Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Átírás

1 2012/4 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Idei utolsó Hírlevelünkben összefoglaljuk a Magyar Közlöny 159. számában november 29-én megjelent, az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012.évi CLXXVIII. törvényben szereplő módosításokat, elsősorban a személyi jövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás, a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetéről és az önkéntes pénztárak működéséről szóló szabályozás változásait. Foglalkozunk az olyan évközi változásokkal is, amelyek 2013-tól hatályosak, így többek között a munkahelyvédelmi akciótervben megfogalmazott kedvezményekkel, lehetőségekkel. Hírlevelünkben az alábbi témakörökkel foglalkozunk: I. Személyi jövedelmeadó II. III. 1. Az adó alapját, a kedvezményeket és az adó megállapítást érintő módosítások 2. A béren kívüli juttatásokat, egyes meghatározott juttatásokat érintő változások 3. A biztosítások adókötelezettségét érintő változások 4. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) nyugdíjszolgáltatásának adómentessége 5. A külföldről származó osztalék után fizetendő adó megfizetésének határideje 6. A szakszervezet által adott béren kívüli juttatás adókötelezettsége 7. A kulturális szolgáltatás igénybevételének adómentessége 8. Egyéb változások Új adókedvezmények a foglalkoztatás bővítésére és a munkahely-megőrzésre Tbj. Minden kedves olvasónknak szeretetteljes, sikeres, boldog Új évet kívánunk az ALFA- HUMAN Kft. minden munkatársa nevében! ALFA HÍRLEVÉL 2011/2 1

2 Személyi jövedelemadó 1. Az adó alapját, a kedvezményeket és az adó megállapítást érintő módosítások 1.1. Az ún. szuperbruttó kivezetése 2013-tól végleg megszűnik az adóalapkiegészítés intézménye, ezzel az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket egységesen 16 százalék személyi jövedelemadó terheli. Természetesen e változás érinti az adóelőleg-szabályokat is, e körben a legjelentősebb változás, hogy 2013-tól már okafogyottá válnak (és ezért hatályukat vesztik) az adóalap-kiegészítéssel kapcsolatos nyilatkozattételi szabályok, és a munkáltató által juttatott jövedelem adóelőlegének megállapítása is egyszerűsödik. (Szja-tv. 29. ; 47. ) 1.2. A külföldi illetőségűek és a külföldön is adóztatható jövedelemmel rendelkező belföldiek kedvezményei Új szabályok vonatkoznak a külföldi illetőségűek által Magyarországon szerzett jövedelmük terhére érvényesíthető kedvezményre (adóalap-kedvezményre, adókedvezménye, adó feletti rendelkezési jogosultságra). Lényeges változás, hogy a külföldi illetőségű magánszemélyt kedvezmény csak abban az esetben illeti meg, ha meghatározott jövedelmeinek legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. A külföldi illetőségű magánszemélyt még a 75 százalékos feltétel teljesülése esetén is csak olyan időszakra illeti meg a kedvezmény, amely időszakra más államban azonos vagy hasonló kedvezményre nem jogosult. (Szja-tv. 1/A. ) 1.3. A jövedelemszerzés helyének pontosítása az új Munka törvénykönyve szabályaival kapcsolatban A Munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény nem használja a munkavégzés állandó, illetve változó helyének fogalmát, ezért a jövedelemszerzés helyének a nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályait szükséges volt pontosítani. Az új rendelkezés szerint a jövedelemszerzés helye nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenység-végzés szokásos helyének fekvése szerinti állam. Külön szabályok vonatkoznak azokra az esetekre, amikor a tevékenység végzésének szokásos helye nem határozható meg. [Szjatv pont d) alpont] Az adónyilatkozat változó szabályai A leglényegesebb változás, hogy az új szabályok áttekinthetőbb, egyszerűbb formában tartalmazzák az adónyilatkozat választására vonatkozó szabályokat. Továbbra is egy feltétellistának való megfelelésről (vagy nem megfelelésről) van szó, amely azokat a körülményeket írja le, amelyek teljesülése esetén az év közben levont adó, adóelőleg legfeljebb jelentéktelen eltéréssel a tényleges adókötelezettségnek felel meg, és ezért nem szükséges bonyolultabb adó-megállapítási módszert alkalmazni. [Szja-tv. 11/A., 46. (5) bekezdés] 1.5.Az adónyilatkozat 2012-re vonatkozó szabályai A adóévre vonatkozóan az adónyilatkozat választására a magánszemély azzal az eltéréssel (további feltétellel) jogosult, hogy csak akkor tehet adónyilatkozatot, ha kizárólag egy adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett összevonás alá eső jövedelmet, továbbá más kifizetőtől kizárólag külön adózó jövedelmet szerzett. (Szja-tv. 11/B. ) Az adónyilatkozattal összefüggő új szabályok a módosító törvény kihirdetését kövező napon hatályba lépnek, azokat már a adóévre vonatkozó nyilatkozat megtételénél is alkalmazni kell [Szja-tv. 84/W. (2) bekezdés]. ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 2

3 1.6.A családi kedvezményre vonatkozó szabályok változása A családi kedvezmény szabályainak alkalmazhatósága, ha a magánszemély más ország szabályai szerint jogosult családi pótléknak megfelelő ellátásra A családi kedvezményre vonatkozó szabályokat az Szja-törvény módosuló 1/A. - ának rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni, tehát a kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg, és összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. [Szja-tv. 29/B. (5) bekezdés] A családi kedvezmény közös érvényesítésére, megosztására vonatkozó pontosító szabályok A módosítás nem érinti a családi kedvezményre jogosult és a családi kedvezmény megosztással történő igénybevételére jogosult magánszemélyek körét. A kedvezmény közös érvényesítése az adóelőleg-megállapítás során is lehetséges, mindössze annyi változik, hogy a megváltozott fogalomhasználatnak megfelelően a családi kedvezmény érvényesítéséhez adandó nyilatkozatot szabályozó rendelkezés már nem a jogosultak közötti megosztást, hanem közös érvényesítést említ. A jogosult és jogosultnak nem minősülő magánszemély közötti kedvezmény megosztása továbbra is csak az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban lehetséges. [Szja-tv. 29/B. (1a) (1d) bekezdés, 48. (3) bekezdés] 1.7.A bevallási kötelezettséget érintő pontosító szabályok kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani. A hivatkozott rendelkezés 2013-tól kiegészül azzal, hogy ezt az összeget az adóbevallásban, a munkáltatói adó-megállapításban tájékoztató adatként szerepeltetni kell. [Szja-tv. 7. (1) bekezdés m)pont, 11. (3) bekezdés a)pont]. 1.8.A közös tulajdonban álló ingóság, ingatlan hasznosításának pontosító szabályai Mint ismeteres, 2011-től az ingatlanhasznosítási tevékenység csak, mint önálló tevékenység viselhet közterheket (a különadózás lehetősége megszűnt). A közös tulajdont hasznosító tevékenységgel kapcsolatban az Szja-törvény 16. -a (3) bekezdésének 2012-ben hatályos b) pontja úgy rendelkezik, hogy közös tulajdont hasznosító tevékenység esetén a tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában azt a magánszemélyt terheli az adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja. Az idézett rendelkezés alapján kérdésként merül fel, hogy közös tulajdon esetén kit kell a tevékenységet folytatónak tekinteni, vagyis a rendelkezés tartalma bizonytalan. Az előbbiekre tekintettel az idézett rendelkezés 2013-tól hatályát veszti. Ennek az a következménye, hogy erre az esetre is az Szja-törvény 4. -a (6) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni, azaz közös tulajdon esetén a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában az ingó vagyontárgy, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a törvénnyel vagy ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 3

4 2. A béren kívüli juttatásokat, egyes meghatározott juttatásokat érintő változások 2.1.A béren kívüli juttatások Változás január 1-jétől. A béren kívüli juttatások értékének 1,19 szorosa után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a korábbi 10 százalék helyett. /1998. évi LXVI. törvény 3. (4) bek./ Nem változott. A törvényben meghatározott egyes juttatások a kifizetőt terhelő közteher mellett juttathatók a magánszemélynek. A közterhek alapja a juttatás értékének 1,19 szorosa. /Szja- tv. 69. (2) bek./ Béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi étkeztetés, az Erzsébet- utalvány juttatása, az iskolakezdési támogatás címén adott támogatás, a Széchenyi-pihenőkártyán adott támogatás, a helyi utazási bérlet juttatása, önkéntes nyugdíj-, egészség-, illetve önsegélyező pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett munkáltatói hozzájárulás, az iskolarendszerű képzés költségének munkáltató által történő átvállalása A munkahelyi étkeztetést érintő változás A 2012-ben hatályos szabályozás szerint csak az a munkahelyi étkeztetés minősült béren kívüli juttatásnak, amely a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen valósult meg. Utalvány, elektronikus adathordozó formájában történő juttatás esetén további feltétel volt, hogy ez az étkezőhely kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit lássa el tól ez feltétel megszűnik, tehát már utalvány juttatása esetén sem kizáró ok, ha más magánszemélyek is igénybe veszik az étkezőhely szolgáltatását. Változatlan viszont az a feltétel, hogy az étkezőhelynek a munkáltató telephelyén kell működnie. [Szjatv. 71. (1) bekezdés b)pont ba)alpont és (2) bekezdés b)pont ba)alpont] 2.3.Az iskolakezdési támogatás új szabályai E körben változás, hogy 2013-tól iskolakezdési támogatás csak utalvány formájában nyújtható (tehát a számlával való elszámolás lehetősége megszűnik). Az utalvány lehet papír alapú vagy elektronikus utalvány is. Szintén változás, hogy az utalvány a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig használható fel. Lényeges pontosító előírás, hogy a jogosultságról a magánszemély csak nyilatkozatot tesz a munkáltatónak, továbbra sincs tehát szükség arra, hogy a magánszemély bármilyen igazolást (például iskolalátogatási igazolás) benyújtson. Természetesen az esetleges valótlan nyilatkozat jogkövetkezményeit is a magánszemély viseli. Nincs változás: a) a juttatás mértékében, amely gyermekenként és szülőnként a minimálbér 30 százaléka [Szja-tv. 71. (6) bekezdés g)pont] 2.4.Béren kívüli juttatások keretösszege Ha a munkáltató által a munkavállalónak juttatott, önmagukban béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások együttes értéke meghaladja az adóévi 500 ezer forintot, illetve a jogviszony fennállásának időtartamával arányos részét, a meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ez utóbbi időarányosítási szabály méltánytalan helyzetet eredményezhetett az elhunyt munkavállalónak biztosított juttatások esetében. ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 4

5 Az előbbiekre figyelemmel a törvény már 2012-re is alkalmazhatóan úgy rendelkezik, hogy az éves keretösszeg 500 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg [Szja-tv. 70. (4) bekezdés, 84/W. (6) bekezdés]. Figyelem! Az 500 ezer forintot meghaladó rész utáni 27 százalékos mértékű EHO összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap után számított 10 százalékos, január 1- től kezdődően 14 százalékos EHO. 2.5.Az Erzsébet-utalványt érintő változások 2013-tól az Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege 8 ezer forintra emelkedik. Nem változik az a szabály, hogy a havi juttatási keretösszeg az adóéven belül utólag adott juttatás esetén is alkalmazható ben az Szja-törvény átmeneti rendelkezése biztosította, hogy az Erzsébetutalvány az év végéig fogyasztásra kész étel vásárlásán kívül felhasználható legyen melegkonyhás vendéglátóhelyen étkezési szolgáltatás igénybevételére is tól ez a felhasználási lehetőség véglegessé válik azzal, hogy melegkonyhás vendéglátóhelyen étkezési szolgáltatás igénybevételére való felhasználhatóság az Erzsébet utalvány törvényi meghatározásának részévé válik [Szja-tv. 71. (1) bekezdés b)pont bb)alpont és (2) bekezdés b)pont bb)alpont]. 2.6.Az egyes meghatározott juttatások körét érintő változás Mint ismeretes, egyes meghatározott juttatásnak minősül az a termék, szolgáltatás, vagy az ezekre szóló utalvány formájában a munkáltató által biztosított juttatás, amely esetében a juttatás a magánszemélyeket azonos értékben vagy bármely munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján illeti meg. E juttatási körbe azonban 2013-tól nem tartozhat bele a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány. Az ilyen utalványok juttatása esetén, ha azt dolgozó kapja, a juttatás bérként közteherköteles, míg ha például a dolgozó közeli hozzátartozója kapja, a juttatás egyéb jövedelemként adózik. [70. (1a) bekezdés]. 3. A biztosítások adókötelezettségét érintő változások Az adómentes és adóköteles biztosítási díj új meghatározása, új biztosítási fogalmak 3.1.Új biztosítási fogalmak A biztosítások személyi jövedelemadókötelezettségével összefüggő szabályok felülvizsgálata eredményeként 2013-tól új fogalmak jelennek meg a törvényben (személybiztosítás, az előzőekben már bemutatott kockázati biztosítás, életbiztosítás, betegségbiztosítás, balesetbiztosítás, járadékbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, biztosító teljesítése stb.), illetve pontosításra kerül néhány, meglévő szabály is (bér, a korábban már említett adóköteles biztosítási díj). Személybiztosításnak az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás minősül (Szja-tv pont). Az Szja-törvény 2013-tól az új Polgári törvénykönyv tervezetében szereplő biztosítási fogalmakkal összhangban de azokkal nem feltétlenül azonosan meghatározza az életbiztosítás, a betegségbiztosítás és a balesetbiztosítás fogalmát. E szerint az életbiztosítás olyan személybiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 5

6 járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget (Szja-tv pont). Az Szja-törvény alkalmazásában betegségbiztosításnak (vagy egészségbiztosításnak) az olyan személybiztosítás minősül, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is (Szja-tv pont). E fogalomból következik, hogy a biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló orvosi protokoll szerinti gyakorisággal elvégzett szűrővizsgálatok beleértendők a betegségbiztosítás fogalmába, ugyanakkor az ún. menedzserszűrések díja 2013-tól sem finanszírozható adómentes betegségbiztosítás díja formájában. A balesetbiztosítás továbbra is olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget (Szja-tv pont) Adómentes díjú biztosítások Az Szja-törvény 2012-ben hatályos szabálya alapján adómentes a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset- és betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja, évben értékhatár nélkül, 2013-ban havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó díjfizetés mértékéig áll fenn. [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.3. alpont] Az 1. számú melléklet új 6.9. alpontja alapján adómentes díjú biztosítások január 1-jétől január 1-jétől a teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások rendszeres díja (összegbeli korlátozás nélkül) adómentes (függetlenül attól, hogy e biztosítások az Szja-törvény kockázati biztosításra vonatkozó meghatározása alapján nem tekinthetők kockázati biztosításnak). E rendelkezés alkalmazásában rendszeres díjnak az a díj minősül, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét (Szja-tv. 1. számú melléklet 6.9. alpont). Ezen adómentességi rendelkezéssel összefüggésben az Szja-törvény a kifizető számára adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A kifizető havonta, magánszemélyenkénti bontásban köteles adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére az említett életbiztosítás díjaként adómentesen fizetett összegről, továbbá a biztosító nevéről és székhelyéről (Szja-tv. 1. számú melléklet 9.6. alpont). A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások nem rendszeres díja (például az eseti díj) a díjfizetés időpontjában adóköteles, az Szja-törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként. Ugyanakkor a teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások visszavásárlása esetén a biztosító teljesítése, illetve a biztosítás átalakítása, módosítása esetén a biztosítás díjtartaléka egyéb jövedelemként válik adókötelessé. ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 6

7 3.4. Az adóköteles biztosítási díj A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások (ilyenek a megtakarítási típusú biztosítások, melyeknél biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is lehetőség van pénzkivonásra, vagy a lejáratkor teljesít kifizetést a biztosító) más személy (például kifizető) által fizetett díja (ide nem értve a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokat) ugyanakkor a díjfizetés időpontjában adóköteles (Szjatv pont). A 2013-tól hatályba lépő új szabályozás a 2012-ben hatályos szabályok szerint adómentes díjúnak tekintett biztosításokhoz képest a következő változást jelenti: az ún. teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítások díjai közül csak a rendszeres díjak adómentesek, a rendszeres díjon kívül fizetett díjak (például eseti díjak) a díjfizetés időpontjában már adókötelesek (a kifizető/munkáltató által fizetett adóköteles díj 2013-tól az Szja-törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként, azaz kifizetői adóteher mellett adózik). Az Szja-törvény 2013-tól az adóköteles biztosítási díj fogalmánál egyértelművé teszi, hogy a biztosítási jogviszonyban (kifizető által magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés esetén) a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély szerzi meg a biztosítási díj formájában az adóköteles bevételt. A biztosításból származó kamatjövedelem megállapításának új szabálya, a biztosításból származó kamatjövedelem újrafogalmazott kedvezményrendszere 3.5. A kamatjövedelem megállapításának új szabálya január 1-jétől módosul a biztosításból származó kamatjövedelem meghatározásának szabálya. Az adómentes és adóköteles díjú biztosítások újrafogalmazása következtében jelentősen egyszerűsödik a biztosítói kifizetések személyi jövedelemadó-kötelezettsége A biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményes adózása Az Szja-törvény január 1-jétől a tartós befektetésből származó jövedelem (tbsz) kedvezményes adózási szabályait alapul véve (így különösen figyelemmel a tbsz-nél előírt gyűjtőévre és a tbsz zárt rendszerére) újrafogalmazza a biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményének szabályait A biztosítói kifizetések újrafogalmazott adókötelezettsége A biztosítások személyi jövedelemadókötelezettsége felülvizsgálatának részeként január 1-jétől módosulnak az adómentes biztosítói kifizetések. A biztosító szolgáltatása 2013-tól is jellemzően adómentes (Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpontjának felvezető szövege). Az Szja-törvény adómentes szolgáltatásként nevesíti kockázati biztosítások esetében a halál esetére szóló biztosítási, a balesetbiztosítási, a betegségbiztosítási szolgáltatást, továbbá adómentesnek tekinti a kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások közül a nyugdíjbiztosítási és a járadékbiztosítási szolgáltatást is [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont c)pont]. A személybiztosítás alapján nyújtott, az adómentesség feltételeinek meg nem felelő biztosítói teljesítés kamatjövedelemként vagy egyéb jövedelemként adózik [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont c)pont, 65. (1) bekezdés d)pont, 28. (2) bekezdés]. A felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés összege olyan módon adóköteles, amilyen jogcímen a biztosító szolgáltatása elmaradt jövedelmet pótol [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont a)pont és 1. (9) bekezdés a)pont]. ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 7

8 4. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) nyugdíjszolgáltatásának adómentessége 2013-tól az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a NYESZszámla nyugdíjszolgáltatása akkor adómentes, ha a jogosult tagsági jogviszonya (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, illetve nyugdíj-előtakarékossági számláját a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően nyitotta meg, vagy jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett. A korábbi 2013 előtti szabályozás szerint a nyugdíjszolgáltatás adómentességhez elegendő volt a megelőző 3. adóévben történő taggá válás, illetve számlanyitás. Természetesen a már létrejött tagi jogviszonyokat, megkötött NYESZ-számlákat az új előírás nem érintheti visszamenőlegesen hátrányosan, ezért átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy ha a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számláját január 1-jét megelőzően nyitotta meg, illetve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi jogviszonya január 1-jét megelőzően keletkezett, a magánszemélyt megillető nyugdíjszolgáltatás adókötelezettségére a december 31-én hatályos szabályokat lehet alkalmazni. [Szja-tv. 84/W. (8) bekezdés, 1. számú melléklet 6.5. alpont] 5. A külföldről származó osztalék után fizetendő adó megfizetésének határideje A külföldről származó osztalék után az adót a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. A 2013 előtt hatályos szabályozás szerint adót az osztalék megszerzése negyedévét követő hónap 12-éig kellett megfizetni. [Szja-tv. 66. (3) bekezdés] 6. A szakszervezet által adott béren kívüli juttatás adókötelezettsége január 1-jétől nem lehet adómentes a szakszervezet által nem pénzben adott azon juttatás, amely az Szja-törvény szabályai alapján béren kívüli juttatásnak minősül [Szja-tv. 1. számú melléklet 3.3. alpont]. 7. A kulturális szolgáltatás igénybevételének adómentessége január 1-jétől az adómentesnek minősül a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. A szabály kizárja az adómentes juttatások köréből a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt támogatást. Az 50 ezer forintos értékhatár a sporteseményre szóló jegy, bérlet formájában adott juttatással együtt értendő, amely már 2012-ben is adómentes volt. [Szja-tv. 1. számú melléklet alpont] 8. Egyéb változások A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2012-ben visszalépett magánszemélyeket érintő szabályok A visszalépő tagi kifizetések adómentességéről rendelkezik az Szjatörvény 84/L. átmeneti rendelkezése. Eszerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe a november 3-át követő visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztár által teljesített visszalépő tagi kifizetéseket. ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 8

9 II. Új adókedvezmények a foglalkoztatás bővítésére és a munkahely-megőrzésre október 1-jei ülésnapján fogadta el az Országgyűlés a Munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló évi CXLVI. törvényt. A törvény a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetű munkavállalókra tekintettel jelentős mértékű kedvezményeket ad a foglalkoztatóknak az élő munkára rakódó közterhekből. Az új kedvezmények január 1-jével lépnek hatályba. 1. Milyen jogviszonyban, kinek és miből jár kedvezmény? A kedvezményeket a kifizető munkáltató havonta, a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján, a számviteli törvény szerint meghatározott munkabér után fizetendő szociális hozzájárulási adójából levonva érvényesítheti. A kedvezmények meghatározott részénél, ahol nagyobb mértékű a szociális hozzájárulási adó kedvezménye, a munkáltató a szakképzési hozzájárulás alól is mentesül Szociális hozzájárulási adó kedvezmény A kedvezmény alanya a (szociális hozzájárulási-adó alanyának minősülő) kifizető. Több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt ) esetén kifizető az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott munkáltató (vagyis akit a munkaviszony létesítésével egyidejűleg maguk közül írásban kijelöltek). [2011. évi CLVI. törvény 454. (2) (5a) bekezdések] A szociális hozzájárulási adó (rész) kedvezmény alapja a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér. A bruttó munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni Szakképzési hozzájárulási kedvezmény A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulásból kedvezményt érvényesíthet a pályakezdő foglalkoztatása esetén az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (Eat.) 462/B. (2) bekezdése szerinti, a tartósan álláskereső személyek után az Eat. 462/C. (2) bekezdése szerinti, a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. (2) bekezdése szerinti, a foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény mellett. Aki szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett, értelemszerűen a kedvezménynek sem alanya. (2011. évi CLV. törvény 2. ) A szakképzési hozzájárulás alapját a munkavállalónak a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér összege csökkenti, de legfeljebb kedvezményezett munkavállalónként havonta 100 ezer forint. ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 9

10 Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe (részmunkaidős foglalkoztatásnak az a foglalkoztatás minősül, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt). [2011. évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés] Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból január 1-jétől igénybe vehető új kedvezményeket. 2. A 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény A 25 év alatti és 55 év feletti korosztályba tartozó munkavállalók foglalkoztatása esetén a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. Ez azt jelenti, hogy a fizetendő szociális hozzájárulási adó 100 ezer forintig 12,5 százalék (ami mellett a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni). A munkabér 100 ezer forint feletti részére a szociális hozzájárulási adót a normál, 27 százalékos mértékkel kell megállapítani. A hónap egészére jár a kedvezmény abban a hónapban is, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti (vagyis nem kell töredékhónappal számolni, és nem kell az adott hónapot két részre, kedvezményes és nem kedvezményes időszakra bontani, ha a meghatározott életkort hónap közben töltik be). Még nagyobb kedvezmény jár a 25 év alatti munkavállaló után a kifizetőnek, ha a 25 év alatti pályakezdő legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik; ez esetben a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében. Emellett, a szociális hozzájárulási adó alól mentes 2 éves időszakban szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forintos munkabérig. A 180 napba a biztosítási (járulékfizetési) kötelezettséggel járó munkaviszonyok számítanak be, tehát az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi-, idénymunka) vagy az iskolaszövetkezetben végzett munka időtartamát itt nem kell figyelembe venni. A pályakezdőknél is érvényesül a szabály, hogy nem kell töredékhónappal számolni, és teljes hónapra jár a kedvezmény abban a hónapban is, amelyben a munkavállaló betölti a 25. életévet, vagy a foglalkoztatás második éve véget ér. [2011. évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés, évi CLVI. törvény 462/B. ] 3. A nem szakképzett munkavállalók utáni kedvezmény A szakképzettséget nem igénylő (a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, január 1-jétől hatályos KSH közlemény, FEOR-089. főcsoportjába tartozó) munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetén a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. A fizetendő szociális hozzájárulási adó 100 ezer forintig tehát 12,5 százalék (ami mellett a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni). Ha a munkavállalót az adó-megállapítási időszak (tárgyhónap) nem teljes egészében foglalkoztatták szakképzettséget nem igénylő munkakörben, vagy nem kizárólagosan ilyen munkakörben alkalmazták, adókedvezmény sem jár az adó-megállapítási időszakra (2011. évi CLVI. törvény 461. ). 4. A tartósan álláskeresők utáni kedvezmény A tartósan álláskeresők után nagyobb mértékű, de időben korlátozottabb adókedvezmény jár. A szociális hozzájárulási adó számított összegéből igénybe vehető kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (ebben az időszakban szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forint munkabérig), ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 10

11 majd 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében (a fizetendő szociális hozzájárulási adó tehát 12,5 százalék, amely mellett a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni). Az adókedvezmény szempontjából tartósan álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szerv (munkaügyi központ) által a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy minősül. Ha az álláskereső közfoglalkoztatásban vett részt, a közfoglalkoztatási jogviszonyát a 9 és a 6 hónap számítása során nem lehet figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a közfoglalkoztatási jogviszony ideje nem számít be a 6 hónapba, és annyival meghosszabbodik a 9 hónapos referenciaidőszak. Bár a közfoglalkoztatás ideje nem ismerhető el, mint álláskeresési időszak, e szabály azonban kedvezményt is jelent a korábban közfoglalkoztatottra nézve, hiszen a munkavállaló ezáltal nem veszíti el a közfoglalkoztatást megelőzően, álláskeresőként szerzett jogosultsági idejét. Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve az adott hónapban lejár, az egész hónapra jár a teljes mentesség a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól. Ehhez hasonlóan a 14,5 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezményt is teljes hónapra lehet érvényesíteni akkor is, ha a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik éve hónap közben jár le [2011. évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés, évi CLVI. törvény 462/C. ]. 5. A kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezmény A gyermekgondozási díj folyósítását követően, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók esetén a szociális hozzájárulási adó számított összegéből igénybe vehető kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (ekkor szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forint munkabérig). A kedvezmény a bruttó munkabér 14,5 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében, vagyis a fizetendő szociális hozzájárulási adó a harmadik évben 12,5 százalék 100 ezer forintig, amely mellett a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni. A három évig járó kedvezmény legkésőbb az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap utolsó napjáig érvényesíthető. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike az érintett személyt megillette. Egymást követő több ellátás esetén a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani. Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve az adott hónapban lejár, az egész hónapra jár a teljes mentesség a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól. Ehhez hasonlóan a 14,5 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezményt is teljes hónapra lehet érvényesíteni akkor is, ha a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik éve hónap közben ér véget [2011. évi CLV. törvény 4. (1a) bekezdés évi CLVI. törvény 462/D. ]. 6. Az anyasági ellátások melletti munkavégzés szabályai A kedvezmények kapcsán érdemes említést tenni azokról az előírásokról is, amelyek az ellátások melletti munkavégzést korlátozzák. Gyermekgondozási díj (gyed) mellett szűk kivétellel kizárt a munkavégzés. A törvény előírja, hogy nem jár gyed, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez (ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást), vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja. [1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. a) pont] ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 11

12 Gyermekgondozási segély (gyes) és gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósítása alatt már lehet meghatározott időkorlátok mellett munkát végezni. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy (a nagyszülő, a kiskorú szülő gyermekének gyámja kivételével) kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat, a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után korlátozás nélkül folytathat. A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet, míg a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik (1998. évi LXXXIV. törvény 21., 21/A. 24. ). 7. A kedvezmények időtartama A 25 év alatti (ide nem értve a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdőt) és az 55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmények mindaddig járnak, amíg az életkori feltétel amunkavállalónál teljesül, vagyis amíg a munkavállaló be nem tölti a 25. életévét, illetve amikor a munkavállaló már betöltötte az 55. életévét. A legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdők foglalkoztatása esetén a kedvezmény (legfeljebb) két évig jár, de nem tovább, mint a 25. életév betöltése. A nem szakképzettek utáni kedvezmény időkorlát nélkül, vagyis addig érvényesíthető, amíg a munkavállalót szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatják. Korlátozott ideig, három évig jár a kedvezmény a munkáltatónak, ha tartósan álláskeresőt, vagy anyasági ellátásban részesülő (részesült) munkavállalót alkalmaz (ezekben az esetben ugyanakkor nagyobb a kedvezmény). 8. A kedvezmény érvényesítésének módja A munkáltató a kedvezményt nem utólag kapja meg, hanem már év közben folyamatosan, a havi bevallásaiban érvényesítheti. Fontos szabály, hogy a munkáltató ugyanazon munkavállalója után nem alkalmazhat egyszerre több jogcímen adókedvezményt (a kedvezmények közötti választás joga a kifizetőé). Ez alól kivétel a start plusz, extra és bónusz kedvezmény, amelyek mellett párhuzamosan lehet egy másikat is érvényesíteni (egyszerre összesen két kedvezmény igénybevétele megengedett). A 2013-tól alkalmazható új kedvezményekre azonban speciális előírás vonatkozik, így azokat a start plusz, extra, bónusz kedvezményekkel sem lehet együtt alkalmazni (2011. évi CLVI. törvény 463. ). ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 12

13 Az új kedvezmények igénybevétele sokkal egyszerűbb, mint az eddig megszokott startkártya kedvezmények, mivel azok érvényesítéséhez nincs szükség az adóhatóság által kiállított kártyára. Az adókedvezmény jogszerű igénybevételéhez azonban egyes esetekben szükséges, hogy a támogatott munkavállaló kérelmére kiállított igazolás a munkáltató birtokában legyen, amely tanúsítja a jogosultság fennállását. Igazolás kell a tartósan álláskereső után járó és a kisgyermekes munkavállalóra tekintettel érvényesíthető kedvezményeknél. Az előbbinél az igazolást kiállító szerv a munkaügyi központ, az utóbbinál az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár vagy családtámogatási kifizetőhely. 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalóknál, valamint a szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozóknál a kedvezmény érvényesítéséhez nem szükséges igazolás. Ellenben a 25 év alatti pályakezdő esetében a munkavállalónak egy alkalommal igazolnia kell a munkáltatója részére, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. Ez az igazolás nem lehet 15 napnál régebbi. Az igazolást az állami adóhatóságtól kell kérnie a pályakezdőnek. Az igazolásokkal való visszaélések elkerülése érdekében a törvény előírja azt is, hogy a tartósan álláskereső személyek után, illetve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény ellenőrzése céljából az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv a tárgyhónapban kiállított igazolásban szereplő adatokat a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig elektronikus úton hivatalból megküldi az állami adóhatóság részére. (2003. évi XCII. 3. számú melléklet J) pont) 9. Kedvezménykorlát Nyilvánvaló, hogy magasabb jövedelmű munkavállalók esetén a munkáltatói adókedvezmény nem vonatkozhat a jövedelem egészére. A kedvezmény alapját ezért havi 100 ezer forintban maximálja a törvény, ami azt is jelenti, hogy ennél magasabb munkabér esetén is érvényesíthető adókedvezmény, de a munkabér 100 ezer forint feletti részére már a teljes közterhet (27 százalék szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást) meg kell fizetni. 10. Nincs továbbfoglalkoztatási, létszámbővítési előírás A 2013-ban életbe lépő új kedvezmények igénybevétele a munkáltató oldaláról nincs speciális feltételekhez kötve. A munkáltatónak így nem kell kötelezettséget vállalnia arra, hogy meghatározott ideig foglalkoztatja vagy továbbfoglalkoztatja a munkavállalót. A kedvezménynek nem feltétele kötelező létszámbővítés sem. 11. Részmunkaidő A munkáltatói adókedvezményre való jogosultság nem függ attól, hogy a munkavállalót hány órában foglalkoztatják, a kedvezmény mértéke azonban igen. A kedvezmény alapjának havi 100 ezer forintos felső határát ugyanis időarányosan a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkenteni kell, ha a munkavállalót nem teljes munkaidőben foglalkoztatják. 12. A törvény hatálybalépése előtti jogviszonyok megítélése Az újfajta kedvezmények a január 1- jétől kezdődő adó-megállapítási időszakokra érvényesíthetők. A törvény nem tesz különbséget aszerint, hogy a kisgyermekes munkavállaló január 1-je előtt, vagy után tér vissza a ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 13

14 munkaerő-piacra. Ez azt jelenti, hogy 2013 előtt visszatérő kisgyermekes munkavállalók után is érvényesíthető (legkorábban január 1-jétől) a három évig járó kedvezmény, azzal, hogy a kedvezmény érvényesítésének végső időpontja minden esetben legkésőbb az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap utolsó napja lehet. A legfeljebb 180 nap (biztosítással járó) munkaviszonnyal rendelkező pályakezdőknél speciális (átmeneti) szabály érvényesül. Ez kimondja, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén december 31-én már fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható a kedvezmény, azzal, hogy a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő időpontjának január 1-jét kell tekinteni [2011. évi CLVI. törvény 462/B. (7) bekezdés]. 13. Régi kedvezmények A vállalkozásoknak továbbra is megéri számolni, hogy ha több kedvezmény közül választhatnak, melyiket érvényesítik. Érdemes 2013-ban is figyelemmel lenni az ún. bérkompenzációs adókedvezményre (munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény), amely 2013-ban minden kifizető munkáltatóra vonatkozik (vagyis azokra is, akik elvárt béremelést évben nem hajtottak végre). A kedvezmény mértéke (részletesen 1. sz melléklet) a) a évre havonta aa) a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot, ab) az aa) alpont szerint meghatározott összegnek a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 14 százalékát meghaladó része, ha a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot; b) évre havonta ba) a kedvezményalap 16 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot, bb) az előző pont szerint meghatározott összegnek (12 ezer forintnak) a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 20 százalékát meghaladó része, amennyiben a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot. A részkedvezmény alapja a kifizetővel munkaviszonyban álló munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér (kivéve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért). (2011. évi CLVI. törvény 460. ) III. Tbj. Figyelem! január 1-jétől megszűnik a nyugdíjjárulék felső határa. A felső határra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a január 10-éig megszerzett, 2012 decemberében járulékalapot képező olyan jövedelmekre, amelyeket a december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani január 1-jétől havi 270 forinttal nő az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke. Ennek eredményeként havi forintra növekszik a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni- és társas vállalkozóknak valamint azoknak a személyeknek a fizetési kötelezettsége, akik egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelesek. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a magán-nyugdíjpénztár tagok is megállapodást köthessenek 34 százalék nyugdíjjárulék megfizetése mellett - maximum 5 év szolgálati idő illetve - szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzésére. ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 14

15 1. sz. melléklet Bruttó jövedelem (Ft) Bruttó jövedelem (Ft) 27% Szochó adó Szochó adóból igénybe vehető 75 ezer Ft-ot meg nem haladó rész 21,5%-a Szochó adóból igénybe vehető 75 ezer Ft feletti rész 14%-a Igénybe vehető kedvezmény (C-D) Fizetendő szochó adó (B-E) (Ft) Szochó adóból igénybe vehető 75 ezer Ft-ot meg nem haladó rész 16%-a Szochó adóból igénybe vehető 75 ezer Ft feletti rész 20%-a Igénybe vehető kedvezmény (I-J) Fizetendő szochó adó (H-K) (Ft) 27% Szochó adó ALFA HÍRLEVÉL 2012/4 15