MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ BGBMU11NLC

Átírás

1 MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ BGBMU11NLC

2

3

4

5

6 Egyenes vonalú felületek sík henger kúp Csavarfelület

7 FORGÁSFELÜLET KELETKEZÉSE tengely meridián (leírógörbe) A meridián síkgörbe!

8 A leírógörbe pontjai forgáskor paralellköröket írnak le A tengelyen átmenő síkok a felületet egy-egy meridiánban metszik Torokkör: a környezetében legkisebb sugarú paralellkör Ekvátorkör (egyenlítőkör): a környezetében legnagyobb sugarú paralellkör

9

10 FORGÁSFELÜLETEK Forgáskúp Forgáshenger Gömb Körgyűrű tórusz

11 forgáshenger forgáskúp Zárt körgyűrű (tórusz) Nyitott körgyűrű (tórusz)

12 Kontúr alkotó képe Forgáskúp ábrázolása

13 Felületi vonalak és pont felvétele Kontúr képe alkotó kontúr nem látszik látszik

14 Forgáshenger ábrázolása

15 Felületi vonalak és pont felvétele

16 Gömb ábrázolása, felületi vonalak és pontok felvétele

17 Tórusz ábrázolása, felületi vonalak és pontok felvétele

18 Forgáskúp döfése főegyenessel e

19 Gömb döfése főegyenessel e

20 Henger döfése egyenessel e

21 A forgáskúp síkmetszetei (kúpszeletek) A metszősík és a tengely szöge a kúpfélszögnél: nagyobb egyenlő kisebb A kúp csúcsán átmenő metszősík A kúp csúcsán nem átmenő metszősíksík

22 Ellipszisben metszett kúp modellje

23 Parabolában metszett kúp modellje

24 Hiperbolában metszett kúp modellje Kihegyezett ceruza

25

26 A forgáskúp síkmetszetei tehát: A csúcson átmenő sík alkotót metsz ki A tengelyre merőleges sík kört metsz ki A tengellyel a félkúpszögnél nagyobb szöget bezáró sík ellipszist metsz ki e A tengellyel a félkúpszögnél kisebb szöget bezáró sík hiperbolát metsz ki h A tengellyel a félkúpszöggel egyenlő szöget bezáró sík parabolát metsz ki p

27 Forgáskúp metszése a csúcsponton átmenő síkkal

28 Forgáskúp metszése a csúcsponton átmenő síkkal (Kedvelt zh kérdés!)

29 Forgáskúp metszése a csúcsponton nem átmenő síkkal KISTENGELY A síkmetszet ellipszis! NAGYTENGELY VÉGPONTJAI

30 Forgáskúp metszése a csúcsponton nem átmenő síkkal A síkmetszet ellipszis Az ellipszis nagytengelye vetítéssel megszerkeszthető Az ellipszis tengelyei merőlegesek és felezik egymást A kistengelyt is meg tudjuk szerkeszteni

31 Ellipszisszerkesztés kétkörös módszerrel Elv: az ellipszis a kör képe

32 R sugarú kör alkotó

33

34 A feladatlap METSZŐSÍK GÖMB KÚP

35 1. Az x 1,2 tengely felvétele

36 A gömb szeletelése

37 1. A gömb elmetszése egy horizontális segédsíkkal SZELETELŐSÍK

38 2. A (zöld) metszősík, a (kék) segédsík és a (piros) gömb metszéspontjának kijelölése

39 3. A metszéspont első képének szerkesztése

40 3. A metszéspont első képének szerkesztése

41 4. Újabb (kék) horizontális metszősík kijelölése

42 5. A gömbből kimetszett (piros) kör második képének ábrázolása

43 6. A (piros) metszetkör első képének ábrázolása

44 7. A (piros) metszetkör és a (zöld) metszősík metszéspontjainak ábrázolása

47 8. Összefoglalás: a forgástest síkmetszetének eddig megszerkesztett pontjai

48 9. A gömb szeletelésének folyamatos ismétlése

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59 A kúp szeletelése

60

61

62

63

64

65

66

67

68

69

70 A metszésvonal megrajzolása

71

72 A metszésvonal ellipsziseinek teljes formája

73 A metszésvonal ellipsziseinek teljes formája

74 A rajz kihúzása a láthatóság figyelembevételével

75

76 A rajz végleges képe a rajzlapon

77 A FELADATLAP

78 FORGÁSFELÜLETEK ÁTHATÁSA HENGER TÓRUSZ

79 KÚP ÉS HENGER ÁTHATÁSA

80 HENGER - HENGER ÁTHATÁSA

81 tagolóvonal

82 SZELETELŐMÓDSZER

83 SEGÉDGÖMBÖS MÓDSZER Metsződő forgástengelyek

84

85

86 MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS

87 EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD ALULNÉZET BALNÉZET JOBBNÉZET HÁTULNÉZET ELÖLNÉZET (FŐNÉZET) FELÜLNÉZET

88 EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD ELÖLNÉZET

89 EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD FELÜLNÉZET

90 EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD BALNÉZET

91 EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD JOBBNÉZET

92 EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD ALULNÉZET

93 EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD HÁTULNÉZET

94 EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD

95 AMERIKAI VETÍTÉSI MÓD balnézet felülnézet jobbnézet Jele: hátulnézet alulnézet

96 ÁBRÁZOLÁSI EGYSZERŰSÍTÉSEK

97 Nézési irányt mutató nyíl módszere Nincs hely a felülnézetnek!

98 Nézési irányt mutató nyíl módszere Rajzoljuk ide!

99 Nézési irányt mutató nyíl módszere B B Azonosítani kell!

100 ÁTHATÁSOK EGYSZERŰSÍTETT ÁBRÁZOLÁSA valós egyszerűsített valós egyszerűsített

101 Elméleti áthatások rajzolása tagolóvonalak

102 Szimmetrikus tárgy ábrázolása

103 túlnyúlás

104 Törésvonallal megszakított ábrázolás A hosszú, információt nem tartalmazó részt elhagyjuk

105 Résznézet A résznézet a helyére került, jelölni nem kell A teljes nézet sem adna több információt

106 Résznézet a nézetrendtől eltérő elhelyezéssel Torzulna a vetület

107 Helyi nézet Reteszhorony Hornyos furat

108 Kiemelt részlet

109 Ismétlődő alakzatok ábrázolása

110 Különleges ábrázolások Sík felület Csatlakozó alkatrész Eredeti körvonal

111 Üreges tárgy ábrázolása Nézet Furat, horony szaggatott

112 Ábrázolás metszetekkel

113 Ábrázolás metszetekkel Kerülendő!

114 Vonalkázás (sraffozás) Vékony vonal Dőlésszög 45 o a kontúrhoz Sűrűség 1-10 mm, minimum 2 x vastagvonal Egy alkatrész metszetei azonosan sraffozandók

115 Vonalkázás (sraffozás) Csatlakozó alkatrészek vonalkázása: különböző irányú különböző sűrűségű

116 Vonalkázás (sraffozás) 0.7 mm rés Nagy felületeket elegendő a kontúrvonal mentén vonalkázni. Vékony keresztmetszeteket feketíteni kell.

117 ANYAGFAJTA JELÖLÉSE

118 A metszősík nyomvonalának jelölése szimmetriasík Nem kell jelölni a nyomvonalat, ha: a metszősík szimmetriasík, csak egy metszet készül a tárgyról, a metszetet a vetületrendnek megfelelően helyezzük el.

119 A metszősík nyomvonalának jelölése azonosítás azonosítás nyomvonalak Jelölni kell a nyomvonalat, ha: a metszősík helye nem egyértelmű, vagy több metszősík van.

120 METSZETEK FAJTÁI Egyszerű metszet egy metszősík teljes metszet félmetszet félnézet-félmetszet kitörés Összetett metszet több metszősík lépcsős metszet befordított metszet

121 Teljes metszet Vetítési irányban elhelyezett metszet Nem vetítési irányban elhelyezett metszet

122 Teljes metszet elforgatva A-A Nem vetítési irányban elhelyezett, elforgatott metszet. Az elforgatást nem kell jelölni!

123 Félmetszet

124 Félnézet-félmetszet Nézet Metszet Látható él nem eshet a szimmetriatengelyre!

125 Kitörés törésvonal

126 Lépcsős metszet törésvonal

127 Lépcsős metszet Metszethatárok törésvonallal jelölhetők. A vonalkázás eltolható. 3 metszősík van

128 Befordított metszet beforgatás Egymást metsző metszősíkok

129 SZELVÉNY RAJZOLÁSA SZELVÉNY: csak a metszősíkba eső keresztmetszet

130 Széteső szelvények

131 SZELVÉNY RAJZOLÁSA A széteső szelvényrészeket össze kell kötni!

132 Szelvény rajzolása vetületen kívül

133 Szelvény rajzolása vetületen kívül Vastag vonallal A nézet közelében, pontvonallal azonosítva Más helyzetben, betűkkel azonosítva (lehet elforgatva is)

134 Szelvény rajzolása vetületen belül Vékony folytonos vonallal, vonalkázva Azonosításra nincs szükség.

135 Szelvény sorozat rajzolása Azonosítani kell, a szelvény helyzete nem egyértelmű!

136 Szelvény sorozat rajzolása Azonosításra nincs szükség, a szelvények helyzete egyértelmű.

137 A metszet kerülése Nem rajzolunk metszetet, ha nem mond többet, mint a nézet. csavar csapszeg Ék, retesz szegecs kitörés

138 Tárgyrészek nézetben hagyása Eredmény: szemléletesebb vetület fogaskerék fog borda küllő

139 A MÉRETMEGADÁS SZABÁLYAI

140 A MÉRETMEGADÁS JELEI

141 A méretmegadás alapsémája

142 A méretvonal Formája: vékony vonal (0,35 mm) Célja: a méretezett szakasz geometriai ábrázolása

143 A méretvonalak párhuzamosak a méretezett szakasszal

144 A méretvonalak nem metszhetik egymást

145 A méretvonalak távolsága a többi vonaltól

146 A méretvonalak végpontjainak lehetséges helyzetei

147 Méretvonalként nem használható vonalak

148 Íves felültek méretvonalai

149 A méret-segédvonal Formája: vékony vonal Célja: kivetített méretek jelzése

150 Méret-segédvonal változatok

151 A méretvonal-határoló

152 Méretvonal-határolók változatai

153 A nyíl szokásos formája

154 A nyíl elhelyezési lehetőségei

155 A nyíllal fedésben lévő rajzi elemek ábrázolása

156 A mutatóvonal Formája: vékony vonal (0,35 mm) Célja: a kiemelt szöveg (méret) helyzetének jelölése

157 A mutatóvonal alakja

158 A mutatóvonal elhelyezésének változatai

159 A méret felirata Betűnagyság: 3,5 mm Méretek mértékegysége: mm Mértékegység nem írandó ki A szöveg (méretszám) a méretvonal felett, középen, balról jobbra, vagy alulról felfelé legyen olvasható

160 A szöveg elhelyezésének változatai I.

161 A szöveg elhelyezésének változatai II.

162 Az alkatrész alakjára utaló jelek

163 Hengeres, lekerekített és négyzetes hasáb alakú alkatrészek

164 Gömbfelületű és íves alkatrészek

165 Megengedhető egyszerűsítések

166

167

168

169 MÉRETHÁLÓZATOK

170 A mérethálózatok általános jellemzése Fogalma: rajz méretmegadásainak összessége Alapelvei: Minden méret egyszer megadandó Egy méret csak egyszer adható meg Zárt méretlánc alkalmazása tilos A mérethálózat legyen áttekinthető

171 A mérethálózat igazodjon a gyártás technológiájához

172 A mérethálózat igazodjon az ellenőrző mérések menetéhez

173 A méretek fajtái Funkcionális méretek: számértékét fontos betartani Nem funkcionális méretek: nem baj, ha kissé pontatlan Tájékoztató méretek: kiadódó méret (gyártás alapját nem képezheti)

174 A mérethálózatok fajtái

175 BÁZISTÓL INDULÓ MÉRETHÁLÓZATOK

176 A bázistól induló mérethálózat változatai

177 A bázis kiválasztásának szempontjai

178 Bázis: az alkatrész működése miatt fontos felület

179 Bázis: az alkatrész működése miatt fontos szimmetriatengely

180 Bázis: az alkatrész valamely fő méretének határoló vonala

181 A mérethálózat elhelyezésének szempontjai

182 A méreteket a legjellemzőbb vetületen kell megadni

183 Egy geometriai egységet alkotó méretcsoportot lehetőleg ugyanazon a vetületen adjuk meg

184 Összeállítási rajzon a különböző alkatrészek mérethálózata lehetőleg alkosson elkülönülő csoportokat

185