A munkavállalókat érintő legfontosabb adóváltozások 2012-től és az elvárt bérek

Átírás

1 Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége A munkavállalókat érintő legfontosabb adóváltozások 2012-től és az elvárt bérek I. A munkaadó által fizetendő tb-járulék ezentúl 27 %-os, változatlan mértékben szociális hozzájárulási adóvá változik. A tb-törvény módosítása szerint a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege arányban áll a biztosított - járulékalapul szolgáló - jövedelmével. Az új elnevezésű közteher alapja egyes esetekben magasabb lesz a korábbiaknál. Alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóelőlegalapszámításnál figyelembe vett jövedelem. Az adó a továbbiakban már nem a foglalkoztatót terheli, hanem a kifizetőt. A kifizetői adókötelezettség: - a munkaviszonyra, - a szövetkezeti tag munkavégzésére, - a társas vállalkozás tagja személyes közreműködésére vonatkozik. Adókötelezettséget eredményez továbbá minden egyéb, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti önálló vagy nem önálló tevékenység végzése. A szociális hozzájárulási adó semmilyen juttatásra nem jogosít a korábbi járuléktól eltérően. Az adó megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet. Az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja. II január 1-től 1 %-kal 18,5 %-ra emelkedik a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási járulék mértéke. A fizetendő járulékok január 1-jétől: Foglalkoztató * Biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék Nyugdíj-járulék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék természetbeni eg.bizt. járulék pénzbeli eg.bizt. járulék munkaerő-piaci járulék 27 % 10 % 4 % 3 % 1,5 % * A szociális hozzájárulási adót tartalmazó évi CLVI. Törvény nem rendelkezik az adóvá váló járulékok felhasználásáról!

2 2 III. Személyi jövedelemadó: január 1-jétől megszűnik az adójóváírás. Ugyancsak megszűnik 202 ezer forintos havi jövedelem alatt a bruttósítási kötelezettség. A 202 ezer Ft felett keresők bruttósítását ezentúl a törvény adóalap-kiegészítésnek hívja. Az adójóváírás megszüntetése, és az egészségbiztosítási járulék emelkedése hatására az átlagkereset alatt a munkavállaló kevesebb nettó keresete lényegesen csökken. A legnagyobb nettó jövedelemveszteség az alsó jövedelemkategóriákban lesz a évi nettó jövedelmekhez viszonyítva. A havi bruttó forint alatt keresők évi nettó bére csak úgy őrizhető meg, ha bruttó béreik emelkednek. IV. Az elvárt béremelést és a hozzá kapcsolódó munkaadói kompenzációt szabályozó jogszabályok, útmutató: évi XCIX. törvény az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról /2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről évi CLVI. törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról, IX. Fejezet A szociális hozzájárulási adóról, Adókedvezmények, A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény 4. Nemzetgazdasági Minisztérium: ÚTMUTATÓ a 2012-ben elvárt béremelésről szóló kormányrendelet gyakorlati végrehajtásának és így a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének elősegítéséhez A évi XCIX. törvény 6. -a a közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként történő indulás, valamint a költségvetési támogatások tekintetében ahhoz fűz hátrányos következményeket, ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a 299/2011. sz. kormányrendelet szerinti (annak ában meghatározott) elvárt béremelést. Emellett a törvény lehetőséget ad arra, hogy a béremeléseket részben béren kívüli juttatásokkal biztosítsa a munkáltató. A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés évi elvárt mértékéről szóló 299/2011. számú kormányrendelet forint és forint közötti bruttó havibér esetén jövedelemsávonként részletesen meghatározza az adott jövedelemsávhoz tartozó keresetemelés mértékét (és a növekedés viszonyítási alapját). Az új kötelező minimálbérre történő átállás az érintett munkavállalóknál azonban a táblázat alapján nem minden esetben elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez. Az elvárt béremelést a rendelet egy táblázat formájában adja meg jövedelemsávonként. A mérték úgy került meghatározásra, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen.

3 3 A kormányzati számítások szerint amennyiben a táblázat szerinti módon hajtja végre a munkáltató az emelést, és igénybe tudja/kívánja venni az adókedvezményt, akkor összességében a munkaáltató bérköltsége (bér + szoc.hozzájárulási adó) 5 % körüli mértékben emelkedik valamennyi jövedelmi kategóriában. Az elvárt munkabéremelés mértéke: évi munkabér (Ft/hó) évi elvárt munkabéremelés (Ft/hó) A rendelet részletesen meghatározza, hogy kikre vonatkozik, és milyen módon kell a 2011-es viszonyítási alapot (rendszeres bért) kiszámolni, ha a munkavállaló bérpótlék(ok)ban, jutalékban is részesült. A rendelet szabályozza az órabéres, a teljesítménybéres dolgozók esetén követendő számítás módját, és azt is tartalmazza, hogy év közben változó bér vagy új belépők esetén hogyan kell a rendszeres bért 2011-re kiszámolni. Példaszámításaink szerint azonban akkor sem biztosítható mindenkinél a nettó kereset megőrzése, ha a rendelet szerint következetesen számolnak a munkahelyeken. Csak példaként említhetőek azok az esetek, amikor a bérpótlék, a jutalék valamilyen gazdasági eseményhez illetve eredményhez kötött, és/vagy időben az év során egyenetlenül érvényesül. Ezekben az esetekben nem megoldott korrekt elvárt béremelés kiszámítása. A rendelet alkotója is tisztában volt ezekkel a helyzetekkel, ugyanis a következő kitételt tartalmazza a 3.. (6) bekezdés: Amennyiben a... végrehajtását követően a munkavállaló személyi alapbére, teljesítménybér-tényezői vagy rendszeres bérpótlékainak mértéke. a munkavállaló számára hátrányosan megváltozik, akkor a változás időpontjától az elvárt béremelés nem teljesültnek minősül. Az sem tisztázott, hogy ki és milyen módon fogja ellenőrizni a rendelet végrehajtását. Milyen esetekben lehet felmentést kapni a végrehajtás számonkérése alól, sőt maga a kimentés

4 4 lehetősége is csak egy szakmai konzultáción lett megígérve a munkáltatóknak a Nemzetgazdasági Minisztériumban. A rendelet szabályozza azt is, hogy a béren kívüli juttatások emelését milyen módon és mértékben lehet figyelembe venni az elvárt béremelésnél. Eszerint a évi munkabéremelés elvárt mértékébe munkavállalónként legfeljebb 25 %-os mértékben beszámítható a béren kívüli juttatás 1 növekménye. A béren kívüli juttatást ez esetben a es év nettó növekményének 130,94 százalékaként kell beszámítani. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató bruttósítva számíthatja az elvárt béremelésbe bele a béren kívüli juttatást, tehát a munkáltató megspórolja a 27 %-os szolidaritási adót. (A munkavállaló nettója 130,9 %-os beszámítás után 76,4 % lesz a béren kívüli juttatás formájában, míg ha ugyanezt az elvárt emelést bérként kapja meg, csak 65,5 %. A munkaadó tehát 27 %-ot nyer ezen a módon, a munkavállaló pedig csak 10,9 %-ot 2, nem is szólva az egyéb kedvezőtlen hatásokról.) A munkáltatók az elvárt béremelés végrehajtásához adókedvezményt vehetnek igénybe. Ennek feltételei azonban szigorúbbak, mint az elvárt béremelésről szóló rendeletben leírtak. A rendeletet szerint az elvárt béremelést elegendő a munkavállalók 2/3-ára végrehajtani évi XCIX. törvényben meghatározott negatív következmények elkerülése érdekében. Az adókedvezményt viszont csak az a munkáltató veheti igénybe és csak arra a hónapra, amikor a munkavállalók 90 %-ára nézve teljes mértékben teljesítette az elvárt béremelést, illetve az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hóban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő valamennyi munkavállaló létszámának és 300 Ft-nak a szorzatát. Az adókedvezmény érvényesíthetősége szempontjából nem vehető figyelembe az elvárt béremelés részben béren kívüli juttatás formájában történő teljesítése sem. A munkaadó adó-kompenzációjának összege a bruttó bér 21,5 százaléka lesz jövőre, de legfeljebb havi forint, míg 2013-ban 16 százalékra, illetve 12 ezer forintra változik ez a kedvezmény ben az alábbi képlet segítségével kerül meghatározásra: ([X ] * 0,14), ha X > , ahol X az adott hóban kifizetett, megemelt bruttó munkabér összege. Mind az elvárt béremelés, mind a kompenzáció összegét munkavállalónként kell kiszámolni. 3 1 a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 71. -a szerinti béren kívüli juttatás 2 Példa: Ft-os elvárt béremelésből 2500 Ft-ot lehet béren kívüli juttatás formájában beszámítani Ft beszámítása (a 130,94 %-os bruttósítás leszámítása után) nettó 1909,271 Ft béren kívüli juttatás növekedést eredményez. Ez a 2500 Ft-nak 76,37 %-a Ft bruttó bérnek pedig 1637,5 Ft lenne a nettója (65,5 %). A kettő különbsége: 76,37 % - 65,5 % = 10,87 % 3 Az elvárt béremeléssel és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésével kapcsolatos kérdéseket a berkompenzacio@ngm.gov.hu címen lehet feltenni a kormányzat fele.

5 5 Az elvárt béremelés hatása a munkavállalónál Bruttó havi kereset Nettó kereset Elvárt béremelés Ft Bruttó kereset és változása 2012-re Nettó kereset és változása Reálkereset (4,2% infl.) % növekedés növekedés növekedés Ft Ft % % Ft ,2% ,5% ,5% ,9% ,2% ,2% ,7% ,2% ,1% ,9% ,3% ,2% ,5% ,1% 63 96,1% ,7% ,0% 2 96,0% ,5% ,2% ,1% ,2% ,0% 11 96,0% ,2% ,1% 81 96,0% ,3% ,1% 85 96,0% ,6% ,1% 90 96,0% ,9% ,1% 94 96,0% ,3% ,1% 99 96,0% ,7% ,2% ,2% ,0% ,0% 54 96,0% ,0% ,2% ,1% Számítás: Hanti Erzsébet Az elvárt béremelés költsége a munkaadónál Bruttó kereset 2011 Elvárt bruttó kereset 2012 Adókedvezmény (kompenzáció) Munkaadó nem kompenzált bruttó emelése Ft Ft munkaadónak Ft Ft % Nem kompenzált bérköltség növekedés ,8% 7,0% ,0% 6,6% ,3% 6,5% ,7% 6,7% ,8% 6,4% ,2% 6,3% ,8% 6,6% ,0% 6,4% ,3% 6,6% ,6% 6,6% ,8% 6,6% ,0% 6,6% ,2% 6,7% ,7% 4,7% ,0% 2,5% ,0% 1,2% Számítás: Hanti Erzsébet

6 6 A számítások azt mutatják, hogy a munkavállalók elvárt béremelése ha teljesül eleget tesz annak, hogy a nettó keresetek ne csökkenjenek. Nem elég azonban ahhoz, hogy a nettő kereset vásárlóértéke ne csökkenjen. Adókedvezmény nélkül számolva a bérköltségek a minimálbérnél 19,2 %-kal növekedhetnek, és ahogy nő a kereset csökkenő mértékben. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol az adókedvezményt nem tudják vagy nem akarják lehívni, jelentős forrást igényel az, ha kompenzálni kívánják az adóterhek növelését (bruttóban 442 Mrd Ft, bérköltség szintjén 561 Mrd Ft is lehet nemzetgazdasági szinten, ha mindenki és teljes körűen megkapja az elvárt bért). Számításaink szerint a kompenzáció után az elvárt béremelés költsége a következőképpen oszlik meg: 320 Mrd forintot kompenzálhat a kormány és a bérköltségtöbbletből a munkaadókra maradó teher 241 Mrd Ft lenne. A munkaadó nem kompenzált bérköltség növekedése ha hozzájut az adókedvezményhez is meghaladja a kormány által hangoztatott 5 %-ot, átlagban 6 % körülinek mondható. Vigyázat! A sajtóban megjelenő hírek alapján sokan úgy vélik, hogy a munkaadók 5 %-nyi béremelési terhe 5 %-os béremelésből indul ki. Ilyen változat nincs! HA végrehajtja az elvárt emelést, és HA igénybe tudja venni az adókedvezményt, AKKOR 5 % körüli a munkaadó nem kompenzált bérköltség-növekedése. De akkor is inkább 6% mint látható a számításokból. V. Minimálbér: január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) havibér alkalmazása esetén Ft, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma teljes munkaidő esetén havibér alkalmazása esetén Ft. Ezeket a rendelkezéseket első ízben a januárra járó munkabéreknél kell alkalmazni. VI. Az ÁFA általános kulcsa 25-ről 27 %-ra emelkedett január 1-jétől. Drágább lesz/lett a legtöbb fogyasztási cikk, szolgáltatás, köztük olyan alapvetőek, mint a benzin, az áram, a hús, a ruházati termékek, műszaki cikkek. Ezzel a lépéssel az Európai Unióban nálunk lett a legmagasabb az ÁFA, a mi kormány által várt plusz bevételből várhatóan 150 Mrd Ft-ot fog hozni egy év alatt. VII. Béren kívüli juttatások: A kedvezményesen adózó béren kívüli juttatásokat januártól a 16 százalékos személyi jövedelemadón túl 10 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli.

7 7 Így a közterhek: Cafetéria összege x 1,19 x (0,16+0,10) = 30,94 % A tavalyi 19,04 %-os teher 2012-től 30,94 %-ra nőtt. (Az értékhatáron túli juttatások közterhe 51,17 %.!!!) A béren kívüli juttatások után az adó továbbra is a kifizetőt terheli. A évtől a béren kívüli juttatások 500 ezer forintos éves értékhatárig nyújthatók. (Korábban csak egyedi korlátok voltak a juttatásokhoz, ezeket egészíti ki az átfogó korlátozás.) 4 Ha a béren kívüli juttatás törvényben meghatározott értékét meghaladja a juttatás, akkor az értékhatár feletti rész már nem minősül béren kívülinek (Szja tv. 71. ), hanem egyes meghatározott juttatásnak (Szja tv. 70..), eszerint adózik, és emiatt 27 százalékos kifizetői ehó terheli. Megszűnik a következő juttatások kedvezményes adózása: október 1-jei hatállyal történt változásnak megfelelően ezen időponttól az üdülési csekk kikerült a béren kívüli juttatások köréből. - otthoni internethasználat január 1-jétől. 1.) Megszűnik az általánosan használható étkezési utalvány, helyette 3 különböző, de egymástól függetlenül is adható támogatási lehetőség áll rendelkezésre: - munkahelyi étkeztetés havi Ft-ig (A munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás. Szintén munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek kell tekinteni a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalvány, elektronikus adathordozó juttatását is.) 5 - fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány 6 havi 5 ezer Ft-ig (Ez felel meg a korábbi hideg étkezési utalványnak.) 7 4 A béren kívüli juttatásoknak korábban is volt már korlátja ( között) amit az adminisztráció csökkentése miatt törölt el az előző kormány. Egyéni korlát esetén ugyanis a juttatónak személyenként vezetett nyilvántartást kell vezetnie. Úgy tűnik, most a fennen hirdetett adminisztráció csökkentése ellenében ismét bevezetik ezt a szabályozást. 5 Ez a legszigorúbban szabályozott forma. A munkáltató telephelyének (irodaház vagy több cég azonos címe esetén) cégre, emeletre, stb. azonosíthatónak kell lennie. Ha az étkezdében nem csak az alkalmazottak étkezhetnek, akkor nem működhet az munkaáltató által kibocsátott utalvány sem, ez esetben csak a természetbeni étkezés a kedvezményezett. 6 Jogszabályi háttér: 39/2011. (XII. 29.) KIM rendelet az Erzsébet-utalvány kibocsátásáról 7 Az Erzsébet utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsájtott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány. A Pénzjegynyomdában állítják elő. Plasztikkártya változata is lesz, várhatóan 2012-től. Az Erzsébet-utalványt a januári fizetéskor, február elején kaphatják meg azok a munkavállalók, akik ilyet már igényeltek.

8 8 - SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára utalt legfeljebb 150 ezer Ft. Az Szja tv. lehetővé teszi, hogy a munkáltató ugyanazon időszakra meleg étkeztetést és Erzsébet utalványt is biztosítson a munkavállaló részére. Nincs korlátozás arra sem, hogy ezek mellett még a SZÉP kártyán is étkeztetést válasszon a munkavállaló. Összességében tehát a jogi szabályozás havi 30 ezer forintig engedélyezi az étkezés kedvező adózás melletti támogatását. 2.) Átalakulnak a Széchenyi Pihenő Kártyára (SZÉP kártya) vonatkozó szabályok. 8 A kártyán belül alszámlákat alakítanak ki. Béren kívüli juttatásnak minősül az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya - szálláshely alszámlájára utalt, szálláshely-szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 225 ezer forint; - vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 150 ezer forint; - szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 75 ezer forint támogatás. A megadott éves keretösszegeket több juttató esetében együttvéve kell meghatározni. A szolgáltatók 9 a kártya elektronikus utalvány funkciója szerinti felhasználásnak jogszerűen megfelelő, és az alábbi felsorolásban szereplő belföldi szolgáltatást nyújthat a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére: a) a szálláshely alszámla terhére aa) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR , , , ), ab) belföldi utazásszervezés (TEÁOR ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése), b) a vendéglátás alszámla terhére ba) éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR ), bb) egyéb vendéglátás (TEÁOR ) bc) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR , , , ), c) a szabadidő alszámla terhére ca) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR ), 8 Jogszabályi háttér: 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól 9 A kártya kibocsátójára szigorú feltételek vonatkoznak, erősen korlátozva lehetséges szereplőket: a) ügyfelek számára nyitva álló helyiséget tart fenn minden főnél több lakosú magyarországi településen, b) pénzforgalmi szolgáltatása keretében az utolsó lezárt üzleti évben legalább darab saját kibocsátású készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel rendelkezik, c) legalább 2 év tapasztalata van az SZJA törvény 71. -a szerinti béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványkártyák kibocsátásában, és az általa kibocsátott ilyen utalványkártyák száma meghaladta a darabot a legutolsó lezárt üzleti év adatai alapján.

9 9 cb) előadó-művészet (TEÁOR ), cc) múzeumi tevékenység (TEÁOR ), cd) növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR ), ce) vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR ), cf) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR ), cg) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR ), ch) testedzési szolgáltatás (TEÁOR ), ci) egyéb sporttevékenység (TEÁOR ből verseny- és lovaglóistállók tevékenysége), cj) belvízi személyszállítás (TEÁOR ) ck) egyéb foglalás (TEÁOR ből az idegenvezetés) cl) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR , , , ). A feltöltéskor a munkáltató szabadon meghatározhatja, hogy mekkora összeg kerüljön az egyes alszámlákra személyenként eltérő mértékben. A munkáltatónak visszamenőlegesen 3 hónap áll a rendelkezésére a keret kihasználására, ami azt jelenti, hogy a évi első negyedév utólagosan lefedhető egy áprilisi utalással. A rendelet értelmében az adott naptári évben juttatott elektronikus utalványokat a következő naptári év december 31-ig kell felhasználni, ezután az összeg elveszik. Kormányzati szándék szerint a SZÉP kártya fogja teljes egészében váltani az üdülési csekket. Ehhez azonban egyenlőre hiányoznak a POS terminálok. Jelenleg az üdülési csekket elfogadó szolgáltatóhelyek csak 20 százaléka rendelkezik POS-terminállal. Valószínűleg ezért került bele a kormányrendeletbe a Telefonos Felhatalmazó Központ fogalma, ami ugyan az internetes engedélyezést nem, de a telefonos megoldást kezelni tudja. 3.) Nincs változás, így 2012-ben is kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások a következők: - Üdülési szolgáltatás saját üdülőben ( Ft-ig) - Iskolakezdési támogatás ( Ft/gyermek) - Iskolarendszerű képzés ( Ft-ig) - Helyi bérlet juttatása - Szövetkezeti tagnak adott juttatás ( Ft/hó-ig) 10 - Önkéntes kölcsönös nyugdíj-pénztári hozzájárulás Ft/hó 10 - Önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztári hozzájárulás (együtt max Ft/hó)

10 10 - Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi munkaadói hozzájárulás ( Ft/hó-ig) ) Egy év végi módosítás adómentességet adott a végtörlesztéshez a cég által a munkavállalónak adott támogatásra, kölcsönre Ft-ig. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a végtörlesztésre adómentesen adható munkáltatói pénzkölcsönre (Szja tv. 72. (4) bekezdés o) pont) és vissza nem térítendő támogatásra (Szja tv. 1. számú melléklet 2.8. pont) vonatkozó rendelkezései jogszabályváltozás miatt (a módosítást a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény tartalmazza) december 31-ét követően nem alkalmazhatók. Ez azt jelenti, hogy kizárólag az a juttatás minősülhet adómentesnek, amelyek folyósítása legkésőbb december 31-én megtörtént. 5.) Teljesen adómentesen adható az SZJA törvény 1. Sz. melléklete alapján: - Kockázati élet-, baleset- es betegségbiztosítás: eddig a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, és a balesetbiztosítás díja tartozott az adómentes juttatások körébe január 1-jétől a munkáltató által fizetett betegségbiztosítások díja is adómentessé válik, méghozzá felső plafon nélkül. - Sporteseményre szóló belépő az SZJA tv pontja alapján a kifizető a magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttathat sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet. Ezt a juttatást nem saját sportolásukra költhetik majd a dolgozók, hanem csak versenyre, bajnokságra, meccsre szóló belépőt, bérletet vásárolhatnak vele. A fitneszbérlet, uszodabérlet tehát nem számolható el ilyen címen adómentesen. 6.) 2012-től egyes meghatározott juttatásnak minősülnek (a juttatott érték 1,19-szerese után 16 % SZJA és 27 % EHO terheli) a törvényben külön nem nevesített, ingyenesen vagy kedvezményesen átadott juttatások (termék vagy szolgáltatás), amennyiben azokat a munkaadó - minden munkavállalónak egyaránt (azonos feltételekkel és módon) nyújtja, vagy - minden munkavállaló által megismerhető szabályzat 11 alapján meghatározott személyi kör részesül a juttatásban (SZJA tv. 70..(1.a) bek.), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg. Ilyen juttatás lehet a legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem illetve a béren kívüli juttatás korlátját meghaladó juttatások mellett 10 lenne, ha nem lenne es korlát, ami max Ft-ot enged havonta kedvező adózással 11 pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.

11 11 - az adómentes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem minősülő, üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, - az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát). A munkahelyeken megjelenő, az általánostól eltérő (kedvezményes) adózású juttatások: Juttatás Adható összeg Havi maximuma Éves korlátja Munkaadói adóteher 1. Munkahelyi étkeztetés Ft 30,94 % 2. Erzsébet-utalvány Ft 30,94 % 3. SZÉP kártya - szálláshely alszámlájára Ft 30,94 % 4. SZÉP kártya - vendéglátás alszámlájára Ft 30,94 % 5. SZÉP kártya - szabadidő alszámlájára Ft 30,94 % 6. Üdülési szolgáltatás saját üdülőben Ft 30,94 % 7. Iskolakezdési támogatás Ft/gyermek 30,94 % 8. Iskolarendszerű képzés Ft 30,94 % 9. Helyi bérlet juttatása Nincs korlát 30,94 % 10. Önkéntes kölcsönös nyugdíj-pénztári hozzájárulás Ft 30,94 % 11. Önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztári hozzájárulás együtt max Ft 30,94 % 12. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi munkaadói hozzájárulás Ft 30,94 % 13. Szövetkezeti tagnak adott juttatás Ft 30,94 % juttatások éves korlátja mindösszesen Ft juttatások egyedi korlátot meghaladó összege 51,17 % 15. legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék 16. adómentes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem minősülő, üzletpolitikai (reklám) célú juttatás 3 x 9300 Ft 51,17 % 51,17 % 17. vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló 51,17 %

12 12 rendezvény kifizető által viselt költsége, ajándéktárgyak Ft/fő-ig 18. Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem 19. kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitelszolgáltatás magáncélú használata 20. munkakörhöz, a beosztáshoz, a munkaviszonyban eltöltött időhöz kötött adóköteles biztosítási díj 21. munkáltató által valamennyi munkavállaló és/vagy hozzátartozóik részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott tennék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel 22. minden munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján meghatározott személyi kör részesül a munkáltató által adott juttatásban 51,17 % 51,17 % 51,17 % 51,17 % 51,17 % 23. Kockázati élet-, baleset- es betegségbiztosítás Sporteseményre szóló belépő Ft a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat 26. a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék 27. a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás a vételár vagy a teljes építési költség 30%-áig (5 évnél nem gyakrabban) 28. munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott szolgáltatás, mellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja 29. kifizető által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, úthasználat Ft 30. kifizető által biztosított védőoltás SZJA tv SZJA tv SZJA tv. 1. sz. mellékelte alapján január 17. Hanti Erzsébet

13 13 A nettó kereset alakulása változatlan bruttó kereset esetén, Bruttó havi kereset Nettó kereset változás 2012/2011 változás Ft 2012/2011 Reálkereset változása 2012/2011 A nettó megőrzéséhez szükséges bruttó béremelés Ft ,6% ,3% ,7% ,3% ,7% ,3% ,6% ,1% ,4% ,9% ,2% ,6% ,9% ,3% ,5% ,9% ,1% ,5% ,6% ,0% ,1% ,5% ,6% ,9% ,1% ,4% ,5% ,8% ,9% ,1% ,2% ,5% ,6% ,8% ,9% ,1% ,2% ,4% ,5% ,7% ,8% ,0% ,1% ,2% ,8% ,0% ,6% ,7% ,4% ,5% ,1% ,2% ,3% ,3% ,3% ,3% ,3% ,2% ,2% ,1% ,0% ,9% ,8% ,6% ,6% ,4% ,4% ,2% ,2% ,1% ,1% ,9% ,4% ,3% ,9% ,8% ,5% ,4% ,2% ,1% ,9% ,9% ,7% ,7% ,3% ,2% ,9% ,9% ,8% ,8% ,7% ,7% ,7% ,6% ,6% ,6% ,5% ,5% ,5% ,5% ,0% ,0% ,5% ,5% ,3% ,2% ,2% ,2% Reálkeresetek 4,2 %-os inflációval számolva! Számítás: Hanti Erzsébet

14 14 Bruttó, nettó és reálkereset alakulása az elvárt béremeléssel, Bruttó havi K által előírt Bruttó kereset 2012 kereset elvárt növekedés béremelés Ft % Nettó kereset Nettó kereset változása Reálkereset 2012-re % Ft % ,6% ,0% 19 96,0% ,4% ,3% ,3% ,9% ,2% ,2% ,7% ,2% ,1% ,5% ,1% 93 96,1% ,5% ,1% 63 96,1% ,6% ,0% 32 96,0% ,7% ,0% 2 96,0% ,2% ,2% ,2% ,5% ,2% ,1% ,8% ,1% ,1% ,2% ,0% 11 96,0% ,8% ,2% ,1% ,2% ,1% 81 96,0% ,9% ,2% ,2% ,3% ,1% 85 96,0% ,1% ,2% ,2% ,6% ,1% 90 96,0% ,4% ,2% ,2% ,9% ,1% 94 96,0% ,7% ,2% ,2% ,3% ,1% 99 96,0% ,6% ,2% ,2% ,7% ,2% ,2% ,8% ,1% ,1% ,0% ,0% 54 96,0% ,0% ,2% ,1% ,0% ,3% ,3% ,0% ,3% ,2% ,0% ,2% ,1% ,0% ,0% ,9% ,0% ,8% ,6% ,0% ,6% ,4% ,0% ,4% ,2% ,0% ,2% ,1% ,0% ,1% ,9% ,0% ,4% ,3% ,0% ,9% ,8% ,0% ,5% ,4% ,0% ,2% ,1% ,0% ,9% ,9% ,0% ,7% ,7% ,0% ,3% ,2% ,0% ,9% ,9% ,0% ,8% ,8% ,0% ,7% ,7% ,0% ,7% ,6% ,0% ,6% ,6% ,0% ,5% ,5% ,0% ,5% ,5% ,0% ,0% ,0% ,2% ,5% ,5% ,9% ,3% ,2% ,0% ,1% 84 96,0% Számítás: Hanti Erzsébet

15 15 Az elvárt béremelés költsége a munkaadónál Bruttó havi kereset Kormányzati adókedvezmény (kompenzáció) munkaadónak Munkaadó nem kompenzált bruttó emelése Ft % Nem kompenzált bérköltség növekedés ,8% 6,1% ,7% 6,6% ,0% 6,6% ,3% 6,5% ,5% 6,5% ,8% 6,4% ,0% 6,4% ,2% 6,3% ,6% 6,7% ,8% 6,6% ,9% 6,6% ,0% 6,4% ,3% 6,7% ,3% 6,6% ,7% 6,8% ,6% 6,6% ,9% 6,8% ,8% 6,6% ,1% 6,8% ,0% 6,6% ,3% 6,8% ,2% 6,7% ,6% 5,8% ,7% 4,7% ,8% 3,6% ,0% 2,5% ,0% 1,2% ,8% 7,0% ,7% 6,7% ,0% 1,2% Számítás: Hanti Erzsébet

16 16 További 4,2%-os bruttó bérnövekedés hatása a reálkeresetek alakulására, Bruttó havi kereset Bruttó Bruttó növekedés Nettó kereset Reálkereset növekedés elvárt bér feletti Ft összesen % része % Ft növekedés % % ,6% 5,0% ,2% 100,0% ,3% 5,9% ,5% 100,3% ,9% 6,2% ,4% 100,2% ,5% 6,5% ,4% 100,2% ,3% 6,7% ,3% 100,1% ,3% 7,0% ,3% 100,1% ,3% 7,2% ,2% 100,0% ,4% 7,4% ,2% 100,0% ,9% 7,8% ,4% 100,2% ,1% 8,0% ,4% 100,2% ,5% 8,1% ,3% 100,1% ,7% 8,2% ,2% 100,0% ,4% 8,5% ,4% 100,2% ,8% 8,5% ,3% 100,1% ,5% 8,9% ,5% 100,2% ,8% 8,8% ,3% 100,1% ,6% 9,1% ,4% 100,2% ,0% 9,0% ,3% 100,1% ,8% 9,3% ,4% 100,2% ,3% 9,2% ,3% 100,1% ,2% 9,5% ,4% 100,2% ,7% 9,4% ,3% 100,1% ,0% 8,8% ,5% 100,2% ,0% 7,9% ,3% 100,1% ,1% 7,0% ,1% 99,9% ,3% 6,2% ,0% 99,8% ,2% 5,2% ,1% 99,9% ,2% 4,2% ,3% 100,1% ,2% 4,2% ,3% 101,0% ,2% 4,2% ,2% 101,9% ,2% 4,2% ,1% 102,8% ,2% 4,2% ,9% 103,6% ,2% 4,2% ,7% 103,4% ,2% 4,2% ,5% 103,2% ,2% 4,2% ,4% 103,0% ,2% 4,2% ,2% 102,9% ,2% 4,2% ,5% 102,2% ,2% 4,2% ,0% 101,8% ,2% 4,2% ,6% 101,4% ,2% 4,2% ,3% 101,1% ,2% 4,2% ,1% 100,8% ,2% 4,2% ,9% 100,6% ,2% 4,2% ,8% 100,6% ,2% 4,2% ,6% 100,4% ,2% 4,2% ,5% 100,3% ,2% 4,2% ,4% 100,2% ,2% 4,2% ,3% 100,1% ,2% 4,2% ,2% 100,0% ,2% 4,2% ,1% 99,9% ,2% 4,2% ,0% 99,8% ,2% 4,2% ,4% 99,2% ,2% 6,0% ,7% 100,5% ,7% 6,9% ,5% 100,3% ,2% 5,2% ,0% 99,8% Növekedés átlagosan: 6,4% 105,0% 100,8% Számítás: Hanti Erzsébet