Fizetési módok II. Okmányos beszedvény Céghitelben történő értékesítés

Átírás

1 Fizetési módok II. Okmányos beszedvény Céghitelben történő értékesítés

2 Okmányos inkasszó Fizetési mód, a beszedési megbízások egyik változata: az eladó azzal bízza meg bankját, hogy az exportáru ellenértékét a vevőtől az adásvételi szerződésben meghatározott okmányok ellenében szedje be. Külkereskedelemben előszeretettel alkalmazzák, amikor az eladó a fizetési kockázatot nem tudja akkreditívvel csökkenteni.

3 Előnyei a vevő számára Az áru értékét csak a szállítás után kell kifizetni A felmerülő bankköltségeket az eladó viseli A kezdeményezést az exportőr teszi

4 Az eladó kockázatai Kizárólag a vevője ígér neki fizetést az adásvételi szerződésben Pénze egészen addig az áruban fekszik, amíg az meg nem érkezik a rendeltetési helyére

5 Az eladó előnye Kisebb a fizetési kockázat, mert a benyújtandó fizetéssel kapcsolatos okmányokkal kapcsolatos előírások kevésbé szigorúak vagyis kevesebb az okmányok nem megfelelőségéből fakadó fizetési kockázat

6 Nemzetközi szabályozása Nemzetközi Kereskedelmi Kamara rögzíti a beszedési megbízással kapcsolatok szokványokat A szabályozás kétféle beszedési megbízást rögzít: Tiszta beszedés: fizetés kizárólag fizetési okmányok (váltó, csekk) ellenében Okmányos beszedés: fizetés kereskedelmi, vagy kereskedelmi és fizetési okmányok ellenében (pl.: kereskedelmi számla)

7 Okmányos beszedés résztvevői Megbízó: az eladó, aki bankjának beszedési megbízást ad és viseli ennek költségeit Bank: közvetlenül, vagy a vevő országában lévő levelező bankpartnerén keresztül felszólítja a vevőt a fizetésre A beszedési megbízás címzettje: a vevő, akit az adásvételi szerződés alapján felszólítanak a fizetésre

8 A beszedési megbízással jogviszony a csak a megbízó és a beszedéssel általa megbízott bank között jön létre. A vevő és a bank(ok) között jogviszony nem létesül vagyis a vevő fizetési kötelezettsége csak és kizárólag az adásvételi szerződésen alapul. Az eladó fizetési kockázata önmagában azonban azzal is csökken, hogy az ügyletbe egy bank is be van vonva egy visszautasítás csökkenti a vevő bonitását a bank szemében, ami komoly veszteséget jelenthet.

9 Típusai a fizetés biztonsága szerint Vinkulált okmányos inkasszó Nyitott okmányos inkasszó

10 Vinkulált okmányos inkasszó Vinkulálás: valamihez való kötés; jelen esetben az áru átadása a vételár kifizetéséhez van kötve Lényege, hogy a vevő az áruhoz, vagy az áru feletti rendelkezési joghoz csak a fizetés után juthat hozzá. Költségesebb, mint a nyitott inkasszó.

11 Vinkulált okmányos inkasszó Az eladó az árut nem a vevő, hanem mindig speditőr vagy bank címére illetve rendelkezésére adja fel, a hozzá tartozó okmányokkal együtt. A bank az okmányok alapján szólítja fel a vevőt a fizetésre. A vevő kiváltja a banknál az okmányokat a fizetéssel és így jut hozzá az áruhoz. Ezzel az eljárással biztosított, hogy az eladó nem jut birtokon kívül.

12 Vinkulált okmányos inkasszó Kockázatai az eladó részére: A vevő késlekedik az áru kiváltásával, ez adott esetben kamatveszteséget jelenthet az eladónak; növelheti a raktározási költségeket. A vevő nem váltja ki az árut: ilyenkor az eladó birtokában marad az áru, de kezelése, tárolása, visszáruzása az eladót terhelik. A vevő országával kapcsolatos politikai kockázatok.

13 Vinkulált okmányos inkasszó A vevő kockázatai: Eladó nem, vagy késve szállít. Az eladó nem megfelelő minőségben, vagy mennyiségben szállít mivel csak a fizetés után jut az áruhoz, erről csak az ügylet lezárulta után értesül. Kockázat csökkenthető: előzetes megtekintési jog kérésével, részfizetési lehetőség kérésével (az okmányok átvételekor csak az ár bizonyos hányadát kell kifizetni, a többit az áru átvétele után)

14 Vinkulált okmányos inkasszó Típusai: Speditőr inkasszó: speditőr kapja meg az áru feletti rendelkezési jogot és ő dönti el, hogy a vevő hozzájuthat-e az áruhoz Bankinkasszó: bank kapja meg az áru feletti rendelkezési jogot és ő dönti el, hogy a vevő hozzájuthat-e az áruhoz; típusai: direkt és indirekt

15 Speditőr inkasszó Az eladó az árut külföldi szállítmányozó címére és rendelkezésére adja fel, azzal az utasítással, hogy az áru csak fizetést igazoló banknyugta (visszavonhatatlan átutalást igazoló) ellenében szolgáltatható ki a vevőnek. Ebben az esetben az eladó nem lép kapcsolatba bankkal (nem ad neki beszedési megbízást). Az eladó számára nem túl biztonságos megoldás, különösen, ha a vevő és a speditőr között szoros kapcsolat van így különösen fontos jó bonitású speditőr kiválasztása az ügylethez.

16 Speditőr inkasszó Eladónak akkor érdemes használni ezt az eszközt, ha: Ha a vevő el akarja kerülni azt a látszatot, hogy csak banki felszólításra fizet. Bankköltséget akar spórolni és megbízik a vevőben. Fontos a gyors árutovábbítás, vagy nem szeretné hogy az ügyletről bank is információt szerezzen.

17 Indirekt bankinkasszó Az eladó az árut itt is külföldi speditőr címére, de bank rendelkezése adja fel. Ilyenkor az okmányokat a beszedéssel megbízott bank kapja meg és ő szólítja fel a vevőt a fizetésre. Ha a vevő fizet, akkor a banktól kap a fizetés igazolásaként egy kiszolgáltatási jegyet, vagy áru-felszabadító jegyet, aminek ellenében a speditőr kiadja neki az árut.

18 Direkt bankinkasszó Az eladó a bank címére és rendelkezésre adja fel az árut. A bank felszólítja a vevőt a fizetésre, fizetés után pedig átadja a vevőnek az árut. Bankok nem szívesen vállalnak ilyen ügyletet.

19 Nyitott okmányos inkasszó Az eladó az árut közvetlenül a vevő címére és rendelkezésére adja fel. Az áruszállítással kapcsolatos okmányokat a beszedési megbízással együtt küldi el az eladó a bankjának. A vevő megkapja az árut és a bank felszólítására kifizetni annak ellenértékét vagyis a vevő még a fizetés előtt hozzájut az áruhoz.

20 Nyitott okmányos inkasszó Semmi garanciát nem nyújt az eladónak arra, hogy a vevő tényleg fog fizetni az áru után vagyis is számolni kell a birtokon kívül kerülés lehetőségével is eladói oldalon. Éppen ezért ezt a metódust csak megbízható, régi ügyfél esetén célszerű választania az eladónak.

21 Típusai a fizetés időpontja szerint Látra szóló Halaszott fizetésű okmányos inkasszó

22 Látra szóló okmányos beszedvény Ilyen esetben a vevő az okmányok bemutatások azonnal fizet. A gyakorlatban pár nap időt ad a bank a vevőnek az okmányok tanulmányozására és utána kell a vevőnek átutalási megbízást adnia a fizetésre. Az megállapodás kérdése, hogy amennyiben az áru és az okmányok eltérő időpont érkeznek meg a rendeltetési helyre illetve a bankba, akkor az ebből eredő költségeket melyik fél viseli.

23 Halasztott fizetésű inkasszó Lehetővé teszi, hogy az eladó kockázatmenetesen adjon hitelt a vevőnek. Ugyanis a bank ebben az esetben nem a fizetés ellenében szolgáltatja ki az árut, hanem csak a vevő fizetési ígérete ellenében. Ennek tipikus formája a váltó használata. Az eladó biztonságát növeli, hogy a váltójog alapján itt a bank kezességet vállal. Ugyancsak lehetséges, hogy a vevő külön nyilatkozatot tesz, amelyben kötelezi magát, hogy fizetni fog a hitel lejártakor.

24 Beszedési megbízás tartalma Az eladó adja a banknak a megbízást. Ezzel jogviszony jön létre az eladó és a bank között. A bank arra vállalkozik, hogy felszólítja a vevőt fizetésre, vagy a fizetés megkezdésére. Az áru ellenértékét a megfelelő okmányok ellenében azonnal vagy előre rögzített időn belül átveszi a vevőtől és azt továbbítja az eladónak. Az eladó vállalja, hogy a beszedéshez szükséges minden információt megadja a banknak és a megbízás sikeres teljesítése után kifizeti a bank szolgáltatását.

25 Beszedési megbízás tartalma A bank a beszedési megbízás alapján jár el, az adásvételi szerződés tartalma nem vonatkozik rá. A banknak értesítési kötelezettsége van az eladóval szemben illetve okmányvizsgálati kötelezettségét is rögzítik a nemzetközi szokványok.

26 Mit kell rögzíteni az adásvételi Inkasszó típusát szerződésben Milyen okmányokat és hány példányban kell benyújtania az eladónak az inkasszó elindításához Melyik időpontban lehet a vevőnek benyújtani a fenti okmányokat Mikor történik a fizetés Ki állja a bankköltségeket

27

28 Céghitelben történő értékesítés Céghitel: cégek által cégeknek nyújtott hitel A külkereskedelemben gyakori az áru formájában nyújtott hitel: a vevő előbb kapja meg az árut, mint ahogyan annak árát kifizetné. Ilyen hitelnyújtásnál az exportőr számos szempontot mérlegel: Vevő bonitása Saját anyagi helyzete Hitelnyújtás kockázata Az adott exportpiac szokásait Az adott exportáru eladhatóságát

29 Céghitel futamideje Rendszerint igazodik az áru fizikai élettartamához Szokásos futamidő: 1-5 év; kezdetét az adásvételi szerződésben rögzítik, általában az áru feladásának időpontja A vevő rendszerint részletekben fizeti ki, törleszti az áru ellenértékét A hitel tényleges időtartama az átlagos hitel futamidővel mérhető (számítása: Törzsök II. p. 106.)

30 Céghitelnyújtás költségei Minden hitelt kamat fejében nyújtanak. Ez a helyzet a cégek közötti hitelben történő áruértékesítésnél is. A kamatok az adásvételi árban kétféle módon vehetők figyelembe: A készpénzár és a kamatok mértékének külön rögzítése A kamatokat is tartalmazó bruttó ár rögzítése A céghitel a legdrágább hitelforma, hiszen a vevő még akkor is vásárolhat hitelben, amikor a banktól már nem kap hitelt. Lehetőség van arra, hogy korábbi teljesítés esetén fizetési árengedményt kapjon a vevő skontó.

31 Céghitelnyújtás fedezete Fedezetlen hitel: ez a nyitva szállítás határidős változata. Az eladónak itt a vevő szerződéses kötelezettségvállalásán túl más fizetési biztosítéka nincs. Nem jellemző. Fedezett céghitel: ilyen a vevőnek a szerződésben tett fizetési ígéretén túl további fizetési biztosítékokat is kell adnia.