A CERTUS ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ÉVI BESZÁMOLÓJA KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE

Átírás

1 A CERTUS ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ÉVI BESZÁMOLÓJA KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE

2 1. Általános rész A Certus Önkéntes Nyugdíjpénztár évben alakult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993/XCVI.. Törvény alapján. A Nyugdíjpénztár alapítója: Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaság. A Nyugdíjpénztár székhelye: 1054 Budapest, Báthori u. 4. A pénztár a tagsági kör szerint nyílt pénztár. pénztártagok körét nem korlátozza. A Nyugdíjpénztár tagja lehet minden személy, aki vállalja a tagdíj megfizetését és önkéntes döntése alapján belép a pénztárba. 2. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A számviteli politika meghatározó elemei A Certus Önkéntes Nyugdíjpénztár működését és számviteli politikáját meghatározó jogszabályok: A számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény, Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló többször módosított évi XCVI. törvény, Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló módosított 223/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet, Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló többször módosított 281/2001. (XII. 26.) Korm. Rendelet. Az éves beszámolóra vonatkozólag: Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a 30 millió forintot, akkor a 30 millió forintot. Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - működési eredményt, nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba szerinti értékhatárt. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok értékét lényegesen, a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összegét 3 százalékkal megváltoztatja, 2

3 és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztők ben nem került sor olyan eseményre, amely szükségessé tette volna a évi mérleg módosítását. A Nyugdíjpénztár a vagyoni és a pénzügyi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a naptári év végével zár le. A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31-i fordulónappal készíti el. A pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig juttatja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. Az éves pénztári beszámoló részei: 1. mérleg, 2. eredménykimutatás, 3. kiegészítő melléklet A pénztár az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készít, de az nem része az éves beszámolónak. Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. A Certus Nyugdíjpénztár mérlegkészítési időpontja: a tárgyidőszakot követő március 15. A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kell kimutatni a pénztár működésével és kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalék-képzést is) különbségének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét. A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében. A likviditás (a pénztár fizetőképességének) biztosításával, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, valamint a likviditási és kockázati célú befektetési 3

4 portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegéből kell céltartalékot képezni. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, a Felügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható valós összképet tükrözik. A pénztár az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak. A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A Pénztár nem tér el a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékelési elvektől és értékelési eljárásoktól. A Pénztár befektetett vagyonának piaci értékelését, a Pénztár letétkezelője, a Deutsche Bank Rt. végzi. 3. A pénztári taglétszám alakulása A taglétszám alakulása év végétől: Év Taglétszám A taglétszám és a fedezeti tartalék alakulása év Taglétszám értékpapí rok piaci értéken fedezeti tartalék e.ft egy főre jutó fedezeti átlaga eft fedezeti tart az elöző év 100 %- ban ,07 0,00% ,47 340,66% ,85 214,00% ,82 170,14% ,78 146,79% ,78 137,41% ,97 122,00% ,22 116,59% ,14 113,12% Az egy főre jutó fedezeti tartalék átlaga 2004-ben tovább nővekedett, azonban az előző évhez képest lassult a növekedés üteme es taglétszámváltozások: 4

5 - Kilépett 1fő - Nyugdíjszolgáltatást igénybevevő: 23 fő - Járadékos: 1fő - Új belépő: 28 fő: ebből Átlépő: 4 fő 4. Bevételek-kiadások (ráfordítások), alakulása, tartalékképzési elvek A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása A Pénztár bevételei - az éves pénztári beszámolóban szereplő eredmény-kimutatás alapján ben összesen eft-ot, kiadásai eft-ot tettek ki, így a 2004-ben felhasználható eredmény összesen eft. Az eft felhasználható eredményből eft a fedezeti céltartalék, 584 eft a likviditási céltartalék állományát növelte, eft pedig a Pénztár működési eredményét. A tagdíjbevétel nem érte el a tervezettet (tervezett: eft; tény: eft). A tagdíjbevétel tekintetében a Pénztár elmaradt a tervezettől, melynek oka, hogy nagyobb taglétszám növekedést vártunk (tervezett: 80, tény: 28) 2004-re. A fizető tagok befizetései eft-tal, a munkáltatói hozzájárulás eft-tal járult hozzá a Pénztár bevételeihez. Ugyanakkor a meg nem fizetett tagdíjak tartalékára képzett céltartalékok eft-tal csökkentették a bevételeket. Az utólag befolyt tagdíjak (olyan tagdíjbevétel, amire a Pénztár a meg nem fizetés miatt már céltartalékot képzett) eft-ot tettek ki. Adomány címen 800 e Ft-tal, támogatás címén pedig 500 e Ft-tal gyarapodott a Pénztár vagyona. A működési kiadások (befektetési tevékenység ráfordításai nélkül) eft-ot (2003-ban eft) tesznek ki, ami a terv %-ának felel meg (tervben szereplő kiadás eft). A nagy eltérés azzal indokolható, hogy a Pénztár 2004-re tervezte a jelenleg is futó programjának váltását, amire azonban várhatóan csak 2005-ben kerül sor. A Pénztár befektetési tevékenységének összegszerű eredménye az előző évhez viszonyítva és a tervezetthez képest is jóval kedvezőbb képet mutat. A ténylegesen elért eft hozam összege több mint háromszorosa a 2003-ban elért hozamnak (9.630 eft), a tervben szereplő kalkulált hozamösszegnek pedig másfélszerese (terv: eft). A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása a pénzügyi tervben feltüntetettnek megfelelően alakult, módosítására nem került sor. A tagdíjbefizetések tartalékok közti megosztása: Fedezeti tartalék: 93,0 % Működési tartalék: 5,0 % Likviditási tartalék: 1,0 % Az egységes alaptagdíj mértéke 2004-ben sem változott Ft maradt. 5

6 A vagyonkezelési díj és letétkezelési díj tartalékok közötti megosztása a következőképpen történik: Abban az esetben, ha a szolgáltató által benyújtott számla közvetlenül nem kapcsolható az egyes tartalékokhoz, akkor a pénztár az egyes tartalékokat terhelő összeget arányosítással határozza meg. Az arányosítás módszere: a kiszámlázott időszak befektetett állományának kiszámítása tartalékonként (tehát külön a likviditási, működési, fedezeti és azon belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódóan). Ez az adott tartalékból befektetett vagyon időszak végi (záró) könyv szerinti értékével egyezik meg Az így kiszámított értékeket viszonyítja a pénztár a teljes befektetett vagyon időszak végi (záró) állományához. A számla összege a fent kiszámított arányok szerint terhelődik rá minden egyes tartalékra. A folyószámla után kapott kamat megosztására a pénzügyi tervben meghatározott tagdíjra vonatkozó arányok szerint került sor. Az átlépő tagoktól levont átlépési költség a Pénztár működési eredményét növeli. Az átlépési költség mértéke Ft. 5. A működési tevékenység eredménye, a működési céltartalék és a tartaléktőke alakulása A működési tevékenység eredménye A működési tevékenység bevételei 2004-ben eft-ot, ráfordításai eft-ot tettek ki, így a működési tevékenység eredménye eft, ami eft-tal több, mint a tervezett eredmény. A működési tevékenység szokásos bevételei (befektetési tevékenység bevételei nélkül) eft-ot (2003-ban eft), kiadásai eft-ot (2003-ban eft-ot) tettek ki, így a szokásos működési tevékenység eredménye 53 eft (2003-ban eft). A működési célú befektetési tevékenység eft (2003-ban 233 eft) eredménye még fokozta a szokásos működési tevékenység eredményen elért nyereséget. Az egyéb bevételek közé tervezett, a tagdíj-nemfizető pénztártagoktól levonható költségek működési tartalékra jutó része (tény : 293 eft) a számviteli előírásoknak megfelelően közvetlenül a tartaléktőkét növelte, így a bevételek között nem szerepelhet. (Az Önkéntes Pénztárakról szóló törvény évtől lehetővé teszi, hogy azoktól a pénztártagoktól, akik nem fizetnek tagdíjat kivéve a szüneteltetőket költség levonást lehessen alkalmazni. A nem fizető pénztártagokra vonatkozó szabályokat a Pénztár Alapszabály -a tartalmazza. A költséglevonás mértéke az egységes tagdíjnak a működési illetve likviditási tartalékra jutó része. Ez a Pénztár esetében 6 illetve 1 %. A levonható költségtérítés összege maximum az adott évre jóváírt hozam, tehát a pénztártag egyéni számláján lévő tőkét nem érinti.) A működés ráfordításainak részletes vizsgálata: 2004-ben Anyagjellegű ráfordítások: 42,2% Személyi jellegű ráfordítások: 51,3% Egyéb ráfordítások: 6,5% 6

7 Összesen: 100% A eft anyagjellegű ráfordítások jelentősebb tételei Nyomtatványok, Irodaszerek: Postaköltség: Nyilvántartási díj: Tagszervezés díja: Könyvvizsgálat: Szaktanácsadás díja: Könyvvizsgálat: Bankköltség: Egyéb szolg. Költségei: 65 eft 3 eft 960 eft 93 eft 450 eft 19 eft 167 eft 238 eft 6 eft A 271 eft személyi jellegű ráfordítások jelentősebb tételei: Bérköltség: Üzleti vendéglátás: Egészségügyi hozzájárulás: Nyugdíj és e.bizt. járulék: Munkaadói járulék: 214 eft 6 eft 18 eft 27 eft 6 eft Az 78 eft egyéb ráfordítások jelentősebb tételei: Felügyeleti díj: 78 eft A Pénztár működési költségeinek elemzése illetve a tényszámoknak a tervszámokhoz való viszonyítása előtt megemlíteném, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Rt. az alakuláskor vállalt kötelezettségeit változatlanul teljesíti, a Pénztár helyiségeiért nem kell bérleti díjat fizetni, a Pénztár az ingyenes telefont használatot, valamint a működéshez szükséges valamennyi irodaszert és számítástechnika eszközt térítésmentesen kapja. Az anyagjellegű ráfordítások között 811 eft-tal kevesebb költség jelentkezik a tervezetthez képest. Ennek oka, az elmaradt programváltás. A személyi jellegű ráfordítások között a tervhez képest nincs jelentős eltérés (terv: 298 eft, tény: 271 eft) A felügyeleti díj ráfordításként elszámolt összege 141 eft-tal kevesebb mint a tervszám. A tényleges felügyeleti díjmérték 2004-ben a felére csökkent, de ez a tervezési időszakban még nem volt ismert. Összességében megállapítható, hogy a Pénztár működési költségei és eredménye kedvezően alakultak a tervezetthez képest. 6. A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások 7

8 folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása A fedezeti céltartalék alakulásaí A fedezeti céltartalék egyéni számlákra számolt része a eft nyitó állományhoz képest eft-ra e Ft-tal nőtt 2004-ben. A szolgáltatási számlákon lévő összeg pedig eft-ról e Ft-ra módosult. Az egyéni számlákon kimutatott növekedés főbb tényezői a következők: Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés egyéni számlákon Egyéni számlákat megillető hozambevételek Egyéni számlákat megillető értékelési különbözet Szolgáltatások fedezetére átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba Tagoknak, kedvezményezetteknek, munkáltatóknak visszatérítés -67 Más pénztárba átlépő tag követelésének átadása -585 Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások -919 Egyéb változás ben az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek 2003-hoz képest 10.1%-kal csökkent ( eft-ról eft-ra változott). Az egyéni számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye jelentősen (9.366 eft-ról eft-ra) növekedett. A Pénztárba a más nyugdíjpénztárakból átlépő tagok áthozott egyéni fedezete csökkent az előző évhez képest, eft-ról eft-ra, számuk azonban nem csökkent ben hanem 1 fővel nőtt. A Pénztárból más nyugdíjpénztárakba átlépett tagok száma 11 főről 1 főre csökkent, és ezáltal az átvitt tagi fedezet összege is csökkent eft-ról 585 eft-ra. Az átlépett tagtól 3000 Ft átlépési díj került levonásra. A Pénztárhoz átlépők, ill a Pénztárból más pénztárba átlépő tagok teljes taglétszámához viszonyított aránya az előző évekhez hasonlóan alacsony ben nem hunyt el Pénztártag ben tovább emelkedett a Pénztártól szolgáltatást igénybe vett tagok száma (amely szinte megegyezik a tervezett létszámmal), és ebből adódóan nőtt a szolgáltatásként kifizetett összeg ban 12 fő eft, míg 2004-ben 23 fő eft összegben részesült egyösszegű szolgáltatásban. A járadékszolgáltatást igénybevevő tagok száma 2004-ben is változatlanul 1 fő maradt. 8

9 Összességében a beszámolási időszakban a nyugdíjszolgáltatások fedezetére az egyéni számlákról átcsoportosított összeg eft volt, míg a nyugdíjszolgáltatásként kifizetett bruttó összeg eft ben is élt a Pénztár azzal a jogszabály adta lehetőséggel, hogy tagdíj-nemfizető tagjaitól költséget vonjon le. A Pénztár a tagdíj-nemfizetés kezdő időpontjától jogosult a tag egyéni számlájának befektetéseiből származó hozamot az egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni ben ilyen jogcimen 293 e Ft-tal terheltük meg a nem fizető tagok számláját. A likviditási céltartalékok alakulása A likviditási céltartalékokon belül a Pénztár három céltartalékot különböztet meg, az igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalékot, az egyéb likviditási célra képzett céltartalékot, és az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára létrehozott céltartalékot. A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék nyitó állománya 0 eft, záró állománya 21 eft. Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék arra szolgál, hogy a hozamfelosztás időpontjában még azonosítatlan befizetések jogosultjai a hozamfelosztás után is befizetésük azonosítottá válásakor részesüljenek korábban azonosítatlan befizetésük befektetéseinek hozamaiból. A Pénztár az egyéni számlákra jutó nettó hozamból a hozamfelosztási szabályzatának megfelelően a tárgyidőszakban 3 eft-ot különített el. Ezen céltartalék nem került felhasználásra. A tartalék záróállománya 7 eft. Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék nyitó állománya 640 eft, záró állománya 87eFt. A tárgyévben az ezévi és a korábbi időszak terhére 900 eft került átcsoportosításra a működési alap terhére. A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának záró állománya 2003-ban 817 eft volt, melyhez képest a 2004-es záró állomány emelkedett, eft-tal. A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások A Pénztár a nyugdíjszolgáltatások folyósításakor felmerülő költségeket a számviteli politikájában meghatározottak szerint nem tekinti jelentősnek, ezért azokat külön nem nevesíti, és nem terheli rá a tagok számláira. 9

10 7. A cash-flow kimutatás értékelése A Pénztár immateriális és tárgyi eszközökkel nem rendelkezik, és nem is vásárolt 2004-ben. A követelésállomány az előző évhez képest csökkent, amit a tagdíjkövetelések év végi állománya eredményezett. Az értékpapír állomány változásánál kiemelhető, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok állománya növekedett, a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állománya viszont csökkent. A Pénztár szállítói állománya és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománya csökkentt (-155 eft ill. -81eFt). 8. Kiegészítő vállalkozási tevékenység A Pénztár a beszámolási időszakban kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytatott, arra engedélyt nem kért. 9. A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A évben egy munkáltatóval a Motim Kádkő Kft-vel kötött szerződést a Pénztár. 10. A tagokkal szembeni követelések értékelése A Pénztár mérlegében kimutatott tagdíjkövetelés összesen eft, amiből 817 eft egyéni tagdíjat az esedékességig nem fizettek meg, amire a Pénztár a céltartalékot megképezte. Ezen követelések a következő éves beszámoló elkészítéséig vagy befolynak, vagy pedig hitelezési veszteségként leírásra kerülnek a megképzett céltartalék összegében. 11. Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselők A Pénztár befektetéseivel foglalkozó pénzügyi munkatárs Palumby László. A pénztár főállású alkalmazottja Strack Bernadett (könyvelő), részmunkaidőben alkalmazottja Palumby László (pénzügyi munkatárs). A Vicsek Bt. pedig megbízási szerződéses jogviszonyban a pénzügyi (mérlegkészítési, adóbevallási) feladatokat látja el. Az Igazgatótanács tagjai vel változtak meg: Bors Róbert Dr. Ferencz Beatrix Aladics Kinga Az Ellenőrző Bizottság tagjai: 10

11 Vécsey Róbert Farner Balázs Eőry Erika Dobó Judit Drávecz Gábor Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tisztségviselői 2004-ben tiszteletdíjban nem részesülnek. 12. A Pénztár szolgáltatói Vagyonkezelők: Letétkezelő: Könyvvizsgálat: Aktuárius: Számlavezető: Saját vagyonkezelés Deutsche Bank Rt. Vilimné Janák Ilona Aktu-Art Kft. OTP Bank Rt. 13. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése A befektetési arányok alakulása A Pénztár eleget tett a rá vonatkozó befektetési keretszabályoknak és a befektetési politikában foglaltaknak. A Pénztár vagyona az év folyamán többségében állampapírban volt (év végén a vagyon 85,8%-a). A befektetési arányok alakulása 2004-ben befektetés típusok szerint: Megnevezés éves Záró Állampapírok 80,1 Kötvények 6,3 Jelzáloglevelek 13,3 Befektetett pü-i eszközök 81,2 Forgóeszk.köz.kim.érpap 18,8 Mindösszesen 100,0 A pénztár 2004-ben nettó 13,14%, bruttó 13,26% hozamot realizált. A portfolió nem tartalmazott részvényeket, ezért a évben elszenvedett hozamveszteségek kompenzálódtak a évben, így a két évre visszatekintve évi 2% körüli reálhozam volt elérhető 11

12 A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének alakulása A Pénztár befektetett vagyona nyilvántartási és piaci értékének alakulását az alábbi táblázat mutatja be (e Ft-ban): Nyilvántartási érték Piaci érték Kötvények 10, Jelzáloglevél Egy éven belül lejáró állampapírok Egy éven túl lejáró állampapírok A pénztár befektetett vagyona a tárgyévben mind nyilvántartási, mind pedig piaci értéken folyamatosan növekedett. A nyilvántartási és a piaci érték leltára én: Adatok e Ft-ban Nyilvántartási érték Piaci érték Ingatlan kötvény FJ09NV FJ12NV OJB2011/I /G /H /F /D /F /C /D /A /D /C A működést jellemző mutatók Gazdálkodást jellemző mutatók: Mutatószám megnevezése Fedezeti tartalék tagdíjbevétele / Fedezeti tartalék összes bevétele év 49,27% 12

13 Fedezeti tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Fedezeti tartalék összes bevétele Működési tartalék tagdíj bevétele / Működési tartalék összes bevétele Működési tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Működési tartalék összes bevétele Likviditási tartalék tagdíj bevétele / Likviditási tartalék összes bevétele Likviditási tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Likviditási tartalék összes bevétele Bér és személyi jellegű kiadások / Működéssel kapcsolatos ráfordítások Igénybe vett szolgáltatások kiadásai / Működéssel kapcsolatos ráfordítások 50,73% 64,79% 35,19% 90,75% 9,25% 11,32% 80,9% Budapest, április aláírás 13