Sályi Hétszínvirág Óvoda és Konyha Pedagógiai Programja

Átírás

1 Sályi Hétszínvirág Óvoda és Konyha Pedagógiai Programja Sály, OM:

2 SÁLYI HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA ÉS KONYHA PEDAGÓGIAI PROGRAM Óvoda Konyha 2018 Érvényessége: szeptember 03. Hatálybalépés: szeptember 03. Készítette: Jóváhagyta: Nevelőtestülete Cseke Izabella Mónika Intézményvezető 2

3 Tartalom 1.Bevezetés Intézmény jogi státusza Jogi háttér.6 2. Mi óvodánk bemutatás, történeti áttekintés Az óvoda társadalmi környezte Jelenkép 8 3. Óvodai Pedagógiai Programunk alappillérei Pedagógiai hitvallásunk Gyermekkép Óvodakép Pedagógusképünk Elvárások a pedagógiai munkát segítőkkel szemben, az együttműködés rendező elvei Nevelési céljaink Az óvodai nevelés feladatai Az egészséges életmód alakítása A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Étkezés A testápolás Mozgás Pihenés A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása 3.9..Érzelmi nevelés és szocializáció, társas, közösségi tevékenység Anyanyelvi nevelés, értelmi fejlesztés megvalósítása Értelmi fejlesztés megvalósítása Intézményünk ellenőrzési, értékelési rendszere Óvoda belső ellenőrzési területei Az óvoda Pedagógiai Programjának ellenőrzése, értékelése Belső önértékelési munkacsoport Külső szint 22 5.Az Óvodai élet megszervezésének elvei Az intézmény képzési szerkezete.24 7.Tárgyi feltételek.26 8.Az óvodai élet megszervezése A nevelés tervezése, időkeretei Napirend Napirend általános időkeretei Heti rend Az óvodai élet tevékenységformái Játék A Komplex fejlesztési tervek felosztása A tevékenységben megvalósuló tanulás Verselés, mesélés.33 3

4 9.5.Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Külső világ tevékeny megismerése Matematikai tartalmú tapasztalatok Mozgás, mozgásos játékok Munka jellegű tevékenységek Egészségnevelési program Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése Különleges bánásmódot igénylő gyermekek Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Mozgásszervi fogyatékos gyermekek Értelmi fogyatékos gyermekek Az enyhefokban értelmi fogyatékos gyermek Megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek Tehetséggondozás Hátrányos és halmozottan hátrányos gyermek Gyermek és ifjúság védelmi feladatok az óvodánkba Nemzetiségi nevelés A roma nemzetiségi nevelés megvalósításának erőforrásai, feltételei Intézményünk kapcsolatrendszere Az óvoda-család együttműködése A kapcsolattartás formái Az óvoda-iskola kapcsolata az általános iskolával Egyéb kapcsolatok Rendezvények, hagyományok, ünnepek Az óvoda által biztosított speciális szolgáltatások Az óvoda mérési értékelési rendszere Az óvoda szakmai dokumentumai ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK VÉLEMÉNYEZÉSI, ELFOGADÁSI NYILATKOZATOK..64 4

5 1.Bevezetés Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy ki a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle. /Varga Domokos/ Óvodai nevelőközösségünk elkötelezettségét, felelősségvállalását, hitvallását innovációra való törekvését fejezi ki a fenti gondolat. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosító rendelete alapján az óvodában használt programunkhoz kapcsolódó gyakorlatunk eredményei, megtartandó értékei, és módszertani megújulásunk értelmében - kiemelt figyelemmel egységes cél-, feladat-, elvárás rendszerérre - dolgoztuk át intézményünk óvodai programját. - Pedagógiai programunk átdolgozását szervezeti változás az intézményi társulás megszűnése, Alapító Okirat módosítása - is indokolja. Óvodánk től, szakmailag önálló, egy feladat ellátási helyen működő intézmény. - A program felülvizsgálatát, átdolgozását az EFOP pályázati projektben - amely vállalt, és fenntartási kötelezettséggel járó cél-, és feladatrendszer beépítése is szükségessé teszi. Nevelési gyakorlatunkat az ONAP pedagógiai alapelveinek maximális figyelembevételével, kívánjuk kialakítani, miszerint: - - a gyermeket mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg; - - a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be; - - az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön a színvonalas nevelésben Intézmény jogi státusza Az óvoda neve: Címe: 3425 Sály, Deák F. u. 56/b OM azonosító: A program neve: Helyi óvodai nevelési program Az óvodaalapító szerv: Sály Község Önkormányzata Címe: 3425 Sály, Kossuth Lajos utca 63. Elérhetősége: 49/ Alapító okirat száma:63-8/2017 Az óvoda felügyeleti szerve: Sály Község Önkormányzatának Képviselőtestülete Szakfeladata: Óvodai nevelés 5

6 Az óvoda jogi státusza: szakmailag önálló, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, köznevelési intézmény. Alaptevékenysége: éves kortól a tankötelezettség teljesítéséig a gyermekek óvodai nevelése - a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése - Testi fogyatékos gyermekek - Mozgáskorlátozottak - Értelmi fogyatékos gyermekek - Enyhe fokú értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése - A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek óvodai nevelése - Roma/cigány nemzetiségi nevelés - Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése - óvodai -, iskolai-, kollégiumi -, munkahelyi -, szociális-, vendégétkeztetés - Helyiségek bérbeadása, hasznosítása ideiglenes jelleggel - A program érvényességének ideje: Kötelező felülvizsgálat/ beválás vizsgálat: Jogszabályi háttér évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi IX. tv. a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv. módosításáról 12/2015 (II.27.) EMMI- rendelet az egyes szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti tárgyú miniszteri rendeleteknek a segélyezési rendszer átalakításával összefüggő módosításáról 22/2015 (IV.21.) EMMI- rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31) EMMI- rendelet módosításáról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről. 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának. 363/2012 (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 3/2015.(I.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet módosításáról 326/2013 Kormányrendelet és annak módosításai évi XXVII. Tv. A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításairól 257/2013.(VII.5) Kormány rendelet. Egyes gyermekvédelmi tárgyú és kapcsolódó kormányrendeleteknek a hátrányos halmozottan hátrányos képet fennállásának 6

7 megállapításával, valamint a családi pótlék felhasználásával összefüggő módosításáról (MK 16. szám). 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról 2. Mi óvodánk bemutatás, történeti áttekintés Községünkben 1952 óta működik óvoda. Közel 30 évig egy csoporttal üzemelt az iskola kötelékében, egy óvónővel, egy dajkával, és egy fő konyhai személyzettel. A 70-es években ugrásszerűen megnőtt az igény az óvodai nevelés iránt, ezért került sor egy 50 férőhelyes, típusóvoda megépítésére. Dombon épült az új óvoda, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a falura és a Bükkre. Már az átadáskor kiderült, hogy a teljes körű be óvodázási igény így sem lett biztosított, ezért egy csoport továbbra is az iskola épületében üzemelt. Az új épületben - irodai és elkülönítő helyiség átalakítását követően - a harmadik csoport is kialakításra került, így egy épület biztosította, biztosítja az óvodai ellátás megszervezését ban az önkormányzat- pályázati forrásból felújította, akadály mentesítette, az UNIOS előírásoknak megfelelővé tette az épületet januártól - kormányhatározat értelmében - az óvodához csatolták a helyi önkormányzat főzőkonyháját. A 3 óvodai csoport, óta modern, korszerű, minden igényt kielégítő, ideális feltételekkel rendelkező, óvoda céljára épült épületben működik, előírás szerinti kiszolgáló helyiségekkel, a gyermekek és alkalmazottak komfort érzetének teljes körű biztosításával. A csoportszobák tágasak, könnyen mobilizálhatók, esztétikusak, alkalmasak párhuzamos tevékenységek szervezésére. Egy csoportnak külön öltöző és mosdó helyiség áll rendelkezésre, hideg-meleg vizes kézmosókkal. Két csoportnak közös az öltözője és mosdója, de itt is elegendő hely van a gyermekek jellel ellátott, személyes holmijának, tisztálkodáshoz szükséges eszközeinek elhelyezésére. Az öltözők, folyosók adottságait kihasználjuk a szülők tájékoztatására, az 7

8 együttműködés erősítésére. Rendelkezünk tornaszobával, melynek funkcionális, rendszeres használatra kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Óvoda épületének udvara részben parkosított, gondozott. A terület nagysága, nem biztosítja a gyermek létszámhoz szükséges életteret, beépítettsége már nem növelhető annak ellenére, hogy a kötelező eszköznorma előírásainak nem felel meg. A feltételekhez alkalmazkodva szervezzük meg a gyermekek, gyermek csoportok udvari tevékenységeit, életét, kiemelt figyelmet fordítva az egészségvédelemre, a szabad mozgásra, játékra személyes, szociális, kognitív és nyelvi készségek, képességek fejlesztésére is Az óvoda társadalmi környezte Sályban a munkahely teremtési lehetőségek igen korlátozottak így a szülők jelentős része nem rendelkezik munkahellyel. Községünk társadalmi-, gazdasági-, infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések között szerepel. Jelentős a roma/cigány nemzetiségi lakosság aránya. Az óvodánkba ellátott gyermekeket nevelő családok jelentős részében jellemző a munkanélküliség, ami a gyermekek élet- és szociális körülményeit jelentősen befolyásolja. A családok gyermek nevelési gyakorlatát meghatározza a családi szocializáció, multikulturális miliő, szülők iskolai végzettsége. Munkánk során nagy gondot kell fordítanunk a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek személyiségfejlesztésére az esélyegyenlőség megteremtésére, a hátrányok csökkentésére, a nemzetiségi nevelésre. Nevelő munkánk során nem hagyhatjuk figyelmen kívül azon tényezőket, változásokat melyek negatívan befolyásolják óvodásaink mindennapi életét. Gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermekek nálunk, az óvodában ülnek először asztal mellé, vagy itt ismerik meg a vízöblítéses illemhelyet. Fontosnak tartjuk, hogy a családokkal együttműködve végezzük nevelő munkánkat és az iskolai életmódra való felkészítést. Az óvoda felszereltségének, eszközellátottságának, a gyermek tapasztalatszerzési lehetőségeinek és tevékenységeinek gazdagítása érdekében folyamatosan keresünk pályázati lehetőségeket, egyéb forrásokat Jelenkép Óvodánkban az Alapító okiratban maximalizált férőhelyek száma 100 fő, ugyan magasabb a törvényi előírásban megengedettnél, de a be óvodázási mutatók szerint, a nálunk óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma nem közelíti meg ezt a létszámkeretet. Biztosítani tudjuk a felvételre jelentkező (2,5)- 3-7 éves korú gyermekek teljes körű be óvodázását, minél korábban kezdődő és hosszabb időtartamú (indokolt) óvodai nevelését. Óvodai csoportjaink összetétele nem képezi le a település társadalmi-, gazdasági-, szociális mutatóit, nemzetiségi rétegződést mutat. Jellemző a különbözőségek természetes megjelenése, az érdeklődéstől, hozott szokásokból és ismeretekből, életkori. egyéni és aktuális fejlettségi szintből fakadó heterogenitás. Intézményünkben osztott és vegyes életkori szervezésű, részben osztott csoportok működnek, szakmai szempontok és a szülői elvárások figyelembevételével. 8

9 2018/19. nevelési évben 3, homogén, ill. részben osztott szervezésű csoportban, 64 gyermeket nevelünk. Minden csoportban biztosított a kettős óvónői váltás, az óvodapedagógusok munkáját csoportonként egy dajka segíti. A gyermekek változó szociális-, családi- lakóhelyi környezetből érkeznek és egyre több az anyagi és morális szempontból nehéz helyzetben élő család, gyermek. A statisztikai adatok alapján gyermekek 1% hátrányos helyzetű, 99% halmozottan hátrányos helyzetű, és 100 % roma/ cigány nemzetiségi az óvodai ellátásban részesülők közül. Intézményünkben, óvodai csoportjainkban kiemelt szerepet kap: egészséges életmódra nevelés, szokásrendszer kialakítása közösségi nevelés, viselkedés-, szabály-, norma-, egységes elvárás-, érték közvetítés játék, játékosság, tapasztalás, cselekvés, tevékenykedtetés aktuális fejlettség, életkort, érési pontok figyelembevétele változatos tevékenységek, programok, óvodai élet alakítása alap készség, képesség fejlesztésének előtérbe helyezése derűs, családias, szeretetteljes légkör, empátia, tolerancia, pedagógiai optimizmus, vegyes és homogén életkori szervezésű óvodai csoportok kialakítása. 3. Óvodai Pedagógiai Programunk alappillérei Óvodapedagógiai munkánk még eredményesebbé, hatékonyabbá, méltányosabbá tétele érdekében, a helyi sajátosságokat, a változó elvárásoknak a figyelembe véve Kompetenciaalapú óvodai programcsomag elveire, elemeire, tartalmi jegyeire alapozva alakítottuk ki óvodánk pedagógiai programját. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának szellemiségét tükrözi, és a lehetőségek széles tárházát biztosítja sajátos, helyi szükségletekhez igazodó nevelési gyakorlatunk átalakításához. A Kompetencia-alapú óvodai programcsomag tartalmi jegyei: 1. Óvoda-iskola átmenet. 2. Játék. 3. Integráció, inkluzív, befogadó pedagógia alkalmazása. 4. A gyermekek fejlődésének nyomon követése, képességszint meghatározása. 5. Érzelmi-erkölcsi nevelés. 6. Roma/ cigány nemzetiségi nevelés, integráció. 7. Családokkal való hatékony együttműködés. 8. Óvónő és dajka együttműködésének hangsúlyossága. 3.1.Pedagógiai hitvallásunk Napjaink felgyorsult, rohanó életritmusának, társadalmi, környezeti adottságainak figyelembevételével fogalmazódott meg bennünk, hogy óvodapedagógiánknak is a pozitív életszemléletet, a harmóniára való törekvést, az érték közvetítést, humanizmust, az emberré nevelés komplex gondolatát kell közvetíteni. Természetesen ez nemcsak a testi-lelki egészségre nevelést foglalja magában, hanem az ember és a természet megbonthatatlan egységének szemléletét is tükrözi, az életre és élethosszig tartó tanulás megalapozására irányulva, gyermekközpontú, befogadó, elfogadó szellemiségű neveléssel. 9

10 Hisszük és valljuk, hogy minden gyermek más és más, megismételhetetlen, egyedi ezért a fejlesztésükre irányuló pedagógiai eljárásoknak alkalmazkodniuk kell az egyéni fejlettséghez, fejlettségi szinthez, érési pontokhoz az egyéni fejlődés üteméhez és sajátosságaihoz. Számunkra nincs különbség gyermek és gyermek között, csak az egyenlő feltételek és az azonos körülmények között megjelenő tehetség, egyéni hajlam, irányultság, érdeklődés különbözteti meg őket egymástól. A pedagógiai szemlélet érvényesítésével fontos feladatunk az igazságosság, a kisebbrendűségből, a szociális és szubkulturális körülményekből eredő különbségek kiegyenlítése. Az egyéniségekhez igazított fejlődés biztosítsa, hogy mindenki más, és mindenkit egyenlő hozzáférés, odafigyelés illet meg, mindenki tehetséges, értékes valamiben. Számunkra kiemelt fontosságú az esélyegyenlőség megteremtése, a gyermekek mindenekfelett álló érdekének képviselete. Tiszteljük és elfogadjuk a gyermekeket, biztosítjuk egyéni képességeiknek és készségeiknek kibontakoztatását, önmagához mért folyamatos fejlődését. 3.2.Gyermekkép: Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik nyitottak, érdeklődők, fogékonyak a szépre, jóra és érzelmi gazdagság, természetes kíváncsiság, felfedezési-, cselekvési-, alkotási-, közlési vágy jellemzi őket. Akik szívesen járnak óvodába, igénylik a kortárs kapcsolatokat, s jól érzik magukat a gyermekközösségben. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik megfelelő önbizalommal, önértékeléssel, identitástudattal, toleranciával, empátiával, konfliktuskezelési technikával rendelkeznek és kapcsolatteremtésre, kapcsolattartásra képesek. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik nem csak ismerik községünket, de jól is tájékozódnak környezetükben, s kötődnek lakóhelyükhöz az itt élő emberekhez, életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tágabb környezetükről, hazánkról, a más népekről, a világról. 3.3.Óvodakép: Az óvoda a családi nevelést kiegészítő, családi nevelésre építő, elsődleges nevelési intézmény, ami az iskolába lépéséig biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. A gyermeki szükségleteket és az óvodáskori adottságokat alapnak tekintjük pedagógiai munkánkban. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai életre való felkészítést, megalapozza a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását, egészséges életmódra nevelését, komplex személyiség fejlesztését. Pedagógiai programunkban - az óvodás gyermek szociális életképessége növelése érdekében - a fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtésére kiemelt figyelmet fordítunk. A nevelési alaphelyzetet az intézményre jellemző tevékenységek, együttműködési formák, kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlődési lehetőségek összefüggő rendszerében és által teremtjük meg Pedagógusképünk: Olyan óvodapedagógusok, akikre a megértés, az együttérzés, az elfogadás, a segítőkészség, a gyermeki jogok tiszteletben tartása jellemző. Akik tudatosan, felelősséggel vállalják, hogy 10

11 személyes példájuk, mindenkor minta/ modell értékű a gyermekek, esetenként a szülők számára. Természetes viselkedésünkkel, kiegyensúlyozottságukkal, következetességükkel védelmet, biztonságot nyújtanak a gyermekeknek. Akiknek az értékelései egyértelműek, konkrétan a tevékenységekre, gyermeki megnyilvánulásokra vonatkoznak, a pozitívumok kiemelésével, ösztönözve a gyermekeket a további tevékenységekre. A szervező, tervező, csoport és egyéni fejlesztő munkájuk tudatos, igényes és minőségi. Folyamatos az önképzési igényük, tisztában vannak felkészültségükkel, személyiségük sajátosságaival. Akik képesek megújulásra, vertikális, horizontális tudásmegosztásra. A családokkal együttműködők, tapintatosak, és segítő szándékúak. A gyermekek mindenek-feletti érdekeit helyezik előtérbe. Rendelkeznek reális önismerettel, reflektálási készséggel. Szakmai témákban, kifejtik álláspontjukat, mások véleményére megfelelően reagáljanak, és mindezeket mérlegelve részt vesznek a döntésekben, team munkába. Ismerik a gyermekeket, a családi nevelési eljárásokat, szokásokat, és az együttműködés során ezeket figyelembe véve igyekeznek segítséget nyújtani, képviselve az óvoda egységes nevelési alapelveit Elvárások a pedagógiai munkát segítőkkel szemben, az együttműködés rendező elvei: A dajka és a pedagógiai asszisztens egyike a gyermeket nevelő felnőtteknek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével, hatást gyakorol a kisgyermekre. Programunkban konkrétan körül határoljuk azokat a feladatokat, amelyeknél számíthatunk a segítségükre, egyértelművé tesszük, hogy mely kérdésekben van véleményezési, mely kérdésekben van döntési jogkörük. A dajka, segítő szerepet tölt be: az óvoda alap és kiegészítő feladatainak teljesítésében, az óvodanevelő és személyiségfejlesztő funkciójának megvalósításában, az óvoda minőségi szolgáltatást nyújtó feladatainak ellátásában, az óvoda által kitűzött minőségcélok elérésében Nevelési céljaink A (2,5) 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének, érési pontjainak figyelembevételével: A ránk bízott óvodás gyermekek minél sokoldalúbb, harmonikusabb, komplex, differenciált személyiség fejlesztése, determinált szocializációjának támogatása, egyéni fejlődésének optimalizálása. Hátránykompenzáció és tehetséggondozás, a potenciális tanulási zavarok kialakulásának megelőzése a nevelési feltételek, metódusok, alternatív program elemek, célirányos pedagógiai munkánk alapján. Nemzetiségi-multikulturális, (migráns) interkulturális nevelés, nemzeti-, nemzetiségi kulturális érték, hagyományok, más népek kultúrájának megismertetése spontán helyzetekben, élményekhez kapcsolódóan, projekt témafeldolgozások által. 11

12 Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges alkalmasság, biológiai (testi-fizikai), pszichikus, szociális funkciók folyamatos fejlődésének támogatása. Az iskola készültségi szintnek a gyermek önmagához mért optimalizálása célirányos pedagógiai tevékenységrendszerrel. A játékba integrált önkéntes-, irányított cselekvéses tanulás, tapasztalatszerzés megszervezése, differenciálással, egyéni bánásmód alkalmazásával, párhuzamos tevékenységekkel. A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása, komplex óvodai neveléssel, az anyanyelvi nevelés feladatrendszerének mindent átfogó érvényesítésével. A gyermekek fejlődésének folyamatos nyomon követése, a fejlődés értékelése, fejlesztési tartalmak meghatározása. 3.7.Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés, az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 3.8.Az egészséges életmód alakítása Célja: Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése: A természet adta lehetőségek edző hatásának kihasználása (levegő, víz, napfény). A gyermekek óvodába lépése előtt családlátogatás alkalmával tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről, a nemzetiségi kultúráról. 12

13 Szükség szerint, kiemelt figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma nemzetiségű gyermekek gondozására, gondozottságára. Tudatosan építünk arra, hogy a gyermekek testi szükségleteinek kielégítése megalapozza a jó közérzetüket, az összes óvodai tevékenység során. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozási tevékenységet végző többi munkatárssal (meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség). Az óvodába kerülő roma nemzetiségű gyermekek körében első dolgunk a gondozási feladatok elfogadtatása. A gondozásra a napirendben elegendő időt biztosítunk. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés lehetőségét az óvodába lépés pillanatától biztosítjuk, minden gyermeknek. Az óvodapedagógus a dajkával összehangolja a munkáját. Minden tevékenységet pontos szóbeli megerősítés kísér Étkezés: A fejlődés egyik alapfeltétele a helyes táplálkozás, amely biztosítja az egészséges testi fejlődést. A gyermekeink napi háromszori étkezésben részesülnek, életkorhoz, az évszakhoz igazítva. Törekszünk az egészséges és korszerű táplálkozás igényének megalapozására. A kifüggesztett étlap alapján a szülők tájékozódhatnak a heti étrendről. A gyermekeknek különböző a táplálkozási szokása. Ezeket megismerve kellő toleranciával fogadjuk el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást, elutasítást. Később ösztönözzük a gyermekeket minden étel megízlelésére, de soha nem kényszerítjük az evésre. A nap bármely szakában kérhetnek vizet, ha szomjasok. Kiemelt feladatként kezeljük a gyermekek kulturált étkezési szokásainak kialakítását. Pl.: az evőeszközök használata, a tiszta étkezés, a megfelelő mennyiség fogyasztása stb. Éppen ezért az étkezéseink nem folyamatosan történnek, hanem egy időben étkeznek a gyermekcsoport tagjai A testápolás a személyes higiénia igényének kialakítását szolgálja: A befogadás, szocializációs hetek idején, ill. szükség szerint az óvodapedagógusaink a gyermekekkel együtt végzik a teendőket, hogy megtanulhassák a testápolási szokások rendjét, módját, majd önállóan végezzék. Megismerkednek a tisztálkodáshoz szükséges eszközökkel, azok helyes használatával. Különösen védjük a gyermekek érzékszerveit. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában, szokások beépülésében. Óvodánk fokozott figyelmet kíván fordítani a különleges bánásmódot igénylő, a halmozottan hátrányos és a roma nemzetiséghez tartozó gyermekek egészségügyi szokásainak kialakítása, megtartására, mivel az otthoni szociális hátrányból adódó hiányosságok nyomot hagynak életvitelükben. Az egészségügyi szokások kialakításához biztosítjuk a feltételeket. 13

14 Mindent többször ismételve részletes magyarázattal megmutatunk pl.: tisztálkodás, orrfújás, WC használat. A saját törölköző és fésű használatát minden gyermeknek bemutatjuk, kialakítjuk a rendszeres használat igényét. A gyermekeket a ruhájuk tisztaságának megóvására, gondozott megjelenésre neveljük. A testápolási tevékenységek közben is a környezettudatos magatartás szabályait érvényesítjük. Ügyelünk a takarékos vízhasználatra, a tisztálkodó szerek megfelelő mennyiségű alkalmazására. Fokozott védőnői ellenőrzésre van szükségünk a tisztasági vizsgálatoknál (pl.: haj, köröm, bőr stb.) Az öltöztetést az időjárásnak megfelelően kérjük a szülőktől, célszerű a réteges öltöztetés, a váltócipő használata szükséges a tisztaság megőrzése és a betegségmegelőzés érdekében Mozgás Az óvodás korosztály nélkülözhetetlen életeleme a szabad mozgás. A gyermekek naponta egyéni mozgásigényüknek megfelelően végeznek nagymozgásokat, játszanak mozgásfejlesztő játékokat, vesznek részt szervezett mozgásos tevékenységben (mindennapos torna), heti rendszerességgel irányított mozgás tevékenységben, a nagycsoportosok alternatív mozgásfejlesztésben, testi képességeik fejlesztése, fejlődése érdekében. A rövid vagy hosszabb ideig tartó szervezett mindennapi séták, rövid kirándulások is hozzájárulnak a mozgásigényük kielégítéséhez, a levegő és a napfény edző hatásának kihasználásához. A gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítését a változatos játékokkal, a sokféle, sokirányú mozgásos szabályjátékokkal, a népi dalos játékokkal, a körjátékok szervezésével is biztosítjuk, színesítjük Pihenés Óvodánk igyekszik kielégíteni a gyermekek alvásigényét. Biztosítjuk a egészséges alvás feltételeit a szellőztetett csoportszobákat, a nyugodt pihenés feltételeit, a csendet, a nyugalmat. Figyelembe vesszük a gyermekeink különböző alvásigényét. Elalvás előtt mindig mesél, esetleg halkan dúdol vagy altatót énekel az óvónő. A nyári hónapokban a nagycsoportosaink csak igény szerint alszanak. e helyett biztosítjuk a játék és a mozgás lehetőségét, ezzel is szoktatjuk őket a kisiskolások napirendje szerinti életre A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása 14

15 Az óvodában megbetegedett gyermeket igyekszünk gyorsan hazavinni vagy elkülönítve, fokozott törődéssel vigyázunk rá, amíg a szülő meg nem érkezik. Igyekszünk a fertőzés elterjedését megakadályozni a gyakori szellőztetéssel, a fertőtlenítő takarítással, gyakori kézmosással. Ha a kisgyermek, alvás alatt nem szobatiszta, tapintatosan átöltöztetjük, nem szégyenítjük meg - hiszen ez ebben az életkorban még előfordulhat. Amennyiben rendszeressé válik, akkor a szülőkkel együttműködve, segítünk az okok feltárásában, megszüntetésében. A 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, általunk alkalmazott fejlesztő tornák segítik a célirányos fejlesztést, korrekciót pl.: a lábboltozat erősítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. Minden alkalmat megragadunk a szabadban való tartózkodásra, ezzel is erősítve a gyermekek ellenálló képességét és biztosítjuk az egészséges életvitel feltételeit. Esős időben a fedett teraszokon légfürdőztetjük őket. Edzési lehetőségünk a téli időszakban a szánkózás, hógolyózás, csúszkálás. Arra törekszünk, hogy a mozgások adjanak igazi felfrissülést, felüdülést, öröm és közösségi élményforrást a gyermekeknek. Minden egyes alkalommal felhívjuk a gyermekek figyelmét egészségük megóvására, védelmére, a balesetek elkerülésére, melyet írásban is rögzítünk a csoportnaplóban A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódját. A gazdag tárgyi környezet megalapozza az óvodai nevelőmunkát. A több funkciós csoportszobát alkalmassá tesszük, szabad és mozgásos játékra, az alvásra, a pihenésre. A mozgás lehetőséget a tornaszoba folyamatos kihasználásával is növeljük. A különböző játéktevékenységekhez kuckókat, állandó játszóhelyeket alakítunk ki. Pl.: vizuális, mesesarok, dramatizálás. Minden csoportban van élősarok, ahol a gyermekek összegyűjtik a séták alkalmával talált "kincseket", elhelyezik az évszakra jellemző gyümölcsöket, virágokat, s ezeket folyamatosan gondozzák, figyelik. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy udvaron, szabadban való tartózkodás alatt is, minden gyermek megtalálja a neki megfelelő helyet, játékot, tevékenységi lehetőséget. Biztosítjuk az igény szerint folyadékpótlást. A gyermekek egészséges életritmusának, egyenletes, egészséges fejlődésének, feltétele megfelelő napirend kialakítása. A csoportok napirendjét, úgy és olyan rugalmasan kell összeállítani, hogy az egyértelműen a gyermekek érdekét szolgálja, lehetőséget biztosítson az egyéni különbségek figyelembevételére. A kialakított napirend betartásánál következetességet kell érvényesíteni, ami azonban nem jelenthet merevséget. Minden gyermeknek van öltöző polca, külön a ruhának, cipőnek, az öltözéshez, vetkőzéshez. 15

16 A gyermekeket a mosdókban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítésében. A gyermekek által használt helyiségekben vizuális jelek segítik a szokások beidegződését. A gyermekek a beszoktatás, befogadás ideje alatt már megismerkednek az óvodai környezettel, szokásokkal. A szokások kialakításában az óvónő segítője a dajka, vagy a pedagógiai asszisztens. A szülőket partnerként kívánjuk bevonni az egészséges táplálkozás, mozgás, öltözködés, személyi higiénia helyes szokásainak kialakításában. Védőnő és orvos bevonásával megszervezzük és lebonyolítjuk a szűrővizsgálatokat, figyelemmel kísérjük a gyermekek testi fejlődését, általános egészségi állapotát A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére * A testápolási szokásokat a gyermekek elsajátítják. * Tisztálkodási eszközökre vigyáznak, azokat a helyükre teszik. * Önállóan használják a mosdót szükségleteik kielégítésére. * Elsajátítják a helyes zsebkendő használatot. * Betartják a kulturált étkezési szokások szabályait. El tudják dönteni mennyi ételt, italt kérnek. Önállóan szednek, töltenek. * A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakulnak, megalapozódnak. * Igényessé válnak saját személyük és környezetük rendezettségére. *. Önkiszolgáló tevékenységeikben, egyéni fejlettségeikhez mérten, önállóvá válnak Érzelmi nevelés és szocializáció, társas, közösségi tevékenység. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Figyelembe vesszük, hogy az óvodás gyermek magatartásának jellemzője a nagyfokú érzelemvezéreltség, amit nagymértékben meghatároz az a családi környezet, amelyben élnek. Tény, hogy mindennemű fejlesztés csak azután kezdődhet, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, biztonságosan mozog az óvodai környezetben. Az érzelmi alapigények pl.: a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, kapcsolat-, interakció alakítás jellemezze. Célja: Az érzelmi biztonság szeretetteljes légkör biztosítása jól átgondolt szokás-és szabályrendszer alapján. A gyermeki én-tudat formálása, a közösségi nevelés elősegítése, együttműködő készség kialakítása Az elsődleges szocializációs háttér támogatása, tudatos neveléssel, szocializációs alapelvek mentén. Feladat: 1. Érzelmi nevelés terén a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek közötti, valamint az óvodai alkalmazottak kapcsolatait pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; 16

17 - egyéni bánásmóddal, alapos és megalapozott gyermeki személyiség feltárásunk alapján segítjük, fejlesztjük az ösztönök és az érzelmek irányítását, kezelését; egyszerre segítjük a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és teret engedünk önkifejező törekvéseinek; a gyermeket annak elfogadására, megértésére neveljük, hogy az emberek különböznek egymástól. 2.A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása: -a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás és normarendszerének megalapozása. A közösségi szocializációt átgondolt szokás- és normarendszerrel erősítjük. 3. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti hozzá a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, értékre, mindezeket tisztelje, védje, óvja, megfelelően értékelje. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modellértékű szerepet tölt be. A gyermekek érezzék meg, hogyan viszonyul az óvodapedagógus az értékekhez, hogy mi a jó és mi a rossz magának a gyermeknek vagy társainak, alakuljon értékrendjük 5. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, melyre felkészülünk, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. Nagyon fontos feladatunk tehát tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására. Mindez természetesen nem jelenti az egyén fejlesztésének mellőzését. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is megvalósítani. Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg. Az óvodában minden tevékenység a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is erősíti. A társas kapcsolatok, a közös munka, az együtt játszás és a komplex tevékenységek rendszere az együvé tartozás érzését erősíti, amire tudatosan törekednünk kell. A lényeg, hogy a tevékenykedtetés sokszínű, változatos legyen, és a tevékenységen, tapaszlatszerzésen, cselekvésen legyen a hangsúly. Mindent kipróbálhasson a gyermek, kivéve a testi és szellemi épségét veszélyeztetőket. Az óvodapedagógus ugyanúgy vegye 17

18 figyelembe a gyermek jogos kívánságait és igényeit, mint ahogy a gyermektől is elvárja a szokások, szabályok betartását. A gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a bizalomra, a nyíltságra és az őszinteségre, kölcsönös tiszteletre kell építeni. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: önállóak, a szokások, szabályok betartására képesek, irányíthatók jól érzik magukat a közösségben, ahová tartoznak, elfogadják társaikat, nevelőiket természetesnek veszik a különbözőségeket, tiszteletben tartják azt könnyen bevonhatók a csoport tevékenységeibe, érdeklődőek, jellemzi őket a megismerési-, felfedezési-, megoldási vágy játszó gyermekekhez csatlakoznak, játékukba bevonják, elfogadják belépő társaikat konfliktusaikat, problémáikat egyedül próbálják megoldani, elsősorban megegyezéssel, konszenzussal rendelkeznek az iskolai élet megkezdéséhez szükséges akarati és erkölcsi tulajdonságokkal, szocializációs készséggel, érzelmi fejlettséggel Anyanyelvi nevelés, értelmi fejlesztés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma, élethelyzet keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. A fejlesztési feladatokat tehát a család, a környezet megismeréséből kiindulva és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell, differenciáltan meghatározni. A fejlesztést a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve kell tudatosan, körültekintően, célirányosan megvalósítani. Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légköre alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés eredményességét. A fejlesztés folyamatára - beszéd és a gondolkodás fejlődésének szoros kapcsolata - kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Pedagógiai munkánk során az értő figyelmet, én üzeneteket, visszatükrözést, asszertív kommunikációt helyezzük előtérbe. Cél: * A beszédkedv felkeltése és fenntartása, a biztonságos önkifejezés, az érthető, kifejező beszédkészség megalapozása. * Nyitott, jó kommunikációs képességgel rendelkező gyermekek nevelése. * Az életkornak megfelelő beszédkultúra kialakítása az illemszabályok, kapcsolatteremtés és kapcsolatfenntartás elemi szabályainak megismertetése. * Értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás) a képzelet és kreativitás fejlesztése megfelelő, ösztönző környezet biztosításával. 18

19 * Az eredményes iskolai munkához szükséges anyanyelvi és kommunikációs fejlettség gyermekhez mért optimális szintjének elérése. * A nyelvi hátrányok csökkentése, logopédiai megsegítés. Feladat: * Jól artikuláló, választékosan beszélő nevelőkörnyezet megteremtése az óvodában. * Derűs, nyugodt, családias légkör biztosításával a gyermekek beszédkedvének fokozása. * Valamennyi értelmi képesség, folyamatos, adekvált fejlesztése, a képzelet és a kreativitás fejlődésének támogatása. * Nyelvi képességek fejlesztése anyanyelvi játékokkal, ill. motoros fejlesztő gyakorlatokkal. * Beszédészlelés, beszédértés, verbális emlékezet fejlesztése. * Relációs és általános szókincs gyarapítása. * A beszéd hangtani, grammatikai, jelentéstani rendszerének, szabályainak alkalmazása. * Érzelmi töltésű élmény biztosítása. * Minta- és példaértékű óvodapedagógusi, dajkai megnyilatkozások. Az anyanyelvi (értelmi) fejlesztés és nevelés szervezeti formái a csoportokban: * Spontán helyzetek, kötetlen beszélgetések. * Olyan szervezett tevékenységek, amikor kifejezetten a kommunikációs képesség fejlesztése a cél. * Beszédállapot mérés beszédhallás, beszédértés, mondatszerkesztés, összefüggő beszéd ugyanis ezek ismeretében tudjuk beszédkészségüket célirányosan, egyénhez igazítottan tovább fejleszteni. * Beszédhelyzetek, beszélgető-körök teremtése. * Évente logopédiai szűrésen vesznek részt az éves gyermekek, s ez alapján történik a beszédhibás gyermekek fejlesztése. Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: * Mondanivalóját bővített mondatokban, a szófajokat helyes használva, megfelelő tempóban, hangerővel, hangsúllyal tudja közölni. * Érzéseit verbálisan is meg tudja fogalmazni. * Beszédében, gondolatait logikusan fogalmazza meg és jelenjenek meg az elvont fogalmak és az ok-okozati összefüggéseket jelölő szavak. * Szívesen nézeget könyveket és a kitalált vagy valós történeteket összefüggéseiben elmondja. * Tisztán ejti a hangzókat (kivétel logopédiai ellátás) * Szívesen játszik beszéd és nyelvfejlesztő és szójátékokat, nyelvtörőket, érdeklődik a betűk és olvasás iránt. * Társas kapcsolataiban a - kérem, köszönöm, szeretném - kifejezéseket alkalmazza Értelmi fejlesztés megvalósítása 19

20 Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás alkotóképesség fejlesztését foglalja egységbe. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztosítása. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és stimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Célja: Az óvoda - a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, hozott ismereteire, élményeire és meg lévő ismereteire építvebiztosítson olyan változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Feladata: - A gyermekeknek változatos tevékenységet, motiváló helyzetet, eszközt, feltételrendszert biztosítunk, amelyben fejlődik az értelmi képessége: érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, gondolkodása, kreativitása. - Helyezzük előtérbe a cselekedtetést, kísérletezést, kutatást, tapasztalatszerzést, felfedeztetést, az érdeklődésen alapuló spontán és irányított ismeretszerzésben, tevékenységekben - A gyermeki kíváncsiságra, érdeklődésére, tudásvágyra építve, változatos módszerekkel, és eszközökkel, az egyéni bánásmód és differenciálás elvének alkalmazásával tegyük lehetővé, hogy ismereteket szerezzenek a szűkebb és tágabb környezetükről. - A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlással. - Hangsúlyossá és elfogadottá tenni, hogy a képességek kibontakoztatásában nagy szerepe van a gyermek környezetének a szülők, az óvónők, a felnőttek személyes példájának. A fejlődés mutatói óvodáskor végére - Az értelmi képességek fejlődésével tudják megoldani az egyre változó helyzetekben jelentkező elméleti, gyakorlati, feladatokat. 20

21 - Az életkori sajátosságuknak, egyéni és aktuális fejlettségi szintjüknek megfelelően tudjanak logikusan gondolkodni, összefüggéseket meglátni, problémát feltárni. - Válnak képessé arra, hogy figyelmüket egyre hosszabb ideig tudják összpontosítani. - Tapasztalataikat, ismereteiket, élményeiket, gondolataikat, tudják érthetően kifejezni. - Szerezzék meg a tanuláshoz szükséges tapasztalatokat, alapismereteket, műveltségtartalmakat és alakuljanak ki gyakorlati készségeik, motiváltságuk. - A feladattudatuk, feladattartásuk, az önálló munkavégzésre való képességük önmagukhoz mért optimális szintet elérje. - Rendelkeznek saját magukra és környezetükre vonatkozó elemi ismeretekkel. 4.Intézményünk ellenőrzési, értékelési rendszere Az ellenőrzés és értékelés célja az óvodapedagógiai munka segítése, szinten tartása, eredményesebbé tétele, célirányosságának, tervszerűségének biztosítása a hatékony működés érdekében. 4.1.Óvoda belső ellenőrzési területei: a pedagógiai munka, gyakorlat megfigyelése, elemzése, megbeszélése, partnerközpontú intézményműködés, dokumentumok ellenőrzése, elemzése. A szakmai irányítás, ellenőrzés az intézményvezető feladata. Bizonyos feladatok delegálhatók, melyeket a minden évben aktualizált, felülvizsgált munkaköri leírások tartalmaznak. A pedagógiai munka, illetve az egyéb ellenőrzések során objektív értékelésre, véleménynyilvánításra, állásfoglalásra törekszünk, melyben a tanácsadói, segítői szándék kap elsődleges szerepet, s tiszteletben tartjuk a módszertani szabadságot, önállóságot. 4.2.Az óvoda Pedagógiai Programjának ellenőrzése, értékelése A program megírásában a teljes nevelőtestület részt vett. Elfogadása, betartásának ellenőrzése az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A megvalósításában és beválásának vizsgálatában a nevelőtestület minden tagja részt vesz. 4.3.Belső önértékelési munkacsoport Kidolgozott standardok alapján, egységes szempont szerint - intézményi - vezetői - pedagógus szint Önértékelési / Kézikönyv - OH 21

22 Az önértékelési csoport vezetője a feladatait az önértékelési program, valamint az éves önértékelési terv alapján végzi. Az önértékelési csoport vezetője felelős az önértékelési csoport munkájának irányításárért, a munka szervezéséért, a vezetővel való folyamatos kapcsolattartásért. Az önértékelési csoport tagjai a tevékenységüket az önértékelési csoport vezetőjének iránymutatása és kijelölése alapján kötelesek ellátni. 4.4.Külső szint Pedagógusminősítés - Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez - OH Pedagógiai-szakmai ellenőrzés - Tanfelügyeleti kézikönyv OH 5.AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 5.1.Személyi feltételek Közösen megfogalmazott alapvetéseink: Nyugodt, meleg, derűs, nyílt, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése a legalapvetőbb feladatunk. Mindannyian valljuk, hogy a legfontosabb alapelv, ami a nevelés lehetőségét biztosítani tudja, az oldott, derűs, nyugodt, meleg, nyílt és szeretetteljes óvodai környezet megteremtése. A nyugodt légkör megteremtésének alapvető feltétele a megfelelő napirend biztosítása. A napirendben periodikusan ismétlődő tevékenységeknek a csoport szokásrendszere ad keretet. Érdekes, színes, változatos tevékenységek esetén a csoport nyugalmat és kellemes alaphangulatot áraszt, ahol minden gyermeknek megvan a maga helye és az elfoglaltsága. A nyugodt légkör kialakításához az is hozzátartozik, hogy az óvodai csoport zajszintje ne legyen túlságosan magas. Ezt is elsősorban az óvodapedagógus, nevelőmunkát segítők példamutatásával lehet megvalósítani. A halk beszédet a gyerekek átveszik, így a csoport alapzaja, munkazaja kellemes zsongásként hat. A gyermek számára a testi kontaktus, a felnőttől áradó szeretet nyugalmat, biztonságot kölcsönöz. A gyermek jó közérzetéhez szükség van a testközelségre, a testi érintés gyakoriságára. Egy simogatás, egy mosoly, egy ölbe vétel, egy kis dédelgetés minden gyermeket képes megnyugtatni. Ezért bánunk bőkezűen a szeretet minden fajta megnyilvánulásával. Az óvoda légkörének kialakításakor a nyitottságra kell még hangsúlyt fektetni. Ez az alapja a szülőkkel való egyenrangú, egymást segítő, támogató együttműködésnek. Általában a szülőkre jellemző, hogy nem élnek a rendszeres és állandó kapcsolattartás lehetőségével, igényével, az óvodában tartózkodással, ez csupán a beszoktatás, befogadás ideje alatt jellemző. Intézményünkben valamennyi alkalmazott rendelkezik a munkakörére előírt szakképzettséggel. Az óvodában 10 fő dolgozik. Óvodatitkárunk és egyéb alkalmazottunk nincs. Közösségünkben dolgozók életkora: év. Stabil, biztos szakmai tudás, megfelelő tapasztalat megléte jellemző, amire érdemben építkezni lehet és garanciája az eredményes pedagógiai munkának. Óvodapedagógusok száma, végzettsége: 22

23 Sorszám Legmagasabb iskolai végzettség Besorolás Szakképzettség Az elmúlt 7 évben elvégzett akkreditált tovább képzések óraszáma/ megszerzett további szakképzettség 1. főiskola Ped. I. óvodapedagógus IPR tovább képzés 2. főiskola Ped. I. óvodapedagógus IPR tovább képzés 3. főiskola Ped. I. óvodapedagógus IPR tovább képzés 4. főiskola Ped. I. óvodapedagógus IPR tovább képzés 5. főiskola Ped. I. óvodapedagógus IPR tovább képzés 6. főiskola Ped. II. óvodapedagógus, tanító, szakvizsgázott intézményvezető és középvezető. Holland-magyar intézményvezető és középvezető szakvizsgázott pedagógus A pedagógiai munkát közvetlenül segítő dajkák Sor- Iskolai végzetség szakképzettség munkakör szám 1. szakmunkás dajka dajka 2. szakmunkás dajka dajka 3. érettségi - dajka Pedagógiai asszisztens Sor- Iskolai végzetség szakképzettség munkakör szám 1. érettségi - Pedagógiai asszisztens Konyha Sorszám Iskolai végzettség Szakképzettség Munkakör 1. középiskola élelmiszer vezetői Élelmiszervezető 23

24 2. érettségi szakács Szakács 3. 8általános Konyhai kisegítő 4. 8 általános Konyhai kisegítő 5. szakmunkás - Szociális gondozó 6. szakmunkás Konyhai kisegítő 7. 8általános Konyhai kisegítő Az intézmény személyi feltételei (összesen) Szervezeti egység Létszám Munkakörök Óvoda és Konyha 17 fő Intézmény-vezető: 1 Intézményvezető-helyettes 1 Óvodapedagógus: 4+2 fő Dajka: 3 fő Pedagógiai asszisztens: 1 fő Szakács 1 fő Élelmezésvezető 1 fő Konyhai kisegítő 4fő Szociális gondozó 1 fő 6.Az intézmény képzési szerkezete A pedagógusok továbbképzése a törvényi előírásoknak megfelelően az intézmény Továbbképzési terve, a Pedagógiai Programban foglalt követelményekkel összhangban, tervszerűen folyik, a humán erőforrásban bekövetkező hiányt, ezzel kapcsolatos problémákat a fenntartónak szükség szerint, folyamatosan jelezzük. Képzés megnevezése Részt vevők száma Tehetség-ígéretek felismerése az iskoláskor előtt 2fő Gyakorlatorientált környezeti nevelési program a kistérség pedagógusainak, környezetvédelmi és civil szervezetek szakembereinek. Vizuális nevelés és tárgykultúra fejlesztése óvodapedagógusok számára 1fő 2fő Az integrációs gyakorlat szerepe a pedagógusok minősítése során. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek/tanulók együttnevelésének feladatai 1fő 1fő 24

25 Pedagógusok intenzív továbbképzése 2fő Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése. Epochális rendszerű óvodai nevelési programra felkészítő 1fő 1fő Számítógép-kezelő 2fő Logopédiai ismeretek gyakorló pedagógusok részére 1fő Anyanyelvi fejlesztés játékosan. Kisgyermekek fejlesztése anyanyelvi és drámajátékokkal 1fő A cigány gyermekek integrált óvodai nevelése a gyakorlatban 1fő Differenciált, személyes bánásmód az óvodai nevelésben 2fő Hatékony iskolát mindenkinek-avagy integrált nevelés a gyakorlatban 1fő Ellenőrzés, értékelés, minőségfejlesztés az óvodai gyakorlatban A neveléskutatás módszertana. A tanítás-tanulás elmélete és módszertana. Játékelmélet. A gyermeki agresszió Környezeti nevelés az erdőben. Elméleti és gyakorlati tudnivalók a környezeti nevelés, fenntarthatóságra nevelés pedagógiai tartalmáról, az erdőben elsajátítható ismeretekről. A Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer (DIFER) használata, és az erre alapozott fejlesztés 4-8 éves korban. Holland-magyar intézményvezető és középvezető szakvizsgázott pedagógus Óvodapedagógusok intenzív továbbképzése Pedagógiai eszköztár Bábjáték az óvodában Pedagógiai eszköztár Az óvodai környezetismeret és környezetvédelem Haladjunk a korral vagy számítástechnikai alapismeretek a közoktatásban 2fő 1fő 1fö 1fő 2fő 1fö 1fő 1fő 1fő 1fő 25

26 Tevékenység és Személyiségfejlődés Gyermektorna vezetés És Veled ki törődik? Gordon iskola tanári eredményesség tanulása. (tréning) Európai számítógép használói Jogosítvány Számítástechnikai szoftverüzemeltető Közigazgatási szakvizsga Közigazgatási alapvizsga 1fő 1fő 1fő 1fő 1fö 1fö 1fö 1fö A különböző továbbképzéseken szerzett ismeretek és tapasztalatok szervezeti egységen belül történő átadásának módja, eljárása: 1. Szakmai team-ek működtetése 2. Beszámolók készítése 3. Hospitálások, előadások tartása 4. Munkaközösség vezetése. Az óvoda belső továbbképzési rendszere: 1. Szakmai munkaközösségen belüli tapasztalatok átadása 3. Önképzés, belső hospitálások. 7.Tárgyi feltételek Az óvodai nevelés objektív feltételei: - az óvoda épülete, udvara, környezete - az óvoda belső berendezése - az óvoda tárgyi feltételei, eszközei, felszereltsége - esztétikus környezet kialakítása. A felsorolásból is kitűnik, hogy az óvoda objektív feltételeinek biztosítása során nem támaszthatunk különleges és egyedi feltételeket. Különösen nem akkor, ha magáról egy adott épületről és annak környezetéről van szó. Óvoda udvarunk nem alkalmas az udvari élet megszervezésére (alapterület, felszereltség). A fenntartó törekszik a helyzet megoldására, rendezésére, addig viszont minden lehetőséget igyekszünk kihasználni a szabadlevegőn való történő, tartalmas tevékenységek biztosítására. Az óvoda épületben arra törekedünk, hogy minél nagyobb és tágasabb terek álljanak a gyerekek rendelkezésére. Az épület belső tereinek célszerű használatakor gondolunk a gyerekek elkülönülési igényeire is. Biztosított, egy nagy, egybefüggő, közös tér. Óvodai felszereltségünk, eszközellátottságunk alapvetően megfelel az előírásoknak, bővítésére, pótlására, korszerűsítésére folyamatosan törekszünk. Óvodánk esztétikussá tételére kiemelt figyelmet fordítunk, a nevelést támogató, gyermekbarát környezeti feltételek biztosítása mellett. 8.AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 8.1.A nevelés tervezése, időkeretei 26

27 Nevelési célunk, feladataink alapján, a ráhatások rendszerét a gyermekek adottságaihoz, aktuális fejlettségi szintjéhez, eltérő fejlődési üteméhez, igényéhez, szükségletéhez igazodva tervezzük meg. A kompetencia alapú programcsomag, mint eszközre épülő készség és képesség fejlesztési törzs-és kiegészítő anyag, komplex fejlesztési terv, elemeire épülő fejlesztési tématervet tekintjük éves tervdokumentációnak. A fejlesztést általában két hetes periódusra, témától függően, a komplexitás elvét követve konkretizáljuk. A csoportnaplóban megjelenítjük. A tervezés során számba vesszük az előzetesen átgondolt és megtervezett témaköreink, képességfejlesztő feladataink mellett, a gyermekek spontán ötleteit, tapasztalatait, élményeit, tevékenységeit, ezt beépítjük pedagógia munkánk folyamatába. A gyermekek fejlődéséről feljegyzéseket készítünk, a fejlődés folyamatos nyomon követése rögzítési, mérési eszközzel valósul meg november és április hónapban. A fejlődés folyamatos nyomon követése a kompetencia alapú óvodai programcsomaghoz adekvát, Dr Bakonyi Anna által tovább fejlesztett változat. Alkalmazásnak indoka: A főként megfigyeléses, de részben egyszerű mérésekre épülő metodika a gyermekek nagyon alapos megismerését, képességeinek pontos feltárását a fejlődés minden részletének és elemének számbavételét teszi lehetővé úgy, hogy teljes személyiségtérképet, fejlődési vonalmutatót ad. A gyermekek portfóliójában az anamnézis, a fejlődést nyomon követő anyag, az 5 éves korban, ill. az iskolába lépés tárgyévének januárjában elvégzett DIFER mérési füzetek, egyéni fejlesztési tervek, család rajzok kerülnek bele. Pedagógiai munkánkban, csoport kereteken belül az egyénre szabott, differenciált fejlesztést helyezzük előtérbe, fejlettségi szintek szerint, amelyet tervszerűen végzünk. Tekintettel a helyi sajátosságokra, speciális feladatainkra, részben vegyes életkori szervezésű, csoportokat alakítunk ki. A gyermekek fejlettségi szintjének figyelembevételével a tervezett tevékenység, tapasztalatszerzés, cselekvés tartalmától függően az óvodapedagógusok döntik el, milyen foglalkoztatási formában valósítják meg elképzeléseiket, fejlesztési feladataikat. 8.2.Napirend A napirend általános időkeretei 10 órás óvodai nyitva tartás esetén: - Játék és szabadidős tevékenység: 6 óra - Komplex fejlesztés, cselekvéses ismeretszerzés: 1óra - Gondozás-Étkezés, pihenés, öltözködés, tisztálkodás: 3 óra 8.3.Napirend általános időkeretei Időintervallum Tevékenység megnevezése Összevont csoportban gyülekező, szabad játék, szabadon választott tevékenység. Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, szabadon választott tevékenység, tízórai, 27

28 óvónő által kezdeményezett vagy kötött komplex tevékenységek, mindennapos testnevelés, mese-vers, levegőzés, gondozás, ebéd. Kötelező testnevelés: heti 1 alkalom fejlesztő foglalkozások, hittan megegyezés szerinti beosztás heti 1-1 alkalom Párhuzamos tevékenységek: gondozás, pihenés, uzsonna, szabad játék, szabadon választott tevékenység, óvónő által kezdeményezett tevékenység Szabad játék, szabadon választott tevékenység, hazabocsájtás összevont csoportból. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb/ legalapvetőbb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők / étkezés, tisztálkodás, alvás/ jól beilleszthetők a nevelés folyamatába. A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye. A napirend változtatható, módosítható. 8.4.Heti rend Az óvodapedagógusok módszertani szabadságát figyelembe véve, az óvodai tevékenységek kötött illetve kötetlen formában történő szervezését az óvónők a csoportjukat figyelembe véve maguk határozzák meg, kivéve a minden korosztályra vonatkozó legalább napi egyszeri kötelező mozgásos tevékenységet, heti egy testnevelést. Óvodai közösséget érintő programjaink lebonyolítása igényel külön figyelmet, szervezést, összehangolt munkát. A heti rendet az Alapprogram ajánlásának figyelembe vételével, a csoportok összetétele alapján, az óvodapedagógusok készítik el. Gyakorlatilag rugalmasan értelmezhető heti rendet készítünk. A mozgás, mozgásos játékok napja kijelölt, egyébként a fejlesztési tématerv szerint módosíthatók a tervezett heti, napi, óvónők által kezdeményezett irányított és kötetetlen tevékenységek. 9.Az óvodai élet tevékenységformái A fejlesztés útja az érzelmi nevelésen, a játékos kreativitáson, a szociális szituációkon és a tevékenységeken keresztül vezet. Mit csináljon tehát az óvodás gyermek? Tudjon játszani, kérdezni és odafigyelni. /Vekerdi Tamás/ 9.1.Játék A játék a kisgyermek elsődleges tevékenysége, szabadon választott, külső céltól mentes, önmagáért a tevékenységért folytatott, örömszerzéssel kísért cselekvéssor. Ahogy a gyermek növekszik, egyre jobban megérti mind önmagát, mind pedig az embereket, 28

29 és azt a társadalmat, melyben él, s ezen keresztül játékának módja, tartalma, szintje változik. Az óvodáskori játék olyan tevékenységforma, mely magában hordja a másik két tevékenységi kör (tanulás, munka) részfunkcióit is, biztosítva ezzel a hatékonyságot. A játék a személyiségfejlesztés alapvető eszköze, ugyanis minden alapvető tevékenység a játékból nő ki. A játék a gyermek természetes közege, ennek révén fedezi fel a világot, és az óvodapedagógus is ezen keresztül ismerheti meg leginkább a gyermeki világot. A játékosság az óvodai életnek és benne a tanulásnak is olyan szinguláris elve, amelynek célja a gyermek játékos beállítódásának és a játék dominanciájának figyelembe vétele a tanulás folyamatában. Tehát egyfelől jelenti az óvoda egész légkörének, mint a különböző tanulási formák színterének játékos hangulatát, másfelől jelenti (a kezdeményezett /irányított/ tanuláshoz kapcsolódva) azoknak a belső és külső feltételeknek a megteremtését, amelyek révén a játékban megnyilvánuló, ill. a játékra jellemző vonások, játékelemek a tanulási tevékenység alkotó részévé válnak. Céljaink: A gyermekek tapasztalatainak, érzelmeinek feldolgoztatása a játék által, az esetleges feszültségek csökkentésével. Biztosítani, hogy minden gyermek megtalálja a számára vonzó, érdekes játéktevékenységet, a számára kedves játszótársakat, de ha igényli, az egyedüllétet is. A komplex tevékenységforrásként szolgáló, öntevékeny, elmélyült szabad játék személyiségfejlesztő hatásának maximális kihasználása. A szabad játék túlsúlyának érvényesítése a megfelelő feltételek biztosításával, az óvónők támogató magatartásával, indirekt irányításával, úgy, hogy utánozható mintát adva, a játszótársi szerepet megtartva, igazi játéköröm jellemzi a pedagógust is. A játék feltételei: Az óvodában zajló játék hatékonyságának legfőbb feltétele az óvónő személyisége. Ez tulajdonképpen a játék mozgatórugója. Ahhoz, hogy a játék valóban eredményes legyen, az óvónőnek meg kell teremtenie a megfelelő játékhangulatot, feltételeket. A játék csak akkor okoz igazi örömet, ha a hangulat meghitt, oldott, egészséges, mindenki jól érzi magát, és kedve van játszani, szabadon szárnyalni. Ezt a jó hangulatot nagymértékben meghatározza az óvónő játékstílusa, viszonyulása, attitűdje. Játékidő: Az óvodás akár minden idejét szívesen tölti játszással, akár reggeltől estig is eljátszik, miden alkalmat felfedez, megragad. erre a tevékenységre. A játék, a szituáció kialakulásától, a játék lefolyásán át, az értékeléséig eltelt időt felölelő folyamat. Az óvodapedagógusnak kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy megfelelő módon, időben, helyen van szükség szerepvállalására, segítségére, tovább fejlesztést támogató megnyilvánulására. Fontosnak tartjuk. hogy egy-egy játéktémát több napon keresztül játszhassanak a gyermekek, amit folyamatosan bővíthetnek, bővítsenek. Ügyelünk arra is, hogy érdeklődéstől, igénytől függően, egy játékot többször is eljátsszunk egymás után, ez növeli a játékkedvet, mert a gyerekek egyre jobban teljesítenek s annak a veszélye sem áll fenn, hogy megunják. Megfelelő hely: Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek szabadon, otthonosan mozoghassanak játék közben és kreativitásukat felhasználva saját játszóhelyet hozhassanak létre 29

30 maguknak, ha azt a játék megkívánja. Módot biztosítunk arra, hogy adott, megkezdett játéktevékenységüket folytathassák. Az óvoda udvarán is meg kell teremteni a különböző életkorú és érdeklődésű gyermekek számára a megfelelő helyet a játékra, játékokra, változatos tevékenységekre. Játékeszközök: A játékeszközöket a gyermekek számára jól hozzáférhető helyen tároljuk. A gyermekek szabadon választhatják meg, hogy melyik játékszerrel kívánnak játszani és kit választanak társul. Otthonról is szívesen hoznak be játékokat a gyerekek, de ehhez feltételként meg kell tanulniuk vigyázni azokra, és tiszteletben kell tartaniuk egymás és az óvoda tulajdonát. Játékfajták: A szerepjáték - érzelmi intelligencia, probléma és helyzetfelismerés, magatartás viselkedés, anyanyelvi nevelés, szocializáció, modellállás, kreativitás, életszituáció élethelyzet életvezetés. Az a játéktípus, ahol a gyermek, képzeletének támogatásával valamilyen szerepbe éli bele magát. A szerepjáték önmagáért való aktív tevékenység, amely nagymértékben csökkenti a feszültséget, ebből származik a játék öröme. Tulajdonképpen a gyerek tapasztalatait, ismereteit, megfigyeléseit, elképzeléseit és az ezekhez fűződő érzelmeit tükrözi. A szerepjáték egyik fajtája a bábjáték és a drámajáték, ami az alkotó képzeletre és a kreatív képességre épül és szintén nagy feszültség- és gátláscsökkentő hatású. Az alkotó (konstrukciós) játék -térpercepció, érzékszervek, kreativitás, finommotorika. A gyerek valamit alkot, ez magasabb pszichikus funkciókat feltételez. A céltudatos cselekvés válik a játéktevékenység alapjává. Ennek során a gyerek megismerkedik a tárggyal, mint anyaggal és megtanulja a vele való manipulálást. Ilyen játék az építés, a rajzolás, a gyurmázás, a barkácsolás. A játékörömöt az alkotás öröme, a tevékenység sikeressége adja. A szabályjáték mozgás, értelmi képességek fejlesztése, szabálytudat szocializáció, testséma, téri tájékozódás, fegyelem önfegyelem. A szabályjáték egy képzeletbeli szituációjú szerepjátékból fejlődött ki, de lényegesen különbözik már tőle. Ehhez a játéktípushoz már magasabb szintű személyiség fejlettség szükséges. A gyereknek fokozottabb mértékben kell önkorlátozást tanúsítania. Ugyanakkor szükségessé válik a játék során az önértékelés, saját képességeinek, lehetőségeinek felmérése, kontrolálása. A játékörömöt a teljesítés öröme, a saját képességeinek a végletekig való felhasználása és a versenyszellem átélése adja. A szabályjátékok lehetnek versenyek, társas játékok. Feladatunk: Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése, s a felnőttek szükség szerinti részvétele. Nyugodt légkör, megfelelő hely, idő, eszköz, élmény / egyéni, közösségi / biztosítása. Arra nevelni a gyerekeket, hogy ne rongálják az eszközöket, s olyan mértékű rendet rakjanak, ami a tevékenységek zavartalan végzéséhez szükséges. Biztosítani, hogy a gyermekek szabadon megválaszthassák hol, mikor, kivel, mivel játszanak, a nap folyamán, vagy éppen több napon át. 30

31 A magatartás zavarral, szocializációs nehézséggel küzdő, sajátos nevelési szükségletű gyermekek esetében az egyéni bánásmód elvének tudatos alkalmazása. Mintaértékű kommunikáció, pozitív visszajelzések, elfogadó, segítő, támogató attitűd, differenciált módszerek, multikulturális-interkulturális szemlélet közvetítése. A játék szabályainak, normáinak gyerekekkel közös formálása, a gyermeki véleménynyilvánítás és döntésképesség erősítése. Sikerkritériumok A játékba olyan társas kapcsolatok alakulnak ki, amelyekben egymás játékát segítik, kiegészítik, alkalmazkodnak egymáshoz, közösen terveznek, valósítanak meg valamit, s az egészséges versenyszellem pozitívan van jelen. Szívesen és gyakran dramatizálnak és báboznak. Szeressék a szimbolikus szerepjátékokat, törekedjenek a normák és a szabályok betartására. Tanulják meg, sok pozitív példa alapján, egyre önállóbban, mindenki számára megnyugtató módon, megoldani konfliktusaikat. Drámajáték Az óvodai játéktevékenységekbe beépítjük a drámajátékot, mint a gyermekek fejlesztésének egyik hatékony eszközét. Tesszük ezt azért, mert a drámajáték az óvodapedagógus által kezdeményezhető játék, mely a legkülönfélébb gyermeki képességek fejlődését segíti elő és egyben a kreativitást, valamint a szocializáció fejlődését is szolgálja. A drámajáték szerepe a pedagógiai gyakorlatunkban: Konfliktusok feloldásánál is alkalmazzuk. A játékok élményjellegükkel motiválva erősítik az aktivitást, az együttműködési készséget, türelmet, toleranciát, átélést, fantáziát, s az összetartozást. Terápiás céllal is felhasználjuk (pl.: hátrányos helyzetű gyermekek, sajátos nevelési szükségletűek szocializációjának elősegítése). 9.2.A Komplex fejlesztési tervek felosztása az ősmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszerét követi: 1. Levegő: július, augusztus, szeptember 2. Tűz: október, november, december 3. Víz: január, február, március 4. Föld: április, május, június A négy Komplex fejlesztési terv három Fejlesztési tématerv köré csoportosul. Család Élő és élettelen világ Közösségi nevelés A kompetencia alapú óvodai program terminusát, felépítését beépítjük pedagógiai gyakorlatunkba, melynek rendszerstruktúrája a következőképpen épül fel: 31

32 9.3.A tevékenységben megvalósuló tanulás Az egyéni és mikro csoportos, tervszerű vagy spontán jellegű játékos cselekvő tanulást párhuzamos tevékenységként a játékba úgy kell integrálni, hogy a gyermek egyéni, aktuális fejlettségi szintjének, érdeklődésének és motiváltságának megfelelően megtalálja a számára legvonzóbb, legérdekesebb, teljesíthető és sikerességet biztosító tapasztalatszerzési lehetőséget, megoldandó, a fejlődés irányába ható feladatot. Az egyéni bánásmód alkalmazása a gyerekek aktuális fizikai és érzelmi állapotának figyelembevételére irányul, amihez a tevékenységek tempóját, módszereit, időtartamát igazítjuk. Az ismeret-, tapasztalatszerzést, cselekvést, és tevékenységet feltételező, kötött játékra épülő, témahelyzeteket úgy szervezzük meg, hogy figyelembe vesszük a gyermekek eltérő: érdeklődését, kíváncsiságát, motivációját, felfedezési vágyát; kezdeményező készségét, aktivitását, kreativitását, cselekvési hajlandóságát; hozott és meglévő ismereteit, tapasztalatait; jártasságát, képesség és készség szintjét; kommunikációs, metakommunikációs és egyéb módú kifejezésének fejlettségét, használati készségét; egyéni és speciális szükségleteit, igényeit, aktuális hangulatát, lelki és testi állapotát. Feladatunk: 32