Záhonyi KANDÓ KÁLMÁN KÖZLEKEDÉSI SZAKKÖZÉPISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS DR. BÉRES JÓZSEF KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013.

Átírás

1 Záhonyi KANDÓ KÁLMÁN KÖZLEKEDÉSI SZAKKÖZÉPISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS DR. BÉRES JÓZSEF KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013.

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA... 7 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 9 AZ ISKOLA SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA SZERVEZETI EGYSÉGEK Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei: ALAPTEVÉKENYSÉG AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI VÁZRAJZA: AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE Az intézményvezetői hatáskör átruházása: AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE VAGYONNYILATKOZAT TÉTELÉRE KÖTELEZETTEK KÖRE A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A KIBŐVÍTETT ISKOLAVEZETÉS TAGJAI: HELYETTESÍTÉS RENDJE A VEZETŐ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE MUNKATERV KÉSZÍTÉSÉNEK RENDJE EGYÉB VEZETŐK ALAPVETŐ FELELŐSSÉGE ÉS FELADATA Diákönkormányzat vezető: Gyermek és ifjúságvédelmi felelős: Munkavédelmi és tűzvédelmi felelős: Pályaválasztási felelős: A munkaközösség vezetők: A SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE AZ ISKOLA DOLGOZÓI AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL Az iskolaközösség Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége A nevelőtestület jogkörei AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI KÖZÖSSÉGEI AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK JOGAI AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE A NEVELŐTESTÜLET MUNKAKÖZÖSSÉGEI Szakmai munkaközösség o szakterülete: közlekedési, vámügyintéző, vasútüzemvitel-ellátó, logisztikai szakmai tantárgyak AZ ÁTRUHÁZOTT JOGKÖR GYAKORLÓJA A NEVELŐTESTÜLETET TÁJÉKOZTATNI KÖTELES - A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL MEGHATÁROZOTT IDŐKÖZÖNKÉNT ÉS MÓDON - AZOKRÓL AZ ÜGYEKRŐL, AMELYEKBEN A NEVELŐTESTÜLET MEGBÍZÁSÁBÓL ELJÁR A szakmai munkaközösségek feladatai: A munkaközösség vezetők feladatai és jogai: A NEVELŐTESTÜLET FELADATAINAK ÁTRUHÁZÁSA Osztályfőnöki Munkaközösség

3 Humán Munkaközösség Reál Munkaközösség Szakmai munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség A Fegyelmi Bizottság A szervezeti egységek és a vezetők közötti kapcsolattartás rendje A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGEI A nevelők és a szülők A szülői közösség és vezetők közötti a kapcsolattartás rendje SZÜLŐI SZERVEZET VEZETŐJE AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK ÉS TANULÓCSOPORTOK A GYERMEKSZERVEZET AZ ISKOLAI DIÁKPARLAMENT A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÉS MŰKÖDÉSE A diákönkormányzat szervezete A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat működési feltételei A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek: AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A GYERMEKVÉDELEM FELADATAI: AZ IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS FELADATA: AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉS MUNKAKÖRÖK ÁTADÁSÁNAK SZABÁLYAI A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK A TANÉV HELYI RENDJE AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE Az intézmény munkarendje a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: Az óraközi szünetek A KOLLÉGIUM MUNKARENDJE Ügyeletes szolgálatok az iskolában AZ ÉPÜLET HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOK SZAKKÖRI FOGLALKOZÁSOK ÖNKÉPZŐKÖRÖK ÉNEKKAR SPORTEGYESÜLET Az iskolai sportegyesület működési rendje: Az iskolai sportegyesület és az iskolavezetés kapcsolatának formája, rendje: A mindennapos testnevelés, testedzés formái A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés szervezése A KÖNYVTÁR FELZÁRKÓZTATÓ FOGLALKOZÁSOK VERSENYEK ÉS BAJNOKSÁGOK TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK

4 A KÜLFÖLDI UTAZÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK EGYÉB PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE TANFOLYAMOK A TANULÓ FELVÉTELE ÉS ÁTVÉTELE, A TANULÓK OSZTÁLYBA, CSOPORTBA VALÓ BEOSZTÁSA KÖZÉPISKOLÁBA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL A TANULÓK OSZTÁLYBA, CSOPORTBA TÖRTÉNŐ BEOSZTÁSA MENTESÍTÉS AZ ÉRTÉKELÉS ALÓL TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK Osztályozó vizsga: Különbözeti vizsga: Pótló vizsga: Javítóvizsga: A tanulmányok alatti vizsgák időpontjai: osztályozó vizsga esetén: a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot A GYERMEK, A TANULÓ MULASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY TANULÓVAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEI A TANULÓK JOGÁLLÁSA A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK IGAZOLÁSA A TANULÓK ELISMERÉSE AZ ÍRÁSOS DICSÉRETEK FORMÁI: A TANULÓK FEGYELMEZÉSE FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI: AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZ ISKOLÁVAL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK RÉSZÉRE INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK, ILLETVE A BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK SZABÁLYAI A TŰZ JELZÉSE: Tűzjelzés utáni feladatok, kiürítési terv: Gyülekezési helyek: BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Menekülési útvonal leírása: REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI AZ INTÉZMÉNY VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGE A HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSÜK HASZNÁLATI RENDJE A SZAKTERMEK HASZNÁLATI RENDJE LÉTESÍTMÉNYEK ÉS BERENDEZÉSEK HASZNÁLATI RENDJE TANULÓ KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE KOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMÁCIÓS REND INTÉZMÉNYEN BELÜL:

5 A FENNTARTÓ ÉS AZ INTÉZMÉNY KÖZÖTT: AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSE, TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE A TÉRÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI TANKÖNYVRENDELÉS, TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE TANKÖNYVRENDELÉS: A HAGYOMÁNYÁPOLÁS AZ INTÉZMÉNYI SZINTŰ ÜNNEPÉLYEK ÉS NEMZETI ÜNNEPEK: AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK SZINTJÉN TARTOTT MEGEMLÉKEZÉSEK: AZ ISKOLA NÉVADÓJÁNAK SZEMÉLYÉVEL KAPCSOLATOS RENDEZVÉNYEK: AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS SZÓRAKOZTATÓ RENDEZVÉNYEI: AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS TÚRÁI: JELKÉPEK AZ INTÉZMÉNY CÍMERÉNEK SZIMBÓLUMAI ÉS A CÍMER LEÍRÁSA: AZ INTÉZMÉNY ZÁSZLÓJÁNAK LEÍRÁSA: AZ INTÉZMÉNY LOGÓJÁNAK LEÍRÁSA: A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDJE A GYERMEKBALESETEKKEL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYI FELADATOK A MAGASABB JOGSZABÁLYOK ELŐÍRÁSAI ALAPJÁN A TESTI NEVELÉS ÉS A GYÓGYTESTNEVELÉS RENDJE A TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS A TANDÍJ FIZETÉSÉNEK RENDJE A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSI MÓDJA A FELADATELLÁTÁS KÖVETELMÉNYEI, AZ ALKALMAZOTT JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI, MUNKASZERVEZÉSI KÉRDÉSEK AZ ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE: A NEM PEDAGÓGUS MUNKAKÖRŰEK MUNKARENDJE: A MUNKAVÉGZÉS TELJESÍTÉSE, MUNKAKÖRI KÖTELEZETTSÉGEK, HIVATALI TITKOK MEGŐRZÉSE NYILATKOZAT TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ SZERVEK RÉSZÉRE A TANULÓK MUNKARENDJE A PEDAGÓGUSOK ELŐMENETELI RENDSZERE JUTALMAZÁS KÖZALKALMAZOTTI JUTTATÁSOK Munkaruha juttatás: Munkahelyi étkezés: Jóléti célokra szolgáló pénzeszközök: Az iskola tulajdonában álló eszközöknek, berendezéseinek igénybevételei: Közalkalmazottaknak nyújtható önkormányzati kedvezmények Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei INTÉZMÉNYVEZETŐI PÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSREND, SZABÁLYAI HATÁROZATKÉPESSÉG: ELJÁRÁSREND: NEVELÉSI-OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK MEGSZEGÉSE

6 DOHÁNYZÁS, KÁBÍTÓSZER- ÉS ALKOHOLFOGYASZTÁS, SZERENCSEJÁTÉK TILTÁSA, BÜNTETÉSE TANULÓI DOHÁNYZÁS BÜNTETÉSE SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK EGYÉB FŐ SZABÁLYAI SZABADSÁG AZ INTÉZMÉNNYEL MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓ DOLGOZÓK TOVÁBBKÉPZÉSE A TOVÁBBKÉPZÉS SZABÁLYAI: A MUNKÁBA JÁRÁS, A MUNKAVÉGZÉS KÖLTSÉGEINEK TÉRÍTÉSE EGYÉB SZABÁLYOK TELEFONHASZNÁLAT FÉNYMÁSOLÁS DOKUMENTUMOK KIADÁSÁNAK SZABÁLYAI INTERNET HASZNÁLATA A SZABÁLYTALANSÁGKEZELÉSI ELJÁRÁSREND A SZABÁLYTALANSÁGOK ÉSZLELÉSE A költségvetési szerv valamely munkatársa észlel szabálytalanságot A költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanságot A belső ellenőrzés során észleli a szabálytalanság Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot Egyéb külső személy észleli a szabálytalanságot A SZABÁLYTALANSÁGI VIZSGÁLAT LEFOLYTATÁSA A SZABÁLYTALANSÁG ÉSZLELÉSÉT KÖVETŐ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK MEGINDÍTÁSA AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE FELADATA A SZABÁLYTALANSÁGGAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS (INTÉZKEDÉS) NYOMON KÖVETÉSE SORÁN: KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG AZ INTÉZMÉNY KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE AZ ALKALMAZOTTI MUNKAVISZONYBÓL EREDŐ KÖTELEZETTSÉGSZEGÉS: A PANASZKEZELÉS RENDJE ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A SZMSZ ELFOGADÁSA A SZMSZ MÓDOSÍTÁSA A SZMSZ ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYA MELLÉKLETEK ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ZÁRADÉKOK FÜGGELÉK AZ ISKOLAI (KOLLÉGIUMI) KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSE

7 SZMSZ általános rendelkezései, hatálya A Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény nevelőtestület napján véleményezte, elfogadásra javasolta. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és SZMK. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézményvezető napján történt jóváhagyásával lépett hatályba és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné vált. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja: Szabályozza a Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium működésének rendjét. Az intézményvezetője a szervezeti működési szabályzat elkészítésével, jóváhagyásával, betartatásával biztosítja az intézmény jogszerű működését. Jogszabályi háttér A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok: a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv. (a továbbiakban: Nkt.) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. a köznevelési tv. végrehajtásáról (a továbbiakban: vhr.) nem hatályos a 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 292/2009.(XII.19.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről nem hatályos évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi I. törvény a munka törvénykönyvéről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről CXCV. törvény az államháztartásról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XCIII. törvény a munkavédelemről 7

8 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervei programjának bevezetéséről, 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 8

9 Az intézmény általános jellemzői Az intézmény neve: Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium Az alapító okirat hatályossága: Az alapító okirat: o Száma: 167/2011 o Kelte: o Száma: 121/2011 o Kelte: Az intézmény székhelye: Záhony Kárpát út 4. Az intézmény telephelyei: Az intézmény szervezete: Szervezetileg, egyetlen szakmailag önálló intézmény Az intézmény jogállása: Jogi személyiségű közintézmény 9

10 Az iskola szervezeti struktúrája Szervezeti egységek Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei: 1. számú egység: szakközépiskola, gimnázium vezetője: általános igazgatóhelyettes 2. számú egység: szakmai képzés vezetője: gyakorlati oktatásvezető 3. számú egység: kollégium vezetője: kollégiumvezető Az eltérő tevékenységű szervezeti egységek munkáját az igazgató hangolja össze. Az intézményvezető pénzügyi, számviteli és a gazdálkodással összefüggő feladatait a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatósága Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlésének 35/2009. (IV.29.) határozatával megállapított, 171/2009. (IX.25.), 37/2011. (II.24.), 60/2011. (IV.14.), 81/2011.(V.25.), valamint a 125/2011. (VI. 23.) határozataival módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratában foglaltaknak, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat által fenntartott, önállóan működő költségvetési szervekben végzett háttérszolgáltatásoknak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatóságához rendeléséről szóló a 80/2011. (V.25.) MKGY határozatban szereplő és a Gazdasági Igazgatósággal március 1.-én megkötött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint hajtja végre. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter bízza meg 5 évre nyilvános pályázat útján, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. Az eljárásra megfelelően irányadó a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet, illetve a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény. Az intézmény képviseletére jogosultak Az intézmény vezetője, akadályoztatása esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban megjelölt helyettesítő, vis maior esetén a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megnevezi az intézmény képviseletére jogosult személyt. 10

11 Alaptevékenység o Általános középfokú oktatás o egyéb oktatás Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységeinek meghatározása: Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytat Az intézmény működési köre: Az intézmény feladatellátásához biztosított vagyon megnevezése Pénzeszközök Az intézmény szakmai önállósága és különleges feladatellátása Az intézmény egységes pedagógiai, de több tantervi programmal rendelkezik. Az intézmény gazdálkodási jogköre: Az intézmény tevékenység jellege szerinti besorolása: Az intézmény közszolgáltató közintézmény gimnáziumi oktatás, szakközépiskolai oktatás és kollégiumi ellátás területén. A feladatellátásban gyakorolt funkciója szerinti besorolása: Szakmailag önállóan működő közszolgáltató köznevelési intézmény. Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik a feladatokról, hatáskörökről, jogkörökről, a szervezeti felépítésről, a tevékenységi körökről és a működési rendről a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. Számlavezetés Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata: Hosszú bélyegzők: 11

12 Körbélyegzők: Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: intézményvezető általános intézményvezető-helyettes intézményvezető- helyettes 12

13 Az intézmény szervezeti vázrajza: IGAZGATÓ iskolatitkár általános igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető kollégiumvezető esti tagozat vezető munkaközösségvezetők nevelőtanár pedagógusok esti tagozatú oktatás pedagógusai pedagógusok szakmai képzés pedagógusai szakmai képzés oktatói

14 Az intézmény vezetője Intézményvezető Az intézményvezetőt, ha az szükséges pályázat útján, határozott időre bízza meg az oktatásért felelős miniszter. Felette a munkáltatói jogokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gyakorolja. Az intézményvezető az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a köznevelési törvény állapítja meg. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a köznevelési törvény értelmében felel: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a szülői közösséggel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli.

15 Át nem ruházható hatáskörei: dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében Felelős: a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. rendkívüli szünetek elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, képviseli az intézményt. Személyében felelős: a szakszerű és törvényes működésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési feladataiért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, a tanulók felmentési és fegyelmi ügyei Az intézményvezetői hatáskör átruházása: Az intézményvezető egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett vezetői hatásköréből az intézményvezető-helyettesekre ruház át feladatokat. Az intézményvezető kiadmányozza: a kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása fegyelmi büntetés kiszabása kivételével a jogi személyiségű szervezeti egység közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait, az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségeihez kapcsolódó kötelezettségvállalások, a jogi személyiségű szervezeti egység napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket, 15

16 a jogi személyiségű szervezeti egység szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központ szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn, közbenső intézkedéseket, a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézmény vezetése Az intézményvezető feladatait a pedagógiai, a szakmai, és a kollégiumi vezető-helyettesek közreműködésével látja el. A vezető-helyettesi megbízást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. A megbízás visszavonásig érvényes. Az általános igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. Az általános igazgatóhelyettes főbb feladatai: irányítja a pedagógusok munkáját, távolléte esetén helyettesíti az igazgatót Egyéb feladatait az SZMSZ függelékeként szolgáló szabályzatok, és munkaköri leírása határozza meg. A gyakorlati oktatásvezető felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A gyakorlati oktatásvezető főbb feladatai: irányítja közvetlenül a szakmai képzés pedagógusainak és oktatóinak munkáját, szervezi a szakmai gyakorlatokat és felelős azok koordinálásáért, szervezi és koordinálja a szakmai vizsgákat Egyéb feladatait az SZMSZ függelékeként szolgáló szabályzatok, és munkaköri leírása határozza meg. A kollégiumvezető felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A kollégiumvezető főbb feladatai: irányítja közvetlenül a nevelőtanár-pedagógusok munkáját, felelős a kollégium munkájának szervezéséért. Egyéb feladatait az SZMSZ függelékeként szolgáló szabályzatok, és munkaköri leírása határozza meg. A vezető-helyettesek munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezetőség értekezletei 16

17 Az intézmény vezetősége konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja. Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, operatív jellegű, rendszeresen hetente egyszer tartanak vezetői megbeszéléseket. Az értekezletekről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség munkaközösségekkel való kapcsolattartását a havi rendszerességgel tartott kibővített vezetői értekezlet biztosítja. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: intézményvezető-helyettes, általános intézményvezető-helyettes Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek köre A 2007.évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alapján vagyonnyilatkozat tételre kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki önállóan vagy testület tagjaként-javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult. Intézményünk közalkalmazottai közül a fentiek szerinti vagyonnyilatkozat-tételei kötelezettség terheli: az intézmény igazgatóját, mint a költségvetés felett rendelkező személyt, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjét, az intézményvezető-helyettesét, A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok A költségvetési terv összeállításakor az ellátandó feladatokból illetve az intézmény költségvetési bevételekből kell kiindulni. A vezető által kijelölt személy köteles a költségvetési tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni. A normatív állami hozzájárulásokhoz az adatszolgáltatások valódiságáért és az adatok ellenőrzéséért a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelősséggel. A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni. A költségvetési tervezés: A költségvetési tervezéskor a fenntartó által elfogadott koncepciót kell alapul venni. Amennyiben a tervezési koncepció elfogadásakor a szerv költségvetése összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok 17

18 figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel. A költségvetési terv javaslatát az intézmény vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. Az elfogadott költségvetés alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az intézmény elemi költségvetésének a költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről. 18

19 A kibővített iskolavezetés tagjai: - az intézményvezető, - a vezető-helyettesek, - esti tagozat vezetője, - a szakmai munkaközösségek vezetői, - az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, - a diákönkormányzat pedagógusvezetője, - a szülői munkaközösség pedagógus vezetője. A (kibővített) vezetőség tagjai az értekezleteken kötelesek részt venni. Helyettesítés rendje Az iskolavezetés tagjai az igazgató utasítására, belső munkamegosztás révén gondoskodnak arról, hogy az épületben a tanítási idő alatt intézkedésre jogosult felelős vezető tartózkodjon. Az igazgatóhelyettesek benntartózkodási idejét az éves munkatervben évenként megújítva rögzíteni kell, és az iskola titkárságán, valamint a portán el kell helyezni. Az intézményvezető akadályoztatása esetén helyettesítését az intézményvezető-helyettes látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az igazgató tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek a két hét, illetve ennél hosszabb időtartam minősül. Az igazgató és helyettesei egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az igazgató által adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában: a kollégiumvezető, a gyakorlati oktatásvezető, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, majd a szakmai munkaközösségek vezetői (alfabetikus sorrendben: humán, idegen nyelvi, reál) látják el a helyettesítői feladatokat. Amikor iskolában esti tagozaton tanítás van (kedd, csütörtök), az a pedagógus felelős a tanulókért, aki órarend szerint utolsóként hagyja el az épületet. Amennyiben külső óraadó tartja az utolsó órát, a kollégiumban éjszakai ügyeletet tartó nevelőtanár felelős a tanulókért. A vezetők helyettesítését ellátó pedagógus felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre az intézményvezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezető helyettesítését ellátó pedagógus a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. A vezető-helyettesek helyettesítése: Az intézményvezető-helyettes hiányzása esetén a helyettesi feladatokat is az intézményvezető, az ő akadályoztatása esetén az általa megbízott pedagógus látja el. A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell A helyettesítő megnevezése (munkakör ) 19

20 Intézményvezető Általános intézményvezető-helyettes Intézményvezető-helyettes Gyakorlati oktatásvezetőt Általános intézményvezető-helyettes, Intézményvezető-helyettes Munkaközösség vezetői beosztású kolléga Az intézmény állományában lévő szakmai tanár Kollégiumi vezetőt az adott napon legkorábban beosztott nevelőtanár beosztású kolléga Az intézményvezető, illetve az intézményvezető-helyettesek helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg a vezető, vagy a helyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, az igazgatóhelyettes az alábbiak szerint gondoskodik az eseti helyettesítésről: a pedagógust elsősorban azonos szakot tanító pedagógussal kell helyettesíteni, aki a helyettesített pedagógus tanmenete szerint lehetőség szerint a helyettesített pedagógussal egyeztetett módon köteles a tananyaggal továbbhaladni; a pedagógus helyettesítése csoportfoglalkozás esetén a párhuzamos csoportok összevonásával is megszervezhető; ha az eseti helyettesítés az előző pont szerint nem lehetséges, a távollévő pedagógus órája helyett lehetőség szerint az osztályban tanító másik pedagógusnak kell órát tartani, aki ilyenkor saját szaktárgyát tanítja, és saját tanmenete szerint köteles a tananyaggal továbbhaladni. egyéb esetben az intézmény gondoskodik a tanulók pedagógiai felügyeletéről, ennek ellátására az intézmény bármely pedagógusa beosztható. ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény szükség szerint az órarend módosításával gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust szakszerű helyettesítése megoldott legyen. A vezető benntartózkodásának rendje Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7, 30 óra és délután 16 óra között az intézményvezetőjének vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. 20

21 Vezetői beosztás megnevezése Az intézmény vezetője Az intézményben való tartózkodásának rendje Kötetlen Általános intézményvezető-helyettes Intézményvezető-helyettes Amennyiben az intézményvezető vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. Az intézményben zajló, a vezetők munkaidejének lejárta után szervezett vagy tartó foglalkozás rendjéért a szervezett foglalkozást vezető pedagógus felel. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben megállapított rend jelöli ki az ügyeletet ellátó személyt. Munkaterv készítésének rendje A teljes intézményi munkaterv elkészítése során figyelembe kell venni az egész intézményre vonatkozó előírásokat, jogszabályokat. A pedagógusok az intézmény alakuló nevelőtestületi értekezletén fogadják el az aktuális tanév munkatervét, mely tartalmazza: az aktuális tanév helyzetelemzését; a tanév rendjét; a tanítás nélküli munkanapok idejét, felhasználását; az új tanév feladatait; a tanév tanórán kívüli foglalkozásait; az intézményi szintű rendezvények és ünnepélyek időpontját, módját; a nevelőtestületi értekezletek időpontját, tervezett témáit; a munka- és tűzvédelmi oktatás idejét, módját; a hagyományápolás alkalmait, formáit, idejét. A feladatokat határidőkkel, a felelősök megnevezésével kell feltüntetni. Az intézményvezető a munkaterv és a tantárgyfelosztás egy-egy példányát megküldi az intézmény fenntartójának. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: intézményvezető, általános intézményvezető-helyettes, intézményvezető-helyettes, 21

22 a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő: Lehetséges szervezeti szintek (1) A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások (2) A konkrét vezetői beosztások megnevezése (3) 1. Legfelsőbb vezetői szint Intézményvezető Intézményvezető 2.Magasabb vezetői szint intézményvezető helyettesek Általános intézményvezetőhelyettes Intézményvezető-helyettesek 4. Vezetői szint munkaközösség-vezetők munkaközösség-vezetők A szerv működési rendszere: A szervet az intézményvezető irányítja, ő legfelsőbb vezető. A szerven belül megtalálható: az alá- és fölérendeltség illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: vezetők, illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. Egyéb vezetők alapvető felelőssége és feladata Diákönkormányzat vezető: Feladatköre: A DÖK munkájának segítése, eljárás annak képviseletében. A DÖK munkaterv elkészítése. 22

23 Közreműködés a Diákinformációs hálózat kiépítésében. A Diákparlament megszervezésében segítségnyújtás. Gyermek és ifjúságvédelmi felelős: Feladatköre: Nyilvántartja s hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat, és eljár a velük kapcsolatos ügyekben. Meg nem szüntethető veszélyeztetési tényező esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó, ill. ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására. Szükség esetén természetbeni ellátás formájában történik segítségnyújtás. Segíti az osztályfőnökök munkáját. Meghatározó szerepet vállal az intézmény egészségnevelésében, ennek részeként a kábítószer fogyasztás megelőzésében. Munkavédelmi és tűzvédelmi felelős: Feladatköre: Feladata minden tanév kezdésekor: A munkavédelmi előírások ismertetése. Az esetleges dolgozói és tanulói balesetek ügyében intézkedés. A tűz- és balesetvédelmi előírások ismertetése. A tűzriadó terv elkészítése, kifüggesztése. Tűzriadó próba tartása évente egy alkalommal. Pályaválasztási felelős: Feladatköre: a tanulók folyamatos tájékoztatása továbbtanulással kapcsolatos rendezvények szervezése A munkaközösség vezetők: Jogai és feladatai: A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetők irányítják. Szakmailag jól felkészült kezdeményező, aktív és a munkaközösség bizalmát élvező pedagógusok, akiknek megbízására a munkaközösség tesz javaslatot. Állásfoglalásai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezető további feladatai: a szakmai munka összehangolása, a munkatervek elkészítése, a tanórák ellenőrzése az iskola vezetőjével, a szakmai foglalkozások és továbbképzések megszervezése, a tanmenetek ellenőrzése, 23

24 szakoknak megfelelően az eszközigény felmérése, a szakmai innovációs munka összefogása. Javaslatot tehet a munkaközösségéhez tartozó kollégák: jutalmazására elmarasztalására A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bízza meg öt évre a munkaközösség-vezetői feladatok ellátásával. A munkaközösség kérésére, vagy az intézményvezető kezdeményezésére a megbízatás hamarabb visszavonható: ha a munkaközösség vezető a feladatait nem teljesíti, ha a tagok 50%-a kezdeményez visszahívást, a munkaközösség átszervezése miatt. A munkaközösség-vezetők munkájukat a munkaköri leírás alapján végzik. A szervezeti egységek és a vezetők közötti kapcsolattartás rendje A vezetők és a középvezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A munkaköri leírások az SZMSZ mellékletében megtalálhatók. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogai és kötelességeit, juttatásait, 24

25 valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt. Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek) szabályozzák. A nevelőtestület jogkörei Az intézményt érintő ügyek mindegyikében a nevelőtestületnek döntési, véleményezési és javaslattevő jogköre van. A nevelőtestületi értekezlet tartására kerül sor, ha az intézmény egészét érintő ügyekben a nevelőtestületnek véleményezési, javaslattételi jogköre van. Ezek a köznevelési törvény szabályozása alapján: a tantárgyfelosztás elfogadása előtti véleménynyilvánítás a pedagógusok külön megbízásával kapcsolatos véleménynyilvánítás az igazgatóhelyettes megbízása, megbízás visszavonása előtti véleménynyilvánítás a tanév munkatervének az elfogadása az iskolai pedagógiai program elfogadása, módosítása az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása értékelések és beszámolók elfogadása a tanulók magasabb évfolyamra lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása az intézményvezetői, intézményegység vezetői pályázathoz szakmai vélemény a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása bizottságot hozhat létre jogköreinek az átruházásáról A nevelőtestületi feladatok ellátására a nevelőtestület értekezletei a következők: alakuló értekezlet tanévnyitó értekezlet őszi nevelési értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet (iskolai intézményegység) félévi értekezlet tavaszi értekezlet tanévzáró értekezlet rendkívüli értekezlet Rendkívüli értekezletet kell összehívni ha: a nevelőtestület egyharmada azt kéri; ha az iskolai szülői szervezet azt kéri ha iskolai diákönkormányzat azt kéri és a nevelőtestület a kezdeményezés elfogadásáról dönt. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában- a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület titkos szavazással dönt az alábbi kérdésben: 25

26 az intézményvezetői és intézményvezető-helyettesi programok szakmai véleményezése Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása: A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: a szakmai munkaközösségre, a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület átruházhatja a döntési jogkörét az alábbi területeken: az iskola éves munkatervének elkészítése,, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a továbbképzési program elfogadása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, az érdekelt pedagógus felhívása, hogy adjon tájékoztatást, illetve változtassa meg döntését akkor, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, az osztályzat évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára történő módosítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentettek részére a számonkérés feltételeinek meghatározása, A véleménynyilvánítási jogköre az alábbi területeken: az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, az intézményvezető-helyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, az intézmény működése vonatkozásában, tantárgyfelosztás elfogadása előtt, a pedagógusok külön megbízásai, a gyakornoki szabályzat véleményezése, a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, az intézményi felvételi követelmények meghatározása, a tanulóközösség döntési jogkörének gyakorlása saját közösségi életük tervezése, szervezése valamint tisztségviselőik megválasztása vonatkozásában, a diákönkormányzat egyes döntései tekintetében, így a diákönkormányzat saját működése, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása, hatóságkörei gyakorlása, egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása, tájékoztatási rendszerének létrehozása és működtetése, a diákönkormányzat által az egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása esetében, 26

27 a tankönyvtámogatás rendjének meghatározása tekintetében, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében; Javaslattételi jogköre továbbiakban a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatban; a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban az intézmény belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben; Egyéb jogai, mint például, hogy döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik, szövegesen értékelje a tanév végén, a központilag kiadott nyomtatványon a tanuló fejlődését, kidolgozza a tanulmányok alatti vizsga írásbeli, szóbeli, gyakorlati követelményét és értékelésrendjét, bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba, meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, az iskolaorvost és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre, a szorgalmi idő alatt a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként, az intézményvezetőtől minden év november 30-ig tájékoztatást kapjon a tankönyv ellátással kapcsolatos felmérések eredményéről. Át nem ruházható hatáskörök: pedagógiai program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, házirend elfogadása, Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó joga és kötelezettsége: Az átruházó joga, hogy az átruházható jogaiból döntése szerint, a köznevelési intézmény hatékonyabb, a szülők, tanulók igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza, megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, az átruházott jogkörgyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, 27

28 az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy az átruházott jogkörrel éljen, a hatáskörgyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: szóbeli tájékoztatás, a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni időközöket (heti, havi stb.), pontos időpontokat (döntést követő.,.. nap), naptári határnapokat (minden hónap...-ig) stb. Az intézmény szakmai közösségei A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. 28

29 Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javas-lattételei, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel alkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény: átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben, támogatja-e a pályázó vezetői megbízását. Az alkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Az alkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak 30 %-a a napirend megjelölésével kezdeményezheti. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-ának jelenléte szükséges. alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. Az Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az alkalmazotti közösség jogai A nevelési-oktatási intézmény alkalmazotti közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalók alkotják. Az alkalmazotti közösség pedagógus 29

30 munkakörben foglalkoztatottakból, valamint nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottakból áll. Az alkalmazotti közösséget a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az alkalmazotti közösség akkor határozatképes, ha az intézmény dolgozóinak legalább kétharmada jelen van. Az alkalmazotti közösség döntési jogkörébe tartozik: az intézményi közalkalmazotti tanács tagjainak és elnökének személyéről való döntés; Az alkalmazotti közösség véleményt nyilvánít arról, hogy támogatja-e az intézményvezetői beosztásra pályázó vezetői megbízását. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A nevelőtestület munkaközösségei Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Humán munkaközösség o szakterülete: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalomismeret, művészeti ismeretek, médiaismeret, testnevelés Idegen nyelvi munkaközösség o szakterülete: angol, német nyelv Reál munkaközösség o szakterülete: matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, informatika Szakmai munkaközösség o szakterülete: közlekedési, vámügyintéző, vasútüzemvitel-ellátó, logisztikai szakmai tantárgyak Osztályfőnöki munkaközösség o szakterülete: osztályfőnöki tevékenység, szülői szervezet segítése Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A szakmai munkaközösségek feladatai: fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát. javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, 30