Pénzügyi lízing - nyílt végű

Átírás

1 Pénzügyi lízing - nyílt végű Időállapot: Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: :59:49 Tartalomjegyzék: 1. A lízing 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A nyílt végű pénzügyi lízing fogalmát, ennek számviteli elszámolását és adózási kérdését taglalja az anyag. 1. A lízing A gyakorlatban a lízinget két fő csoportra bonthatjuk, úgymint: - pénzügyi lízing - operatív lízing A pénzügyi lízingnek két fajtáját ismerjük, úgymint - zárt végű pénzügyi lízing - nyílt végű pénzügyi lízing A pénzügyi lízing pénzügyi szolgáltatás, ezért erre a tevékenységre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Htp.) előírásait kell alkalmazni. A Ptk. szerint pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló 1. oldal

2 dolog vagy jog (lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles. Ha a lízingtárgy ingatlan, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni. Ha a lízingszerződés megkötésekor a dolog a lízingbeadó tulajdonában van, a bejegyzésre a birtokátruházásig kell, hogy sor kerüljön. Ha a lízingtárgy ingó dolog vagy jog, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. A lízingbevevő a szerződés megkötésétől, dolog esetén a birtokátruházástól szedi a lízingtárgy hasznait, viseli a lízingtárggyal járó terheket, költségeket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. A a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint pénzügyi lízing tárgya leget - ingatlan, vagy ingó dolog - vagyoni értékű jog A lízing témakörével három anyagunk foglalkozik, ezek címe Pénzügyi lízing - zárt végű Pénzügyi lízing - nyílt végű Lízing - operatív (bérlet) Ez az anyagunk a zárt végű pénzügyi lízinggel kapcsolatos szabályokat foglalja össze Nyílt végű pénzügyi lízing A lízingügylet háromszereplős. A lízingbe vevő (1) megbízásából a lízingbeadó (2) ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg az eladótól (3), hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben 2. oldal

3 kerül kimutatásra. Amint a lízing tárgya a lízingbe vevő részére átadásra kerül, viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, a hasznok szedésére jogosulttá válik, viseli a közvetlen terheket, ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is, jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kitöltött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének megfizetésével a lízingelt eszköz tulajdonába kerül. A lízingszerződés már csak két személyre korlátozódik; a lízingbeadóra és a lízingbevevőre. Pénzügyi lízinget csak pénzügyi tevékenység végzésére jogosult társaság végezhet. A zárt végű pénzügyi lízing és a nyílt végű pénzügyi lízing közötti alapvető különbség: a zárt végű pénzügyi lízing esetében a lízingszerződésben kikötésre kerül, hogy a lízingbe vevő legkésőbb az utolsó részlet megfizetésével megszerzi az eszköz tulajdonjogát, a nyílt végű pénzügyi lízing lízingszerződésben csak ennek lehetősége van meghatározva, illetve az, ha a lízingbe vevő nem él a tulajdonjog megszerzésének lehetőségével, kikötheti azt, ki szerezze meg e tulajdonjogot. Ezt az eltérést az Áfa törvény úgy kezeli, hogy a zárt végű pénzügyi lízinget termékértékesítésnek, a nyílt végű pénzügyi lízinget szolgáltatásnyújtásnak minősíti Számlázás A számlázási szabályok ismertetésénél két területet kell ismertetni. Először a lízingbe adó egy számlát köteles kiállítani az átadással egy időben, a számla tartalmazza az átadott eszköz értékét, nem tartalmaz viszont Áfa-t, mert nem valósult meg a termékértékesítés. A lízingbe vevő ezen bizonylat alapján az eszközt könyveiben nyilvántartásba veszi, és amennyiben az tárgyi eszköz (legtöbbször), üzembehelyezésétől megkezdi az értékcsökkenés elszámolását a fő szabályok szerint. A nyílt végű lízing szolgáltatásnyújtás, a számlázásra a részletfizetés szabályait kell alkalmazni, a teljesítés időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja. Így a szerződésben meghatározott futamidő alatt az előírt részfizetési határidőkben a lízingbe adó számlákat bocsát ki, mely számla már Áfa összeget is tartalmaz. A 3. oldal

4 kamatok szintén ezen számlákban kerülnek áthárításra (a kamat Áfa-t nem tartalmazhat) ÁFA elszámolás Az Áfa törvény szerint a nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnyújtás, a lízingdíj számlázása a részkifizetésekhez igazodik. Az Áfa felszámítása és levonása az általános szabályok szerint történik, tehát ha a lízingbe vevő az előzetes áfa elszámolására jogosult, úgy a számlában áthárított Áfa-t levonásba helyezheti. Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, a 12. hónappal időarányos részteljesítésként teljesítés és Áfa fizetés történik. Ha az igénybe vevő nem adóalany, akkor a 12 hónapon belül is a naptári év utolsó napjával teljesítés és Áfa fizetés történik Számviteli (pénzügyi) elszámolás A pénzügyi lízing keretében lízingelt fizetéssel értékesített terméket a lízingbeadónak az átadáskor a könyvekből ki kell vezetnie, értékesítésként el kell számolnia. A lízingbe vevőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni, függetlenül attól, hogy annak tulajdonjoga csak a szerződésben rögzített feltételek teljesítése után, vagy akkor sem kerül át a vállalkozóhoz. A lízingbe vevőnél az eszköz értékcsökkenési elszámolását az átadás napjától, ha az üzembehelyezés ekkor nem történik meg, az üzembehelyezés napjától el kell kezdeni a számviteli szabályzatban rögzített formában. A lízingbe vevő a beruházásként elszámolt összeget a fejlesztési tartalékból a lekötése adóévét követő négy adóévben adózási következmények nélkül feloldhatja. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett eszköz lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget. A kötelezettség összegét a megfizetett törlesztés összegével csökkentetten kell kimutatni. Pénzügyi lízing esetén, a kisvállalkozói kedvezményként (egyéni vállalkozóknál) a teljes számla szerinti beszerzési ár vehető figyelembe még akkor is, ha a számla csak egy későbbi időpontban kerül kiegyenlítésre. Az adóalanyok -az egyéb feltételek fennállása esetén- a pénzügyi lízing formájában 4. oldal

5 beszerzett eszközök esetén is élhetnek a kis- és középvállalkozások adóalap kedvezményével, feloldhatják a lekötött tartalékban elkülönített fejlesztési tartalékukat. Gyakran előfordul, hogy a szerződésben rögzített feltételek nem teljesülnek, a tulajdonjog nem száll át a lízingbevevőre, mert a részleteket nem fizette meg vagy a futamidő közben felmondják a lízingszerződést, illetve nem él vásárlási jogával. A korábban értékesített eszközt az eladó visszaveszi. Ez esetben a visszavett eszköz bekerülési értéke a vevő által használt eszköz visszavételkori piaci értékével, legfeljebb az eredeti eladási árral azonos érték lesz, amelyet a lízingbeadó által kiállított helyesbítő számlával kell dokumentálni. Ezen helyesbítő számla alapján kerül kivezetésre az eszköz, úgy hogy a helyesbítő számla összegét a tárgyi eszköz bruttó értékét módosító tételként kell elszámolni a kötelezettséggel szemben. Ezek után a tárgyi eszköz értékcsökkenését át kell vezetni a tárgyi eszköz bruttó értéke számlára. Ha a bruttó érték számlaegyenlege az átvezetés után tartozik egyenlegű, akkor az egyenleget terven felüli értékcsökkenésként, ha követel egyenlegű, akkor a tervszerű értékcsökkenést csökkentő tételként kell elszámolni. 2. Adózás 2.1 ÁFA A lízingtárgy átadásakor Áfa elszámolásra nem kerül sor. A részletek számlázásakor, felszámított Áfa az általános szabályok szerint kerül elszámolásra. 2.2 Társasági adó A lízingbe adónál a lízingbe adás értékesítés, a nettó árbevétel része. Lízingbe vevőnél az értékcsökkenés elszámolásra kerül a használatbavétel (üzembe helyezés) napjától. Az egyéb feltételek fennállása esetén a pénzügyi lízing formájában beszerzett eszközök esetén is élni lehet a kis- és középvállalkozások adóalap kedvezményével, feloldható a lekötött tartalékban elkülönített fejlesztési tartalék. A részletekkel együtt számlázott kamat ráfordítás. 2.3 SZJA 5. oldal

6 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) Az SZJA szerint adózó egyéni vállalkozó az értékcsökkenést elszámolhatja. A kisvállalkozói kedvezményként a teljes számla szerinti beszerzési ár vehető figyelembe még akkor is, ha a számla csak egy későbbi időpontban kerül kiegyenlítésre. A részletekkel együtt számlázott kamat egyéb költség Magánszemély Nem érinti 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany A Sztv. szerinti nyilvántartást vezetőnél az écs. elszámolása az adózott eredményt csökkenti, hatása tehát csak az osztalékfizetés mértékére van. Ugyanígy el kell számolni a részletekkel számlázott kamatokat is, ennek hatása is csak az osztalékfizetésnél jelentkezik Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany A bevételi nyilvántartást vezető vállalkozásnál az eszközt nyilván kell tartani, az értékcsökkenést el kell számolni, de az adófizetésre hatással nincs. 2.5 Egyéb adók és járulékok Nem érinti 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Anyagunk a lízingbe vevő elszámolási módját tartalmazza. Beszerzés állományba vétel nettó értéken T161 Befejezetlen beruházások K448 Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek 6. oldal

7 A lízingtárgy aktiválása T12-14 Tárgyi eszközök K161 Befejezetlen beruházások A törlesztő részletek fizetése T448 Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek K384 Elszámolási betétszámla Az előzetes Áfa elszámolása T466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K384 Elszámolási betétszámla Kamatfizetés elszámolása pénzügyi rendezéskor T872 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások K384 Elszámolási betétszámla 3.2 Egyszeres könyvvitel Az eszközök a lízingbe vevőnél kerülnek nyilvántartásra, itt történik az értékcsökkenés elszámolása is. Az eszköz átadásakor pénzmozgás nem történik ezért a következő könyvelési tételek technikai jellegűek. A beszerzés könyvelése NF - Bank, pénztár kiadás a bekerülési értékkel NF - Adóalapot nem képező kiadás NF - Bank, pénztár bevétel az előző tétellel NF - Kötelezettség növekedés A pénzmozgással együtt könyvelni kell a törlesztéseket NF - Bank, pénztár kiadás NF - Kötelezettség csökkenés NF - Előzetesen felszámított Áfa A pénzmozgással együtt könyvelni kell a törlesztő részletekkel együtt számlázott 7. oldal

8 kamatot is. NF - Bank, pénztár kiadás NF - Egyéb költség, ráfordítás Egyszeres könyvelésben az értékcsökkenést nem könyveljük, az eredmény elszámolásakor vesszük figyelembe analitikus nyilvántartásból. 3.3 Szja szerinti adózás A beszerzést nem könyveljük, analitikus nyilvántartásunkba felvezetjük az eszközt. A törlesztő részletek könyvelése a pénzmozgással egy időben PK - Költségként el nem számolható kiadások PK - Levonható Áfa A kamatok könyvelése a pénzmozgással egy időben PK - Egyéb költségként elszámolt kiadások 4. Iratminták, nyomtatványok Ehhez a témához nincsenek feltöltve fájlok. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 1/1 PM tájékoztató A pénzügyi lízing helyéről és számviteli elszámolásáról az áfa-rendszerben 1997-től A pénzügyi lízing I. 1-jétől hatályos szabályozása, annak értelmezése sok kérdést vetett fel az adóalanyok körében. A típuskérdések tisztázása érdekében az alábbi tájékoztató foglalja össze a vonatkozó tudnivalókat. A lízingről általában Az általános jogi megközelítés alapján valamennyi lízingszerződés lényege az adásvétellel egybekötött vagy egybeköthető bérlet. Ennek alapján a szerződő felek lízingnek hívhatnak olyan ügyleteket, melyek alapvetően bérleti jellegűek, de 8. oldal

9 adásvétellel is párosulhatnak. (A szerződés fennállta alatt lényegében a lízingbevevő gyakorolja a legfőbb tulajdonosi jogokat, anélkül, hogy magát a tulajdonjogot már megszerezte volna.) A szakirodalom ennek megfelelően alapvetően két csoportra bontja a lízingügyleteket: operatív és pénzügyi lízingre. A pénzügyi lízing fogalmát jogszabályok határozzák meg (1997. január 1-je előtt különösen a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló évi LXIX. törvény 3. -a (1) bekezdésének c) pontja, december 31-e után pedig a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról rendelkező évi CXII. törvény 2. számú mellékletének I/11. pontja). Operatív lízingként az egyéb lízingszerződéseket említik. Meg kell még említeni a Nemzetközi pénzügyi lízingről szóló évi LXXXVI. törvényt is, mely a kihirdetését követő 15. napon (1997. október 18-ával) hatályba léptette A nemzetközi pénzügyi lízingről szóló, Ottawában, május 28-án kelt UNIDROIT Egyezmény -t, amelynek rendelkezéseit december 1-jétől kell alkalmazni. Ezen törvény a hitelintézeti törvényben megfogalmazottaktól kicsit eltérően határozza meg a pénzügyi lízing fogalmát. A pénzügyi lízingről A hitelintézeti törvény január 1-jétől hatályos fogalmi meghatározása szerint Pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kitöltött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő, vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya 9. oldal

10 visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét, amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jogszerződés szerinti árával azonos-, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését. A szűk értelemben vett pénzügyi lízingszerződés tehát ezen fogalom-meghatározás alapján alapvetően két személyre korlátozódik; a lízingbeadóra és a lízingbevevőre. Pénzügyi lízing során a lízingtárgy megszerzésének vagy annak határozott idejű használatának kifizetése több részletben történik, s így a lízing két - egymástól elválaszthatatlan - részből áll: tőke és kamattörlesztésből. Mindkét tételt, illetve azok egymás közti, belső arányát a felek - a lízingtárgy beszerzési árának, a lízing futamidejének, a törlesztés gyakoriságának, a megállapodás szerinti átlagos kamatlábnak a figyelembe vételével - állapítják meg. A lízingbevevő nem feltétlenül szerez tulajdont a lízingtárgy felett, lehet hogy csak elővásárlási, lehet hogy csak vevőkijelölési joga van. A hitelintézeti törvény szerint: pénzügyi lízing esetén a lízing tárgya lehet dolog és vagyoni értékű jog is. Lízing az Áfa-törvényben Az Áfa-törvény kiemeli és az Európai Unió 77/388/EGK. sz., ún. hatodik irányelve 5. Cikkelye (4) bekezdésének b) pontja alapján az Áfa-törvény 6. (2) bekezdésének a) pontjával termékértékesítésként kezeli azokat a bérleti szerződéseket, amelyek már a szerződés megkötésekor rendelkeznek a bérbe vevő jövőbeni (a futamidő lejárta utáni) biztos tulajdonszerzéséről. (Tekintettel arra, hogy maga a szerződés mondja ki, hogy a felek végső akarata a tulajdonjog bérbe vevő általi megszerzése, annak termékértékesítésként való kezelése mindenképpen indokolt.) Egyetlen egy pontjában említi csupán a pénzügyi lízinget az Áfa-törvény, mégpedig - az évi XVII. törvény módosítása alapján - a 2. számú melléklet 6. pontjában, mint csak részben tárgyi adómentes értékesítést: 6. pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai (SZJ 10), kivéve: - a széfügyletet (SZJ ), valamint - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény 10. oldal

11 szerinti pénzügyi lízinget a lízingdíj teljes tőketörlesztő részének erejéig, de legalább a lízingbe adott termék adó nélkül számított beszerzési árának, illetve - ha a lízingbe adott termék saját előállítású - előállítási költségének erejéig. Ezen Áfa-törvénybeli megközelítési módból a pénzügyi lízing fogalmának a következő relevanciái adódnak: Tekintettel arra, hogy a pénzügyi lízingszerződésben a futamidő végén beálló tulajdoni viszonyokról többféleképpen lehet rendelkezni (a lízingbevevő tulajdont szerez, vagy megnevezheti a vevőt, vagy a lízing tárgya visszaszáll a lízingbeadóra), az Áfa-törvény 6. (2) bekezdésének a) pontja szerinti feltételekkel kötött bérlet szűkebb kört ölel fel, mint a pénzügyi lízing fogalma. A pénzügyi lízing tárgya azonban vagyoni értékű jog is lehet, amely az Áfa-törvény alkalmazásában semmiképpen sem termék értékesítése, így arra még a lízingbevevőnek a szerződés lejártával való biztos tulajdonszerzésére vonatkozó kikötése mellett sem alkalmazhatók az Áfa-törvény 6. (2) bekezdésének a) pontjában rögzített termékértékesítési előírások. Ez azért van így, mert az Áfatörvény 13. -a (1) bekezdésének 2. pontja alapján terméknek csak birtokba vehető dolog tekinthető, a vagyoni értékű jogok pedig a szolgáltatásnyújtás minősített esetei az Áfa-törvény 8. (2) bekezdésének a) pontja alapján. Az áfa-fizetési kötelezettség keletkezése az egyes pénzügyi lízingtípusokban Azzal, hogy az Áfa-törvény csak azon bérleti szerződéseket kezeli különös módon, amelyekben a lízingbevevőnek a biztos tulajdonszerzése rögzített, és a lízing tárgya birtokba vehető dolog, az adófizetési kötelezettség keletkezése tekintetében is csak erről rendelkezik sajátos szabállyal. Csak erre az esetre érvényes tehát az, hogy az adófizetési kötelezettség január 1-jétől az Áfa-törvény 16. (5) bekezdése alapján a termék tulajdonba-, vagy - ha az előbb történik - birtokbaadásakor keletkezik. (Megjegyzendő továbbá, hogy ez csak az december 31-e után birtokba adott terméknél igaz. Az az előtti ügyletekben jogszabályváltozás nem történt.) Az előbbiektől eltérő feltételekkel kötött valamennyi bérlet esetén az adófizetési kötelezettség szolgáltatásnyújtás jogcímén adódik, és az Áfa-törvény 16. (6) bekezdése alapján az áfa-kötelezettség az egyes részkifizetések esedékességekor áll fenn. (Így tehát ha a lízing tárgya vagyoni értékű jog, vagy a lízing futamidejének a végéig a lízingtárgy tulajdonváltozása nem rögzített, az adókötelezettség nem egyszer keletkezik.) 11. oldal

12 A fizetendő adó alapja Az előbbiek szerint a lízingért két, egymástól elkülönítendő részből álló díjat, a tőkerészt és a kamathányadot kell fizetni. Az Áfa-törvény 22. -ának (1) bekezdése értelmében pedig az adó alapja a teljesítésért járó ellenérték. Az Áfa-törvény 2. számú mellékletének 6. pontja január 1-jétől - az évi XVII. törvény 6. - ának (1) bekezdése alapján ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy a kamathányad erejéig tárgyi adómentes ügyletről van szó. Ebből következik, hogy adót fizetni csak a tőkerész után kell, és - egy összegben, ha a lízingtárgy tulajdonjogának átszállása biztos, illetve - egyéb ügyletekben (vagyoni értékű jog átengedésekor, valamint a tulajdonjog átszállását eleve nem rögzítő szerződéseknél) annyi részletben, ahányszor a tőkerész esedékes. Amikor az adófizetési kötelezettség egyetlen egyszer keletkezik, akkor a fizetendő áfa alapját a teljes, lízingbevevő által fizetendő tőketartozás képezi. Ha a jövőben a tőkerész módosul (pl. külföldi fizetőeszközzel, mint viszonyítási alappal kötött ügyletekben), az adó alapjának változását az Áfa-törvény 45. -a szerinti számlahelyesbítésnek kell kísérnie. Amennyiben a lízingdíj tőkerésze nem érné el a lízingtárgy beszerzési árát (saját előállítás esetén az előállítási költségét), úgy az adó alapját erre az értékre ki kell egészíteni. Az adó mértéke Abban az esetben, ha a lízingszerződés tárgya valamilyen eszköz (tehát nem vagyoni értékű jog), és a szerződés az Áfa-törvény 6. (2) bekezdés a) pontjában megfogalmazott feltételek szerint rendelkezik (azaz a lízingbevevő biztosan tulajdonjogot szerez legkésőbb a futamidő lejártával, vagy az utoljára esedékes díj megfizetésével), a termékértékesítés szabályai szerint kell eljárni. Ez azt is jelenti, hogy a lízingdíjak után fizetendő adó mértéke a lízing tárgyára előírt adómértékkel azonos. Minden egyéb esetben (tehát ha a lízing tárgya vagyoni értékű jog és/vagy a szerződés szerint a lízing tárgyának tulajdonszerzése nyitott a futamidő végéig) az áfa-mérték meghatározásakor a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabályok az 12. oldal

13 irányadók. (Az Áfa-törvény 8. (1) bekezdése szerint ugyanis ami nem termékértékesítés, de ellenérték fejében adják, szolgáltatásnyújtásnak tekintendő.) Ebben az esetben az adó mértéke a vagyoni értékű jog átengedésére előírt adó mértéke. A lízingbevevő adólevonási joga Az Áfa-törvény 6. (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek megfelelő lízingszerződés esetén a teljes lízingdíjban szereplő előzetesen felszámított áfa levonhatósága az Áfa-törvény VIII. fejezetében foglalt szabályok szerint adózik. Függetlenül tehát attól, hogy a lízingbevevő a számlát kiegyenlítette-e, adólevonási joga az általános előírásoknak megfelelően már megnyílik a lízingelt eszköz tulajdonba - vagy - ha az előbb történik - birtokbaadásakor. (Igaz ez még azokra az adóalanyokra is, akik nyilvántartásaikat pénzforgalmi szemléletben vezetik. Esetükben sem feltétele már január 1-je óta az adólevonásnak a számla pénzügyi rendezése.) Természetesen nincs adólevonási joga annak az adóalanynak, aki alanyi adómentességben részesül, vagy a lízingelt eszközt közvetlenül tárgyi adómentes tevékenységhez, vagy a gazdálkodáson kívül eső céllal használja. Ugyancsak nincs adólevonási joga akkor, ha személygépkocsi (ITJ 41-32) a lízing tárgya. Ha a lízingszerződés nem az Áfa-törvény 6. (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételekkel kötött, s így mindenképpen a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, akkor is az előbbiek szerint kell eljárni. Személygépkocsi lízing esetén azonban a lízingbevevő adólevonási jogát az [Áfatörvény 33. (2) bekezdés b) pontja] nem tiltja, hiszen ő nem személygépkocsit szerez be, hanem azt bérli. (A személygépkocsi bérbevételére külön is nevesített adóelvonási tiltás nincs.) Ha a lízingbevevő fizetendő adója kisebb levonható adójánál, és az előzetesen felszámított adó összegét vissza kívánja igényelni, az adóhatóság az Áfa-törvény 48. -a (4), bekezdésének a) pontjában megfogalmazott feltételek teljesülése esetén azt teljesíti. Amennyiben az adóalany a 48. -a (4) bekezdésének b) pontjára kívánja adóvisszaigénylési jogát alapítani, akkor - ha pusztán a lízingtárgyat szerezte be - adóvisszaigénylési joga nincs. Nem alapozza meg ugyanis a 48. (4) bekezdés b) pontjában felállított feltétel teljesülését a teljes futamidőre fizetendő tőketörlesztő részletek áfa-jának kiegyenlítése. (A szóban forgó jogszabályhely a tárgyi eszköz beszerzésének kifizetését állítja feltételül.) 13. oldal

14 A lízingbeadó adólevonási joga A pénzügyi lízing az Áfa-törvény 2. számú mellékletének 6. pontja alapján részben adóköteles, részben tárgyi adómentes ügylet. Ez a kettősség a lízingbeadó adólevonási jogára a következőképp hat ki: a beszerzett lízingtárgyat (mint tételesen elkülöníthető beszerzést) nem kell arányosítania, a beszerzését terhelő imput adót pedig levonhatja. A tételesen el nem különíthető beszerzések és igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított adóját viszont az Áfa-törvény 38. -ának rendelkezései szerint arányosítania kell. Eltérés pusztán a személygépkocsi esetében van: mivel a lízingbeadónál ebben az esetben nem továbbértékesítési célú beszerzés történt [Áfa-törvény 13. (1) bekezdés 15. pontja], így az autó beszerzéséhez kapcsolódó adólevonási jogát nem gyakorolhatja. Az áfa-elszámolás bizonylatolása Valamennyi, az előbbiekben rögzített áfa-elszámolási tudnivalót az áfás számlán keresztül lehet összefoglalni. Eszerint: 1. Ha a pénzügyi lízingszerződésben a - lízingbevevő biztos tulajdonszerzését rögzítik, akkor: - egyetlen egy áfás számla kibocsátása történik, - a számlában szereplő teljesítés időpontja a termék tulajdonba-, vagy - ha az előbb történik - birtokbaadásának napja, - a számlában a lízingtárgy, mint termék megnevezését, és az arra vonatkozó statisztikai jegyzékszámot kell szerepeltetni, - a fizetendő adó alapja a tőkerész, de legalább a termék adó nélküli beszerzési ára, vagy az előállítási költség, ha a termék saját előállítású. Mindig a szerződés szerinti összeget kell ugyan számlázni, de az adó alapja eltérhet az adóhatósággal való elszámoláskor (mert pl. a felek a termék forgalmi értékénél kisebb összegben határozták meg a tőkerészt). Adóalapul így az Áfa-törvény 22. (6) bekezdése alapján a forgalmi érték szolgál, ekkor viszont nem hárítható tovább a megállapodástól eltérő adóalap áfa-ja. 2. Minden egyéb pénzügyi lízing esetében: - annyi áfa-s számla van, ahány lízingdíjat kell a lízingbevevőnek fizetni, 14. oldal

15 - a számlában szereplő teljesítés időpontja áfa szempontjából - az egyes lízingdíjak esedékességének napja, - a számlában a lízingtárgy lízingbe adását, szolgáltatásnyújtást kell számlázni, és az arra vonatkozó statisztikai jegyzékszámot szerepeltetni, - a fizetendő adó alapja az esedékes lízingdíj tőkerésze, illetve a beszerzési ár vagy az előállítási költség esedékes hányada, - az alkalmazandó adó mértéke a lízingtárgy bérletére vonatkozó szolgáltatásnak megfelelő. A nem pénzügyi lízingnek minősülő lízingügyletekben nincs mód az adóalap megbontására. Így operatív lízing esetén az adófizetési kötelezettség az egyes lízingdíj-fizetések esedékességekor keletkezik, és a teljes (áfa nélküli) lízingdíj képezi az adó alapját. A pénzügyi lízing számviteli elszámolása A pénzügyi lízing számviteli elszámolására vonatkozó szabályok a pénzügyi lízing valamennyi esetére érvényesek, így a számviteli elszámolás nem függ az adott pénzügyi lízingkonstrukció áfa-rendszerbeli megítélésétől. A pénzügyi lízing számviteli elszámolására az adásvétel szabályait sajátosan kell alkalmazni. A számviteli törvény január 1-jétől érvényes, az 1. számú melléklet pontjaiban rögzített előírásaiból következően a lízingbeadónak követelésként kell kimutatnia a lízingbeadás céljából beszerzett és a lízingbevevő felé a lízingbeadó által számlázott eszköznek az értékét. Ebből következően a lízingbevevő a beszerzett (beruházásként elszámolt) eszköznek a számlázott értékét kötelezettségként mutatja ki. Sem a lízingbeadónál a követelés, sem a lízingbevevőnél a kötelezettség - a pénzügyi lízing számlája alapján - nem foglalja magában a fizetendő, illetve az előzetesen felszámított általános forgalmi adót. A pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket - az üzembe helyezésig felmerült, a beszerzési értékbe tartozó költségeknek az átvett eszköz értékét növelő beruházásként való elszámolása után - a lízingbevevő aktiválja. A pénzügyi lízing keretében átvett eszközök után az értékcsökkenést a lízingbevevő 15. oldal

16 számolja el, a reá vonatkozó számviteli törvényi előírások figyelembevételével. A pénzügyi lízing esetén a lízingdíjak teljes összege két részből tevődik össze: a) a lízingelt eszköz számlázott értéke miatti kötelezettség; b) a lízing futamideje, a törlesztések (a lízing díjfizetés) gyakorisága, összegszerűsége, a megállapodás szerinti átlagos kamatláb figyelembevételével meghatározott kamatösszeg (a minimális lízingdíjak jelen értékének a kötelezettségekkel csökkentett összege, a kamatlábat diszkont tényezőként kell alkalmazni). Egy-egy lízingdíj tehát két részből tevődik össze (és ennek megfelelően számolandó el): - a kötelezettség (a követelés) törlesztésének összegéből, - a követelés, a kötelezettség fennálló összege utáni kamat összegéből. Azonos lízingdíj - az előbbiekből következően - állandóan változó összegben tartalmazza a törlesztőrészt, illetve a kamatot: először a kamat összege a nagyobb, a törlesztés a minimális, majd fokozatosan csökken a kamat és nő a törlesztőrészlet. A lízingszerződésben kell rögzíteni, hogy az egyes lízingdíjakból mennyi az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket csökkentő törlesztőrészlet és mennyi a kamatösszeg. A megfizetett lízingdíj - törlesztő részletével csökken a lízingbeadónál a követelés, a lízingbevevőnél a kötelezettség összege, - kamatösszegét pedig a lízingbeadó kamatbevételként, a lízingbevevő fizetett kamatként számolja el. Helyes elszámolás mellett, adott eszköz lízingelése esetén a lízingbeadónál a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelésnek meg kell egyeznie a lízingbevevőnél ugyanilyen címen kimutatott kötelezettség összegével. A pénzügyi lízing számviteli elszámolásának bizonylatolása 16. oldal

17 1. A lízingbeadónak a lízingbeadáskor (legkésőbb a birtokbaadáskor) olyan számlát kell kiállítania, amely alkalmas a számviteli törvény előírásainak megfelelően bizonylatolni a gazdasági művelet megtörténtét, és ennek érdekében tartalmazza a lízingelt eszköznek a lízingszerződés szerinti eladási/vételi áron, a birtokbaadáskor érvényes piaci értéken számított - általános forgalmi adó nélküli - ellenértékét, és az Áfa-törvény értelmezése szerinti esetekben - az általános előírások szerint - a fizetendő általános forgalmi adót is. Ez a számla nem tartalmazhatja a pénzügyi lízing miatt - a lízing futamidejére - fizetendő kamat nem része a birtokbaadáskori piaci értéknek. A lízingbeadó által számlázott eladási ár - értelemszerűen - nem lehet kevesebb, mint az eladó által a lízingbeadó felé leszámlázott összeg. (Ez utóbbit inkább meg kell, hogy haladja, a lízingbeadással kapcsolatosan felmerülő költségek fedezetének biztosítása miatt!) Amennyiben az általános forgalmi adó felszámítása nem a lízingszerződésben rögzített eladási/vételi ár alapján történik (mert például az Áfa-törvény értelmezése szerint egyéb pénzügyi lízingről van szó), a fentiek szerint kiállított számla nem tartalmazza az általános forgalmi adót, de a számlán utalni kell arra, hogy azt külön áfa-s számla fogja tartalmazni. 2. Az 1. pont szerint kiállított és a lízingbevevő által elismert számla alapján: - a lízingbeadó elszámolja a pénzügyi lízing keretében lízingbeadott eszköz eladási árát árbevételként és kimutatja pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelésként, - a lízingbevevő elszámolja a lízingbe vett eszköz vételi árát az eszköz beszerzési áraként és kimutatja a pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségként, - természetesen a lízingbeadónál a számla alapján árbevételként elszámolt összeg megegyezik a lízingbevevőnél beszerzési árként elszámolt összeggel, - ha tartalmazza az általános forgalmi adót, annak összegét a lízingbeadó fizetendő áfa-ként, a lízingbevevő pedig előzetesen felszámított áfa-ként számolja el. Amennyiben az Áfa-törvény értelmezése szerint a fizetendő lízingdíjhoz kapcsolódik az áfa-fizetési kötelezettség (egyéb pénzügyi lízing esetén), az áfa-s számlát az előbbieken túlmenően (azoktól függetlenül) kell kiállítani. 3. A lízingszerződésben rögzíteni kell az eladási/vételi árat és a lízing futamideje, a 17. oldal

18 lízing-fizetés gyakorisága, összegszerűsége alapján a kamat összegét is. Az eladási/vételi ár és a kamat együttes összege a teljes lízingdíj, ebből az egy-egy alkalommal fizetendő összeg a lízingdíj. Sem a teljes lízingdíjat, sem a fizetendő lízingdíjat - a számviteli előírások szerint - nem kell számlázni. (Az áfa-törvény értelmezésében az egyéb pénzügyi lízing esetében kell a lízingdíjat számlázni, de ez nem a számviteli elszámolás bizonylata.) Amikor az esedékes lízingdíj átutalása, kifizetése megtörtént, akkor a pénzmozgás bizonylatán (a banki átutalás, a készpénzben történő fizetés bizonylatán) kell feltüntetni azt, hogy a fizetett lízingdíjból: - mennyi az adás-vételi ár törlesztő részlete, - mennyi a kamat összege. 4. A pénzmozgás bizonylata alapján, a pénzmozgással egyidejűleg: - a lízingbeadó a pénzeszköz-növekedés elszámolásakor csökkenti a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelését az eladási ár törlesztő részletével és elszámolja a fizetéssel esedékessé vált kamatbevételt, - a lízingbevevő a pénzeszköz-csökkenés elszámolásakor csökkenti a pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségét a vételár törlesztő részletével és elszámolja a fizetéssel esedékessé vált és fizetett kamatot. Év végén - a számviteli alapelvek követelményének megfelelően - a még nem esedékes, vagy a már esedékes, de nem fizetett kamatot is el kell számolni a lízingszerződésben foglaltak szerint kiszámított összegben, az időbeli elhatárolásra vonatkozó előírások figyelembevételével kell azt bizonylattal, számítással alátámasztani. 5. Amennyiben az általános forgalmi adó megfizetése külön áfa-s számla szerint történik - mert az Áfa-törvény szerint egyéb pénzügyi lízingnek minősül -, akkor a) a külön áfa-s számla tartalmazza az esedékes lízingdíjat (törlesztőrészlet és esedékes kamat), az esedékes lízingdíj tőkerészére (a törlesztőrészletre), illetve a beszerzési ár vagy előállítási költség esedékes hányadára, mint adóalapra felszámított általános forgalmi adót; 18. oldal

19 b) a külön áfa-s számla alapján a számviteli nyilvántartásokban, - a lízingbeadónál csak a fizetendő általános forgalmi adót, - a lízingbevevőnél pedig csak az előzetesen felszámított általános forgalmi adót lehet rögzíteni a pénzmozgással egyidejűleg, illetve pénzmozgás nélkül - az áfa-s számla alapján - a különféle egyéb követelésekkel, illetve a különféle rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben. 6. A 2. pont szerint kiállított, a számviteli elszámoláshoz szükséges számlán a teljesítés időpontja a lízingszerződés szerinti birtokbaadás napja. Az 5. pont szerint kiállított, külön áfa-s számla szerinti - az általános forgalmi adó elszámolása szempontjából mérvadó - teljesítés időpontja az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, az egyes lízingdíjak esedékességének napja. 7. Amennyiben a lízingbevevő az általános forgalmi adót nem vonhatja le, akkor az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség esedékességének időpontjában kiállított, külön áfa-s számlában felszámított általános forgalmi adót a lízingbevevő nem számolhatja el a beszerzési ár részeként, mert nem a beszerzéshez, hanem a pénzügyi rendezéshez kapcsolódik, nem értelmezhető az a számviteli követelmény, hogy az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható ezért ilyen esetben a le nem vonható általános forgalmi adót a felszámítás időpontjában egyéb ráfordításként kell elszámolni. Számlaösszefüggések A lízingbeadónál: a) A lízingbeadó megvásárolja a lízingbevevő megbízásának megfelelő eszközt lízingbeadás céljából: T 23. Áruk T 466. Előzetesen felszámított, levonható általános forgalmi adó 19. oldal

20 K 44. Szállítók Amennyiben az Általános forgalmi adó törvény értelmezése szerint a lízingbeadó nem számlázhatja a lízingbevevőre az általános forgalmi adót, akkor az a beszerzési árnak része. Ez esetben a lízingbeadás céljából megvásárolt eszköznek az általános forgalmi adót is tartalmazó vételárával: T 23. Áruk K 44. Szállítók b) A lízingbeadó pénzügyi lízing keretében lízingeli az ebből a célból megvásárolt eszközt a tulajdonjog fenntartásával, a lízingszerződés szerinti eladási/vételi áron, piaci értéken, számla alapján: T 188. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések K Belföldi értékesítés árbevétele Ha a lízingbeadáskor kiállított számla tartalmazza az általános forgalmi adót is, akkor annak elszámolása: T 369. Különféle egyéb követelések K 467. Fizetendő általános forgalmi adó 20. oldal

21 Kapcsolódó tétel: a lízingelt eszköz beszerzési árának, könyv szerinti értékének kivezetése: T 51. Eladott áruk beszerzési értéke K 23. Áruk c) A pénzügyi lízing keretében lízingelt eszköz után fizetendő, külön megállapított, áfa-s számlában számlázott általános forgalmi adó elszámolása: T 369. Különféle egyéb követelések K 467. Fizetendő általános forgalmi adó d) A lízingdíj elszámolása: - törlesztő része: T 384. Elszámolási betétszámla K 188. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések - kamat része: T 384. Elszámolási betétszámla K oldal

22 Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek e) A lízingbevevő által fizetendő általános forgalmi adó pénzügyi rendezése: T 384. Elszámolási betétszámla K 369. Különféle egyéb követelések A lízingbevevőnél: a) A pénzügyi lízing keretében lízingelt eszköz szerződés szerinti vételárának elszámolása beszerzési árként és kimutatása kötelezettségként, a lízingbeadó számlája alapján: T 15. Beruházások K 436. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek b) Ha a lízingbeadáskor kiállított számla tartalmazza az általános forgalmi adót is, akkor az általános forgalmi adó elszámolása: T 15. Beruházások (le nem vonható általános forgalmi adónál) T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K 479. Különféle rövid lejáratú kötelezettségek c) Amennyiben a lízingbeadó az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség 22. oldal

23 esedékességének időpontjában állítja ki a külön áfa-s számlát, az abban felszámított és a lízingbevevőnél levonható általános forgalmi adó elszámolása: T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K 479 Különféle rövid lejáratú kötelezettségek d) Amennyiben a lízingbeadó az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség esedékességének időpontjában állítja ki a külön áfa-s számlát, és az abban felszámított, és a lízingbevevőnél le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó elszámolása: T 86. Egyéb ráfordítások K 384. Elszámolási betétszámla K 479. Különféle rövid lejáratú kötelezettségek e) A lízingbe vett eszköznél a használatba vételt megelőzően felmerült költségek elszámolása: T 15. Beruházások K 44. Szállítók (K 58. Saját előállítású eszközök aktivált értéke) 23. oldal

24 f) A lízingbe vett eszköz használatbavétele, üzembe helyezés dokumentuma alapján: T Tárgyi eszközök K 15. Beruházások g) A lízingbe vett eszköz aktivált értéke értékcsökkenési leírás elszámolása a számviteli politikájának megfelelően: T 55. Értékcsökkenési leírás K Tárgyi eszközök h) A fizetett lízingdíj elszámolása: - törlesztő része: T 436. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek K 384. Elszámolási betétszámla - kamat része: T 87. Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések K 384. Elszámolási betétszámla 24. oldal

25 i) A b), a c), a d) pont szerinti előzetesen felszámított általános forgalmi adó pénzügyi rendezésének könyvelése: T 479. Különféle rövid lejáratú kötelezettségek K 384. Elszámolási betétszámla 13/2008. Adózási kérdés-válasz a zárt végű lízingügylet során alkalmazott devizaárfolyammal kapcsolatos egyes áfa-kérdések [az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 10. a) pontjához és 80. -ához] A zárt végű lízingügylet során alkalmazandó devizaárfolyammal kapcsolatban kérdésként merülhet föl, hogy menynyiben lehet kihatással a devizában meghatározott adóalapra a devizaárfolyam utólagos változása, illetve milyen hatást vált ki a felek olyan utólagos megállapodása, amely szerint a korábban forintban meghatározott ellenértéket a jövőre nézve devizában, vagy a devizában meghatározott ellenértéket a jövőre nézve más devizanemben rendezik. Az Áfa törvény 80. (1) bekezdés c) pontja alapján, amennyiben a zárt végű lízingügylet esetén az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, akkor a teljesítéskor érvényes - az adóalany döntése alapján a Magyar Nemzeti Bank, vagy más, belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által jegyzett - árfolyamot kell alkalmazni. Ez a rendelkezés csak abban az esetben releváns, ha a felek a megállapodásukban az ellenértéket, és így a fizetendő adó alapját nem forintban, hanem külföldi fizetőeszközben határozták meg. A kérdéskörrel kapcsolatban arra is figyelemmel kell lenni, hogy a zárt végű lízingügylet teljesítési időpontja az Áfa törvény 10. a) pontjának, 55. (1) bekezdésének, valamint 58. (3) bekezdésének együttes olvasatából következően a termék birtokba adásának napja lesz. A fent idézett rendelkezésekből az alábbiak következnek: - Abban az esetben, ha a felek az ellenértéket, és így ezen keresztül az adó alapját eredetileg forintban határozták meg - akár oly módon, hogy a forintban fizetendő 25. oldal

26 összeget a szerződésben valamely deviza valamely árfolyam értékéhez kötötték -, akkor az a körülmény, hogy utóbb a pénzügyi rendezéskor megegyezésük szerint egyes ún. törlesztő részletek tényleges kifizetése devizában történik, az eredeti teljesítés adatait, ezzel együtt az adó alapját nem befolyásolja, feltéve, hogy az ellenértéknek a szerződésben - forintban - rögzített összege ezáltal nem változik, a lízingbe vevő továbbra is a szerződésben meghatározott forintösszeggel tartozik. Éppen ezért ebben az esetben a teljesítésről kibocsátott számlát utólag korrigálni nem kell. - Amennyiben a felek devizában határozták meg az ügylet ellenértékét, akkor az adó alapjának meghatározásakor a lízingtárgy birtokbaadásának napján érvényes - az Áfa törvény 80. (2) bekezdésében szereplő, az adóalany választásának megfelelő bank által alkalmazott - árfolyamot kell alapul venni. Tekintettel arra, hogy a zárt végű lízingügylet teljesítése az általános forgalmi adó szempontjából a birtokbaadás napján befejezett, azzal lezárul, ezért az ún. törlesztő részletek során alkalmazott árfolyam a teljesítés napján érvényes árfolyammal meghatározott adóalapot és a fizetendő adó összegét nem módosítja. - Abban az esetben, ha az ügylet ellenértékét devizában határozták meg, és később az egyes kifizetések devizaneme az eredetihez képest változik, az előző pontokban kifejtettek az irányadók, feltéve, ebben az esetben is, hogy a módosítással együtt az eredetileg meghatározott ellenérték összege nem változik meg, azaz a lízingbe vevőtől továbbra is az eredetileg megállapodott összeg követelhető. (PM Forgalmi adók, Vám és Jövedéki főosztály 17070/1/ APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály ; AEÉ 2008/13-14.) 14/2009. Adózási kérdés-válasz a lízingügylet meghiúsulása kapcsán felmerülő behajtási és egyéb költségek áfarendszerbeli megítélése - a 2008/71. Adózási kérdés kiegészítése [az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 10. a) pontjához] Amikor egy zárt végű lízingügylet menet közben, a lízingbe vevő nem fizetése okán megszűnik, akkor a szerződés megszüntetése után, a szerződés megszüntetésével, valamint a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy értékesítésével kapcsolatos költségeket a lízingbe adó gyakran megtérítteti a lízingbe vevővel. 26. oldal

27 Ilyen - a köznapi nyelvben behajtási költségként megnevezett - költségek lehetnek pl. - a lízingtárgy későbbi értékesítése érdekében igénybe vett közvetítő díja, - ügyvédi költségek, - egyéb közreműködők költsége. Abban az esetben, ha a szerződés a jövőre nézve megszűnt úgy, hogy a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, akkor valójában a felsorolt költségek az alapügylet (azaz a lízing) járulékai nem lehetnek, hiszen az így megszűnt szerződés okán ezen költségek járulékossá minősítése nem értelmezhető. A felsorolt költségek önállóan sem minősülhetnek, hiszen azok megtérítésekor a lízingbe adó nem nyújt a korábbi lízingbe vevő felé semmilyen (pl. ügyvédi, közvetítői, vagy behajtási) szolgáltatást, hanem arról van szó, a lízingbe adó a lízingbe vevő szerződésszegő magatartása által okozott többletköltséget a károkozóval - azaz a korábbi lízingbe vevővel - megtérítteti. Ezek a költségtérítések kártérítésként áfa körön kívüli tételnek, áfa tárgyi hatályán kívüli pénzátadásnak tekintendők. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 355. (4) bekezdése szerint ugyanis a kártérítés része többek között az okozott kár okán a károsultnál esetlegesen felmerült minden költség megtérítése is; az ilyen költségeket is a kártérítés részeként kell megtérítenie a károkozónak, jelen esetben a korábbi lízingbe vevőnek. A lízing áfarendszerbeli kezelése január 1-jétől címet viselő 2008/71. Adózási kérdés III. 1. pont 3.2. alpont ca) pontjában hivatkozott behajtási költség nem a már megszűnt lízingszerződéseket követő esetleges behajtás költségeit takarja, hanem az olyan behajtási költségeket, amelyek a még fennálló szerződés során - adott esetben a meghiúsulást megelőzően - történő esetleges behajtás eredményeként kerülnek áthárításra a lízingbe vevőre, amely esetben a behajtási költség a lízingügylet adómentes részének adóalapjába épül be. A kifejezetten a lízingszerződés megszűnését követően felmerült, a szerződés megszüntetésével kapcsolatos, illetve azt követő behajtási költségek - élő szerződés a felek között nem lévén - nem lehetnek a lízingügylet járulékai, hanem azok, tekintve, hogy a költségtérítés során a lízingbe adó behajtási szolgáltatást nem nyújt a lízingbe vevő felé, áfa körön kívüli tételként (kártérítésként) kerülhetnek áthárításra. 27. oldal

28 (PM Forgalmi adók, Vám és Jövedéki főosztály 439/ APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály ; AEÉ 2009/3.) 18/2010. Számviteli kérdés Tekinthető-e a pénzügyi lízingbe adott vagyontárgy kivezetett könyv szerinti értéke eladott áruk beszerzési értékének a helyi iparűzési adó vonatkozásában? A évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 78. -ának (5) bekezdése értelmében az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben - általában - változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában. A számviteli törvény 72. -ának (3) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevőnek átadott termék (...) számlázott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét (...) függetlenül a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától. Az előírásokból következik, hogy a számviteli törvény értelmében a lízingbe adáskor a lízing tárgyának a lízingbe adó által a lízingbe vevő részére történő átadását a készletértékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Ezért a lízingbe adó magát a lízingbe adás céljára beszerzett vagyontárgyat is a készletek közé veszi fel nyilvántartásaiba, nem pedig a befektetett eszközök közé (mivel a lízingbe adás mozzanatát áruértékesítésként könyveli, annak tárgyát értékesítési célra beszerzett árunak tekinti). A lízingbe adás céljára beszerzett vagyontárgy nem minősíthető befektetett eszköznek. Tehát a számviteli törvény általános előírásaiból adódóan a lízingbe adónál a pénzügyi lízingbe adott vagyontárgy kivezetett könyv szerinti értéke az eladott áruk beszerzési értékeként könyvelendő. Mivel a pénzügyi lízing pénzügyi szolgáltatás, ezért azt csak pénzügyi intézmény végezheti, így a lízingbe adónak mindenképpen pénzügyi intézménynek kell lennie. A pénzügyi intézmények a rájuk vonatkozó külön kormányrendelet [250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)] előírásai alapján a vásárolt készletek értékesítésekor annak kivezetett könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből ráfordítás kategórián belül a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai között kötelesek elszámolni. Esetükben a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai foglalják magukba többek 28. oldal

29 között a számviteli törvény értelmében vett eladott áruk beszerzési értékét. Ennek megfelelően a hivatkozott Korm. rendelet 5. -a (5) bekezdésének h) pontja is úgy rendelkezik, hogy a lízingbe adott eszköz könyv szerinti értékét a lízingbe adáskor a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai között, a számlázott összeget pedig a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeként kell elszámolni a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelésekkel szemben. Az ismertetett elszámolás a pénzügyi lízing atipikus jellegéből fakad. Bár a pénzügy lízing pénzügyi szolgáltatás, azonban annak számviteli elszámolása egy adásvételi és egy hitelnyújtási mozzanatra tagolható, mivel úgy kezelendő, mint egy halasztott fizetéssel történő eladás ( kereskedelmi hitelben történő értékesítés), ahol a tulajdonjog az utolsó részlet kifizetéséig fenntartott. Önmagában az adásvételi mozzanat nem pénzügyi szolgáltatás, viszont a követelésként kimutatott ellenérték halasztott fizetéssel való rendezése már kölcsönjogviszonyra utal, ezért az ügylet ez utóbbi része kezelendő számvitelileg pénzügyi szolgáltatási elemként a hozzákapcsolódó kamattal együtt. Összefoglalóan: a helyi iparűzési adó alapjának meghatározása tekintetében is fennáll, hogy a pénzügyi lízingbe adott vagyontárgy kivezetett könyv szerinti értékét a - pénzügyi intézménynek minősülő - lízingbe adónál eladott áruk beszerzési értékeként kell figyelembe venni. [2000. évi C. törvény 78. (5), 72. (3), a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. (5) h)] évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 11. számú melléklet az évi CXVII. törvényhez II. Az értékcsökkenési leírás szabályai 2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása j) Tárgyi eszköz, nem anyagi javak december 31-ét követő részletfizetéssel történő vásárlása esetén - amennyiben a szerződés szerint a vevő legkésőbb az utolsó részlet törlesztésével vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik -, a vevő egyéni vállalkozó a tárgyi eszköz, nem anyagi javak beszerzési árának egészére alkalmazhatja az e melléklet szerinti értékcsökkenési leírást, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. Ha az 29. oldal

30 egyéni vállalkozó az előzőek szerinti módon adja el tárgyi eszközét, nem anyagi javait, akkor adóévi bevételként az adott évben e címen kapott törlesztő részlet összegét kell figyelembe vennie. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 7. (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti: f) az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra, zs) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál - ha igénybe kívánja venni a kedvezményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra. 22/A. (1) A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után adókedvezményt vehet igénybe. (2) Az adókedvezmény mértéke a) a december 31-ét követően és december 31-éig megkötött szerződés alapján igénybe vett (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, b) a december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka. (3) Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben - utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie - veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel. (4) Az e alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Az adózó által igénybe vett adókedvezmény összege az állami 30. oldal

31 támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint évi C. törvény a számvitelről 3. (8) E törvény alkalmazásában 13. pénzügyi lízing: a Polgári Törvénykönyv szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet; 23. (1) A mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket - a bérbe vett eszközök kivételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat. (3) Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét is. 42. (5) Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez kapcsolódó kötelezettséget. 50. (1) Követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke. (6) A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz - a lízingbe adó, illetve az eladó által kiállított helyesbítő számlában rögzített - piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe venni. 31. oldal

32 68. (2) A pénzügyi lízinggel kapcsolatos - a 42. (5) bekezdése szerinti - kötelezettség összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. Az ilyen címen felvett kötelezettség összege nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamat összegét. 72. (3) Az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a pénzügyi lízing keretében a lízingbe vevőnek átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét, eladási árát, a termék átadásakor, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 13. (1) Szolgáltatás nyújtása: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése. (2) Az (1) bekezdésben említett ügylet magában foglalja az alábbiakat is: a) vagyoni értékű jogok időleges vagy végleges átengedését; b) kötelezettségvállalást valamely tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, vagy annak végzésétől való tartózkodásra, illetőleg valamely helyzet tűrésére. (3) Nem minősül szolgáltatás nyújtásának, ha a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója a) részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti, vagy b) a teljesítésével keletkezett, követelésként fennálló ellenértéket harmadik félre engedményezi, feltéve, hogy az a) pontban említett esetben az ellenérték megtérítése, a b) pontban említett esetben pedig a követelésként fennálló ellenérték megvásárlása pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik. 56. A fizetendő adót - ha e törvény másként nem rendelkezik - a teljesítéskor kell megállapítani. 57. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés. 32. oldal

33 58. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. (2) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja az egy naptári hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül - időarányos részteljesítésként - teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is, feltéve, hogy a termékértékesítésre a 89. alkalmazandó. (3) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül - időarányos részteljesítésként - teljesítés történik a) a naptári év utolsó napján is, feltéve, hogy az adót a 140. a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti, vagy b) egyéb, a (2) bekezdés és az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig a tizenkettedik hónap utolsó napján is. (4) E nem alkalmazható a termék 10. a) pontja szerinti értékesítésére. 59. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. (2) A jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. 82. (1) Az adó mértéke az adó alapjának 27 százaléka. (2) A 3. számú mellékletben felsorolt termékek esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka. (3) A 3/A. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 18 százaléka. 85. (1) Mentes az adó alól: a) az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása; b) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás és sérült- vagy betegszállítás, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán-egészségügyi ellátás keretében közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít; c) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi - ideértve természetgyógyászatot is oldal

34 tevékenységet végző - ilyen minőségében - teljesít; d) az emberi szövet, vér (ideértve a külön jogszabályban meghatározott labilis vérkészítményeket is), anyatej értékesítése, valamint az előzőekben felsoroltakkal és az emberi szerv adományozásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás; e) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző - ilyen minőségében - teljesít; f) az a szolgáltatásnyújtás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg - és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít; g) az a szolgáltatásnyújtás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg - és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet gyermek- és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít; h) az a szolgáltatásnyújtás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg - és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet bölcsődei ellátás keretében közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít; i) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg -, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet köz- és felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében a közszolgáltató, közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény, egyéb felnőttképzést folytató intézmény vagy - nemzetközi szerződés alapján - belföldön működő külföldi kulturális intézet - ilyen minőségében - teljesít; j) az a szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző - ilyen minőségében - teljesít a köz- és felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében, ideértve az előzőekben felsoroltakhoz kapcsolódó magánóraadást is; k) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés kinyilvánítására, gyakorlására létrehozott jogi személy által személyzet rendelkezésre bocsátása a b), f), g), h) és i) pontokban említett tevékenységek ellátása, illetőleg lelki segély, gondozás céljából; l) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal (alapító okirattal) és nyilvántartott tagsággal rendelkező, alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvő személy, szervezet által a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó 34. oldal

35 termékértékesítés la)amelynek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelező tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységből származó nyereség, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti, és lb)amely a közös érdekeknek megfelelően társadalmi, politikai, munkavállalói vagy munkáltatói, illetőleg egyéb, szakmai érdekeket képviselő vagy azt védő, vallási vagy más lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív és hagyományőrző célokat szolgál; m) az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít ma) természetes személynek, aki azt sportolása, testedzése érdekében veszi igénybe, vagy mb) olyan egyéb személy, szervezet részére, amely azt természetes személy javára történő közvetlen biztosítása érdekében veszi igénybe, kivéve az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást, a sportesemény megtekintését, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását; n) a népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termékek kiállításának, vásárának és bemutatójának szervezése, rendezése és az ahhoz szorosan kapcsolódó, jogszabály által meghatározott minősítés szerint zsűriszámmal ellátott, egyedi vagy meghatározott példányszámban, nem ipari gyártástechnológiával előállított népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termék értékesítése, amelyet közszolgáltató - ilyen minőségében -teljesít; o) a közszolgálati rádiós és televíziós műsorszolgáltatások nyújtása, ide nem értve az annak keretében nyújtott kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat; p) a közös cél elérése érdekében együttműködő közösség (a továbbiakban: együttműködő közösség) által a közös cél elérésére nyújtott szolgáltatás az együttműködő közösség tagjának, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek: pa) az együttműködő közösség tagja nem adóalany, vagy a szolgáltatás igénybevétele során nem adóalanyi minőségében jár el, vagy pb) a szolgáltatás igénybevétele az együttműködő közösség adóalany tagjának kizárólag olyan, az a)-o) pont vagy a 86. (1) bekezdése szerint mentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében történik, amelyhez kapcsolódóan az együttműködő közösség adóalany tagját adólevonási jog egészben vagy részben nem illeti meg, továbbá pc) az ellenérték, amelyet az együttműködő közösség kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben felmerült igazolt költség, valamint 35. oldal

36 pd) az ellenérték göngyölített összege nem haladja meg azt a vagyoni hozzájárulást, amelyet az együttműködő közösség tagjának kell a közös cél elérése érdekében az együttműködő közösségnek rendelkezésre bocsátania. (2) Az egyéb oktatás körébe tartoznak: a) a felnőttképzésből az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás; b) a felnőttképzésről szóló törvény alapján engedélyezett és szervezett, illetőleg egyéb jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás; c) az államilag, illetőleg nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsgáztatás; d) a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése, lebonyolítása. (3) Abban az esetben, ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott valamely tevékenység a) gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy, szervezet az engedély birtokában és annak alapján végezze tevékenységét; b) képesítéshez kötött, és jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - kivételt nem tesz, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy, szervezet javára tevékenykedők között legalább 1 olyan természetes személy legyen, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. (4) E alkalmazásában közszolgáltató: a) a költségvetési szerv az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében; b) a társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, az egyesület, a köztestület, az országos sportági szakszövetség az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében; c) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett egyház - ideértve az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egységét is, ha alapszabálya így rendelkezik - és az egyházak szövetsége az alapszabályban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) 36. oldal

37 megjelölt tevékenysége tekintetében; d) az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében; e) a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében; f) a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerint közhasznúként vagy kiemelkedően közhasznúként nyilvántartásba vett személy, szervezet az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében; g) minden olyan személy, szervezet - az a)-f) pontoktól függetlenül -, aki (amely) biztosított vagy más kedvezményezett részére társadalombiztosítási vagy egyéb - ogszabály alapján - kötelező biztosítási jogviszony keretében végzi tevékenységét; h) minden olyan személy, szervezet - az a) -g) pontoktól függetlenül -, akire (amelyre) a következő feltételek együttesen teljesülnek: ha)alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is rendszeres nyereségszerzésre nem törekszik, nyereség esetleges elérése esetében azt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenysége fenntartására, javítására vagy bővítésére használja fel, hb)vezető tisztségviselői e feladatukat önkéntesen látják el, saját személyes, illetőleg közvetítő személyeken keresztüli anyagi vagy egyéb érdekeltségük sem közvetlenül, sem közvetve nem függ a végzett tevékenység eredményétől, hc)az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenysége keretében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során alkalmazott ár (díj), ha az az árak megállapításáról szóló törvény (a továbbiakban: Ártv.) hatálya alá tartozik, megfelel az Ártv. rendelkezéseinek, egyéb esetekben pedig alacsonyabb a termék, szolgáltatás szokásos piaci áránál. (5) A (4) bekezdés h) pontjában felsorolt feltételek teljesülésétől függetlenül, az a személy, szervezet, akit (amelyet) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezései alapján, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenységét érintően bírósági vagy más hatósági határozat a) megállapította a magatartás törvénybe ütközését, elrendelte a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét [Tpvt a (1) bekezdésének d) és h) pontja, illetőleg 86. -a (2) bekezdésének a) és c) pontja], a határozat jogerőre emelkedésétől az azt követő naptári év végéig, b) elrendelte a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, megtiltotta a törvénybe ütköző magatartás további folytatását, a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írt elő [Tpvt a (1) bekezdésének e)-g) pontjai, illetőleg 86. -a 37. oldal

38 (2) bekezdésének b) és d) pontja], a határozat jogerőre emelkedésétől az azt követő második naptári év végéig, c) a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okozó törvénybe ütköző tevékenysége miatt, kötelezett az ár leszállítására, az áru kijavítására vagy kicserélésére, illetőleg az ár visszafizetésére [Tpvt a], a határozat jogerőre emelkedésétől az azt követő harmadik naptári év végéig nem minősül közszolgáltatónak. Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel 86. (1) Mentes az adó alól: a) a biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatás nyújtása, ideértve a biztosítási alkusz és közvetítő által - ilyen minőségében - teljesített szolgáltatásnyújtást is, továbbá az életbiztosítási és a nem életbiztosítási ág elkülönült művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező, ugyanazon személyek, szervezetek többségi tulajdonában álló felek egymás közötti olyan szolgáltatás nyújtása, amely közvetlenül szükséges az egyik fél biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatásának nyújtásához, és az ellenérték, amelyet a másik fél kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben igazoltan felmerült költség; b) a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése; c) a hitel nyújtásához kapcsolódó vagy egyéb biztosítéki célú kötelezettség vállalása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése; d) a folyó-, betét- és ügyfélszámlával, fizetéssel, átutalással, csekk-, egyéb pénzköveteléssel és pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, kivéve magát a követelés (kinnlevőség) behajtását; e) a magyar és külföldi törvényes fizetőeszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az aranyból, ezüstből vagy más fémből készített érmekollekciót és a bankjegykollekciót, illetőleg ezek darabját, amelyeket szokásosan törvényes fizetőeszközként nem használnak, vagy amelyeknek egyébként numizmatikai értéke van; f) a jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben tulajdonosi (tagsági) jogviszonyt, valamint a hitelezési jogviszonyt megtestesítő vagyoni értékű jog átengedése és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az ilyen jogviszonyt megtestesítő, materializált értékpapír kezelését és őrzését; g) a befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése, valamint a 38. oldal

39 magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés; h) a postai bélyeg névértéken történő értékesítése, amely belföldön postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas, valamint az illetékbélyeg és más, fizetési kötelezettség teljesítésére, hatóság által kibocsátott bélyeg, jegy névértéken történő értékesítése; i) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejátékszolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is; j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év; k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését; l) az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása. (2) Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: a) az olyan bérbeadásra, amely tartalma alapján kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás nyújtásának minősül; b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra; c) az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására; d) a széf bérbeadására (1) Az adólevonási jog akkor keletkezik - ha e törvény másként nem rendelkezik -, amikor az előzetesen felszámított adónak [120. ] megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani. (2) Abban az esetben, ha az adó áthárítására jogalapot teremtő ügyletben a termék értékesítőjére, szolgáltatás nyújtójára a 61. alkalmazandó, az adólevonási jog - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet teljesítésekor keletkezik (1) E törvény egyéb rendelkezéseitől függetlenül adófizetésre kötelezett az, aki (amely) számlán áthárított adót, illetőleg a 83. -ban meghatározott százalékértéket tüntet fel. 39. oldal

40 (2) Az adót a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személy, szervezet fizeti, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlán más tüntette fel jogosulatlanul az (1) bekezdésben említett adatokat (1) A 153/A. (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözet összege legkorábban az Art. -ban meghatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha a) azt a 184. szerinti bevallás benyújtásával egyidejűleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi; továbbá b) az abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja: ba)havi bevallásra kötelezett esetében az forintot, bb)negyedéves bevallásra kötelezett esetében a forintot, bc)éves bevallásra kötelezett esetében az forintot. (2) (4) (5) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontja csak több, egymást követő bevallási időszakban bevallott különbözet előjelhelyes göngyölítésével teljesül, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany legkorábban akkor kérelmezheti az (1) bekezdés a) pontja szerint az érintett bevallási időszakok között előjelhelyesen göngyölített különbözet visszaigénylését, amikor annak abszolút értékben kifejezett összege az adott bevallási időszakban eléri vagy meghaladja az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget. 2008/71. Adózási kérdés A lízing áfa-rendszerbeli kezelése január 1-jétől [az Áfa törvény 10. a) pontjához, 13. -ához, ához, aihoz] I. A lízingről általában Magánjogi szempontból a lízingügylet egy olyan atipikus (sajátos elemekkel rendelkező, a Ptk.-ban nem nevesített), egyes szerződéstípusok elemeit vegyítő szerződés, melynek lényege az eszközalapú finanszírozás mellett az adásvétellel egybekötött vagy egybeköthető bérlet, haszonbérlet. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) - a vonatkozó közösségi jogszabállyal összhangban - nem ismeri és nem használja a lízing fogalmát. A lízingügyletek áfa-rendszerbeli megítélése így attól 40. oldal

41 függően alakul, hogy azok tartalmukban mit valósítanak meg. A lízingügyleteket a gyakorlat két csoportra bontja: operatív és pénzügyi lízingre. Míg a pénzügyi lízing fogalmát egyes jogszabályok definiálják pl. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról rendelkező törvény (továbbiakban: Hpt.), addig az operatív lízing nincs meghatározva egyetlen jogszabályban sem. Így leegyszerűsítve az mondható, hogy az a lízing tekinthető operatív lízingnek, amely nem minősülhet pénzügyi lízingnek. A Hpt. fogalmi meghatározása szerint a pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbevevő viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, a hasznok szedésére jogosulttá válik, viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kitöltött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő, vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését. Tekintettel arra, hogy a gyakorlat a pénzügyi lízing, operatív lízing megbontást alkalmazza, a továbbiakban ebben a megbontásban tekintjük át ezen atipikus szerződéstípusok áfa-beli kezelését. II. A lízingre vonatkozó egyes áfa-szabályok Az Áfa törvény 86. (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján mentes az adó alól a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás (együtt: hitel) 41. oldal

42 nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése, továbbá a hitel nyújtásához kapcsolódó vagy egyéb biztosítéki célú kötelezettség vállalása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése. Ahogy az Áfa törvényhez fűzött indokolásban is szerepel, léteznek olyan komplex ügyletek, melyek során az alapügylet (pl. termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) mellett a teljesítésre kötelezett adóalany még egy önálló hitelnyújtást is végez, hiszen az ilyen konstrukcióban történő beszerzés esetén összességében többet kell fizetni, mintha a termék árát a beszerzéskor azonnal kiegyenlítette volna a vásárló. Ez a többlet egy külön megítélendő hitelnyújtás ellenértéke, feltéve, hogy egyértelműen elkülöníthető egymástól a hitelügylet és az alapügylet. A pénzügyi lízing ügylet, a fentiek szerinti komplex ügylet, ahol az alapügylet mellett megjelenik a hitelügylet is, mivel ez esetben többek között finanszírozás történik. A pénzügyi lízingügylet azon részszolgáltatására tehát, amely a hitel- és pénzkölcsön jogviszonyhoz hasonló, áfa-levonási jog nélküli adómentesség vonatkozik, feltéve, hogy a hitelügylet egyértelműen elkülöníthető az alapügylettől. Egyértelműen elkülöníthetőnek tekinthető az alapügylettől a hitelügylet például abban az esetben, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak: Az alapügylet és a hitelügylet ellenértékéről az ügylet megkötésekor külön-külön megállapodtak. Nem lehet utólag az ellenérteket megosztani az alapügylet és a hitelügylet között. A Hpt. szerinti pénzügyi lízingnek megfelelő ügylet esetén ez a feltétel általában teljesül, hiszen a felek nemcsak meghatározzák az alapügylet ellenértékét (azaz a tőkerészt), valamint az elkülöníthető pénzügyi szolgáltatás ellenértékét (azaz a kamatrészt), hanem azok tekintetében a szerződés megkötésével egyező akarattal meg is állapodnak. A külön-külön történő megállapodásra egy szerződés keretében kerül sor, hiszen a lízingszerződés fogalmából következik, hogy a szerződésben szükséges mindkét ellenértéket rögzíteni. A hitelügyletről történő megállapodásban a kamatlábat is rögzítik. 42. oldal

43 A Hpt. előírásainak megfelelő pénzügyi lízing esetében ez a feltétel is teljesül, mivel a Hpt. előírja, hogy a lízingügyletben kamatrészt is meg kell határozni. A kamatlábrögzítés nem kizárólagosan egy fix kamat kikötésével valósulhat meg, az egyes szerződések tekintetében az is kamatláb-rögzítésnek tekintendő, ha a felek valamely referencia kamatláb alkalmazásában állapodnak meg, hiszen a referencia-kamatláb ismeretében mindenki számára egyértelmű az adott kamatláb. (Elegendő tehát a kamatlábmeghatározás módszerét rögzíteni, ami egyébként eredményezheti magának a kamatösszegnek a változását.) A két ügylet (alap- és hitelügylet) ellenértékét elkülönülten kell elszámolni. A két ügylet ellenértékének elszámolása a pénzügyi lízing során megvalósul, tekintve azt, hogy az alapügylet ellenértéke a tőkerész, a hitelügylet ellenértéke pedig nyilvánvalóan a kamatot (kamatköltségeket) foglalja magában. Ezen tételek számviteli elszámolására a lízingbeadó oldalán elkülönített módon kerül sor. Az előbbiek alapján tehát a pénzügyi lízing egy olyan speciális ügylettípus, amely két - egymással összefüggő - ügyletből tevődik össze, egyrészt egy termékértékesítésből, vagy szolgáltatásnyújtásból, másrészt pedig egy - az Áfa törvény alapján adómentes - hitelnyújtási jogviszonyt megtestesítő szolgáltatásból. III. A pénzügyi lízing egyes típusainak áfa-rendszerbeli kezelése A pénzügyi lízing kezelése áfa szempontjából attól függ, hogy nyílt, vagy zárt végű ügyletről beszélünk. Bár a jogszabályban nincs külön nevesítve sem a zárt, sem a nyílt végű pénzügyi lízing, de ezeket az Áfa törvény továbbra is élesen elkülöníti. Azon ügyletekben, amikor a lízingbevevő tulajdonszerzése már a szerződés megkötésekor biztos (zárt végű lízing), azt termékértékesítésként; ahol pedig a futamidő kezdetén nem biztos a tulajdonszerzés (nyílt végű lízing), azt szolgáltatásnyújtásként kezeli a jogszabály [Áfa törvény 10. a) pont, 13. (1) bekezdés]. Az alábbiakban az egyes konstrukciókra vonatkozó áfa-rendelkezéseket mutatjuk be. 43. oldal

44 III. 1. Zárt végű pénzügyi lízing 1. Termékértékesítés Az Áfa törvény 10. a) pontja alapján termék értékesítésének minősül a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi. A hivatkozott bekezdés ugyan nem használja a pénzügyi lízing fogalmat, de - többek között - a zárt végű lízingre is alkalmazandó, hiszen a zárt végű lízing jellemzője, hogy a futamidő végén, az utolsó törlesztő részlet/lízingdíj megfizetésével a lízingelt eszköz átkerül a lízingbe vevő tulajdonába. 2. Adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja Az Áfa törvény 55. (1) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul. Minden olyan esetben, amikor egy ügylettípus teljesítési időpontjára vonatkozóan az Áfa törvény az aiban nem tartalmaz az általánostól eltérő szabályt, a főszabály, azaz az Áfa törvény 55. (1) bekezdése alkalmazandó. [Megjegyzendő, hogy az Áfa törvény 10. a) pontjára vonatkozóan az 58. alkalmazását az 58. (3) bekezdés kifejezetten kizárja.] Azáltal, hogy a zárt végű lízingügyleteknél az Áfa törvény 10. a) pontja alapján már a birtokbaadás ténye termékértékesítésnek minősül, a birtokbaadás időpontja lesz a teljesítési időpont. A zárt végű pénzügyi lízing esetén a birtokbaadáskor áll be a teljes tőkerész vonatkozásában a lízingbeadó forgalmi adó fizetési kötelezettsége, viszont a későbbiekben a fizetendő lízingdíjakat általános forgalmi adó már nem terheli. A bizonylatolás a fentebbiek szerint egyetlen áfa törvény szerinti számla kibocsátásával történik, a további kifizetések tekintetében nem kell számlát kiállítani. 3. Az adó alapja 44. oldal

45 Az Áfa törvény 65. -a alapján termék értékesítése esetén az adó alapja - főszabályként - az a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, akár harmadik személytől Elszámolási kötelezettséggel átvett összeg Az Áfa törvény 71. (1) bekezdés c) pontja szerint nem számít az adóalapba az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől - mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől - kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván. Ezek gyakorlatilag olyan költségek, amelyeknek viselésére eredetileg is a lízingbevevő köteles, a lízingbeadó pedig a lízingbevevő nevében és javára eljárva kapcsolódott bele az elszámolás folyamatába. Ilyen típusú költségek például a lízingbevevő helyett fizetett regisztrációs adó, a lízingbevevő által kötött biztosítási szerződés alapján a lízingbeadó által fizetett biztosítási díj Járulékos költségek Az adóalap megállapítása során lényeges az Áfa törvény azon szabálya is, amely szerint az adó alapjába beletartoznak azok a járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybe vevőjére, így pl. különösen a közvetítéssel és biztosítással összefüggő költségek [Áfa törvény 70. (1) bekezdés b) pont]. A lízingügylet speciális jogügylet, hiszen egymás mellett történik egy adóköteles (esetenként adómentes) termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás, továbbá egy adólevonásra nem jogosító adómentes hitelezési tartalmú szolgáltatás teljesítése. Éppen ezért kérdéses lehet, hogy egy - a lízingügylethez - járulékosan kapcsolódó költség vajon az alapügylet, vagy pedig az adómentes hitelezési ügylet adóalapjába épül be, azaz melyik áfa-rendszerbeli megítélését osztja. Az elhatárolás az alábbi rendező elvek segítségével lehetséges: Abban az esetben, ha valamely költség egyértelműen a lízing tárgyául szolgáló termékre, szolgáltatásra vonatkozik, ahhoz kapcsolható, akkor az az alap termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be, azaz osztja annak Áfa törvény szerinti adómértékét. 45. oldal

46 Ide tartozik pl. a lízing tárgyát terhelő környezetvédelmi termékdíj, vám, vagyonszerzési illeték, továbbá az üzemanyagkártya költségei, a tárolási díj, az autópálya matrica ellenértéke. Amennyiben a lízingügylet termékértékesítési, szolgáltatásnyújtási része adóköteles, akkor az adóalapba ilyen módon beépülő költséget terhelő előzetesen felszámított adó, amenynyiben az felmerült - a levonási feltételek figyelembe vételével - levonható. Amennyiben a járulékos költség egyértelműen a hitelnyújtási jogviszonyt megtestesítő szolgáltatásrészhez kapcsolható, akkor ez a járulékos költség az adómentes hitelnyújtás adóalapjának részét képezi, így adómentesen hárítható tovább, ilyen költség lehet pl. az értékbecslés, vagy a hitelbírálat ellenértéke. Abban az esetben, ha az adott költségelem előzetesen felszámított adót tartalmazott - figyelembe véve az Áfa törvény ának felvezető szövegét - ez az adóösszeg nem vonható le. Azokban az esetekben, amikor egy járulékos költségről nem dönthető el egyértelműen, hogy a lízingügylet melyik eleméhez kapcsolódik, akkor a következők szerint kell meghatározni, hogy az adott költség az adóköteles vagy az adómentes ügylet adóalapjába építendő-e be: ca) Az olyan közvetlen költségek esetén, amelyeket a lízingbe adó saját nevében és saját javára vesz igénybe - mivel a lízingbe adó fő célja a hitel kihelyezése, ezért az ilyen költségek a hitelügylet megvalósulását, teljesítését szolgálják - ezért ezek az adómentes hitelnyújtás adóalapjába épülnek be, ami egyben azt is jelenti, hogy az esetlegesen ezekhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó nem vonható le. Ilyen költség lehet pl. a behajtási költség a lízingügylet meghiúsulása esetén. Emellett - bár a lízingbeadónál ez nem beszerzett és továbbszámlázott tétel - de felmerülhetnek még az alábbi költségek, melyek szintén az adómentes rész adóalapjába tartoznak: kezelési költség, lezárási díj (előtörlesztés, vagy meghiúsulás esetén), szerződéskötési díj. cb) Azokban az esetekben, ha a járulékos költségnek minősülő mellékszolgáltatást a lízingbe adó a saját nevében, de a lízingbe vevő javára veszi igénybe - tekintve, hogy a lízingbe vevő fő célja nem a hitel igénybe vétel, hanem a lízingelt termék megvásárlása, vagy bérlete - ezért ezekben az esetekben a mellékszolgáltatás az 46. oldal

47 alapügylet adóalapjába épül be, ami okán az ezen költségekhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a levonási feltételek figyelembe vételével levonható, amennyiben az alapügylet adóköteles. A járulékos költségekre megfelelő példa a biztosítási díj, feltéve, hogy az nem elszámolási kötelezettséggel átvett öszszeg (lásd 3.1. pontot). A lízingügylet kapcsán fizetésre kerülő biztosítási díj áfa-rendszerbeli megítélése attól függően alakul, hogy a biztosítási díj fizetésére milyen címen és milyen módon kerül sor. Abban az esetben, ha a biztosítási szerződést a lízingbe vevő köti meg a biztosítóval, azonban az esedékes biztosítási díjakat pénzügyi értelemben a lízingbe adó fizeti meg a biztosító felé, amelyet a lízingbe vevővel természetesen megtéríttet, akkor a biztosítási díj a lízingbe adónál az Áfa törvény 71. (1) bekezdés c) pontja szerinti elszámolási kötelezettséggel beszedett pénzösszeg, amely nem képezi az áfa alapját. Ide tartozik pl. az az eset, amikor a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást a lízingbe adó a lízingbe vevő nevében köti meg a biztosítóval, illetve a lízingbe vevő saját nevében köti meg a biztosítóval, de a lízingbe adó - főként azért, hogy a biztosítási díj megfizetését ellenőrizni tudja - pénzügyileg saját maga fizet a biztosító felé, a kifizetett összeget pedig beszedi a lízingbe vevőtől. Amennyiben a biztosítási szerződést a lízingbe adó köti meg saját nevében a biztosítóval a lízingbe vevő javára, akkor a biztosítási díj az alapügylet, azaz a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be, mert ez esetben a biztosítás egyértelműen a lízingelt termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolható. Így minősül pl. a lízingbe adó által a lízingbe vevő javára megkötött vagyonbiztosítás (például amikor a lízingbevevő azzal bízza meg a lízingbeadót, hogy a lízingtárgyhoz kapcsolódó biztosítást kössön, mint pl. a CASCO). Amennyiben a lízingbe adó a saját nevében, saját javára köt biztosítási szerződést, és az közvetlenül nem a lízing tárgyául szolgáló termékre, szolgáltatásra vonatkozik, akkor a biztosítás a hitelügylethez kapcsolódik, így annak adóalapjába építendő be. Ide tartoznak az olyan biztosítási konstrukciók, amelyet a lízingbeadó nem a lízingbevevő megbízásából kötött meg, pl. a hitel biztosítása miatt kötött biztosítási szerződés. A gyakorlatban előfordulnak olyan esetek, amikor a lízingbe adó a biztosítási szolgáltatását kapcsolt termékként nyújtja, azaz pl. kedvezőbb feltételekkel köti meg a lízingszerződést, ha az ügyfél nála valamilyen a lízingügylethez közvetlenül 47. oldal

48 nem kapcsolódó, önálló biztosítási szerződést köt (pl. szakmai felelősségbiztosítást, életbiztosítást). Ezekben az esetekben azonban a biztosítási szolgáltatás nem kapcsolódik a lízingügylethez, attól elkülönült önálló ügyletként kezelendő, így az adott biztosítási szolgáltatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 4. Ügynöki jutalék Pénzügyi lízing más nevében és javára történő közvetítése esetében felmerül az ügynöki jutalék áfa megítélésének kérdése, hiszen az Áfa törvény 86. (1) bekezdés b) pontja alapján csak a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás (együtt: hitel) nyújtása és közvetítése mentes az adó alól. Abban az esetben, ha a lízingbe adó hitelnyújtási szolgáltatását független ügynök közvetíti, akkor az ügynöki szolgáltatás az Áfa törvény 86. (1) bekezdés b) pontja alapján mint hitelközvetítés, adómentes. Más a helyzet, ha az ügynöki közvetítést az nyújtja, aki egyben a terméket is értékesíti a lízingbe adó felé. Ezekben az esetekben ugyanis az eredeti értékesítő két ügyletet is teljesít, egy termékértékesítést, illetve egy hitelközvetítést. Abban az esetben, ha a hitel közvetítése a termékértékesítéshez kapcsolódik, azaz a közvetítés teljesítési időpontja és a termékértékesítés teljesítési időpontja egymással megegyezik, tehát egy időben történik, akkor az eredeti értékesítőnél a hitelközvetítés a termékértékesítéshez kapcsolódó járulékos költség, így annak adóalapjába tartozik az Áfa törvény 71. (1) bekezdés b) pontja alapján, ugyanakkor - mivel ez esetben a lízingbe adónál a termék adóalapjába tartozó ügynöki jutalék az alapügylethez kapcsolódik - az áfa levonható. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor a lízingbe adó például olyan feltétellel köti meg a hitelközvetítésre irányuló szerződést, hogy az ügynöki jutalék csak abban az esetben jár, ha a lízingszerződés legalább 6 hónapja folyamatosan fennáll, ugyanakkor a 6 hónap elteltével a kihelyezett hitelhez igazodva, pl. havonkénti bontásban fizetik az ügynöki jutalékot. Ilyen esetben az ügynöki szolgáltatás elválik a termékértékesítéstől, hiszen időben is később teljesül, így nem minősülhet annak járulékos költségeként. Ebben az esetben a hitelnyújtás közvetítése önálló szolgáltatásként kezelendő és az Áfa törvény 86. (1) bekezdés b) pontja szerint adómentes. III. 2. Nyílt végű pénzügyi lízing 48. oldal

49 1. Szolgáltatásnyújtás A nyílt végű lízing abban tér el a zárt végűtől, hogy a futamidő végén a lízingelt eszköz nem megy át automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába, de a vevőnek lehetősége van arra, hogy az eszköz tulajdonjogát megszerezze. Ebben az esetben az ügylet elején még nem tudható biztosan, hogy a későbbiekben történik-e tulajdonszerzés, ezért termékértékesítés címén az ilyen típusú ügylet nem adóztatható. Ekkor az Áfa törvény 13. (1) bekezdése alapján szolgáltatásnyújtásnak tekintendő mind az alapügylet, mind pedig az alapügylethez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás. Az Áfa törvény január 1-jétől hatályos szabályai alapján a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan ügylet bérbeadásnak (bérbevételnek) minősül az áfa rendszerében, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek (Áfa törvény pont). A bérleti jogviszony ilyen fogalmi meghatározása szerint a tulajdonjog átszállást nem automatikusan eredményező nyílt végű lízingügylet általános forgalmi adózási szempontból bérbeadásnak tekintendő. 2. Adófizetési kötelezettség keletkezése Az Áfa törvény 58. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó adófizetési kötelezettség keletkezése a fent említett törvényhely tekintetében az egyes részkifizetések esedékességekor áll fenn. Mivel a lízing futamidejének végéig a lízingtárgy vonatkozásában nem történik tulajdonváltozás, ezért az ügylet bérbeadásnak minősül, így a lízingbeadó külön-külön minden lízingdíjról kiállított számlában köteles a lízingdíjat megbontani kamat- és tőkerészre. Nyílt végű lízing esetében a bizonylatolást a lízingdíjak gyakorisága határozza meg, annyi áfa törvény szerinti számla lesz, ahány részletben fizeti meg a lízingbevevő a lízingdíjat. 3. Az adó alapja 49. oldal

50 A fentebb kifejtett alapelvek mentén a nyílt végű lízing is elkülöníthető két szolgáltatásnyújtásra, ti. a bérbeadásra (azaz az alapügyletre), illetve a hitelezési jogviszonyt megtestesítő, adómentes pénzügyi szolgáltatásra. Mivel az alapügylet ellenértéke a nyílt végű pénzügyi lízingnél is a tőkerész, a fizetendő adó alapja az esedékes lízingdíjakban foglalt tőkerész. Az adó alapjába beletartozó egyéb járulékos ügyletek tekintetében a zárt végű pénzügyi lízingnél kifejtettek értelemszerűen alkalmazandók. IV. Az operatív lízing helye az Áfa törvényben Az Áfa törvény szemléletében az operatív lízing (azaz a pénzügyi lízingtől eltérő lízingügylet) bérletnek minősül ( pont), így a pénzügyi lízinggel kapcsolatos fentebbi szabályokat azzal az eltéréssel kell az operatív lízingre vonatkoztatva értelmezni, hogy az operatív lízingnél nincs olyan pénzügyi jellegű ügylet, amely adómentességet élvezne, így az operatív lízing keretében nyújtott szolgáltatás teljes egészében áfa-köteles ügylet, feltéve, hogy a bérbeadás áfa köteles. Az ügyletre vonatkozóan az adófizetési kötelezettség teljesítése a nyílt végű lízinghez hasonló módon állapítható meg. A járulékos szolgáltatások ez esetben a bérlet adóalapjába épülnek be, így a bérlet adójogi megítélése lesz tekintetükben az irányadó. Az operatív lízing/bérlet esetén is felmerülhetnek az operatív lízingbe-, bérbeadónál olyan szolgáltatások és termékértékesítések költségei, melyek viselésére eredetileg is a lízingbe-, bérbevevő köteles, a bérbeadó csakis a bérbevevő nevében és javára eljárva kapcsolódott bele az elszámolás folyamatába. Ezen költségek ellenében kapott elszámolási kötelezettséggel átvett ellenértékek nem számítanak az adó alapjába. (Ilyen típusú költség például a lízingbe-, bérbevevő nevében és javára kötött biztosítás díja.) Ezen kívül léteznek olyan bérbeadó és bérbevevő közötti elszámolások is (mint például a lízingtárgyban keletkezett, biztosító által meg nem térített kár bérbevevő által történő megtérítése), amelyek nem minősülnek az áfa törvény szerinti termékértékesítésnek, vagy szolgáltatásnyújtásnak, ezért az Áfa törvény alkalmazási hatályán kívül esnek. V. A lízingtárgy beszerzéséhez kapcsolódó adólevonási jog Az Áfa törvény 124. (1) bekezdés d) és h) pontjai alapján alapesetben nem vonható 50. oldal

51 le a személygépkocsit, valamint a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó. Ugyanakkor az Áfa törvény 125. (1) bekezdés a) és b) pontjai alapján az adó mégis levonható, ha termék igazoltan továbbértékesítési célt szolgál, lakóingatlan esetén pedig további feltétel, hogy a lakóingatlan továbbértékesítése is adókötelesen történjen. A fentieken túl az Áfa törvény 125. (2) bekezdés b), c) és d) pontja alapján az áfa akkor is levonható, ha az adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja, lakóingatlan esetén itt is feltétel, hogy a bérbeadás adóköteles legyen. Az Áfa törvény a szerint annak igazolása, hogy a személygépkocsi, valamint a lakóingatlan hasznosítása legalább túlnyomó részben adóköteles bérbeadás során történik, olyan elkülönített nyilvántartás alkalmazását igényli az adóalanytól, amely alkalmas az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés - ott meghatározott - feltételeinek egyértelmű, megbízható és folyamatos követfésére. Személygépkocsik zárt végű lízingbe adása esetén, amikor a lízingbevevő tulajdonszerzése biztos - amennyiben az Áfa törvény 125. (1) bekezdés a) pontja értelmében teljesül a továbbértékesítési céllal történő termékbeszerzés -, az adólevonási jog érvényesíthető, vagyis a vételárban felszámított adó (mint tételesen elkülöníthető beszerzés) levonható. A továbbértékesítési cél teljesül, amennyiben a terméket a lízingbeadó igazoltan saját használat, vagy egyéb módon történő hasznosítás nélkül adja zárt végű lízingbe, és az értékesítéskori használati érték legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értéktől (Áfa törvény pont). Az adólevonási jog érvényesítéséhez a továbbértékesítési cél a beszerzett személygépkocsi zárt végű pénzügyi lízingjére vonatkozó szerződéssel igazolható. A személygépkocsik nyílt végű lízingjére, vagy bérbeadására (operatív lízingjére) vonatkozó, adólevonási jog korlátozása alóli kivételekről az Áfa törvény 125. (2) bekezdés b) pontja rendelkezik. Ezen szakasz értelmében a személygépkocsira előzetesen felszámított adó a lízingbeadó által abban az esetben vonható le, ha azt az adóalany igazoltan egészben vagy túlnyomó részben, úgy hasznosítja, hogy bérbe adja. A 125. alkalmazásában túlnyomó rész alatt az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés feltételeinek - egy ésszerűen megállapított időtartam átlagában - legalább 90 százalékos teljesülése értendő. Ezen feltétel teljesülése fennáll, amennyiben a nyílt végű lízingbe vagy bérbe adott személygépkocsit a lízingbeadó 51. oldal

52 annak az időszaknak, amíg a személygépkocsi a tulajdonában van, legalább 90 százalékáig terjedő időtartamra bérbe adja, illetve a bérbeadáson kívül az adott időtartamban igazoltan 10 százalékot meghaladóan saját használatra, vagy egyéb módon nem hasznosítja. Az említett százalékérték teljesülésének vizsgálatához az ésszerűen megállapított időtartam meghatározásakor nem kell figyelembe venni azt az időszakot, vagy időszakokat, amely időszak tekintetében az adóalany nem rendelkezik az eszközre vonatkozó bérleti, vagy lízingszerződéssel, de a személygépkocsit (például üzemképtelenség, szervizelés vagy egyéb okból) igazoltan nem hasznosítja, vagy használja. (Ez vonatkozik arra is, amikor a lízingszerződés meghiúsulása miatt a lízingbeadó a személygépkocsit visszavette, de saját célra nem hasznosítja.) Mivel a személygépkocsi beszerzésekor előre nem igazolható, hogy a lízingbeadó a teljes időtartamra vonatkozóan biztosan teljesíti az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés feltételét, ezért a feltétel valószínű teljesülése igazolható az eszközre vonatkozó, érvényes bérleti szerződéssel, vagy annak igazolásával, hogy az adóalany az eszközt nem hasznosítja. A személygépkocsi hasznosítása módjának, mértékének igazolására útnyilvántartás, fuvarlevél szerinti kilométerfutás, vagy más nyilvántartás szolgálhat. Amennyiben a személygépkocsik nyílt végű lízingbe adása esetén az eszköz a lízing időtartama alatt végig a lízingbeadó tulajdonában, de a lízingbevevő birtokában van, úgy ebben az esetben nem szükséges a bérbeadás 90 százalékos teljesülésének vizsgálata, mivel teljesül az a feltétel, hogy az eszközt egészben (100 százalékos teljesülésig) bérbe adják. Természetesen az, hogy a lízing esetén alapvetőnek lehet tekinteni a 90 százalékos teljesülési arányt, nem jelenti azt, hogy ennek igazolása a lízingbe adótól nem követelhető; azaz a lízingbeadónak folyamatosan és minden lízingtárgyra kiterjedően olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely alkalmas az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés feltételeinek egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére. A korlátozás alóli kivételekre vonatkozó feltételek alapján lakóingatlanok beszerzésekor átterhelt adó csak abban az esetben vonható le, ha a beszerzés adóköteles továbbértékesítési célt szolgált, vagy az ingatlant az adóalany egészben vagy túlnyomórészt adókötelesen bérbe adja. A szabályozás értelmében a lízingbeadó által levonható az adó, amennyiben a lakóingatlant azért szerzi be, hogy azt zárt végű lízing keretében - az Áfa törvény szerinti továbbértékesítési cél teljesülésével - értékesítse, illetve nyílt végű lízingbe vagy bérbe adja - az egészben, vagy túlnyomó részbeni bérbeadás feltételének teljesülésével - feltéve, hogy mindegyik esetben a lakóingatlan adókötelesen értékesül, vagy adókötelesen kerül 52. oldal

53 bérbeadásra. (Ezen rendelkezés nagyban hasonlít a személygépkocsi lízingjére vonatkozó - fentebb ismertetett - szabályokéhoz.) Tekintettel arra, hogy a pénzügyi lízing esetében léteznek tételesen el nem különíthető költségek (pl. közüzemi költségek, adminisztratív költségek), amelyek az adóköteles és az adómentes tevékenység érdekét is szolgálják, és nem köthető közvetlenül egyik típusú résztevékenységhez sem, így ezen költségek adólevonására az Áfa törvény - előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó ának rendelkezései vonatkoznak. (PM Forgalmi adók, vám és jövedéki főosztály 4502/ APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály ) A korlátozás alóli kivételekre vonatkozó feltételek alapján lakóingatlanok beszerzésekor átterhelt adó) évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 3. (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában: c) pénzügyi lízing, 6. (1) E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában 89. pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését; 53. oldal

54 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről LIX. Fejezet A pénzügyi lízingszerződés 6:409. [Pénzügyi lízingszerződés] Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét. 6:410. [Nyilvántartásba-vételi kötelezettség] (1) Ha a lízingtárgy ingatlan, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni. Ha a lízingszerződés megkötésekor a dolog a lízingbeadó tulajdonában van, a bejegyzésre a birtokátruházásig kell, hogy sor kerüljön. (2) Ha a lízingtárgy ingó dolog vagy jog, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Ha az ingó dolog tulajdonjogát vagy a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, és jogszabály a dolog vagy jog elzálogosítását a lajstromba való bejegyzéshez köti, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a megfelelő lajstromba bejegyeztetni. Nyilvántartásba vétel hiányában a lízingbevevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző harmadik személy a) átruházással megszerzi az ingó dolog tulajdonjogát, illetve a jogot; és b) a lízingbevevő rendelkezési joga hiányában is megszerzi a lízingbevevő által az ingó dolgon, illetve a jogon javára alapított zálogjogot. 6:411. [Szavatossági igények] (1) A lízingbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a lízingtárgyon olyan joga, amely a lízingbevevőt a használatban korlátozza vagy a lízingtárgy használatát megakadályozza. Erre a kötelezettségre a jogszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lízingbevevő elállás helyett a szerződést felmondhatja. 54. oldal

55 (2) A lízingtárgy hibája miatt a lízingbeadót kellékszavatosság akkor terheli, ha közreműködött a lízingtárgy kiválasztásában, vagy a lízingtárgy megszerzésére irányuló szerződésből fakadó szavatossági jogairól a lízingbevevő hozzájárulása nélkül lemondott. Ebben az esetben a kellékszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lízingbevevőt az elállás helyett a felmondás joga illeti meg és a lízingbevevő a lízingtárgy kicserélését nem követelheti. (3) A (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével a lízingtárgy hibája esetén a kellékszavatosság kötelezettjével szemben a) a kijavításra és a kicserélésre irányuló igényt a lízingbevevő a lízingbeadó képviselőjeként köteles érvényesíteni; b) az árleszállításra és az elállásra vonatkozó igényt a lízingbeadó köteles érvényesíteni. (4) A lízingbevevő köteles értesíteni a lízingbeadót, ha a kellékszavatosság kötelezettje a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettségnek nem tesz eleget, vagy ha a hiba miatt árleszállításnak vagy elállásnak van helye. 6:412. [Hasznok, terhek, költségek, kárveszély. Használat] (1) A lízingbevevő a szerződés megkötésétől, dolog esetén a birtokátruházástól szedi a lízingtárgy hasznait, viseli a lízingtárggyal járó terheket, költségeket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. (2) A lízingtárgy használatára és átruházására a bérleti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. 6:413. [A használat és a jogszerzés átengedése harmadik személynek] (1) A lízingbevevő a lízingtárgy használatának átengedésére a lízingbeadó hozzájárulásával jogosult. (2) Ha a lízingbevevő a lízingtárgyat a lízingbeadó engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért úgy felel, mintha a lízingtárgyat maga használta volna. (3) Ha a lízingbevevő a lízingtárgyat a lízingbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelős azért a kárért is, amely e nélkül nem következett volna be. (4) Ha a lízingbevevő jogosult a lízingbe vett dolog tulajdonjogának vagy jognak a megszerzésére, e jogát a lízingbeadó hozzájárulása nélkül jogosult harmadik személyre átruházni. 6:414. [Lízingdíj] (1) A lízingbevevő a díjat a szerződésben meghatározott időszakonként előre 55. oldal

56 köteles megfizetni. (2) Arra az időre, amely alatt a lízingbevevő a lízingtárgyat a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja, lízingdíj nem jár. 6:415. [A szerződés felmondása] (1) A lízingbeadó jogosult a szerződést felmondani, ha a lízingbevevő a) a fizetőképességére vonatkozó vizsgálatot akadályozza; b) vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti kötelezettségének a teljesítését; c) a lízingbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot; d) szavatossági jogainak érvényesítésére irányuló kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget; e) az őt terhelő lízingdíj, költség vagy teher megfizetését elmulasztotta, és a lízingbeadó a lízingbevevőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a lízingbevevő e határidő elteltéig sem fizetett. (2) Ha a lízingszerződést a lízingbeadó felmondja, a lízingbeadó köteles a lízingbevevővel a zálogjog érvényesítésére vonatkozó szabályok szerint elszámolni. (3) A lízingbevevő jogosult a szerződést felmondani, ha a lízingbeadó szavatossági elállási jogának érvényesítésére vonatkozó kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget. 24/2000. Számviteli kérdés Az elmúlt években többször, több helyen jelent meg az operatív lízinggel, a pénzügyi lízinggel és részletre történő vásárlással kapcsolatos értelmezés. Az egységes értelmezés és alkalmazás érdekében - a jelenleg hatályos előírásoknak megfelelően - összefoglalóan közöljük a három gazdasági művelet elszámolását. A három gazdasági esemény tartalmának megértése érdekében röviden összefoglaljuk a számviteli elszámoláshoz kapcsolódó fogalmakat és az események elszámolását. Az operatív (üzleti) lízing: a dolog átadása olyan szerződés alapján, amely szerint a lízingbe adó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbe vevő használatába, birtokába adja, azzal, hogy a lízingbe vevő a lízing időtartama alatt viseli a lízingelt eszközzel kapcsolatos költségeket, a lízing időtartamának lejáratát követően pedig a lízingelt eszközt köteles 56. oldal

57 visszaszolgáltatni a lízingbe adónak. A lízing időtartama alatt a lízingbe adó mutatja ki könyveiben az eszközt. A lízingbe vevő a lízing lejártát követően a lízingelt eszközt visszaszolgáltatja a lízingbe adónak. Az operatív (üzleti) lízing számviteli elszámolási szabályai a bérleti szerződés alapján bérelt eszközök elszámolásához hasonlítanak. A pénzügyi lízing dolog átadása olyan szerződés alapján, amely szerint a lízingbe adó a tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbe vevő használatába, birtokába adja, azzal, hogy a lízingbe vevő a lízing időtartama alatt viseli a lízingelt eszközzel kapcsolatos költségeket és valamennyi kockázatot. A szerződés ideje alatt a lízingbe vevő jogosult a hasznok szedésére, a szerződés időtartamának, lejáratának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbe vevő, vagy az általa megjelölt - a maradványérték megfizetésével vagy anélkül - megszerzi (vagy megszerezheti), illetve a lízingbe vevőt elővételi jog illeti meg. Ha a lízingbe vevő nem él e jogával, akkor a lízing tárgya visszakerül a lízingbe adó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét, valamint a kamatrészét és a törlesztések ütemezését. Pénzügyi lízing esetén a lízingbe vett eszközt a lízingbe vevőnek kell eszközei között kimutatnia. A részletre történő vásárlás (jogszabályi meghatározás alapján): a felek megállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják (részletvétel). A részletre történő vásárlás tehát az adásvétel speciális fajtája, amely során a vevő részletfizetési kedvezményt kap, a megvásárolt dolgot átveheti, a megszerzett eszköznek a vevő a tulajdonosa, bár ezen tulajdonjog átszállását az utolsó részlet megfizetéséhez köthetik. Az operatív (üzleti) lízing elszámolása T K 341 vagy 3521 A számlázott lízingdíj, az előzetesen felszámított áfa és a kamat kiegyenlítése.(valamennyi esedékes lízingdíjat így kell elszámolni.) T 7 - K 599 A kiadás elszámolása a megfelelő szakfeladat számlára. A lízingszerződés lejártakor, az utolsó lízingdíj kiegyenlítését követően, az eszközt 57. oldal

58 visszaszolgáltatta a lízingbe vevő költségvetési szerv. Ezután a lízingbe adó külön szerződés alapján az adásvétel általános szabályai szerint értékesítette ugyanezen intézménynek a lízing tárgyát képező eszközt. (A lízingbe adó az eszközt bárkinek értékesíthette volna.) Az értékesítésről kiállított számla alapján az elszámolás attól függ, hogy a költségvetési szerv az eszközt egy éven túl kívánja-e még használni, vagy az már éven belül elhasználódik, illetve, hogy mekkora a számlázott összeg. Ha a beszerzési ár Ft alatt van, és az eszközt még egy éven túl használja az intézmény, akkor azt kisértékű, éven belül amortizálható eszköznek lehet minősíteni. T 123, 133,143 és K 351 vagy 3521 A tárgyieszköz-beszerzés elszámolása, ha az eszközt még egy éven túl használja az intézmény és az érték a Ft-ot meghaladja. T 7 - K 129, 139, 149, 189 A kiadás elszámolása a megfelelő szakfeladat számlán. T 121,131, K 412 Az eszköz aktiválása és a tőkeváltozás elszámolása. T 5472 vagy5492 és K 341 vagy 3521 A beszerzés elszámolása, ha az eszközt kisértékű tárgyi eszköznek vagy éven belül elhasználódó eszköznek minősítették. A pénzügyi lízing elszámolása A költségvetési szerv a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket a lízingbe adó (helyette az eladó) által számlázott - levonható áfa nélküli - ellenértéken veszi állományba (folyamatban levő beruházásként, vagy a megfelelő eszközcsoportban) a 438. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek számlával szemben. Az aktiválható értéket növelik az üzembe helyezésig felmerült, a beszerzési értékbe tartozó költségek. Nem lehet azonban figyelembe venni a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamatot, mert a lízing futamideje alatt fizetendő kamat nem része a birtokba adáskori piaci értéknek. Az így aktivált érték után az értékcsökkenést a lízingbe vevő költségvetési szerv számolja el. 58. oldal

59 A pénzügyi lízing esetében az előzetesen felszámított áfa elszámolása attól függ, hogy a lízingszerződésben mi a lízing tárgya, illetve a lízingtárgy tulajdonváltozása rögzített-e vagy sem. - Amennyiben a lízingszerződésben a lízingbe vevő biztos tulajdonszerzése rögzített, és a lízingtárgy birtokba vehető dolog, akkor az adókötelezettség egyszerre keletkezik a lízingbe adó által számlázott összegben. - Amennyiben a lízing tárgya vagyonértékű jog, vagy a lízing futamidejének a végéig a lízingtárgy tulajdonváltozása nem rögzített, akkor az adókötelezettség nem egyszerre keletkezik, vagyis az előzetesen felszámított áfát - a lízingbe adó által számlázott összegben - a mindenkor esedékes lízingdíjjal egyidejűleg kell megfizetni. A példa szerinti költségvetési szerv adóköteles tevékenysége ellátása érdekében lízingel eszközt. A lízingszerződés alapján átvett eszköz beszerzési ára 8000 E Ft + 25% felszámított áfa, illetve külön számlázott kamat. A szerződés szerint a lízingdíj 400 E Ft, kamat 50 E Ft. T 123, 133, K 341 vagy 3521 A pénzügyi lízingdíj első részletének kiegyenlítése a számlázott összegben (pl.: 400 E Ft). T K 341 vagy 3521 A teljes vételárra eső - számlázott - előzetesen felszámított áfa elszámolása, ha a lízingbe vevő tulajdonszerzése rögzített (pl.: 2000 E Ft). T K 341 vagy 3521 Előzetesen felszámított áfa elszámolása, ha a tulajdonszerzés nem rögzített, a könyvelendő összeg a számlázott lízingdíjhoz kapcsolódóan (100 E Ft). T K 341 vagy 3521 A kamat elszámolása (pl.: 50 E Ft). T 7 - K 129, 139, 149, 189, 599 A kiadás elszámolása a megfelelő szakfeladat számlán. T 121, 131, 141, 127, 137, K 4382 A pénzügyi lízing keretében átvett eszköz teljes beszerzési árának állományba vétele (pl.: 8000 E Ft, amely nem tartalmazhatja a levonható áfa és a kamat összegét). T K 412 Az első részletnek megfelelő összegű kötelezettségcsökkentés és a 59. oldal

60 tőkeváltozás elszámolása (pl.: 400 E Ft). A következő lízingdíjak megfizetésekor konyvelendő tételek: 1., 3., 4., 5. és 7. tételek. A részletre történő vásárlás elszámolása A részletre vétel számviteli elszámolására az adásvétel általános szabályait kell alkalmazni. A hatályos jogszabályi előírások - áfatörvény 6. (2) bekezdés a) pontja - szerint a birtokba adás vagy a tulajdonba adás napján keletkezik az áfakötelezettség attól függően, hogy melyik időpont a korábbi. T 123, 133, 143 és K 341 vagy 3521 Az első részlet és a teljes vételárra számlázott áfa kiegyenlítésének elszámolása. T K 341 vagy 3521 A külön számlázott kamat kiegyenlítésének elszámolása. T 7 - K 129, 139, 149, 189 A kiadás elszámolása a megfelelő szakfeladat számlán. T 121, 131, 141 vagy 127, 137, K 412 Az eszköz állományba vételea teljes beszerzési árnak megfelelő összegben. A következő törlesztőrészletek megfizetésekor, ahhoz, hogy az aktivált érték ne jelenjen meg többszörösen, a könyveléssel egyidejűleg - kézi feladással, vegyes naplón - könyvelendő tétel: T K 121, 131, 141 a törlesztőrészletnek megfelelő összegben. [1991.évi XVIII. törvény, 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet] 38/2002. Adózói kérdés-válasz pénzügyi lízing útján beszerzett tárgyi eszközök esetében a kisvállalkozói kedvezmény alapja a számla szerinti teljes beszerzési ár [Szja tv. 49/B. (12) bekezdés] A személyi jövedelemadó törvény rendelkezése szerint [49/B. (12) bekezdés] kisvállalkozói kedvezmény alapja a beruházási költség. Beruházási költségnek a tv. értelmező rendelkezése szerint az a költségként elismert kiadás minősül, amelynek összege a beszerzési ár. Beszerzési árnak a számla szerinti ár, saját előállítás esetén pedig az anyagköltség és a mások által végzett munka számlával/számlákkal 60. oldal

61 igazolt összege minősül. Általános esetben a beruházási költségek között az üzembe helyezés időpontjáig - a Szja tv. 5. számú melléklete szerint - csak a ténylegesen kifizetett összeget lehet kimutatni. Így a kisvállalkozói kedvezmény alapja a számla szerinti beszerzési ár lehet. Pénzügyi lízing (részletre történő vásárlás) esetén, a kisvállalkozói kedvezmény összegének megállapításánál szintén a teljes számla szerinti beszerzési ár vehető figyelembe még akkor is, ha a számla csak egy későbbi időpontban kerül kiegyenlítésre. Ezt az álláspontot támasztja alá a Szja tv. 11. számú mellékletének II/2 j) pontja is, ugyanis az idevágó rendelkezés szerint az értékcsökkenési leírás alapja a teljes beszerzési ár, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A kedvezményt a számla értéke és a kiállítás időpontja alapján lehet érvényesíteni. Mivel beruházási költségnek csak a költségként elismert kiadást lehet tekinteni, ez azt is jelenti, hogy személygépkocsi-vásárlás esetében nem csak az értékcsökkenési leírás, hanem a kisvállalkozói kedvezmény alapjául is legfeljebb 6 millió forintot lehet figyelembe venni, amennyiben a tényleges bekerülési érték ennél több volt. (PM Jövedelemadók főosztálya 1764/ APEH Adónemek főosztálya /2002.; AEÉ 2002/6.) 55/2005. Számviteli kérdés Aktiválható-e a pénzügyi lízingnél a lízingdíj kamatrésze? A számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) ának (3), 42. -ának (5), 68. -ának (2) bekezdése tartalmazza a lízingbe vevő számára a pénzügyi lízingre vonatkozó előírásokat. A lízingbe vevő - mivel neki a pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbe adó átenged lényegében minden, az eszközzel kapcsolatos kockázatot és hasznot - állományba veszi az eszközt, és hosszú lejáratú kötelezettségként kimutatja a lízingbe adó által meghitelezett vételárat. A mérlegben kimutatott kötelezettség kamatot nem tartalmazhat. A számviteli törvény 47. -a (4) bekezdésének ad) alpontja szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után, az eszköz üzembe 61. oldal

62 helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat. E rendelkezés a pénzügyi lízingbe vett eszközre is alkalmazható, illetve alkalmazandó, ha annak üzembe helyezése, használatbavétele későbbi a lízingbe adótól történt átvétel időpontjánál, és kamatot kell fizetni az átvétel és az üzembe helyezés időpontja közötti időtartamra. Ilyenre példa, ha egy szerszámgép üzembe helyezésének feltétele az, hogy azt megfelelő teherbírású alapra helyezve rögzítsék, de az alapozási munka nem készült még el, a tőketörlesztésből és kamatfizetésből álló lízingdíj esedékes összegét viszont a lízingbe vevő már megfizette (meg kell fizetnie). Az üzembe helyezést, a használatbavételt követő időtartamra vonatkozó fizetett (fizetendő) kamatot azonban már nem szabad az eszköz bekerülési értékét növelő tételként érvényesíteni (a pénzügyi műveletek ráfordításai között a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások tételben kell azt az eredménykimutatásban szerepeltetni). [2000. évi C. törvény 47. (4) ad)] 58/2006. Számviteli kérdés Része-e a pénzügyi lízing keretében lízingelt személygépjármű bekerülési értékének a le nem vonható általános forgalmi adó? Ha a kérdéses ügylet megfelel a számvitelről szóló évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény), valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvényben a pénzügyi lízinggel szemben támasztott követelményeknek, akkor az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény szempontjából a pénzügyi lízinghez kapcsolódó általános forgalmi adót jellemzően kétféle konstrukcióban lehet elszámolni, feltéve, hogy az eszközátadásról a lízingbe adó gondoskodik és a számlát is ő állítja ki a lízingbe vevő felé. Zárt végű pénzügyi lízingnél (amikor a szerződés szerint a lízingbe vevő a futamidő végén a lízingelt eszköz felett biztosan tulajdonjogot szerez, amely ügyletet ekkor az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény termékértékesítésnek tekint, így a lízingbe adott termék utáni teljes áfaösszeg szerepel a számlán) a lízingelt eszköz üzembe helyezéséig felmerült, egy összegben számlázott, le nem vonható általános forgalmi adót a lízingelt eszköz bekerülési értékében kell figyelembe venni a lízingbe vevőnél a számviteli törvény 47. -a (2) bekezdésének b) pontja alapján. Nyílt végű pénzügyi lízingnél (amikor a szerződés szerint a lízingbe vevő 62. oldal

63 tulajdonszerzése a lízingelt eszköz felett a futamidő végén nem biztos, hogy bekövetkezik, amely ügyletet ekkor az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény szolgáltatásnyújtásnak tekint, így a lízingbe adott termék lízingdíjai utáni áfaösszegek az egyes - szolgáltatásnyújtásról szóló - számlákban szerepelnek) az aktuális lízingdíjról kiállított számlában szereplő, le nem vonható áfaösszeget az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a számviteli törvény ának (1) bekezdése, illetve a 81. -a (2) bekezdésének e) pontja alapján. [2000. évi C. törvény 47. (2) b) pont, 81. (2) e)] 65/2010. Számviteli kérdés Könyvvizsgálói munkám során többször találkozom olyan, a korábbi években kötött svájci frankban és euróalapon, forintban meghatározott pénzügyi lízingszerződésekkel, ahol a lízingbe adó társaságok a lízingdíj törlesztésekor az ügyfelet havonta úgy terhelik meg, hogy a fizetendő lízingdíj a következő elemekből tevődik össze: tőke, a tőke árfolyam-különbözete, kamat és kamat árfolyamkülönbözete. A kamatnak lehet-e árfolyam-különbözete és ezt árfolyam-különbözetként kell A lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett eszközhöz kapcsolódóan birtokba adáskor kimutatott kötelezettség az eszközhöz tartozó tőketartozást mutathatja [2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 42. -ának (5) bekezdése]. Ebből következően az eszköz birtokba adásakor (állományba vételekor) a szerződés futamideje alatt fizetendő kamatot kötelezettségként nem lehet állományba venni. A szerződés szerint havonta fizetendő kamatot kell a szerződés szerinti esedékességkor kötelezettségként kimutatni. Mivel a kérdésben említett szerződés deviza- (svájci frank, euró-) alapú forintos szerződés, a szerződések szerint általában a kamatot - a szerződés szerinti napra vonatkozó - árfolyamon kell a lízingbe vevőnek fizetnie. Így a szerződés alapján utólag kiterhelt kamat árfolyam-különbözet tartalmában nem árfolyamkülönbözet, hanem a szerződés szerint fizetendő kamat része. Ezért a kiterhelt kamathoz kapcsolódó árfolyam-különbözetet is a számviteli törvény 85. -a (2) bekezdésének a) pontja alapján kamatráfordításként kell elszámolni. Ilyen típusú szerződés alapján árfolyam-különbözetként a tőketartozás 63. oldal

64 törlesztéséhez kapcsolódó árfolyam-különbözet számolható el a pénzügyi műveletek egyéb bevételei és ráfordításai között [számviteli törvény 84. -a (7) bekezdésének f) pontja és 85. -a (3) bekezdésének f) pontja]. [2000. évi C. törvény 42. (5), 85. (2) a)] 68/2005 Adózói kérdés-válasz a fejlesztési tartalék felhasználása pénzügyi lízing keretében megvalósított beruházás esetén [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 7. (1) bekezdés f) pont, 7. (15) bekezdés, 29/G. (3) bekezdés] A Tao. tv. 7. (1) bekezdés f) pontja alapján képzett, a kedvezmény alapjául szolgáló fejlesztési tartalék feloldását akkor támogatja a törvény, ha annak célja beruházás. Beruházásnak minősül a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. (4) bekezdés 7. pontja szerinti meghatározás figyelembevételével a tárgyi eszköz beszerzése függetlenül attól, hogy pénzügyi lízing keretében, a lízingbe adó által beszerzett lízingbe vett tárgyi eszközről van szó. A Sztv. 23. (3) bekezdése szerint az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások felújítások értékét is. A beruházási célnak megfelelés mellett is figyelemmel kell lenni a Tao. tv. 7. (15) bekezdésének azon előírására, mely szerint nem lehet a fejlesztési tartalékot felhasználni többek között - az olyan beruházásra, amelynek bekerülési értéke alapján nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, vagyis az Sztv. 52. (6) bekezdésében rögzített esetekben. E tiltó rendelkezést a hivatkozott törvényhely január 1-jétől tartalmazza, azzal, hogy azt az adózó először a december 31-én hatályos rendelkezések szerint készített bevallásában elszámolt fejlesztési tartalék összegére kell alkalmaznia Tao. tv. 29/G. (3) bekezdés. A leírtak alapján a lízingbe vevő a beruházásként elszámolt összeget a fejlesztési tartalékból a lekötése adóévét követő négy adóévben adózási következmények nélkül feloldhatja, a évi tartalékképzés terhére feltétel nélkül, azonban a évi e címen képzett összegből csak akkor, ha a pénzügyi lízing keretében 64. oldal

65 átvett eszköz nem tartozik a Sztv. 52. (6) bekezdése alá és az ingatlan után terv szerinti értékcsökkenés elszámolható (amely értékcsökkenésre egyébként a Tao. tv. 1. számú mellékletének 12. pontjában foglaltak az irányadók).(pm Jövedelemadók főosztálya /2005., APEH Adójogi főosztály /2005; AEÉ 2005/10.) 69/2007. Számviteli kérdés A kft. olyan lízingszerződést kötött egy tehergépkocsira, amely szerint a használati idő végén maradványértéken megvásárolhatja az eszközt. Hogyan kell az üzembe helyezést elszámolni, illetve mi a teendő, ha a futamidő végén a kft. nem él elővásárlási jogával? 65. oldal

66 A számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. -a (8) bekezdésének 13. pontja szerint az eszköz beszerzése pénzügyi lízingnek minősül, így a tehergépkocsit a kft.-nek a számviteli törvény 23. -a (3) bekezdésének előírása szerint az eszközök között ki kell mutatnia [amennyiben egy éven túl szolgálja az eszköz a vállalkozási tevékenységet, akkor a számviteli törvény 26. -ának (1) bekezdése szerint a tárgyi eszközök között kell kimutatni] az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben [számviteli törvény 42. -ának (5) bekezdése]. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása a számviteli törvény 52. -a (1)-(2) bekezdésének előírása alapján történik. Ha a használati idő végén a kft. a maradványérték megfizetésével tulajdonjogot szerez az eszközön, a lízingbe adó által számlázott maradványértéket a futamidő végén rá kell aktiválni a tárgyi eszköz bruttó értékére. Ha a lízingfutamidő végén nem él a kft. a tulajdonjog megszerzésével, akkor a lízingbe adó visszaveszi az eszközt a visszavétel időpontja szerinti piaci értéken, legfeljebb az eszköz eredeti eladási árán, amelyről helyesbítő számlát kell kiállítania [számviteli törvény 50. -ának (6) bekezdése, 73. -a (2) bekezdésének d) pontja]. A kft.-nél a helyesbítő számla alapján kerül kivezetésre az eszköz úgy, hogy a helyesbítő számla összegét a tárgyi eszköz bruttó értékét módosító tételként kell elszámolni a kötelezettségekkel szemben. Ezek után a tárgyi eszköz értékcsökkenését át kell vezetni a tárgyi eszköz bruttó értéke számlára. Ha a bruttó érték számlaegyenlege az átvezetés után tartozik egyenlegű, akkor az egyenleget terven felüli értékcsökkenésként, ha követel egyenlegű, akkor terv szerinti értékcsökkenést csökkentő tételként indokolt elszámolni. [2000. évi C. törvény 3. (8) 13. pontja] 75/2002. Számviteli kérdés A kft. - ingatlanra - pénzügyi lízingszerződést kötött. A szerződés lejártakor a kft. vagy az általa kijelölt harmadik személy az ingatlant Ft-os maradványértéken megvásárolhatja. A kft. az ingatlan megvásárlására harmadik személyt jelöl ki. Hogyan kell ezen gazdasági eseménysort elszámolni? Amennyiben a lízingfutamidő végén a kft. harmadik személyt jelöl ki a lízingtárgy tulajdonjogának megszerzésére, a számviteli elszámolás a következő: a számvitelről szóló, módosított évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 73. -a 66. oldal

67 (2) bekezdésének d) pontja alapján a lízingbeadó társaságnak helyesbítő számla kiállításával kell a lízingtárgyat visszavenni. A lízingtársaság ezek után - a tulajdonjog megszerzésére kijelölt harmadik személynek - a lízingtárgyat, mint eszközértékesítést leszámlázza (azaz az eszközértékesítést nem a lízingbevevő számolja el). A számviteli törvény hivatkozott előírása alapján a helyesbítő számlában az eszközt a visszavételkori piaci értéken, legfeljebb az eredeti eladási áron kell visszavenni. A számviteli törvény előírásával így ellentétes, ha az eszközt tízezer forintos értéken veszi vissza és értékesíti a lízingtársaság (nem valószínű, hogy az ingatlan visszavételkori piaci értéke ennyi). A helyesbítő számla alapján a lízingbevevőnél ki kell vezetni az eszközt a nyilvántartásokból: - helyesbítő számla (piaci értéken, maximum az eredeti eladási áron) elszámolása T Kötelezettség - K Tárgyi eszköz bruttó értéke - az eszköz kivezetéséhez kapcsolódóan a bruttó érték különbözetének és az eszköz értékcsökkenésének a kivezetése T Tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenése Tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenése K Tárgyi eszköz bruttó értéke A lízingbevevőnél a lízingtárgy visszaadáskori könyv szerinti nettó értéke és a szerződő felek által megállapított visszavételi érték közötti különbözetet - mely az előbbi elszámolásból adódóan - a Tárgyi eszköz bruttó értéke számlán jelenik meg, az alábbiak szerint kell rendezni: - ha az eszköz könyv szerinti értéke a visszavételi értéket meghaladja (a számlának T egyenlege van), akkor azt a számviteli törvény 53. -a (1) bekezdésének b) pontja alapján terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni T Terven felüli értékcsökkenés (ráfordítás) - K Tárgyi eszköz bruttó értéke 67. oldal

68 - ha az eszköz visszavételi értéke meghaladja a könyv szerinti értéket (a számlának K egyenlege van), akkor azt a terv szerinti értékcsökkenés korrekciójaként kell elszámolni. T Tárgyi eszköz bruttó értéke - K Terv szerinti értékcsökkenés (költség). [2000. évi C. törvény 73. (2) d)] LÍZINGSZERZŐDÉS GÉPJÁRMŰ HASZNÁLATÁRA (NYÍLT VÉGŰ PÉNZÜGYI LÍZINGÜGYLET) [2013. évi V. törvény 6: ; évi C. törvény 3. (8) bekezdés 13. pont; évi CCXXXVII. törvény 6. (1) bekezdés 89. pont] amely létrejött egyrészről [név] (székhelye: [*]; cégjegyzékszáma: [*], képviseli: [*]) mint lízingbeadó ( " Lízingbeadó") másrészről [név] (székhelye: [*]; cégjegyzékszáma: [*]; képviseli [*]) mint lízingbevevő (" Lízingbevevő") (a Lízingbeadó és Lízingbevevő együttesen a " Felek") között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel ("Szerződés"): I. A Szerződés tárgya 1. A Lízingbeadó kijelenti, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény (" Hpt.") 7. (1) bekezdése szerint pénzügyi intézménynek minősül, mely jogosult a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatásokat és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat nyújtani. 2. A Lízingbevevő kijelenti, hogy a magyar jog szerint bejegyzett és működő gazdasági társaság, amely nem minősül a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló évi CLXII. törvény szerint fogyasztónak. 3. A Felek megállapodnak egymással, hogy a Lízingbeadó a jelen Szerződés aláírásától számított 15 napon belül megrendeli a jelen Szerződés 1. számú melléklete szerinti gépjárművet (" Gépjármű") a [*] márkakereskedőtől ("Márkakereskedő"), és a Márkakereskedővel kötött adásvételi szerződéssel megvásárolja a Gépjárművet abból a célból, hogy azt a Lízingbevevőnek a jelen Szerződés alapján lízingbe adja. 4. Az 1. pont szerinti Gépjármű-adásvételt követően a Lízingbeadó a jelen Szerződés alapján lízingbe adja, a Lízingbevevő pedig lízingbe veszi a Gépjárművet. A 68. oldal

69 Gépjármű típusát, műszaki paramétereit, specifikus tulajdonságait és értékét a jelen Szerződés 1. számú melléklete rögzíti. II. A Szerződés időtartama 5. A Felek a jelen Szerződést [*] év határozott időtartamra kötik. 6. A Felek között a jelen Szerződés alapján keletkező lízingjogviszony kezdő időpontja a Gépjármű birtokba adásának napja. A Lízingbevevő a Gépjárművet közvetlenül a Márkakereskedőtől jogosult birtokba venni. A Lízingbevevő a birtokba vételről köteles haladéktalanul, de legkésőbb a birtokba vételtől számított 3 napon belül értesíteni a Lízingbeadót. III. A Felek jogai és kötelezettségei 7. A Felek rögzítik, hogy a Gépjármű a jelen Szerződés teljes időtartama alatt a Lízingbeadó kizárólagos tulajdonában marad, míg a Gépjármű üzembentartójának a Lízingbevevő minősül. 8. A Lízingbeadó a jelen Szerződés megkötésével egyidejűleg köteles bejegyeztetni a lízingbeadás tényét és a Lízingbevevő személyét a hitelbiztosítéki, illetve a gépjármű-nyilvántartásba. A Lízingbeadó köteles a Gépjármű birtokba adásával egyidejűleg a Lízingbevevő rendelkezésére bocsátani mindazon dokumentumokat, amelyek a Gépjármű rendeltetésszerű használatához szükségesek. 9. A Lízingbeadó a jelen Szerződés alapján a Lízingbevevőre engedményezi azokat a jótállási és szavatossági jogait, amelyek a Lízingbeadót a Gépjármű esetleges hibái vonatkozásában a Márkakereskedővel szemben megilletik. Ennek alapján a Lízingbevevő a Gépjármű-adásvételi szerződéséből származó jótállási és szavatossági igényeket közvetlenül jogosult és köteles érvényesíteni. 10. A Lízingbevevő jogosult a Gépjármű birtoklására, használatára és hasznainak szedésére. 11. A Lízingbevevő köteles elvégeztetni a szükséges Gépjármű szervizeket a jelen Szerződés 3. számú mellékletében meghatározott gyakorisággal, a Lízingbeadó által meghatározott márkaszerviznél. 12. A Lízingbevevő köteles haladéktalanul bejelenteni a Lízingbeadónak a Gépjármű esetleges károsodását, megsemmisülését, elvesztését vagy eltűnését, illetőleg minden olyan körülményt, amelynek hatása lehet a Felek jogviszonyára. 13. A Gépjármű esetleges károsodása esetén a Lízingbevevő - a Lízingbeadó egyidejű tájékoztatása mellett - köteles haladéktalanul elvégeztetni a szükséges javításokat a 13. pontban meghatározott márkaszerviznél. 14. A Gépjármű károsodása, megsemmisülése, értékcsökkenése miatt a Lízingbevevőnek a 21. pont szerinti biztosítási szerződések alapján kifizetett kártérítési összeg a Lízingbeadót illeti meg. 69. oldal

70 15. A Lízingbeadó fenntartja magának a jogot, hogy a Lízingbevevőtől követelje a Lízingbevevő által a Gépjármű használata során másnak okozott - és a biztosítási összeg által nem fedezett - kár megtérítését. 16. A Lízingbevevő a Gépjármű használatát, illetőleg a jelen Szerződésen alapuló bármely jogát kizárólag a Lízingbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával engedheti át harmadik személynek. Ha a Lízingbevevő a Gépjárművet a Lízingbeadó engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért Lízingbevevő úgy felel, mintha a Gépjárművet maga használta volna. Amennyiben a Lízingbevevő a Gépjárművet a Lízingbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelős azért a kárért is, amely e nélkül nem következett volna be. 17. A Lízingbevevő köteles a Gépjárművet szakszerűen kezelni, valamint rendeltetésszerű és üzemképes állapotban tartani. 18. A Lízingbevevő a Gépjárművön kizárólag a Lízingbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával és saját költségére végezhet beruházásokat, kivéve azokat a változtatásokat, amelyek csekély mértékűek, a forgalomban szokásosak és hatósági engedélyt nem igényelnek. A Lízingbevevő azonban ez esetben sem veszélyeztetheti a Gépjármű biztonságát. 19. A Lízingbevevő köteles a Gépjárműre vonatkozó kötelező felelősségbiztosítási és casco biztosítási szerződéseket megkötni és azokat a Szerződés teljes időtartama alatt fenntartani. 20. A Lízingbeadó bármikor jogosult a jelen Szerződésből eredő jogait harmadik személyre átruházni. 21. A Felek megállapodnak, hogy a jelen Szerződés időtartamának lejártával a Lízingbevevő saját választása szerint jogosult: a Gépjármű maradványértékének megfizetésével a Gépjárművet megvásárolni, vagy a jelen Szerződés időtartamának meghosszabbítását kezdeményezni. 22. Amennyiben a Lízingbevevő az előző pontban meghatározott jogai közül egyiket sem kívánja gyakorolni, a Gépjárművet köteles visszaszolgáltatni a Lízingbeadónak. IV. A lízingdíj és a költségek viselése 23. A Felek úgy állapodnak meg, hogy a Lízingbevevő köteles viselni a Gépjármű üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi közterhet és költséget. 24. A Lízingbevevő köteles a Lízingbeadónak a jelen Szerződés 2. számú melléklete szerinti lízingdíjat - a 2. számú mellékletben meghatározott ütemezés szerint - fizetni a Lízingbeadó által kiállított számla alapján, a számla átvételétől számított 15 napon belül. A Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a lízingdíj mértéke a 2. számú mellékletben meghatározott körülmények alapján változhat. 25. A Lízingbevevő a számlában feltüntetett lízingdíjat banki átutalás útján köteles 70. oldal

71 teljesíteni a Lízingbeadónak a [*]-nél vezetett, [*] számú bankszámlájára. A Felek a lízingdíjat a Lízingbeadónak a bankszámláján történő jóváírás napján tekintik teljesítettnek. 26. Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingbeadó által kiállított számlát a jelen Szerződésben meghatározott határidőben nem egyenlíti ki, köteles a megfizetés napjáig járó, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (" Ptk.") szerinti késedelmi kamatot a Lízingbeadónak megfizetni. A Lízingbeadót a felmondási jog a késedelmi kamatfizetéstől függetlenül megilleti. 27. A Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy lízingdíj fizetési kötelezettségét nem érinti, ha a Gépjárművet nem használja, illetőleg nem használhatja. Abban az esetben azonban, ha a Lízingbevevő a Gépjárművet a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja, a kiesett időre a Lízingbeadó részére lízingdíj nem jár. 28. A Lízingbevevő köteles viselni a Gépjármű fenntartásával, üzemeltetésével és szervizelésével kapcsolatos valamennyi költséget. 29. A Lízingbevevő köteles viselni a Gépjárművel kapcsolatos minden - a hatályos jogszabályok szerinti vagy a jövőben felmerülő - adót, vámot, illetéket, engedélyezési költséget, vagy hatóság által kivetett fizetési kötelezettséget. 30. Amennyiben jogszabályi rendelkezések megváltozása, bevezetése, illetőleg értelmezésében vagy alkalmazásában bekövetkező változás, valamint egyéb - a pénzügyi intézmények belső működésére vonatkozó előírásoknak való megfelelés - okánál fogva a Lízingbeadónál többletköltségek merülnek fel a Szerződés megkötésével, a Szerződésből eredő kötelezettségek vállalásával, fenntartásával vagy teljesítésével kapcsolatban, valamint amennyiben a pénzügyi lízing szolgáltatás nyújtásával vagy fenntartásával kapcsolatos költségek megnövekednek a Lízingbeadónál, a Lízingbevevő köteles - a Lízingbeadó erre irányuló, indokolást tartalmazó felhívására - haladéktalanul megfizetni a Lízingbeadónak ezen többletköltséget. V. A kárveszély viselése 31. A Lízingbevevő a Gépjármű birtokba adásától viseli a Gépjármű esetleges károsodásának, megsemmisülésének, elveszítésének, eltűnésének veszélyét, valamint mindazt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. 32. A Gépjármű elvesztése, eltűnése vagy megsemmisülése esetén a Lízingbevevő köteles a jelen Szerződés hátralevő időtartamára járó lízingdíjat az elveszés, eltűnés vagy megsemmisülés időpontjától számított 30 napon belül egy összegben a Lízingbeadónak megfizetni. 33. A Lízingbevevőt vétkességre tekintet nélkül terheli a felelősség a nem rendeltetésszerű használatból vagy nem megfelelő karbantartásból eredő kárért, 71. oldal

72 illetőleg a jótállási és/vagy szavatossági jogok gyakorlásának elmulasztásából eredő kárért, valamint azokért a károkért, amelyek viselésére senki nem kötelezhető. VI. A Szerződés megszűnése 34. A jelen Szerződés megszűnik: a Szerződés időtartamának lejártával; ha a Felek közös megegyezéssel megszüntetik; ha a Lízingbeadó azt az azonnali hatályú felmondás jogával élve megszünteti. 35. A Felek a jelen Szerződést közös megegyezéssel írásban szüntethetik meg. 36. A Lízingbeadó a jelen Szerződést azonnali hatállyal írásban felmondhatja, ha a Lízingbevevő a) a fizetőképességére vonatkozó vizsgálatot akadályozza; vagy b) vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti kötelezettségének a teljesítését; vagy c) a Lízingbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot; vagy d) az őt terhelő lízingdíj, költség vagy teher megfizetését elmulasztotta, és a Lízingbeadó őt a fizetésre 15 napos teljesítési határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel felszólította, és e határidő elteltéig sem fizetett. 37. A Szerződés felmondását tartalmazó írásbeli nyilatkozat kézhezvételétől a Lízingbevevő nem használhatja a Gépjárművet, és haladéktalanul köteles azt a Lízingbeadónak visszaszolgáltatni. 38. A Felek a Szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül kötelesek egymással elszámolni. VII. Vegyes rendelkezések 39. A Felek a jelen Szerződést kizárólag írásban módosíthatják. 40. A Felek kötelezik magukat, hogy a jelen Szerződésből eredő esetleges vitájukat mindenekelőtt békés, tárgyalásos úton próbálják rendezni. Ennek sikertelensége esetén alávetik magukat a Polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény szerint illetékes bíróság eljárásának. A Felek a jelen Szerződést elolvasás és közös értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá. [Keltezés] [lízingbeadó neve] képv.: [képviselő neve] 72. oldal

73 Lízingbeadó [lízingbevevő neve] képv.: [képviselő neve] Lízingbevevő Mellékletek: 1. számú Melléklet: A Gépjármű meghatározása 2. számú Melléklet: A lízingdíj mértéke, fizetésének ütemezése és változásának alapjául szolgáló körülmények 3. számú Melléklet: A Gépjármű szervizelésének gyakorisága 6. Módosítás az előző változathoz képest től az új Ptk. szabályozza a pénzügyi lízinggel kapcsolatos definíciókat és előírásokat, így a Sztv-ből kikerült a konkrét definíció, csupán a Ptk-ra történő hivatkozást tartalmazza től új Htp. lépett életbe, az 1996-os szabályozás hatályát vesztette. A törvényi változásoknak megfelelően került átdolgozásra az 1. pont. 73. oldal