Faktoringgal kapcsolatos kérdések

Átírás

1 Faktoringgal kapcsolatos kérdések

2 Faktoring nem azonos a megelőlegezéssel (1) Faktoring (és a forfeit ügylet): A Ptk. szerinti engedményezést jelenti Vásárolt követelést keletkeztet az eredeti adóssal szemben Minősítését, értékelését és hasznosítását ennek megfelelően kell elszámolni Jövőbeni követelések megvásárlására fizetett összeg, amíg a követelés nem esedékes, nem tartozik ide

3 Faktoring nem azonos a megelőlegezéssel (2) Megelőlegezés: Közvetlen kölcsönnyújtást jelent a megelőlegezést elfogadó fél részére Saját követelést keletkeztet a megelőlegezést elfogadóval szemben Ennek megfelelő az értékelés és a hasznosítás elszámolása A jövőbeni követelések megvásárlására fizetett összeg is (mint előleg), idetartozik mind addig, amíg a követelés esedékessé nem válik és nem történik meg az adásvételének elszámolása

4 Jövőbeli követelések adásvétele Akár belefér a Ptk-beli engedményezés fogalmába, akár nem, úgy kell tekinteni, mint egy olyan szerződést, amelynek teljesítése egy jövőbeli időpontban fog megtörténni egy feltétel alapján, és csak akkor lehet azt adásvételként elszámolni A feltétel az, hogy az adásvétel tárgyát képező követelés jogilag kikényszeríthető (élő) követeléssé váljon, amely az eladó könyveiben is szerepel már (ha az gazdálkodó szerv) Amíg ez nem történik meg, addig az adásvétel olyan, mint egy határidős ügylet, amelynek tárgya a követelés, így az adásvételt nem lehet még elszámolni a főkönyvben Ha a vételár egy része vagy egésze előre kifizetésre kerül (mielőtt a követelés esedékessé válna), akkor azt előlegkövetelésként kell kezelni, mint egy közvetlen kölcsönnyújtást az eladó részére (amely saját követelés) Amikor a követelés esedékessé válik és az adásvétel elszámolható a feleknél, akkor az ellenértékbe kerül beszámításba a kezdetben fizetett előleg Az adásvétel elszámolásával, már vásárolt követelésként jelenik meg az annak tárgyát képező követelés a vevőnél

5 Vásárolt követelés értékelése Nem keverendő a kockázati érték számítással (számvitelileg nem a CRD rá a mérvadó), A követelés egyedileg értékelendő az Szt. és a 250-es korm. rendelet alapján Hitelintézet és az equivalens pü. vállalkozás köteles rá alkalmazni a 14-es PM rendeletet Egyéb pü. vállalkozás nem köteles alkalmazni a 14-es rendeletet, de alkalmazhatja saját döntése szerint

6 Az engedményező kezesi kötelezettsége A vásárolt követelés fedezeteként értelmezendő a követelés minősítése és értékelése során Nem jelenti azt, hogy a vásárolt követelés adósává az engedményező válik Továbbra is az eredeti adóssal szemben áll fenn a követelés

7 Vásárolt követelések egyéb fedezetei az engedményező kezesi kötelezettségén túl meglévő egyéb biztosítékok ha értékük fedezi a vételárat, az javítja a minősítést és problémamentessé is teheti a követelést, mindaddig, amíg az értékbeli fedezet fennáll a vételárra és a felszámított késedelmi kamatokra, egyéb járulékos költségekre (ideértve a fedezet érvényesítésének költségeit is)

8 Engedményezési limit a felek közötti megállapodás alapján Keret-megállapodáson alapuló limit Mérlegen kívüli függő kötelezettségvállalást jelent az engedményes (faktorcég) számára (különösen, ha a nem teljesítés kártérítést vonhat maga után) Ennek megfelelően céltartalékot kell képezni utána, ha indokolt; hitelintézetnél és equivalens pü. vállalkozásnál a Hpt. szerinti kockázati Ct-t, egyéb pü. vállalkozásnál az Szt. 41. (1) bek. szerint

9 Vásárolt követelés nyilvántartásba vétele Vételáron a főkönyvbe Az eredeti szerződés szerint fennálló hátralévő még nem törlesztett összegben ( névérték ) a 0-s számlaosztályban tőkére és kamatra bontva A fedezetek szintén a 0-s számlaosztályban azok érvényesíthető értékén (ha az nem érvényesíthető és ez már a vételkor kiderült, akkor 0 értéken kell figyelembe venni, azaz nem kell külön kimutatni, de a követelés analitikájában ezt jelezni kell)

10 Vásárolt követelés minősítése, értékelése Egyedileg történik főszabályként A követelés vételárának megtérülését kell vizsgálni Az eredeti adós minősítését, a késedelmi időt, országkockázatot, kockázati koncentrációt kell (hitelintézetnél és equivalens pü. vállalkozásnál) vagy lehet (egyéb pü. vállalkozásnál) figyelembe venni Fedezetként az elsődleges biztosítékok és az engedményező kezessége vizsgálandó

11 Befolyt összeg elszámolása A vételár összegéig a főkönyvben kimutatott követelést csökkenti A vételáron túl befolyt összeg a főkönyvben egyéb pü. szolg. bevételként számolandó el, függetlenül attól, hogy valójában kamatot is fedez A 0-s számlaosztályból a törlesztési sorrend alapján kerül kivezetésre Ha a főkönyvből már kikerült, de a 0-ásban van követelés, a behajthatatlanságig ki kell mutatni

12 Csomagban vásárolt követelések A csomag minden egyedét külön-külön kell nyilvántartásba venni az általános szabályok szerint (főkönyvbe és 0-ásba) A vételárat a követelés egyedekre kell felosztani és az lesz az egyedi követelések bekerülési értéke Értékelésük is egyedileg történik az általános szabályok szerint A befolyt összeg mindig azon egyedi követeléssel kapcsolatban kerül elszámolásra, amelynek adósa azt törlesztette Értékesítésüket is egyedileg kell elszámolni

13 Kamatok, függő kamatok elszámolása Ha a vásárolt követelés pénzügyi vagy befektetési szolgáltatásból adódó kamatozó követelés, akkor annak kamataira vonatkozik a kamat függővé tételi szabály A vétel időpontjáig felmerült függő kamat a 0-ásban kerül kimutatásra Az eredeti adóssal történő szerződés módosítással a vételig felmerült kamatok elengedhetők, a későbbi kamatok mérsékelhetők akár 0-ra is, ez utóbbi a hitelintézetre nem érvényes A főkönyvben befolyáskor egyéb pü. szolg. bevétel

14 Faktordíj, faktoringkamat Az engedményező által az engedményezéskor felszámított faktordíj, faktoringkamat az engedményesnél (faktorcég) elhatárolható időarányosan vagy kamatarányosan Nem lehet a névérték és a diszkontérték különbözetét kamatbevételként időarányosan elszámolni a futamidő alatt, ha a diszkontérték a vételár Ha a vételár a névérték összegének felel meg, és a faktordíj a névérték és a diszkontérték különbözete, akkor az kamatjellegű bevételként jelenik meg időbeli elhatárolással a futamidő alatt

15 Továbbértékesítés Nem azonos a behajtással Értékesítéskor az elszámolt értékvesztés visszaírható az eladási árig, de legfeljebb a bekerülési értékig Az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözete nettó módon jelenik meg az egyéb pü. szolg. bevételben vagy ráfordításban

16 Sikerdíj elszámolása Szerződés feltételeitől függően az engedményezőnek fizetett sikerdíj végleges pénzátadás vagy korábbi vételár módosító tétel a feleknél A végleges pénzátadás csak akkor von maga után ajándékozási illetéket, ha az a Ptk-beli ajándékozás fogalmát kimeríti Nem minősül ajándékozásnak, ha az ellenértékre vagy visszterhességre vezethető vissza

17 Behajthatatlan vásárolt követelés Ha a vételára nem térül meg a számviteli törvény szerinti általános behajthatatlansági szabályok alapján Ki kell vezetni a főkönyvből és a 0-ásból De! ha a behajthatatlansági kritériumok nem állnak fenn és a főkönyvben lévő követelés megtérült, de a 0-ásban lévő követelések egy része még fennáll, akkor azt ki kell mutatni mindaddig, amíg azokra nem áll fenn a behajthatatlanság valamelyik esete

18 Bizonylatolás Nem elegendő bizonylat a keret-szerződés Minden követelés értékesítéséről kell egy konkrét szerződés (amely lehet egy ajánlat és annak visszaigazolása is) egy számla vagy azzal egyenértékű az Szt. szerinti bizonylat Csomagban vásárolt követelés esetén egy szerződésben kell felsorolni a követelés egyedeket, és egy számlát (ill. egyéb bizonylatot) kell kiállítani, de annak részletezésében fel kell sorolni a követeléseket Az eredeti követelésről és biztosítékairól kiállított bizonylatokat és dokumentumokat is át kell adni

19 Kapcsolódó jogszabály változások ÁFA-törvény évi módosítása Ptk. folyamatban lévő újra szabályozása Hpt. folyamatban lévő módosítása A Hpt-hez kiadandó kormányrendelet 250-es kormányrendelet változása 14-es PM-rendelet várható módosítása Értékpapírosításról szóló új törvény

20 ÁFA-törvény változása a 9. (2) bekezdése értelmében a termékértékesítés és a szolgáltatás teljesítéséből adódó saját követelés engedményezése az engedményező szempontjából nem minősül termékértékesítésnek és szolgáltatásnak ezért nem kerül be az arányosítási alapba a követelés értékesítésekor elszámolt egyéb bevétel az engedményezőnél, így megoldódik a korábbi ÁFAvisszaigénylési probléma érdekeltté válik az engedményező De! a bizonylat kell számviteli szempontból

21 Ptk. újraszabályozása Az engedményezést tágabban értelmezné A jövőbeli követelések engedményezését is beleértené De! ettől nem változik meg azok számviteli kezelése, azaz a jövőbeli követelés engedményezése mindaddig előlegként, azaz az engedményezőnek nyújtott közvetlen kölcsönként kezelendő, és saját követelésnek minősül az engedményesnél, amíg a követelés esedékessé nem válik és adásvétele elszámolásra nem kerül

22 A Hpt. és kormányrendelete szerinti változások A CRD adaptációval összefüggésben változik a követelések kockázati értékének számítása (súlyozása) E tekintetben befolyásoló tényező lehet az engedményező kezesi kötelezettsége, mint fedezet és annak értékelése De nem változtat azon, hogy a követelés annak számbavétele szerint, továbbra is az eredeti adóssal szemben fennálló követelést jelent

23 250-es kormányrendelet A rendelet évi módosítása tisztázta, hogy a követelés engedményezés nem azonos a követelés megelőlegezéssel Nem minősül vásárolt követelésnek a megelőlegezés még akkor sem, ha egy későbbi követelésvásárláshoz nyújtott előlegként került kifizetésre

24 14-es PM rendelet módosítása 2007-ben kerül rá sor A követelés értékelési és minősítési szabályok teljesen elszakadnak majd a kockázati érték meghatározás alapjául szolgáló minősítési szabályoktól Ennek megfelelően kerülnek majd a szabályok átdolgozásra

25 Értékpapírosításról új törvény Tisztázza, hogy az értékpapírosítás az e célra létrehozott KCGE (SPE)-nél nem minősül sem pénzügyi szolgáltatásnak sem befektetési szolgáltatásnak (Az értékpapírosítás során követelés engedményezés vagy hitelderivatívák útján megvalósuló hitelkockázat átvállalás tekintetében van ennek jelentősége.) Tehát: értékpapírosítás faktorálás