Faktoring ügylet, forfait ügylet, lízing

Átírás

1 Faktoring ügylet, forfait ügylet, lízing

2 Faktoring ügylet Faktorálás: Bankári biztosítékkal nem fedezett rövid lejáratú pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése. Faktor ügylet szereplői Faktorbank: a hitelintézet, amely szolgáltatását eladja az áruügylet eladójának Áruügylet eladója: a faktoring szolgáltatás vevője. Áruügylet vevője: fizetésre kötelezett A faktor szerződés tárgya: Közvetlen tárgya: Követelés átruházása- engedményező átruházza a követelés jogát a faktorra Közvetett tárgya: Bármilyen pénzben teljesíthető, forgalomképes, fennálló vagy jövőbeli, lejárt vagy le nem járt követelés

3 Faktorbank szolgáltatásai - adminisztrációs feladatok - követelések behajtása - követelések finanszírozása - kockázat átvállalása - hitelbírálat Alapfaktoring ügylet: Csak az adminisztrációs szolgáltatásokat és a követelések behajtását tartalmazza.

4 A szerződés alanyai Faktor Pénzügyi intézmények: Hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások Faktoráló (eladó) Kis-és középvállalkozások Tömegcikk gyártó, forgalmazó cégek Adós (vevő) Bármely jogalany Adós hitelképességének vizsgálata

5 Faktorszerződés feltétele Követelés tárgya áruszállítás és szolgáltatásnyújtással kapcsolatos rövid lejáratú pénzkövetelés A követelést nem vitatják Rendelkezési jog nincs korlátozva Nem beruházással kapcsolatos A vevő és az eladó bonitása jó Követelés megvásárlása: Visszkereseti faktorálás: A követelés engedményezője (eladója) kezesként köteles helytállni vevője nem fizetéséért. Amennyiben a fizetésre kötelezett nem fizet, a követelés engedményezője köteles a faktorbanknak a követelés összegét megfizetni. Visszkereset nélküli (delcredere) faktorálás: A faktorbank a rá engedményezett követelés ellenértékét a faktorszerződésben meghatározott kereten belül kifizeti, a vevő nem fizetéséből eredő kockázatot a bank magára vállalja. Faktorálás költsége: a bank által nyújtott szolgáltatások díja + finanszírozási költség

6 A finanszírozási faktorügylet folyamata FAKTORBANK 5 a bank megvásárolja a követelést 7a. Pénzügyi teljesítés 6a. a bank értesíti a vevőt nyilvános faktorügylet 1. faktorbank hajlandóe megvásárolni a követelést 7b. pénzügyi teljesítés ÁRUÜGYLET VEVŐJE 2. Szerződéskötés áruügylet 3 teljesítés, szállítás 4 teljesítés igazolása ÁRUÜGYLET ELADÓJA 6b. Csendes faktoring a vevő az eladónak fizet

7 A szerződés megszűnik: Ha mindkét fél teljesít Közös megegyezéssel Elállással Jogutód nélküli megszűnés esetén Ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett Bontó feltétel bekövetkezik

8 Faktoring jellemzői Forfait ügylet jellemzői Rövid lejáratú követelések vásárlása Számlakövetelésre vonatkozik Kisösszegű követelésre is vonatkozik exportőr közép- és hosszú lejáratú követeléseit veszi meg egy bank vagy egy pénzügyi társaság váltó- és számlaköveteléseket adnak el, ill. vásárolnak meg nagy összegű követelésekre terjed ki A vevő tudomást szerez a faktoring ügyletről Visszkereseti jog kikötése gyakori A költségek nagyságát a nyújtott szolgáltatások is befolyásolják a vevő nem szerez róla tudomást visszkereseti jog kizárt magas biztosítási díj, drága a faktor behajt, követelést vásárol, de más szolgáltatást nem nyújt

9 Lízing Megjelenés 1950-es évek USA, majd Európa és Japán 1970-es években az egész világon 1987 után Mo.-on, a finanszírozási igények következtében Jellemzői: Bérlet, hitelre vagy készpénzre történő vásárlás összehasonlítása nem bérlet, nem mondható fel elválik a tulajdon és a használati jog a lízingdíjat fizetni kell akkor is, ha nem használják tőkeszegény vállalat is hozzájuthat opciós díj: futamidő végén az eszköz tulajdonjogát megszerezheti (előre kikötött díj ellenében) csőd esetén nem képezi a csődtömeg részét

10 Lízing fogalma Az új Ptk.-ban megjelenő pénzügyi lízing fogalma a törvény 6:409. -a értelmében, évi V. törvény; A lízingbe adó a tulajdonában álló lízingtárgy határozott időre történő használatba adására, a lízingbe vevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj megfizetésére köteles, ha a szerződés szerint: a szerződés futamideje eléri vagy meghaladja a lízing tárgy gazdasági élettartamát vagy futamidőtől függetlenül a lízingbe vevő a futamidő végén megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jóval alacsonyabb értéken, vagy a futamidő alatt fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.

11 A évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (továbbiakban Hpt.) is definiálja. A törvény 6. (1) 89. pontja a pénzügyi lízinget az alábbiak szerint határozza meg: Az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, a hasznok szedésére jogosulttá válik, viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.

12 A lízingbevevő jogai: a használat joga, a használat átengedésének joga (a lízingbeadó hozzájárulásával), a hasznok szedésének joga, vételi jog. Az új Ptk. alapján nem világos, hogy a vételi jog milyen értéken gyakorolható ha van maradványérték, akkor annak megfelelő összeg ellenében, ha nincs, akkor az utolsó lízingrészlet kifizetésével nyílik meg a vételi jog. A vevőkijelölési jog szabályozása is hiányzik, tehát a szöveg nem különbözteti meg egymástól a nyíltvégű és zártvégű pénzügyi lízinget. A lízingbevevő kötelezettségei: viseli a lízingtárgy terheit és a kárveszélyt, fizeti a lízingdíjat

13 Pénzügyi lízing jellemzői: Adásvétellel egybekötött bérleti ügylet A bérlet és a pénzügyi lízing közötti különbsége: az előbbinél a használat, az utóbbinál a tulajdonszerzés a jogügylet célja. Fontos, hogy a bérletnél a használatból következő fenntartási költségek, továbbá a kárveszély viselése a bérbeadót, míg lízing esetén a lízingbevevőt terhelik A lízingbe vevőnek nem kell rendelkezni a teljes vételárral Határozott időre szóló bérlet Eszközben nyújtott hitel, kamatot kell utána fizetni A kamat összege a törlesztő részletek előrehaladtával csökken Kizárólag pénzügyi intézmény végezheti A lízingszerződésben mindig ki kell kötni a lízingdíj tőkerészét, amely a lízingtárgy árával azonos Az elszámolásra SzTv. egyértelmű iránymutatást ad, hogy a Ptk. előírása a mérvadó. Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és leányvállalat közötti lízing

14 Az új szabályozás szerint nem különül el egyértelműen a az áfa szempontjából megkülönböztetett két forma: zárt végű: A lízingbevevő a tőketörlesztő- és a kamatrészleteket megfizette, a lízingelt tárgy felett tulajdont szerez Áfa fizetési kötelezettség már a birtokba adáskor, egy összegben a teljes lízing díj után keletkezik A futamidő alatt a törlesztő részletekről áfa nélkül kell a számlát kiállítani nyílt végű: a lízingszerződés a lízingbevevőnek csak elővásárlási (opciós), vagy vevőkijelölési jogot biztosít. Ha nem él az opciós jogával, köteles a lízingelt dolgot visszaszolgáltatni a lízingbeadónak. birtokba adáskor nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség, csak az egyes részletfizetések esedékessége napján

15 Pénzügyi lízing alanyai szerinti ügylettípusok: Direkt lízing: közvetlen finanszírozású, a lízingbeadó rendelkezik az ügylet lebonyolításához elegendő saját forrással Indirekt lízing: a lízingbe adó idegen forrást vesz igénybe Visszlízing (sale and lease back):forgótőke-hiánnyal küzdő cég a tárgyi eszközt értékesíti egy lízingbe adó cégnek, így szerez pénzt, majd lízing formában visszalízingeli, a visszavásárlási garancia nem biztosított Al- vagy szublízing: nem közvetlenül a lízingbevevő kívánja a lízingtárgyat használni, a lízingbeadó engedélyével tovább lízingeli, bérbe adja kedvezőbb feltételekkel (szigorúbb nem lehet) Vendor vagy szállítói lízing: a szállító -az értékesítési volumen növelése érdekében- megállapodik egy lízingtársasággal, hogy jutalék fejében ügyfeleket toboroz, kiszolgálja az ügyfeleket Captive (gyártóhoz kapcsolt) lízing: a lízingbe adó maga a gyártó, a termelő cég

16 Nemzetközi, hátáron átnyúló (cross border): A lízingbeadó és a lízingbevevő két különböző országban található, függetlenül attól, hogy a lízingtárgy átlépi-e a határt. EU-n belüli, export és import lízing, EU-n kívüli operatív lízing: A hazai gyakorlatban nem minősül lízingnek, csak bérleti szerződés a lízing időtartamának végén köteles a lízingbeadónak az eszközt visszaszolgáltatni, az eszköz a futamidő alatt a bérbeadó könyvében marad, ő számolja el az amortizációt Néhány speciális lízingtárgy: ingatlan privatizációs szerviz műalkotás

17 Lízingdíjat befolyásoló tényezők: Vétel ár, lízing tárgy bekerülési értéke Értékcsökkenési leírás formája, maradványérték Szállítási költség Biztosítás díja Futamidő hossza Fizetés gyakorisága, Tőke+kamat fizetés egyenletes vagy egyedi ütemezése Hitel-, refinanszírozási kamatláb mértéke Lízingbeadó belső kamatlába Lízingszorzó: fizetendő teljes lízingdíj / az eszköz vételára

18 Pénzügyi lízing hátránya: Drágább, mint a hitel Illetékfizetéssel jár Nem vehető igénybe állami támogatás Az utolsó lízingdíj megfizetéséig a lízingbeadó gyakorolja a tulajdonosi jogokat Pénzügyi lízing előnye Gyors, egyszerű ügyintézés Alacsony önerő igénye Átlátható, könnyen tervezhető díjak (devizásnál nem) A finanszírozásnak nincs értékhatára A lízingbeadó számára kevésbé kockázatos mint a hitel Nem szükséges jövedelemigazolás, átvilágítás, hitelbírálat A fedezet a lízingbe adott eszköz