AZ ARANY JÁNOS GIMNÁZIUM, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA. Berettyóújfalu SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 AZ ARANY JÁNOS GIMNÁZIUM, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA Berettyóújfalu SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2 A közoktatásról szóló évi CXC. törvény, valamint a végrehajtására kiadott, a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és más jogszabályok alapján az Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola szervezetének felépítését, valamint működésének szabályait az alábbiak szerint állapítom meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 1. (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak érdekében, hogy a Nemzeti Alaptanterv, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. (2) A szabályzat hatálya kierjed az intézmény minden közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára, tanulójára és valamennyi iskolahasználóra. A z i n t é z m é n y j o g á l l á s a Az intézmény neve: Az intézmény rövidített neve: Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola Arany János Gimnázium és Szakközépiskola OM azonosító: Alapításának időpontja: Alapító szerv: Alapító Okirat kelte, száma: Vallási és Közoktatási Minisztérium december 20., 303/2012. ikt. számú Az intézmény székhelye: 4100 Berettyóújfalu, Kossuth utca 35. Az intézmény telephelyei: 4173 Nagyrábé, Rétszentmiklósi út 2/c Esztár, Petőfi u. 4/b. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Középfokú oktatás Működési köre: Az intézmény típusa: Intézmény tagozatának neve: Az intézmény tevékenységi köre: Szakágazat: Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe Többcélú intézmény Közös igazgatású közoktatási intézmény: (gimnázium, szakképző iskola, szakközépiskola, szakiskola) Szabó Ferenc Ügyviteli Tagozat Általános középfokú oktatás 2

3 Az intézmény alaptevékenysége(i): Szakfeladat: Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) - Gimnázium évfolyam oktatása humán-reál rendszerű képzés általános tanterv szerint - Gimnázium évfolyam oktatása, nyelvi előkészítő évfolyammal humán rendszerű képzés - Képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) A sajátos nevelési igényű tanulók esetén a fogyatékosság típusát a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv pontja határozza meg az alábbiak szerint. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmóddal igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Felnőttoktatás keretében tanulók esti és levelező munkarend szerinti gimnáziumi oktatása Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) - Közgazdasági szakközépiskolai évfolyamos tanulók nappali rendszerű oktatása - Közgazdasági ágazati szakközépiskolai évfolyamos tanulók nappali rendszerű oktatása - Képesség-kibontatkoztató felkészítés, integrációs felkészítés Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmóddal igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. - Képesség-kibontakztató felkészítés, integrációs felkészítés Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon - Érettségire alapozott egészségyügyi, szociális szolgáltatások, informatikai, közgazdasági és ügyviteli képzések évfolyamra alapozott egészségügyi, szociális szolgáltatások és ügyviteli képzések - Képesség-kibontatkoztató felkészítés, integrációs felkészítés Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmóddal igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. - Képesség-kibontatkoztató felkészítés, integrációs felkészítés Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás - Felnőttoktatás keretében tanulók esti munkarend szerinti egészségügyi szakképzése Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon - Érettségire alapozott egészségügyi, szociális szolgáltatások, informatikai, közgazdasági 3

4 és ügyviteli képzések évfolyamra alapozott egészségügyi, szociális szolgáltatások és ügyviteli képzések Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmóddal igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. - Képesség-kibontatkoztató felkészítés, integrációs felkészítés Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás - Felnőttoktatás keretében tanulók esti munkarend szerinti egészségügyi szakképzése Felsőfokú szakképzés - Informatikai, gazdasági és pénzügyi ismeretek felsőfokú oktatása - Képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Iskolai intézményi étkeztetés Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása - Képesség-kibontatkoztató felkészítés, integrációs felkészítés Fogyatékossággal elők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmóddal igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. - Képesség-kibontatkoztató felkészítés, integrációs felkészítés Vállakozási tevékenységet nem folytat. Szakma megnevezése: OKJ szám: Egészségügyi szakmacsoport: Ápoló Egészségügyi ágazat Gyakorló ápoló Ápoló Szociális szolgáltatások szakmacsoport: Szociális gondozó, szervező Szociális gondozó és ápoló Informatika szakmacsoport: Informatikai statisztikus és gazdasági tervező Közgazdaság ágazat: Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vállakozási és bérügyintéző Ügyviteli szakmacsoport: Titkárságvezető Ügyviteli ágazat: 4

5 Irodai asszisztens Ügyviteli titkár Mezőgazdasági szakmacsoport: Agrár-közgazdasági és -áruforgalmazó technikus Az intézény törzskönyvi nyilvántartási száma: Engedélyezett férőhelyek száma, a maximális befogadó képesség: Iskolai évfolyamok száma: Gimnázium: Gimnázium: (felnőttoktatás körében szervezett) Szakközépiskola: Szakképző: Szakiskola: 1050 fő 4 évfolyam 1+4 évfolyam (humán képzés nyelvi előkészítéssel évfolyamon) 4 évfolyam 4+1 évfolyam; 4+2 évfolyam 3 évfolyam; 2 évfolyam 1 évfolyam; 2 évfolyam Az intézmény státusza: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint költségvetési szerv részét képező jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység. Szervezeti egységkód: A feladat ellátását szolgáló vagyon: Berettyóújfalu Város Önkormányzat tulajdonában levő ingatlan, ingó és egyéb vagyon kezelése és hasznosítása. Ingatlan: 979/1 hrsz. (8573 m 2 ) 4100 Berettyóújfalu, Kossuth u /2 hrsz. (6528 m 2 ) 4100 Berettyóújfalu, Kossuth u. 35. A vagyoni állapotot az intézmény mindenkori leltára tartalmazza. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság: Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára a városi önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet az irányadó. Az intézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Az intézmény foglalkoztatottjai a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított XXXIII. törvény hatálya alá tartoznak. Az intézmény szakmai működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervre épül. Az iskola nevelési, pedagógiai programja az iskola könyvtárába kerül elhelyezésre, ahol a könyvtári nyitvatartási időben megtekinthető. Az SZMSZ egy példánya is itt kerül elhelyezésre. a) A pedagógiai program tartalmazza: a nevelés és az oktatás célját és feladatait, a helyi tantervet, óratervet és szakmai programot, az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését, a tantárgyak írásbeli beszámoltatás formái, 5

6 rendje, a minősítés szempontjait és módját, felzárkóztatást segítő tevékenységek, ifjúságvédelem, szülő-tanuló-iskola-kollégium együttműködési formái b) Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelôtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. A z i n t é z m é n y s z e r v e z e t e 2. (1) Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. (2) Az igazgató munkáját közvetlenül segítik: I.sz. igazgatóhelyettes II.sz. igazgatóhelyettes Egészségügyi szakképzés tagozatvezetője Közgazdasági szakképzés tagozatvezetője Szabó Ferenc Ügyviteli Tagozat vezetője. 6

7 I. sz. igazgatóhelyettes (1 fő) Munkaközösségvezetők (4 fő) Tanárok (16 fő) Könyvtáros (1 fő) Diákönkormányzatot segítő tanár (1 fő) Ifjúságvédelmi felelős (1 fő) Iskolatitkárok (2 fő) Gazdasági öszekötő (1 fő) Adminisztrátor (1 fő) Igazgató (1 fő) II. sz. igazgatóhelyettes (1 fő) Ügyviteli Közgazdasági Egészségügyi tagozatvezető (1 fő) tagozatvezető (1 fő) tagozatvezető (1 fő) Szakmai tanárok Munkaközösségvezetők (10 fő) (4 fő) Tanárok (18 fő) Takarítók (6 fő) Engedélyezett intézményi létszám: 72 fő

8 Az intézmény vezetője 3. Az intézmény vezetőjét a nevelőtestület, a fenntartó véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg 5 évre. Az intézmény vezetője kiadmányozza: - a kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, a jogi személyiségű szervezeti egység közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait, - egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettség vállalásokat, - a rendszeres statisztikai jelentéseket, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat, - a jogi személyiségű szervezeti egység szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn, Az intézményvezető feladata: - Pedagógiai Program készítésének felülvizsgálatának módosításának szervezése, irányítása - fenntartó-tankerület és a működtető Önkormányzat egyetértésének beszerzése, a jóváhagyás előtt, - iskolai közösségek véleményének beszerzése, a jóváhagyás előtt - a Pedagógiai Program jóváhagyása, - a kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját, - az iskola pedagógiai programjának részeként, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít (10%) - és mindazok a feladatok, amelyeket az Nkt. és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet az intézményvezető feladataként ír elő. Az intézményvezető felel: - a pedagógiai munkáért, - a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, kapcsolattartás a társszervekkel, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésért, ennek érdekében folyamatos kapcsolatot tart a Tankerülettel, a működtetővel, - a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, -jogszabály alapján, - a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, - a köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történ értékelése céljából. A z i n t é z m é n y v e z e t é s e é s a s z e r v e z e t i e g y s é g e k k ö z ö t t i k a c s o l a t 4. (1) Az intézményvezető feladatait az igazgatóhelyettesek, és a tagozatvezetők közreműködésével látja el. A vezető-helyettesi megbízást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. A megbízás 5 évre szóló határozott időre szól. (2) Az igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal

9 rendelkező személy lehet. Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg. (3) Az igazgatóhelyettesek munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. 5. (1) Az intézmény vezetősége konzultatív testület véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató és az iskolavezetés tagjai ezt szükségesnek látják. (2) Az intézményvezetőség tagjai: - az intézményvezető, - igazgatóhelyettesek, - tagozatvezetők, - szakmai munkaközösségek vezetői, - az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, - a diákság pedagógusvezetője. (3) A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. (4) Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket heti 2 órában a tanév elején meghatározott időpontban. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. (5) Az intézményvezető helyettesítése: az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén az I.sz. igazgatóhelyettes helyettesíti. (6) Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. (7) Az igazgatóhelyettesek helyettesítése: - I.sz. igazgatóhelyettest: II.sz. igazgatóhelyettes - II.sz. igazgatóhelyettest: I.sz. igazgatóhelyettes (8) Az igazgatóhelyettes és tagozatvezetők feladat és hatáskörét az SzMSz mellékletét képező munkaköri leírások tartalmazzák. A l k a l m a z o t t i j o g o k 6. (1) Az intézmény nevelőtestülete pedagógusokból illetve könyvtáros tanárból áll. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. (2) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. (3) A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az éves munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. (4) A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (5) Intézményi kapcsolattartás formája az iskolai belső üzenőprogram. (6) A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A t a n u l ó i k ö z ö s s é g é s k a p c s o l a t t a r t á s á n a k r e n d j e 9

10 7. (1) Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. (2) Az osztályközösség tanulólétszáma jogszabályban meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. (3) Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén (idegen nyelv órák, tagozat jellegének megfelelő órák), illetve ahol a nemzeti köznevelési törvény ezt előírja. (4) Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Tevékenységüket az SZMSZ mellékletében található munkaköri leírás alaján végzik. É v k ö z i j e l e n t k e z é s e l b í r á l á s a 8. (1) A tanulói felvétel a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. Ha valaki tanév közben kéri a felvételét, arról a kérelemben megjelölt körülmények, illetve a megjelölt osztály létszáma és az érintett osztályfőnök javaslata alapján az igazgató dönt határozattal. A döntés tartalmazza, hogy felvétel esetén mely tantárgyakból és milyen határidővel kell a tanulónak különbözeti vizsgát tennie. D i á k k ö z ö s s é g e k d i á k ö n k o r m á n y z a t 9. (1) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. (2) Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére melyek lehetnek különösen: szakkörök, érdeklôdési kör szerinti csoport, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. (3) Ha a diákkör, az iskola területén működik előzetes kérelem alapján, azt az intézmény igazgatója engedélyezi. A diákköri kérelemnek tartalmaznia kell: - a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, - az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), - a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát, - a felügyelő pedagógus nevét. (4) Az igazgató a diákkör céljától és tevékenységétől függően, mérlegelési jogkörben engedélyezi a diákkör megalakítását, illetve az iskola épületének házirend szerinti használatát. Diákkör alakítása csak akkor tagadható meg, ha tevékenysége jogszabályba ütközik. Az intézményben működő diákkörökről nyilvántartást kell vezetni a (3) bekezdésben foglalt adatokkal. 10. (1) Az iskola, tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként egy alkalommal össze kell hívni Az évi rendes diákközgyűlés összehívásának ideje minden év október hónapja. Ezen a diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. A diákközgyűlés a rendes közgyűlésen túl tervezett, illetve rendkívüli esetben is összehívható. (2) Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai, diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. (3) A diákközgyűlés az iskolai diákönkormányzat döntése alapján küldöttközgyűlésként is megszervezhető. (4) Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. (5) A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. 10

11 (6) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni és meg kell hívni a fenntartó képviselőjét is. (7) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákközösség - diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót ha jogszabály másképp nem rendelkezik a határidő elôtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. 11. (1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoz létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyűlésen kell hozzájárulásával megválasztani. (2) A diákönkormányzat járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. (3) A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: - saját működéséről, - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, - a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. (4) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékletét képező házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. (5) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. (6) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerű működését. 12. (1) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. (2) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: - jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; (3) Az iskolai házirend elfogadásakor illetve módosításakor, ill. SzMSz elfogadásával, módosításável kapcsolatban véleményezési joga van. A diákönkormányzat jogai: 13. (1) Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) iskolai, diákönkormányzat véleményét tanuló fegyelmi eljárás során be kell szerezni, h) diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be, 11

12 (2) A véleményezési jogot a diákönkormányzat vezetősége gyakorolja. S z ü l ő i v á l a s z t m á n y 14. (1) A Knt. alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (választmányt) hoznak létre. A szülői választmány dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. (2) Az intézményben működik a képviseleti úton választott szülői választmány. A szülői választmány jogosult eljárni valamennyi szülô képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. (3) A szülői választmányt az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői választmány véleményét és javaslatait. (4) A szülői választmány elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. (5) A nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői választmány (közösség) véleményét is. A s z ü l ő i k ö z ö s s é g 15. (1) Egy osztály tanulóinak szülői közösségével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. Az intézménnyel kapcsolatos véleményüket, javaslataikat a szülői közösség, a szülői választmány vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A s z ü l ő k s z ó b e l i t á j é k o z t a t á s a 16. (1) Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. (2) A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 2 alkalommal munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. (3) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői választmány képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. (4) Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a szülő (gondviselő) a fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A s z ü l ő k í r á s b e l i t á j é k o z t a t á s a 17. (1) Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. (2) Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja az ellenőrzőben hiányzó érdemjegyeket. (3) Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről. A z i n t é z m é n y k ü l s ő k a p c s o l a t a i 18. (1) Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és 12

13 szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, meghívás vagy egyéb értesítés alapján. (2) A kapcsolattartás formái és módjai: - közös értekezletek tartása, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, - évente megrendezett nyílt napot, - közös ünnepélyek rendezése, - intézményi rendezvények látogatása, - napi szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon. (3) Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: - a térség általános iskoláival, különösen a Berettyóújfalui Tankerülettel, - a térség középiskoláival, különösen a Berettyóújfalui Tankerülettel, - határon átnyúló kapcsolatok Bihor megye középiskoláival, - az iskolát segítő alapítványokkal (Bihari Alma Mater Alapítvány, Szabó Ferenc Alapítvány), - Aranyos Szülők Egyesületével, - a tanulók egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézményekkel, - gyermekjóléti szolgálatokkal, - gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, - nevelési tanácsadóval, - családsegítő központtal, - gyakorló cégekkel, - Debreceni Egyetemmel, - szakképzést segítő főiskolákkal, - Kormányhivatallal, - Járási Hivatallal, - Oktatási Hivatallal, - Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (KLIK), - együttműködési szerződés alapján pénzintézetekkel, cégekkel, stb. (4) A Debreceni Egyetemmel kötött megállapodás alapján az iskola tanárjelölt hallgatókat fogad összefüggő egyéni külső tanítási gyakorlatra. A fogadott hallgatók számáról, szakos összetételéről félévente pontosított lista alapján történik döntés. A hallgatók gyakorlati munkájának vezetését mentortanárok segítik. Díjazásuk az egyetem által biztosított keretből történik. A n e v e l ő t e s t ü l e t 19. A nevelőtestüet a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A n e v e l ő t e s t ü l e t f e l a d a t a i é s j o g a i 20. (1) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, 13

14 az intézményt érintő ügyben. (2) A nevelőtestület dönt - a pedagógiai program elfogadásáról, - az SZMSZ, házirend elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelése, beszámolók elfogadásáról, - a továbbképzési program elfogadásáról, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, - a házirend elfogadásáról, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásáról, - a tanulók fegyelmi ügyeiben, - az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal öszefüggő szakmai vélemény tartalmáról - jogszabályban meghatározott más ügyekben - átruházott feladatokról. (3) Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, - az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, - a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, - külön jogszabályban meghatározott ügyekben. (4) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek: - előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, - egyes jogköreinek gyakorlását kivéve a pedagógiai program, házirend, IMIP és a szervezeti és működési szabályzat elfogadását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. (5) Átruházott feladatok: A nevelőtestület a tanulói fegyelmi eljárás lefolytatását átruházza a tantestület tagjai közül esetenként választott 3 tagú bizottságra, akik az eljárás befejeztekor beszámolási kötelezettséggel tartoznak a tantestület felé. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A n e v e l ő t e s t ü l e t é r t e k e z l e t e i 21. (1) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői választmány, közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. (2) A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. (3) A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: - tanévnyitó értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, félévi értekezlet, 14

15 - tanévzáró értekezlet. (4) Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. (5) A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A n e v e l ő t e s t ü l e t d ö n t é s e i 22. (1) A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. (2) Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén a nyílt szavazáskor az intézményvezető szavazata dönt. (3) A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A n e v e l ő t e s t ü l e t m u n k a k ö z ö s s é g e i 23. (1) Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre a Nktban meghatározott feltételekkel. (2) Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - Magyar nyelv és irodalom munkaközösség, - Történelem munkaközösség - Idegennyelv I. angol nyelvi munkaközösség - Idegennyelv II. német, francia, latin nyelvi munkaközösség - Természettudományos munkaközösség - Matematika-fizika munkaközösség - Informatika munkaközösség - Közgazdasági munkaközösség - Ügyviteli munkaközösség - Osztályfőnöki munkaközösség (3) A szakmai munkaközösség tagjai közül a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A közgazdasági és az ügyviteli munkaközösség-vezetői feladatokat a tagozatvezetők látják el. (4) A szakmai munkaközösségek feladatai: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát. - javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, - szervezi a pedagógusok továbbképzését, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, - összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, - felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, - összeállítja a vizsgák (érettségi-, különbözeti-, osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait és tételsorait, - kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket. - végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat. 24. (1) A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. (2) A munkaközösség vezetők feladatai és jogai: - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelôs a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó 15

16 tanmeneteit, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában, - összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, - beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra, - segítséget nyújt a beiskolázáshoz, szakterületén szervezi a Nyitott Kapuk programjait, - a munkaközösségvezető kötelező órájába heti 1 óra beszámításra kerül a munkaközösségvezető tevékenységéért. A n e v e l ő t e s t ü l e t f e l a d a t a i n a k á t r u h á z á s, a p e d a g ó g i a i m u n k a b e l s ő e l l e n ő r é z é s n e k r e n d j e 25. (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek. (2) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje: A nevelő és oktató munka irányítása, ellenőrzése elsősorban az intézmény vezetőjének a feladatkörébe tartozik. (3) Az ellenőrzés célja: - Biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára a megfelelő minőségű és mennyiségű információt az intézményben folyó oktató-nevelő munka tartalmáról és annak színvonaláról. - Jelezze a követelményektől való eltérést, tárja fel a hiányosságokat. A nevelő-oktató munka ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra és a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzés megszervezéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, tartalmát, ütemezését az évenként készített ellenőrzési terv tartalmazza, melyet nyilvánosságra kell hozni. (4) Az ellenőrzésre jogosultak: - igazgató, - igazgatóhelyettesek, - tagozatvezetők, - munkaközösség-vezetők. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Az igazgatóhelyettesek és a tagozatvezetők saját területüket ellenőrizhetik. A beosztott vezetők az ellenőrzés tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatják az igazgatót. (5) Az ellenőrzés módszerei: - tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - írásos dokumentumok vizsgálata, - tanulói munkák vizsgálata, - beszámoló kérése szóban vagy írásban. Az ellenőrzések tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg kell megbeszélni. Az általánosított tapasztalatokat tantestületi értekezleten kell összegezni, értékelni. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének konkrét formáit az iskola Minőségirányítási Programja tartalmazza. A n e v e l ő t e s t ü l e t s z a k m a i m u n k a k ö z ö s s é g e k r e r u h á z o t t j o g a i 26. (1) A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az 16

17 alábbi jogköreit: - a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel, - jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, - a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, - a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése. A t a n é v r e n d j e 27. (1) A tanév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31-ig tart, a szorgalmi idő az oktatásért felelős miniszter évenként rendelettel meghatározott keretein belül. A tanév helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. (2) A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti-, helyi-, alap-, érettségi-) rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját a miniszteri rendelet keretein belül, - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. (3) A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjének szabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet, a nyitvatartás időpontját az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. A 9. évfolyamra beiratkozott tanulók a beiratkozáskor megkapják az iskola Házirendjét. (4) Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: órától óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: - hétfőtől-csütörtökig 7 30 órától óráig, pénteken óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. (5) Az intézmény hivatalos munkaideje alatt a délutáni ügyeletet az igazgatóhelyettesek és a tagozatvezetők látják el a tanév elején meghatározott napok szerinti beosztásban. (6) Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. A portaszolgálatot megbízási szerződés alapján külső cég végzi. 28. (1) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint: - a napi tanítási idő 7 45 órától óráig tart, az érettségire épülő képzésen a tanítás a délutáni órákban is lehetséges, - indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el, - a tanítási órák időtartama: 45 perc, - az első tanítási óra reggel 7 45 órakor kezdődik, - esti tagozaton a tanítás órakor kezdődik. (2) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és az igazgatóhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 17

18 A z ó r a k ö z i s z ü n e t e k 29. (1) Az óraközi szünetek időtartama 10 illetve 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. (2) A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. (3) Az étkezés ideje és óra között van. A dupla órák az igazgató vagy helyettesei engedélyével, az óraközi szünet eltolásával tarthatók, amikor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. 30. (1) Az iskolában a tanítási idő alatt tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. (2) Az intézmény évente folyosói és udvari ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott I.sz. és II.sz. igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza, amely a tanári szobában kifüggesztésre kerül. A z i n t é z m é n y m u n k a r e n d j e 31. (1) Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az intézmény vezetője vagy helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Az intézmény tanítási időtől független hivatalos munkaideje a következő: - Titkárság: az ügyintézési idő: a titkárság ajtajánál kifüggesztett rend szerint alakul. (2) Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízása alapján a PLUSSZ-92 Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (3552 Muhi, Ónodi u. 11.) munkatársa tartja. 32. (1) A pedagógusok jogait és kötelességeit a Nemzeti Köznevelési törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje: a kötelező órákból, - a többletmunkából, - a nevelő-oktató munkához szükséges felkészülési időből, - a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll, mely összesen heti 40 óra. Ezen kívül rendkívüli munkavégzés is elrendelhető. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. (2) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató vagy helyettesei engedélyezik. (3) A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy köteles munkakezdése előtt 10 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 10 perccel kell korábban érkeznie. (4) A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. (5) A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A 18

19 rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt jelezni kell az intézmény vezetőjének vagy helyetteseinek. (6) A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja. 33. (1) Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról az igazgatót, igazgatóhelyettest, gondnokot kell értesíteniük. 34. (1) A tanulók munkarendjét e szabályokon felül, az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat mellékelteként kiadott házirend határozza meg. (2) A házirend szabályait a nevelőtestület az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 35. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai (1) A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. (2) A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. (3) Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett a jogviszony megszűnésekor visszaadni. (4) Az 1. pontban meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Térítési díj és tandíj 36. T é r í t é s i d í j A térítési díj tanévenként szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának százalékban kifejezett alábbi mértéke: (1) a Knt. Vhr. 34. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az egy tanulóra jutó összeg 15 % -a; (2) a Knt. vhr. 34. (1) c) pontjában az egy tanulóra jutó meghatározott összeg 10 %-a 18 éven aluli tanulók esetében; (3) a Knt. vhr. 34. (1) bekezdé c) pontja esetében az egy tanulóra jutó összeg 25 %-a; (4) vendégtanulói jogviszony esetében a térítési díj mértéke a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 3%-a; 19

20 (5) Az 34. (1) bekezdés e) pontja szerinti érettségi vizsgára jelentkező esetén a vizsga díjait a Knt vhr. 35. (4)-(5). bekezdése szerint kell megfizetni, (6) A Knt. vhr. 34. (1) bekezdés f) pontja szerint szakmai vizsga térítési díját a Knt. vhr. 35. (6) bekezdése szerint kell megfizetni. 37. A t a n d í j A tandíj tanóránként vagy foglalkozásonként az egy tanulóra jutó tanévi vagy nevelési évi költséghányad százalékban kifejezett mértéke: (1) Tandíjat kell fizetni a nevelési-oktatási intézményben a nevelési, illetve pedagógiai programho nem kapcsolódó nevelés, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatásért. (2) Tandíjat kell fizetni a középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további évfolyam megismétlése. (3) A tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való szakképesítés beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító és pótló vizsgáit is. (4) A tandíj mértéke tanévenként a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 25 %-a. 38. A t é r í t é s i d í j é s t a n d í j f i z e t é s é r e v o n a t k o z ó k e d v e z m é n y e k A térítési díj és a tandíj fizetésre vonatkozó kedvezményekre vonatkozó szabályokat minden nevelési, oktatási intézményben alkalmazni kell. A térítési díjat és a tandíjat tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell az alábbiak szerint: (1) A tanuló tanulmányi eredménye alapján a térítési díj és a tandíj alapösszege legfeljebb 50%- kal csökkenthető. (2) Tanulmányi eredmény alapján járó kedvezmény első alkalommal az első évfolyam félévének tanulmányi eredménye alapján kérhető. (1) A tanuló szociális helyzete alapján a térítési díj és a tandíj alapösszege kérelemre legfeljebb 30%-kal csökkenthető. (2) Kedvezményre jogosult az a tanuló, aki: - ahol a közös háztartásban élő, egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át vagy - ha legalább az egyik szülő álláskereső (munkanélküli), vagy - árvasági ellátásban részesül, vagy - három vagy több gyermekes családban nevelkedik, vagy - nagykorú, és saját jogán családi pótlékra jogosult vagy - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult. Ha a tanuló halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos vagy autista, akkor tőle térítési díj és tandíj nem szedhető. 20