GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: /2016. Tárgy: Rajka, Rajka Község Önkormányzata, Rajka Németjárfalu összekötő út korszerűsítésének előzetes vizsgálata Ügyintéző: dr. Király Bernadett Zsófia Mellékletek: - Sovánné Nagy Gréte Telefon: (96) Hiv. szám: - HAT ÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Rakja Község Önkormányzata (9224 Rajka, Szabadság tér 1.; KÜJ: ; a továbbiakban: Ügyfél) által benyújtott, a Rajka Németjárfalu közötti önkormányzati összekötő út létesítésének (KTJ: ) környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Jogosult megnevezése: Rajka Község Önkormányzata Címe: 9224 Rajka, Szabadság tér 1. KÜJ: KTJ: A tevékenység megnevezése: Rajka, Rajka Németjárfalu (Deutsch Jáhrndorf) önkormányzati összekötő út útépítése A tervezett tevékenység célja: Rajka-Németjárfalu (Ausztria) önkormányzati út korszerűsítése. A telepítéssel érintett ingatlanok: Rajka, 032/1 hrsz.-ú ingatlan A létesítmény műszaki adatai: Az építéssel érintett út hossza 1835,16 méter. Kezdő szelvénye 0+000, végszelvénye az 1+835,16 szelvény. A tervezett út az M15 autóút körforgalmából indul a km szelvénynél, és az osztrák-magyar országhatárig tart. A körforgalom Németjárfalu (Ausztria) felé vezető ágán a körből kihaladó útpálya szélessége 5,5 méter, a körbe behaladó útpálya szélessége 4,5 méter. Az útpálya szélessége a körforgalomtól távolodva csökken, a tervezett útpálya a tervezési terület határán csatlakozik a burkolathoz. Az útpálya egyoldali esése itt és az első ív területén 3,5%. Az útpadka szélessége 1,5 m, oldalesése 5,0%. Az átmenetív területén tervezett oldalesés-átmenet után az egyenek szakaszon Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád út Telefon: +36 (96) Fax: +36 (96) eszakdunantuli@zoldhatosag.hu - Honlap:

2 kétoldali 2,5%-os oldalesést alkalmaznak. A burkolat szélessége 7,2 m. Az átmenetívet követő szakaszon az útpálya szélessége 6,0 méter, az oldalesése kétoldali és 2,5% mértékű. A tervezett aszfalt burkolatú új útpálya pályaszerkezete: 40 mm AC 11 kopó-, 70 mm AC 22 kötő-, 70 mm AC 22 alap-, 200 mm M56 útalap-, 150 mm homokos-kavics javító/fagyvédő réteg. Az út közepes C forgalmi terhelési osztályba sorolható. Az út tervezési élettartama 15 év. Az építés időtartama: kb. 4-6 hónap. 2.) Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A Hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyben a Hatóság szakhatóságként vesz részt. 3.) Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/309-1/2016.ált. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: A Rajka Község Önkormányzata (9224 Rajka, Szabadság tér 1.) részére, a Rajka-Németjárfalu (Ausztria) önkormányzati összekötő út korszerűsítése előzetes vizsgálati eljárását lezáró határozat kiadásához az alábbi feltételekkel hozzájárulok. Előírások: 1. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. 2. Az elszikkasztásra kerülő esővizek nem okozhatják a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. és 2. sz. mellékletében megadott B szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. A tevékenység vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé. Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet élni. 2

3 III. Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a tevékenység helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az alábbi véleményt adta: A Rajkai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője /2016. számon a következő tájékoztatást adta: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2015. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. (6b) bekezdés alapján, mint a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzője belföldi jogsegély keretében az alábbiakról nyilatkozom. A Rajka-Németjárfalu (Ausztria) önkormányzati összekötő út korszerűsítése Rajka község településrendezési tervével nem ellentétes, a helyi építésügyi és természetvédelmi és környezetvédelmi követelményeknek megfelel, ezért az eljárás lefolytatásához hozzájárulok. IV. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban vizsgálandó szakkérdések során az alábbi véleményeket adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Földhivatali Osztály /2016. számon a következő véleményt adta: A január 26-án iktatott hivatkozott számú megkeresésére az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek alapján a Rajka-Németjárfalu (Ausztria) összekötő út korszerűsítésének előzetes vizsgálatával kapcsolatban a termőföld mennyiségi védelme érdekében földvédelmi szakkérdés vonatkozásában az alábbi állásfoglalást adom. A Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Földhivatali Osztálya, mint tárgyi szakkérdés ügyében szakértelemmel rendelkező szerv, a csatolt dokumentációk alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból az alább felsoroltak figyelembe vételével és betartásával kifogást nem emel. A benyújtott kérelem mellékletéből megállapítható, hogy termőföldnek minősülő ingatlanokat is igénybe kívánnak venni, így azokra a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Tfvt.) ai az irányadóak, így a tervezett beruházás megkezdése előtt a termőföld más célú végleges, vagy időleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatot kérelem alapján előre be kell szerezni, vagy mutatni, illetve az ebben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Az engedélyt a Földhivatal külön eljárásban - kérelemre - adja meg. Ennek hiányában semmilyen a termőföld eredeti állapotát megváltoztató munkálatokat nem lehet elkezdeni, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely a Tfvt ainak szankcióját vonja maga után. Felhívom a figyelmet, hogy a Tfvt. 10. (3) bekezdése szerint: Termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárás megindításához vagy folytatásához rendelkezésre kell állni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozatnak. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén az eljáró hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. A tervezett beruházás során fokozott figyelmet kell fordítani a Tfvt. 11. (1) bekezdésére: Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. 3

4 A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály GYR/NEP/ /2016. számon a következő véleményt adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az előzetes vizsgálati dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. Fentiek alapján Rajka Község Önkormányzata (9224 Rajka, Szabadság tér 1.) részére a Rajka- Németjárfalu összekötő út építésére vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-02D/EPH/0397-2/2016. számon a következő véleményt adta: Tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket, nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály GYF-01/123-2/2016. számon a következő véleményt adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának felhatalmazása alapján, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u ) fent hivatkozott számú megkeresése, a megkereséshez elektronikusan mellékelt Rajka-Németjárfalu (Deutsch Jahndorf) önkormányzati összekötő út útépítési engedélyezési terve Előzetes vizsgálati dokumentáció'' és Natura 2000 Hatásbecslési dokumentáció szakanyagok, továbbá a kérelem és az érintett és szomszédos Ingatlanok listája alapján az alábbi talajvédelmi állásfoglalást adom, a talajok minőségvédelmi szakkérdése vonatkozásában: Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. Az útépítési tevékenységgel érintett ingatlanok humuszos termőrétegének letermelését talajvédelmi tervre alapozottan kell elvégezni. A beruházás által érintett termőföld területen a talajvédelmi célú létesítmények működőképességét biztosítani kell. Biztosítani kell, hogy az önkormányzati összekötő úttal közvetlenül szomszédos termőföld területek talajvédelmi célú gazdálkodásának feltételei ne romoljanak, talajszennyezés, talajminőségromlás ne következzen be. V. Az Ügyfél a kérelem elbírálásáért járó Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft, természetes személyek és társadalmi szervezetek esetén 2500 Ft, melyet készpénz-átutalási megbízáson vagy a Hatóság sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóság szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 4

5 Indokolás Rajka Község Önkormányzatta (9224 Rajka, Szabadság tér 1.) előzetes vizsgálati kérelmet nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalhoz a Rajka Németjárfalu önkormányzati összekötő út létesítésének tárgyában. Kérelméhez csatolta az előzetes vizsgálati dokumentációt, és befizette a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 1. mellékletének 35. pontja szerinti, Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. sz. melléklete 87. c) pontjának, és előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a Khvr szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a Hatóság a következőket állapította meg: A tervezett létesítmény a Rajka, 032/1 hrsz.-on a Rajka-Németjárfalu (Deutsch Jahrndorf) önkormányzati összekötő út útépítése. A tervezett út az M15 autóút körforgalmából indul a km szelvénynél és az osztrák-magyar országhatárig tart. Az út hossza 1835,16 méter. Az út nyomvonala Natura 2000-es területet érint. A kivitelezés várható időtartama: 4-6 hónap. A tervezett út hatásterületével érintett ingatlanok: Rajka, 017/3, 017/4, 017/5, 017/6, 023, 024/7, 024/8, 024/9, 025/3, 025/5, 025/6, 023/13, 026/14, 026/15, 026/16, 026/17, 026/18, 026/19, 026/20, 026/21, 033/2, 033/3, 033/4, 033/5, 033/6, 033/7, 033/8, 033/9, 033/13, 033/14, 033/15, 033/16, 033/17, 033/18, 033/19, 033/20 hrsz.-ú ingatlanok. Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés: Az építkezés során kb. 200 tonna mennyiségű, azonosító kódú kevert építésibontási hulladék, valamint kb. 0,25 tonna mennyiségű azonosító kódú, a kivitelezést végzők vegyes települési hulladékának keletkezésével kell számolni. Az építés ideje alatt keletkező hulladékokat a kivitelező összegyűjti, és további kezelésükről gondoskodik. Üzemelés: Az útkörnyezet megfelelő gyakoriságú takarítása, az út menti terület és a vízelvezető árkokban felgyűlt hulladék eltávolítása az útüzemeltető feladata. A hulladék elszállítása meghatározott időközönként, szerződés alapján engedéllyel rendelkező hulladékkezelőhöz kell hogy történjen. Felhagyás: A felhagyás időszakában az építés során keletkező hulladékáramokkal, azaz kevert építési-bontási hulladékok keletkezésével, valamint aszfalthulladék keletkezésével kell számolni. A hulladékokat a helyszínről elszállítják, és azok kezelésére engedéllyel rendelkező kezelő részére 5

6 átadásra kerülnek. Havária: A tervezett úthálózat üzemelése során havária esetén sem kerülhet jelentős mennyiségben szennyező anyag a környezetbe. Földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából: Az összekötő út fejlesztésével érintett ingatlanokon illetve a szomszédos ingatlanokon kármentesítési eljárás nincs folyamatban. Az építési munkák, és az összekötő út üzemelése során kockázatos anyagnak a talajba, talajvízbe történő bevezetésére nem kerül sor. Normál esetben a földtani közeg szennyezése kizárható, a létesítés során az építési területen dolgozó munkagépek és az anyagszállító járművek miatt talajtömörödéssel kell számolni. Ez a talaj felső, kb. félméteres mélységét érinti, hatása nem számottevő. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A tervezési terület a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1., 2. melléklete alapján a 2. Győr-Mosonmagyaróvár légszennyezettségi zónába tartozik. Létesítés: A kivitelezés során a környezeti levegő porterhelése és a munkagépek, szállítójárművek kipufogógáz kibocsátása várható. Ezek hatása túlnyomórészt a terület közvetlen környezetében, illetve a szállítási útvonalak környezetében érzékelhető. A kibocsátás átmeneti jellegű, kivitelezésre tervezett idő 4-6 hónap. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a pontja által értelmezett hatásterület lehatárolása céljából terjedésszámítást végeztek. Megállapítható, hogy a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt a telephelyen és a hatásterületen nem lép fel. A létesítés során meghatározó hatásterület nitrogéndioxid kibocsátás következtében alakul ki, a munkavégzés helyétől 247 méteren belül határolható le. A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi számai: Rajka: 017/3, 017/4, 017/5, 017/6, 023, 024/7, 024/8, 024/9, 025/3, 025/5, 025/6, 023/13, 026/14, 026/15, 026/16, 026/17, 026/18, 026/19, 026/20, 026/21, 033/2, 033/3, 033/4, 033/5, 033/6, 033/7, 033/8, 033/9, 033/13, 033/14, 033/15, 033/16, 033/17, 033/18, 033/19, 033/20. A bemutatott számítás alapján földmunkák következtében az ülepedő por a munkavégzés helyétől 48 méterre kiülepszik. A szállítási útvonal mentén fellépő immissziónövekmény a jelenlegi forgalom csekély mértékű növekedése miatt elhanyagolható. Üzemeltetés: A 2030-ra számított távlati napi forgalom a kistehergépjármű: 71 jármű, nehézgépjármű terhelés: 54 jármű. A jelenlegi terhelés 55 kistehergépjármű és 37 nehézgépjármű. A korszerűsítendő úton jelentős forgalombővülés nem várható. A nehézgépjárművek forgalma korlátozott lesz. Az üzemeltetés során meghatározó hatásterület nitrogén-dioxid kibocsátás következtében alakul ki, az út középvonalától 13 méteren belül határolható le. A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi számai: Rajka: 017/3, 017/4, 023, 024/8, 025/3, 025/5, 025/6, 023/13, 026/14, 026/15, 026/16, 026/17, 026/18, 026/19, 026/20, 026/21, 033/2, 033/3, 033/4, 033/5, 033/6, 033/7, 033/8, 033/9, 033/13, 033/14, 033/15, 033/16, 033/17, 033/18, 033/19, 033/20. 6

7 A vizsgált nitrogén-oxidok és szálló por kibocsátás a évi és a becsült évi forgalmi adatok alapján készült terjedésszámítások alapján a vonatkozó határértékektől jóval elmarad. Az összekötő út lakott ingatlantól való távolsága: A tervezett út kezdőpontjától az M15 autóút körforgalom a Németjárfalu felé vezető ágtól a legközelebb eső lakóterület 520 méterre található Bem apó utca. A magyarországi szakasz végpontjától Németjárfalu legközelebbi lakóházas területe 3200 méterre van. A tervezési terület mentén intenzív mezőgazdálkodás folyik. A tervezett útszakasz közforgalmú, önkormányzati tulajdonban és kezelésben lévő út. A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 29. (1) bekezdése alapján az egy- és kétszámjegyű országos közút, valamint vasút vonalforrás létesítése esetén a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 25 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület. Felhagyás: A felhagyást követően a tevékenységgel járó légszennyező anyag kibocsátás megszűnik. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Létesítés: A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy az új út létesítése során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely nem jelentős és átmeneti, a kivitelezés várható időtartama 4-6 hónap, a munkálatokat nappali időszakban végzik. A telepítéssel érintett terület közvetlen környezetésben zajvédelmi szempontból védendő épület, terület nem található, az érintett területek külterületi mezőgazdasági területek. A létesítményhez legközelebbi, Rajka, belterületi Bem apó utca lakóépületeinél a benyújtott számítások alapján, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértéke megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. Az építéshez kapcsolódó járműforgalom időszakos és átmeneti, nem növeli meg jelentősen a meglévő utak zajterhelését. Üzemelés: Az út külterületen halad, közvetlen környezetésben zajvédelmi szempontból védendő terület, épület nem található, ezért a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértéke megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú mellékletének zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. A létesítmény zajvédelmi hatásterület lehatárolása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés a) pontja és 6. szerint történt, számítással. Az út hatásterülete külterületi mezőgazdasági területeket érint. Az út zajvédelmi hatásterülete által érintett ingatlanok: Rajka, 017/3, 017/4, 023, 024/8, 025/3, 025/6, 025/5, 026/13, 026/14, 026/15, 026/16, 026/17, 026/18, 026/19, 026/20, 026/21, 033/2, 033/4, 033/5, 033/7, 033/8, 033/9, 033/14, 033/15, 033/16, 033/17, 033/18, 033/19, 033/20 hrsz.-ú ingatlanok. Felhagyás: A felhagyás során a környezeti zajkibocsátás közel azonos az építési tevékenység esetében várható zajkibocsátás nagyságával. Természet- és tájvédelmi szempontból: Létesítés: A tervezett beruházás a Rajka Németjárfalu önkormányzati összekötő út korszerűsítése. A tervezési szakasz kezdetén nem a meglévő murvás, kavicsos földút nyomvonala kerül felhasználásra, itt ugyanis csatlakozni kell az M15 autóút rajkai kihajtójánál tervezett új körforgalmú csomóponthoz. A meglévő murvás út nyomvonalát ennek megfelelően új terület igénybevételével rá kell fordítani a tervezett csomóponti ágra. A meglévő út felújításával érintett terület (és az új ráfordító) nem része országos jelentőségű védett 7

8 természeti területnek, azonban része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUFH10004 kódszámú, Mosoni-sík nevű különleges madárvédelmi területnek, valamint az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetének is. Az előzetes vizsgálati dokumentáció részeként készült Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció, melyben megállapításra került, hogy az út menti m széles sávban közösségi jelentőségű élőhelytípusok, illetve egyéb, természetszerű állapotú élőhelyfoltok nem fordulnak elő, továbbá a szomszédos területeken sem találhatók ilyenek. A tervezett beruházás a szomszédos Natura 2000 terület természeti állapotát és jelölő madárfajainak helyzetét nem befolyásolja, nem rontja érzékelhető mértékben. A vizsgált területen jelölő madárfajok egyike sem fészkel. A tervezett beruházás nem jár semminemű fragmentáló hatással, mivel az útszakasz paramétereinek jelentős mértékű megváltozásával nem kell számolni. A létesítés során az alábbi továbbtervezési szempontok figyelembevétele szükséges: A tervezett munkák során a feltöltődött árkok megtisztítását, cserjeirtást, fák eltávolítását kizárólag augusztus 1. és március 20. között szabad végezni az érintett Natura 2000 területen, a költő madárfajok védelme érdekében. A több jármű felvonulásával járó, pontszerűen vagy szakaszosan intenzívebb zajhatással járó munkafázisokat a Natura 2000 területet érintő szakaszokon szintén az augusztus 1. és március 20. közötti időszakban lehet elvégezni. A munkavégzésre, anyagszállításra kizárólag a meglévő földút vehető igénybe. A Natura 2000 területeken depónia, géptelep még ideiglenes jelleggel sem hozható létre. Az építési tevékenységek során keletkező meredek falú mélyedéseket (pl. munkaárkok) nem szabad több napig fedetlenül hagyni, mert az a kisemlősök, kétéltűek egyedeinek pusztulását okozhatja. E mélyedések betöltése, földmunkái során meg kell arról győződni, hogy nincsenek-e beléjük hullott védett állatok, s a munkát csak ezek kimentése után szabad folytatni. A tervezési területen a kapcsolódó fásításokban és növénytelepítésekben törekedni kell a tájra jellemző, őshonos növényfajok alkalmazására. Tilos olyan fásszárú fajok telepítése, amelyek inváziós terjedése várható a szomszédos természetes élőhelyeken (Ailanthus altissima, Amorpha fruticosa, Fraxinus pennsylvanica, Robinia pseudoacacia). A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 42. (1) bekezdése szerint tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény 17. (4) bekezdése értelmében, az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. A létesítés fentiek figyelembe vételével védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, a létesítés természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Üzemelés: Az üzemelés védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Felhagyás: A felhagyás védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati 8

9 jellemzőit jelentősen és pozitívan befolyásolja, a felhagyás természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A felhagyás során az alábbi továbbtervezési szempontok figyelembevétele szükséges: A tevékenység felhagyása után a területet helyre kell állítani. Növénytelepítésre tilos invazív növényfajok szaporítóképleteit alkalmazni. A Hatóság a Khvr. 3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, sem annak lakossága, sem a hatásterület által érintettek részéről nem érkezett észrevétel. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, táj- és természetvédelmi, valamint hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A Hatóság a Khvr. 4. (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/309-1/2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály a /2015. számon, január 06. napján érkezett levelében a Rajka Község Önkormányzata részére a Rajka-Németjárfalu (Ausztria) önkormányzati összekötő út korszerűsítése előzetes vizsgálati eljárásában szakhatóságként megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban Igazgatóság), mint első fokú vízügyi szakhatóságot. Az Ökokontroll Bt. (9726 Velem, Guba u. 24.) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: A beruházással érintett terület nem érinti a Rajka-Dunakiliti távlati vízbázis hidrogeológiai védőterületét. A létesítés, üzemelés, felhagyás vízminőség-védelmi érdekeket nem sért. Havária esemény a gépek meghibásodásából, balesetekből adódó olaj és üzemanyag elfolyásból adódhat. A szilárd burkolatú útfelületről elfolyó csapadék az út mellett futó árokban elszikkad. Az Igazgatóság hatáskörét és illetékességét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági fel adatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) és (3) bekezdése és a 2. számú melléklet 1. pontja állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (6) bekezdése szerinti módon, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 28. és 5. melléklet alapján az ott meghatározott szakkérdésekre kiterjedően adtam meg. A döntés elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. (9) bekezdése nem teszi lehetővé. Kérem a Tisztelt Eljáró Hatóságot, hogy a Ket. 78. (1) bekezdésére figyelemmel az érdemi határozatot szíveskedjen részemre megküldeni. A Hatóság a Khvr. 1. (6b) bekezdése alapján a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata érdekében megkereste az érintett 9

10 település jegyzőjét: A Rajkai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 45-13/2016. számon a rendelkező részben található jogsegélyt adta. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal a Khvr. 5. melléklete alapján, az eljárásban vizsgálandó szakkérdésekkel összefüggésben adott véleményének indokolása a következőket tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Földhivatali Osztály /2016. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: A Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Földhivatali Osztálya a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) vonatkozó előírásai alapján adja meg állásfoglalását. A Tfvt. 8. (1) bekezdése értelmében más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Figyelemmel keli lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. Mivel a kivitelezés során termőföld igénybevételére kerül sor - értelemszerűen még a kivitelezési munkák megkezdése előtt - ezen ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni a Földhivatali Osztály termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatát (Tfvt. 10. (1) bekezdés). Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (Tfvt. 10. (3) bekezdés). A földhivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt kell tartania, hogy termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni, és az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A járási hivatal hatáskörét, a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 7. (1) bekezdése, és a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII.31.) Kormányrendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 1. (2) bekezdés c. pontja, illetékességét a Korm. rendelet 1. számú mellékletének 8.5. pontja határozza meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály GYR/NEP/ /2016. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a Rajka- Németjárfalu összekötő út építésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre: a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) 10

11 KvVM-EüM együttes rendelet. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály GY-02D/EPH/0397-2/2016. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út ), mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, a Rajka, Rajka Község Önkormányzata kérelmére Rajka-Németjárfalu (Ausztria) összekötő út korszerűsítésének előzetes vizsgálata tárgyában megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatalát (továbbiakban: hivatal). A hivatal a megkeresést megvizsgálta és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Kormányrendelet 28. (2) bekezdése, valamit az 5. melléklet I.4. pontja alapján felmerülő szakkérdésben tájékoztatja az eljáró hatóságot, hogy tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket, nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. Ugyanakkor a hivatal a kérelemhez csatolt előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapította, hogy az a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdés a) pontja ellenére nem tér ki a régészeti örökség védelmére. Jelen esetben különösen fontos ez, hiszen a vizsgálat tárgyát képező terület nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint, illetve közvetlen közelében több nyilvántartott régészeti lelőhely is található. A kulturális örökség elemei védelmét a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) szabályozza. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály GYF-01/123-2/2016. számú véleményének indokolása a következőket tartalmazza: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u } fent hivatkozott számú iratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi hatóságot, hogy a tárgyi ügyben a talajok minőségvédelmi szakkérdése ügyében adjon állásfoglalást. A Tisztelt Hatóság megkeresése és a megkeresésben hivatkozott, az elektronikus felületről megismert dokumentumok alapján az előzetes engedélyezési eljárása során a talajok minőségvédelmi szakkérdése vonatkozásában hatóságunk megállapította, hogy: A tárgyi beruházás termőföld területet érint (Rajka, külterület 026/18 hrsz: szántó művelési ágú ingatlan) és termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos, A humuszos termőréteg mentés talajvédelmi követelményeinek betartását az önkormányzati összekötő út korszerűsítésével érintett ingatlanok ingatlanügyi engedélyezési eljárásai során fogja a talajvédelmi hatóság érvényesíteni. Az előzetes vizsgálati eljáráshoz benyújtott dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi hatáság a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki a talajvédelmi szakkérdés vizsgálata során. Jelen szakkérdés vizsgálata során hozott állásfoglalás a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv. (Tfvt.) 1. (1) bekezdés, pont, a 43., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rend számú melléklet, a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. -án alapul. 11

12 A fentiek alapján a Hatóság környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a Khvr. 5. (2) bekezdés ac) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon, a megállapított tényálláson, a szakhatósági állásfoglaláson, a szakkérdésekre adott véleményeken és a belföldi jogsegélyre adott válaszon alapul. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. Az eljárási költségről a Hatóság a Ket. 72. (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezik. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóság szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A fellebbezési díj mértékéről a Díjr. 2. (5)-(7) bekezdése rendelkezik. A Hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 2. számú melléklet 2. pontja állapítja meg. Győr, július 4. Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető 12