Kistérségi tervdokumentum

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kistérségi tervdokumentum"

Átírás

1

2 I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A Csurgói kistérség gazdasági helyzetképének meghatározó vonása a modern feldolgozóipari ágazatok lényegében teljes hiánya. A kistérség agrárhagyományai igen jelentősek: mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés bizonyos ágazatai számottevő tradíciókra tekintenek vissza. A gazdasági tevékenység intenzitását meghatározó vállalkozói szféra még dél-dunántúli viszonylatban is a legkevésbé fejlettek közé tartozik ben az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma a kistérségben 36, ennél az értéknél a régióban csak a Sellyei kistérség értékei rosszabbak. Egy másik, 2006-os összevetésben a regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó aránya a kistérségben 65, ami már nem mutat olyan nagy leszakadást, és lényegében megegyezik Somogy megye Kaposvár és a Balaton-part nélkül számított vidéki átlagával. Kedvezőnek mondható ugyanakkor az is, hogy 1999 és 2004 között a működő vállalkozások száma mintegy 20%-os emelkedést mutatott, a legtöbbet a régió leghátrányosabb helyzetű kistérségei között ban az 1213 regisztrált vállalkozásból 324 volt társas, ez a 27%-os arány szinte pontosan megegyezik Somogy megye átlagával. 1. ábra lakosra jutó vállalkozások száma a Csurgói kistérség településein A vállalkozások tevékenységi kör szerinti megoszlását a mezőgazdasági jellegű viszonylag magas, a szolgáltató jellegűek viszonylag alacsonyabb részesedése jellemzi. Ez szám szerint (2006-ban, a regisztrált vállalkozások tekintetében) 23%-ot jelentett a mezőgazdaság, 13%-ot az ipar, és 64%-ot a szolgáltatások tekintetében. Az első érték mind megyei, mind regionális összevetésben magasnak számít, ami jelzi a térség agrárjellegének továbbélését, az ipar igen gyenge pozícióit, valamint a településhálózati sajátosságok (a városias településeken élők alacsony száma) miatt a szolgáltató szektor viszonylagos gyengeségeit is. A vállalkozássűrűség tekintetében nincsenek igazán jelentős eltérések az egyes mikrotérségek, vagy települések között (1. ábra) A különbségek inkább az egyes települések jelentőségéből fakadnak, hiszen a központi funkciók a térségben Csurgón és Berzencén koncentrálódnak, de a nagyobb vállalkozás-intenzitással rendelkező települések közül Zákány és Iharosberény is a jelentősebb községek közé tartozik. A térség fejlődését a múltban és a jelenben is igen erőteljesen meghatározta és meghatározza az agrárszektor, annak ellenére, hogy az agráradottságok inkább csak átlagosnak mondhatóak, némely település esetében azonban a talajviszonyok meglehetősen kedvezőtlenek, Inke és Somogybükkösd határában például az átlag a 11 AK értéket sem éri el, míg a maximum Csurgó esetében 25,78 AK. Összesen hét olyan település van, ahol a 17 AK alatti talajok a teljes szántóterület több mint felét teszik ki. Napjainkban a mezőgazdaság ágazatai közül a bogyós gyümölcsök termesztése, a burgonyatermesztés és néhány más termék (például méz, szelídgesztenye) előállítása emelhető ki. Ezen belül is fontos a málna (széleskörűen elterjedt), a szederfélék és az eper. A megtermelt áru jórészt helyi hűtőházakba (Csurgó) került, de viszonylag alacsony feldolgozottsági szinten hagyja el a kistérséget, így az ágazat jövedelem-termelő képessége alacsony. Hasonló a probléma a burgonyával is, amely ágazatban a berzencei Solanum Kft. az ország legnagyobb és legeredményesebb szaporító gazdasága, és maga Berzence és környéke (Inke, Somogyudvarhely) a hazai burgonyatermesztés egyik központja, de az erre irányuló törekvések

3 ellenére a feldolgozó-kapacitás kiépítése mindezidáig nem sikerült. Megemlítendő még a méhészet, amellyel elsősorban Csurgón és szűkebb környezetében 100 család is foglalkozik. A térség ipara gyengén fejlett, Csurgó és környéke, részben határ menti helyzete miatt is kimaradt a vidék iparosítását célzó, az 1960-as és 70-es évekre jellemző programokból is. Csak néhány könnyűipari, azon belül is textil-, illetve faipari vállalatnak volt itt telephelye után sem valósultak meg jelentős tőkebefektetések a térségben, legalábbis olyanok nem, amelyek képesek lettek volna a korábbitól eltérő irányt adni a kistérség fejlődésének. 2. ábra. Számottevő iparűzési adóbevétellel rendelkező helyi önkormányzatok A kistérség ipara meglehetősen koncentrált: erről árulkodik ha közvetetten is az önkormányzatok helyi iparűzési adó bevételeinek területi eloszlása (2. ábra). A kistérség iparának meghatározó szereplője a Csurgói Faipari Kft. A vállalkozás jelentős hagyományokra tekinthet vissza, az 1990-es években a privatizált telephely jelentős korszerűsítésére és bővítésére is sor került. Jelenleg Magyarország egyik legnagyobb lombosfafeldolgozó üzemeként 280 főt foglalkoztatnak, termékskálájukon a legfontosabb szerepet a különböző parkettafélék játsszák, amelyek jelentős részben exportra is kerülnek. Szintén jelentős helyi szereplőnek számít az Aero Élelmiszeripari Kft., amely ugyancsak csurgói székhellyel foglalkoztat mintegy 70 embert, különböző konzervipari termékek gyártásával, illetve csomagolásával foglalkozik. Ezeken kívül alig-alig találunk kiemelésre érdemesebb gazdasági szereplőt. A Metallux Rt. Csurgón galvanizálással és szennyvízkezelő berendezések gyártásával foglalkozik. A már említett hűtőházakon kívül kiemelhető még egy jelentősebb csurgói vágóhíd is. A kisebb települések ipara lényegében elhanyagolható: nem haladja meg a kisipari szintet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az egyetlen 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozáson (ld. fent) kívül csak 6 csurgói, és 1-1 berzencei, illetve gyékényesi cég alkalmaz legalább 50 embert. A térség iparának fejlesztése érdekében hozták létre Csurgón az ipari parkot (Csurgói Ipari, Logisztikai és Innovációs Park), amely 2000-ben nyerte el az ipari park címet. A park létesítése azonban gyakorlatilag egyetlen, olasz befektető reménybeli beruházáshoz kötődött, és annak meghiúsulásával érdemi tevékenység annak területén nem folyt. A tercier szektor fejlettségét az általános gazdasági és települési, valamint földrajzi adottságok határozzák meg ben a kereskedelemben 166, az idegenforgalomban 58, a gazdasági szolgáltatásokban 121 vállalkozás működött. A kiskereskedelemre jellemző adat, hogy 2005-ben 1000 lakosra 12,8 kiskereskedelmi egység jutott, amely érték az egyik legrosszabb a régióban. Ez részben a központi funkciók fejletlenségével is magyarázható. Feltételezhető, hogy ennek révén a kistérségben megtermelt jövedelem jelentős részét más térségekben költik el a lakosok. Hasonlóan kedvezőtlen a helyzet az idegenforgalomban: ben 1000 lakosra mindössze csak 455 vendégéjszaka jutott, amely a 20. helyet jelenti a régióban. A KSH 2006-ban 434 kereskedelmi és 47 magánszálláshelyet tartott számon, az összes vendégéjszaka száma ekkor 7900 volt. A gazdaságfejlesztés terén az utóbbi idők legtöbb sikeres pályázata elsősorban a tágabb értelemben vett agrárgazdasághoz kapcsolódik. A Nagy-Hús Kft ban a csurgói vágóhíd korszerűsítésére 30 millió Ft-ot, a Hegedűs Rt. hűtőtároló építésére 21 millió Ft-ot, málnaültetvény telepítésére 20 millió Ft-ot, a Rév-Sil Kft. takarmányszárítóra iharosberényi helyszínnel szintén 21 millió Ft-ot, a Müszol Kft. szárítóüzem létrehozására Somogyudvarhelyen 20,5 millió Ft támogatást nyert el. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a Csurgói Faipari Kft. környezetkímélő technológiai fejlesztéseit 40%-os arányban 200 millió Ft-tal támogatta a GOP 2007 októberében. 3

4 Infrastrukturális helyzet A Csurgói kistérség közlekedési elérhetőségi viszonyai kétarcúak. Közúton a kistérség nehezen megközelíthető, perifériális jellegét erősíti az a tény, hogy egyetlen főközlekedési út érinti, a 61- es, amely Iharosberényen, vagyis a kistérség északi részén keresztül kapcsolja össze Kaposvárt Nagykanizsával. A kistérség belső területeit, így Csurgót is csak mellékutakon lehet megközelíteni, amelyek közül a 6801-es számú, Barcsot Berzencén és Csurgón át Iharosberénnyel összekötő út a legfontosabb. Csurgót a 6808-as út kapcsolja össze Gyékényessel és Zákánnyal. Fontos közlekedési csomópont még Berzence, ahol a nagyatádi irányból a 6809-es, a horvát határ (Góla) felől pedig a 6815-ös utak találkoznak. A gólai határátkelő jelentősége inkább csak helyi, tranzitforgalom nem jellemző. Klasszikus értelemben vett zsáktelepülés mindössze három található a kistérségben, Porrogszentpál, Somogycsicsó, illetve Somogynagymarton. Előbbi kettőtől keletre jelentős lakatlan, részben természeti-, illetve tájvédelem alatt álló erdőterületek húzódnak, így az újabb közúti kapcsolat kiépítése nem tűnik célszerűnek vagy különösen indokoltnak. A kistérség tervei között szerepel az Iharosberényt északi irányban Sanddal összekötő út kiépítése, de ennek nem annyira az érintett települések, hanem az egész kistérség szempontjából van jelentősége, jelentősen lerövidítené ugyanis az M7 autópálya megközelítési idejét. A vasúti infrastruktúra szempontjából a kistérség jobban ellátott. A 41-es, Dombóvár- Gyékényes vonal egyvágányú villamosított fővonal, Intercity és nemzetközi gyorsvonati forgalommal. Ez Gyékényesen találkozik a 60-as számú, Nagykanizsa-Pécs (egyvágányú, nem villamosított) vasútvonallal, amely elvileg szintén fővonal, bár műszaki állapota helyenként inkább az elhanyagoltabb mellékvonalakat idézi. A kistérség települései közül Csurgó, Szenta (41-es vonal), valamint Somogyudvarhely, Berzence, Zákány, Őrtilos (60-as vonal), továbbá a csomóponti Gyékényes rendelkezik saját vasútállomással, de ezek közül Őrtilos és Szenta vasútállomása több kilométerre fekszik a településközponttól. Csurgót a Somogy IC naponta egy járatpárral köti össze Budapesttel, Kaposvárra napi 11, Nagykanizsára 5, Pécsre 2, Szombathelyre egy, a szomszédos Gyékényesre hét vonat közlekedik, így minden közeli jelentősebb központ közvetlenül is megközelíthető. Gyékényes csomóponti jellege miatt még ennél is nagyobb forgalmat bonyolít, többek között megáll itt a Pécs-Bécs viszonylatban közlekedő Corvinus IC is. A közúti elérési idők Budapest viszonylatában kifejezetten kedvezőtlenek, a nagy távolság és a főúthálózat gyengeségei miatt átlagosan 155 és 175 perc között alakulnak, és ebben az értékben már érződik a kistérség határaitól nem messze elhaladó M7 autópálya hatása is, amely a hivatalos statisztika szerint Csurgóról 39 perc alatt érhető el (valójában a tapasztalatok szerint valamivel gyorsabban). A kistérség északi részén a gyorsforgalmi elérés még viszonylag kedvező, a fél órás határhoz közeli, Berzence vagy Somogyudvarhely esetében viszont inkább már az egy órát közelíti. A megyeszékely, Kaposvár elérhetősége jellemzően egy óra körül alakul, Inkéről 49, Gyékényesről 76 perc, ehhez képest Csurgóról ugyanez vonattal perc, menetrendszerinti autóbusszal viszont általában csak átszállással érhető el (ami a vasút logikus hegemóniájára utal ebben a viszonylatban). A többi jelentősebb település közül Gyékényesre nagyjából ugyan ez mondható el (némileg hosszabb elérési idővel), Berzencéről viszont a vasút már csak átszállással jelent alternatívát Kaposvár irányában ( perc), annál is nagyobb baj, hogy közvetlen buszjárat (Nagyatádon, Kadarkúton vagy Iharosberényben kell átszállni) sincs, és az eljutási idő átlagosan még menetrend szerint is mintegy 150 perc (ami duplája a közúti autós elérésnek). A kistérségi társulás a gyermekek iskolába járásának szervezett és biztonságos biztosítása céljából 2005-óta iskolabusz szolgáltatást működtet. Az iskolabuszok Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd, Szenta és Gyékényes településről napi rendszerességgel szállítják a gyerekeket. Összességében csak Inke, Iharosberény és Pogányszentpéter érhető el átszállás nélkül Kaposvárról, viszont több település is (Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd, Zákány és Zákányfalu) közvetlen autóbuszjárattal rendelkezik a közeli Nagykanizsa felé. Problémát jelent viszont, hogy Őrtilos, Zákányfalu és Zákány településekről a térségközpont közvetlenül nem érhető el. 4

5 A vonalas infrastruktúra rendszerei közül a vízellátás tekintetében is akadnak még elmaradások. Jelenleg 589 olyan lakás van a kistérségben, amelyet nem kapcsoltak be az ivóvíz-hálózatba. Ezek közül 355 Csurgón található, a többi a kistérség községeihez tartozó külterületeken. Csatornázottság szempontjából a kistérség sokáig igen nagy problémákkal küzdött. A ös adatok szerint alig hét településen volt részlegesen megoldva a keletkező szennyvizek elvezetése és tisztítása. A kistérség egyetlen szennyvíztisztítója ekkor Csurgón működött csatornázott lakásra ekkor 4483 csatornázatlan jutott. A 2006-os adatok szerint a szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya még mindig csak 35,4% volt től fogva több ütemben a térség jelentős erőfeszítéseket tett ennek az állapotnak a megszűntetése érdekében. Előbb a kistérségi központban, majd 2006-ban átfogó jelleggel indult a többcélú társulás vezetésével és első ütemben hét település (Csurgó, Csurgónagymarton, Berzence, Gyékényes, Somogyudvarhely, Zákány és Zákányfalu) bevonásával, mintegy 3,6 Mrd. Ft-os költséggel a szennyvízcsatorna rendszer kiépítése és a csurgói szennyvízkezelő kapacitás bővítése elkezdődött. A Zala megyei Nagykanizsa gesztorságával a kistérség további három települése (Iharos, Iharosberény és Pogányszentpéter) előtt nyílt meg a lehetőség, hogy elindítsa a szennyvízrendszer kiépítését (2004-től, mintegy 1 Mrd. Ft-os projekt keretében). A kistérség a második ütemben tervezi Szenta, Somogycsicsó, Nemespátró, Somogybükkösd, Porrogszentpál, Porrog, Porrogszentkirály községek szennyvízelvezetésének és -tisztításának megoldását is óta a szennyvízprogramokra érkező támogatás az összes kistérségbe érkező fejlesztési forrás mintegy háromnegyedét tette ki. A közművesítettség egyéb kérdéseivel kapcsolatban elmondható, hogy a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 93%, és a kistérség valamennyi települése csatlakozott a szelektív hulladékgyűjtés kiépítését is biztosító Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programhoz. Noha a gázhálózat jelentős részben (mintegy 77%-ban) kiépült, a háztartásoknak csak mintegy 40%-a fogyaszt vezetékes gázt, a hagyományos fűtési módok, elsősorban a tűzifa használata még mindig jelentős. Gyékényes község önkormányzata 2004-ben kezdett mintegy 400 millió Ft összköltségű programot a gázellátás megoldására. Az infokommunikációs infrastruktúra kiépítettsége, illetve a lakosság bekapcsolása alacsony szinten tart lakosra 2005-ben 218 telefon, 213 kábeltelevízió és mindössze 17,3 szélessávú internet-előfizetés jutott. Különösen ez utóbbi érték számít igen kedvezőtlennek: nem csak, hogy a második legalacsonyabb a régióban, de kevesebb mint a fele a hasonlóan a leghátrányosabb helyzetűek közé sorolt Szigetvári kistérség is ben Őrtiloson 24 millió Ftos költségvetésű program indult a szélessávú internet-hálózat kiépítése érdekében ra vonatkozó akciótervében a kistérség tervezi átfogó, 18 települést érintő, a szélessávú internet alapinfrastruktúrájának kiépítését célzó projekt beindítását, előreláthatóan mintegy 450 millió Ft-os költségvetésből. Társadalmi helyzet A Csurgói kistérségnek 2005-ben állandó lakosa volt. Ez a népesség viszonylag egyenletesen oszlik meg, hiszen a kistérségi központ mindössze 30%-kal részesül belőle, és maga is mindössze csak 5675 ember otthona. Ezen kívül a kistérségben egy nagyközség (Berzence, 2693 lakossal) és 16 további község található. Ez utóbbiak közül ötnek népessége nagyobb ezer főnél, és csak hét település népessége nem éri el az ötszáz főt sem (Csorgónagymarton, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogycsicsó, Somogybükkösd, Szenta). Az 500 fő alatti településeken élők aránya a teljes népességből mindössze 9%. Ezzel a kistérség településhálózati viszonyai dél-dunántúli összevetésben kiegyensúlyozottnak mondhatók, a probléma a kistérségi központ viszonylag szerény mérete, amely többek között alsófokú központtá való leminősítését eredményezte 1971-ben, annak minden káros következményével együtt. A kistérség kifejezetten vidékies. Nem csak a népsűrűsége nagyon alacsony, 36 fő/km 2, amely az országos átlagnak alig egyharmada, hanem a nemzetközileg az urbanitás kritériumának tartott 120 fő/km 2 -es népsűrűségű településeken a lakosság alig 6%-a lakik, amiből egyértelműen következik, hogy nem is a kistérségi központ, hanem az egyébként falusias Zákány kerül e határ fölé. 5

6 A kistérség népességszáma folyamatosan csökken, eddigi csúcspontját meglepően korán, már az 1930-as népszámlálás alkalmával elérték (akkor 28 ezer fővel). Ez a Dunántúlon szokatlan, de Belső-Somogyban nem egyedülálló jelenség inkább a Békés megyei térségekkel teszi a kistérséget hasonlatossá. A folyamatos, lassú elnéptelenedés elsősorban a falvakhoz kötődik, ugyanakkor magára Csurgóra egészen 1990-ig folyamatos, de visszafogott ütemű növekedés a jellemző. A kistérség 1990 és 2001, vagyis a legutóbbi két népszámlálás között 1123 lakosát veszítette el a természetes fogyás következtében, amit csak némileg ellensúlyozott a meglepő, bár szerény mértékű bevándorlási többlet (165 fő) és 2005 között ez az utóbbi, kedvező trend megfordult, és -4,7 -es vándorlási veszteség súlyosbítja a -5,8 -es természetes fogyás következményeit. Ennek a két hatásnak az eredője már igen súlyos demográfiai problémákat okoz. A folyamat gyorsulását jelzi, hogy a vándorlási veszteség 2006-ban már megközelítette az 1%-ot. Ha a jelenlegi folyamatok extrapoláljuk, akkor 2020-ra már csak körülbelül fő, ha egy valószínűbb, a természetes fogyás további enyhe növekedésével számolunk, akkor kevesebb, mint 12 ezer lakosa lesz a kistérségnek. Vagyis még az optimista forgatókönyv szerint is eltűnne egy berzencényi ember, alig 12 éven belül. A társadalom különböző szerkezeti vonásai közül viszonylag visszafogott a népesség elöregedése. A természetes fogyás és az elvándorlás ellenére a fiatalodási index szerint a 14 éven aluliak mintegy 80%-át teszik ki a 60 év feletti lakosoknak, amely érték a régió átlagánál valamivel jobb. Ez megítélésünk szerint nem annyira a demográfiai folyamatok kedvező, hanem a halálozás magas arányára utal, vagyis viszonylag kevés ember éri meg a 70. vagy a 75. életévet. Erre a problémára hívja fel a figyelmet a kistérség átlagában kimutatható 7%-os nőtöbblete. Etnikai szempontból a kistérség a cigány nemzetiség jelenlétét leszámítva homogénnek mondható. A 2001-es népszámlálás szerint 798, a cigány nemzetiséghez tartozó polgára volt a kistérségnek. Ez a megye cigány lakosságának 8,45%-a, miközben a kistérség a megye teljes népességéből alig 5,36%-al részesedett. A cigányság tehát felülreprezentált a kistérségen belül, bár a pontos számot a közismert okok miatt nehezen definiálhatjuk. A legnépesebb cigány közösségek Iharosberényben (252 fő 18%) és Szentán (284 fő 23,5%) élnek. A 2006-os választások alkalmával Csurgón, Iharosberényben, Iharosban, Inkén, Őrtilosban és Porrogszentkirályon alakult cigány kisebbségi önkormányzat. A kistérség egészségügyi ellátottsága sok hiányosság által terhelt. Az alapellátásról mindössze 10 háziorvos, és három házi gyermekorvos lenne hivatott gondoskodni. (3. ábra). 3. ábra. Egészségügyi alapellátás a kistérségben A kistérség nem rendelkezik fekvőbeteg-ellátó intézménnyel. Az aránylag legmagasabb szintű ellátás Csurgón vehető igénybe, ahol a szakrendelések járóbeteg-ellátási formáiban ben 2600 munkaórát teljesítettek, és mintegy 34 ezer esetben nyújtottak kezelést. Az engedélyezet kapacitás mindössze 52 szakorvosi óra/hét. A szakellátás fenntartója a város önkormányzata, és részben a nagyatádi kórház kihelyezett rendeléseként működik. Jelenleg kardiológiai, sebészeti, fül-orr-gégészeti, pszichiátriai, reumatológiai, fizikoterápiás, belgyógyászati, laboratóriumi, valamint szülészet-nőgyógyászati szakrendelés működik, ez utóbbi kivételével valamennyi heti 1-4 órában. A hétköznapibb esetekben (traumatológia, sebészet, belgyógyászat stb.) a Nagyatádi Városi Kórház a területileg illetékes, míg az összetettebb esetek egy részében Kaposvárnak, Pécsnek, sőt Veszprémnek is van a kistérségre kiterjedő ellátási kötelezettsége. Nagyatád elérése a kistérség legtöbb településéről a közúthálózat sajátosságaiból fakadóan távol van az ideálistól. A mentőellátás székhelye Csurgó, ahonnan a kistérség szinte minden része normaidőn belül elérhető. Eredmény viszont, hogy a kistérségi társulás szervezésében 2006 óta működik a 6

7 sürgősségi ellátást biztosító hétvégi és hétközi orvosi ügyelet. LHH módszertani útmutató, A Csurgói kistérségben a települési önkormányzatok a jogszabályoknak megfelelően, önkormányzati rendelettel alakították ki a területi védőnői körzeteket, a kistérségben összesen 12 védőnői körzet működik. A kistérség védőnői ellátása igen jól szervezett, teljes védőnői ellátási lefedettséget ad, jelenleg betöltetlen védőnői állás a kistérségi településeken nincs. A 12 védőnői körzetből 11 védőnő a területi védőnői feladatok mellett iskolavédőnői feladatokat is ellát, ugyanakkor egy védőnői körzetben (Porrog) nem működik iskola ben a kistérségben a háziorvosok és pácienseik között összesen mintegy 123 ezer orvos-beteg találkozás zajlott, ebből egyedül a három további falut is vonzó Csurgón több mint 30 ezer. A többcélú kistérségi társulás szervezésében 2005 óta működik a Kistérségi Központi Háziorvosi Ügyelet Csurgón, amely 2006-ben több mint 4000 beteget látott el, közülük mintegy 1200-at hívásra történő beteglátogatás keretében. Csurgói Többcélú Kistérségi Társulás 2007-ben készítette, illetve fogadta el a kistérség egészségfejlesztési programját. A program rendkívül részletesen, több mint 200 oldalon keresztül elemzi és vizsgálja a kistérség népegészségügyi és ellátási problémáit. A program megállapítja, hogy a Csurgói Kistérségi Egészségügyi Centrum létesítése a kistérség egyik meghatározó szakmai és pénzügyi fejlesztési projektje. A kistérség minden tekintetben megfelel az TIOP-AT előzetes pályázati tervezési követelményeinek, tehát a kistérség Többcélú Társulása igen jó esélyekkel pályázhat a Kistérségi Egészségügyi Centrum megépítésére vonatkozó támogatási konstrukcióra, zöld mezős beruházási formációban. A szakmai terv részletesen körvonalazta a létesítendő intézmény szakmai feladatainak körét a járóbeteg szakellátásban, az egynapos sebészeti ellátásokban, valamint a Kistérségi Prevenciós Iroda működésében. Bemutatta a szakmai koordinációk irányát és feltételeit a Kistérségi Központi Háziorvosi Ügyelet, valamint a szociális szolgálatok vonatkozásában és világosan tisztázta viszonyát a jelenlegi Városi Egészségügyi Szolgálathoz. Az integrált járóbeteg szakellátási feladatok ellátása mellett meghatározó hangsúlyokkal szerepel a szakmai tervben a kistérségi prevenció feltételrendszerének alapvető javítása is. A pénzügyi tervezés tisztázta, hogy a tervben meghatározott feltételek teljesítése esetén a létesítendő intézmény fenntartható, likviditása biztosított, szolvenciája folyamatosan fenntartható. Időközben, egy augusztus 11-ei döntés eredményeként a projekt támogatást kapott a TIOP /1 számon, összesen 914 millió Ft értékben, amely a teljes költségvetés 94%-a. Ezen kívül kisebb projektek már korábban is nyertek támogatást a kistérségben. Berzence, Iharosberény és Őrtilos egyenként 4-5 millió Ft értékben hajtott végre felújítási jellegű beruházásokat a meglévő orvosi, illetve fogorvosi rendelőkön. Szociális helyzet A kistérség a szociális helyzet megítéléséhez használt több mutató esetében is meglehetősen kedvezőtlen képet mutat. Noha, mint ezt fentebb már írtuk, nem tartozik a leggyorsabban elöregedő kistérségek közé, ugyanakkor a társadalom számos kvalitatív mutatójában küzd gondokkal. A megfelelő korú népességnek mintegy 23%-a rendelkezik érettségivel, amely érték jellemzően 0,5-1%-kal magasabb a hasonló helyzetű dél-dunántúli kistérségeknél. Ugyanakkor a kistérség hat községében (Csurgónagymarton, Inke, Pogányszentpéter, Porrog, Somogycsicsó, Szenta) az elvégezett átlagos osztályszám még a nyolcat sem éri el, illetve Csurgón sem magasabb ez az érték 9,3-nál, vagyis a különbség a város és a falusi települések között nem kiugróan magas. A szociális helyzetet erőteljesen befolyásolják a foglalkoztatással kapcsolatos problémák. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya 45,1%, amely távolról sem a legrosszabb a régióban, de semmiképpen sem mondható kedvezőnek. Ennek fényében nem meglepő, hogy a lakosság 4,1%-a rendszeres szociális segélyben részesül, a 24 évnél fiatalabb népesség 40%-a pedig rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. Mindkét értékről nagyjából ugyan azt lehet mondani: a régióban a Sellyei kistérség értékei sokkal rosszabbak ugyan, míg a többi hátrányos helyzetű térség nagyjából ehhez hasonló mutatókkal rendelkezik. Szám szerint 760 fő részesült rendszeres szociális segélyben 2005-ben ban a KSH szerint ez az érték már 949 fő volt, amelyből 248 fő Csurgón lakott, 121-en Iharosberényben, 7

8 142-en Inkén élnek, amely két településnek közel egytizedét tették ki a segélyezettek. A kistérség oktatási, valamint szociális ellátórendszerét alkotó intézmények többnyire társulások fenntartásában működnek (4. ábra) 4. ábra. Mikrotérségi társulások A 4. ábrán a Dél-Dunántúli Regionális ellátási térkép alapján kerültek bemutatásra a kistérségben működő mikrotérségi, illetve intézményfenntartó társulások. Inke kivételével, mely település csak a többcélú társulás tagja, a többi önkormányzat részt vesz legalább egy ilyen együttműködésben, és jellemzően a szociális feladatok egy részét hasonló társulás keretei között oldja meg. A működési területek átfedik egymást, sok esetben egy adott településen a különböző feladatokat különböző együttműködések mentén szervezik. Maguk a társulások is részben komplementer jellegűek, részben azonban azonos szolgáltatásokat kínálnak (1. táblázat). A bölcsődei ellátás a kistérségben jelenleg csak néhány településen tekinthető megoldottnak. A szociális gondozás más szempontjait tekintve valamivel jobb a helyzet. A KSH 2006-os statisztikái szerint öt településen összesen 54 személy részesült étkeztetésben, vagy házi segítségnyújtásban, bár ez a szám a fentiek ismeretében alacsonynak tűnik, különösen, hogy a szolgáltatás minden településen igénybe vehető. Az idősek nappali gondozása alkalmas intézmények Csurgón, Gyékényesen és Zákányban voltak megtalálhatóak, összesen 135 férőhellyel, és 107 gondozottal. Bentlakásos intézményekben 286 férőhely volt, valamennyi önkormányzati fenntartásban, és ebből 250 Berzencén (a másik két kisebb intézmény Gyékényesen és Zákányban). Az oktatási szférában a településeken 2006-ban összesen 592 óvodás gyermek osztozott 601 férőhelyen. Az általános iskoláknak együttvéve 1629 tanulójuk volt. A részletes települési adatokat a 2. táblázat tartalmazza. 1. táblázat. Közoktatási és szociális feladatellátás néhány formája a Csurgói kistérségben Ált. isk. Óvoda Művészeti oktatás Étkeztetés Házi segítségnyújtá s Családsegítés Jelzőrendszere s segítség Nappali ellátás Bölcsőde Berzence Ö Ö Ö Ö Ö TT Ö Csurgó IFT Ö Ö Ö CsSz TT TT CsSz Ö Csurgónagymarton IFT IFT Ö CsSz TT TT CsSz CsSz Gyékényes IFT Ö MTSZ MTSZ TT MTSZ MTSZ Iharos IIP IIP Ö Ö TT Iharosberény IIP IIP Ö Ö TT Inke TT Ö Ö MTSZ TT Őrtilos ŐZZ Ö Ö Ö TT Pogányszentpéter IIP IIP Ö MTSZ TT 8

9 Porrog IFT IFT Ö MTSZ TT TT MTSZ Porrogszentkirály IFT IFT MTSZ MTSZ TT MTSZ Porrogszentpál IFT IFT IFT MTSZ MTSZ TT TT Somogybükkösd IFT IFT IFT Ö MTSZ TT TT Somogycsicsó IFT IFT IFT Ö CsSz TT TT CsSz Somogyudvarhely Ö Ö Ö CsSz TT TT CsSz Ö Szenta IFT Ö IFT Ö CsSz TT TT CsSz CsSz Zákány ŐZZ Ö Ö MTSZ TT TT CsSz Zákányfalu ŐZZ Ö Ö MTSZ TT TT MTSZ Forrás: Dél-Dunántúli Regionális Ellátási Térkép alapján Rövidítések: TT: Többcélú Társulás, IFT: Közoktatási Intézményfenntartó Társulás (Csurgó); IIP: Iharosberény, Iharos és Pogányszentpéter Önkormányzatok Intézményi Társulása; ŐZZ: Intézményfenntartó Társulás (Őrtilos, Zákány, Zákányfalu); CsSz: Csurgó Központú Szociális Feladatellátó Társulás; MTSZ: Mikrotérségi Társulás Szociális alapszolgáltatási feladatokra (Gyékényes); Ö: önálló feladatellátás. Az óvodák esetében csak túlnyomó, az iskolák esetében szinte egyeduralkodó a társulási fenntartási forma. Óvodai nevelés 2006-ban a kistérség hat, az iskolai viszont már 11 településéről hiányzott. 2. táblázat. Óvodai nevelés és alapfokú oktatás a Csurgói kistérségben óvodák általános iskolák férőhely óvodás gyermek óvodai gyermekcsoport pedagógus osztály tanuló pedagógus Berzence Csurgó Gyékényes Iharos Iharosberény Inke Őrtilos Porrog Porrogszentpál Csurgónagymarton Pogányszentpéter Porrogszentkirály Somogybükkösd Somogycsicsó 9

10 Somogyudvarhely Szenta Zákány Zákányfalu A középfokú oktatást a kistérségben csak és kizárólag Csurgó, e nagyhírű iskolaváros intézményei képviselik. A Nagyváthy János Középiskola szakiskolai, szakközépiskolai feladatokat lát el, valamint kollégiumot működtet. A Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Általános Iskola a Somogyi Református Egyházmegye fenntartásában működik, és szintén működtet diákotthont is. Az oktatási és szociális szférában viszonylag kevés sikeres projektet láthattunk az utóbbi években. Ezek közül ki lehet emelni Csurgón az általános iskola épületének bővítését (30 millió Ft 2005) a somogyudvarhelyi iskolakorszerűsítést (30 millió Ft 2003), és ugyanott óvodakorszerűsítést (21 millió Ft ), továbbá több kisebb, oktatási vagy szociális intézményekkel kapcsolatos korszerűsítési beruházást. Ezekhez képest kiugró nagyságrendű az a támogatás, amelyet Iharosberény Község Önkormányzata nyert a mikrotérségi integrált oktatás fejlesztésére, a DDOP 3.1.2/2F számon. A projektnek augusztus 26-án ítéltek meg 621 millió Ft-os támogatást, amely a beruházás költségeinek 95%-át fedezi majd. Jelentős tervezett térségi projekt a kistérség as akciótervében szereplő Regionális Szociális Inkubátorház megvalósítása. Ennek keretében a kistérség területén szociális jellegű intézményeket, krízisotthont, szociális inkubátorházat, ezt kiszolgáló logisztikai épületeket, jelzőrendszeres központot, újrahasznosító műhelyet szeretnének kiépíteni. A projekt az alábbi elemeket tartalmazza, amelyek már engedélyes és kiviteli tervekkel rendelkeznek: Pogányszentpéter: Megszűnt általános iskola épületében családok átmeneti otthona elkészítésének terve. Gyékényes: A bentlakásos szociális otthon fejlesztésének terve fogyatékosok nappali ellátására. Zákány: Gyermekek napközbeni ellátásának helyiség átalakítási terve, átmeneti elhelyezést nyújtó lakóotthon kialakításának terve. Zákányfalu: Védőnői lakásból Családsegítő és gyermekjóléti feladatok ellátó helyiségének átalakítási terve. Somogybükkösd: A kastélyból szenvedélybetegek krízis központjának kialakítási terve. Berzence: Mikro-térségi szociális alapszolgáltatási központ épület átalakítással történő kialakításának terve. Csurgó: o o o Az Eötvös József Általános Iskola speciális tagozat épületének átalakítási terve szociális inkubátorházzá (irodahelyiség, képzőközpont 8 db kézműves műhely). A gondozási központ bentlakásos intézménnyé (idősek gondozóházává) történő átalakítási terve. A gondozási központban nappali melegedő kialakításának terve. A tervezett projekt költségvetése megközelíti a 1,3 Mrd. forintra rúg. Foglalkoztatási helyzet A csurgói kistérség foglalkoztatási viszonyai kedvezőtlennek, ráadásul tendenciájukat tekintve rosszabbodónak nevezhetők. A kistérség teljes szociális helyzetére rányomják bélyegüket az alacsony aktivitási és a magas munkanélküliségi mutatók ban a kistérség aktivitási rátája mindössze 34,6% (a KSH metodika szerint), amely a negyedik legalacsonyabb a régióban. A munkanélküliség ettől nem függetlenül meglehetősen magas, az álláskeresők aránya 15,22%, a 10

11 tartósan álláskeresőké 4,2% ben a más módszertan szerint készülő ÁFSZ-statisztikák 15,02%-os munkanélküliséget mértek ábra. A éves korosztály gazdasági aktivitása (afsz.hu) Kadarkúti kistérség helyzete kedvezőtlenebb. munkanélküliek foglalkoztatottak inaktívak A kistérség alapvető foglalkoztatási folyamataira jellemző a foglalkoztatottak hullámszerű inaktivizálódása ( ), valamint az elmúlt három év viszonylagos stabilitása a munkanélküliség lassú emelkedésével, illetve magas szinten történő stagnálásával. A 15% feletti munkanélküliségi ráta (a 2007-es, vagy a legfrissebb 2008 augusztusi adatok sem mutatnak érdemi eltérést) a második legmagasabb Somogy megyében, ennél pillanatnyilag csak a A települési szintű, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kistérségi kirendeltségei által összeállított adatsorok sem mutatnak kedvezőbb képet szeptemberében a kirendeltség nyilvántartásában összesen 1739 személyt regisztráltak, közülük 725-en 365 napon túl folyamatosan szerepelnek e nyilvántartásban. Az álláskeresők közül 189-en járadék típusú ellátásra, 130-an segély típusú ellátásra voltak jogosultak. A nyilvántartásban szereplők az összesen 7246 főre becsült gazdaságilag aktív népességnek nem kevesebb mint 24%-át teszik ki. 6. ábra. Álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség arányában (2007) forrás: afsz.hu, kistérségi statisztikák A Csurgói Munkaügyi Kirendeltség elérhető statisztikái szerint a legsúlyosabb problémák nem közvetlenül a határ mentén, hanem meglepő módon a kistérség északi részében jelentkeznek, ahol koncentrálódnak a 30-35% feletti munkanélküliséggel jellemezhető falvak. Igaz, Csurgó vagy Berzence 20% körüli értékei is csak és kizárólag helyi összevetésben mondhatók egy árnyalatnyival kedvezőbbnek decemberében a kistérségben az álláskeresők közül 7,3%-nyian minősültek pályakezdőnek: ez közepes érték a hasonló helyzetű kistérségek között. A regisztráltak majdnem fele (44,8%) tartósan munkanélkülinek minősíthető, és szintén fele (50,3%) nem végzett többet, mint a nyolc általános. A foglalkoztatási helyzet elsődleges oka a térségben jelenlévő vállalkozások igen alacsony munkaadói aktivitása. Amint azt bemutattuk, az egész kistérségben egyetlen egy 250 főnél többet foglalkoztató munkaadó található. Alacsony a társas vállalkozások száma is, és a kistérségben összesen hat (!) olyan vállalkozás van, amely 10 főnél többet foglalkoztat, illetve az összesen valamivel több mint 800 vállalkozás mintegy negyede pedig egyetlen egy főt sem alkalmaz. Ennek fényében nem meglepő, hogy az önkormányzatok közalkalmazottként, köztisztviselőként, illetve egyszerű munkavállalóként az összes foglalkoztatott 13%-ának alkalmazásáért feleltek úgy, hogy Csurgó funkcióhiányossága, valamint a többi település kis mérete miatt viszonylag kevés a térségben található önkormányzati intézmény. A munkavállalók közel egyharmada ingázott a 2001-es népszámlálás felvételezés szerint. A részletesebb adatok azt is kimutatják, hogy 1975 eljáró munkavállaló közül 770 fő ekkor a kistérség határain túl 11

12 talált munkát. A kistérségen belül két településnek volt pozitív munkaerő mérlege: Csurgón 110, Gyékényesen 60 fővel voltak többen a beingázók az elingázóknál. Az összes többi település esetében ez a mérleg negatív. Megfelelő adatok hiányában csak feltételezni tudjuk, hogy az ingázás egyik elsődleges célpontja az ekkor 1200 beingázót (+600-as mérleg) fogadó Nagyatád, a 8000 főt fogadó Kaposvár, vagy a 6200 ingázót foglalkoztató Nagykanizsa lehetnek. A különböző foglalkoztatás-politikai eszközök működését jelentős mértékben akadályozza az a tény, hogy nagyon gyenge az a KKV-szféra, amelyre a foglalkoztatás bővítését alapozni lehetne. A kistérség egyes vállalkozásai ugyan időről időre részesülnek ilyen támogatásokban, azonban az érintett kör és az elért eredmény is viszonylag csekély. Többek között a csurgói Metallux Rt. 3,2 millió Ft-ot nyert az AFC-2002-FO-2, ugyanitt a Nagy Hús Kft. 15 millió Ft-ot, a berzencei Solanum Kft. 4,8 millió Ft, a csurgói Napsugár Ruházati Rt. 8,0 millió Forint támogatáshoz jutott. Az MPA kiírásban 14 új munkahely létrehozására 16,8 millió Ft támogatást kapott a Dynamic-Csurgó Kft. az üzemének bővítésére. Ezen kívül Csurgó város 28 millió Ft támogatást kapott 2002-től induló közmunka-programjának finanszírozására, különböző kisebb csurgói vállalkozások összesen 18 millió Ft-ot kifejezetten munkahely-teremtési célzattal. Csurgón kívül azonban ezek az eszközök alig-alig jelennek meg. A közcélú foglalkoztatás a kistérség minden településén jelen volt 2005-ben, összesen abban az évben 202 embert érintett, amely megfelel az összes önkormányzati foglalkoztatott egynegyedének. Ebből úgy tűnik, hogy az önkormányzatok jelentős erőfeszítéseket tesznek a súlyos foglalkoztatási helyzet enyhítésére. 12

13 II. SWOT-analízis LHH módszertani útmutató, Erősségek A kistérségben jelen van néhány, foglalkoztatási szempontból is jelentős középvállalkozás Egyedi táji-természeti adottságok megléte Forgalmas vasúti, és kevésbé forgalmas közúti határátkelő jelenléte Jelentős munkaerő-tartalékok Pályázati tapasztalatok némely önkormányzatnál és vállalkozásnál Önszerveződésre való hajlandóság Csurgó jelentős iskolavárosi hagyományai és meglévő középfokú oktatási kapacitásai A mezőgazdaság bizonyos munkaigényes ágazatai fejlettek, az erre alapozott feldolgozóipar megjelent A közszolgáltatások önkormányzati társulások alapjain álló fejlesztése megindult Jelentős faipari hagyományok, életerős középvállalkozás jelenléte Gyengeségek Gyors ütemben elöregedő népesség Számottevő munkanélküliség és inaktivitás Jelentős a kistérségből kifelé mutató elingázás Alacsony vállalkozássűrűség, kevés a feldolgozóipari vállalkozás Gyenge a vállalkozások foglalkoztató képessége, alacsony a tőkekoncentráció, a külföldi tőke jelenléte minimális Az ipari park kezdeményezése sikertelen volt Idegenforgalmi infra- és szuprastruktúra fejletlensége Infrastrukturális hiányosságok a víz, a szennyvíz és a gázhálózat tekintetében Lehetőségek A kistérség mezőgazdasági kapacitásaira alapozott élelmiszeripar fejlesztése A határon átívelő együttműködésekben rejlő lehetőségek intenzívebb kiaknázása A faipari vállalkozások támogatása, lehetőség klaszteres együttműködések kialakítására. Az integrált oktatási és szociális ellátások csökkentik a kistérség társadalmi elmaradottságát Nagykanizsa térségében meginduló intenzív gazdasági-logisztikai fejlődésből a térség vállalkozásai is profitálnak A szelíd turizmus különböző válfajaiban rejlő lehetőségek kibontása Veszélyek A közlekedési árnyékhelyzet tartós marad, a kistréség nem képes profitálni a közeli pólusok fejlődéséből Folytatódó demográfiai erózió: A kistérség belső területeinek kiürülése, illetve a humán erőforrások lefölöződése. Települési-mikrotérségi méretű etnikai és szociális szegregátumok létrejötte A zsugorodó belső piac és a tőkehiány megfojtja a törékeny vállalkozói szférát A képzési hiányosságok miatt a munkaerőpiacra belépő fiatalok elhelyezkedése reménytelenné válik Állandósul és generációkon átívelően újratermelődik a munkanélküliség szubkultúrája 13

14 III., Fejlesztési irányok LHH módszertani útmutató, a fejlesztési irányok a statisztikai adatokra alapozott SWOT elemzésből adódóan kerülnek meghatározásra fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) fejlesztési irány indokoltsága és hosszú távú céljai 1. Gazdaságfejlesztés Csurgó A kistérségben az ipar szerepe alulreprezentált, azon belül is a feldolgozóipar. Ennek orvoslása a hosszú távú cél, amihez azok a források segítséget nyújthatnak, így megalapozhatják a kistérség innovatív, versenyképes gazdaságfejlesztési restruktúrálódását. 2. Település- és környezetfejlesztés Csurgó és a kistérség mindegyik települése a vízrendezés által A csoportban két projekt foglal helyet, egy városrehabilitáció és a kistérség komplex vízrendezése. Ezek hosszú távú célja Csurgó város élhetőbbé és komplexxé tétele, ami kihat a kistérségre is. Emellett cél a kistérség vízrendezési problémáinak felszámolása. fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) A csurgói ipari park kihasználtsága jelentősen nő, első lépésben 1,6-5 ha, második lépésben 30 ha. Indukált beruházás 6,946 Md Ft Betelepült vállalkozások száma első ütemben 2, második ütemben 1. Kedvezményezett vállalkozások K+F ráfordítása 0,5 Md Ft. Új városi funkciók betelepülése/fejlesztés nyomán elérhető szolgáltatások száma 3 Fejlesztéssel érintett lakosság száma fő. Felújított városrész, városközpont száma 2 Megújított közterületek nagysága m2 és 4497 zöldterület. Ár-, bel- és csapadékvízmentesített települések kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz Foglalkoztatás, piacképes oktatás, szakképzés GOP, UMVP, Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás, roma integráció KEOP,UMVP 14

15 száma: 18 LHH módszertani útmutató, Oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás A kistérség mindegyik települése A térség számos kvalitatív mutatóban kűzd gonddal. Hosszú távú cél ezen gondok megszüntetése, illetve az integrált intézmények állagmegóvása, javítása. épület új, felújítás: 5 érintett gyermeklétszám: 800 Foglalkoztatás, roma integráció 4. Foglalkoztatás A kistérség mindegyik települése A szociális helyzetet erőteljesen befolyásolják a foglalkoztatással kapcsolatos problémák. Magas a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya. Hosszú távú cél az aktivitás és a munkanélküliségi mutatók javítása, a foglalkoztatás növelése. Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek: 165 fő Gazdaságfejlesztés, oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, piacképes oktatás, szakképzés, roma integráció GOP, UMVP 5. Piacképes oktatás, szakképzés A kistérség mindegyik települése A kistérség szakképzési struktúrája nem piacképes, így hosszú távú cél a térségben olyan fogallkoztatási programok megvalósítása, amely a piacon való elhelyezkedéshez megfelelő képzettséget nyújt a térség lakosságának. 150 fő fejlesztési tervének elkészítése 100 fő fejlesztési tervének megvalósítása Wifi-falu keretében érintett indikátorszám: 1500 család Gazdaságfejlesztés, oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, foglalkoztatás, roma integráció GOP, UMVP 6. Egészségfejlesztés Csurgó, Gyékényes, Porrogszentkirály, közvetlenül, közvetetten pedig a többi település Az egészségügyi ellátás szakellátási struktúrája hiányosságokkal küszködik. Az egészségben eltöltött évek száma alacsony, így hosszú távú cél ennek orvoslása, illetve olyan Teremtett munkahelyek száma: 10 Megújuló szolgáltatás száma: 10 Szolgáltatásban résztvevők száma: 1000 fő Roma integráció, oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, piacképes oktatás, szakképzés 15

16 nappali ellátó intézmények fejlesztése, melyek megfelelő infrastruktúrát és szakmai programot biztosítanak ehhez. LHH módszertani útmutató, Roma integráció A kistérség mindegyik települése A roma lakosság aránya meghaladja a megyei átlagot, az ő egészségügyi állapotuk súlyosabb, képzettségük és foglalkoztatási arányuk alacsonyabb az átlagnál. Cél ennek a problémának az enyhítése, a szegregáció mérséklése a térségben foglalkoztatási, egészségügyi és oktatási projektekkel. Roma program száma: 5 fő Érintett roma lakosság (WIFI-vel): 5000 fő Gazdaságfejlesztés, oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás, foglalkoztatás, roma integráció, egészségfejlesztés, település és környezetfejlesztés, Piacképes oktatás, szakképzés GOP, UMVP max. 6-8 fejlesztési irány jelölhető meg 16

17 IV., Projektek összegző bemutatása LHH módszertani útmutató, % alatt fejlesztési irány sorszáma típusprojektek, integrált projektek felsorolása projektek száma, db projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP 1. Gazdaságfejlesztés ,4 2. Település- és környezetfejlesztés ,5 3. Oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás ,7 4. Foglalkoztatás ,7 5. Piacképes oktatás, szakképzés ,9 6. Egészségfejlesztés ,8 7. Roma integráció 0 összesen % forrás megoszlása, % 100% felett fejlesztési irány sorszáma típusprojektek, integrált projektek felsorolása 1. Gazdaságfejlesztés 0 2. Település- és környezetfejlesztés 0 3. Oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás projektek száma, db projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP ,4 4. Foglalkoztatás ,4 5. Piacképes oktatás, szakképzés ,1 6. Egészségfejlesztés ,1 forrás megoszlása, % 17

18 7. Roma integráció összesen % típusprojektek összesen fejlesztési irány sorszáma típusprojektek, integrált projektek felsorolása projektek száma, db projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP 1. Gazdaságfejlesztés ,7 2. Település- és környezetfejlesztés ,4 3. Oktatásfejlesztés és korai felzárkóztatás ,2 4. Foglalkoztatás Piacképes oktatás, szakképzés Egészségfejlesztés Roma integráció ,8 összesen % forrás megoszlása, % több hasonló típusú projektet (pl. ha több település is tervez óvoda-bővítést) csak egyszer kell nevesíteni, nem külön-külön, de a projektek számát a külön oszlopban jelölni kell forrás operatív programok és prioritások közti megoszlásának indoklása (különösen, amennyiben jelentősen eltér az indikatívtól) A fókuszokban meghatározott fejlesztendő irányoknak (gazdaságfejlesztés, településfejlesztés, környezetfejlesztés és oktatás) a projektcsomag 70,3%-ban felel meg. A fókuszokon kívüli fejlesztési irányok a beérkezett projektötletek forrásigényét tükrözik. 18

19 legfontosabb kapcsolódó, egyéb forrásból (pl. egyéb ÚMFT forrás, ÚMVP forrás, hazai támogatás, magán forrás) finanszírozandó projektek projekt rövid címe projekt gazda neve Gyepmesteri telep Csurgó Város kialakítása és üzemeltetése Önkormányzata Csurgón Zöldudvar kialakítása és üzemeltetése Csurgón Csurgó városi temetők rekonstrukciója Inke-Darvaspuszta közötti út kiépítése Inke-Kisdencs településrész csatornázása Mezőgazdasági összekötő utak felújítása Regionális Szociális Inkubátor Ház Játszóterek korszerűsítése Település nyílt árkainak tereprendezése, a városokban lévő nyílt csapadékvíz elvezető árkok mederburkolása max. 50 legfontosabb projekt Csurgó Város Önkormányzata Csurgó Város Önkormányzata Inke Község Önkormányzata Inke Község Önkormányzata Csurgónagymárto n Község Önkormányzata Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás Csurgó Város Önkormányzata Csurgó Város Önkormányzata megvalósulás helyszíne (település) összköltség, MFt finanszírozás lehetséges forrása megvalósítás tervezett indítása (év, hónap) Csurgó március 2,4 Csurgó március 2,4 Csurgó máricus 2 Inke, Darvaspuszta 100 TEUT 2010 május 2 Inke 20 KEOP 2 Csurgónagymárton 15 TEUT augusztus 2 Csurgó, Berzence, Zákány, Zákányfalu, Gyékényes, Pogányszentpéter, Somogybükkösd május 6 Csurgó május 2 Csurgó 150 DDOP január 2 kapcsolódó fejlesztési irány sorszáma 19

20 ütemezés 100% alatt össz induló projektek befejeződő projektek száma igényelt támogatása, MFt száma igényelt támogatása, MFt ütemezés 100% felett össz induló projektek befejeződő projektek száma igényelt támogatása, MFt száma igényelt támogatása, MFt ütemezés összesen össz induló projektek befejeződő projektek száma igényelt támogatása, MFt száma igényelt támogatása, MFt ütemezés indoklása (amennyiben eltér az időarányostól) A projektcsomagban szereplő gazdaságélénkítő és foglalkoztatást javító projektek optimálisan akkor fejtik ki a térség társadalmi-gazdasági fejlettségét elősegítő multiplikatív hatásukat, ha megvalósításuk már a es tervezési időszakban lezajlik. Az oktatási, képzési és foglalkoztatási projektek lebonyolítása hosszabb időszakra (24-36 hónap) is tervezhető a humán erőforrásra gyakorolt hatás hatékonyságnövelésének érdekében. 20

21 Kistérség Projektgazda (Szervezet) neve Település Projekt címe Igényelt támogatási összeg M Ft-ban Konstrukció illeszkedés Prioritás 100%-ig Csurgó Csurgói Ipari Park Kft. Csurgó Ipari Park fejlesztése 100 DDOP Csurgó Terra-Verde CE Kft. Csurgó Terra Verde Csurgó üvegházprojekt 650 DDOP Csurgói Csurgó Város Önkormányzata Csurgó Csurgó Város központjának fejlesztése 175 DDOP b 3 Csurgó Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás Kistérség Belterületi vízrendezés a csurgói kistérségtelepülésein 230 DDOP Csurgói Gyékényes Község Önkormányzata Gyékényes Szociális ellátórendszer fejlesztése 60 TIOP Csurgói Porrogszentkirály Község Önkormányzata Porrogszentkirály Szociális központ 50 DDOP Csurgói Szenta Község Önkormányzata Szenta Gyermekek átmeneti otthona (krízisközpont) 30 TIOP Csurgói Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás Kistérség Képzéssel és foglalkoztatással a fejlődésért a Csurgói kistérségben 258 TAMOP Csurgói Porrog és Környéke Egészség Egyesület Porrogszentkirály Évenkénti Életmódtábor hátrányos helyzetű gyermekeknek 20 TÁMOP Csurgói Somogy Megyei Roma Kisebbségi Önkormányzat Kistérség Roma egészségügyi prevenciós program 15 TÁMOP Csurgói DDRMK Csurgói Kirendeltség Kistérség Együtt a szociális biztonságért 58 TAMOP Csurgói Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Csurgó Csurgó Szociális kézműves Foglalkoztató 50 TÁMOP Csurgói Somogy Megyei Roma Kisebbségi Önkormányzat Kistérség Roma kistérségi foglalkoztatási koordinációs hálózat kiépítése 31 TAMOP % felett 21

22 Csurgói Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás Csurgó Alternatív napközbeni ellátás megszervezése Csurgón 40 TIOP Csurgói Csurgó Város Önkormányzata Csurgó Hagyomány és Innováció fejlesztések a Csurgói Városi Iskolák és Óvodákban (CSVIO), a Csurgói Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás központjának fejlesztése 945 DDOP Csurgói Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás Csurgói kistérség Komplex segítségnyújtás 50 TAMOP Csurgói DDRMK Csurgói Kirendeltsége Kistérség Képessé tenni, képesnek lenni foglalkoztatási projekt 70 TAMOP Csurgói Pécsi Tudományegyetem Kistérség Egyetem 45 TAMOP Csurgói Internet Terjesztéséért Alapítvány Kistérség WIFI 145 TAMOP Csurgói Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás Csurgó Helyettes szülők képzése, foglalkoztatása 10 TAMOP

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Zárótanulmány Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2010. január 11. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II.

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin. A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin A pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó intézményeinek vizsgálata II. Bevezető Az alábbiakban olvasható tanulmány folytatása a Kapocs 2003. decemberében megjelent

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Lakhatási Beavatkozási Terv

Lakhatási Beavatkozási Terv Lakhatási Beavatkozási Terv Pécs Megyei Jogú Város Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása TIOP 3.2.3.A-13/1 1 O l d a l Jóváhagyta: Dr. Páva Zsolt polgármester Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 753-2/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2015. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa

Részletesebben

Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére

Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI KHT Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére (Az MKIK-GVI és a megyei kamarák kérdõíves vállalati

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI 2009. Tartalomjegyzék : Bevezetés 4 1. Zamárdi város szerepének a meghatározása a településhálózatban 5 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA 2. melléklet az előterjesztéshez AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 2015. április Tartalom BEVEZETÉS...4 A stratégiai dokumentum célja és előzménye...4

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. 413/2013 E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Tárgy: A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Munkaanyag I. változat Kunszentmiklós, 2008. május 1 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló 3 2. A város szerepének meghatározása a település

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 74/2015. (IV. 23.) XI.ÖK határozat melléklete Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Köznevelési koncepció 2015. április Tartalomjegyzék 1 CÉLOK ÉS ALAPELVEK...4 2 VÁLTOZÁSOK A KÖZNEVELÉSBEN

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia Barcs Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-2013. Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban...5 1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői...5 A Barcsi Kistérség

Részletesebben

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Csengeri TKT Tanácsa 2008. november 25.-i ülésén megtárgyalta a Csengeri Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot,

Részletesebben

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben