Műszaki függelék. Tartalom. Műszaki függelék. Műszaki függelék W.1. TK1_W_ _DE:TK1_W_ _DE.qxd :38 Oldal W.

Átírás

1 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.1 Tartalom Kötéstechnológiák.2 Az építési forma definíciói.4 Alapanyagok szigetelő anyagok.6 Alapanyagok fémek.8 Alapanyagok Áramterhelési görbe.9 Meghatározások, fogalmak, és CE-jelzés.10 Általános műszaki adatok.12 Elektronikai adatok.16 Szerelési útmutató.20 ATEX Ex-sorkapcsok.24 ATEX irányelvek.26 ATEX jelölések.27 ATEX keresztösszekötési útmutató.28.1

2 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.2 Kötési technológiák A kötéstechnika szabad megválasztása Húzókengyeles kötés Nyomókengyeles kötés IDC-technológia A eidmüller húzókengyel-rendszere optimálisan ötvözi az acél és a vörösréz specifikus tulajdonságait. A húzókengyel rendszer mindezideáig sok ezerszeresen bevált a eidmüller termékekben. Mind a húzókengyel, mind a rögzítőcsavar edzett acélból készül. A húzókengyel rendszerrel jön létre a szükséges kapcsolóerő. A húzókengyel a csatlakoztatandó vezetékeket a vörösrézből vagy a kiváló minőségű sárgarézből készült áramsínhez préseli. A eidmüller edzett húzókengyelével gáztömör, rezgésálló kapcsolat jön létre a vezeték és az áramsín között. A szabadalmaztatott nyomókengyeles csatlakozási rendszerrel a eidmül ler csavaros csatlakoztatási rendszert fejlesztett ki a nagy keresztmetszetű vezetékekhez. A vastag vezetékek kapocshelyre való - gyakran nehézkes - bevezetését megkönnyíti, hogy a csavaregység könnyen kivehető a kapocsból. A vezetéket ezután közvetlenül az áramsínre kell helyezni, és a csavaregység behelyezése után rögzíteni kell a vezetéket. Az IDC-technológia (Insulation Displacement Connection) a vörösréz vezetékek csatlakoztatásának olyan módja, melyhez nem szükséges a vezetékek előkészítése, nincs szükség csupaszolásra és krimpelésre. A vezetékek csatlakoztatásakor áthatolunk a vezeték szigetelésén és ezzel egyidejűleg létrejön az érintkezés a vezeték és az áramsín között. A eidmüller IDC-elv ez esetben éppúgy, mint a többi csatlakozási mód esetében, szétválasztja a mechanikai és az elektronikus funkciót. A rozsdamentes nemesacélból készült rugó az áramvezető sínt a vezetékekhez préseli, és ezáltal alacsony átmeneti ellenállást és gáztömör, rezgésálló kötést garantál. TOP kötés Húzórugós kötés A eidmüller TOP csatlakozó rendszere teljesíti a vezeték bevezetésének és a csavar kezelésének párhuzamosságával kapcsolatos követelmény. Bizonyos szerelési viszonyok között, például a beépített szekrényekben kis oldaltávolságoknál ez jelentős bekötési előnyökkel jár. A TOP csatlakozórendszer egyesíti az acél és a vörösréz specifikus tulajdonságait. Az edzett acél nyomókengyelen keresztül a vezetéket közvetlenül a vörösrézből vagy sárgarézből készült áramvezető sínhez préseljük. A nagy érintkezési erő gáztömör csatlakozást garantál a vezeték és az áramvezető sín között. A eidmüller húzórugós rendszer hasonlóan működik, mint a jól bevált húzókengyeles csatlakozás. A húzórugó esetében is megmaradt a mechanikai és elektronikus funkció szétválasztása. A kiváló minőségű, rozsda- és saválló acélból készült húzórugó a vezetékeket a galvanizált vörösrézből készült áramvezető sín felé húzza. A felületkezelt áramsínnek köszönhetően alacsony átmeneti ellenállás és magas fokú korrózióállóság jön létre. A húzórugó kiegyenlítő hatása következtében ez hosszú időre megmarad..2

3 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.3 Kötési technológiák A rezgésbiztonság elve Push In-technológia A Push In-technológiánál a lecsupaszított merev vezetéket ütközésig benyomjuk a kapocshelybe, és kész! Szerszám használata nélkül megbízható, rezgésálló, gáztömör kötés jön létre. Hajlékony vezetékek krimpelt érvéghüvellyel, illetve ultrahanggal tömörített vezetékek is minden probléma nélkül csatlakoztathatók. A nemesacél rugó garantálja a vezeték nagy kötéserősségét az áramsínen (réz-ón bevonatos). A vezeték kihúzó erő ebben az esetben még nagyobb, mint a húzórugós kötéstechnikánál. Egy acél házban található rugó és egy vezetékütköző gondoskodik az optimális bekötési feltételekről és a csavarhúzó vezetéséről a kioldás során. Húzókengyeles kötés A rögzítő csavar meghúzásakor keletkező erő hatására a felső csavarmenet átlapolása felfeszül, ezáltal ellenhatást gyakorolva a csavarra. A eidmüller húzókengyel-rendszer rezgésálló. A csatlakoztatott vezeték elemi szálainak esetleges elmozdulása, zömülése a eidmüller húzókengyel elasztikus viselkedése által kiegyenlítődik. A rögzítő csavar utánhúzására emiatt nincs szükség. Nyomókengyeles kötés A rögzítő csavar szára és a rugós nyomókengyel közötti d hosszkülönbség hatására a nyomókengyel elasztikusan deformálódik a csavar meghúzásakor. A nyomókengyel nagy nyomóereje hozza létre a rezgésbiztonságot és egyenlíti ki a csatlakoztatott vezeték elhelyezési jelenségeit. A rögzítőcsavar utánhúzása ezáltal nem szükséges. TOP-kötés A csavar meghúzásakor az acél nyomókengyel által kifejtett erő, úgy, mint a húzókengyelnél, a TOP csatlakozás csavarmenetének két felét széthúzza. Ezáltal fékező hatást fejt ki a csavarra, kiváló rezgésbiztonságot eredményezve..3

4 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.4 Az építési formák definíciói Az építési formák definíciói Földelő sorkapcsok Biztosítós sorkapcsok Emeletes elosztó sorkapcsok PE A földelő sorkapocs földelő (PE vezetékek bekötésére vagy elágaztatására szolgáló, egy vagy több kapocshellyel rendelkező szerkezeti elem. A részben szigetelt földelő sorkapcsok szigeteltek a szomszédos sorkapcsok feszültségvezető elemei felé, a részszigetelést zöld-sárga szín jelzi. Alkalmazási terület (IEC ) Ez a norma PE-funkcióval rendelkező földelő sorkapcsokra vonatkozik 120 mm2-ig, illetve PEN-funkcióval rendelkező kapcsokra 10 mm2-ig, melyek csavaros vagy csavar nélküli kapocshellyel rendelkeznek kerek, 0,2 mm2 és 120 mm2 közötti keresztmetszetű (AG 24/250 kcmil) rézvezeték bekötésére, áramkörök létrehozásához 1000 V AC 1000 Hz-ig vagy 1500 V DC-ig. A földelő sorkapcsokat a rézvezetékek és a rögzítőalátét közötti mechanikus és elektronikus kötés kialakításához használjuk. A biztosítós sorkapcsok biztosítóbetéttartó résszel rendelkeznek. A kisfeszültségű biztosítóbetétek fogadására alkalmas biztosítós sorkapcsok (D-rendszer) műszaki adatait az IEC , valamint a VDE része határozza meg. A berendezés-biztosító betétek fogadására alkalmas biztosítós sorkapcsok műszaki adatait az IEC írja elő. A berendezés-biztosítós sorkapcsokat egy bizonyos, a G-biztosítókra vonatkozó IEC n alapuló maximális teljesítményveszteségre tervezték. A sorkapcsokhoz mind különálló, mind csoportos elrendezés esetére megadjuk a maximális teljesítményveszteséget rövidzárlati vagy túláram védelem esetén. A többemeletes elosztó sorkapocs a rögzítőegységhez vezető, PE-kötéssel rendelkező külső-, nulla- vagy földelő vezetékek bekötésére szolgáló kapocshelylyel ellátott szerkezeti egység. Több, egymástól szigetelt kötési szinttel rendelkezik. Alkalmazási terület IEC / IEC DIN VDE (részben) Ezek a normák csavaros vagy csavar nélküli kötéstechnikájú, merev, többeres vagy hajlékony vezetékek bekötésére alkalmas emeletes elosztó sorkapcsokra vonatkoznak. Az elosztó sorkapcsok a lehető legkisebb helyen biztosítják a fázis- és/vagy N- vagy földelő vezetékek be- és összekötését. Az N-vezeték szigetelési mérésekhez bontható lehet, de nem bontásra és kapcsolásra szolgál. PEN-Funkció PEN-funkciós alkalmazásokhoz az IEC szerint csak réz tartósínek használata engedélyezett. Acél tartósínt nem szabad alkalmazni. TN-S-hálózat TS 35 x 15 alkalmazása Az IEC által előírt áramterhelhetőség betartásához földelő sorkapcsokhoz 16 mm2 keresztmetszettől TS 35 x 15 tartósín használata szükséges. TN-C-hálózat bekötés 16 qmm-től PEN-híd QB.4

5 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.5 Az építési formák definíciói Nullvezetö-bontó sorkapcsok Mérő-bontó sorkapcsok Bontó sorkapcsok NT A nullvezető-bontó sorkapocs bontható kötéssel rendelkező nullavezető be-vagy összekötésére szolgáló kapocshellyel rendelkező szerkezeti egység. Elrendezhető egymáson és egymás mellett, illetve kapocsléccé állítható össze. Névleges feszültségek IEC IEC A névleges feszültség megadása az IEC hez igazodik. A névleges feszültség a névleges szigetelési feszültség, amely az IEC , illetve az IEC szerint kerül meghatározásra. 400 V fázis vez. - külső vezeték 250 V fázis vezeték N-vezeték fázis vez. földelő vez. N-vezeték földelő vez. A mérő-bontó sorkapcsok áramkörök átmeneti megbontására szolgálnak mérési célokra terhelésmentes állapotban. A mérő-bontó sorkapcsok névleges feszültsége a névleges szigetelési feszültség, amelyre a szigetelési vizsgálatok és a kúszóáram utak vonatkoznak A névleges feszültséget az IEC szerint határozzuk meg és feltüntetjük a sorkapcsokon. A nyitott bontóhelyet a megfelelő névleges feszültség alapján méretezzük. A bontó sorkapcsok áramkörök bontására szolgálnak terhelésmentes állapotban. A bontó sorkapocs névleges feszültsége a névleges szigetelési feszültség, amelyre a szigetelési vizsgálatok és a kúszóáram utak vonatkoznak. A névleges feszültség az IEC szerint kerül meghatározásra. A nyitott bontóhelyet a bontó funkcióval rendelkező berendezésekre vonatkozó DIN VDE , illetve az IEC szerint meghatározott névleges feszültség alapján méretezzük. A bontó sorkapcsok bontóit terhelésmentes működtetésre terveztük. (AC20- as használati kategória az IEC szerint) Berendezések vagy részberendezések kikapcsolására szolgálnak..5

6 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.6 Alapanyagok Szigetelőanyagok Azon célból, hogy megfeleljünk a termékeinkkel szemben állított követelményeknek, különböző, a felhasználási területnek megfelelő szigetelőanyagok használata szükséges. A eidmüller által használt összes szigetelőanyag károsanyag-mentes. Nagy hangsúlyt helyezünk a kadmium mentes anyagok használatára. A szigetelőanyagok nem tartalmaznak nehézfém bázisú festékpigmenteket, illetve nem tartalmaznak dioxin - és furánképző anyagokat. Műanyag Rövidítés Kerámia Kerámia A kerámia kiváló anyag az elektrotechnika számára, mivel minden követelménynek megfelel. A kerámia hőálló, víztaszító, szikraálló és kúszóárambiztos. A nagyfokú mechanikai szilárdságnak, az alacsony veszteségfoknak, a kiváló hőállóságnak köszönhetően az anyag jó kémiai stabilitással bír és nagyon időálló. Hőre keményedő műanyagok Gemin KrG Epoxid gyanta EP A hőre keményedő műanyagokat nagyfokú alakstabilitás, csekély vízfelvétel, különösen jó elfolyásbiztonság és kiváló tűzállóság jellemzi. A hőre lágyuló műanyagokkal összehasonlítva a tartós használati hőmérséklet magasabb. Fokozott hőterhelés esetén a hőre keményedő műanyagok alakszilárdsága jobb, mint a hőre lágyuló műanyagoké. A hőre lágyuló műanyagokkal összehasonlítva hátrány viszont a hőre keményedő műanyagok alacsony rugalmassága. Szín szigetelőanyag fehér melamingyanta préselt massza MF típus 156 (DIN EN ISO ) szervetlen töltőanyag középsárga epoxigyanta szervetlen töltőanyaggal fekete Leírás legmagasabb tartós használati hőmérséklet magas tartós használati hőmérséklet kiváló villamos tulajdonságok magas tűzállóság víztaszító tulajdonság magas kúszóáramszilárdság inherens tűzállóság magas tűzállóság magas kúszóáramszilárdság inherens tűzállóság nagyon magas tartós használati hőmérséklet ellenálló nagy energiájú sugárzással szemben halogén- és foszformentes kivitel Tulajdonságok Spec. átmenőellenállás IEC 93 szerint x cm Átütési szilárdság IEC szerint kv / mm > Kúszóáram biztosság (A) IEC 112 szerint CTI Felső max. engedélyezett hőmérséklethatár C Alsó max. engedélyezett hőmérséklethatár statikus C Éghetőség UL 94 szerint V-0 (5 V-B) V-0 (5 V-A) V-0 Tűzállóság vasúti normák szerint.6

7 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.7 Alapanyagok Hőre lágyuló műanyagok emid A wemid olyan módosított hőre lágyuló műanyag, melynek tulajdonságai speciálisan az általunk gyártott kötések követelményeihez illeszkednek. A poliamiddal összehasonlítva előnye a jobb tűzállóság és a megnövelt tartós használati hőmérséklet. A wemid megfelel a vasúti alkalmazás NF F szerinti szigorú követelményeinek. Poliamid PA A Poliamid (PA) műszaki célra egyik leggyakrabban használt műanyag. Előnyei a jó elektronikai és mechanikai tulajdonságok, a rugalmasság és a törésállóság. Ezen kívül ez az alapanyag kémiai felépítése alapján égésgátló anyagok használata nélkül is jó tűzállóképességgel rendelkezik. Poliamid PG GF Az üvegszál erősítésű poliamid (PG GF) kitűnő méretstabilitást és nagyon jó mechanikai tulajdonságokat kínál, ami lehetővé teszi végbakként való alkalmazását. A poliamiddal szemben megerősítés nélkül ezt az alapanyagot az UL 4 szerinti HB éghetőségi osztályba kell besorolni. Polybutylenterephtalat PBT A hőre lágyuló poliészter (PBT) kiváló méretstabilitást nyújt - ezért használják dugaszolható csatlakozásoknál -és magas tartós használati hőmérsékletet tesz lehetővé. Más szigetelő anyagokkal szemben kisebb a kúszóáram szilárdsága. Polikarbonát PC speciális eidmüller szigetelőanyag szigetelőanyag szigetelőanyag az alkalmazásnak megfelelően üvegszálerősítéssel vagy anélkül az alkalmazásnak megfelelően üvegszálerősítéssel vagy anélkül sötétbézs bézs bézs narancssárga szürke megnövelt tartós használati hőmérséklet jobb tűzállóság halogén- és foszformentes kivitel csekély füstképzés tűz esetén vasúti alkalmazásra minősített az NF F szerint rugalmas, törésbiztos jó elektronikai és mechanikai tulajdonságok önkioltó képesség kiváló méretstabilitás nagyon jó mechanikai tulajdonságok kiváló méretstabilitás jó elektronikai és mechanikai tulajdonságok dioxin- és furánképző anyag mentes kivitel kiváló méretstabilitás magas tartós használati hőmérséklet magas elektronikai szigetelőképesség halogénmentes kivitel / / V-0 V-2 HB V-0 V-2 / V-0 I2 / F2 *) I2 / F2 *) a LUL E 1042 szerint is minősített.7

8 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.8 Alapanyagok Fém alapanyagok A eidmüller termékekhez az elektrotechnikában jól bevált alapanyagok kerülnek felhasználásra. Minden anyagot szigorú minőségi ellenőrzésnek vetünk alá DIN EN ISO 9001 szerinti tanúsítvánnyal rendelkező QM (minőség ellenőrzési rendszer) segítségével. A környezet kímélése az anyagok kiválasztásánál döntő szerepet játszik. Minden, a eidmüller által felhasznált fém a legújabb műszaki ismeretek alapján kerül kiválasztásra, feldolgozásra és felületi kezelésre. Acél alapanyagok Az acél alkatrészeket galvanikusan horganyozzuk, és kiegészítő passziválással látjuk el kromátréteg segítségével. A felületvédelem megfelel a legmagasabb követelményeknek. A cink korrózióvédő hatása még akkor is hosszabb ideig fennáll, ha a cinkréteg karcolás vagy pórusok következtében részlegesen megsérül. A cink elektrolitikus folyadék hatására az acéllal szemben negatív elektrokémiai potenciállal bír (öngyógyító effektus). A cink fémionjai az acélhoz vándorolnak, ezáltal hosszú időre megakadályozva az alapanyag megtámadását. Vezető alapanyagok A vörösréz, sárgaréz és bronz áramvezető alapanyagok nagy vezetőképességükkel is kitűnnek a jó mechanikai tulajdonságaik mellett. A felületeket általában ón réteggel látjuk el. Az ón réteg jó alkalmazkodó érintkezést garantál, ami alacsony átmeneti ellenálláshoz vezet. Az ón réteg a maradandóan jó elektronikai tulajdonságokon kívül kiváló korrózióvédelmet nyújt. A forrasztott csatlakozásokat szintén ón réteggel látjuk el. A forraszthatóság hosszabb időre (raktározási idő) történő biztosítása érdekében a sárgaréz alkatrészeknél kiegészítésképpen egy nikkel réteget viszünk fel diffúziós zárként. A nikkelréteg hatékonyan akadályozza meg a cinkatomok sárgarézből való kilépését. Cink Cink.8

9 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.9 Alapanyagok Áramterhelhetőségi görbe A maximális áram, amit egy sorkapocs vezethet, függ: a sorkapocs saját felmelegedésétől a környezetei hőmérséklettől a csatlakoztatott vezeték keresztmetszetétől Áramterhelhetőségi görbe 35 Legmagasabb tartós használati hőmérséklet 100 C Poliamid 66 Minden eidmüller sorkapocs számára meghatároztunk egy legmagasabb használati hőmérsékletet, melyet a tartós használat során nem szabad átlépni. A tartós használati áram függ a sorkapocsban alkalmazott szigetelőanyagtól. Az EN szerint a sorkapocs maximális engedélyezett felmelegedése 45 K lehet. Terhelési áram [A] A szigetelőanyagtól függő tartós használati hőmérséklet csökkentve a sorkapocs EN szerinti maximálisan engedélyezett maximális felmelegedésével, megadja a maximális környezeti hőmérsékletet, amelynél a sorkapocs legalább a névleges áramával terhelhető. Az 1. és a 3. ábra az áramterhelési görbét szemlélteti egy 32 A-es névleges áram példáján a szigetelőanyag függvényében. Terhelési áram [A] Környezeti hőmérséklet T [ C] Legmagasabb tartós használati hőmérséklet 120 C emid Hőre lágyuló műanyag (Poliamid 66) emid Hőre keményedő műanyag (MF 150 KrG) Környezeti hőmérséklet T [ C] Legmagasabb tartós használati hőmérséklet 130 C MF 150 KrG 35 A szigetelőanyagtól függően a névleges áram PA 66 esetében 55 C-os, a wemid eidmüller szigetelőanyag esetében 75 C-os, hőre keményedő szigetelőanyag esetében (KrG) 85 C-os környezeti hőmérsékletig vezethető. E felett a hőmérséklethatár feletti hőmérsékletek esetén az áramot az áramterhelési görbe alapján csökkenteni kell. Terhelési áram [A] Környezeti hőmérséklet T [ C].9

10 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.10 Meghatározások, fogalmak és CE-jelzés Meghatározások, fogalmak és CE-jelzés Sorkapcsok VDE szerint Ezt a normát Németországban augusztusában vezették be. VDE kisfeszültségű kapcsolóberendezések 7. rész: Segédberendezések 1. főfejezet Sorkapcsok rézvezetékekhez. A norma tartalmilag megfelel az IEC nemzetközi standardnak: 1989 Low-voltage switchgear and controlgear; Part 7: Ancillary equipment; Section one terminal blocks for copper conductors. Európai szinten a normát a CENELEC ratifikálta. Kapcsolódó és fölérendelt norma: IEC Low-voltage switchgear and controlgear; Part 1: General Rules EN VDE rész Kisfeszültségű kapcsolóberendezések 1. rész: Általános megállapítások Alkalmazási terület VDE (EN ) (IEC ) A norma követelményeket határoz meg csavaros és csavar nélküli sorkapcsokra vonatkozóan, melyek elsősorban ipari vagy hasonló területen kerülnek alkalmazásra, és amelyeket egy tartóra szerelnek rézvezetékek közötti elektromos és mechanikai kötés létrehozása céljából. A norma 0,2 mm2 és 300 mm2 (AG 24/600 kcmil) közötti keresztmetszetű kerek rézvezetékek összekötésére szolgáló sorkapcsokra vonatkozik, 1000 V AC 1000 Hz-ig vagy 1500 V DC-ig. Megjegyzés: Ez a norma egyben irányadó elv különleges sorkapcsokhoz is (pl. bontó sorkapcsokhoz), melyekhez nem határoztak meg saját normákat. Sorkapocs / Átmenő sorkapocs Egy szigetelt rész, mely egy vagy több, egymás ellen szigetelt kapocscsoportot tart, és a tartón való rögzítés a feladata. Névleges keresztmetszet A sorkapocs névleges keresztmetszete a csatlakoztatható vezeték gyártó által megadott értéke, amelyre bizonyos termikus, mechanikus, és elektromos követelmények vonatkoznak. A névleges keresztmetszetet feltűntetik a sorkapcson. A névleges keresztmetszetet a következő keresztmetszetnormákból választják ki: 0,2-0,5-0,75-1,0-1,5-2,5-4,0-6, mm2. A sorkapcsok rendelkeznek egy névleges csatlakoztatási képességgel, amely legalább két fokkal kisebb a névleges keresztmetszetnél. A vezeték lehet merev, többeres vagy hajlékony, adott esetben vezetékvég előkészítéssel. A névleges keresztmetszet megállapítása a VDE rész 7. táblázatban található minta alapján történik. Névleges áram A névleges keresztmetszetekhez a VDE szerint vizsgáló áramok vannak hozzárendelve. Ezeknél a névleges áramoknál nem következik be a kapcsok nem megengedett felmelegedése. mm2 1,5 2,5 4,0 6,0 A 17, mm A mm A mm A Névleges feszültség VDE / VDE rész Egy sorkapocs névleges feszültsége a szigetelési feszültség, amelyre a szigetelési vizsgálatok és a kúszóáramutak vonatkoznak. A DIN VDE alapján kerül megállapításra. A névleges feszültséget feltűntetik a sorkapcsokon..10

11 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.11 Meghatározások, fogalmak és CE-jelzés Névleges lökőfeszültség DIN VDE / VDE rész A lehető legnagyobb lökőfeszültség, amellyel a sorkapocs terhelhető, és amelyre a légrések a VDE rész, illetve a DIN VDE szerint vonatkoznak. Szennyezettségi fok DIN VDE / VDE rész A szennyezettségi fok szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú idegen anyagok hatásait határozza meg, melyek az átmeneti szilárdság vagy a specifikus felületi ellenállás csökkenéséhez vezetnek. A sorkapcsokra az ipari alkalmazási terület figyelembe vételével a 3. szennyezettségi fok vonatkozik. Vezetőképes szennyezettség vagy olyan száraz, nem vezetőképes szennyezettség lép fel, amely vezető képessé válik, mivel párásodás várható. A névleges lökőfeszültséggel közösen a VDE részben, illetve a DIN VDE ben meghatározásra kerül a minimális légrés is. Üzemi feltételek A sorkapcsok az alábbi feltételek mellett alkalmazhatók: Környezeti hőmérséklet 5 C C, középérték 24h +35 C Magaslati fekvés 2000 m Relatív nedvesség 50% +40 C-nál, 90% +20 C-nál CE-jelzés A CE-jelzés különböző termékek és azok csomagolási egységei tekintetében nem minőségi ismertetőjegy, sem pedig minőségi, illetve biztonsági jelzés. A CEjelzés olyan ellenőrző jelzés, melyet a szabad áruforgalom működése érdekében hoztak létre, és vezettek be az európai belső piacokon. A CE-jelzés nem a végfelhasználónak szól. Az adott termékhez tartozó CE-jelzéssel a gyártó csak azt erősíti meg, hogy fennáll az Európai Unió (EU) öszszes, az adott termékkel kapcsolatos irányvonalának való megfelelőség, ezért a CE-jelzés az irányvonalaknak való megfelelés bizonyítékának tekintendő és a felelős ellenőrző hatóságoknak szól. Ennek megfelelően az Eu-n belüli határátlépő forgalomban a Ce-jelzésnek útlevél jellege van. A eidmüller az Európai Közösség minden vonatkozó irányvonalát a legjobb tudása szerint vette figyelembe. A vezetékcsatlakozók 50 V~/75 V-tól megfelelnek a kisfeszültségre vonatkozó irányelv 73/23/EG (megváltoztatva 93/68/EG által) megadott alapvető követelményeknek. A CE-jelzés a jelzésekre vonatkozó, 93/68/EG irányelve alapján 1997, január 1-je óta kötelező. Jelenleg a következő irányelvek érvényesek: 73/23 EG Villamos üzemi eszközök meghatározott feszültséghatárokon belüli használatra (kisfeszültségre) vonatkozó irányvonal. 89/336 EG Elektromágneses kompatibilitás (EMC-irányelv) 98/37 EG gépek biztonságára vonatkozó irányelv Az irányelvekben hivatkozott normák már régóta a eidmüller fejlesztési normájához tartoznak, ami garantálja az európai irányelveknek való megfelelőséget. Az EN szerint akkreditált vizsgáló laboratóriumunk végzi a normáknak való megfelelősséggel kapcsolatos vizsgálatokat. A vizsgálati jelentések az akkreditálási eljárások keretein belül európaszerte elismertek. 73/23 EG Villamos üzemi eszköz alatt ezen irányvonal értelmében azok az üzemi eszközök értendők, melyek névleges üzemi feszültsége az V AC, illetve V DC tartományba esik. Amennyiben valamely elektronikai termék CE-jelzéssel van ellátva, az elektromágneses kompatibilitásra (EMC) vonatkozó irányelvnek - és adott esetben - a kisfeszültségre vonatkozó irányelvnek (50 V AC, illetve 75 V DC) meg kell felelnie. A kisfeszültségre vonatkozó irányelv szerint azon termék esetében kell megfelelőségi vizsgálatot lefolytatni, ahol az irányelvekkel való egyezőség vélelmezhető, amennyiben harmonizált európai szabványokra, vagy más műszaki specifikációkra, például IEC-szabványokra, vagy nemzeti szabványokra történik hivatkozás..11

12 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.12 Általános műszaki adatok EMC-irányelvek Az Európai Közösség az Európa Tanács május 3-i irányvonala a tagállamok elektromágneses kompatibilitással kapcsolatos jogi előírásainak összeegyeztetésére vonatkozóan (89/336/EG) c. rendelettel az EMC-t védelmi célnak nyilvánította. A védelmi célokat az november 19-i keltű, EMC-vel kapcsolatos törvény 4. cikkelye definiálja, mely az alábbiakat mondja ki: Az elektromágnese zavarok kialakulását oly mértékben kell korlátozni, hogy a telefon-, távközlő-, illetve egyéb eszközök rendeltetésszerű használata lehetséges legyen. Az eszközöknek megfelelő elektromágneses zavarállósággal kell rendelkezniük, annak érdekében, hogy rendeltetésszerű üzemeltetést tegyenek lehetővé. A eidmüller a vonatkozó szabványok szerint vizsgálja elektronikai termékeit a megállapodott védelmi célok teljesítése érdekében. A eidmüller elektronikai termékei az EMC irányelvek tekintetében 1. kategória Minden passzív alkatrész, mint például: állapotjelzéssel rendelkező kapcsok állapotjelzéssel rendelkező biztosítós kapcsok passzív átadóelemek állapotjelzéssel, illetve állapotjelzés nélkül túlfeszültség-védelem Ezen termékek nem keltenek zavaró hatásokat, és megfelelő zavarállósággal rendelkeznek. Ezen termékek az EMCtörvény, illetve az EMC irányelv szempontja alapján nincsenek ellátva CE-jelzéssel. EN RF-zavarszűrés-Informatikai berendezések EN Hálózati felharmonikusok EN Feszültségingadozások EN x A zavarállóság kb. 10 részvizsgálata; részben még nincs ratifikálva Eszközként az EMC-re vonatkozó törvény a következőket definiálja: Minden olyan villamos, illetve elektronikai berendezés, készülék és rendszer, amely villamos vagy elektronikai szerkezeti elemet tartalmaz. Ez vonatkozik a eidmüller által gyártott aktív/passzív alkatrészekre és az intelligens modulokra. A törvény betartása azon készülékek esetén vélelmezhető, melyek megfelelnek olyan harmonizált európai szabványoknak, melyeket a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közlönyében hoztak nyilvánosságra. Ide tartoznak az alábbi területeken alkalmazott készülékek: ipari berendezések orvosi és tudományos berendezések és készülékek informatikai eszközök 2. kategória Ezen termékek a harmonizált európai szabványokra való vonatkozást tartalmazó megfelelősségi vizsgálat elvégzését követően CE-megfelőségi jelzéssel vannak ellátva. Harmonizált szabványként érvényesek az alábbiak: EN Szakmai alapnorma - zavarszűrés (lakások, üzletek és kisüzemek esetén érvényes) EN Szakmai alapnorma - zavarállóság (lakások, üzletek és kisüzemek esetén érvényes) EN Szakmai alapnorma - zavarszűrés (Ipari területek) EN Szakmai alapnorma - zavarállóság (Ipari területek) EN RF-zavarszűrés -ISM-készülékek.12

13 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.13 Általános műszaki adatok A vizsgálatok alkalmazásai A szakmai alapszabályok mindig akkor kerülnek alkalmazásra, ha nem állnak rendelkezésre készülékspecifikus termékszabványok. A eidmüller termékek esetén az EN és EN szakmai alapszabványok szolgálnak alapul. Megjegyzés: Meg kell vizsgálni, hogy az EN szabvány milyen mértékben vonatkozik bizonyos termékekre, valamint, hogy az EN ill szakmai alapszabványokat a vizsgálatok során figyelembe vették-e. A zavarállóságra vonatkozó szakmai alapszabványokban a környezeti jelenségek és azok vizsgált zavarási mértéke kerülnek meghatározásra. Kiegészítésképpen a eidmüller az A, B és C értékelési kritériumokat veszi figyelembe. Szövegkivonat az EN szakmai alapszabványból: A kritérium Az üzemi eszköznek továbbra is rendeltetésszerűen kell működnie. Nem léphet fel sem az üzemszerű viselkedés akadályozása, sem a működésnek a gyártó által meghatározott minimális üzemi minőségek bármelyike alá való csökkenése az üzemi eszköz előírásszerű működtetése esetén. Bizonyos esetekben a névleges üzemi minőséget az üzemi minőség valamely megengedett vesztesége helyettesítheti. Ha a minimális üzemi minőséget vagy az üzemi minőség megengedett minőségét a gyártó nem adja meg, akkor e két adat mindegyike levezethető a termék leírásából és a dokumentumokból, valamint abból, amit a felhasználó a rendeltetésszerű használat során az üzemi eszköztől ésszerűen elvárhat. B kritérium Az üzemi eszköznek a vizsgálatot követően továbbra is rendeltetésszerűen kell működnie. Nem léphet fel az üzemi viselkedés akadályozása, vagy működési veszteség a gyártó által meghatározott minimális üzemi minőség alatt, ha az üzemi eszközt rendeltetésszerűen működtetik. Bizonyos esetekben a minimális üzemi minőséget az üzemi minőség valamely megengedett vesztesége helyettesítheti. Bár a vizsgálat során megengedett az üzemi viselkedés akadályozása, azonban nem megengedett a beállított üzemmód megváltoztatása, vagy a tárolt adatok elvesztése. Ha a gyártó nem adja meg a minimális üzemi minőséget, vagy az üzemi minőség megengedett veszteségét, akkor e két adat mindegyike levezethető a termék leírásából, és a dokumentumokból valamint abból, amit a felhasználó a rendeltetésszerű használat során az üzemi eszköztől ésszerű módon elvárhat. C kritérium Ideiglenes működéskiesés megengedett, ha a működés saját magától újra helyreáll, vagy ha a működés a beállítókezelő elemek működtetésével újra létrehozható. A szakmai alapszabványokban a B kritériumot kérik leggyakrabban és a eidmüller ezt alkalmazza. Egy AVEANALOG csatolóelem példáján keresztül illusztráljuk: A vizsgálat során az analóg csatolóelem olyan értékeket alkalmazhat, amelyek a megengedett tűréstartományokon kívül esnek. A vizsgálat után az értéknek ismét a rendelkezésre álló tűréstartományon belül kell lennie. Általános szerelési utasítások Az üzemi minőséggel és az A és B kritériummal összhangban, valamely, kívülről származó zavarás ideje alatt a termékek befolyásolhatók. Ezt optimális szereléssel - amennyire csak lehetséges - el kell nyomni. Intézkedések: Termékek zárt fémházba való beépítése (kapcsolószekrény, fém ház) A tápfeszültség védelme túlfeszültségvédelmi modullal (230/400 V AC hálózati feszültség esetén PU típus sal, 24 V DC esetén EGU-val vagy LPU-val). Analóg adatátviteli jelek esetén kizárólag árnyékolt vezetéket szabad használni. A létesítés, karbantartás és üzemeltetés során be kell tartani a munkavédelmi előírásokat. Az elektronikus moduloknak a zavar forrásoktól (például váltóirányító) és az erős áramú vezetékektől min. 200 mm-re kell elhelyezkedniük. A környezeti hőmérséklet és a levegő relatív páratartalmának betartása A hosszú vezetékeket túlfeszültségvédelemmel kell ellátni. A biztonság érdekében a hordozható URH adóvevőket és a mobiltelefonokat csak 2 méternél nagyobb távolságban szabad működtetni..13

14 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.14 Általános műszaki adatok IP-védettségi fokozat DIN EN szerint A védettségi fokozatot egy rövidítés jelöli, amely az IP betűkből és a védettségi fokot jelölő számjegyből tevődik össze. Szilárd idegen test elleni védelem (1. számjegy) Jelzőszámjegy Példa: I P 6 5 Víz elleni védettségi fokozat (2. számjegy) Jelzőszámjegy 2. számjegy: víz elleni védelem 1. számjegy: szilárd test elleni védelem 0 Védettség nélkül 0 Védettség nélkül 1 Védett 50 mm vagy annál nagyobb átmérőjű szilárd idegen test ellen. Kézfejjel nem érinthetők a veszélyes részek. 1 A függőlegesen eső cseppek nem vezethetnek károsodáshoz. 2 Védett 12,5 mm vagy annál nagyobb átmérőjű szilárd idegen test ellen. Ujjalnem érinthetők a veszélyes részek. 2 A függőlegesen eső cseppek nem vezethetnek károsodáshoz, amennyiben a tokozat a függőleges mindkét oldalán 15 -ig hajlított. 3 2,5 mm Védett 2,5 mm vagy annál nagyobb átmérőjű szilárd idegen test ellen. Szerszámmal nem érinthetők a veszélyes részek. 3 A függőleges mindkét oldalán 60 -ig terjedő szögben permetezett víz nem vezethet károsodáshoz. 4 1,0 mm Védett 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű szilárd idegen test ellen. Dróttal nem érinthetők a veszélyes részek. 4 A tokozat felé bármely irányból spriccelő víz ellen védett. Porvédett. Nem akadályozott teljes mértékben a 5 por bekerülése, de olyan mennyiségű por nem tud bejutni,ami akadályozza a rendeltetésszerű működést vagy korlátozza a biztonságot. 5 A tokozat felé bármely irányból, sugárban érkező víz ellen védett. 6 Portömör, a por nem jut be 6 A tokozat felé bármely irányból, erős sugárban érkező víz ellen védett. 7 1 m Víz nem folyhat be károsodáshoz vezető mennyiségben, ha a tokozatot normalizált nyomási és idő feltételek mellett víz alá kerül. 8 Víz nem folyhat be károsodáshoz vezető mennyiségben, ha a tokozat hosszabb időre víz alá kerül, a gyártó és a felhasználó által egyeztetett körülmények között. A feltételeknek súlyosabbaknak kell lennie a 7. jelzőszám alatt feltüntetett körülményeknél..14

15 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.15 Általános műszaki adatok AG-vezeték átszámítása mm 2 -re AG Az AG az American ire Gauge rövidítése. Ez az elnevezés csak egy szám, és semmit sem mond a tulajdonképpeni vezetékkeresztmetszet nagyságáról. Az AG és a mm2 közötti kapcsolat a következő táblázatban látható: Vizsgálótüske IEC rész szerint 7. táblázat A sorkapocsra megadott legnagyobb keresztmetszetű vezeték bevezethetőségének ellenőrzése Ellenőrzés sablon segítségével AG mm 2 Vezetékkeresztmetszet Sablon 28 0, , , , , , , , , , , , , , ,26 9 6,63 8 8, , , , , , , , ,48 Hajlékony vezeték mm2 1,5 2,5 2, Merev vezeték (merev vagy többeres) mm2 1,5 2, A forma A 1 A 2 A 3 A 4 A 5 A 6 A 7 A 8 A 9 A 10 A 11 A 12 A 13 Átmérő a mm 2,4 2,8 2,8 3,6 4,3 5,4 7,1 8,3 10,2 12,3 14,2 16,2 18,2 Szél. b mm 1,5 2,0 2,4 3,1 4,0 5,1 6,3 7,8 9,2 11,0 13,1 15,1 17,0 B forma B 1 B 2 B 3 B 4 B 5 B 6 B 7 B 8 B 9 B 10 B 11 B 12 B 13 Átmérő a mm 1,9 2,4 2,7 3,5 4,4 5,3 6,9 8,2 10,0 12,0 14,0 16,0 18,0 Jelzés- Jelzés- Engedélyezett eltérésa és b mm 0 0,05 0 0,06 0 0,07 0 0,08.15

16 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.16 Elektromos adatok Villamos üzemű eszközök légrés- és kúszóáramút mérése Kúszóáramutak A kúszóáramutak mérése a következő tényezők figyelembe vételével történik: várható névleges feszültség alkalmazott szigetelőanyagok szigetelőanyagcsoport szennyezettség elleni védőintézkedések szennyezettségi fok 1997 áprilisa óta vannak érvényben a villamos üzemű eszközök légrés- és kúszóáramút mérését illetően a DIN VDE 0110 szabvány 1. részének Kisfeszültségű berendezések villamos üzemi eszközeinek szigetelési koordinációja előírásai. A DIN VDE 0110 szabvány 1. része tartalmazza az IEC-jelentés módosított változatát (lásd még IEC 664-1/10.92) Légrések A légréseket a következő tényezők figyelembe vételével mérik: várható túlfeszültség névleges lökőfeszültség beépített túlfeszültségvédelmi megelőzés szennyezettség elleni védőintézkedések szennyezettségi fok A határozat előírásaiból adódó mérési adatokat - amennyiben megfelelőek - a szóban forgó katalógusban mindenkor termékre vonatkozóan kell megadni. A hornyok a kúszóút mérésénél figyelembe vételre kerülnek, ha X minimális szélességük mérése a következő táblázat alapján történik: A légrés- és kúszóáramút méréshez a szigetelési koordináció előírásaiból a következő összefüggések adódnak: Szennyezettségi- Az X szélesség fok min. értéke mm-ben Ha a hozzátartozó légrés kisebb 3 mmnél, akkor a legkisebb horonyszélesség ezen légrés 1/3-ára csökkenthető..16

17 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.17 Elektromos adatok Villamos üzemű eszközök légrés- és kúszóáramút mérése Névleges lökőfeszültség Szennyezettségi fokok A névleges lökőfeszültség a következőkből adódik: Feszültség vezető-föld (A hálózat névleges feszültsége minden hálózat figyelembe vételével) Túlfeszültség kategória 1. táblázat: Üzemi eszközök névleges lökőfeszültsége Az áramellátó rendszernévleges feszültsége *) V Névleges lökőfeszültség kv-ban 1. szennyezettségi fok Semmilyen vagy csak száraz nem vezetőképes szennyezettség lép fel. a szennyezettségnek nincs befolyása. 2. szennyezettségi fok Csak száraz, nem vezetőképes szennyezettség lép fel. Ritkábban párásodás általi átmeneti vezetőképességgel kell számolni. 3 vezetős Egy vezetős Üzemi eszközök Üzemi eszközök Üzemi eszközök Különlegesen védett rendszer rendszerek az installáció az installáció az installációhoz való üzemi eszközök középponttal betáplálásánál részeként csatlakoztatáshoz (IV. túlfeszültség- (III. túlfeszültség- (II. túlfeszültség- (I. túlfeszültségkategória) kategória) kategória) kategória) / / / értékek az egyedi esetekre vonatkoztatáshoz. Amennyiben nem állnak rendelkezésre érté kek, akkor az előző sor értékei mérvadóak *) IEC 38 szerint 3. szennyezettségi fok Vezetőképes szennyezettség vagy olyan száraz, nem vezetőképes szennyezettség lép fel, amely vezető képessé válik, mivel párásodás várható. 4. szennyezettségi fok A szennyezettség tartós vezetőképes séghez vezet, például vezetőképes por, eső vagy hó hatására. Túlfeszültség-kategóriák meghatározása a DIN VDE német nemzeti norma szerint (Közvetlenül kisfeszültségű hálózatról táplált üzemi eszközökhöz) I. túlfeszültség-kategória valamely épület villamos hálózatához való csatlakoztatására való készülékek. A készülékeken kívül, a berendezésben, vagy a berendezés és a készülék között intézkedéseket kell tenni a túlfeszültségek megfelelő értékre történő korlátozására. II. túlfeszültség-kategória valamely épület villamos hálózatához való csatlakoztatására való készülékek, pl: háztartási készülékek, hordozható szerszámok III. túlfeszültség-kategória készülékek, melyek az installáció részei, valamint olyan más eszközök, melyeknél a felhasználhatóság magasabb foka várható el. pl.: elosztótáblák, teljesítménykapcsolók, elosztók, (kábelek, gyűjtősínek, elosztó dobozok, kapcsolók, csatlakozó aljzatok) a rögzített installációban, berendezések ipari alkalmazásra, valamint olyan eszközök mint a helyhez kötött motorok állandó csatlakozással. IV. túlfeszültség-kategória épületek villamos betáplálásánál vagy annak közelében alkalmazott készülékek (a főelosztótól a hálózat irányába) pl..: árammérők, túláramvédő kapcsolók, központi vezérlési rendszerek Az elektromechanikus termékek (sorkapcsok, kapocslécek, nyomtatott áramköri kapcsok és csatlakozók) légrés- és kúszóármútjai méretezésének, és az abból adódó névleges adatok alapját, ha más adat nincs megadva, a 3. szennyezettségi fok és a III. túlfeszültségvédelmi kategória képezi minden hálózati mód figyelembe vételével..17

18 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.18 Elektromos adatok Villamos üzemű eszközök légrés- és kúszóáramút mérése / befolyásoló faktorok Névleges feszültség Szigetelőanyag csoport A névleges feszültség az áramellátás névleges feszültségéből és a megfelelő hálózat névleges feszültségéből vezethető le. A szigetelőanyagokat a kúszóútképzési összehasonlítási számaik (Comparative Tracking Index) CTI alapján a következő 4 csoportba soroljuk: 3a táblázat Egy fázisú 3- vagy 2 vezetős váltakozó- ill. egyenfeszültségű hálózatok Az áramellátórendszer névleges feszültsége (hálózat) *) Méretezési feszültség vezető-vezető vezető-föld szigetelés esetén 1) szigetelés esetén 1) Minden rendszer 3 vezetős rendszer földelt csillagpont V V V / / 48 / 50 **) **) / **) **) **) **) b táblázat Három fázisú 4 vagy 3 vezetős váltakozó feszültségű hálózatok Méretezési feszültség Az áramellátórendszer vezető-vezető vezető-föld névleges szigetelés esetén szigetelés esetén feszültsége Minden rendszer Háromfázisú Háromfázisú 4 vez.rendszerek 3 vez.rendszerek (hálózat) *) földelt földeletlen 1) vagy nullavezetővel 2) földelt vezető V V V V /120/ **) /230/ **) /400/ / **) / / **) ) A földeletlen vagy impedancián át földelt rendszerek vezető-föld közötti szigetelési szintjei azon vezető-vezető közöttiekhez hasonlítanak, ahol az egyes vezetők üzemi feszültsége a földhöz képest a gyakorlatban a vezető-vezető közötti feszültséget elérheti. Ez onnan ered, hogy a földhöz képest fennálló tényleges feszültséget az egyes vezetők földhöz viszonyított szigetelési ellenállása és kapacitív reaktanciája határozza meg: tehát valamely vezető alacsony (de megengedhető) szigetelési ellenállása ezt gyakorlatilag képes földelni és a másik kettő vezető-vezető feszültségre megemelni a földhöz képest. 2) Azon üzemi eszközök esetén, melyek mind a háromfázisú 4 vezetős, mind a háromfázisú 3 vezetős rendszer használatára alkalmasak földelve vagy földelés nélkül, kizárólag a 3 vezetős értékeket kell alkalmazni. *) Feltételezzük, hogy az üzemi eszközök mérési feszültségének értéke nem esik az áramellátó rendszerek névleges feszültségének értéke alá. **) Az 1. táblázatban a közös változások miatt a ** jelentését nem vettük át; ez az alábbiakat jelenti: a /-vonal háromfázisú, 4 vezetős rendszert jelöl. Az alacsonyabb érték a külső vezető és a nullavezető közötti feszültség, a magasabb érték pedig külső vezető - külső vezető közötti feszültség. HA csak egy érték van megadva, akkor az a háromfázisú, 3 vezetős rendszerre vonatkozik, és a külső vezető - külső vezető közötti feszültséget jelöli. A 3a és 3b táblázatokban az 1. táblázat értékeire továbbra is a **-jellel utalunk. Szigetelőanyag csoport I 600 CTI II 400 CTI < 600 III a 175 CTI < 400 III b 100 CTI < 175 A kúszóútképzési összehasonlítási számokat az IEC (DIN IEC / DIN VDE ) szerint, a speciálisan erre a célra készített, A vizsgálati eredménnyel rendelkező minta esetére kell meghatározni..18

19 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.19 Elektromos adatok Áramterhelhetőségi görbe (Terhelésleértékelési görbe) Az áramterhelhetőségi görbéből leolvasható, mekkora áramok folyhatnak tartósan egyidejűleg az összes lehetséges kapcsoláson keresztül, ha a vizsgált eszköz különböző, a felső határhőmérsékletet nem meghaladó környezeti hőmérsékleteknek van kitéve. Bázisgörbe a szerkezeti elem felső hőmérséklethatára Áramterhelhetőségi görbe Az árámterhelhetőséget a DIN IEC része szerint adják meg. Ennél fogva három különböző terhelőáram ( I 1, I 2,...) esetén mérik az eszköz beállt hőmérsékletét (t b1, t b2,...) és a beállt környezeti hőmérsékletet (t u1, t u2 ) Az értékeket a terhelőáramok, a vizsgált eszköz környezeti hőmérséklete, és az eszközök túl magas hőmérséklete közötti kapcsolatok ábrázolása következtében lineáris koordinátarendszerben mutatjuk be az 1. ábrán. tg = a vizsgált eszköz felső hőmérséklethatára tu = a vizsgált eszköz környezeti hőmérséklete In = terhelő áram tg = a vizsgált eszköz felső hőmérséklethatára tu = a vizsgált eszköz környezeti hőmérséklete In = terhelő áram a = bázisgörbe b = redukált vezérgörbe (áramterhelhetőségi görbe) Az ordinátára a terhelő áramok, az abszcisszára a környezeti hőmérsékletek kerülnek. Az eszköz felső hőmérséklet határának tg abszcisszáján lévő merőleges zárja a koordinátarendszert. Minden I 1, I 2, áramhoz tartozó eszköztúl magas hőmérsékleti középértékei ł t 1 = t b1 -t u1, ł t 2 = t b2 -t u2, a merőlegestől kiindulva balra kerülnek ábrázolásra. Az így kapott pontok egy parabola-formához hasonló görbén kerülnek öszszekötésre. Mivel gyakorlatilag nem lehetséges, hogy maximálisan megengedett átmeneti ellenállású eszközt válasszunk ki a méréshez, a vezérgörbét redukálni kell. A terhelő áramok 80 %-ra történő redukciója adja meg az áramterhelhetőségi görbét, amelyben a maximálisan megengedett átmeneti ellenállások és a hőmérsékletmérés bizonytalanságait úgy kell figyelembe venni, hogy azok a tapasztalat szerint a gyakorlati alkalmazásnak megfeleljenek. Ha az áramterhelhetőségi görbe az alsó környezeti hőmérséklet tartományában kifelé eltér azon áram fölé, amelyet kapcsolodó vezetékkeresztmetszet áramterhelhetősége határoz meg, akkor az áramterhelhetőségi görbe ebben a tartományban a kisebb áramra korlátozódik..19

20 TK _DE:TK _DE.qxd :38 Oldal.20 Szerelési útmutató Kapocslécek szerelése Felszerelés és végbak Kapocsléc felépítés balról jobbra Zárt oldal balra Nyitott oldal jobbra A sorkapocs nyitott oldalát mindig le kell zárni véglappal, illetve elválasztó lappal (AP/T, ZAP/T és IAP) A kapocsvég elején és végén végbakot kell elhelyezni. A végbakot helyettesíthetik, kivéve: DK/PE és ZPE + PE 1,5 / R 3,5 Különböző kapcsok kombinációi Nagyról kicsire történő kontúrváltozás Méretek A sorkapcsok burkolatméreteit rögzítő elemekkel, de tűrések nélkül adják meg. A megadott kapocsszélességhez 0,2 mm rendezési tűrést figyelembe kell venni. lyezhetők a keresztösszekötők és a mérőhüvelyek között. A névleges szigetelési feszültség betartása Minden eidmüller termék esetében megadjuk a szükséges csupaszolási hosszt mm-ben. Ezeket a hosszakat, p.l. 6 mm ±0,5 mm, 10 mm ±1 mm be kell tartani. Ez érvéghüvelyek alkalmazása esetén is érvényes. A krimpelt érvéghüvely külső méretének meg kell felelni az IEC részének (kiadva 1999-ben). Villamos csatlakozóelemeken végzett munkák nem szigetelt csavarhúzóval Elválasztó fal Az elválasztó fal az áramkörök optikai elválasztásához, illetve a szomszédos keresztösszekötéseknél való villamos elválasztáshoz szükséges. esetén véglapokat és elválasztó lapokat kell elhelyezni (AP/T, ZAP/T és IAP) Egymás mellé rendezett, eltérő névleges feszültségű sorkapcsok esetén ezen eltérő névleges feszültségek betartásához véglapokat és elválasztó lapokat kell alkalmazni. (AP/T, ZAP/T és IAP). A földelő sorkapocs azonos sorozatú és méretű, hozzátartozó átmenő sorkapocs mellett vagy között történő elhelyezése az átmenő sorkapcsok névleges feszültségét és névleges lökőfeszültségét nem befolyásolja. Elválasztó lap Max. 12 mm kapocsszélességű sorkapcsoknál az elválasztó lapok utólag elhe- Nem szigetelt csavarhúzóval kizárólag kikapcsolt állapotban szabad munkát végezni villamos berendezéseken. A feszültségmentes állapotról a munka megkezdése előtt gondoskodni kell, és annak fenntartását a következő öt biztonsági szabály figyelembe vételével kell biztosítani:.20

21 TK _DE:TK _DE.qxd :39 Oldal.21 Szerelési útmutató kikapcsolás visszakapcsolódás elleni védelem a feszültségmentesség megállapítása földelés és rövidre zárás a szomszédos, feszültség alatt álló alkatrészek lefedése vagy leválasztása Ez az öt biztonsági szabály képviseli a biztonsági intézkedéseket a villamos berendezéseken és üzemi eszközökön végzett munkák esetén. Az üzemi és helyi viszonyok figyelembe vételével, például nagy- és kisfeszültségű szabad vezetékek és kábelek vagy kapcsolóberendezések esetén végzendő teendőket a hazai munkavédelmi szabályok rögzítik. Nem használt, feszültség alatt álló kapocshelyek A feszültségvezetésre alkalmas, nem használt kapocshelyek nem szándékos érintése ellen megfelelő fedéllel, p.l.. ADP 1 4, kell védeni. A használaton kívüli, feszültségmentes kapocshelyek csavarjait meg kell húzni. VDE rész Erősáramú berendezések üzemeltetése Hibakeresés IEC szerint kétpólusú, vizsgálóhegyes feszültségteszterrel. Kapocscsavarok meghúzási nyomatéktartománya használó által maximálisan alkalmazható nyomaték. Termékek hornyolt fejű csavarral Menet Meghúzási nyomatéktartomány A kapocscsavarok ezen meghúzási nyomatéktartományon belüli elforgatása biztosítja, hogy a kapcsok biztosan és gáztömören rögzítésre kerüljenek a húzókengyeleket mechanikailag ne terheljék a feszültségesés jelentősen a kívánt határérték alatt maradjon Az elektromos csavarhúzót mindenekelőtt a kapocs nyomatéktartományának középső nyomatékára kell beállítani. A táblázatban szereplő értékek az általánosan érvényes adatokat tartalmazzák. A termék-specifikus adatok mindenkor közvetlenül a termékekhez kerültek hozzárendelésre. Termékek hornyolt fejű csavarral nem fém csavar Cu 2 (CuZn) Cu 5 (CuNi 60) [Nm] [Nm] M M M M M M Imbuszcsavarral rendelkező termékek Az IEC szerinti vizsgálati nyomaték, kiegészítve a IEC C1 függelékével vagy a gyártó által megadott meghúzási nyomaték a nyomatéktartomány alsó értéke. Ezzel minden vizsgálat elvégzésre került. Menet Meghúzási nyomatéktartomány Acélcsavar min. 8.8 A 2/A 4-80 [Nm] [Nm] M M M Menet M 4 M 5 M 6 M 8 Meghúzási nyomatéktartomány Acélcsvar [Nm] A nyomatéktartomány felső értéke a fel- M M M 10 M M M

22 TK _DE:TK _DE.qxd :39 Oldal.22 Szerelési útmutató Sorkapcsok bekötése Két vezeték egy kapocshelyen Az egyes áramkörökhöz való hozzárendelés, az egyes funkcionális egységek felosztása és jelölése optimálisan megoldható, amennyiben az egyes kapocshelyekhez minden estben csak egy vezeték csatlakozik. Amennyiben két, azonos keresztmetszetű vezeték egy kapocshelybe kötése szükséges, ezt - és SAK-sorozatú sorkapoccsal lehet megoldani (csavaros kötés). A DIN IEC szerint a Z- és P-sorozatú sorkapcsoknál (húzórugós kötés) két vezeték egy kapocshelybe való bekötéséhez iker-érvéghüvelyt kell alkalmazni. I-sorozatú sorkapcsokba a DIN IEC szerint nem szabad két vezetéket bekötni egy kapocshelyre. Tartós áram két vezetéknél Vezetékek bekötése húzókengyellel nagy keresztmetszet esetén A nagy keresztmetszetű vezetékeket nem kell többet nagy erőfeszítéssel a kapocshelybe erőltetni, hanem egyszerűen behelyezhetők a sorkapocsba. Minden kapocstípusból szállítunk a különálló kapcsok mellett három-, négy- és öt pólusú tömböket is. A tömbök szorosan egymáshoz vannak csavarva. A kapcsok alsó felén hosszúkás furatok teszik lehetővé a közvetlen szerelést. A kapocstömbök közvetlenül felcsavarozhatók 25 mm-es raszterrel rendelkező szerelőlapokra. További előnyök Folyamatos nyomóerő az önszabályzó nyomókengyelnek köszönhetően Tetszőleges szerelési irány Érintésvédelem (VBG 4) keresztösszekötővel is A két vezeték összárama nem haladhatja meg a sorkapocs tartós áramát. A tartós áram az a maximális áram, amely a sorkapcsokon folyhat anélkül, hogy a hőmérsékletemelkedés a 45 K-t meghaladná. Névleges szigetelési feszültség A sorkapocs névleges szigetelési feszültsége nem változik meg két vezeték megfelelő csatlakoztatása esetén. Keresztösszekötő rendszerek A eidmüller teljesen szigetelt, érintésbiztos QV és ZQV keresztösszekötéseket szállít különböző pólusszámokkal (2-20 pólusig). Figyelembe kell venni, hogy keresztösszekötő alkalmazása esetén csökken a névleges feszültség. A SAK sorozatú rövidzárak érintésvédelmét takaróelemekkel kell biztosítani. Darabolt keresztösszekötők nem érintésvédettek a vágott illesztőéleknél. Nyissa fel a fedelet és vegye ki a csavaregységet. Fektesse be a vezetéket és helyezze vissza a csavaregységet. Csukja vissza a fedelet és húzza meg az imbuszcsavart. Ezeket a keresztösszekötőket elválasztó- vagy véglapokkal kell alkalmazni a névleges feszültség fenntartása érdekében..22