korlátozottan nyilvános könyvtár, szolgáltatásait az iskola tanulói és dolgozói vehetik igénybe. Nekik külön beiratkozni nem kell, a Könyvtár az iskolában meglévő dolgozói és tanulói nyilvántartások alapján veszi nyilvántartásba ezeket a személyeket. A Könyvtár a könyvtárhasználók csupán nevét, valamint tanulók esetén osztályát tartja nyilván. Az esetleges változások nyilvántartása az iskola adminisztrációjával való folyamatos kapcsolattartás révén történik. A könyvtárhasználat feltétele jelen használati szabályzat ismerete és elfogadása. A használati szabályzatot a könyvtár SzMSz -ével együtt a könyvtárban kifüggesztve, annak nyitva tartási ideje alatt hozzuk a könyvtárhasználók tudomására. A könyvtár használata ingyenes. A tankönyvkölcsönzés szabályozása A kölcsönzés szabályai: Az olvasók nyilvántartása technikailag a Szirén számítógépes rendszer segítségével történik, a kölcsönzés nyilvántartásával együtt. A gépi nyilvántartás adatai a hagyományos olvasójegyet és könyvkártyát helyettesítik. A könyvtárhasználók a saját nevük alatt szereplő adatokba betekinthetnek, azonban a nyilvántartásra használt számítógépet csak könyvtáros használhatja, a kezelőprogram jelszóval védett. A könyvtáros tanár felelős a nyilvántartásban szereplő adatok valódiságáért. Az igazgató engedélyével külső személy is használhatja a könyvtárt, illetve meghatározott feltételek mellett kölcsönözhet dokumentumot. A könyvtárból kölcsönözhetőek mindazok a dokumentumok, amelyek nincsenek helyben használathoz kötve. A normatív támogatásból beszerzett tartós tankönyveket az iskola diákjai addig az időpontig kölcsönözhetik a könyvtárból, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tartós tankönyv elvesztéséből vagy rongálásból származó kárt megtéríteni a könyvtár részére. (A kártérítési kötelezettség mérséklése illetve elengedése minden esetben egyedi elbírálás alapján történik a könyvtáros és az osztályfőnök javaslatára.) A kölcsönzési határidőket, a hosszabbítás feltételeit a Kapcsolódó határidők, iratok című rész tartalmazza. Az olvasó által keresett, de kikölcsönzött dokumentum előjegyezhető. Ha a kért dokumentum beérkezik, azt 5 napig megőrizzük. Az előjegyzéseket az igénylések sorrendjében elégítjük ki. Ha az igényelt dokumentum nincs meg a könyvtár állományában, az olvasó kérheti a mű vagy annak meghatározott része könyvtárközi kölcsönzését. A könyvtárközi kölcsönzés útján beszerzett dokumentum használatának feltételeit a küldő könyvtár szabja meg. A könyvtárközi kölcsönzéssel kapcsolatban felmerült költségek (posta, stb.) az olvasót terhelik. Folyóiratok cikkei, könyvek fejezetei könyvtárközi kölcsönzés útján fénymásolatban vagy mikrofilmen igényelhetők. Ebben az esetben ezek előállítási költsége az olvasót terheli, és a másolat az ő birtokába kerül. Nem kölcsönözhető állományrészekből kivételes esetben adhatók kölcsön dokumentumok, akkor is csak a könyvtáros tanár engedélyével. 21/43

22 22. oldal Leltározatlan és földolgozatlan dokumentum senkinek sem kölcsönözhető. Ha a kölcsönző a határidő lejártával a dokumentumot nem hozza vissza, a lejárattól számított 15 napon belül felszólítjuk. Ha ennek nem tesz eleget, a lejárattól számított 30 napon belül az osztályfőnök segítségét kérjük. A tanév végén minden dokumentumot vissza kell szolgáltatni a könyvtárnak, indokolt esetben a könyvtáros tanárral egyeztetve a nyári szünetben is maradhat kint dokumentum az iskolával jogviszonyban állóknál. Azoknak a tanulóknak, illetve dolgozóknak, akiknek tanulói vagy munkaviszonya megszűnik, minden dokumentumot vissza kell szolgáltatniuk. A könyvtár csak kölcsönzésre alkalmas dokumentumokat adhat az olvasó kezébe. Ha a kölcsönző az általa kölcsönzött dokumentumot elvesztette vagy megrongálta, köteles ugyanazon mű ugyanazon kiadásának egy kifogástalan példányát a könyvtárnak beszolgáltatni. Ha a dokumentum beszerezhetetlen, a könyvtárat kártérítés illeti meg. A könyvtári szabályok megsértőitől a könyvtáros tanár a kölcsönzési, illetve helyben használati jogot megvonhatja. A helyben használat: Azokat a dokumentumokat, amelyek nem kölcsönözhetőek, a könyvtár helyben olvasásra adja olvasói kezébe. Nem kölcsönözhető: kézikönyv, muzeális különgyűjteményünk anyaga, ritka, értékes művek. Az olvasóteremben saját könyv is használható, de azt be- és kilépéskor be kell mutatni. Kapcsolódó határidők, iratok Kölcsönzési határidők Nyomtatott dokumentumok 4 hét Videokazetták (könyvtári nyitva tartási) 2 nap Hangzó dokumentumok (kazetta), CD és egyéb vizuális dokumentumok 1 hét Amennyiben a dokumentumokat más nem jegyezte elő, a határidő meghosszabbítását kérni lehet, legfeljebb háromszor. Egy olvasónál egyszerre 6 könyv és folyóirat, 2 videokazetta és 6 egyéb, nem hagyományos dokumentum lehet. A szaktanároknál lévő dokumentumok száma nincs korlátozva. A kártérítés mértéke minden dokumentum esetében az ún. gyűjteményi érték. A Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Könyvtárában nem selejtezhetőek az alábbi nyilvántartások, iratok: egyedi nyilvántartások (címleltárkönyvek), brosúraállomány nyilvántartó, jegyzőkönyvek (állomány és egyéb ellenőrzési jegyzőkönyvek, valamint az elháríthatatlan események előfordultakor felvett jegyzőkönyvek), munkanaplók, munkatervek, jelentések. A selejtezhető iratok megőrzési időtartama: beiratkozási naplók 5 év, kölcsönzési füzetek 2 év, késedelmi, kártérítési nyugtatömbök 5 év, 22/43

23 23. oldal tájékoztatók, értesítések, körlevelek (a hatályvesztés utáni) 2 év, levelezés 5 év. Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei A könyvtár által normatív támogatásból beszerzett tartós tankönyvek megvásárlása a tanulók számára kizárólag a selejtezés során az állományból kikerült példányokból lehetséges. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje az igazgató kijelöli a tankönyvfelelőst, aki elvégzi a tankönyvrendeléssel, értékesítéssel, elszámolással kapcsolatos feladatokat, a munkaközösségek a szaktanárok javaslata alapján összeállítják az egyes osztályokban szükséges tankönyvek listáját, az egyes osztályok számára összeállított tankönyvjegyzékben foglalt tankönyvek ára nem haladhatja meg az egy tanulóra vetített állami normatív támogatás teljes összegét, így biztosítva az ingyenes tankönyvhöz jutás lehetőségét azon tanulók számára, akik az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak a tankönyvrendelés alapja a mindenkori közzétett tankönyvlista, a tankönyvfelelős minden év február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelést, lehetővé teszi, hogy azt a szülők megismerjék és nyilatkozzanak arról, hogy mely tankönyveket kívánják a következő tanévben megvásárolni. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje a munkaközösségi vezetők a helyben szokásos módon legkésőbb június 10-ig a szaktanárok közreműködésével közzéteszik azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak jegyzékét, melyek a következő tanévben kölcsönözhetők az iskolai könyvtárból, a szaktanárok tájékozódnak a megrendelhető tankönyvekről, munkafüzetekről. A tankönyvárakat figyelembe véve az iskola vezetése a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével dönt az évfolyamok és osztályok tankönyvrendeléséről, a tankönyvfelelős az osztályfőnökök segítségével biztosítja az iskola által rendelt tankönyvek kiosztását a tanév első tanítási napján. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje az ifjúságvédelmi felelős irányításával az osztályfőnökök segítségével minden év november 15-ig felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló jogosult ingyenes tankönyv-ellátásra, az osztályfőnökök a szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket, hogy kik jogosultak normatív kedvezmény igénybevételére, továbbá milyen más kedvezmények nyújthatók, 23/43

24 24. oldal az iskolába belépő új osztályok tanulóival a beiratkozáskor kell a felmérést és a tájékoztatást elvégezni, a normatív kedvezményt az iskola által rendszeresített igénylőlapon kell igényelni és ezzel egyidejűleg be kell mutatni a kedvezményre jogosító okiratokat, az iskolában a tanév elején az osztályfőnökök teszik közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, a tankönyvsegély feltételeit, a normatív kedvezményezettek köréről készült felmérés eredményéről az iskola igazgatója minden év november 30-ig írásban tájékoztatja a nevelőtestületet, a diákönkormányzatot és a szülői szervezetet, az iskola nevelőtestülete minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját és erről értesíti a szülőket, kezdeményezi azoknak a tanulóknak a tankönyv és tanszerellátási támogatását a települési önkormányzatnál, akiknek az iskola a tankönyv támogatási rendszerben ezt nem tudja biztosítani. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból elsősorban a normatív kedvezményeket kell biztosítani. A fennmaradó összegből támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá a tanulói munkatankönyv, munkafüzet megvásárlásához támogatás nyújtható. A normatív hozzájárulásból az iskolai könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyv, a fennmaradó összegből ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be. Intézményi védő, óvó előírások A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az egészségügyi ellátás az Eü. Miniszter 21/1975. rendelete irányelvei alapján történik. A működéshez szükséges tárgyi és működési feltételeket az iskola biztosítja, az iskolavédőnő, az iskolaorvos főfoglalkozású megbízását a Polgármesteri Hivatal végzi. A védőoltásokhoz szükséges oltóanyagot és kellékeket az ÁNTSZ és a kerületi Tüdőszűrő állomás adja. Feladataink: beiskolázás előtti pályaalkalmassági szűrés, részletes orvosi vizsgálat évente mindenkinél, időszakos szűrővizsgálatok, védőoltások, gondozásba vétel, katonai alkalmasság elbírálásához előszűrés, testnevelési csoportbeosztás, közegészségügyi, járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, étkeztetés ellenőrzése, elsősegélynyújtás, ambuláns rendelés, egyéni és kiscsoportos egészségnevelés. Az ambuláns rendelést hetente 2 alkalommal 3-3 órában végezzük, tanulókkal kapcsolatos feladatokat a pedagógusokkal történt előzetes megbeszélés alapján a tanóra alatt és a szünetekben látjuk el. A feladatok egy része határidős (időszakos szűrővizsgálatok, katonai alkalmassági előszűrés, védőoltások, testnevelési csoportbeosztás), a többit folyamatosan látjuk el. 24/43