Adó Sziget szakmai kiadványa

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Adó Sziget szakmai kiadványa"

Gábor Székely
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Adó Sziget szakmai kiadványa MIRE KÉSZÜLJÜNK FEL EGY VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLAT SORÁN? Ahogy az elmúlt években is, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2009-hez kapcsolódó ellenőrzési irányelvei közé tartozik - természetesen több ellenőrzési terület mellett - az úgynevezett vagyonosodási vizsgálatok indítása és lezárása. Az adózás rendjéről szóló törvény 1997 óta tartalmaz rendelkezéseket a vagyongyarapodás adóhatósági vizsgálatára vonatkozóan, szinte ez az egyetlen eszköz az eltitkolt jövedelmek utólagos feltárására és adóztatására. Jelen szakmai kiadványunkban megnézzük, hogy mire legyünk figyelmesek akkor, ha nálunk vagy akár ügyfeleinknél, ismerősünknél kerül sor vagyonosodási vizsgálatra. Jelen díjmentes szakmai kiadványunk anyaga számos más szakmai ismerettel és segédanyaggal együtt az Ön rendelkezésére is állhat az Adó Sziget Éves Szakmai Teljes szolgáltatásával. Sok segítséget kapok ezáltal, így nem kell minden esetben az APEH ügyfélszolgálatát megkérdezni, a választ sok esetben megtalálom itt. A. Teljes szolgáltatásunk éves nettó díja csupán forint / év. HÁZHOZ VISSZÜK ÖNNEK A TUDÁST! 1. oldal

vagyonosodási vizsgálatok indítása és lezárása.

2 Az APEH évi ellenőrzési irányelvei között találhatjuk többek között a vagyongyarapodási vizsgálatokat is. Az APEH az elmúlt, a évhez hasonlóan továbbra is kiemelten ellenőrizendő feladatának tekinti a magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának, illetve életvitelre fordított kiadásainak összhangjának ellenőrzését. Bár a vagyongyarapodás a magánszemélyeket érinti, mégis gyakran a könyvelők segítségét kérik, hogy mire is kell figyelni, illetve mire kell számítani egy ilyen irányú ellenőrzésnél. Az adóhatóság a vizsgálatok megalapozása érdekében minden esetben adatgyűjtéseket végez, amelyek elsősorban a bevallások adatainak áttekintésére, az adóhatósághoz érkező adatszolgáltatásokra, a társhatósági megkeresések és bejelentések információira, a magánszemélyek és a kapcsolódó vállalkozások ingó és ingatlan tulajdonának, tagi kölcsöneinek és jövedelmi viszonyainak felmérésére terjednek ki. A vagyongyarapodási vizsgálatokra való kiválasztása a magánszemélynek nem véletlenszerűen, hanem célzottan kerül meghatározásra. Ebből is látható, hogy az ellenőrzés tehát már egy gyanút fogalmaz meg, fenntartva természetesen annak a lehetőségét, hogy a magánszemély tudja igazolni vagyongyarapodását, és azt, hogy jogszerűen nem fizetett a gyarapodást megalapozó jövedelem után adót, mert például az adómentes forrásból származott. Az ellenőrzésre történő kiválasztásra például a következő információk alapján kerülhet sor: bevallások adatai, kontrollinformációk elemzése, ingatlan adás-vétel, cégnyilvántartás adatai, adóalanyi hierarchia térkép, közérdekű bejelentés, társas vállalkozásnak nagy összegű tagi kölcsönt nyújtó magánszemély, vagy egyéni vállalkozó, nagy összegű tőkebetétet feltüntető egyéni vállalkozók, más hatóságok (pl. rendőrség) jelzései, társigazgatóságok, társosztályok adóellenőrzései alapján. 2. oldal

Bár a vagyongyarapodás a magánszemélyeket érinti, mégis gyakran a könyvelők segítségét kérik, hogy mire is kell figyelni, illetve mire kell számítani egy ilyen irányú ellenőrzésnél.

3 Milyen kérdésekre számíthatunk a vizsgálat során? Vagyonosodási vizsgálat során az alábbi kérdésekre számíthatunk: A magánszemélynek a vizsgált időszak előtt volt-e bármilyen formájú megtakarítása (készpénz, bankbetét, értékpapír, stb.) és milyen dokumentumok bizonyítják ezen megtakarítások meglétét? A vizsgált időszakban volt-e a magányszemélynek főállású illetve mellékállású munkaviszonya. Ha igen, akkor az milyen munkáltatónál volt, illetve az adott jogviszonyban mennyi bruttó jövedelmet keresett éves szinten a magánszemély. A vizsgált időszakban volt-e a magánszemélynek önálló tevékenységből származó jövedelme? Ha igen, akkor az milyen tevékenység volt, illetve mennyi volt a belőle származó nettó jövedelem. A vizsgált időszakban volt-e bármilyen már formájú bevétele, mint például ingatlan értékesítés, ingatlan bérbeadás, osztalék, árfolyamnyereség, stb? Ha igen, akkor az milyen formájú, milyen értékű, a magánszemély kitől kapta és mikor? A vizsgált időszakban a magánszemély kapott-e valakitől, vagy valamilyen társaságtól, mint például pénzintézettől nagyobb összegű, vagyis forintot meghaladó kölcsönt, hitelt, nagyobb értékű ajándékot, stb.? Ha igen, akkor kitől, mikor, milyen összegben, illetve a kapott összeg részben vagy egészben visszafizetésre került-e? Részesült-e a magánszemély a vizsgált időszakban örökségben, kártérítésben? Ha igen, mikor, kitől és milyen összegben? Milyen fentiekben nem részletezett bevételben részesült a magánszemély a vizsgált időszakban? Jelenleg milyen ingatlanok vannak a magánszemély tulajdonában, azokat milyen jogcímen szerezte, mikor és mi volt az akkori ingatlan értéke, illetve a jelenlegi forgalmi értéke? Tulajdonos-e a magánszemély gazdasági társaságban, vagy társaságokban? Ha igen, akkor egyrészt melyek ezek a társaságok, másrészt pedig a magánszemély tagi hitelt, kölcsönt nyújtott-e a társaság részére és ha igen, akkor azt mikor, mekkora mennyiségben, illetve fenn áll-e még ez a tagi kölcsön, hitel? A vizsgált időszakban a magánszemély részt vett-e gazdasági társaság alapításában és milyen összeggel? 3. oldal

) és milyen dokumentumok bizonyítják ezen megtakarítások meglétét? A vizsgált időszakban volt-e a magányszemélynek főállású illetve mellékállású munkaviszonya.

4 A vizsgált időszakban a magánszemély vásárolt-e gépjárművet? Ha igen, akkor milyen típusút és mi a jármű nyilvántartási száma? Rendelkezik-e a magánszemély bankszámlával? Ha igen, akkor melyik banknál és mi a bankszámlaszáma? A vizsgált időszakban milyen jelentősebb kiadásai voltak a magánszemélynek és ezek milyen összeget képviselnek. Ide kell érteni a külföldi utazásokat, nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkeket, műtárgyakat, stb. A vizsgált időszakban a magánszemély családjában hány kereső személy volt, hány eltartott, illetve mennyi volt az összes, illetve az egy főre jutó nettó jövedelem? A vizsgált időszakban a magánszemély által megélhetésére fordított összeg éves szinten, beleértve az rezsire, biztosításokra, járművekre, élelemre, ruházkodásra, szórakozásra, oktatásra, stb. fordított összegeket. Érdemes tudni, hogy a magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának felmérését az adóhatóság akár ki is terjesztheti a magánszemélyek közeli hozzátartozóira is. Bizonylathoz köthető vizsgálati szempontok A bizonylatok elsődleges bizonyító erejű okiratok az eljárás során. A vagyonosodási vizsgálatok során a bizonylatokhoz konkrétan köthető tényállás feltárását az adóhivatal így az alábbi szempontok alapján folytatja le: Adózót terheli annak bizonyítási kötelezettsége, hogy vagyongyarapodása adózott, illetőleg adómentes jövedelemből származik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az általa megjelölt vagyonelemeket az adóhatóságnak bizonyítási eljárás nélkül el kell fogadnia. Az adóhatóság nem köteles a meghallgatott tanúkat jövedelmi viszonyaik tisztázása érdekében célvizsgálat alá vonni abban az esetben, ha megfelelő következtetéseket lehet levonni a rendelkezésre álló adatokból. Adózó általi bizonyítás a külföldről származó jövedelem tekintetében kizárólag akkor 4. oldal

Ide kell érteni a külföldi utazásokat, nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkeket, műtárgyakat, stb.

5 eredményes, amennyiben a magánszemély a vizsgált időszaki devizaszabályoknak megfelelő igazolásokkal rendelkezik az adott összeg Magyarországra érkezéséről. Az adó és illetékszabályok megsértésével szervezett jövedelmet utóbb, az elévülési időn túl legalizálni nem lehet, az a fedezethiány csökkentésére nem alkalmas. A rokoni ajándékozás a korábbi és jelenlegi illetékszabályok szerint is ajándékozási illeték hatálya alá tartozik, tehát amennyiben az illetékhivatal eljárást nem folytatott le, úgy az ajándékozásra vonatkozó hivatkozás sem fogadható el. Bizonyítékként nem fogadható el a kamatjövedelemre, nyereményre történő bizonylat nélküli hivatkozás, de valamiféle köztudomású tényre történő utalás sem. Az adóhatósági pénzintézeti megkeresések törvényi felhatalmazás alapján célhoz kötöttek és jogszerűek, adózó érdekét szolgáló olyan bizonyítási eljárások, melyeknek jelentős szerepe van a kezdő vagyon meghatározásában. Mit tehetünk és mire figyeljünk, ha a kiadások és bevételek nem állnak arányban a vizsgálat összegzésénél? Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodása és az életvitelére fordított kiadások nincsenek arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összegével, úgy az adóhatóság az adó alapját becsléssel állapíthatja meg. Ez esetben - figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóság az becsüli meg, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége. Az Adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra tekintettel a magánszemélynek lehetősége van arra, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. A vagyongyarapodási vizsgálatok esetén a bizonyítási teher részben megfordul: az adózónak kell bizonyítani, hogy a vagyonnövekmény legális forrásokból származik, és az után nem is kellett adózni. 5. oldal

A rokoni ajándékozás a korábbi és jelenlegi illetékszabályok szerint is ajándékozási illeték hatálya alá tartozik, tehát amennyiben az illetékhivatal eljárást nem folytatott le, úgy az ajándékozásra

6 Kölcsönszerződések Az APEH által eddig lefolytatott vagyonosodási vizsgálatainál a vizsgálatba bevont magányszemélyeknél gyakran fordult elő, hogy a kiadásaik forrásánál sokszor kölcsönt határoztak meg. Az ilyen kölcsönszerződések tisztázása érdekében ugyanis az adóhatóságnak széles körű eljárási lehetőségei, sőt kötelességei vannak. Ennek keretében a revízió megvizsgálja a kölcsönt nyújtó fél bevallásait is, és amennyiben azok nem támasztják alá a szerződésben szereplő adatokat, az érintett személlyel kapcsolatban haladéktalanul ellenőrzést rendel el. A revízió vélelmezhetően magába foglalja a kölcsönadó vagyongyarapodási vizsgálatát is. 6. oldal

Az ilyen kölcsönszerződések tisztázása érdekében ugyanis az adóhatóságnak széles körű eljárási lehetőségei, sőt kötelességei vannak.

Hasonló dokumentumok

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás kölcsön, hitelt érdemlő bizonyíték Kfv.I.35.496/2006/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lampé Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Lampé Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes