HILD JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

Átírás

1 HILD JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Szervezeti és Működési Szabályzata szeptember 1. Szerkesztette: Kolics Gábor

2 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TARTALOMJEGYZÉKE I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA 3 2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya 3 II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 5 III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEI, VEZETŐI SZINTJEI A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPOCSLATTARTÁS RENDJE 11 IV. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS EGYSÉGEK AZ INTÉZMÉNY FELELŐS VEZETŐJE A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK FELADATKÖRÉBE TARTOZIK AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KIADMÁNYOZZA AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ (IGAZGATÓ) KÖZVETLEN MUNKATÁRSAI AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS A VEZETŐK ÜGYELETI RENDJE A VEZETŐK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE A VEZETŐK HELYETTESÍTÉSI RENDJE 20 V. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI, MIKROÉRTEKEZLETEI A NEVELŐTESTÜLET DÖNTÉSEI, HATÁROZATAI A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT FELADATKÖRÖK ÉS AZ INTÉZMÉNY ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAI A NEVELŐ TESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK TEVÉKENYSÉGEI MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK 26 VI. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE AZ ISKOLAKÖZÖSSÉG AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG JOGAI DIÁKKÖRÖK A DIÁKÖNKORMÁNYZAT AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉG AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉG VEZETŐJE: AZ OSZTÁLYFŐNÖK A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS ÁLTALÁNOS FORMÁI ÉS RENDJE AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI 43 VII. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE A KÖZALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ÉS MÁS KÖZALK. MUNKARENDJE A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE AZ INTÉZMÉNY TANULÓINAK MUNKARENDJE A TANÉV HELYI RENDJE A TANÍTÁSI (FOGLALKOZÁSI) ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDŐTARTAMA A GYAKORLATI OKTATÁS MUNKARENDJE AZ INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁS RENDJE AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE A LÉTESÍTMÉNY FELÜGYELETE AZ INTÉZMÉNYEK HELYISÉGEINEK BÉRBEADÁSI RENDJE A REKLÁMTEVÉKENYSÉGRŐL ALKALMAZOTTI KÁRTÉRÍTÉSEK SZABÁLYAI

3 VIII. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK CÉLJA SZAKKÖRÖK DIÁKKÖRÖK MINDENNAPOS TESTEDZÉS KORREPETÁLÁSOK TANULMÁNYI, SZAKMAI ÉS SPORTVERSENYEK IFJÚSÁGI KLUB A TANULÓKÖZÖSSÉGEK EGYÉB RENDEZVÉNYEI TANULMÁNYI ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ KIRÁNDULÁSOK A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI TÉRÍTÉSES TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK TEHETSÉGGONDOZÁS TANULÓSZOBA 60 IX. A TANULÓVAL LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI A TANULÓVAL LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI A FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI AZ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAIT AZ ALÁBBIEK SZERINT HETÁROZZUK MEG 63 X. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ ISKOLA I BELSŐ ELLENŐRZÉS FELADATAI A BELSŐ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI AZ ELLENŐRZÖTT ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A BELSŐ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ DOLGOZÓ FELADATAI A BELSŐ ELLENŐRZÉSRE JOGOSULT DOLGOZÓK ÉS KIEMELT ELLENŐRZÉSI FELADATAIK 67 XI. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 71 XII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA A HAGYOMÁNYÁPOLÁS TARTALMI VONATKOZÁSAI A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉGEI 73 XIII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ ÉS GYERMEKBALESETEK MEGE RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK ESETÉN EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE GYAKORLATI KÉPZÉS BIZTONSÁGI SZABÁLYAI VAGYONBIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK 81 XIV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK A TANULÓK FELVÉTELÉNEK RENDJE A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE DOHÁNYZÁS AZ INTÉZMÉNY TERÜLETÉN A TÉRÍTÉSI ÉS TANDÍJ FIZETÉSÉNEK RENDJE GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK A TITOKTARTÁSRÓL ADATSZOLGÁLTATÁS ELEKTRONIKUS ADATOK 93 XV. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A TANKÖNYVELLÁTÁS 96 XVI. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 98 XVII. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

4 I. ÁLTANÁLOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél-és feladatrendszerek, tevékenységek - csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi tanulójára, közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. b) A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetőjének kell elkészítenie és azt a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol egyes meghatározott kérdésekben. c) Az SZMSZ összeállításánál a következő (többször módosított) magasabb szintű jogszabályok előírásait kell szem előtt tartani: évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) évi LXXIX. törvény A közoktatásról évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 3 -

5 - Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi LXXVI. törvény a szakképzésről évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről évi I. törvény a munka törvénykönyvéről évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról - 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról d) Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. E dokumentumok a következők: Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok Alapító okirat Pedagógiai program (nevelési program és a helyi tanterv) Intézményi minőségirányítási program Házirend Belső szabályzatok (igazgatói utasítások) Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok Közalkalmazotti szabályzat Kollektív szerződés Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó szabályok A közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata A szülői szervezet (munkaközösség) szervezeti és működési szabályzata A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézményi Tanács működési szabályzata e) A szervezeti és működési szabályzat kihirdetése a tanári szobában történik. Írott formában megtalálható a titkárságon, a kollégiumvezetőnél, illetve a mindenki által elérhető könyvtárban. A CD lemez az iskolatitkárnál kerül elhelyezésre. Megtalálható az intézmény honlapján és azokon a felületeken, melyeket jogszabály ír elő

6 II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Dunaújvárosi Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Dunaújvárosi Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye: 2400 Dunaújváros, Bercsényi Miklós utca telephelye: 2400 Dunaújváros, Erdősor 37/a. 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca Típusa közös igazgatású köznevelési intézmény 5. OM azonosító: Köznevelési és egyéb feladata Dunaújváros, Bercsényi Miklós utca szakközépiskolai nevelési-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás nappali, esti, levelező - 5 -

7 évfolyamok: négy sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) érettségire felkészítő négy évfolyam kizárólag szakképző évfolyamok Szakképesítések a 2011/2012. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben A B C D Szakképesítés Szakmacsoport azonosítószáma Szakképesítés megnevezése OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Magasépítő technikus Építészet 2 2. Mélyépítő technikus Építészet 2 Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben A B C D E Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakközépiskolai ágazat Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Faipari XVIII. Faipar 11. Faipar 2 technikus 2. Lakberendező V. Képző-és iparművészet 4. Művészet, közművelődés, 1 kommunikáció 3. Magasépítő XVI. Építőipar 9. Építészet 2 technikus 4. Mélyépítő technikus XVI. Építőipar 9. Építészet 2-6 -

8 Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben A B C D Szakképesítés Szakmacsoport azonosítószáma Szakképesítés megnevezése OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Bútoripari technikus Faipar 2 2. Fafeldolgozó Faipar 2 technikus 3. Lakberendező Művészet, közművelődés, kommunikáció 2 4. Magasépítő technikus Építészet 2 5. Mélyépítő technikus Építészet szakiskolai nevelési-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás nappali, esti, levelező sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai neveléseoktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) kizárólag szakképző évfolyamok speciális szakiskola Általános műveltséget megalapozó oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás 2 évfolyamon Csak felnőttképzésben indítható: Betonszerkezet-készítő, betonelemgyártó képzés Betonelemgyártó képzés - 7 -

9 Szakképesítések a 2011/2012. tanévtől kifutó rendszerben a szakiskolai képzésben A B C D Szakképesítés Szakmacsoport azonosítószáma Szakképesítés megnevezése OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Ács, állványozó Építészet 2 2. Bolti eladó Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 2 3. Bútorasztalos Faipar 2 4. Épületasztalos Faipar 2 5. Festő, mázoló és Építészet 2 tapétázó 6. Kőműves Építészet 2 Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben a szakiskolai képzésben A B C D Szakképesítés Szakmacsoport azonosítószáma Szakképesítés megnevezése OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Ács Építészet 3 2. Asztalos Faipar 3 3. Asztalosipari szerelő Faipar 2 4. Eladó Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 5. Élelmiszer-, vegyi áru és gyógynövény eladó Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 6. Festő, mázoló, tapétázó 7. Kőműves és hidegburkoló 8. Műszakicikk-eladó Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Építészet Építészet 3 9. Szobafestő Építészet Zsaluzóács Építészet

10 Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől kifutó rendszerben a szakiskolai képzésben A B C D Szakképesítés Szakmacsoport azonosítószáma Szakképesítés megnevezése OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Ács, állványozó Építészet 2 2. Bútorasztalos Faipar 2 3. Élelmiszer- és vegyi áru eladó Kereskedelemmarketing, üzleti 2 adminisztráció 4. Épületasztalos Faipar 2 5. Festő, díszítő, mázoló Építészet 2 és tapétázó 6. Kőműves Építészet Köznevelési Hídprogram keretén belül zajló nevelés-oktatás (HÍD II.) iskola létszáma: 905 fő iskolai tanműhely iskolai tanműhely maximális létszáma: iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel nyilvántartási szám: képzési forma megnevezése: csoportos képzés, távoktatás, egyéni felkészülés Bútorgyártás Fafeldolgozás (kivéve bútor) fonottáru gyártása Egyéb, oktatást kiegészítő tevékenység Munkaerőpiaci felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások Dunaújváros, Erdősor 37/a kollégiumi ellátás externátus kollégiumi maximális létszám: 96 fő Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 9 -

11 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga Dunaújváros, Bercsényi Miklós utca Helyrajzi száma: dunaújvárosi 1/2. hrsz Hasznos alapterülete: bruttó 1690 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog Dunaújváros, Erdősor 37/a Helyrajzi száma: dunaújvárosi 671. hrsz Hasznos alapterülete: bruttó 2939,05 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Működtető székhelye: 2400 Dunaújváros, Városháza tér Vállalkozási tevékenységet nem folytathat

12 III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE 1. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje a) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők, s a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, stb. A közös nevelőtestületi értekezletet az igazgató, a helyettesek vagy felkért előadók tartják. b) Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. Az értekezlet időpontjáról egy héttel korábban értesülnek a tantestület tagjai. c) A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra nevelőtestületi alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség értekezletét az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt a jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Ezekről is jegyzőkönyvet kell készíteni. d) Tagintézményekkel (tanműhely, kollégium) való kapcsolattartás rendje. A tanműhely és a kollégium külön épületben működik. A gyakorlati munkaközösség-vezető, illetve a kollégium vezetője gondoskodik arról, hogy a pedagógusokat és a tanulókat érintő intézkedések kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. A kollégiummal és a tanműhellyel a kapcsolattartás közvetlen, rendszeres és kölcsönös a vezetők között. A gyakorlati munkaközösség-vezető, kollégiumvezető köteles minden, a megszokottól eltérő eseményről az igazgatót azonnal értesíteni. A napi kapcsolattartás személyesen, telefonon illetve -en történik

13 e) A gazdasági főelőadó közvetlen kapcsolatot tart fenn az egységvezetőkkel, és köteles minden, a megszokottól eltérő eseményről az igazgatót tájékoztatni. f) A kapcsolattartásban nagy szerepet játszik az iskolatitkár, mint az információáramlás központi figurája. Lényeges az üzenő füzetek naprakész vezetése mely elsősorban a technikai területet érinti és a gondnok összegzi a tapasztalatokat

14 - 13 -

15 IV. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. Szervezeti felépítés és egységek a) Az intézet belső szervezeti egységeinek, vezető szintjének meghatározásánál alapelv, hogy a feladatokat zavartalanul és a legeredményesebben láthassák el, a szakmai felkészültségüknek megfelelően. b) Az iskola az alábbi szervezeti egységekre tagolódik (részlegek): elméleti oktatás vezetői: az általános és közismereti igazgatóhelyettes illetve a nevelési és szakképzési igazgatóhelyettes gyakorlati képzés vezetője: a gyakorlati munkaközösség-vezető kollégium vezetője: a kollégiumvezető (intézményegység-vezető) gazdasági és technikai terület vezetője: a gazdasági főelőadó 2. Az intézmény felelős vezetője a) A közoktatási intézmény vezetője felelős - a közoktatási törvény alapján - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, ő gyakorolja a KLIK által átruházott munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja

16 A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. b) Az intézményvezetőt helyettesítheti: a munkamegosztás rendje szerint, valamint a vezető tartós akadályoztatása esetében általános helyettese. c) Távolléte esetén: Szintén az általános igazgatóhelyettes látja el az iskola vezetői feladatait. Ha ő is távol van a nevelési igazgatóhelyettesre hárul ez a feladat. 3. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik: - az intézmény képviselete, - a nevelőtestület vezetése, - a munkáltatói jog, kivéve jogviszony létesítés, megszüntetés, fegyelmi ügyek - a nevelő-és oktatómunka irányítása és ellenőrzése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - kiadmányozási jog, kötelezettségvállalási jogkör a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kiadott szabályzat alapján. - a szülői szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, - az intézményi tanács működtetése 4. Az intézményvezető kiadmányozza: a.) a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait, b.) a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést,

17 c.) az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat, d.) az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket, e.) az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn, f.) a közbenső intézkedéseket, g.) a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. 5. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai a) Az igazgató a feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: - intézményvezető helyettesek, - a gyakorlati munkaközösség-vezető, - a kollégiumvezető (intézményegység-vezető), - a gazdasági főelőadó, - az iskolatitkár b) Vezetői megbízatások Az intézményvezető-helyettesek megbízatása maximum 5 évre szól, és a tankerület vezetője adja, illetve vonja vissza, az intézményvezető javaslata alapján. Intézményegység-vezető (kollégiumvezető) megbízása is öt évre szólhat, a KLIK Elnöke adhatja a tankerület vezetőjének javaslata alapján

18 Magasabb vezetői funkció lévén pályáztatni szükséges. Ha a közalkalmazott a megbízást megelőző 1 évben közalkalmazotti munkaviszonyban áll a munkáltatóval, pályázat nem szükséges. A többi közvetlen munkatárs kijelölését az intézményvezető végzi. b) Vezetési felelősség megosztása, helyettesi hatáskörök Az intézmény vezetője közvetlen munkatársaival a munkaköri leírásban rögzítve megosztja a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését, valamint a tevékenységek irányítását, a személyi és szervezési feltételekről való gondoskodást, a tanórán kívüli tevékenység szervezését, az iskolai diákmozgalom segítését, működési feltételeinek biztosítását és az ezen tevékenységek felügyeletét. Az általános és közismereti igazgatóhelyettes felel a humán, illetve a reál munkaközösségek, a testnevelés szakszerű működéséért. Feladata a könyvtáros, az oktatástechnikus illetve a rendszergazda munkájának szervezése, ellenőrzése (tantárgyfelosztás, órarendkészítés, helyettesítéssel kapcsolatos döntési jog, érettségi vizsgák szervezésével kapcsolatos döntési jog). A nevelési és szakképzési igazgatóhelyettes felel a műszaki munkaközösség illetve a speciális munkaközösség (benne a HÍD-programmal), valamint az osztályfőnöki munkaközösség szakszerű működéséért. Feladatai közé tartozik a diákönkormányzati illetve a gyermekvédelmi munka irányítása, ellenőrzése (szakképesítő vizsga megszervezésével, tanulmányok alatti vizsga megszervezésével kapcsolatos döntési jog). A kollégiumvezető felelős a kollégium szakszerű, törvényes működéséért. Intézményegység-vezetőként felügyeli, segíti a diákönkormányzati, valamint gyermekvédelmi tevékenységet, munkájában a kollégiumi munkaközösség-vezető segíti. Minden fontos kérdésben egyeztet az igazgatóval, jelenti a különleges eseményeket (szabadság, távollétek engedélyezése, munkaköri leírások elkészítése, alkalmazottak ellenőrzése, értékelése). A gyakorlati munkaközösség-vezető felel a tanműhely szakszerű, biztonságos működtetéséért, kapcsolatot tart a külső képzőhelyekkel. Feladatát az igazgató

19 közvetlen irányításával végzi, szorosan együttműködve a szakképzési igazgatóhelyettessel, meghatározott esetekben annak koordináló szerepe mellett. A gazdasági főelőadó irányítja a gazdasági, technikai dolgozók munkáját, felel az élet és vagyonvédelemért. Segíti az igazgatót az ésszerű és gazdaságos intézményi működtetésben (írásbeli meghatalmazás alapján gazdasági-pénzügyi feladatokkal kapcsolatos ügyintézés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári Tankerületénél). Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat a munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányításával végzik és neki tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 6. Az intézmény vezetése a) Intézményvezetés Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő) segítő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal felruházott szerv az intézményvezetés. Lényeges, hogy ellenőrzési feladatokat is ellátnak az igazgató meghatározása szerint, illetve az általuk képviselt szervezetben. b)az intézményvezetés tagjai intézményvezető intézményvezető-helyettesek kollégiumvezető gazdasági főelőadó gyakorlati munkaközösség-vezető c) Az intézményvezetés működési rendje Az intézményvezetés hetente megbeszélést tart. A megbeszélés tárgyától függően kibővített ülés tartható. Az ülésekre az említett személyeken túl az érintett területek felelősei kapnak meghívást. (pl.: gondnok) A tanácskozásról emlékeztető készül, amit az iskolatitkár készít

20 7. Az intézményvezetés a) Az intézmény vezetőségének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő) segítő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal felruházott szerv. Tagjaik ellenőrzési feladatokat is ellátnak az igazgató meghatározása szerint, illetve az általuk képviselt szervezetben. b) Kibővített vezetőség: intézményvezetés tagjai a munkaközösségek vezetői az ifjúságvédelmi felelősök, diákönkormányzatot patronáló tanárok az érdekképviseletek vezetői a szülői szervezet elnöke az intézményi tanács képviselője c) Kibővített vezetőség működése: Az intézményi tanács évente legalább 2 alkalommal, szeptemberben, illetve májusban megbeszélést tart a tanév feladatairól, azok végrehajtásáról. Lényeges feladata a stratégiai döntések előkészítésében való részvétel. 8. Vezetők ügyeleti rendje a) Az iskolában napi elosztásban (heti ciklikussággal) a munkatervben kerül meghatározásra a tanév elején. Ennek időtartama: reggel óráig tart. b) A kollégiumban A kollégiumvezető vagy a munkaközösség-vezető hétköznap a pénteki hazautazás kivételével órától óráig a kollégiumban tartózkodik. A halaszthatatlan esetekben eltérő intervallumban a mindenkori ügyeletes jár el oly módon, hogy elsősorban a kollégiumvezetőt értesíti. c) Gyakorlaton A gyakorlat fő idejében (7.00 órától óráig) a gyakorlati munkaközösségvezető lehetőség szerint a tanműhelyben tartózkodik. Akadályoztatása esetén kijelöli

21 azt az oktatót, aki távolléte alatt felügyeli az oktatást, különös tekintettel a biztonságos munkavégzésre. 9. A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és az intézményvezetés további tagjainak kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel történik. Vezetői megbeszélések általában hétfőn délelőtt. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetők kapcsolattartási folyamatában kiemelt szerepe van az iskolatitkárnak, aki fókuszát képezi az információáramlásnak. 10. A vezetők helyettesítési rendje Az iskolában az igazgatóhelyettesek távolléte esetén egymást helyettesítik. Törekedni kell arra, hogy valamelyik igazgatóhelyettes akadályoztatva van, akkor az igazgató lehetőleg az intézményben tartózkodjon. Bizonyos kérdésekben a helyetteseket a munkaközösség-vezetők helyettesítik a munkaköri leírás tükrében (pl. pedagógusok helyettesítése, egyéb szakmai kérdések, stb.). Törekedni kell arra is, hogy a gyakorlati munkaközösség-vezető távolléte esetén a szakképzési igazgatóhelyettes lehetőleg az intézményben tartózkodjon, és szükség esetén intézkedjen. A kollégiumvezetőt a kollégiumi munkaközösség-vezető helyettesítheti, szintén a munkaköri leírása függvényében

22 V. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A 1. Az intézmény nevelőtestülete SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK a) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói. b) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program elkészítése és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattévő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. c) A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. d) A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: Tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. Ezen kívül a tankönyvosztás-, tankönyvtámogatás rendjének meghatározásakor. A tartós tankönyvek meghatározásánál, segélyezésre jogosult tanulók kiválasztásánál, továbbképzési program elfogadásánál. A nevelőtestület maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról szakmai vita és a szakmai munkaközösségének véleményének

23 megtárgyalását követően titkos szavazással határoz. A nevelőtestület véleményét írásba kell foglalni, melynek tartalmaznia kell a szakmai munkaközösség véleményét is. e) A nevelőtestület döntési jogkörei: - a pedagógiai program elfogadása, - az SZMSZ és a házirend elfogadása, - a tanév munkatervének jóváhagyása, - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, - az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, - a tanév helyi rendjének meghatározása. 2. A nevelőtestület értekezletei, mikro értekezletei a) A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi és tavaszi nevelési értekezlet, - operatív jelleggel minden második hét hétfőjén. b) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 50 % - a, valamint az intézmény igazgatója vagy az érdekvédelmi szervek vezetősége szükségesnek látja. c) A nevelőtestület 1-1 osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását mikro értekezleti formában végzi. A nevelőtestület mikro értekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A mikro értekezletek állandó időpontjait a munkaterv rögzíti, felelősök az osztályfőnökök

24 Mikro értekezlet szükség szerint - az osztályfőnök megítélése alapján - bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. A kollégiumi nevelők hetente egyszer, míg a gyakorlati oktatók kéthetente tartanak megbeszélést. 3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a szülői közösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. (Felvételi Bizottság, Fegyelmi Bizottság stb.) Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület a következő bizottságokat hozza létre: a) Felvételi Bizottság: Feladata az iskolába jelentkező tanulók megítélése a tanulói jogviszony létesítésének javaslata és annak indoklása (tagjai: igazgató helyettesek, a műszaki munkaközösség vezető, illetve a felvételi tárgyak munkaközösség vezetői) b) A Fegyelmi Bizottság feladata: A házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. (Tagjai: A Fegyelmi Bizottság elnöke, az intézmény nevelési igazgatóhelyettese, az érintett tanuló osztályfőnöke, a diákönkormányzat képviselője, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, osztálytitkár)

25 5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a) Az intézményben a következő munkaközösségek működnek: A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget, melyből a jogszabályok értelmében intézményenként maximum 10 lehet. A Humán munkaközösség feladata a pedagógiai program alapján a közismereti igazgatóhelyettes irányítása mellett a humán tantárgyak gondozása. Reál munkaközösség feladata a reál tantárgyak (matematika, fizika, biológia, kémia, stb.) felügyelete szintén a közismereti igazgatóhelyettes irányítása mellett. A műszaki munkaközösség feladata a szakmai programok alapján a szaktantárgyi követelmények megvalósítása. Munkáját a szakképzési igazgatóhelyettes koordinálja. (A munkaközösségi tagok számának illetve a feladatok függvényében dönthet úgy a nevelőtestület, hogy két műszaki közösség is működhet, jól elhatárolt tevékenységi körrel). A gyakorlati munkaközösség feladata a tanműhely szakszerű működtetése, a gyakorlat tartalmi és módszertani követelményeinek meghatározása, teljesítése. Az osztályfőnöki munkaközösség az osztályfőnökök tevékenységét integrálja a nevelési igazgatóhelyettes irányításával. A kollégiumi munkaközösség feladata a nevelők tevékenységét rendszerbe foglalva segíteni a kollégiumvezető munkáját. A speciális munkaközösség feladata a speciális képzési forma felügyelete, melyet a nevelési igazgatóhelyettes irányításával végez. Ebbe a közösségbe tartoznak a HÍD-program pedagógusai is

26 A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a szakmai munkaközösségek tevékenységét a 6. pont részletesen tartalmazza. b) A közoktatási törvény szerint a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani munkaközösségei segítséget adnak a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő-és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. c) A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt választanak 2 évenként, a munkaközösségi tevékenység szervezésére, irányítására, koordinálására. 6. A szakmai munkaközösségek tevékenysége a) A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján - a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban - a szakmai munkaközösségek feladatai: - javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktatómunka szakmai színvonalát, minőségét, - fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a fakultációs irányok megválasztására, - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, - szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát, - összeállítják az intézmény számára a vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik, - az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, - véleményezik, javaslatot tesznek tankönyvekre, - meghatározzák a méréses vizsgálatok rendjét a tantárgyi értékelésben,

27 b) A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: - összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért, - módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgatónál, - képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt, és az iskolán kívül, - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére, - állásfoglalása, javaslata, vélemény nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, - aktívan részt vesz a hiányzó pedagógusok helyettesítésének koordinálásában, - összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. 7. Munkaköri leírás minták TANÁR A.) Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása - ellenőrzi a tanulók felszerelését /tankönyv, füzet írószer/ - könyvtárlátogatást végez, számba veszi az ajánlott irodalmat - szaktárgya fejlesztésére irodalomjegyzéket nyújt be a könyvtárosnak - felkutatja az általa megfelelőnek tartott tankönyveket - szaktanárként a szakmai munkaközösség tagja, munkáját az elfogadott tanterv szerint magas színvonalon végzi - végzős osztályait jó színvonalon felkészíti a szakmunkásvizsgára

28 - részt vesz a pedagógiai program kialakításában - ügyeletesi teendőket lát el az adott napokon az óraközi szünetekben, illetve időszakonként a reggeli nyitáskor - részt vesz a nevelőtestület munkájában, az iskola kulturális és sportéletének megszervezésében - aktívan részt vesz az iskolai hagyományok ápolásában - figyelemmel kíséri a versenyfelhívásokat - aktívan részt vesz az egyes értekezleteken, megbeszéléseken - elvégzi azokat a tanév során felmerülő egyéb oktatási és nevelési feladatokat, mellyel felettesei megbízzák B.) Különleges felelőssége Személyekkel kapcsolatban - figyeli az osztályban tanító kollégák tevékenységét - támogatja, segíti a kezdő kollégákat Vagyonérdekeltséggel kapcsolatban - a rábízott szaktanterem eszközeiért nyilvántartási felelősséggel tartozik - köteles időszakonként ez irányú ellenőrzést tartani Tervezéssel kapcsolatban - együttműködik az mk. vezetővel, valamint az ig. helyettessel az egyes tervek kidolgozásában - tervezi tantárgyának tanévi ütemezését a tanév időkeretében - az ajánlott és választott osztályfőnöki témaköröket - bemutató tanítási tervet készít, szervez, levezeti az óraelemzést - szem előtt tartja a differenciált képességfejlesztést C.) Ellenőrzés foka - a fentiekről a félévi és év végi értekezleten beszámol, illetve szükség esetén munkaközösségi értekezleten - ellenőrzi és értékeli a tanulók közösségi teljesítményét

29 - ellenőrzi a kiemelt feladatok teljesítésének ütemét, fokát - tudásszint felmérést végez feladatlapos módszerrel, a munkaközösség tagjaként D.) Kapcsolatok - alkotó kapcsolatot alakít ki kollégáival - a könyvtárossal - az adott funkcionáriusokkal - a kollégiumi nevelőkkel - szakoktatókkal - az intézmény többi dolgozójával E.) Munkakörülményei - íróasztala, szabad polca van a tanáriban - felsőruházatát fogason helyezheti el - munkájához szükséges telefonbeszélgetéseit az intézmény telefonján bonyolítja le - magánbeszélgetéseiért díjat fizet - használhatja a forrásszoba technikai berendezéseit - a tanári illetve munkájához fénymásolási lehetőséget kap, a tantermében televízió és írásvetítő, valamint egyéb eszközök állnak rendelkezésre. F.) Járandósága - bérbesorolás szerinti fizetés - az adott pótlékok - utazási hozzájárulás az érvényes rendelet szerint - útiköltség térítés az előírtak szerint SZAKOKTATÓ A. Főbb felelősségek és tevékenységek A szakképzés területén szakoktatói feladatok ellátása: - a szakmunkástanulók gyakorlati oktatása - elsősorban építőipari, illetve faipari feladatok ellátása

30 - a tanműhelyekben és tanudvarban a rend, a vagyonvédelem szabályainak megtartása és megtarttatása - az oktatáshoz felhasznált erő- és munkaképek előkészítése, a javításban való közreműködés - az oktatási segédanyagok előkészítése - ellátni azokat az oktatással kapcsolatos feladatokat, mellyel felettesei megbízzák - munkavégzése során megilletik a Munka Törvénykönyvében, valamint a Közalkalmazotti Szabályzatban lefektetett jogok Személyekkel kapcsolatban: - a munkája során köteles betartani és betartatni a munkavédelmi előírásokat, az iskola házirendjét Vagyonért: - személyi és anyagi felelősséggel tartozik a tantárgy oktatásához rábízott gépek, eszközök megóvásáért, üzemképes állapotban tartásáért Tervezés területén: - elkészíti az éves tanmeneti munkához szükséges kész- és félkész termékek listáját, azt jóváhagyásra átadja a tanműhely vezetőjének - részt vesz az innovációs programban, munkakörében törekszik az újítási és ésszerűsítési megoldások bevezetésére, különös figyelemmel a költségek csökkentésére, a takarékosságra - megtervezi a tanmeneti munkák óraterveit, a kapacitáskihasználást Technikai döntések területén: - a gépek, berendezések üzemeltetését csak a biztonsági előírásoknak megfelelően engedélyezi - a hibák elhárításáról a karbantartó részleg vezetőjével közösen azonnal gondoskodik B. Ellenőrzés foka - összefüggő /évközbeni és nyári/ gyakorlatokon az előre elkészített ütemezés szerint oktatási, felügyeleti, ellenőrzési feladatokat lát el

31 - értékeli és minősíti a tanműhelyben végzett oktatás hatékonyságát és a tanulók teljesítményét, előrehaladásukat C. Kapcsolatok - a szakmai munkaközösség tagja, rendszeresen részt vesz a munkaértekezleten - együttműködik a tervezési és gyártás-előkészítő munkacsoporttal - a tanműhelyi csoport osztályfőnökével rendszeresen konzultál a tanulók teljesítményéről, fejlődésükről - kapcsolatot tart fenn a kihelyezett képzést végző cégek műhelyfőnökeivel D. Munkakörülmények - munkaterme a kijelölt tanműhely, illetve külső építési terület - használja az üzemi blokk kommunális létesítményeit E. Járandósága - bérbesorolás szerinti fizetés - az adott pótlékok - utazási hozzájárulás az érvényes rendelet szerint - útiköltség térítés az előírtak szerint NEVELŐTANÁR A. Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása - kollégiumi csoportvezető tanárként ellátja tanulócsoportjának vezetését - nevelési programja megvalósulásával biztosítja a csoportközösség fejlődését, egyénre szabott fejlesztési terve alapján differenciált képesség és személyiségfejlesztést valósít meg - felelős tanulócsoportja - tanulmányi munkájáért, - művelődéséért, - erkölcsi fejlődéséért, - kultúrált és egészséges életmódjáért

32 - gondoskodik számukra a szükséges tanulmányi segítségről /korrepetálás, konzultáció, előkészítők/ - segíti pályaválasztásukat - szaktárgyaiból korrepetál /órarendi kimutatás szerint/ - munkájával kapcsolatos adminisztrációját elvégzi /naplóvezetés, statisztikák, írásos beszámolók, szülők értesítése/ - gondoskodik a betegek egészségügyi ellátásáról - segíti az általa irányított csoport önkormányzati tevékenységét, a tervező-, szervező-, irányító-, ellenőrző munkáját, az érdekvédelmi feladatok végrehajtását - őszinte, nyílt tanár-diák kapcsolatot alakít ki, törekszik annak megerősítésére, és arra, hogy igényeljék tanácsait, segítségét - rendszeresen /naponta/ ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát B. Különleges felelőssége - kidolgozza és lebonyolítja az egyes házi vetélkedőket - felelős az intézményi ünnepi műsorok elkészítéséért - a rábízott szint adott helyiségének leltárba vett eszközeiért nyilvántartási felelősséggel tartozik - a szabadidős programok felnőtt felügyeletéért Tervezéséért - tervezi csoportja irányított, kötött és szabadidős programját - egyénre szabottan tervezi a differenciált személyiségfejlesztést - megtervezi nevelési óráinak tematikáját, tanévi ütemezését - munkáját a kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata, nevelési terve, munkaterve, csoportnevelési terve, az iskola ütemterve, valamint az igazgató utasítása és a szülők kérése alapján tervezi, végzi C. Ellenőrzés foka - rendszeresen ellenőrzi és értékeli csoportja tanulóinak tanulmányi, magatartási és közösségi eredményét, melyekről a tervezett időpontokban nevelőtestületi, illetve munkaértekezleten beszámol. - napi rendszerességgel ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát - naponta ellenőrzi a házirend betartását, betartatását, a kimenők, hazautazások rendjét

33 D. Kapcsolatok - részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, fórumokon - bekapcsolódik a többi kollégiummal közösen tervezett nevelői, továbbképzési programokba - a témakör ismeretében érdemi korreferátummal segíti a közös nevelési értekezlet sikeres megtartását - havonta tájékozódik a kapcsolatos iskolába járó tanulók osztályfőnökeivel, szaktanáraival a tanulók előmenetelét illetően - félévente hospitál az iskolában - kéthavonta írásban értesíti a szülőket, gondviselőket tanulóinak iskolai tanulmányi eredményéről, kollégiumi magatartásáról - szülői értekezletet, fogadóórát tart - folyamatosan tájékozódik tanulói korrepetáláson való megjelenéséről a testület szakos tanáraitól - kapcsolatot tart a kollégium ifjúságvédelmi és diákönkormányzatot segítő felelősével E. Munkakörülmények - a kollégiumban kijelölt irodája van, illetve tanulószoba áll rendelkezésére - a helyiségekben lehetősége van: - korrepetálásra - konzultációk vezetésére - nevelési órák megtartására - szülők, osztályfőnökök fogadására - egyéni foglalkozások, beszélgetések megtartására - szaktanári, csoportvezető tanári munkájához fénymásolási lehetőség - a könyvtárat önállóan használhatja - szülői, iskolai kapcsolattartáshoz a portai telefont igénybe veheti F. Járandóság - bérbesorolás szerinti fizetés - az adott pótlékok - utazási hozzájárulás az érvényes rendelet szerint - útiköltség térítés az előírtak szerint

34 VI. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége. 2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi dolgozójából áll. 3. Az alkalmazotti közösség jogai: Az alkalmazotti értekezletre meg kell hívni mindazokat, akik a nevelési-oktatási intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Akiknek a munkaviszonya szünetel, az alkalmazotti értekezlet határozatképtelenségének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni. Az alkalmazotti közösségeket és azok képviselőit a jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója, az adott kérdésben a hatályos jogszabályok alapján, akkor intézkedhet, ha az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van

35 4. Diákkörök A törvény alapján "az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre", melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységet támogatja. Az a diákkör, amelyik az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni, működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény igazgatójához. A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell: a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát. Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát. Az intézményben működő diákköröket a vezető helyettes tartja nyilván. 5. A diákönkormányzat a) Érdekképviselet "A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre." A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá." Az intézmény diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendjét önálló szabályzat tartalmazza (kollégiumi is). b) A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, a házirend elfogadásakor és módosításakor,