AZ ERDŐKÜRTI NEFELEJCS ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA

Átírás

1 AZ ERDŐKÜRTI NEFELEJCS ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA A múlt tisztelete az a vallás, mely az új nemzedék köteléke. Ne veszítsünk el semmit a múltból Mert csakis a múlttal alkothatjuk a jövendőt. /Anatol France/

2 Tartalomjegyzék: 1. Az óvoda adatai Helyzetkép az óvodáról - Alapelveink - Kapcsolatrendszerünk - Személyi tárgyi feltételek - Gyermekképünk Óvodánk bemutatása. 2. Óvodánk célja, feladatai - Nevelési feladataink - Programunk rendszerábrája A nevelés alapvető keretei - Az egészséges életmód megalapozása - Az értelmi nevelés és a társas kapcsolatok 3. Tevékenységek kerete Néphagyomány-őrzés, népszokások ápolása, - A néphagyományok az egyes tevékenység formákban - Óvodánk jeles napjai - Néphagyomány ápolás jellegzetességei 4. Nevelőmunkánk tevékenység formái Játékba integrált tanulás Vers, mese, dramatikus játék Ének, énekes játékok, gyermektánc, zenehallgatás Rajzolás, mintázás, kézimunka A mozgás, mozgásos játékok A környezet tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenységek 5. Nevelőmunkánk szervezeti keretei Hetirend-napirend 6. Az óvoda kapcsolatrendszere 2

3 Óvoda család Óvoda iskola Óvodánk egyéb kapcsolatai 7. Sajátos feladataink Gyermekvédelem 8. Óvodánk programjának ellenőrzése, értékelése. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése A helyi nevelési program ellenőrzése, értékelése Érvényességi nyilatkozat Legitimációs záradék 3

4 1. AZ ÓVODA JOGI STÁTUSA, ADATAI: AZ ÓVODA NEVE: Erdőkürti Nefelejcs Óvoda SZÉKHELYE, TELEFONSZÁMA: Erdőkürt, Petőfi u / AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI TERÜLETE: Erdőkürt Község közigazgatási területe AZ INTÉZMÉNY TIPUSA: Óvoda AZ ÓVODA ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK SZÁMA, EBBEN MEGFOGALMAZOTT ALAPTEVÉKENYSÉGE, FELADATA: Alapító okirat száma: 58/2013.(IX.12.) Kt. sz. rendelet Az intézmény alaptevékenysége: - Az óvoda hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hét éves korig végzi a gyermekek nevelését. - Étkeztetés biztosítása. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKKODÁSI JOGKÖRE: Az Erdőkürt Községi Önkormányzathoz kapcsolódva önálló gazdálkodó szerv. AZ ÓVODA BEFOGADÓKÉPESSÉGE: 25 fő AZ ÓVODA FELÜGYELETI SZEVE, FENNTARTÓJA, TELEFONSZÁMA: Erdőkürt Községi Önkormányzat Erdőkürt, Kossuth u. 51. Tel: 32/ AZ ÓVODAI CSOPORTOK SZÁMA: AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE: Egy (osztatlan) csoport Csoór Beáta A PROGRAMOT BENYÚJTJA: Az intézményvezető, ill. a nevelőtestület. 4

5 Törvényi háttér az óvodai nevelés megvalósításához Az Óvodai Nevelés Programja (Országos Pedagógiai Intézet 1989.) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló Évi XXXI. Törvény A gyermeki jogok ENSZ alapegyezmény 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről / módosításokkal egybeszerkesztve évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelési törvény módosításáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról Az Erdőkürti Nefelejcs Óvoda Alapító Okirata (kelte: ) A Kormány 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról Helyzetkép az óvodáról Erdőkürt Község Nógrád Megye legdélibb részén Pest megye határán egy völgyben helyezkedik el. A környező dombokat szántóföldek és erdők borítják. Óvodásainak minden évszakban kedves és gazdag tapasztalatgyűjtő programjait képezik a természetben tett gyakori kirándulások. Ezzel is segítjük gyermekeink lakóhelyéhez fűződő pozitív érzelmeinek kialakulását. Településünkön egy óvoda működik, egy heterogén összetételű csoporttal. A csoport összetétele mindig a községben élő adott gyermekek életkorától függ. Minden óvodai létszámigényt ki tudunk elégíteni, minden 3-7 éves korú gyermeket fogadni tudunk. 5

6 Épületünk megfelelő komforttal rendelkezik, vonzó, tiszta, esztétikus környezettel fogadjuk az eltérő szociokulturális helyzetű családok gyermekeit. Alapelveink - A gyermek személyiségéből, legtermészetesebb megnyilvánulásaiból kiindulva olyan szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermeket megbecsülés, szeretet övezi. - A másság elfogadása, tiszteletben tartása, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. - Nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkör megteremtése, amelyben a gyermeki játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. - Az óvodapedagógus azonosulási minta óvodásai számára, a gyermekek közösségi életének irányítója, maga is benne él a gyermekek közösségében, mindig látja, hogy melyek a következő feladatok, hogy milyen útmutatásra, serkentésre, milyen tevékenységre van szüksége a csoportnak és az egyes gyermekeknek harmonikus fejlődésük érdekében. - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Gyermekképünk: Olyan gyermekek nevelése, akik érzelmileg gazdag a településhez kötődő, a környezetében jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, együttműködő. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, és meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Óvodakép: Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Hagyományrendszerünk 6

7 - Ünnepek ápolása: A gyermekek életének jeles napjai: születésnap, névnap Ünnepkörökhöz kapcsolódó hagyományok: Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja Környezetvédelmi napok Föld napja / kirándulással egybekötve /. Gyermeknap szervezése Egyéb programjaink: színház, kiállítás, könyvtár látogatás Kapcsolatrendszerünk A Dél- Nógrádi Óvodaszövetség óvodáival közös szakmai napok, nevelőtestületi értekezletek, előadások, bemutatók, team munkák, érdeklődéstől függően kölcsönös látogatások, közös kirándulások formájában valósul meg. A család óvoda kapcsolatában az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő helyi programunk azt a szemléletünket erősíti, hogy a családi közösséget kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük a gyermekeket, boldog gyermekkort biztosítva számukra. Nevelő és képességfejlesztő munkánk során mindent megteszünk annak érdekében, hogy gyermekeink testileg, lelkileg, szellemileg is éretten, alkalmassá váljanak az iskolai életre. Az óvoda személyi feltételei Az óvodánkban összesen 4 fő dolgozik. Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus: 2 fő. Szakképzett dajka: 1 fő. Konyhai kisegítő: 1 fő Pedagógusképünk: Olyan óvodapedagógusok, akikre a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, együtt érző, elfogadó, a segítőkészséget előtérbe helyező gyermek szeretet jellemző. Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra törekvő nevelők, akik képesek az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére. Jellemző rájuk az önképzés, a továbbképzés, a szaktudás megújulására való törekvés. Nyugodt derűs légkörben szeretünk dolgozni, és előtérbe helyezzük az önállóságot és kezdeményező készséget. A különbözőségeket, a másságot elfogadjuk, tiszteletben tartjuk, az egyéni értékek pozitív irányú megközelítését erősítjük. 7

8 A nevelőmunkát segítő alkalmazottakkal nagyon jó az egymást segítő, egymást kiegészítő kapcsolat. A csoport napi életében tevékenyen részt vesznek. Így biztosíthatjuk, hogy az egész nevelési idő alatt a csoportban óvodapedagógus foglalkozzon a gyermekekkel. Az óvoda tárgyi feltételei: Óvodánk épülete jól szolgálja a gyermekek biztonságos óvodai életét. A foglalkoztató alapterülete 36 m2, hozzá L alakban kapcsolódik egy 18 m2 es étkező, amelyet egyben asztalokat igénylő tevékenységekhez is használnak (gyurmázás, festés, nyirkálgatás, ragasztás). Mérete, tágassága megfelel a törvény által előírt követelményeknek. A 2000/2001-es nevelési évben teljes felújítást kapott a vízelvezető csatorna, a gyermekmosdó csőrendszere és járólapok cseréje, valamint a lapos tető szigetelése. Gyermekeink biztonságát szolgálják a csoport szobában és étkezőben elhelyezett ízléses radiátor védőrácsok. Óvodánk udvari lehetőségei jók. Nagy füves területek, és árnyékot adó fák biztosítják a gyermekek jó közérzetét. Mászókáink szolgálják a gyermekek mozgásfejlesztését ben pályázati összegből egy kombinált fa ügyességi játékot vásároltunk, a gyermekek legnagyobb örömére. További célunk, hogy a vasból és műanyagból készült játékokat természetes alapanyagúra (fára) cseréljük. Fontos azonban, hogy amíg ez nem lehetséges, a meglévő eszközök állag megóvása érdekében a folyamatos karbantartás, illetve a külső esztétikum ápolása ben helyi vállalkozó és szülők munkájának felajánlásával új fa csúszdát kapott óvodánk. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere - A játéktevékenység eszközei A költségvetésből minimális összeget tudunk fordítani játékeszközök beszerzésére. A csoportban csak az alapvető játékeszközöket tudjuk biztosítani. A költségvetésen kívüli összegből / pályázatok, szülői adomány, szponzori támogatás / pótoljuk a játékhoz szükséges eszközök bővítését. Célirányosan törekszünk az udvari sport és mozgásfejlesztő eszközök beszerzésére, az udvari játék feltételeinek javítására. - Az óvodai tanulás eszközei 8

9 A szakmai eszközök beszerzése többnyire költségvetési keretből történik. Minőségi és mennyiségi bővítése folyamatos. Az eszközállomány ellenőrzésekor ki kell emelni azokat az óvónők által készített eszközöket, amelyek az egyéni fejlesztés során fontos szerepet kapnak az óvónői tevékenységben. Az elkészítéshez szükséges anyagokat igyekszünk biztosítani jelenleg és a jövőben is. - Mese és szakkönyvellátottság Mesekönyv ellátottságunk nem megfelelő, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően minimális a csoport törzsállománya, ezt egészítik ki a gyermekek által óvodába hozott saját mesekönyvek. Az állomány pótlása többnyire költségvetésen kívüli összegből történik. Szakkönyv ellátottságunk elfogadható, de többnyire szükséges saját könyveink használata is. - Egyénileg készített különleges fejlesztési eszközeink. - Bábozáshoz készített bábok, - Mozgásfejlesztéshez készített udvari játékok, sportszerek. - Eszközzel jól ellátott terület a játék, és játékos tevékenységek: ének-zene, rajzolás, kézimunka, a külső világ tevékeny megismeréséhez a munka jellegű tevékenységek. Lényegesen sikerült bővítenünk a speciális, többfunkciós fejlesztő játékok körét, azonban erre a továbbiakban is figyelnünk kell. Pótlásuk folyamatosan szükséges. A kormány a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv a (4) bekezdés tartalmazza az óvodai nevelés országos alapprogramjáról a 363/2012.(XII.17.) korm. rendelet által meghatározott feladatok végrehajtását. - Azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben levők felzárkóztatását. 2. Óvodánk alapvető céljai Óvodai nevelésünk célja, hogy a családi nevelést kiegészítve, a községünkben élő, különböző szociális hátérrel rendelkező 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, gyermeki személyiségük kibontakozását, a hátrányok 9

10 csökkentését elősegítsük. Célunk, hogy elérhető közelségbe vigyük az őket körülvevő gazdag világot és alkotó, családias légkörben segítsük önkibontakozásukat úgy, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön és testi, lelki, szociális, értelmi érettség terén is alkalmassá váljanak az iskolai életre (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Óvodánk alapvető feladatai - Egészséges óvodai környezet megteremtése amelyben alapvető feladat óvodásaink egyénenként változó testi, lelki szükségleteinek maximális kielégítése. - Az élmény gazdag mindennapok megteremtésével olyan gyermekek nevelése, akiket az együttérzés, egymásra figyelés, segítőkészség, egymás elfogadása, a másik iránti tisztelet és a szeretet jellemez. - A gyermek tapasztalataira, élményvilágára építve olyan változatos tevékenységek biztosítása, amelyek során eljuttatjuk Őket egyéni képességeik optimális határához. A fejlesztés színtere legyen a játék, amelyben a gyermek érezze jól magát, az ismereteket észrevétlenül sajátítsa el. - A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. A programunk rendszerábrája A nevelés célja A nevelés feladatai A nevelés keretei Az egészséges életmód és alakítása Az érzelmi nevelés társas kapcsolatok 10

11 A tevékenység kerete Hagyományőrzés, népszokások Tevékenységformák Játék, játékba integrált tanulás Mese, vers, dramatikus játék Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajz, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése Munka jellegű tevékenységek Az óvoda kapcsolatrendszere Családi iskolák, közművelődési intézmények, mesterek, alkotók, művészeti együttesek A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Az óvodánk történetének, települési és társadalmi környezetének bemutatása Településünk Nógrád megye legdélibb csücskében a Cserhát lankás völgyében fekszik. Dombok, erdő veszik körül. Az egész falut átszeli a Céklás patak. A falu szerkezetét meghatározza a szűk völgy és a patak. A környező erdők biztosítják a település jó levegőjét. Az erdők vadban gazdagok, a környék túrázásra alkalmas. A falu lakóinak száma 600 fő körül van, két felekezet él, katolikus és evangélikus. A községben egy 25 férőhelyes óvoda működik. Három korcsoport nevelése folyik összevontan. Az óvoda épületét 1976-ban újították fel, ekkor építettek hozzá egy kibővített csoportszobát, ekkor épült meg a vizesblokk. A dolgozók létszáma 3 fő. A gyermekcsoporttal 1 felsőfokú képzettség óvónő 1 szakképzett dajka foglalkozik. 11

12 1995-ben végzeték el az óvoda fűtésének korszerűsítését. Addig fával, illetve olajjal fűtöttünk, majd amikor elkészült a központi fűtés, azóta gázzal fűtünk. Az óvoda tárgyi feltételei a helyi viszonyokat és a szűkös költségvetést figyelembe véve, jónak mondhatóak. Ez köszönhető az óvoda dolgozóinak lelkes igyekezetének, a szülők önzetlenségének, akik segítenek a környezet szépítésében, a szakmai feltételek gazdagításában, bővítésében. Az épület és a bútorzat állaga folyamatos felújítást igényel. A hatalmas udvar folyamatos rendben tartása is sok figyelmet és időt kíván. Az udvari játékok felújításához is szakemberek segítségét várjuk. Régi vágyunk teljesült, elkészült az udvaron a babaház, amely egyik kedvenc játszóhelyük a gyermekeinknek. Nevelési alapelveink kialakításánál meghatározó körülmény, hogy a gyerekek milyen társadalmi környezetből érkeznek hozzánk. A szülők többsége szak- illetve betanított munkás. A községben egyre több a munkanélküliek száma, aki pedig dolgozik, az három műszakban, gyakran szombat, vasárnap is műszakban van, így a családra, a gyerekekre, az együtt öltött kötetlen programokra egyre kevesebb az idő. Sok családban a gyerekekkel együtt töltött idő sem közös tevékenységgel telik el. Kevesen osztják meg a házi, házkörüli munkát, a kertészkedést, vagy állatgondozást a gyermekekkel. Nevelési gyakorlatunk alapja a gyermekszeretet, a harmonikus, nyugodt, családias, derűs, érzelmi biztonságot nyújtó, pozitív tulajdonságokat megerősítő óvodai élet. Fontosnak tartjuk a gyermek és felnőtt sokszínű együttműködését, a mással nem helyettesíthető játék elsődlegességét. A játékra alapozzuk, szervezzük a gyerekek életkori sajátosságaihoz, igényeihez igazított tevékenységeket, tapasztalatszerzéseket. Hangsúlyozzuk a tájhoz, a környezethez, a nyelvhez, az emberekkel, a társakhoz való érzelmi viszony megalapozását, a családdal való együttműködést. Nevelési programunk adaptáció. Azért választottuk Nagy Jenőné Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel c. programját, mert jól illeszthető a mi nevelési elképzeléseinkhez, tapasztalatainkhoz. A program gazdag szellemisége megragadott bennünket, művészeti irányultsága közel áll személyiségünkhöz. A cél, feladat tevékenységrendszerét megtartva a belső tartalmat igazítottuk saját nevelési gyakorlatunkhoz. A PROGRAMUNK ALAPELVEI Szeretetteljes biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a 12

13 gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermeknek. KIINDULÁSI PONTJAINK Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető. Nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója. Ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. GYERMEKKÉPÜNK Olyan gyermekek nevelése, akik mélyen kötődnek községünkhöz. Nyugodtak, boldogok, mert tele vannak élményekkel. Tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. Erősen kötődnek a zenéhez, meséhez, alkotó tevékenységhez. Óvodás tartásuk van, önállóak és látszik rajtuk a kiegyensúlyozottság. Az óvodánk céljai, feladatai Nevelési céljaink Az óvodásaink, nyugodt, harmonikus, egészséges fejlődésének elősegítése, a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése. Nevelési feladataink Az óvodások testi-lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi, szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásával. Az érzelmi, erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés 13

14 A gyerekek életét meghatározó szokásrendszer minden korcsoportnak sajátos légkört ad. Ez alapja a biztonságos, derűs, szeretetteljes közösségi életnek, amiben a gyerekek társas kapcsolatai, erkölcsi tulajdonságai, szokásai, normái kialakulnak. A közös élmények, a közösen végzett tevékenységek, a közös együttlétek, a közös munka olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az egymás iránti figyelmesség, megértés, felelősségérzet, tolerancia. Segítjük, támogatjuk a gyerekek között létrejövő kapcsolatok, barátságok, kisebb csoportok kialakulását, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek kibontakozását. A mindennapi testi-lelki edzés biztosításával fejlesztjük a gyerekek erőnlétét, alkalmazkodóképességét, harmonikus testi fejlődését. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Az esztétikai érzelmek alakítása A gyermekek esztétikumhoz való szoktatását a széphez való belső viszonyunkkal tesszük elérhetővé. Az esztétikai ízlést alapozó élmények kiváltását komplex esztétikai hatásokkal érhetjük el, ezért összekapcsoljuk a mindennapi élet, a természet és a művészetek esztétikáját. A hagyományosan értelmezett művészeti nevelés irodalom, zene, népművészet, képzőművészetek megismerése mellett az újabban megjelent művészeti ágak film, televízió is hatnak a gyerekek fejlődésére. Negatív hatásait nem kerülhetjük ki, nem tilthatjuk meg, ezért pozitívan próbáljuk beépíteni a nevelésünkbe. A természet esztétikája magába foglalja a bennünket körülvevő táj, a természeti jelenségek szépségeit. A gyerekek szívesen tartózkodnak a szabadban, gyönyörködnek a természet szépségeiben, kíváncsian figyelik a táj, a növényállatvilág, az évszakok változásait. De nem csak az érintett természet szépségeiben lehet gyönyörködni, hanem az alakított környezetben is: kertek, parkok, épületek, lakások, stb. Sétáink során számtalan lehetőség adódik a szép és a csúnya megláttatására. Környezetünk önálló felfedezésével lehetővé tesszük a környezetvédelemhez, a környezetalakításhoz, a környezet esztétikájához kapcsolódó érzelmi viszonyuk kialakítását. A felnőttek példája nyomán a gyerekek tudomást szereznek a természetben való helyes viselkedésről, például nem dobják el a hulladékot, nem törik le a fák, bokrok ágait. Fontos feladatnak tekintjük a mindennapi élet esztétikájára való figyelem irányítást. Ide tartozik a viselkedés, illem, beszéd, öltözködés, tisztálkodás, étkezés szokásainak megismerése, gyakorlása. 14

15 Az intellektuális érzelmek kialakítása A gyermekek kíváncsiságára, érzelmeire, érdeklődésére, megismerési vágyára épülő tapasztalatszerzésekkel tesszük lehetővé, hogy egyre több ismeretet szerezzenek az őket körülvevő szűkebb-tágabb környezetre. A környezet élményekkel telített befogadása, megismerése segíti őket abban, hogy jól tájékozódjanak, biztonsággal mozogjanak környezetükben. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek, a környezetben gyűjtött tapasztalatok élményszerű átélése, újrarendezése során érdekes probléma helyzetekkel találkoznak a gyerekek. A problémák megoldása segíti az egyszerű gondolkodási műveletek kibontakozását, logikus gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, kreativitásuk fejlődését. Az érzelmi biztonságot nyújtó kommunikatív formák - ölbeli játék, arcsimogatók majd a meghitt beszélgetések és meghallgatások, kommunikációs játékok segítségével alakítjuk, erősítjük a gyermekek beszédkedvét, beszédaktivitását. A minden gyermek számára érzelmi biztonságot, védettséget nyújtó, átlátható környezettel, a felnőttek személyes jelenlétével, mintájával, az alkotásra inspiráló eszközök állandó biztosításával segítjük a gyermek önkifejezését, hogy gondolataikat, érzelmeiket szóval, mozgással vagy vizuális eszközökkel szabadon megjeleníthessék. A nevelés alapvető keretei Az egészséges életmód alakítása Célunk: A gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Feladataink: 15

16 A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényünk kielégítése. a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; Az óvodába történő felvétel után igyekszünk minél rövidebb idő alatt, minél alaposabban megismerni a gyerekeket. Családlátogatás során a gyerekekről anamnézist és szociokulturális feljegyzést készítünk. A gyermekek gondozásakor megértő, meghitt viszony kialakítására törekszünk, őszintén, tapintatosan közeledünk hozzájuk, így ők is elfogadnak bennünket. A fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A helyes élet ritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően, a családdal együttműködve alakítjuk ki. Az egészségügyi szokások pontos menetét a csoportban dolgozó dajka nénivel megbeszéljük az azonos gyakoroltatás miatt. A napi háromszori étkezést biztosítjuk, törekszünk a változatos étkezésre. Éppen ezért azt kiegészítjük a gyerekek által hozott gyümölcsökkel, az ebből közösen készített gyümölcslevekkel, vitaminsalátákkal, megismertetjük velük a különféle félbarna, illetve rozs alapú pékárúkat. Az étkezések azonos időpontban, 3 órás időközökre elosztva, kultúrált körülmények között zajlanak. A tízórai folyamatos, az ebéd kötött időtartamú de figyelembe vesszük a gyerekek tempóját, egyéni szükségleteit. A gyerekek tisztaság igényének kialakításához szükséges alapvető feltételeket biztosítjuk. Ezeket a tevékenységeket (kézmosása, fogmosás, orrtörlés, mosdó használat) bármikor, szükségleteiknek megfelelően önállóan elvégezhetik, ügyelünk itt is a fokozatosság betartására. Az öltözködésnél a rétegességet hangsúlyozzuk a szülők körében is. Fontosnak tartjuk, hogy ruházatuk tiszta, ízléses és praktikus legyen és ezt önmaguk is igényeljék. A gyermekek mindennapi mozgás igényének kielégítését a változatos udvari játékokkal, a sokféle, sokirányú mozgásos szabályjátékokkal, a népi dalos 16

17 játékokkal és a körjátékokkal biztosítjuk. Hetente sétákat szervezünk, igyekszünk a gyerekek mozgás igényét kielégíteni. A mindennapi mozgás után a gyerekeknek szükségük van hosszabb rövidebb ideig tartó pihenésre. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket (szellőzés, csend, nyugalom). Midig egy mesével. Altató mondókával csendesítjük le, nyugtatjuk meg a gyerekeket. A különböző alvás igényeket figyelembe vesszük, nem erőltetjük. - A gyerekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermekeket azonnal elkülönítjük, értesítjük a szülőket. Amíg nem érkeznek meg gondoskodunk a gyermekekről. A fertőzések elterjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, saját tárgyak használatával igyekszünk elkerülni. Az esetleges ágybavizelést tapintatosan kezeljük, igyekszünk a szülőkkel közösen az okokat megkeresni és kiküszöbölni. Az egészségük megőrzéséhez fontos, hogy edzettek legyenek, ezért minden időszakában sokat tartózkodunk a friss levegőn, futkározhatnak, szabadon mozoghatnak. Télen még közösen szánkózunk, csúszkálunk, hógolyózunk. - A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges, esztétikus környezet biztosítása. A lehetőségeinket figyelembe véve, igyekszünk olyan esztétikus, színharmóniát árasztó, gazdag tárgyi környezetet kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását. Óvodánk tágas udvara sokféle lehetőséget nyújt a változatos játék tevékenységekhez. Esztétikai szépségét az ízlésesen kialakított virágos kertek, bokrok és cserjék adják. Talajfelületét igyekszünk változatossá tenni, jelenleg füves, homokos és betonos részek váltják egymást. A sok fa és bokor meleg, napsütéses idő esetén is árnyékot biztosít. A nagy szabad füves terület alkalmat ad a szervezett mozgásos tevékenységekre. A gyerekek szabad mozgását, edzését a különböző ügyességi játékokkal, mászókákkal, mászó kötelekkel biztosítjuk. Arra törekszünk, hogy fémből készült mászókákat felváltsák a fából készült mozgásfejlesztő játékeszközök, mert azok szebbek, esztétikusabban, tartósabbak. Babaház berendezését a csoportszobában feleslegessé vált bútorokkal és játékokkal pótoljuk. Itt biztosítunk lehetőséget a változatos szerepjátékokra, műhely munkákra, szabályjátékokra. A kellékeket úgy helyezzük el, hogy azok felkeltsék, illetve serkentsék a gyerekek játékkedvét. 17

18 A több funkciós csoportszoba alapterülete a létszámnak megfelel, bútorzata szép, de állag megóvást igényel. A különböző játék tevékenységekhez elkülönített kuckókat, mesesarkot alakítunk ki, amelyet ízlésesen, esztétikusan rendezünk be. A csoportban van egy olyan sarok, amelyet az évszaknak megfelelően alakítunk ki, ott helyezzük el a séták során gyűjtött kincseket. Óvodánk nem rendelkezik külön öltöző helyiséggel, így a folyosón elhelyezett szekrényekben tárolhatják a levetett ruhadarabjaikat. A szervezésnél ügyelünk arra, hogy a különböző korcsoportok külön-külön használják a helyiséget, elkerüljük ezzel a zsúfoltságot. Egy helységben 3 kézmosó, 2 WC és 2 db pisszuár van, amely megfelelő szervezéssel jól funkcionál. A mosdóban megfelelő méretű eszközök vannak, minden gyereknek külön fogmosó felszerelése, fésűje, törölközője van. A programunk megvalósításához folyamatosan kialakítjuk az esztétikus ovigalériát, ahol kiállítást rendezünk. A fejlődés eredménye óvodáskor végére: - Tudnak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni, amikor azt szükségesnek érzik. - Önállóan használják a mosdót. - Köhögéskor, tüsszentéskor igénylik a zsebkendő használatát, helyesen fújják ki az orrukat. - Esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal rendjére, tisztántartására. - Ismerik és tudják az evőeszközök helyes használatát. - Tudnak önállóan szedni az ételből, önteni a folyadékból, eldöntve, hogy mennyit tudnak fogyasztani. - Önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki- begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. - Kialakul bennük a tiszta, esztétikus környezet igénye, vigyáznak arra. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport 18

19 normái alapján. Feladataink: Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. A gyermek gyermek, a felnőtt gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. - Az érzelmi biztonságot nyújtó, óvó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért fontosnak tartjuk a biztonságot nyújtó derűs, családias légkör megteremtését. Már a beszoktatásnál törekszünk arra, hogy a gyermekeket kedvező hatások érjék. Meleg, érzelmi támaszt nyújtó környezetet alakítunk ki, ahol a gyerekek ötletei, elképzelései is érvényesülnek. A csoportszobában, a mosdóban, az udvaron szabadon mozoghatnak a megfelelő biztonság mellett. A csoportnak hagyomány, szokásrendszere, szimbóluma van, amely sajátos légkört biztosít, ami mélyíti összetartozásukat. Igény szerint lehetőséget adunk arra, hogy a szülő és a gyermek együtt ismerkedjen az óvodával. Így betekinthetnek az óvoda szokásrendjébe, belső életében, ezzel könnyebbé tesszük a gyermek számára az új környezet elfogadását. Megismerkedünk az otthon kialakult szokásaikkal, magukkal hozhatják kedves tárgyaikat, játékaikat. Jeleiket előzetes megbeszélés után kapják a gyerekek. Megmutatjuk a testápolásnál és az étkezésnél szokásos tárgyakat és azok használatát. Már a beszoktatás ideje alatt játékos formában gyakoroltatjuk a különböző tevékenységeket, figyelembe vesszük a gyerekek egyéni képességeit, tempóját. A nehezen beilleszkedő gyermekeket mondókával, dallal, ölbeli játékkal nyugtatjuk meg. Lefekvésnél különös figyelmet fordítunk a személyes kapcsolatra (simogatás, betakargatás, mesélés). Az éves gyermekek segítenek a kisebbeknek a mosdóban és az öltöztetésénél. A családias légkör megteremtése segíti a társas kapcsolatok alakulását. Mindehhez tevékenykedő élet szükséges, ahol a közös élmények biztosítják a gyermekek együttműködését, amely formálja egymáshoz való viszonyukat. A bátortalanabb gyerekeket odafigyeléssel, bátorítással segítjük az előrelépésben, örülünk apró sikereiknek. - A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességének 19

20 formálása, erősítése. A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak, ha jól érzi magát a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermek közössége. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy állítjuk, hogy az adott közösség meg tudjon felelni az elvárásoknak. Az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára érthetővé, vonzóvá tesszük egyéni sajátosságaik figyelembevételével. Bizalmas kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel az együtt neveléshez, így megismerhetjük a gyerekek egyéni jellemzőit, melyek segítik az egyéni nevelésüket. A felnőtt-gyermek kapcsolatban fontos, hogy megértsük a gyermek érzelmeit. A gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítunk, a pontos határok megjelölésével. Elvárásainkat röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazzuk meg. Ugyanakkor lehetőséget adunk a javításhoz. A kapcsolat erősítése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a személyes perceket, ahol lehetőség nyílik a saját érzések elmondására, mások érzésének meghallgatására, elfogadására a szocializáció szempontjából különös jelentősége van a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlásának. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat. A nehezen szocializálható, lassan fejlődő gyermeket pszichológushoz és logopédushoz irányítjuk. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A bátorító nevelés 14 pontja melyet óvodánkban is szeretnénk érvényesíteni felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek kapcsolatában. 1. A felnőtt próbálja megérteni elsősorban érzelmileg a gyermeket. 2. Parancsolás helyett igyekezzen kérni. 3. A gyermekek mágikus képzeletét vonja be pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. 4. A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. 5. A felnőtt biztosítson a gyermekek tevékenységéhez szabadságot a határok pontos 20

21 megjelölésével, a többszöri határátlépéseknél vezessen be konzekvenciákat. 6. A felnőtt legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását. 7. A felnőtt segítse a gyermek barátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjához is kapcsolódjanak. 8. A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. 9. A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakulhasson. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a kisebb előrelépésnek, fejlődésnek. 10. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. 11. A felnőtt-gyermek társalgásában világos, egyértelmű építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg, a kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélő társ megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbántás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. 12. A gyermekek viselkedés kultúráját fejlessze a felnőttek bizalom előlege és az a szemlélete, ami a sikert észre véteti és a sikertelenséget segít elviselni. 13. Tilalom helyett a felnőttek adjanak a gyermekeknek választási lehetőséget, hogy önálló döntéseket hozhassanak és változásra képessé váljanak. 14. A felnőtt használja fel a humort a szeretet kapcsolat kialakításához. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: - Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, a felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban és tettekben is kifejezik. - Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása. - Figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén. - Kérés nélkül is segítenek egymásnak és a kisebbeknek. - Szeretettel fogadják a csoportba érkező vendégeket. - Meghallgatják egymást és a felnőtteket. - Képesek nyugodtan ülni, a tevékenységeket türelmesen befejezik. - Szívesen dolgoznak a közösségért. - Elismerik saját hibájukat, a konfliktushelyzetekben tudnak egyezkedni. - Tudnak kezdeményezni. - A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, 21

22 amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás alkotóképesség fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Célunk: A játék és a mesehallgatás összetett képességfejlesztő lehetőségeit kihasználva a gyermek sokoldalú fejlesztése egyéni adottságaitól függően, önmagához képest. A gyermek spontán szerzett tapasztalataink, ismereteink rendszerezése, célirányos bővítése Kognitív képességek fejlesztése (észlelés, figyelem, emlékezet, problémamegoldó gondolkodás). Beszédkedv felkeltése és fenntartása, beszédhallás és szövegértés fejlesztése. A magyar nyel megismertetése a migráns gyermekekkel. Kapcsolatfelvétel és információ átadás segítése. Feladatunk: A gyermek anyanyelvi nevelésére az óvodai nevelés egész idejében gondot fordítunk, mert az anyanyelvi nevelésnek valamennyi tevékenységi 22

23 formában jelen kell lenni. Az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére neveljük a gyermekeket. Fontosnak tartjuk természetes beszéd és kommunikációs kedvük fenntartását, a gyermeki kérdésekre megfelelő válaszok adását, szókincsük bővítését. A gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire kíváncsiságára építve további változatos élményeket biztosítunk, így szerezhet tapasztalatokat az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Rendszerezzük, célirányosan bővítjük a gyermekek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit különböző tevékenységekben, és élethelyzetekben való gyakorlásában, alkalmazásában. Másrészt az értelmi képességeket úgymint érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást fejlesztjük. Nemzetiségi és migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén. Biztonságos, elfogadó környezet megteremtésével, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlás során fejlesszük egyre pontosabb, valóság hű észleléseiket, anyanyelvi kultúrájukat, figyelemösszpontosításra való képességüket, valósághoz közelítő képzeleti működéseiket, reproduktív emlékezetüket, probléma- megoldó, kreatív gondolkodásukat, szókincsüket. Szakmai kapcsolat tartása a logopédussal, fejlesztőpedagógussal megállapodás alapján. 3. Tevékenységek keretei: Néphagyományőrzés, népszokások ápolása Óvodánkban az évszakhoz kapcsolódó ünnepkörök és a jeles napok jelentik az óvodai élet vezérfonalát. Nevelőmunkánk fontos részei az ünnepek sajátos hangulata, a hozzákötődő hagyományok, szokások felelevenítése. Az ünnepek, a szokások keretet adnak munkánknak. A gyerekek megszokják, hogy a jeles napok ismétlődnek és, hogy mindennek meg van a maga ideje. A várakozás, a készülődés fokozza az ünnepekhez fűződő érzelmeket, belső tartást ad, s ezáltal teljesedik ki gyermekeink személyisége. Feladatunknak tartjuk lakóhelyünk szokásainak, hagyományainak, kulturális értékeinek összegyűjtését, megérzését és továbbadását a jövő számára. Arra törekszünk, hogy a néphagyományokon, illetve a gyerekeken keresztül szorosabb, mélyebb kapcsolat alakuljon ki a szülőkkel. 23

24 . A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban Vers, mese, dramatikus játék: (Népmesék, mondókák, közmondások, találós kérdések). Ének, énekes játékok, zenehallgatás: (Mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene). Rajz, mintázás, kézimunka: (Tárgykészítő népi játékok, szövés, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalács sütés). A környezet tevékeny megszerettetése: (Találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások). Mozgás, mozgásos játékok: (Ügyességi és sportjátékok). Óvodánk jeles napjai: Mihály nap (szept. 29.) Szüret (okt. 15-től) Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a 4. vasárnapig). Mikulás (dec.6.) Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) Advent Borbála nap, Miklós nap, Luca nap Karácsony A kisebbek megismerkednek az advent jelképével, a koszorúval. Megfigyelik a vízbe tett ágakat és a Luca napján ültetett búzát. Almát fényesítenek és segítenek a mézeskalács sütésénél. Készítnek egyszerű fenyődíszeket, ajándékokat. Tudnak néhány mondókát, verset és dalt a Mikulást és Karácsonyt várva. A nagyobbak segítséggel készítenek adventi naptárt és koszorút. Megfigyelik az időjárást, igazak-e a népi jóslások? Hajtatnak Borbála ágat (cseresznye, barack, orgona, stb.). Luca napján ültetnek búzát. Mézeskalácsot sütnek, amit maguk díszítenek ki. Készítenek fenyődíszeket, asztali díszeket és ajándékot. Tudnak a Mikulásról és a Karácsonyról verseket, mondókákat, dalokat. 24

25 Farsang: (vízkereszttől hamvazó szerdáig) Télbúcsúztató népszokás. A gyerekek egyszerű technikával díszítenek farsangi álarcokat, szemüvegeket, sapkákat. Tréfás meséket, verseket hallgatnak. Rövid, egyszerű dalokat, mondókákat tanulnak. Ha kedvük van jelmezbe öltöznek, utánozzák az óvónők táncos mozdulatait. A játékokban a társakkal együtt vesznek részt. Tárgyakat gyűjtenek a tombolához, zsákba macskához. A nagyobbak farsangi dalokat, bálba hívogató mondókákat tanulnak. Segítenek feldíszíteni a csoportszobát. Maszkjukat elkészítik. Álarcokat, szemüveget, sapkát különböző technikákkal díszítenek. Társaikat mulatságra hívogatják. Részt vesznek a tombola és a zsákba macska kihúzásnál, a tárgyak gyűjtésénél. Örömmel táncolnak, versenyeznek az ügyességi játékokban. Segítenek a Kisze báb elkészítésében. A farsang végén, körbe táncolják és kicsúfolják, majd elégetik a bábot. Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap). Locsolkodás, tojásjátékok, határkerülés. A kisebbek locsoló verset tanulnak, az óvónő segítségével tojást berzselnek. A nagyobbak festéssel díszítik az ablakokat. Tavaszi ágakat gyűjtenek a határban. Mondókákat, verseket tanulnak a locsolkodáshoz. A fiúk meglocsolják a lányokat és az óvónőket. A lányok tojást készítenek karcolással és viasszal. Ajándékot készítenek és rejtenek el az udvaron a kisebbek számára. Május 1. A természet virágba borulását, a tavasz érkezését ünnepeljük. Ezt a napot a vidámság, kötetlenség jellemzi. A kisebbek segítenek feldíszíteni a májusfát szalagokkal, léggömbökkel. Közösen körbejárjuk a fát, tavaszi dalokat énekelgetünk. A nagyok által készített pillangókat, sárkányokat eregetjük. A nagyobbak díszeket készítenek a fára és közösen feldíszítjük. Népdalokat, tavaszi dalokat énekelgetnek. Az óvónőjük irányításával sárkányt készítenek, eregetnek, versenyeznek kié száll a legmagasabbra. A gyerekek ügyeskednek ki tud legtöbb tárgyat megszerezni a májusfáról. Anyák napja (minden év május első vasárnapja). Az egész falut megmozgató eseményszámba menő rendezvény az iskolával 25

26 közös szervezésben tartjuk a Kultúrházban. Anyákat, nagymamákat köszöntő versekkel, dalokkal, játékokkal köszöntik a gyerekek, illetve a felkészülés során személyes ajándékokkal is köszöntik az ünnepelteket. Pünkösd Húsvét szombatját követő 50. nap. Teljes pompájában áll a tavasz, zöld ágak, virágok kísérik az ünnepet. A pünkösd megünneplésével belépünk az új évszakba, hamarosan kezdődik a nyár. A kisebbek figyelik a nagyok készülődését. Dalokat, meséket, vásári kikiáltókat hallgatnak, tanulnak meg az ünnephez kapcsolódva. Segítenek a mézes kalács sütésben, vásárfia készítésben. Szüleikkel részt vesznek a vásári forgatagban és az ügyességi játékokban. A nagyobbak a pünkösdölő játékhoz kapcsolódó köszöntőket, énekes játékokat, dalokat és egyszerű tánclépéseket ismernek meg. Játékfűzésüket bemutatják a vásári forgatagnak (bábjáték, dramatikus játék). Berendezik a vásárt, kínálják a portékájukat. A versenyjátékok győztesét megválasztják pünkösdi királynak. A falu kiemelt sajátos ünnepe, mivel a katolikus búcsú. Templomszentelés ünnepe is ekkor van. Óvodánkban szülői igény alapján felekezeti hovatartozás nélkül a hitélettel való ismerkedést is biztosítjuk gyermekeink számára. Ennek keretében a vallási tartalommal bíró ünnepek jellegével is megismerkednek a gyermekek. (Húsvét, Pünkösd, Miklós püspök, Karácson Jézus születése). Ilyen téren szakképzett pedagógus kántor foglalkozik az óvodásokkal heti egy alkalommal. Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap). Május elseje Anyák napja (május 1. Vasárnapja) Gyermeknap (május utolsó vasárnapja). Pünkösd (a Húsvét utáni 50. napon). A néphagyomány ápolás jellegzetes tartalmai: A természet változásait követő ünnepkörök mindig meghatározott mondanivalóval jelennek meg. Minden olyan alkalmat hosszabb előkészület előz meg, amikor a gyerekek kíváncsiságára építve változatos tevékenységeket biztosítunk. Ez a tevékenység készülődés, tervezgetés teszi az ünnepeket, jeles 26

27 napokat izgalmasság, örömtelivé és felszabadulttá, amit tevékenyen együtt élünk át. A tartalmi megvalósítást kisebb és nagyobb korosztály szerint csoportosítjuk. Mihály nap (szeptember 29.) A kisebbek megfigyelik a nagyobbak és a felnőttek betakarító munkáját, őszi tevékenységét. Megtapasztalják a természet változásait, hemperegnek az avarban és kisebb gyűjtőmunkát végeznek (termések, levelek, stb.). Szívesen hallgatnak állatokról népmeséket, mondókákat, szép őszi népdalokat. Segítséggel készítenek egyszerűbb népi játékszereket. Megismerkednek egyszerűbb népi hangszerekkel, népzenével (citera). A nagyobbak kalendáriumot készítenek, megfigyelik az időjárással kapcsolatos népi jóslásokat. Megismernek találós kérdéseket, közmondásokat. Maguk is szívesen mesélnek. Segítséggel befőzik az őszi gyümölcsöket és más őszi munkát is végeznek az óvodában, pl. betakarítás, levélseprés, stb. Hosszabb sétákat tesznek a közeli kis erdőben a falu határában, ahol gyűjtőmunkát végeznek az ősz kincseiből. Szívesen játszanak énekes népi játékokat, megismernek néhány ügyességi és sportjátékot. Szüret (október 15-től) A kisebbek megismernek néhány őszi gyümölcsöt (alma, szőlő, dió) és bekapcsolódnak a szőlő szemezésébe, mustkészítésben. Kedvük szerint megtekintik a községünkben hagyományosan megrendezett szüreti felvonulást. Megismernek néhány verset, éneket az őszi gyümölcsökről. A nagyobbak szüreten vesznek részt, ahol bekapcsolódnak a szőlőszedésbe és a préselésbe. Megismernek verseket, mondókákat a szőlőről és a szüretről. Tudnak népi játékokat, énekeket. Készítnek termésekből egyszerű hangszereket (diópengető-, kóróhegedő, stb.). 4. Nevelésünk tevékenységformái Játékba integrált tanulás A gyermek legfontosabb tevékenységének a játékot tekintjük, hangsúlyozva a játék önkéntességét, a gyermek önállóságát, kezdeményezését, aktivitását. A játékra jellemző az izgatottság és az öröm érzése, kísérője a jó hangulat és a könnyedség. A játéknak és a tanulásnak is a gyermek tevékenységi vágya, természetes kíváncsisága, az önállóságra törekvés szándéka az alapja, erre épül a játékba integrált tanulás. 27

28 Feladataink: A játék feltételeinek biztosítása. Az óvodapedagógus tudatos modellértékű módszereinek alkalmazása. A gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével a játékfajták tartalmának gazdagítása. A beszédkészség fejlesztése játék közben. - A játék feltételeinek biztosítása. Biztonságos, nyugodt légkört teremtünk, ahol a gyermek, a játék igényének megfelelően szabadon választhat és dönthet. A gyermek játszóhelyeit úgy alakítjuk ki, hogy figyelembe vesszük, hogy az adott korcsoport gyermekei mit szeretnek játszani, illetve mivel szeretnek foglalatoskodni. Állandó és variálható kuckókat és sarkokat hozunk létre. Arra törekszünk, hogy minél hosszabb és zavartalanabb legyen a játékidő. A reggel kialakuló játék tevékenység folyamatát csak az étkezések, az önkiszolgáló tevékenységek és a pihenés szakítja meg. Figyelünk a több napon át tartó játékra, biztosítjuk annak feltételeit, a csoportban és az udvaron egyaránt. Olyan esztétikus, tiszta és könnyen elérhető anyagokat, játékeszközöket biztosítunk, amelyek felkeltik a gyermek érdeklődését, kedvet csinálnak a játékhoz. Együtt gyarapítjuk a kincsesláda tartalmát a különböző játékfajtákhoz szükséges kellékekkel. A játék tartalmának gazdagítása érdekében úgy szervezzük a gyerekek napirendjét, hogy minél több élményhez jussanak a nap folyamán. Élményszerző sétákon, kirándulásokon olyan tapasztalatokat szerezhetnek a gyerekek, amelyhez érzelmileg is kötődnek és tovább él gondolkodásukban, megmozgatja képzeletüket. Az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igényszerinti együtt játszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el a gyermeki játék kibontakozását. - Az óvónő tudatos modellértékű módszereinek alkalmazása Arra törekszünk, hogy hagyjuk a gyerekeket cselekedni, de ha szükség van rá modellnyújtó játszótársak legyünk, a gyermek játékát figyelemmel kísérjük, ötleteket adunk, és ha durvaság adódik, beavatkozunk. Szemléletünk jellemzői, hogy elsősorban a jót látjuk meg minden gyerekben, a játék során is mindig pozitív megnyilvánulásaira építünk. Óvodásaink képességeinek kibontakoztatását minden eszközzel biztosítjuk, éppen ezért minden apró sikerének, fejlődésének örülünk. Ösztönözzük őket a választott tevékenységek megismétlésére és az újrapróbálkozásra. 28