A vállalkozás beszámolója

Átírás

1 Vállalati pénzügyek 2. előadás A vállalati működés értékelése, pénzügyi mutatószámok A vállalkozás beszámolója A Magyarországon tevékenykedő vállalkozások működésükről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről az üzleti év lezárását követően beszámolót kötelesek összeállítani. Számviteli beszámolóként emlegetik, de az angolszász gyakorlat (financial statement vagy financial report) alapján pénzügyi beszámoló elnevezéssel is találkozhatunk A beszámoló a vállalkozás méretétől illetve a foglalkoztatottak számától függően lehet: a) éves beszámoló, b) egyszerűsített éves beszámoló, c) összevont (konszolidált) éves beszámoló d) egyszerűsített beszámoló. 2 1

2 Mérleg A mérleg a vállalkozás eszközeit és forrásait állítja szembe egymással két időpontra (az előző üzleti év végére és a tárgyidőszak végére) vonatkoztatva Kétféleképpen, A és B változatban is összeállítható, amelyek egymástól csak a felépítésben (a tételek sorrendjében) különböznek 3 Eredménykimutatás Az eredménykimutatás a cég bázis időszaki és tárgyévi eredményének levezetését tartalmazza. Részletezi az üzleti év bevételeit, költségeit és ráfordításait, az eredmény nagyságára ható főbb tényezőket Az eredménykimutatás - a vállalkozó döntésétől függően - összköltség eljárással vagy forgalmi költség eljárással készülhet, és ezen belül is létezik A és B változat 4 2

3 Kiegészítő melléklet 1. A kiegészítő melléklet azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmazza, amelyek a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós megismeréséhez a másik két beszámolórészen felül szükségesek. Az éves beszámolót készítőknél a cash flow kimutatás a kiegészítő melléklet kötelező tartozéka. 5 Kiegészítő melléklet 2. A számviteli előírások gyakori változása következtében előfordul, hogy a beszámoló egyes sorai két egymást követő évben nem teljesen azonos tartalommal készülnek A kiegészítő mellékletben ilyen esetekben részletezni kell a módosítások kihatásait, hogy biztosítva legyen az összehasonlíthatóság A melléklet szakszerű átjárás teremt az időszakok között 6 3

4 PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK Mérleg Cash flow jövedelmi helyzet nyereség-veszteség levezetése a vállalat teljesítménye adott időszakban vagyoni helyzet eszközök, források állománya tulajdonosi tőke reziduális értéke adott időpontban pénzügyi helyzet pénzforgalmi kimutatás pénzeszközök forrása és azok felhasználása adott időszaki változásai Saját tőke = = eszközök - kötelezettségek PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK Eredménykimutatás Eredménykimutatás Mérleg Cash flow összekötő szerep mérleg és eredmény-kimutatás között 1 eredmény-kimutatáshoz 2 mérleg tartozik Nettó jövedelem, nyereség > < = Megtestesülhet árukészletben, vevőkövetelésben, tárgyi eszközben stb. Készpénz változás, cash flow 4

5 PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK Eredménykimutatás Mérleg Cash flow jövedelmezőség A folyó működés profitábilis-e? vagyoni szerkezet A saját tőke pozitív-e? A visszaforgatott nyereség saját tőkévé válik likviditás Milyen a pénz beáramlás - kiáramlás egyenlege? A nyereség pénzalapú megfelelője a cash flow PÉNZÜGYI ELEMZÉS múlt értékelés CÉL tervezés jövő ÉRDEKELTEK h Menedzsment h Tulajdonosok, befektetők h Hitelezők h Versenytársak h Felügyeleti szervek, hatóságok h Alkalmazottak 5

6 PÉNZÜGYI ELEMZÉS RATIO ANALISYS Mutatószámok: diagnosztikai eszközök Mutatószámok megkönnyítik az összehasonlítást. Nem kezeli: az eltérő számvitelt, vállalatméretet, iparágat. Az adatok a ráták segítségével szabványosíthatók. Értelmezése viszonylagos, a cég üzleti jellegétől is függ. Torz alapadatok torz mutatók! időbeli horizontális RATIO ANALISYS elemzés módja Keresztmetszeti vertikális Mutatók változásának értékelése az egymást követő periódusokban. Legalább (3-) 5 év szükséges. Fő tendenciák megállapítása. További oknyomozás részmutatókkal. Például: A saját tőke megtérülése romlott, lassult az eszközök forgási sebessége nőtt a fajlagos készletállomány, a készlet forgási sebessége csökkent. 6

7 időbeli horizontális RATIO ANALISYS elemzés módja Keresztmetszeti vertikális Adott periódusban hogyan viszonyulnak a vállalat mutatói - hasonló profilú más vállalatok mutatóihoz - az iparági átlagos adatokhoz? További oknyomozás részmutatókkal. Pl.: Miért alacsonyabb a ROE, mint másutt? Profitabilitásra ható tényezők további elemzése. Pénzügyi mutatószámok (1/4) A beszámoló egy-egy részéből külön-külön is számos következtetés vonható le a vállalkozás múltbeli gazdálkodására vonatkozóan. Értékelhető külön az eszközök vagy a források szerkezete, a képződő eredmény struktúrája, illetve annak időbeli változása. Vizsgálható az egyes részek változásának üteme stb. A beszámoló egésze azonban lényegesen többet tud, az analízis számára kifejezetten bőséges lehetőségeket rejteget. 14 7

8 Pénzügyi mutatószámok (2/4) A beszámoló már ránézésre jelzi, hogy egészséges folyamatok zajlanak-e az adott cégnél. Nincsenek-e nagyobb szerkezeti gondok, s a fejlődés iránya kedvező-e a bázishoz képest. A pontosabb értékeléshez, finomabb méréshez azonban a szakembereknek is segédeszközökre van szükségük. Ezek közé tartoznak a pénzügyi mutatószámok, melyek több, a beszámolóból kinyerhető információt képesek egyetlen adatba sűríteni, s ezáltal a gazdálkodási jelenségek lényegét koncentráltan kiemelni. 15 Pénzügyi mutatószámok (3/4) A pénzügyi mutatók nemcsak egy adott vállalkozás munkatársainak jelentenek segítséget az aktuális értékelésekben, de a vállalat külső érintettjeinek, mindenekelőtt a potenciális befektetőknek, a tulajdonosoknak, a hitelezőknek, is hasznos információt szolgáltatnak döntéseik meghozatalában. 8

9 Pénzügyi mutatószámok (4/4) A potenciális befektetőket (pl. részvény vásárlókat, felvásárlót stb.) a cég mutatói informálhatják arról, hogy érdemes-e pénzüket a kiszemelt vállalkozásba fektetni. A hitelezőket különösen a vállalkozás eladódottsága és fizetőképessége érdekelheti, a tulajdonosokat pedig tőke invesztíciójuk jövedelmezősége. A pénzügyi mutatók az adóhatóság számára is érdekesek lehetnek, ugyanis pótlólagos információkkal képesek szolgálni az adóbevallás konzisztenciájáról és megalapozottságáról (pénztárgép bevezetése!) 17 A pénzügyi aránymutatók értékelésének elvei (1/3) A mutatószámokat minél komplexebben próbáljuk értékelni. Egyetlen kiragadott mutató értéke ugyanis félrevezető lehet. Egy kedvező tőkeszerkezeti mutató például nem biztos, hogy előnyös a tőke jövedelmezősége szempontjából. A mutatók értékelése során tegyünk különbséget a lényeges és az elhanyagolható eredmények között! Különösen az időbeli változásoknál lehet megtévesztő a magas érték. Például a cégautók értéke 100%-kal nő. Lehet, hogy tavaly egy személygépkocsit használtunk, idén pedig kettőt. 9

10 A pénzügyi aránymutatók értékelésének elvei (2/3-1) A beszámolóban szereplő időponti értékekre véletlen tényezők is hatnak. Emiatt jelentősen eltérhetnek az éves átlagtól. Lehetséges például, hogy az importőrhöz egy nagyobb megrendelt készlet december utolsó napjaiban érkezik be, de előfordulhat, hogy csak január elején. Szezonális tevékenységnél lehet, hogy a beszámoló szezonvégi állapotot mutat, és az év nagyobb részében jóval magasabb a forgóeszközök szintje, más a szerkezete. A pénzügyi aránymutatók értékelésének elvei (2/3-2) Ha valamely mutatószám kiugró mértékben változik, mindig járjunk utána, mi ennek a magyarázata. Az ugrásszerű változások oka sokszor nem a napi gazdálkodásban keresendő, hanem a cég átalakulásában (szervezeti változásában), vagy éppen az adó-rendszer módosulásában. 10

11 A pénzügyi aránymutatók értékelésének elvei (3/3) A feltűnően alacsony és a feltűnően magas mutató értékeket egyaránt kellő fenntartással célszerű fogadni! Lehet, hogy mesterséges beavatkozás következménye a kiugró érték (például egy pályázat benyújtása előtt megtisztítják a céget a kétes követelésektől). A kiszámított mutató értékeket nemcsak a bázishoz szokták viszonyítani, de a szakágazati átlaggal is összevetik, hogy a cég relatív helyzetét felmérjék. Bizonyos elemzéseknél az ágazat legjobbjainak hasonló mutatója, a benchmark is összehasonlítási alapot képezhet. Mutatók típusai RATIO ANALISYS Figyeljünk a mutatók közötti összefüggésekre! Jövedelmezőségi Hatékonysági ROE, ROA, ROS, EPS Egy főre jutó árbevétel, az összes eszköz forgása, fordulatok száma, forgási idő, eszközigényesség, munkaerő-kihasználtság Likviditási Tőkeszerkezeti Kockázati Piaci likviditási ráta, likviditási gyorsarány mutató, készpénz likviditás Tőkeellátottsági, eladósodottsági mutató DOL, DFL, DCL, tőkeáttételi, fedezeti mutatók P/E ráta 11

12 Jövedelmezőségi mutatók A gazdálkodás jövedelmezősége a gazdasági vállalkozás megítélésének alappillére. A menedzsment, a tulajdonosok és a potenciális befektetők számára is rendkívül fontos információt hordoznak az ide tartozó mutatók. Az ügyfélminősítés során a bankok is kiemelt figyelmet fordítanak a jövedelemtermelő képesség vizsgálatára, hiszen az adós cég hosszú távú fennmaradása jelentős részben a megfelelő jövedelmezőség függvénye. A jövedelmezőségi mutatók többnyire egyszerű, hányados jellegű mutatók. Számlálójuk valamely jövedelem kategóriát (például üzemi eredmény, adózás előtti eredmény, mérleg szerinti eredmény), nevezőjük pedig a jövedelem előállításához szükséges valamely erőforrást (lekötött eszközök értéke, igénybe vett létszám stb.) tartalmazza. 23 A saját tőke jövedelmezősége (ROE) A tulajdonosi érdek elsőbbsége miatt a legfontosabb jövedelmezőségi mutató: a saját tőke jövedelmezősége (Return on equity). Meghatározása a következő képlet alapján történik: AE = Adózott eredmény St = Saját tőke ROE AE = St

13 A saját tőke jövedelmezősége (ROE) ROE AE = St 100 A mutató azt fejezi ki, hogy 100 Ft saját tőke lekötésével mekkora éves jövedelmet képes előállítani a cég. Statikusan minél magasabb, dinamikusan a növekvő értéket tekintik előnyösnek az elemzők. 25 Eszközarányos jövedelmezőség (ROA) Szakértők világszerte a kiemelten fontos mutatók körébe sorolják a lekötött eszközökre vetített jövedelmet (Return on assets). Képlete: AE = Adózott eredmény ÖE = Összes eszköz ROA AE = 100 ÖE 26 13

14 Eszközarányos jövedelmezőség (ROA) ROA AE = 100 ÖE A 100 Ft eszköz lekötésével elérhető jövedelmet mutatja meg, melyre főszabályként szintén igaz, hogy minél magasabb, időben növekvő értéke kedvező. Abban a kivételes esetben, ha az összes eszközt a saját tőke finanszírozza, akkor ROE megegyezik a ROA értékével. A valóságban azonban minden hosszabb ideje működő cég rendelkezik többkevesebb kötelezettséggel, ezért a tipikus reláció közöttük: ROA < ROE 27 Árbevétel arányos eredmény (ROS) Az adózott eredményt a nettó árbevételhez is mérhetjük (return on sales). Meghatározásakor csak a nevezőt kell cserélnünk: AE = Adózott eredmény Ért = Értékesítés nettó árbevétele ROS AE = Ért

15 Árbevétel arányos eredmény (ROS) ROS AE = Ért 100 A mutató a 100 Ft árbevételből képződő adózott eredményt mutatja. Ha a számlálót átalakítjuk a nettó árbevétel és a ráfordítások különbségévé (és eltekintünk minden más bevételtől, a saját előállítású eszközök aktivált értékétől és a társasági adótól), akkor láthatjuk, hogy a mutató arról is informál, mennyire sikerült leszorítani a ráfordításokat az árbevételhez képest. Röviden: a költséggazdálkodás hatékonyságát is kifejezi. 29 Hatékonysági mutatók A hatékonysági mutatók a felhasznált élőmunka, illetve a lekötött eszközök egészének, illetve fontosabb összetevőinek kihasználtságát mérik egyegy kiválasztott időszakra vonatkozóan. Az élőmunka hatékonyság mérése történhet létszám arányosan vagy az élőmunka költsége (személyi jellegű ráfordítások) alapján. A tipikusabb a létszám arányos változat, ismerkedjünk meg a széles körben használt mutatóval, a fajlagos árbevétellel 30 15

16 Egy főre jutó árbevétel 1 Az egyszerű törtből képzett mutató a munkaerő kihasználtság fokát méri, többnyire éves szinten. FÁ= Egy főre jutó (fajlagos) árbevétel Ért = Értékesítés nettó árbevétele L = Foglalkoztatottak éves átlagos létszáma FÁ = Ért L 31 Egy főre jutó árbevétel FÁ = Ért L Az egyszerű törtből képzett mutató a munkaerő kihasználtság fokát méri, többnyire éves szinten. FÁ= Egy főre jutó (fajlagos) árbevétel Ért = Értékesítés nettó árbevétele L = Foglalkoztatottak éves átlagos létszáma 32 16

17 Az összes eszköz forgása Ez a mutató az eszközgazdálkodás egészének fokmérője. Megmutatja, hogy az összes eszköz hány fordulatot tesz, azaz hányszor térül meg a nettó árbevételből a vizsgált időszakban. Fordulatok számának is nevezik. fsz E = az összes eszköz forgása Ért = Értékesítés nettó árbevétele ÖE = Összes eszköz fsz E = Ért ÖE 33 Az összes eszköz forgása fsz E = Ért ÖE Minél gyorsabb az eszközök forgása, annál kevesebb forrás lekötése szükséges a gazdálkodáshoz. A mutatót torzíthatja az eszközök átértékelése és a bérelt eszközök használata

18 A forgási idő (1/3) A gazdálkodás hatékonysága a forgóeszközök egészének vagy tetszőleges részének forgási idejével is jellemezhető. Kiszámítására a következő képlet használatos: i = a forgási idő napokban kifejezve Ért = Értékesítés nettó árbevétele k = a forgóeszközök egésze vagy kijelölt része n = a vizsgált időszak napjainak száma i = k Ért n 35 A forgási idő (1/3) i = k Ért n A forgási idő azt fejezi ki, hogy a vizsgált eszköz hány nap alatt halad át a körforgás rá jellemző szakaszán. Forgalmi adatként legegyszerűbb az értékesítés nettó árbevételét használni, hiszen így a különböző forgóeszköz csoportok (készlet, vevőkövetelés, pénz) forgási ideje összehasonlítható, sőt az értékük össze is adható

19 A forgási idő (2/3) Szakmailag reálisabb képet kapunk, ha mindegyik forgóeszköz csoportnál a rá jellemző forgalmi adatot használjuk: Forgóeszköz csoport Vásárolt készlet Saját termelésű készletek Vevőkkel szembeni követelés Pénzeszközök Jellemző forgalmi adat Nettó beszerzés Termelés közvetlen költsége Bruttó értékesítés Nettó értékesítés A táblázatból kimaradtak a forgatási célú értékpapírok, mert nem természetes részei a forgóeszközök körforgásának. Valójában a forgási idő az értékpapírok esetében nem értelmezhető. 37 A forgási idő (3/3) A forgási idő forrás oldalon is használatos, főként a szállítókkal szembeni tartozásnál találkozhatunk vele: kiegyenlítési idő néven. Ilyenkor a jellemző forgalmi adat a bruttó (ÁFÁ-t is tartalmazó) beszerzés (Készpénzes beszerzés nélkül). Előfordul, hogy az összehasonlíthatóság érdekében a szállítók forgási sebességét is a nettó értékesítéssel számítják. (A később tárgyalandó pénzforgalmi ciklus meghatározása is a nettó értékesítéssel számolt forgási időkre épül.) 38 19

20 Likviditási mutatók Vállalkozásunk hiába jövedelmező, eszközeinket hiába használjuk hatékonyan, ha veszélybe kerül cégünk folyamatos fizetőképessége, vagyis az a tulajdonsága, hogy a jelentkező pénzügyi kötelezettségeknek időben eleget tegyen. A tartósan fizetésképtelenné váló vállalatokat a felszámolás fenyegeti. Éppen ezért népszerűek és fontosak azok a mutatók, melyek a fizetőképesség szintjének mérésére hivatottak: a likviditási mutatók. 39 Likviditási mutató L(1) A likviditási mutatók arra keresik a választ, hogy a forgóeszközök egésze vagy kiválasztott része (számláló) hányszorosan fedezi az egy éven belül esedékessé váló kötelezettségeket (nevező). A klasszikus likviditási mutató (amit megkülönböztetésül likviditási mutató 1 néven is emlegetnek) arra a feltételezésre épül, hogy szükség esetén a forgóeszközök egésze gyorsan mobilizálható

21 Likviditási mutató L(1) A mutató képlete a következő: FOE = a forgóeszközök összesített értéke RLK = a rövidlejáratú kötelezettségek értéke L (1) = FOE RLK 41 Gyorsarány mutató L(2) A gyorsarány mutató (más néven: likviditási mutató 2 ) az előző ráta szigorított változata. A szigorítás abban áll, hogy a készletek, mint viszonylag lassabban pénzzé tehető forgóeszközök kimaradnak a számlálóból 42 21

22 Gyorsarány mutató L(2) KLT = készletek összesen FOE = a forgóeszközök összesített értéke RLK = a rövidlejáratú kötelezettségek értéke L(2) = FOE KLT RLK Ha egy konkrét esetben a gyorsarány értéke jelentősen eltér a likviditási mutatóétól, akkor a készletgazdálkodás átfogó értékelését, a felesleges készletek feltárását és leépítését szokták ajánlani. 43 Készpénz likviditás A pillanatnyi fizetőképességet legjobban a készpénz likviditás közelíti. Ennél a mutatónál csak a rendelkezésre álló pénzeszközöket, vagy a pénzeszközök és a forgatási célú értékpapírok együttes értékét hasonlítják az egy éven belül lejáró kötelezettségekhez. L(3) = PÉNZ + RLK ÉP Bármelyik likviditási mutató megbízhatósága korlátozott, a valós fizetőképességet tökéletlenül méri. A rövid lejáratú kötelezettségek ugyanis nem válnak egyszerre esedékessé

23 Tőkeszerkezeti mutatók A vállalkozás tartós forrásainak szerkezetéről informálnak A tartós források szerkezete stratégiai kérdés, mely mind a tulajdonosok, mind a hitelezők számára jelentőséggel bír 45 Tőkeellátottsági mutató A vállalkozás stabil működésének egyik talpköve a saját tőke megfelelő részesedése a finanszírozásból. Ezt a relációt fejezi ki egyszerű ráta formában a tőkeellátottsági mutató: St = Saját tőke ÖE = Összes Eszköz T = St ÖE 46 23

24 Tőkeellátottsági mutató T = St ÖE A ráta megmutatja, milyen arányban finanszírozza tulajdonosi tőkéből eszközeit a vállalkozás. Könnyű belátni, hogy a túlságosan alacsony tőkeellátottság veszélyes a gazdálkodás egyensúlya szempontjából. Ugyanakkor a túlságosan magas saját tőke arány sem kedvező, ugyanis rontja a cég jövedelmezőségét. A kívánatos tőkearány kialakítása a legösszetettebb szakmai kérdések egyike 47 Eladósodottság Tőkeszerkezeten szűkebb értelemben csak a tartós források arányát értjük. Az eladósodottsági mutató számításánál az éven túli kötelezettségeket a tartós forrásokhoz viszonyítjuk: Köt Hlköt + Hsköt = St + Hlköt + Hsköt Hlköt = Hosszúlejáratú kötelezettségek Hsköt = Hátrasorolt kötelezettségek A magas mutatóérték az eladósodottság kifejezője, mely a cég növekvő kockázatát tükrözi

25 A pénzügyi mutatószámok áttekintése Sorsz. Megnevezés Számláló Nevező JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK J.1. A saját tőke jövedelmezősége (ROE) Adózott eredmény Saját tőke J.2. Eszközarányos jövedelmezőség (ROA) Adózott eredmény Összes eszköz J.3. Árbevételarányos eredmény (ROS) Adózott eredmény Nettó árbevétel HATÉKONYSÁGI MUTATÓK H.1. Egy főre jutó árbevétel Nettó árbevétel Foglalkoztatottak éves átlagos létszáma H.2. Az összes eszköz forgása Nettó árbevétel Összes eszköz H.3. Forgási idő napokban Állományi adat Egy napra jutó forgalom LIKVIDITÁSI MUTATÓK L.1. Likviditási mutató Forgóeszközök Rövidlejáratú kötelezettségek L.2. Gyorsarány mutató Forgóeszközök - Készletek Rövidlejáratú kötelezettségek L.3. Készpénz likviditás Pénzeszközök + Értékpapírok Rövidlejáratú kötelezettségek TŐKESZERKEZETI MUTATÓK T.1. Tőkeellátottsági mutató Saját tőke Összes eszköz T.2. Eladósodottsági mutató Hosszúlejáratú és hátrasorolt Tartós források összesen kötelezettségek 49 Figyelmüket köszönöm! 50 25