SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA OM: /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS A szervezeti és működési szabályzat célja, jogi alapja és hatálya II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az intézmény alapadatai II.1. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja II.2. Az intézmény alapdokumentumai és jogosultságai III. AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE III.1. Az intézmény vezetője III.2. Az intézmény vezetősége IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK IV.1. Az iskolaközösség IV.2. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje IV.3. Az intézmény nevelőtestülete IV.4. A diákkönkormányzat, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek 13. IV.5. Az iskola vezetése és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje 14. V. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE VI. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK VI.1. A nevelőtestület és működési rendje VI.2. A nevelőtestület szakmai közösségei VI.3. A szakmai közösségek együttműködése és kapcsolattartásának rendje VI.4. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámoltatás rendje VII. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE VII.1 A működés rendje,nyitva tartás,az iskolában folyó munka rendje VII.2. A belépés és benttartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel VII.3. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje VII.4 A közalkalmazottak munkarendje VII.5. A pedagógusok munkarendje VII.6 A nem pedagógus munkakörűek munkarendje VII.7. A tanulók munkarendje

3 VIII. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK VIII.1. A tanulói jogviszony és következményei VIII.2. Az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásai VIII.3. A tanulói által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai. 25. VIII.4. Az esti- levelező és iskolarendszeren kívüli képzés VIII.5. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai IX. AZ EGYÉB FOGLAKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, RENDJE IX.1. Szervezeti formák IX.2. A mindennapos testedzés, tömegsport és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje X. LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATO RENDJE X.1. A helyiségek és berendezésük használati rendje X.2. Az iskolai könyvtár használatának általános elvei X.3. Az iskolai helyiségek bérbeadása XI. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ BALESTEK MEG- ELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐ- ÍRÁSOK XII. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK XIII. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK XIII.1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai XIII.2. A pedagógiai (nevelő-oktató) munka belső ellenőrzésének rendje XIV. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE XV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK XV.1. A mindennapos testnevelés szervezése XV.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje XV.3. A tankönyvmegrendelés módja XV.4. A tandíj-térítési díj befizetésére vonatkozó rendelkezések XV.5. A gyermek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend 40. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

4 I. BEVEZETÉS 1.) A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 2.) A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A KÖVETKEZŐ TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK ALAPJÁN KÉSZÜLT: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről. 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 3.) A SZABÁLYZAT HATÁLYA Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete március 27-én fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket nézve kötelező érvényű. A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata illeszkedik az iskola más alapdokumentumaihoz (Alapító okirat, Pedagógiai Program), belső szabályzataihoz. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik iskola könyvtárában, könyvtár nyitva tartási idejében és az iskolatitkár irodájában a tanév munkanapjain továbbá az intézmény honlapján. 4

5 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI II.1. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 1.) Az intézmény adatai Név: Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola Dienes László Grammar School and Vocational School for Health Workers Cím 4027 Debrecen, Thomas Mann utca 16. OM azonosító: Típus: összetett iskola (gimnázium, szakközépiskola) Alapítás éve: Alapító szerv neve: Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottság Fenntartó szerv neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény OM-azonosítója: Az intézmény adóhatósági azonosító száma: Ellátandó alaptevékenység megnevezése: Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Szakfeladatok: A hatályos Alapító Okirat szerint. Alaptevékenységet kiegészítő egyéb tevékenységek iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás saját vagy bérelt ingatlan hasznosítás Vállalkozói tevékenység: nincs Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 1365 fő Az iskolai évfolyamok száma Gimnáziumi évfolyamok: 4; 5 Szakképzési évfolyamok: 1,2 és 3 Tagintézmények: --- Telephelye: --- Az iskolai intézményi étkeztetést szeptemberétől a Sodexho Magyarország Kft. végzi. 2.) Az intézmény jogállása Az intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységként a KIK része. 5

6 3.) A gazdálkodás módja Állami intézményünk fenntartói feladatainak ellátására a Kormány a 202/2012.(VII.27.) Korm.rendelettel a központi hivatalként működő Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (a továbbiakban KIK) jelölte ki január 1-jétől intézményünk önálló költségvetési szerv státusza megszűnt, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységként a KIK költségvetési szerv része. Az önkormányzat tulajdonában álló, az intézmény szakmai és működtetői feladatellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon a KIK ingyenes használatába került. A fenntartás szakmai működtetést, irányítást jelent, a működtetés az üzemeltetéssel, a köznevelési feladat ellátáshoz szükséges vagyonelemek funkcionális szinten tartásával kapcsolatos feladatokat foglalja magában. 4.) A vezető kinevezésének rendje: Az intézmény magasabb vezetője az igazgató. Az intézményvezetőt a nevelőtestület véleményének a kikérésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. 5.) Az intézmény képviseletére jogosult: az igazgató. 6.) Feladatellátást szolgáló vagyon: hrsz. Debrecen, Thomas Mann utca 16. sz. alatti 1 ha 531 m2 területű ingatlan, kivéve a felül építmény közétkeztetési feladat ellátását szolgáló 68,61 m2 nagyságú ingatlanrésze. II. 2. Az intézmény alapdokumentumai és jogosultságai Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény jogszerű működését az alapító okirat, az intézmény tartalmi működését az igazgató által jóváhagyott Pedagógiai Program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez és a Kerettantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. Az intézmény dokumentumai nyilvánosak. A Pedagógiai program, az SzMSz, a Házirend és az éves munkaterv megtekinthető az iskola könyvtárában, könyvtár nyitva tartási idejében és az iskolatitkár irodájában a tanév munkanapjain. Az alapdokumentumokról tájékoztatást kérni a tanév munkanapjain az igazgatótól vagy helyetteseitől lehet. Az intézmény alapdokumentumai megtalálhatók az iskola honlapján is. 6

7 III. AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény szervezeti felépítését, vezetési szerkezetét a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. sz. függeléke tartalmazza. III. 1. Az intézmény vezetője 1) Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. 2) A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, az intézmény dolgozóira átruházhatja. 3) Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az általános igazgatóhelyettes írja alá. 1. Az intézményvezető felelőssége: Az intézmény igazgatója a köznevelési törvény 69. -a alapján: felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, 7

8 a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését, döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv, vagy személy hatáskörébe, előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a közalkalmazottai felett, tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást szakmai értekezlete hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013 (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. 2. A kiadmányozás és képviselet szabályai Az intézményre vonatkozó fenti szabályozás a jogszabályokban, valamint KIK Elnökének 2/2013.(I.15.) KLIKE utasítása alapján történik. A kiadmányozás az ügyben történő közbenső intézkedésre, érdemi döntésre, valamint külső szervnek, vagy személynek címzett irat kiadására ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog magában foglalja az intézkedést, a közbenső intézkedést, a döntést, a döntés kialakításának, valamint az irat irattárba helyezésének jogát. A kiadmányozott irat tartalmáért és alakiságáért a kiadmányozó a felelős. Az intézményvezető kiadmányozza: a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait, a tankerület igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére 8

9 irányuló munkáltatói intézkedést, az egyéb szabályzatban meghatározott. a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat, az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket, az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn, a közbenső intézkedéseket, a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat, Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Távolléte esetén e jogát átruházhatja az igazgató helyettesekre. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 3. A képviselet szabályai A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. A médiában való megjelenés rendje a KIK elnökének án kiadott /2013/KIK/01 iktatószámú tájékoztatása szerint történik. Az igazgató vezetői tevékenységét az általános igazgatóhelyettessel, a szakmai igazgatóhelyettessel, a fejlesztési igazgatóhelyettessel, és a munkaközösségvezetőkkel együtt látja el. Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Az igazgatóhoz (I. sz. vezető) tartoznak: - a természettudományi, környezetvédelmi, informatika, készség és osztályfőnöki munkaközösségek. 9

10 Hatásköréből átruházza: Az általános igazgatóhelyettesre (II. sz. vezető): - a közismereti közösséggel kapcsolatos jutalmazási, kitüntetési, és a megrovásig tartó fegyelmi eljárás kezdeményezését. A szakmai igazgatóhelyettesre (III. sz. vezető): - a szakmai közösséggel kapcsolatos jutalmazási, kitüntetési és a megrovásig tartó fegyelmi eljárás kezdeményezését. III.2. Az intézmény vezetősége 1.) Az igazgatóhelyettesek A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Részletes feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. Az általános igazgatóhelyettes (II. sz. vezető): - az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését, - az igazgató távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót, - közvetlenül irányítja a magyar, a történelem, a matematika, idegen nyelvi, kéttannyelvű munkaközösségeket, - felelős a közismereti tanárok teljesítmény-elszámolásáért, a tanári ügyelet működéséért, - aláírási joggal rendelkezik. A szakmai igazgatóhelyettes (III. sz. vezető): - közvetlenül irányítja a szakmai oktatást, - felelős a szakmai munkaközösségekért, a személyi feltételekért, - kapcsolatot tart a felnőttoktatás munkaközösség-vezetőjével, a gyakorlati oktatás munkaközösség-vezetőjével, a kórház ápolási igazgatójával és a klinika főápolójával, - aláírási joggal rendelkezik. A fejlesztési igazgatóhelyettes (IV. sz. vezető): - közvetlenül irányítja az intézmény működésével kapcsolatos munkavégzést, - felelős a karbantartással, állagmegóvással, anyaggazdálkodással kapcsolatos munkavégzésért, - irányítja és ellenőrzi a nem pedagógus állományú dolgozók munkáját, - felelős az intézménnyel kapcsolatos pályázatok lebonyolításáért, elszámolásáért. A felnőttoktatás munkaközösség-vezetője: - az évközi iskolai és külső, illetve az összefüggő külső gyakorlat önálló szervezője, irányítója, a gyakorlati oktatás munkaközösség-vezetővel együtt - kapcsolatot tart az egészségügyi intézmények illetékes vezetőivel, - közvetlen szakmai felettese a szakmai igazgatóhelyettes. A gyakorlati oktatás munkaközösség-vezetője: - gondoskodik a gyakorlati oktatás személyi, tárgyi, szakmai követelményeinek biztosításáról 10

11 - egészségügyi leltárfelelős, - intézi a szakképzési hozzájárulás felhasználását, elszámolását. A vezetői tanács működése Az igazgató döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Döntéseit szótöbbséggel hozza meg. Tagjai: - igazgató - igazgatóhelyettesek, felnőttoktatás munkaközösség-vezető, gyakorlati oktatás munkaközösség-vezető Az igazgató által megállapított munkaprogram alapján tanácskozik. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az ülésekre napirendi ponttól függően tanácskozási joggal meghívható: a diákönkormányzat vezetője, az iskolai érdekképviseleti szervek vezetői, a munkaközösségek vezetői. 2.) A vezetők intézményben tartózkodási rendje A hattagú felelős vezetőség egyik tagjának az intézményben kell tartózkodnia a szorgalmi időben a nyitva tartás alatt, az iskolai munkaterv szerinti beosztásban.. A tanítási szünetek vezetői ügyelete az aktuális és kifüggesztett beosztásban meghatározottak szerint történik. 3.) A helyettesítés rendje: - Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. - Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább két hét folyamatos távollét. - Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a szakmai igazgatóhelyettes feladata. - Mindhárom vezető távolléte esetén a fejlesztési igazgatóhelyettes látja el az igazgató helyettesítését. Amennyiben az előbbiekben említettek egyidejűleg vannak távol, az igazgató nevelőtestületi tanárt bíz meg a helyettesítéssel, aki felel az intézmény biztonságos működéséért. 11

12 IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK IV.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. IV.2. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 1.) Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. 2.) Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg. 3.) Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi gyűlések, stb. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. IV.3 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelésioktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója. 12

13 IV.4 A diákönkormányzat, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az iskola diákönkormányzatának szervezeti felépítését, működését, a tanulói jogokat és kötelességeket, a véleménynyilvánítás formáit, helyeit és saját hatáskörű feladatait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Az igazgató a véleményezésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. Az igazgató állandó meghívottja a diákönkormányzati üléseknek. A diákönkormányzat véleményét a nevelési értekezleten az IDV vezetője a szabadidő-szervező pedagógussal képviseli. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat a szabadidő-szervező pedagógus támogatásával, vagy személyesen az igazgatóhoz fordulhat, szűkebb közösség ügyeiben a szabadidő-szervező pedagógushoz fordulhat közvetlenül. 1.) A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a Házirend, Pedagógiai Program elfogadása előtt 1. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. A tanulók további véleménynyilvánítási formáját az IDV szervezeti és működési szabályzata szabályozza. Diákközgyűlés megtartásának idejét az IDV szervezeti és működési szabályzata és az iskola helyi rendje határozza meg. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg a szabadidő-szervező pedagógus közreműködésével. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban való kifüggesztéssel történik. 2. A diákközgyűlésen jelen lehetnek a nevelőtestület tagjai. A közgyűlés levezető elnöke a szabadidő-szervező pedagógus. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. 3. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a szabadidőszervező pedagógus közreműködésével, a közgyűlést megelőzően, írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához. Az írásban és szóban feltett kérdésre az illetékes vezető ad érdemi választ. 13

14 4. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a szabadidő-szervező pedagógus útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli közgyűlés összehívásáról, a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli közgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a felvetett kérdések más úton való megnyugtató rendezéséről. 5. Osztálygyűlést, diákcsoport gyűlést, diákközgyűlést kell összehívni, amelyet a tanulók nagyobb közössége kér. Az iskola tanulóinak nagyobb közösségének egy évfolyam tanulói létszáma számít. 2.) A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 3.) A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. IV.5. Az iskola vezetése és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje 1. ) A szülői munkaközösség és az iskolai vezetés közötti kapcsolatok - A szülői munkaközösség (SzM) iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. - Az operatív feladatok elvégzésében az SzM-mel az iskolai diákönkormányzatot segítő pedagógus tevékenykedik, munkájáról az igazgatónak rendszeresen beszámol. - Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek a szervezeti és működési szabályzat vagy más jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az iskolai önkormányzatot segítő pedagógus útján, az írásos anyagok átadásával. - A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezleti véleményezéssel érintett napirendi pontjainak tárgyalásához meg kell hívni. - Az osztályok szülői munkaközösségével az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. 2). A szülői munkaközösség (SzM) részére biztosított jogok: Az iskolai szülői munkaközösség véleményezési jogkört gyakorol: - a szervezeti és működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, - a Házirend és a Pedagógiai Program elfogadásában, - a szülőket anyagilag is érintő kérdésekben, - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, - az iskola és család kapcsolattartási rendjének kialakításában. 14

15 Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek képviselői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Munkaközösséget az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Munkaközösség elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. A tanév elején egyezteti vele a szülői szervezet éves munkatervét. 3.) A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény - a köznevelési törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeresen szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontban rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Az első szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a tanulói közösségben felmerülő problémák megoldására. A tanári fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. 4.) A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott ellenőrző könyvben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott ellenőrző könyvben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli felelet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az elektronikus napló tanulóra vonatkozó bejegyzéseihez a szülők számára hozzáférés biztosított. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők, tanulók, és más érdeklődők az iskola Pedagógiai Programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról, illetve Házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől, az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, 15

16 közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 5.) Az iskola Pedagógiai Programjának, Szervezeti és Működési Szabályzatának és Házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. V. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE 1.) A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a pedagógiai, nevelési feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A kapcsolattartás formái és módjai: - közös értekezletek tartása, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, - közös ünnepélyek rendezése, - intézményi rendezvények látogatása, - hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 2.) Rendszeres külső kapcsolatok - Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel, szervezetekkel: Az intézmény fenntartójával és működtetőjével A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal A Debreceni Egyetemmel A megyei és városi pedagógiai és szolgáltató intézetekkel A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel, általános iskolákkal és gimnáziumokkal, kollégiumokkal Gyakorlati munkahelyekkel Hajdú-Bihar megye településein működő a területileg illetékes nevelési tanácsadóval Egészségügyi intézményekkel. Szakminisztériummal Oktatási Hivatallal Alföld Szakképzővel Kereskedelmi és Iparkamarával A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. - Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel: 16

17 A Dienes Iskoláért Alapítvány kuratóriumával. A debreceni közművelődési intézményekkel A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek a felelősek. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 3.) Gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje A tanulók a gyakorlatukat együttműködési megállapodás és /vagy tanulószerződés formájában töltik. Tanévenként kettő alkalommal az intézmény összehívja a gyakorlóhelyek vezetőit és megbeszélésre kerülnek az aktuális események, a tanév feladatai. A gyakorlatok megkezdése előtt a gyakorlati beosztás ben elküldésre kerül az intézmény vezetőinek. A gyakorlati oktatás munkaközösség-vezetője rendszeresen látogatja a gyakorlatukat töltő tanulókat és a helyszínen megbeszélik az aktuális kérdéseket. Az osztályfőnökök és a szaktanárok a tantárgyfelosztáson szereplő irányított gyakorlat óraszámainak megfelelően tartják a kapcsolatot az iskola a gyakorlóhely az iskola - a tanuló a gyakorlóhely között. Az iskola igazgatója, a szakmai igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatás munkaközösség-vezetője és a felnőttoktatási munkaközösség-vezető en, telefonon és személyes megbeszélések formájában szinte napi kapcsolatban vannak a gyakorlóterületekkel. 4.) A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Városi Egészségügyi Szolgálat illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Az iskola-egészségügyi ellátást a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel: az iskolaorvos, az iskolai védőnők, az ÁNTSZ városi tiszti-főorvosa Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója. 5.) A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69. (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn: A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal Csomópont Drogprevenciós Információs Irodával A Drogambulanciával A Gyámhatósággal A Nevelési Tanácsadóval (Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet) 17

18 A HBM Pedagógiai Intézet gyermek és ifjúságvédelmi szaktanácsadójával A pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolat módja: a tanulási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók vizsgálatra küldése rendszeres konzultáció a Szakszolgálat tanácsadójával továbbképzések keretein belül konzultáció a BTM-es és SNI-s tanulók problémáiról. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. 6.) A katasztrófa-védelem, és a tanulók biztonsága érdekében kapcsolatot tartunk az alábbi szervekkel: BM. Tűzoltóság Országos parancsnoksága Helyi rendvédelmi szervek A munkakapcsolatok felügyeletéért az igazgató felelős. VI. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK VI.1. A nevelőtestület és működési rendje 1.) Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója. 2.) A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 3) A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók -, szülői szervezet, diákönkormányzat, stb. - képviselőjét meg kell hívni. 18

19 A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az esetleges óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: - tanévnyitó értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - félévi értékelő értekezlet - őszi nevelési értekezlet, - tavaszi nevelési értekezlet, - tanévzáró értekezlet, Havonta legalább egy alkalommal (lehetőleg kéthetente) tantestületi értekezletet (fórumot) tartunk. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 4.) A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában- a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. VI.2 A nevelőtestület szakmai közösségei A köznevelési törvény 71. -a szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A nevelőtestületben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy intézményben legfeljebb 10 szakmai munkaközösség hozható létre. 1.) A munkaközösségek célja Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai közösségeket hoznak létre. A szakmai közösség tagjai közül a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. 2.) A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát - javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, - szervezi a pedagógusok továbbképzését, - támogatja az intézménybe bekerülő új kollégák és a gyakornokok munkáját, 19

20 - összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, - felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, - az éves munkaterv alapján részt vesz a belső ellenőrzésben és értékelésben - elvégzi az éves munkatervében meghatározott méréseket - összeállítja a vizsgák (érettségi-, különbözeti-, osztályozó-, javító-, stb.) feladat- és tételsorait, - kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket, - végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, - részt vesz a Pedagógiai Program és Helyi Tanterv kialakításában, folyamatos értékelésében és korrekciójában. - kapcsolatot tart a többi munkaközösséggel A munkaközösség vezető további feladatai és jogai: - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, - értékelőként részt vesz a pedagógus teljesítmény-értékelésben, - segíti a munkaközösségben levő új pedagógusok beilleszkedést, szakmai munkáját - összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, - koordinálja a munkaközösség tankönyv és taneszköz-rendelését, - beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra, stb. - hatékony részt vállal a pedagógiai program és helyi tanterv értékelésében, ellenőrzésében, a mérési és minőségfejlesztő tevékenységben, - részt vállal az intézménybe érkező vendég csoportok programjának szervezésében. VI.3. A szakmai közösségek együttműködése és kapcsolattartásának rendje Valamennyi pedagógus tagja egy vagy több szakmai munkaközösségnek. A munkaközösségek együttműködése az alábbiak szerint történik: A testületi döntést vagy véleménynyilvánítást igénylő kérdéseknél először a munkaközösség vezetők közössége folytat vitát. A munkaközösség vezetők értekezletének összehívását az igazgató, igazgatóhelyettesek, vagy bármely munkaközösség vezető kezdeményezheti. Minden olyan döntést, amely több tantárgy tanítási módszereit, feltételeit érinti, illetve minden tantárgyközi feladat tervezését, megoldását (pl. felvételi, pályázatok, óratervek, tantervek összehangolása, versenyek, iskolai rendezvények, vizsgák) az érintett munkaközösségek közös munkaközös- 20

21 ségi értekezleten megvitatják, és véleményüket a testületi értekezleten nyilvánosságra hozzák. Az intézmény munkaközösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás különböző lehetőségei közül azt kell alkalmazni, amely a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A kapcsolattartás formái : tantestületi értekezletek vezetői értekezletek: - meghívásra, - tanácskozási joggal - szavazati joggal megbeszélések tantestületi fórumok nevelési értekezletek évközi programok kidolgozásánál teljesítményértékelési rendszer kidolgozásánál: - óralátogatások - értékelések éves munkaterv összeállításánál Időpontjai: előre meghatározott, az éves munkatervben rögzített eseti jellegű A munkaközösségi foglalkozásokon az iskolavezetés a vezetői munkamegosztásnak megfelelően képviselteti magát. Az iskolavezetés a munkaközösségi tagokat érintő anyagi és szakmai kérdésekben, a tantárgyfelosztás készítésekor támaszkodik a munkaközösség-vezetők véleményére, javaslataira.. VI.4. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámoltatás rendje A nevelőtestület a szakmai munkaközösségre ruházza: véleményezési jogkörrel: - a tantárgyfelosztás előtti előterjesztést, - a pedagógusok külön megbízásával kapcsolatos előterjesztést, - a pedagógiai munkáról szóló munkaközösségi beszámoló elkészítését (év végén), - a tanórai helyettesítés megszervezésében való közreműködést, - a pedagógiai program módosításának elfogadását, - az évközi vizsga részeinek, feladatainak meghatározását, 21

22 - valamint az iskola felvételi követelmények meghatározását döntési joggal: - a pedagógus továbbképzés munkaközösségi tervezését, - az iskolai tanulmányi versenyek programjának megválasztását, - tankönyv, taneszköz kiválasztását. A szakmai közösségek vezetőinek az éves tevékenységükről beszámolási kötelezettsége van. VII. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE VII.1 A működés rendje, nyitva tartás, az iskolában folyó munka rendje (2013. szeptember 01-jétől) 1) Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig, reggel tól ig van nyitva (a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt). 2) Az iskolát szombaton, vasárnap, szünetekben, munkaszüneti napokon zárva kell tartani. 3) A reggeli ügyelet legkorábban órakor kezdődik. 4) A tanítás kezdete 8.00 óra. A tanítási órák 45 percesek. Kórházi, klinikai gyakorlatok órái 60 percesek. A szünetek 10 percesek, kivéve a 3. szünet, amely 15 perces (indokolt esetben az igazgató illetve a megbízottja rövidített órákat és szüneteket rendelhet el). 5) A folyosókon óra között, valamint a szünetekben tanári ügyelet működik. 6) A tanítási foglalkozási idő végével a tanulók elhagyják az iskolát, egyénileg csak a diákok számára biztosított helyiségekben (diáktanya, klub, stúdió) ügyeleti rend mellett tartózkodhatnak. A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke, távollétében a benntartózkodó vezető engedélyével hagyhatja el az iskolát. 7) A tanulók hivatalos ügyeiket az iskolatitkár irodájában, hosszú szünetben illetve a 7.óra után intézhetik. 8) A délutáni foglalkozásokat csak órától lehet tartani. 9) óra után foglalkozások egyéni és csoportos csak a szabadidőszervező pedagógus engedélyével, tanári felügyelet mellett tarthatók. 10) Munka melletti képzés óra között szervezhető, csengetési rendje igazodik a nappali képzés rendjéhez. 11) Az iskola a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Nyáron min- den szerdán óráig. VII. 2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézmény felelős a tanulókért, azok testi épségének megóvásáért, a zavartalan oktató-nevelő munkáért, vagyonvédelméért. Külső látogatók az iskolában folyó nevelő oktató munkát nem zavarhatják. A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt. 22

23 Az épületbe belépő látogatók, szülők a portán kötelesek bejelentkezni és közölni, hogy kihez kívánnak menni. A kérések végrehajtásáról a portás intézkedik. Az épületbe való belépésükkor a kapunál regisztráltatniuk kell magukat. A beléptető rendszerben történő regisztráció során rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve. VII.3 A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7.30 és délután óra között az igazgató vagy helyettesei közül egy vezetőnek mindig az iskolában kell tartózkodnia óra után a távozó vezető helyett a szervezett foglalkozást tartó pedagógus felelős az intézmény rendjéért. VII.4 A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető állapítja meg. A vezető helyettesek tesznek javaslatot - a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. VII.5 A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető helyettesek állapítják meg, - az intézményvezető jóváhagyásával. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 10 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 10 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A hiányzó kolléga köteles a helyettesítendő órák részletes tematikáját időben eljuttatni az igazgatóhelyetteshez. VII.6. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a fejlesztési igazgatóhelyettes és a gondnok állapítja meg, - az intézményvezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról lehetőség szerint az előző napon értesíteniük kell az illetékes középvezetőt. 23

24 VII.7. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Házirend határozza meg. VIII. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK VIII. 1. A tanulói jogviszony és következményei 1. Az iskola, az osztályfőnök a kiskorút és szülőjét írásban köteles értesíteni - az iskolai felvételről, - a tanulói jogviszony megszűnéséről, - a tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos döntésről. 2. A kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát kell kérni - a tanuló tanulói jogviszonyának megszűnésével, - a tanulói jogviszony szüneteltetésével, - az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel, - a tanulmányi idő rövidítésével kapcsolatos ügyekben. 3. A kiskorú tanuló a szülővel együttesen, nagykorú tanuló önmaga írásban kérheti az iskola igazgatóján keresztül: - az év végi jegyének megállapítását független vizsgabizottság előtt megszerzett jegy megállapításával a szorgalmi idő lejárta előtt 30 nappal a területileg illetékes OH-tól. Az igazgató a tanuló kérését 5 napon belül továbbítja az OH-nak. - osztályozó vizsga független vizsgabizottság előtti letételét az osztályozó vizsga engedélyezésétől számított 3 napon belül. A kérelmet az igazgató 5 napon belül továbbítja a területileg illetékes OH- nak. - javítóvizsga független vizsgabizottság előtti letételét a bizonyítvány átvételétől számított 15 napon belül. A kérelmet az iskola 7 napon belül továbbítja a területileg illetékes OH -nak Az iskola a tanulót, illetve kiskorú szülőjét írásban értesíti a tanuló iskolai kimaradásáról, ezzel egyidejűleg a területileg illetékes Egészségbiztosítási Pénztárt is. 5. Megszűnik a nem tanköteles tanuló jogviszonya abban az esetben, ha 30 órát igazolatlanul mulasztott, és az osztályfőnök a szülőt legalább kétszer értesítette az igazolatlan mulasztás következményeiről. 6. Eljárási szabályok: A tanuló felvételekor,a tanuló felvételének elutasításakor, a tanulói jogviszony alatt hozott, a tanulóval kapcsolatos iskolai döntésekről minden esetben írásbeli határozatot kell hozni. A határozat tartalmazza az indoklást, a jogorvoslatról szóló kioktatást, a fellebbezési határidőt, mely a tanulói ügyekben a kézhezvételtől számított 15 nap. 7. Az érettségi vizsga megszervezésével kapcsolatos teendőket az általános igazgatóhelyettes koordinálja a hatályban lévő érettségi vizsgaszabályzat és az oktatási miniszter Tanév rendje rendelete alapján minden tanévben. A szakmai vizsga megszervezésével kapcsolatos teendőket a szakmai igazgatóhelyettes koordinálja a hatályban lévő vizsgaszabályzat és az oktatási miniszter Tanév rendje rendelete 24