PEDAGÓGIAI PROGRAM. Pusztavámi Szivárvány Óvoda- Mini bölcsőde. Intézményvezető: Intézmény OM - azonosítója: Hortobágyiné Kiss Zsuzsanna.

Átírás

1 Pusztavámi Szivárvány Óvoda- Mini bölcsőde PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény OM - azonosítója: Intézményvezető: Hortobágyiné Kiss Zsuzsanna /2018. (.) határozatszámon elfogadta: nevelőtestület nevében neve Legitimációs eljárás Véleménynyilvánítók:.. szülők közössége nevében alkalmazotti közösség nevében /2018. (.) határozatszámon jóváhagyta: intézményvezető aláírás Egyetértését kinyilvánította/ellenőrizte: fenntartó nevében A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: Verziószám: 1/2018. Ph. Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig Készült: 1/ 1 eredeti példány 1

2 Óvoda adatai óvoda neve: Pusztavámi Szivárvány Óvoda- Mini Bölcsőde óvoda címe: 8066 Pusztavám, Petőfi u. 2. Óvoda elérhetősége: 22/ óvoda fenntartója: Pusztavámi Német Nemzetiségi Önkormányzat Fenntartó címe, elérhetősége: 8066 Pusztavám Kossuth u / óvodai csoportok száma: 4 csoport óvodai férőhelyek száma: 94 fő óvoda-bölcsőde alaptevékenysége: A éves korú gyermekek nevelése, napközbeni ellátása. Az óvoda alapfeladati között látja el a nemzetiségi óvodai nevelést, az óvodabölcsődések, iskolások, alkalmazottak, szociális étkezők étkeztetését. óvoda-bölcsőde m.b.vezetője, Hortobágyiné Kiss Zsuzasnna a program alkotója: Nevelés nyelve: Magyar, kiegészítve német nemzetiségi nyelvvel Hitoktatás: Felekezeteknek megfelelően, a szülők igényei szerint 2

3 Bevezető Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.) Korm. Rendelet meghatározta az óvodai nevelés alapelveit, az óvodai nevelés feladatait, az óvodai élet megszervezésének elveit, az óvodai élettevékenységi formáit, a tevékenységekben megvalósuló tanulás formáit, az óvodáskor végére elérendő fejlődés jellemzőit. A évi CXC. Nemzeti Köznevelési Törvény az óvoda pedagógiai programjának átdolgozását vonta maga után. Ezen belül kiemelt területet jelentenek a társadalmi, illetve a közoktatási rendszer új kihívásai, különös tekintettel a családok életében és a családi nevelésben bekövetkezett változásokra, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésére. Módosult az óvoda és az iskola kapcsolatrendszerének kiépítése, elsősorban az iskola kezdő szakaszára gondolva. A kiemelt szempontokat figyelembe véve dolgoztuk át Pedagógiai programunkat, (továbbiakban PP), a Kormány 363/2012.(XII.17.) Korm. Rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról, a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet A 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve, és a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a SNI gyermekek irányelvében foglaltakkal összhangban készült. Pedagógiai programunk kidolgozásához Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című akreditált óvodai programját használtuk fel. A választható programban megfogalmazott pedagógiai elveket és értékeket nevelőtestületünk magáénak vallja, ezért a programból átemeltük mindazokat az elemeket, amelyek megvalósítása a pusztavámi körülmények között lehetségesek és szükségesek. 3

4 Helyzetelemzés Pusztavám, Fejér megye északi csücskében, a Vértes lábánál elhelyezkedő ősi sváb település. Pusztavám, a 70-es években ipari és mezőgazdasági üzemeivel, erdőgazdálkodásával az ország egyik legiparosodottabb településévé vált. A változatos munkalehetőség és a szorgalmas munka jó életkörülményeket biztosított a falu lakói számára. Pusztavám módos településsé vált. Az iparosodás következtében a zárt faluközösség megbomlott. Megszaporodott, majd az eocén programhoz kapcsolódó lakásépítési program következtében tömegessé vált a beköltözés. Ennek ellenére az elmúlt 25 év alatt a falu lakóinak lélekszáma 20 %-al csökkent. A gyermeklétszám csökkenésének ellenére a községben jelenleg is nyolc osztályos általános iskola és négycsoportos óvoda működik. A község, napjaink rohamosan változó társadalmi körülményei között is értékként kezeli, őrzi sváb ősei hagyományait. A hagyományok ápolása szolgál keretéül az óvodai nevelésnek is. Pedagógiai programunk kidolgozása során arra törekedtünk, hogy abban az egyetemes emberi értékek és a helyi sajátosságok egyaránk teret kapjanak.ezért a hagyományápolás mellett kiemelt helyet és szerepet biztosítunk a játéknak és a mozgásnak. 4

5 I. GYERMEKKÉP, ÓVODA KÉP Gyermekkép Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Nevelési programunk alapelve a gyermeki személyiség tisztelete, elfogadása és a feltétel nélküli szeretet, amely alapul szolgál a testileg és lelkileg egészséges, az őt körülvevő világra figyelő, benne eligazodni képes, önálló, öntudatos, boldog gyermek neveléséhez. Programunk, az alapprogrammal azonosulva abból indul ki, hogy a gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Elfogadjuk, hogy minden gyermek a saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Nevelik, fejlesztik őt az új társkapcsolatok, vagyis az óvoda minden dolgozója. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, és a gyermekek számára oly fontos biztonságérzetet, hogy tisztellek téged, fontos vagy nekem, csak rád figyelek és segítek neked, ha szükséged van a segítségemre. (Nagy Jenőné,1997) Óvoda kép Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek második életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda környezete biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit 5

6 Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvodában miközben teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja: hogy elősegítse az óvodások, bölcsődések sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Az óvodai nevelésben alapelv: a) a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvoda-bölcsődei nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. II. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: Óvodásaink nyugodt, családias légkörű óvodai nevelés során egyéni fejlődési ütemük tiszteletben tartása mellett, testileg és lelkileg egészségesen fejlődéséről A gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű- az életkornak megfelelő- tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról. E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A migráns családok gyermekeinek interkulturális neveléséről 6

7 2.1. Az óvodai nevelés általános nevelési feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül: Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, és nevelés megvalósítása Német nemzetiségi nevelési feladatok A program rendszerábrája Az egészséges életmód alakítása: Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése, 7

8 a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a gyermekfejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása, megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése, amelyben állandó értékrend vegye körül. Olyan óvodai élet megszervezése, amelyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás. A mindennapi testi - lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességét, harmonikus testi fejlődését. A gyermek - gyermek, felnőtt gyermek, felnőtt - felnőtt viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakítását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést. A gyermekek legyenek képesek a környezetükben lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat. A szociális érzékenység kialakulása segítse a különbözőségek elfogadását, tiszteletben tartását. Segítse az én tudatának alakulását, engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek 8

9 A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ezen keresztül fejlődjenek a gyermek erkölcsi tulajdonságai (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség), valamint fejlődjön akarata (önállósága, önfegyelme, kitartása, feladattudata, szabálytudata) és alapozódjon meg benne az óvoda szokás és normarendszere. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat, segítse a kisebbségi önazonosság kialakulását, belsővé válását. Az óvónők tegyenek meg mindent azért, hogy a gyermekek igényt érezzenek önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére és megbecsülésére Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel - az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartásának ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására, és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb és tágabb környezet megismerését a szülőföldhöz való kötődés kialakulását. Tegye képessé arra, hogy a Zöld óvodai kritériumoknak megfelelő környezettudatos szemléletük és magatartásuk megalapozódjon. A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket - az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást - különös tekintettel a kreativitásra. 9

10 A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét és a gazdag nonverbális képességek megjelenését. Az érzelmi alapigények biztosítása - biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet - segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközökkel szabadon kifejezhessék. A környezet, a felnőtt példája biztosítsa a kisebbségi nyelv megszerettetését, megismerését, a gyermekek nyelvismeretét figyelembe véve a kisebbség nyelvén folyó egyre bővülő kommunikáció biztosítását Német nemzetiségi óvodai nevelés Nemzetiségi tevékenységi formáinkat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítjuk, a tartalmakhoz felhasználjuk a nemzetiségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés magába foglalja a nemzetiségi hagyományok, szokások továbbörökítését, valamint a nemzetiségi identitás megalapozását és fejlesztését. Nemzetiségi óvodaként mindkét nyelv, a nemzetiség nyelve és a magyar nyelv fejlesztését szolgáljuk. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül, a hangsúly a nemzetiségi nyelv fejlesztésén van. A nevelési év első hónapjában történő és az érintett gyermekek nyelvismerete vonatkozásában végzett felmérés adataira építve, a nevelés valamennyi területén biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a gyermekek minden érzékszervükkel szerezhessenek tapasztalatokat, élményeket környezetükben, bővíthessék ismereteiket, a gyerekekkel együtt fedeznek fel új és más, tanulásra alkalmas óvodán kívüli helyszíneket is. 10

11 2.1.5 A tervezés, mérés, értékelés és jutalmazás Az óvodapedagógus feladatai: - Az óvodai nevelés tervezésének, valamint a gyermekek fejlődésének nyomon követéséhez használandó kötelező dokumentumokat elkészíti, használja, vezeti: csoportnapló, műveltségtartalmak éves terve, tematikus terve, egyéni fejlődési lapok, szükség szerint egyéni fejlesztési terv. Belső és külső ellenőrzéskor tevékenységvázlatot készít. A tematikus terv, az éves terv, a tevékenységvázlat tartalmi és formai követelményei az útmutatók alapján tagóvodánként meghatározottak. Dokumentációs munkáját a reflektív gondolkodás jellemzi. - Elsődleges mérőeszközként a célzott megfigyelés módszerét alkalmazza - Szakmai döntése alapján használhat teszteket, végezhet méréseket, feltérképezhet diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszerrel - Az 5 évesek körében kiemelten kezeli a testi képességek, készségek fejlettségének mérését - Az értékelést fontos személyiség és közösségalakító tényezőként kezeli, a pozitív értékelés az elsődleges - Pozitív megerősítéssel, biztatással alakítja a gyermek helyes megnyilvánulásait - A gyermekek szöveges, átfogó értékelését az óvodapedagógusok elvégzik évente minimum két alkalommal a gyermekenként vezetett személyiség lapon, méréseik alapján. - Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás, kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású. Tárgyi jutalmazást nem alkalmazunk. 11

12 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA 3.1. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése - egészségfejlesztés megvalósítása A gyermekek óvodába lépését családlátogatás előzi meg. Ekkor kezdődik az óvónők és a gyermek megismerkedése. Az első találkozáskor, az óvónő elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezze a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységvégzéshez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos megfigyeléssel, összehasonlító mérésekkel segítse az egyéni sajátosságok feltárását. A gyermekek gondozásának záloga az óvónő és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el segítséget, akik őszinte, hiteles viselkedéssel közelednek hozzájuk, és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett ismerhetők meg a gyermekek igényei, családból hozott szokásai. A gondozás során a gyermekek és felnőttek között kialakuló bizalmas viszony lehetőséget nyújt a tevékenység során leggyakrabban használt kifejezések német nyelvű megismertetésére, ismételgetésére. Az óvónő a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségletüket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítsa az óvónő. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezze a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, testápolási szokások sorrendjét. A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja és a további testépítést biztosítja. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük 3/4-ed részét az óvodában kapják. Ezért az óvoda kísérje figyelemmel a gyermekek étkezését, és a szülőket tájékoztassa a heti étlapról. Az étrend kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Az étkezési szokásokat az óvónő és a dajka úgy alakítsa ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, és a gyermeknek ne kelljen tétlenül várakoznia. 12

13 A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg a szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával fogadják el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztására. Biztosítsák, hogy a nap bármely szakaszában ihassanak. Minden csoport törekedjen a szülők segítségével, a heti 1-2 gyümölcsnap megszervezésére. A testápolás a gyermekek tisztasági igényének kialakítását szolgálja. Az óvónő a gyermekek ápolása közben adjon lehetőséget, hogy a gyermek kívánsága, kérése alapján tudjon segíteni. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztántartásához, a WC használatához a felnőttek teremtsék meg a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék ezeket a teendőket. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket, ezért az óvónő szorgalmazza a szülőknél a gyermekek réteges öltözködését. Minden gyermeknek legyen csere ruhája, arra az esetre, ha átöltöztetésre szorul. Az óvónők győzzék meg a szülőket arról, hogy az udvari és csoportszobai játékhoz kényelmes öltözetre van szükség, amiben a gyermek szabadon mozoghat, és nem jelent gondot, ha homokos lesz, vagy átázik. A mindennapi mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A rövid ideig tartó, szervezett séták is hozzájárulnak a gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséhez. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtsük meg a feltételeket. A nyugodt pihenés feltétele a csend, bizonyos bezártság. Az elalvás előtti mesélés, és az azt követő altatók dúdolása kondicionáló reflexként hat. A gyerekek, ha lehet, minden alkalommal éljék át az altató hatására kialakult szendergés állapotát. 13

14 A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozza a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekezzenek gátolni. A négy- öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha mindennapedzési lehetőségük van. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Ezért mindennap - ha lehet kétszer is - tartózkodjanak a szabadban A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek a nap nagy részét kinn tölthetik. Az óvoda udvarán minden csoportnak van állandó helye, ahol a gyermekek bármikor megtalálhatják óvónőjüket. Ugyanakkor minden gyermek, minden udvarrészen is játszhat. Az udvaron található árnyékos és napos játszórész, füves, homokos és betonos rész, valamint, az első óvodaudvaron közlekedési pálya. A virágos és veteményeskert az esztétikai érzék fejlesztése mellett a munkatevékenységnek is hasznos terepe. A mozgásfejlesztő eszközök - mászókák, hinták, billegők csúszdák - különböző típusú mozgásokhoz adnak lehetőséget. Minden csoport rendelkezik homokozóval. A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület áll a gyermekek rendelkezésére. 14

15 Az óvoda udvarán található olyan zártabb udvarrész is, ahol énekes játékokat is játszhatnak a gyermekek, és olyan hely is, ahol bábozásra, dramatikus játékra nyílik lehetőség. Fontos, hogy legyen biztosítva ivóvíz a gyermekek számára. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével az óvónők esztétikusan rendezzék be. A több funkciót betöltő csoportszobát tegyék alkalmassá a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. Az óvónő a többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített csoportszoba részeket (építés - családjáték). Alakítson ki mesesarkot is, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, bábozásnak a színtere. Legyen olyan sarok vagy csoportszoba rész, ahol a gyermekek összegyűjthetik a séták alkalmával talált kincseket. Az öltözők berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Minden gyermeknek legyen külön ruhazsákja, két gyermeknek egy cipőtartó rekesze, ruhás polca. Az öltözőben a szülők részére legyen egy esztétikus hirdetőtábla, ahol havi időszakokra lebontva tájékoztatást kapnak a csoport nevelési-fejlesztési elképzeléseiről, eredményeiről. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek legyen elkülönített fogmosó felszerelése, törölközője, fésűje. A fürdőszobai tevékenységek szokásait az óvónők rögzítsék képi formában a többcsatornás érzékelési lehetőség biztosítása miatt. A mozgásfejlesztés fontos színtere az óvodai tornaterem, ahol a nagy tér és a tornaszerek a szervezett mozgás mellett, rossz idő esetén mozgásos játékokra is lehetőséget biztosítanak. Az óvoda szomszédságában elhelyezkedő futballpályák szintén a változatos mozgásra adnak lehetőséget. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. 15

16 A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. A gyermekek értik az egészséges életmód alakításához kapcsolódó szituációkban a kisebbség nyelvén megfogalmazott kifejezéseket. Képesek a leggyakrabban használt testápolással, étkezéssel, öltözködéssel kapcsolatos eszközöket két nyelven megnevezni. 16

17 3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés megvalósítása Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése beszoktatástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartásban az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. A családias légkörben kialakul a gyermekek érzelmi kötődése társaihoz, felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. Az óvónő családlátogatása és a szülőkkel történő személyes kapcsolat során derítse ki, milyen érzelmi légkör uralkodik a családban. Figyeljen fel az intézményes neveléssel kapcsolatos véleményre, érzésekre, ezen belül a kisebbségi neveléshez fűződő érzelmi viszonyra. A gyermekek élettere legyen barátságos, otthonos, amit elsősorban az óvónő tervez meg, de adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései is érvényesüljenek. Mozoghassanak a gyermekek szabadon a csoportszobában, mosdóban, ezzel is fokozható az otthonosság érzése. Legyen minden óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendszere jelképrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetű légkört biztosít, és ez is mélyítheti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Már a beszoktatástól kezdve legyen jelen a csoportban olyan tárgy, játékszer, ami a kisebbségi életet idézi és a kisebbséghez való érzelmi kötődést segíti elő. Az otthonosság érzését segíti elő az is, hogy minden gyermeknek tároló helye van, ahová saját eszközeit, játékait, a mikro csoportos sétán gyűjtött értékeit beteheti, önállóan gondozhatja, kezelheti. 17

18 A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Az óvónő a szülőkkel együtt teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván meg a 3-4 éves gyermekek beszoktatása. Az óvoda adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. A gyermekeknek a szülői együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, szokásait. A beszoktatás során viselkedési rendet tanul meg a gyermek, ami segíti a társas beilleszkedést. A beszoktatásban lehetőleg mindkét óvónő vegyen részt. A dajkával együtt gondosan készítsék elő ezt az időszakot. Az óvónők a szülőkkel ismertessék a beszoktatás menetét. A sok érdekes, ízléses játék mellett az óvónő személyes kapcsolattal, mesével, ölbeli énekes játékokkal, mondókákkal kedveskedjen a gyermekeknek. A beszoktatás idejétől kezdve a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a tevékenységeket érzelmi megerősítéssel, játékosan. Minden esetben a gyermekek egyéni képességeit, egyéni fejlettségi szintjüket, tempójukat, szokásaikat figyelembe véve. Az éves gyermekek segítsenek a kisebbek öltöztetésében, vegyék körül őket gyengédséggel, szeretettel. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető élet szükséges. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk. A gyermekeknek legyen lehetősége érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot A gyermek- gyermek, felnőtt- gyermek, felnőtt - felnőtt pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, és gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az őket körülvevő felnőtteknek. 18

19 A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvónő az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyerek számára - egyéni sajátosságait figyelembe véve - érthetővé, vonzóvá tudja tenni. A gyermekek neveléséhez először meg kell teremteni a jó kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. Bizalmas kapcsolatban a gyermekek egyéni jellemzőit megismerheti az óvónő, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Az óvónő segítse a gyermekeket abban, hogy a másságot tiszteletben tartva elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. Felnőtt - gyermek kapcsolata: Az óvónő próbálja megérteni - elsősorban érzelmileg - a gyermekeket. A parancsolás helyett igyekezzen kérdezni, ami elősegíti a megértést, az átérzést. Így elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszaszorítva, hanem más irányba terelhetővé válik. A gyermekek mágikus képzelete sokat segíthet a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításában. A pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímek csengésével jól megvalósítható. A bábozás és a dramatikus játék remek lehetőséget biztosít a gyermekek szociális érettségének fejlesztésében. Az óvónő magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A gyermekek tevékenységéhez az óvónő biztosítson nagy szabadságot, a pontos határok megjelölésével. A határokat meg kell védeni a gyermeki respektálás érdekében. Tehát a nagy szabadság, a világos határok azt jelentik, hogy az óvónő röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazza meg azt, amit akar, vagy nem akar. Az óvónő többszöri határátlépésnél vezessen be konzekvenciákat, következményeket. Ugyanakkor adja meg a lehetőséget a javításhoz. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását. Az óvónő segítse a gyermekbarátságok kialakulását, adjon segítséget abban is, hogy a barátok, a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A gyermekek érdeklődjenek a közösség érdekében végzendő feladatok iránt, érzelmileg éljék át a közös aktivitásból eredő célok teljesítését. Az óvónő nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. 19

20 A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő odafigyeléssel, kivárással hallgassa meg az óvónő, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek saját felelőssége erősödjön. Az óvónő bátorítson minden gyermeket a csoporton belül, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A felnőtt - gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság tárgyilagos megnevezésével, az ok kiemelésével. Biztosítson az óvónő minden gyermeknek személyes perceket, hogy a jó kapcsolatot megerősítse. Ezekben a beszélgetésekben a mások és a saját érzések elfogadása és megfogalmazása is kapjon hangot. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbántás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. A gyermek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és változásra képessé váljanak. A humor a szeretet egy bizonyos formája, jó segédeszköz a pozitív töltésű viszonyok ápolásában. A nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsösséget megszünteti. A bátortalan gyermekek nevelésekor az óvónő örüljön a kisebb előrelépésnek, fejlődésnek is. Hassa át a közösségfejlesztő pedagógiai munkát az odafigyelés, meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzésének meghallgatása, elfogadása, hogy a gyermekek örömteli optimizmusa fejlődhessen. Az óvónő hívja segítségül a nevelésben a célirányosságot. Elemezze, vizsgálja a gyermekek társas kapcsolatát, viselkedését. Használjon minél több játékos eszközt az egyéni jellemzők kimutatásához. (pl. születésnapi tábla, életkorokat mutató tábla, Megérkeztem, itt vagyok! jelző tábla stb.) 20

21 A fejlődés eredménye az óvodáskor végén Ragaszkodjanak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés és a szokásrendszer szabályainak betartása Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják Igényükké vált a tevékenységekben való részvétel és együttműködés A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben Értékelik saját tetteiket, és az eléjük tárt magatartási példákat. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, találékonyak, szorgalmasak Értik, ismerős élethelyzetben használják, a felnőtt minta nyomán megismert német kifejezéseket Érzelmileg elfogadják a kétnyelvűséget Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvünk bonyolult, sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek sokféle tevékenység közben, társaihoz és a felnőttekhez való viszonyának fejlődése során sajátít el. 21

22 Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és kommunikáció alakulásával. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása közben, mint minden más területen belül, figyelembe vesszük az eltérő családi és szocializációs körülményekből, a gyermekek életkori sajátosságaiból, eltérő fejlődési ütemükből adódó különbözőségeket. Ennek megfelelően törekszünk a kapcsolatok új formáinak kialakítására, az énképük, az önismeretük, az önértékelésük fejlesztésére Az óvodai anyanyelvi nevelés célja Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. A 3-7 éves gyermekek beszédészlelésének, beszédmegértésének fejlesztése, változatos módszerekkel, anyanyelvi játékokkal, különböző tevékenységformákkal, spontán beszédhelyzetekkel, beszédaktivitásuk fokozása, nyelvi és kommunikációs képességek kibontakoztatása Általános feladataink Olyan biztonságos, elfogadó szeretetteljes légkör megteremtése, ahol elmondhatják a gyermekek gondolataikat Változatos tevékenységek szervezése, biztosítása A természet és társadalmi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek megismertetése A gyermekek kíváncsiságának, érdeklődésének fenntartása Kommunikációs helyzetek teremtése, gyermekek beszédkedvének felkeltése, gyermeki kérdések megválaszolása Gyermekek szókincsének bővítése A nyelvileg hátrányos helyzetű, illetve nyelvileg kiemelkedő gyermekek differenciált fejlesztése Nyelvtanilag helyes, jól érthető tiszta beszéddel mintaadás, 22

23 Migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén Szakmai kapcsolattartás logopédussal, fejlesztőpedagógussal A kommunikációs képességek fejlesztése a játékon, a mozgáson, a tapasztalatszerzésen, a külső világ tevékeny megismerésén, a komplex esztétikai nevelésen keresztül történik. A játék a mozgásos képi, nyelvi, zenei, környezeti élmények által kiváltott kommunikáció, a gondozás, a munka, mint a gyermekek szükségleteinek, kívánságainak szóbeli megfogalmazásaintegrált, komplex nevelési helyzetekben, változatos kommunikációs lehetőséget kínálva vannak jelen a korszerű óvodai, anyanyelvi nevelésben Értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítja a gyermekeknek a változatos tevékenységeket. A gyermekek értelmi fejlesztése során a spontán szerzett tapasztalatokra, ismeretek tapasztalati úton történő bővítésére, rendszerezésére fektetünk hangsúlyt. Az életkori sajátosságoknak megfelelő ismeretek és tapasztalatok megszerzéséhez a különböző tevékenységekben és élethelyzetekben adódó lehetőségek kihasználásával, azok gyakorlásával jutatjuk el a gyermekeket. A fejlesztési tevékenységek során az új tapasztalatok szerzésének biztosítása a társadalmi és természeti környezetről fakad. Tiszteletben tartjuk, hogy a különböző tevékenységeken keresztül képes érzékelni, észlelni a körülötte lévő világot,azon keresztül bővül az emlékezete, fejlődik a figyelme, gazdagogdik képzelete, fejlődik a gondolkodása és válik egyre kreatívabbá. Az értelmi fejlesztés során fontos feladatunk, hogy az új ismeretekhez, jártasságokhoz, készségekhez egyéni fejlődési ütemük tiszteletben tartásával juthassanak gyermekeink. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén Koruknak megfelelően kialakult a pontos érzékelésük, észlelésük 23

24 Képesek vizuális, auditív differenciálásra Térbeli viszonyokat képesek felismerni, megnevezni Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés Figyelmük korukhoz képest tartós Gondolkodásukra a problémamegoldásra törekvés és a kreativitás jellemző Gondolkodásukban megjelenik a képszerű, szemléletes gondolkodásmód Helyesen, tisztán, érthetően beszélnek Kérdésekre legalább egyszerű mondatokkal válaszolnak, kérdéseket ők maguk is bátran feltesznek Szókincsük koruknak megfelelő, egyszerűbb történetet, mesét képesek önállóan is elmondani Ismerik és használják az udvariassági formákat Jól használják a metakommunikációs eszközöket Bátran, szívesen kommunikálnak társaikkal és a felnőttekkel Egymásra odafigyelnek, képesek türelmesen meghallgatni egymást A migráns gyermekek is megértik az óvodai élethez szükséges kifejezéseket és képesek magukat megértetni Munkájukban, munkatempójukban, kitartásukban, önfegyelmükben, önállóságukban megnyilvánul az életkoruknak megfelelő feladattudatuk, feladattartásuk 3.4. Német nemzetiségi nevelési feladatok megvalósítása Német nemzetiségi nevelési feladatok Célunk és feladatunk, hogy a gyermekek ismerjék meg a nemzetiségi nyelv zeneiségét, hangulatát. A gyermekekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a nemzetiségi kultúra és nyelv iránt. Életkori sajátosságuknak és egyéni képességeiknek megfelelően forduljanak érdeklődéssel a német nemzetiség hagyományai, szokásai felé. 24

25 Szeressék meg és a mindennapi játéktevékenység során, játsszák szívesen, érezzék sajátjuknak a régi sváb gyermekjátékokat. Egyre bővülő kommunikáció révén, készüljenek fel a német nyelv iskolai tanulására Feladat A nemzetiségi nevelés feltételeinek megteremtése. Az óvodai tevékenységek során az utánzáson alapuló nyelvelsajátítás és hagyományápolás lehetőségének biztosítása. Az óvoda és óvoda udvar berendezése során biztosítani kell a nemzetiségi életet idéző, óvodában használható eszközök, játékok jelenlétét. A gyerekek az óvónő irányításával maguk is készítsenek régi kultúrát idéző játékokat - rongybaba, rongylabda stb. Német mese és verseskönyvek, kazetták, cd-k, képességfejlesztő játékok tegyék színesebbé a tárgyi környezetet. A nemzetiségi nevelés eredményessége érdekében minden gyermekcsoportban biztosítani kell nemzetiségi óvodapedagógusi végzettséggel rendelkező óvónő jelenlétét. Fontos, hogy az óvónő szeresse a német nyelvet, ismerje és érezze sajátjának a szokásokat, tisztelje a hagyományokat. Szeretettel, pedagógiai hozzáértéssel közvetítse azt a gyerekek számára. A falu jellemzője, hogy a nemzetiségi nyelvet már csak néhányan beszélik. A gyerekek többnyire nem beszélik sem a sváb, sem a német nyelvet, amikor az óvodába kerülnek. A nyelv megismertetésére a játéktevékenységet és a nap folyamán rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzeteket kell kihasználni. Programunk tartalmát az évszakok változásához kötődő néphagyományok és népszokások képezik, lehetőséget nyújtva arra, hogy az ünnepekhez kapcsolódó sváb szokásokat természetes módon tegyük a gyermekek életének részévé. Az óvónő lehetőség szerint hívja meg a csoportba azokat az embereket, akik őrzik a hagyományokat. Szervezze meg, hogy a gyerekek régi fényképeket nézegethessenek, elbeszélések 25

26 nyomán ismerjék meg nagyszüleik, dédszüleik gyermekkorát, tanuljanak tőlük sváb mondókákat, dalos játékokat, mozgásos játékokat. Az óvónő látogasson el a gyermekekkel a faluházba, meséljen saját szülei, nagyszülei gyermekkoráról, játékairól. Az osztrák Nickelsdorf község óvodájához fűződő partnerkapcsolatot a nemzetiségiségi nevelés bővítésére kell kihasználni Nemzetiségi óvodai nevelés irányelvei A nemzetiségi óvodaként a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítottuk ki, a tartalmakhoz felhasználtuk a nemzetiségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés magába foglalja a nemzetiségi hagyományok, szokások továbbörökítését, valamint a nemzetiségi identitás megalapozását és fejlesztését. Az óvoda mindkét nyelv, a nemzetiség nyelve és a magyar nyelv fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül, a hangsúly a nemzetiségi nyelv fejlesztésén van. A két nyelv használatának aránya a pedagógiai programban került meghatározásra, tekintettel a gyermekek nyelvismeretére. Célunk és feladatunk, hogy a gyermekek ismerjék meg a nemzetiségi nyelv zeneiségét, hangulatát. A gyermekekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a nemzetiségi kultúra és nyelv iránt. Életkori sajátosságuknak és egyéni képességeiknek megfelelően forduljanak érdeklődéssel a német nemzetiség hagyományai, szokásai felé. Szeressék meg és a mindennapi játéktevékenység során, játsszák szívesen, érezzék sajátjuknak a régi sváb gyermekjátékokat. Egyre bővülő kommunikáció révén, készüljenek fel a német nyelv iskolai tanulására. Feladat: A nemzetiségi nevelés feltételeinek megteremtése. Az óvodai tevékenységek során az utánzáson alapuló nyelvelsajátítás és hagyományápolás lehetőségének biztosítása. 26

27 Az óvoda és óvoda udvar berendezése során biztosítani kell a nemzetiségi életet idéző, óvodában használható eszközök, játékok jelenlétét. A gyerekek az óvónő irányításával maguk is készítsenek régi kultúrát idéző játékokat - rongybaba, rongylabda stb. Német mese és verseskönyvek, kazetták, cd-k, képességfejlesztő játékok tegyék színesebbé a tárgyi környezetet. A nemzetiségi nevelés eredményessége érdekében minden gyermekcsoportban biztosítani kell nemzetiségi óvodapedagógusi végzettséggel rendelkező óvónő jelenlétét. Fontos, hogy az óvónő szeresse a német nyelvet, ismerje és érezze sajátjának a szokásokat, tisztelje a hagyományokat. Szeretettel, pedagógiai hozzáértéssel közvetítse azt a gyerekek számára. A falu jellemzője, hogy a nemzetiségi nyelvet már csak néhányan beszélik. A gyerekek többnyire nem beszélik sem a sváb, sem a német nyelvet, amikor az óvodába kerülnek. A nyelv megismertetésére a játéktevékenységet és a nap folyamán rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzeteket kell kihasználni. Programunk tartalmát az évszakok változásához kötődő néphagyományok és népszokások képezik, lehetőséget nyújtva arra, hogy az ünnepekhez kapcsolódó sváb szokásokat természetes módon tegyük a gyermekek életének részévé. Az óvónő lehetőség szerint hívja meg a csoportba azokat az embereket, akik őrzik a hagyományokat. Szervezze meg, hogy a gyerekek régi fényképeket nézegethessenek, elbeszélések nyomán ismerjék meg nagyszüleik, dédszüleik gyermekkorát, tanuljanak tőlük sváb mondókákat, dalos játékokat, mozgásos játékokat. Az óvónő látogasson el a gyermekekkel a faluházba, meséljen saját szülei, nagyszülei gyermekkoráról, játékairól. Az osztrák Nickelsdorf község óvodájához fűződő partnerkapcsolatot a nemzetiségiségi nevelés bővítésére kell kihasználni. 27

28 A fejlődés eredménye óvodáskor végére A nevelés eredményeként a gyermekek tudják és természetesnek tartják, hogy az óvodában a német nyelv is körülveszi őket. Örömmel élik meg a nemzetiségi hagyományokat felidéző ünnepeket, alkalmakat. Sok német nyelvű éneket, mondókát, játékot ismernek. Örömmel éneklik és mondogatják azokat. Egyéni fejlettségüknek megfelelően megértik az óvodai élet során adódó kommunikációs helyzetekben a német nyelvű kifejezéseket. IV. A PROGRAM NAPIRENDJE A csoportban az óvónők dolgozzák ki a gyermekek számára leginkább ideális napirendet. A napirendek kidolgozásához az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: A gyermekekre nagy hatással van a feszültségtől mentes együttlét, az örömteli hangulat, az óvónő érzelemgazdagsága, az óvoda egész életének átgondoltsága. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekek számára. Tervezésnél az óvónő vegye figyelembe a gyermekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükségletet. Egész nap során érvényesüljön a folyamatosság, rugalmasság. A napirend tükrözze, hogyan épülnek egymásra a különböző tevékenységek. Határozza meg az egyéni fejlesztéseket. A napirendben külön időpontot jelöljön meg a gyermekek rendszeres edzésére, a mindennapos, szervezett, tervezett, mozgásos lehetőségeire. A testnevelés foglalkozásokat úgy kell tervezni, hogy a tornaterem kihasználtsága optimális legyen. Séták tervezésénél fontos, hogy a felnőtt kíséret biztosítható legyen. A gyermekek délutáni pihenése élettani szükséglet. A délutáni alvás időtartama 1,5-2 óra. 28

29 Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal elősegíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, valamint az óvodapedagógusok által készített- nem kötelező- feljegyzések, dokumentumok is szolgálják Javaslat a gyermekek napirendjének elkészítéséhez: 6,15-10,30 Szabad játék a csoportszobában Testápolás, tízórai Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A külső világ tevékeny megismerése Részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján Verselés, mesélés, Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Német nyelvi kommunikáció fejlesztése Mozgás, mindennapos mozgás Munkajellegű tevékenységek 10,30-11,30 Játék a szabadban Séta Énekes játékok az udvaron Mozgás 29

30 11,30 15,15 Munkajellegű tevékenységek Ebéd Testápolási tevékenységek Pihenés, alvás mesével, altatóval Uzsonna 15,15-16,30 Szabadjáték a csoportszobában vagy a szabadban, egyéni fejlesztések Időjárástól függően a tevékenységeket az udvaron szervezzük. Június 1-től augusztus 31-ig nyári napirend szerint működik a csoport. Játék és szabadidős tevékenység Étkezés Pihenés Öltözködés, tisztálkodás június 1. augusztus óra 1 óra 2 óra 1 óra 4.2 Javaslat a hetirendhez Hetirend A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirendben a tevékenységi formák megválasztásának időpontját és tartalmát az óvónő és a tevékenységek rendszere határozza meg. A hetirend általános tartalma és maximális időkeretei A hét napjai Hétfő Mindennapos tevékenységek Mozgás, Mese-vers német Naponta 5-35 perc, nincs meghatározott napja. Az aktuális témától függően változhat. Külső világ tevékeny megismerése, matematika 30

31 Kedd Szerda Csütörtök Péntek Mozgás, Mese-vers német Mozgás, mese-vers német Mozgás, mese-vers német Mozgás, mese-vers német Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás - Testnevelés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Verselés, mesélés A hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A különböző tevékenységek az egész nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, foglalkozásokon, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az életkortól függetlenül naponta biztosítjuk a rendszeres mozgás lehetőségét, szorgalmazzuk a mindennapos mozgást. V. AZ ÓVODAI ÉLET PROGRAMJAI ÉS A NEVELŐTESTÜLET FELADATAI 5.1. Népi és óvodai hagyományok ápolása, népszokások, ünnepeink A program a magyar népi és a pusztavámi hagyományok megőrzését, a népi kultúra ápolását egyaránt feladatának tekinti. A kétnyelvűség mellett felvállalja, hogy őrzi mindkét nép hagyományait. A kisgyermekek nevelésébe beépíti mindazokat az értékeket, amelyek számukra érthetőek és megőrzésre érdemesek. Az óvónőnek feladata, hogy olyan légkört teremtsen, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves része a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvözve tovább él a népi kultúra, és korunk gyermekei is megtalálják benne a szépséget, örömöt, követendőt. 31