1. Rajztechnikai alapismeretek

Átírás

1 1. Rajztechnikai alapismeretek 1.1. Mőszaki rajzeszközök és használatuk A jó színvonalú rajzi munka feltétele a megfelelı minıségő és állapotú eszköz, ez a megállapítás mőszaki rajz készítésére is vonatkozik. A legfontosabb rajzeszközökrıl és azok helyes használatáról adunk rövid leírást. RAJZLAP. A mőszaki rajzlapok több méretben készülnek. A kiindulási méret az A0-lal jelölt rajzlap, melynek méretét az alábbi táblázat tartalmazza. Az A0-ás rajzlap területe 1 m 2, a további rajzlapok ennek a rajzlapnak a felezésébıl származtathatók. Így az oldalhosszak aránya rendre 2. Jelölés Méret [mm] Keret [mm] A A A A (5) A (5) 420 mm mm rajzlap keret 1.1. ábra Az 1.1. ábra egy A3-as rajzlapot szemléltet 10 mm-es kerettel. Rajzoláskor ügyeljünk arra, hogy a mőszaki rajzlap széle ne sérüljön meg, az esetleges hibák javításakor (radírozás) ne szakadjon el. A kereskedelmi forgalomban kapható sokfajta papírlapok közül a jobb minıségőt válasszuk, melyen a ceruzával/tussal szépen lehet dolgozni. 5

2 CERUZA. Szerkesztéshez és kihúzáshoz grafitbetétes ceruzát használunk. A grafitbetét keménysége alapján csoportosíthatjuk a ceruzákat az alábbiak szerint. Jelölés Keménységi fokozat Használat Vonalvastagság 2H kemény szerkesztéshez, vékony vonal húzásához (finomabb) ~0.25-ös H kemény szerkesztéshez, vékony vonal húzásához (erısebb) ~0.25-ös HB átmeneti íráshoz, rajzoláshoz ~0.35-ös B puha kihúzáshoz, vastag vonal húzásához (finomabb) ~0.7-es 2B puha kihúzáshoz, vastag vonal húzásához (finomabb) ~0.7-es Mindig ép, kihegyezett ceruzát használjunk. A faragást célszerően éles faragóval végezzük. Mőszaki rajz készítéséhez használhatunk töltıceruzát is ( Rotring ), melynek elınye, hogy ezek adott betétmérettel készülnek (0.25, 0.35, 0.5, 0.7). A betétek beszerzésekor ügyeljünk arra, hogy a grafitszál keménysége passzoljon a méretéhez, például a 0.7-es mérető betétbıl a 2B-s javasolt, míg a 0.25-ös betét keménysége legalább H-s legyen (1.2. ábra)! 1.2. ábra TUS. Adott feladatok esetében a ceruzával kiszerkesztett, kihúzott rajzokat tussal is ki kell húzni. Ezt úgy tesszük, hogy a mőszaki rajzlapra ragasztószalag segítségével felerısítjük a rendszerint ugyanolyan mérető pauszpapírt (a pauszpapírt elmozdulásmentesen kell rögzíteni). Az áttetszı pauszpapíron kirajzolódik a ceruzás rajz, melyet a megfelelı mérető tuskihúzóval át tudjuk húzni. A tuskihúzóba való tintát ne hígítsuk. A csıtoll készletet rendszeresen karban kell tartani a kiszáradást megelızendı. A csıtollat mindig húzzuk, sohasem toljuk. RAJZTÁBLA. Fa anyagú rajztáblát és mőanyag rajzgépet használhatunk (1.3. ábra). A rajztáblát A2-es méretben, a rajzgépet A3-as méretben használjuk. A fa rajztáblát fejesvonalzóval vagy damilos rögzítés segítségével orsós vezetıvonalzóval használhatjuk sikeresen. A rajzgép esetében az adott táblához tartozék a vízszintes elrendezéső hosszvonalzó. A pontos munkához jól illeszkedı vonalzókat használjunk. A rajzlapot mindig rögzítsük a rajztáblán ragasztószalag vagy rajzszög segítségével. A ragasztószalag nem akadályozza a vonalzó mozgását, ezért ennek használata könnyebb. 6

3 Rajzlap Rajztábla 1.3. ábra VONALZÓK. Használatosak a és a 45 -os derékszögő vonalzók (1.4. ábra) és az egyenes vonalzó. A mőanyag vonalzókat rendszeresen kell tisztítani szappanos vízben, így tudunk tisztán dolgozni. (Alternatív megoldás: papírcsíkot ragasztani a vonalzó aljára) ábra KÖRZİ. Körívek, körök rajzolására körzıt használunk. A körzı grafithegyét ék alakúra kell csiszolni, a nagyobb pontosság kedvéért. A körzı grafithegye és a tő egyformán nyúljanak ki a körzıszárból. Célszerő olyan körzıt beszerezni, amelyre egy kis befogóegység segítségével csıtollat, vagy különbözı keménységő ceruzát be tudunk fogni (1.5. ábra). Kis mérető körök rajzolásához alkalmazzunk nullkörzıt, amelyet pontosan és fixen be tudunk állítani. BETŐSABLON, EGYÉB SABLONOK. A mőszaki rajzot mindig szöveges információval kell kiegészíteni, címmel, szövegmezıvel kell ellátni. Ezek kivitelezésében segít a betősablon, amely az adott betőméretnek megfelelı szabványos betőket és számokat tartalmazza (1.6. ábra). A szükséges betőméretekben kapható (0.25, 0.35, 0.7-es). Ezeket általában töltıceru ábra 7

4 zával és csıtollal tudjuk használni. A betősablont érdemes a vízszintes vezetıvonalzó mentén eltolva használni, így a betősor egy vonalban lesz ábra Az ívek, görbék rajzolásához elengedhetetlenek a görbevonalzók, melyekkel viszonylag elég pontosan lehet görbepontokra görbét illeszteni (1.7. ábra). Olyan íves részt kell keresni a görbevonalzón, amely lehetıség szerint a szomszédos görbepontokra is illeszkedik. Szakaszosan haladva használjuk, ügyelve arra, hogy a görbén ne keletkezzenek töréspontok (1.8. ábra). Lehetıség szerint a görbevonalzót legalább négy pontra illesztve húzzuk ki a görbeívet ábra 1.8. ábra 8

5 1.2. Vonalak, betők A MŐSZAKI RAJZ VONALTÍPUSAI, ALKALMAZÁSAI ÉS MÉRETEI. A mőszaki rajzban alkalmazott vonalfajtákat, alkalmazásait és azok méreteit ismertetjük. Folytonos vonal: - látható eredményvonal, 0.7-es; - adott vonal, 0.35-ös; - képsíktengely, axonometrikus tengelykereszt, axonometriában a takart él, méretvonal, méretsegédvonal, 0.25-ös. Szaggatott vonal: - nem látható eredményvonal vetületen, 0.35-ös; - szerkesztı vonal, 0.25-ös. Pontvonal: - szimmetriatengely, 0.25-ös (a szakasz hossza 8-10 mm). Kétpontvonal: - hajtásél, 0.25-ös (a szakasz hossza 8-10 mm); Pontsorvonal: - rendezıvonal, 0.25-ös (ceruzával vékony folytonos vonal); Nullkör: Nyíl: - adott pont, 0.25-ös átmérı mm; - méretvonal, mutatónyíl, 0.25-ös (15 -os, hossza 5 mm). Tusos kihúzáskor célszerő a következı sorrendet betartani: tengely- és középvonalak, pontvonalak; körök, körívek, görbék; vastag vonalak; szaggatott vonalak; méretvonalak, méretszámok; metszeti vonalazás, szövegmezı, feliratok. BETŐK. A mőszaki rajzon elhelyezett feliratoknak kötött szabályai vannak, melyrıl szabvány is rendelkezik. Az általunk használt betők 7 és 3.5 mm magasságúak, ez egyben az írásnagyságot (h) is adja. Ennek tized része a vonalvastagság (d) tehát 0.35 és 0.7 mm. A betők konkrét méreteit és az egymáshoz viszonyított távolságokat az 1.9. ábra tartalmazza a 10-es betőnagyságra vonatkozóan. Mindegyik betőalak lehet álló vagy 75 -ban dılt. Általános elhelyezési méretek: betők közötti távolság: 2d; szóköz: 6d; sorköz: 17d. A ábrán a mőszaki rajzban és a mérnöki gyakorlatban alkalmazott görög betők szabványos írásképét és elnevezését láthatjuk. 9

6 1.9. ábra 10

7 1.10. ábra ábra Az ábrán néhány bető és szám írásának kihúzási irányát is jelöltük. 11

8 MINTAOLDAL ÉS RAJZLAPGYŐJTİ. A mőszaki rajzok feliratozását A3-as méretben az alábbi nagyon leegyszerősített formában végezzük (1.10. ábra). Minden rajzon feltüntetjük a rajz címét (itt: Mintaoldal, középre igazítottan, betőméret h = 7 mm), készítıjét és szakját, csoportszámát (itt: Tóth Károly fmh. 2.cs., betőméret h = 3.5 mm) és kerettel (lapszéltıl 10 mm, vastagsága 0.7 mm) látjuk el az elkészült rajzot. Mintaoldal Tóth Károly fmh. 2.cs ábra Az elkészített és beadott rajzok tárolására az ábrán bemutatott, félbehajtott A2-es mérető rajzlapgyőjtı (mappa) szolgál. 120 mm A tantárgy neve ( h= 2-es betőméret) 50 mm Hallgató adatai ( h= 1-es betőméret) ábra 12