MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS ALAPJAI

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS ALAPJAI"

Veronika Budai
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS ALAPJAI 1

2 Műszaki ábrázolás célja, fogalma Célja: Egységes ábrázolási szabályokon keresztül megértés és párbeszéd a tervező és a kivitelező között Fogalma: Műszaki rajznak nevezzük azokat a rajzokat, amelyek egyezményes jelölési módszerekkel műszaki megoldásokat, információkat közvetítenek 2

között Fogalma: Műszaki rajznak nevezzük azokat a rajzokat, amelyek

3 Műszaki rajzok fajtái A műszaki élet egyes szakterületein speciális ábrázolási módokat alkalmaznak. Ezért ezeket a szakterületnek megfelelően nevezték el: A gépipar területén használatos műszaki rajzot géprajznak, az építőipar rajzait építészeti rajznak, a villamos ipar rajzait pedig villamos rajzoknak nevezzük. 3

Ezért ezeket a szakterületnek megfelelően nevezték el: A gépipar területén

Géprajzok elnevezése A géprajzok elnevezése utalhat a rajz kidolgozási módjára (vázlat, szerkesztett rajz, ceruzarajz, tusrajz) céljára (elvi rajz, technológiai rajz, műhelyrajz) tartalmára

4 Géprajzok elnevezése A géprajzok elnevezése utalhat a rajz kidolgozási módjára (vázlat, szerkesztett rajz, ceruzarajz, tusrajz) céljára (elvi rajz, technológiai rajz, műhelyrajz) tartalmára (alkatrészrajz, összeállítási rajz) A gyártás rajzi dokumentuma a műhelyrajz, amely tovább bontható alkatrészrajzra és összeállítási rajzra. Az alkatrészrajz egyetlen alkatrész gyártási adatait tartalmazza, az összeállítási rajz pedig a szereléshez, működtetéshez ad információt. 4

rajz) A gyártás rajzi dokumentuma a műhelyrajz, amely tovább bontható alkatrészrajzra és összeállítási rajzra.

5 Szabványosítás Célja: a műszaki, gazdasági tevékenység területein a lehető legjobb megoldások keresése, egységes megoldási módok meghatározása és ezek következetes alkalmazása. (lásd: a Pannónia motor esete a svédekkel) Eredménye: A szabványosítás eredményei a szabványok, amelyek előírják a termékek megnevezését, tulajdonságát, minőségi jellemzőit, választékát. A szabvány tartalmazza még a műszaki követelményeket és a fogalom meghatározásokat. 5

(lásd: a Pannónia motor esete a svédekkel) Eredménye: A szabványosítás eredményei a szabványok, amelyek előírják

6 Szabvány típusai Országos szabványok (MSz ISO, DIN, EN) az adott ország gazdaságának minden területén kötelező az alkalmazásuk Ágazati szabványok minisztériumok az általuk irányított területre adják ki Házi vagy vállalati szabványok gazdálkodó egységek vezetői által kibocsátott szabvány, előírás Műszaki irányelvek műszaki tapasztalatok felhasználására szóló útmutatók, alkalmazásuk nem kötelező kvázi ajánlás 6

Házi vagy vállalati szabványok gazdálkodó egységek vezetői által kibocsátott szabvány, előírás Műszaki

7 Szabványok jelölései Szervezetek: ISO: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ajánlásokat dolgoz ki a tagországok saját szabványainak meghatározásához MSZ: Magyar Szabványügyi Testület magyar szabványok kidolgozásával, módosításával, visszavonásával, érvényességével, értelmezésével foglalkozó szervezet DIN: Deutsches Institut für Normung (magyarul: Német Szabványügyi Intézet) 7

magyar szabványok kidolgozásával, módosításával, visszavonásával, érvényességével,

8 Szabványok jelöléseinek jelentése MSz - elsősorban a hazai érvényességű szabványokhoz használatos. MSz EN - az európai szabványok magyar kiadásánál használatos. MSz ISO - az ISO szabványok magyar kiadásánál használatos. MSz EN ISO - használatos, ha a szabvány európai szabványként is átvett. 8

MSz EN - az európai szabványok magyar kiadásánál használatos.

9 Szabványosítás a műszaki ábrázolásban 9

10 Rajzlap méretek: a b = b a / 2 a b = 2 a b = 1 2 m 10

11 Rajzlap elrendezések 11

12 Méretarány: Nagyítás Kicsinyítés Változatlan (valós) méret M 2:1, M 5:1, M 10:1, M 20:1, M 50:1, M 100:1 M 1:2, M 1:5, M 1:10, M 1:20, M 1:50, M 100:1 M 1:1 12

13 Vonalvastagságok: Két vonalvastagság kötelező: vastag, vékony. Vastag Vékony 0,5 mm 0,18 mm 13

14 Vonaltípusok: Folytonos Szaggatott Pontvonal Kétpont-vonal 14

15 Jellegzetes vonaltípus, vonalvastagság párosítások Folytonos, vastag Kontúrok, látható élek. Folytonos, vékony Szaggatott, vastag Törésvonal, méretvonal, sraffozás. Nem látható élek. Szaggatott, vékony Nem látható élek. 15

Folytonos, vékony Szaggatott, vastag Törésvonal,

16 Jellegzetes vonaltípus, vonalvastagság párosítások Pontvonal, vastag Hõkezelt felületek. Pontvonal, vékony Középvonal, lyukkör. Kétpontvonal,vékony Mozgó alkatrészek szélső helyzetei. 16

17 Szabványos vonalvastagságok A műszaki rajzokon csak kötött (MSZ ISO 5457:1992 szerinti) egymáshoz illeszkedő vonalvastagságok alkalmazhatók. Ennek egy egyszerűsített táblázata: 17

18 Egy műszaki rajz 18

19 Műszaki ábrázolás Képek és jellemzőik 19

20 Vetítési módok műszaki ábrázoláskor Tárgy Képsík P Tárgy Képsík Párhuzamos vetítés Centrális vetítés 20

21 Távlati (perspektivikus) kép Látás: az emberi szembe érkező fénysugarakból keletkező kép. Távlati kép: az, amit a szemünkkel közvetlenül érzékelünk. A távlati képen az egyirányú párhuzamosok a horizont vonalán elhelyezkedő un. iránypontba futnak be (ez lehet a szemünk is), s csak a horizonttal párhuzamos és az arra merőleges vonalak nem torzulnak, nem tartanak össze. 21

22 Axonometrikus kép Jellemzője, hogy azon az élek nem tartanak össze és a távolságok egyenlősége a rajzról leolvasható. Az ábrán a hasáb, a gúla, a henger és a kúp axonometrikus képe látható. 22

23 Egyméretű axonometria Izometrikus axonometriában rövidülés egyik irányban sincs, tehát pl. kocka esetében mindhárom tengelyre (a valós) ugyanazon él hosszúságokat kell felmérni. 23

24 Kétméretű axonometria A dimetrikus axonometriában (műszaki tengelykereszt) a test arányának a torzulása a legkisebb a valósághoz képest. Egy függőleges és két ferde tengelyből áll. 24

25 Ferdeszögű axonometria A Kavalier axonometriában a tengelyek közül kettő merőleges, a harmadik velük 135 -os szöget zár be. A ferde tengely irányában a méreteket felezni kell. Alkalmaznak balos és jobbos tengelyrendszert. 25

26 Vetületi ábrázolás Vetítõsugár A Tárgy B A Kép B D C D C Képsík A vetületi ábrázoláshoz párhuzamos, a képsíkra (vetítősíkra) merőleges vetítősugarakat használunk. A képet keletkezés módja miatt vetületnek nevezzük. A vetületek a tárgyak méretarányosan megszerkesztett képei. 26

27 Nézet A tárgy külső felületének a képsíkra merőlegesen rávetített képe. 27

28 Európai nézetrend 28

29 Amerikai nézetrend 29

30 Példa a nézetek elhelyezésére Elölnézet Balnézet Felülnézet 30

31 Műszaki rajz készítésének célja Gyártás Szerelés Karbantartás Műszaki számítások Árkalkuláció Ajánlatadás Reklám Döntés előkészítés 31

32 Köszönöm a figyelmet! Az órának vége. END 32

33 Magyar autógyártás Az első licenc alapján készülő magyar kocsi 1904-ben indult, Phönix névvel, amit 1911-ig gyártottak is. Az első magyar tervezésű, és gyártású autónak Doxa volt a beceneve utalva az órák megbízhatóságára. A Magyar Királyi Posta 1903-ban írt ki pályázatot motoros postakocsira. A pályázatot Csonka János ( ) nyerte, aki a győri vagongyárban készítette el az első igazi magyar autót. Később ebből lett a Rába re elkészült az első autóbusz, amit Csonka János tervezett. Az 1920-as években beindult a fejlődés. A Mátyásföldön készülő Magomobilok, már hathengeres motorokkal készültek, és létezett már a Taxi. A Magosix modell 40 lóerős volt, és sorozatban gyártották. Sajnos a negyvenes évek végére megszűnt a személyautó gyártás, amit nem igazán tudott kárpótolni az Ikarus buszgyár, és a Rába Teherautógyár. A motorkerékpárok gyártása még 30 évig tartotta magát a Pannónia, és Csepel motorkerékpárokkal. 33

34 Egy kis technika történet Phönix 34

35 Egy kis technika történet Doxa 35

36 Egy kis technika történet Az első autóbusz 36

37 Egy kis technika történet Magosix 37

38 Egy kis technika történet RÁBA 38

39 Egy kis technika történet Az első Ikarus A Faros 39

Hasonló dokumentumok

54 481 01 1000 00 00 CAD-CAM

54 481 01 1000 00 00 CAD-CAM Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,