Gyűrűs vegyületek. - Monociklusos. - Policiklusos. Izolált gyűrűs. Kondenzált policiklusos. orto. orto és peri. Áthidalt gyűrűs.

Átírás

1 Gyűrűs vegyületek - Monociklusos - Policiklusos Izolált gyűrűs Kondenzált policiklusos orto orto és peri Áthidalt gyűrűs pirociklusos

2 egyszeres/kétszeres kötés kapcsolódási szám eggyel kevesebb a gyűrűk számánál nincs közös atom orto-kondenzált két gyűrűnek két közös atomja van: n közös él 2n közös atom orto- és peri-kondenzált n közös él kevesebb, mint 2n közös atom áthidalt több közös atom spirociklusos egy közös atom

3 eterociklusos vegyületek Azok a gyűrűs vegyületek, amelyek a gyűrűben szénatomo(ka)t és heteroatomo(ka)t tartalmaznak - Telített - Telítetlen sztályozás: - gyűrűtagszám - heteroatomok - száma - minősége

4 a gyűrű: eterociklusos vegyületek Legalább kétféle atomból felépülő gyűrűs vegyületek - nem tartalmaz szénatomot: szervetlen heterociklusok B bórazin B B - legalább 1 szénatomot tartalmaznak: szerves heterociklusok Az alkálifémek kivételével szinte valamennyi elem szerepelhet gyűrűatomként. Lényegében valamennyi szerves heterociklus levezethető egy karbociklusos vegyületből a 2, illetve csoport(ok) heteroatomra való cseréjével: így 4 típus származtatható, melyek reaktivitása és stabilitása összevethető a megfelelő karbociklusos vegyületével.

5 1. Telített heterociklusok (heterocikloalkánok) ciklohexán pl. = oxán tián piperidin 2. = Y = piperazin Y = ; Y = morfolin Parciálisan telített heterociklusok (heterocikloalkének) pl. ciklohexén pl. = 3,4-dihidro-2-pirán Y pl. = Y = 2,3-dihidro-1,4-dioxin

6 Annulének A n n n n+1 (n>6, páros szám) (n>6, páratlan szám) általános képletű, maximális számú nem kumulált kettőskötést tartalmazó, szubsztituálatlan monociklusos szénhidrogének [10]annulén 1-[9]annulén [6]annulén benzol

7 3. eteroannulének (a lehető legnagyobb számú nem kumulált kettőskötést tartalmazó vegyületek) Az annulénekből származtathatók: - egy csoportot helyettesít (azonos gyűrűméret) - egy = csoportot helyettesít (eggyel kisebb tagszámú gyűrű) Mindkét esetben a heteroannulén izoelektronos azzal az annulénnel, amelyből származtattuk (az aromás rendszer tekintetében). = piridin [6]annulén benzol pirrol

8 4. eteroaromás vegyületek (heteroarének) A heteroannulének egyik csoportja A 4n+2 ückel szabályt kielégítik pl. furán, piridin, piridazin

9 eterociklusos vegyületek nómenklatúrája - antzsch - Widman rendszer: 10 tagú gyűrűig előtag + utótag (gyűrű tagszámára utal) e Te P B oxa tia szelena tellura aza foszfa bora csökkenő prioritás A heteroatomokat jelölő előtagokat a megfelelő sokszorozó taggal ellátva a megadott sorrendben soroljuk fel (és a gyűrű számozása is eszerint történik).

10 A antzsch - Widman rendszer (1979) Elem Vegyérték Előtag Elem Vegyérték Előtag xigén II oxa- Antimon III sztiba-* Kén II tia- Bizmut III bizma- zelén II szelena- zilícium IV szila- Tellúr II tellura- Germánium IV germa- itrogén III aza- Ón IV sztanna- Foszfor III foszfa-* Ólom IV plumba- Arzén III arza-* Bór III bora- igany II merkura- *a közvetlenül -in vagy -én következik utána, foszfa- helyett foszfor-, arza- helyett arzén-, sztiba- helyett antimon-t kell írni.

11 Gyűrűtagszám itrogént tartalmazó itrogént nem tartalmazó telítetlen telített telítetlen telített 3 (tri) -irin -iridin -irén -irán 4 ( tetra) -et -etidin -et -etán 5 (penta) -ol -olidin -ol -olán 6 (hexa) -in -inán -in -án 7 (hepta) -epin -epin -epán 8 (okta) -ocin -ocin -okán 9 (nona) -onin -onén -onán 10 (deka) -ecin -ecén -ekán

12 eteroaromás vegyületek Két típus: A. - p-elektron felesleggel rendelkezők B. - p-elektron hiányos vegyületek A. Formális származtatásuk: Átlagos p-elektron sűrűség, nagyobb, mint a benzolban =,,, P, e, Te B. Formális származtatásuk: <1 <1 <1 Y <1 <1 Y =, +, b, As Átlagos p-elektron sűrűség, kisebb, mint a benzolban

13 Fizikai tulajdonságok 1. Dipólusmomentum A. p-feleslegű a heteroaromás vegyület dipólusmomentuma kisebb, mint a perhidro analógé (kivéve pirrol). B. p-hiányos a heteroaromás vegyület dipólusmomentuma nagyobb, mint a perhidro analógé. Példák: 1,68 D 0,71 D 1,57 D 2,20 D

14 2. ldékonyság vízben A. Pirrol > furán > tiofén 6% 3% 0,1% B. Piridin, piridazin >> pirimidin, pirazin A. p-feleslegű B. p-hiányos Kémiai tulajdonságok könnyebb elektrofil szubsztitúció nehezebb nukleofil szubsztitúció nehezebb elektrofil szubsztitúció könnyebb nukleofil szubsztitúció

15 árom-, négy- és öttagú, egy heteroatomot tartalmazó vegyületek és származékaik

16 áromtagú, egy heteroatomot tartalmazó heterociklusos vegyületek

17 evezéktan antzsch-widmann név oxirán tiirán aziridin soportfunkciós név etilén-oxid etilén-szulfid etilén-imin elyettesítéses név oxaciklopropán tiaciklopropán azaciklopropán 3 1 dioxirán oxaziridin diaziridin diazometán 2 szerkezeti izomerek oxirén tiirén 1-azirin 2-azirin 2-azirin 1-azirin 3 3-diazirin 2

18 Előállítások [2+1] intermolekuláris gyűrűzárásokkal lefin [2], persav [1] atom hozzájárulásával 2 ' 3 Br 2 / l 4 ': oxirán származék l 2 / 2 l m-klórperbenzoesav perbenzoesav K l Br 2 Br 2 l halohidrin +l xiránt gázsterilezésnél, 2 -dal hígítva használják, mivel a levegővel robbanó elegyet képez. Perkarbonsavak robbanó, mérgező vegyületek!

19 Br 2 Br 2 2 l halohidrin l l l 2 etil-acetát piridin 20 l 2 a Br halotiol K Br +Br aminoalkohol tiirán származék 2 haloamin 2 K +l l 2 benzonitril pl. 2 karbén azirin származék aziridin származék Aziridinek rákkeltő vegyületek. sak a szingulet karbén (triplet nem) alkalmas a reakcióra. (~immons-mith reakció)

20 Epoxidálás perkarbonsavval katalizátor nélkül 3 ( 2 ) 7 olajsav ( 2 ) o, 3 h egylépéses szin-addíció 3 ( 2 ) 7 3 ( 2 ) 7 ( 2 ) 7 ( 2 ) 7 enantiomerek 1:1 3 ( 2 ) 7 ( 2 ) 7 elaidinsav 3 20 o, 3 h egylépéses szin-addíció 3 ( 2 ) 7 3 ( 2 ) 7 ( 2 ) 7 ( 2 ) 7 enantiomerek 1:1

21 Alkének aszimmetrikus oxidációja harpless epoxidálás Knowles, oyori, harpless 2001 Kémiai obel-díj, királis katalízis diasztereo(enantio-)szelektív 2 + Et Et dietil-tartarát enantiomerek Ti[( 3 ) 2 ] 4 ( 3 ) 3 2 l 2 2 allil-alkohol származék + Et Et Ti[( 3 ) 2 ] 4 ( 3 ) 3 2 l 2 2

22 Et Z 1 2 Et (2,3)-(-)-Diethyltartarat 2 Molekularsieb 2 1 ( 3 ) / Ti( i Pr) 4 1 Et Et (2,3)-(+)-Diethyltartarat < 1 < 2

23 Et E 2 1 Et (2,3)-(-)-Diethyltartarat Molekularsieb 2 1 ( 3 ) / Ti( i Pr) 4 Et Et (2,3)-(+)-Diethyltartarat 2 1 < 1 < 2

24 Kémiai tulajdonságok 2,2'-iminodietanol 2-[(2-hidroxietil)amino]etán-1-ol 2,2'-[(hidroximetil)imino]dietanol 2-[bisz(2-hidroxietil)amino]etán-1-ol dietanolamin 2 2 trietanolamin 2 2 l 2 K l 2 K kenőcsökben lakkiparban 2 2 aziridin A Baeyer feszülés a háromtagú gyűrűk esetében nagyobb, mint a négytagúaknál, ennek következtében előbbieknél a gyűrűfelnyílási reakciók is könnyebben mennek végbe.

25 Gyűrűfelnyílás savval, illetve bázissal mehet végbe. Eltérő regiokémia: savval 1-szerű mechanizmus (a magasabb rendű alkil kation stabilabb) bázissal 2 mechanizmus (szterikus ok következtében a nukleofil az alacsonyabb rendű szénatomon támad) Y Y 2 u u 2 u 2

26 LiAl MgBr MgBr 4 l

27 / / szulfaniletanol alkoxietántiol tiirán 1 2 l l klóretántiol dialkilaminoetántiol

28 Fontosabb származékok ( 3 ) 3 ( 3 ) ( 3 ) 3 l 3 l kolin-klorid l acetilkolin-klorid Acetilkolin: a paraszimpatikus idegrendszer ingerületátvivő anyaga (a vegetatív idegrendszer paraszimpatikus részében és a központi idegrendszerben fordul elő)

29 b) út Ar + a) út szterikus ok Ar konkurrens reakció l b) út Ar l a) út (fõ reakcióút) epiklórhidrin l Ar 2 2 prototípusok: 2 Ar 2 2 Ar név -adrenoceptor blokkolók 3 propranolol pindolol

30 égytagú, egy heteroatomot tartalmazó heterociklusos vegyületek

31 evezéktan oxetán tietán azetidin trimetilén-oxid trimetilén-szulfid trimetilén-imin oxaciklobután tiaciklobután azaciklobután oxet(én) tiet(én) 1-azetin 2-azetin azet ,2-ditiet ,2-dihidro-1,2-diazet 3

32 Előállítások Intramolekuláris gyűrűzárási reakciók l 3 l l 2 All 3 l K l Br Br Ts Ts 2 LiAl 4 éter

33 Kémiai tulajdonságok Mg LiAl 4 Br Br Br

34 Et 2 2 éter Et propano-3-lakton -propiolakton gyűrűs észter propano-3-laktám -propiolaktám gyűrűs savamid (antibiotikumok) Y u Y u u u Y 3 Ph Ph Ph [2+2] cikloaddíció 3 Ph Ph Ph propano-3-tiolakton -propiotiolakton gyűrűs tioészter

35 Fontosabb származékok -Laktám antibiotikumok Penicillinek efalosporinok Antibiotikum: (.A. Waksman) olyan természetes vegyület, amelyet mikroorganizmus (pl. gomba) vagy magasabb rendű szervezet termel más mikroorganizmusok (pl. baktériumok) ellen, ami által azok élettevékenységét gátolja. Az antibiotikumokra a kis koncentrációban való hatékonyság a jellemző. A penicillinek -laktám gyűrűje savra, lúgra és penicillináz enzimre érzékeny. zéles spektrumú penicillinek is léteznek már (l. mikrobiológia). A -laktám antibiotikumok másik csoportja a cefalosporinok (kefalosporinok, 1948). Ezek penicillináz enzim rezisztensek. A baktérium penicillináz/kefalosporináz enzimet termel, amelynek következtében ellenálló lesz az adott penicillin/kefalosporin származékra. Így mindig újabb penicillin/kefalosporin származékokat kell előállítani. Totálszintézisük is megoldott, de fél-szintézissel állítják elő az új származékokat. Fermentációs eljárást kémiai módszerrel kombinálják (biotechnológia kezdete). Klavulánsav: -laktamáz gátló, antibiotikus hatása kicsi. A klavulánsavat a treptomyces clavurigeus termeli (ez a gomba penicillint és kefamicint is termel). Augmentin amoxicillint és klavulánsav-káliumsót tartalmaz.

36 -Laktám antibiotikumok Alapvázak azetidin + tiazolidin azetidin + [1,3]tiazidin penam laktám Penicillium notatum cefam laktám efalosporium acremonium aminopenicillánsav 3 6-AP 3 penicillináz enzim hasítja penicillinek "-cillin" 7-aminocefalosporánsav 7-A cefalosporináz enzim 2 hasítja cefalosporinok "cef(a)-" benzilpenicillin G-penicillin cefalexin oxacillin 3 6 cefalotin 7 3 3

37 3 Klavulánsav Y Penicillinek 3 Z 3 Y Z Penémek (Y=) Karbapenémek (Y= 2 ) -Laktám alapváz 3 Y Tienamycin (=) efalosporinok (=, Y=) efamicinek (= 3, Y=) P K 3 2-Azetidinon-1-foszfonát 2 K Monobaktámok

38 Öttagú, egy heteroatomot tartalmazó heterociklusos vegyületek és kondenzáltgyűrűs származékaik

39 evezéktan I/ Furán és származékai furán -furil- -furfurilidén- -furoil- -furil- Előállítások 1/ Dioxovegyületekből Paal-Knorr szintézissel 3 P 2 5 (( 4 ) 2 3 ) P 2 5

40 Mechanizmus: E P 2 5, +E E E E 2 E E

41 2/ Polihidroxi-oxovegyületből búzacsíra, kukoricacsíra tartalmazza pentozán furfural (furfurol) furán-2-karbaldehid 3/ yálkasavból l 4/ Dehidronyálkasavból dekarboxilezéssel - 2

42 5/ Gyűrűszintézissel β-oxoészterből és α-klórketonból l aet - Et - al

43 Feist-Benary aldol Et + 1 Et 1 2 i l 2 antzsch reakció mellékreakciója lehet -alkilezés Et l Et alkilezés 2 1

44 Et 3-2 Et Et antzsch Et l Et alkilezés Et + 1 Et l -alkilezés 2 3

45 Fizikai tulajdonságok Vízben az alapvegyületek (furán, pirrol, tiofén) rosszul oldódnak, de a hidrogénhíd kötés révén az imidazol és a pirazol vízoldékony UV színképük lényegesen eltér a benzolétól I színképükben csoport gyűrűrezgések vannak jellemző a pirrol ν sávja cm -1 (erős keskeny sáv) 1 M az α jele alacsonyabb térerősségnél jelentkezik, mint a β jele (valamennyi az aromás területen) az aromás vegyületeknél szokásos csatolások vannak bennük

46 Kémiai tulajdonságok 1/ E Ar reakciók E -ba támad alapállapot E E E E E E E komplex stabilisabb, mivel több mezomer szerkezet (határszerkezet) írható fel rá. Friedel-rafts alkilezés l All 3 v. Znl 2 régen: a furán szuperaromás vegyület, mivel jobban megy aromás reakcióba, mint a benzol ma: a furán kevésbé aromás a benzolnál, mivel a reakciója energetikailag könnyebben megy végbe, mint a benzolé l All 3

47 itrálás cc. 3 a gyûrût roncsolja ecetsavanhidrid 3 vízmentes 3 2 acetil-nitrát savanhidrid 2 2 2

48 2/ Addíciós reakciók 1,4-addíció Br 2 3 Br Br > Br 1,4-addíció -Br acetálos atomok Br 1. 2 i 2. 3 Diels-Alder reakció maleinsavanhidrid

49 3/ Egyéb reakciók annizzaro reakció 2 1. cc. K furfural (furfurol) furfuril-alkohol furán-2-karbosav Aciloin kondenzáció K K furoin (benzoinhoz hasonló) furil (benzilhez hasonló)

50 Polimerizáció n n 1,4-addíció addíciós polimerizáció edukció 2 i 150 o 100 atm bután-1,4-diol (eppe szintézisnél diolefinek elõállítása) TF tetrahidrofurán

51 Fontosabb származékok 2 /i 80atm 2 2, 400 o kat. - 2, - 2 Al o - 2 furfurol, legolcsóbb aromás aldehid 2 /kat / BUA Butadién polimerizátum, illetve kopolimerizátum - 2 cc. l l l

52 red. a cc. l l l 1,4-diklórbután tetrametilén-klorid 3 2 K 2 /kat pimelinsavdinitril 1. cc. l 2.. a 3 2 /kat adipinsav 6 bután-1,6-diamin 6 hexametilén-diamin pimelinsav 7 bután-1,7-diamin polimerizáció 2 ylon ylon77 polimerizáció

53 2 2 2a a kaprolaktám ylon 6 2 -aminokapronsav 2 -kaprolaktám + -aminokapronsav ylon ( 3 ) polimer mûanyagok Muszkarin Amanita muscaria alkaloidja (+)-2,3,5 ( ) polimerizációs lehetõségek

54 II/ Kondenzáltgyűrűs furánszármazékok evezéktan benzo[b]furán kumaron benzo[c]furán izokumaron (csak származékai ismeretesek) 2 dibenzofurán

55 Előállítások Perkin- -szintézis Br 2 aac kumarin 3 Br Br 3,4-dibrómkumarin +K -KBr - 2 Br kumarilsav kumaron l - l kumaron Znl 2-2 dibenzofurán

56 + 2 2 ' 2 ' -fenilhidroxilamin -feniloxim ' ' 2 ' Fischer-féle indolszintézis analógiájára ' '

57 evezéktan III/ Tiofén és származékai ' ' 2 tiofén tienil- tienil- tenil- 2-tenál 2-tenoil- 2-tienil 3-tienil -tenál -tenoil- Előállítások 1/ Dioxovegyületekből Paal-Knorr szintézissel 3 P 2 5 (( 4 ) 2 3 ) P 2 5

58 2/ Acetilénből 3/ Dehidrogénezéssel, majd gyűrűzárással o / insberg szerint 3 a 20 o 2 2

59 5/ Acetiléndikarbonsav-észterből 150 o Kémiai tulajdonságok 1/ alogénezés 2 l 2 2 l 2 szulfurilklorid l l l 2/ Klórmetilezés 2, l 2 l l 2 2 l

60 3/ Mannich reakció l 2 2 l l 2 2 4/ Vilsmeier formilezés 3 Pl 3 5/ Friedel-rafts acilezés 3 All 3 l Wolff-Kizsnyer red

61 6/ iganyszármazékokká alakítás gl 2 lg gl gl 2 a gl 2 l ai Br 2 Mg I Br MgBr

62 7/ Polimerizáció n 8/ idrogénezés 2 aney i 2 Et

63 9/ Indofenin reakció izatin l indofenin kék színű vegyület

64 IV/ Kondenzáltgyűrűs tiofénszármazékok evezéktan tionaftén benzo[b]tiofén izo-benzotiofén benzo[c]tiofén izonaftén 3 2 dibenzotiofén Előállítások III K 3 Fe() 6 2 / - oxid merkaptofahéjsav izzó vas

65 K 3 Fe() 6 tioindoxil oxidáció transz-tioindigó vörös csapadék cisz-tioindigó

66 Kémiai tulajdonságok K3 / o + 2 fõtermék melléktermék nem bomlik fel az aromás rendszer kedvezményezett Y Y 3 Y 2 felbomlik az aromás rendszer nem kedvezményezett Y Y Y Y Y

67 V/ Pirrol és származékai evezéktan pirrol alfa-pirril- béta-pirril- alfa-pirroil- Előállítások 1/ Dioxovegyületekből Paal-Knorr szintézissel 3 P 2 5 (( 4 ) 2 3 ) P 2 5

68 2/ antzsch szintézis 2 l = alkil aralkil l 3 3 3/ Knorr szintézis izoamil-nitrit vagy a Zn / 3 = Et

69 Et 3-2 Et Et antzsch Et l Et alkilezés Et + 1 Et l -alkilezés 2 3

70 4/ yálkasav ammóniumsójának pirolízisével főtermék 2 melléktermék 5/ Dehidronyálkasavból furánon keresztül Al 2 3

71 6/ Butin-1,4-diolból eppe szerint , Al Th eppe szerint 3 Al 2 3 TF

72 Kémiai tulajdonságok 1/ av-bázis tulajdonságok a/ a pirrol, mint bázis pka = A proton megkötése addíciós folyamat (nem E Ar) A -2-n és nem a -en protonálódik A protonálódással megszűnik az aromás rendszer, konjugált dién lesz belőle és ez már reakcióképesebb, ezért savérzékeny a pirrol b/ a pirrol, mint sav A pirrol gyenge sav amfoter vegyület A furán, pirrol, tiofén lúgra stabilisak pka ~ 15 (pka víz = 15,6)

73 2/ Tautoméria idroxi- és aminoszármazékok tautomériája A hidroxivegyületek többnyire oxo-formában, az aminovegyületek amino-formában léteznek ( diazotálhatók) tautomérek tautomérek laktám gyûrûs savamid (stabil) mezomérek aminoforma 2 2 iminoforma tautomérek tautomérek vinilóg laktám mezomérek

74 3/ E Ar reakciók Két lépésben mennek végbe, a benzolnál sokkal gyorsabban reagálnak E E E E E E E komplex stabilisabb, mivel több mezomer szerkezet (határszerkezet) írható fel rá. a ba E = protonálódási reakció. Egyébként helyzetbe az elektrofil reagens akkor megy, ha az helyzet foglalt. Protonálódás addició protomérek

75 Brómozás Br - Br 1,4-addició Br Br - Br elimináció Br Klórozás l l l 2 2 l 2 szulfonilklorid l l l itrálás, szulfonálás 3 ekvimoláris ( 3 ) 2 2 robbanó elegy alacsony hõmérsékleten 20 o -on végezzük a reakciót acetil-nitrát

76 Friedel-rafts acilezés ( 3 ) 2 nl 4 3 pirrol > benzol (nl 4 < All 3 mindkettő elektrofil katalizátor, de utóbbi erősebb, így a pirrol acilezésénél nem alkalmazzuk, mivel a reakció túl heves lenne (egyébként alkalmazható lenne) eimer-thiemann reakció l 3 cc. lúg l l l hidrolizis ( ( l l - 2 pirrol > benzol (könnyebben reagál)

77 Dipirril-metán képződés 2-2 fenolgyantákkal analóg módon dipirril-metán ' levegõbõl ' - mezomerek (többféle határszerkezet is felírható) dipirril-metén protonált formája porfinvázas vegyületekben 4 pirrol gyűrű található szintézis köztitermékek - dipirril-metén

78 Fischer-rth reakció 3 I 3 Ehrlich-reagens (dimetilamino-benzaldehid) 3 3 mezomerek 3 3 vörös színû Fischer-Bartholomäus reakció l l ,5-bisz(fenilazo)pirrol

79 4/ Átalakítás heteroolefin-, illetve heteroparaffin származékokká edukciós reakciók Zn / l Pt / pirrolin 3 - pirrolin Zn: elektrondonor víz: protondonor 4 3 tetrahidropirrol (pirrolidin) Ph-Al pirrolin 2 - pirrolin 1 - pirrolin 1 - pirrolin LiAl 4 vagy a fém / amilalkohol

80 xidációs reakciók r 3 jégecet maleinsavimid Polimerizáció

81 5/ Pirrol amfoter tulajdonságai Fém-származékok és azok átalakításai K K kinetikus kontroll I termodinamikus kontroll átrendeződés 2 Kolbe szintézis l K l átrendeződés 3 MgI I MgI 2 MgI 5 2 l etil-klórformiát 2 5 l

82 ukleofil szubsztitúciós reakciókba nem vihetõ a pirrol Az -metilcsoporton nem aktív a (a p elekrtonfelesleg miatt a - kötés stabil) elektrongazdag -atom 2 2

83 Fontosabb származékok a/ monociklusos pirrolszármazékok 3 = prolin = hidroxiprolin pirrolidin pirrolidon 200 vajsav butirolakton cc. 3 2 vinilpirrolidon 2 n polivinil-pirrolidon M r 5-10 ezer + - addíció acetilénre 2

84 b/ porfinvázas vegyületek Porfin tautomerek 4 tautomer lehetséges - aromás rendszerben levő kötés 4 n + 2 n = 4 - olefinkötés (lényegi kettőskötés) 18 p elektron A természetben Fe, Mg, o sója fordul elő. tabilis rendszer, másképp nem is tudna ilyen fontos funkciókat ellátni, mint amilyeneket ellát. p.: 300, vörös kristály mezomerek 12 mezomér összesen A tautomer formák is mezomérekkel írhatók le. Egy adott tautomernek több mezomérje lehet.

85 VI/ Kondenzáltgyűrűs pirrolszármazékok evezéktan 1-indol benzo[b]pirrol 3-indol benzo[b]pirrol (indolenin) 3 -metilizoindol (izoindol nem létképes) benzo[c]pirrol indolin oxindol indoxil izatin 2 2 triptamin szerotonin 3-indolecetsav indolalkaloidok bioszintézisében 5-hidroxitriptamin agymûködésben fontos heteroauxin növényi növekedési hormon

86 Előállítások 1/ Indol előállítása Znl o K( 3 ) 3-2 2/ Indolszármazékok előállítása a/ Fischer-féle indolszintézis Znl 2 vagy polifoszforsav - 2, Znl o metilindol 3

87 A Fischer-féle indolszintézis mechanizmusa

88 l l l cc Zn/l izatin red. oxidáció oxindol a/g red. indigó

89 b/ eumann-féle indigószintézis 2 + l 2 -l 2 a 2-2 elõször redukálják, majd újra oxidálják megkötõdik és színtartó lesz a 2 Fe 3+ cisz a /a sötétkék, vízben oldhatatlan redukció 2 transz-indigó oxidáció a a Indigofera tinctoria színtelen, vízoldékony leukoindigó

90 K 3 Fe() 6 tioindoxil oxidáció transz-tioindigó vörös csapadék cisz-tioindigó

91 Kémiai tulajdonságok 1/ E Ar reakciók E elsõsorban béta-helyzetbe halogénezés nitrálás szulfonálás alkilezés acilezés 2/ Egyéb reakciók l 3 K l

92 3 ( 3 ) gramin 3 I 2 ( 3 ) 3 I K 3 K -( 3 ) triptamin red. 2 indolalkaloidok 2 3 hidrolízis dekarboxilezés 2 /kat. 2 /ur 4 oktahidroindol indolin

93 3 MgI l 2 K - 1 / a - 1 / 2 2 a MgI 2 2 K : alkil, acil

94 Benzokondenzált öttagú rendszerek E Ar ( : 1-indol kumaron ( ( tiokumaron ( E alkilezés acilezés szulfonálás E átrendezõdés E alkilezés ( acilezés ( szulfonálás ( E : 2

95 kedvezõ E kumaron E E E kedvezõtlen E aromás kedvező E 1-indol és tiokumaron nemaromás kedvezőtlen E

96 E E E Kinetikus kontroll: α-termék > β-termék -helyzetű -komplex E E Vándorlási tendencia termodinamikus kontroll esetén -helyzetű -komplex Br < l < < < ( 3 ) 2 /nl 4 acetilezés (25 ) l l /DMF formilezés (30 ) Y Y eagens Körülmények zubsztrát tiofén 1 1 furán 11,9 107,0 l 2 l 2 0 pirrol l 2-40 furán Öttagú gyűrűrendszerek kémiai tulajdonságainak összehasonlítása E Ar reakciók 3 3 l tiofén piridin. 3 furán/pirrol 2 4 tiofén l/nl 4 tiofén, furán, nitrogénen védett pirrol

97 E Ar reakciók E E = elektrondonor csoport (aktiváló) =,, E = (elektrofil reagens) elektrofil csoport(ja) E Y E Z E : elektrofil reagens Y : elektronszívó csoport Z : elektronküldő csoport E Y Z E E E + E EWG = elektronvonzó csoport (dezaktiváló) EWG E EWG E = E E EWG =, EWG EWG E E =,,

98 Deprotonálási reakciók Mg v. 4 9 Li v. a 2 MgBr 1. () MgBr 2 /DM Br 4 9 Li Li =,, E : 3 2 E : 3 E E M 2 M M 2

99 K( 3 ) 3 Ar reakciók l a/ 3 folyékony nincs a 3 nincs reakció reakció LiAl 4 = l, Br = l, Br, I K I 3 2 Br 2 I =, Br 2 a 2 / 3 folyékony K 2 / 3 folyékony Br Diels-Alder reakció =,, 6 elektron, termikus r. >>

100 Öttagú, két, vagy több heteroatomot tartalmazó vegyületek és kondenzáltgyűrűs származékaik

101 Két heteroatomot tartalmazó vegyületek

102 evezéktan izoxazol 1,2-oxazol oxazol 1,3-oxazol 5 1 izotiazol 1,2-tiazol tiazol 1,3-tiazol 5 1 pirazol 1,2-diazol imidazol 1,3-diazol itrogénatom bevitele a pirrol jellegű tulajdonságok eltolódnak a piridin jellegű tulajdonságok felé, például bázicitásban, vízoldékonyságban.

103 I/ Izoxazol és származékai Előállítások 1/ 1,3-dipoláris cikloaddícióval (uisgen) n + 2 elektronnal megy végbe, n = 1 suprafaciális reakció 1,3 - dipoláris cikloaddíció - egyetlen lépésben megy ciklusos átmeneti állapoton keresztül nitril-oxid 1,3 - dipoláris az egyik komponens (nitril-oxid) dipoláris 6 5 mezomérek egymáshoz képest 1,3 helyzetben van a dipólust ( és töltést) hordozó két atom (, )

104 1,3-dipoláris cikloaddíció 2 1 c a b a a b+ + + b+ c - 2 c - E-olefin dipól dipól (dipolarofíl) c a b 2 1 c a b 1 a a b+ + + b+ c - 2 c - dipól Z-olefin dipól (dipolarofíl) 2 1 c a b 2 1 c a b 1 a b+ + + c - c - 2 a b+ 2 1 c a b a b + c c - - a+ a b a b c a b c b + c c - - a+ b. uisgen, Angew. hem. 75 (1963) A. Padwa, 1,3-Dipolar ycloaddition hemistry. Vol John Wiley and ons 1984.

105 2/ Egyéb gyűrűszintézissel l 2-2 l = = 3

106 Kémiai tulajdonságok 1/ av- és lúgérzékenység savra viszonylag stabil, lúgra a gyűrű felnyílik 2 2 bázis lúg = 3 = E: Br +, 2+, 3 + E - 2 2/ E Ar reakciók E =

107 3/ Báziserősség vizes oldatban Imidazol >> Tiazol > Pirazol > Izoxazol pk a értékek 7,0 2,5 2,5 1,3 A bázisok konjugált savának pka értéke erős taszítás közepes taszítás kis taszítás pk a értékek 2,3 1,3 0,7 Piridazin > Pirimidin > Pirazin

108 nagymértékû taszítás közepes taszítás kismértékû taszítás nagy energianyereség közepes energianyereség kis energianyereség

109 Fontosabb származékok benzizoxazol benzo[d]izoxazol antranil benzo[c]izoxazol xamycin antibiotikum xacillin félszintetikus penicillin aminopenicillánsav rész 2 n / jégecet red. 2 Penicillin: először Penicillium notatum (Flemming, 1929) penészgombákból fermentációs eljárással készíthető első antibiotikum 6-amino-penicillánsav egyes mikroorganizmusok az acilcsoport lehasításával termelik kémiai acilezése lehetővé teszi félszintetikus penicillinszármazékok előállítását szalicilaldehid

110 II/ xazol és származékai 1/ 1,2-bifunkciós vegyületekből Előállítások Br Br 3 1., 2., 3. oxidációs fokú atomok l 3. - l Pl l l a

111 l 3. - l oxazolin származék oxazolidin származék Általánosabban: l = = -,- 3, = - 3,- 6 5

112 a. b. a. l a. l 2 savamid nitrogénjét nehéz alkilezni b. 2 l b. 2 l a két oxo- csoport o reakció a két párnál hasonlóképpen megy végbe primer amin nitrogénjét könnyû acilezni A kiindulási vegyületek oxidációs fokának megválasztásával érhetjük el a végtermékek telítetlenségében való különbségeket. 2 l 6 p-elektron nemkötõ elektronpárja vesz részt az aromás sextett kialakításában 2 olefin miatt 1/2 1/ miatt - miatt = - 1,5 1, oxidációs szám értékek

113 2 l Ph ' -l - 2 Ph ' ': Alkyl, 2 2 l 3 Ph Ph -l - 2 Ph Ph Ph Ph Ph 2 Ph Ph l Ph -l - 2 Ph Ph :,,

114 Kémiai tulajdonságok 1/ E Ar reakciók 4 E 5 2 2/ Lúg- és savérzékenység A 2-oxazolin származékok egyik legstabilabb terméke a 2-metiloxazolin. A vegyület érdekessége, hogy ezen a Bruckner által felfedezett acilvándorlás mechanizmusa / ld. efedrin, tropánvázas alkaloidok/, a lúg, illetve sav hatására történõ gyûrûzárás, illetve nyitás jól bemutatható

115 Fontosabb származékok 2 2 Eta ,4-oxazolidindion 2 l l Eta + l + 2 2,5-oxazolidindion / 3 3 aceton-ciánhidrin ( 3 ) Ptimal epilepszia 'petit mal' formájának gyógyszere

116 2 formilezés hv ( 3 ) rozspenész növekedését gátolja

117 III/ Izotiazol és származékai 2 2 cc. 2 4 cc o 2 l l a 2 2 Et 2 2 Br 2 /l o Br cc. 4 benzol 2 Fe 4 alkohol red. 2 ox urtius lebontás 2 1. a 2 /l 2. 3 P 2 3. lúg izotiazol

118 2 nl 2 cc. l tioantranil 3 3 rotáció 2 = ox o - 2 benzizotiazol

119 IV/ Tiazol és származékai 1/ antzsch szintézis 6 p elektron (oxazolhoz hasonlóan) 1 Br / Gabriel-féle előállítás Br P ( P 2 5 nélkül oxazol képzödik ) Br l 3. 2 (észlegesen telített, illetve telített vegyületek elõállítását lásd fontosabb származékoknál) l P ( P 2 5 nélkül oxazol képzödik )

120 2 l Ph ' -l - 2 Ph ' ': Alkyl, 2 2 l 3 Ph Ph -l - 2 Ph Ph Ph Ph Ph 2 Ph Ph l Ph -l - 2 Ph Ph :,,

121 Kémiai tulajdonságok 1/ E Ar reakciók E E E E 2/ Ar reakciók =, 3 a 2 3 piridin-jellegű tulajdonság 2 ömlesztés 2 2 a 2 /l 0-5 o redukció l Y = halogén, hidroxi, stb. (lásd diazóniumvegyületek reakciói, aromás diazónium vegyületek ) Y

122 3/ xidáció ox. 3 oxidációnak ellenáll a tiazolgyûrû Fontosabb származékok tiazolin származék tiazolidin 2 2.

123 2 l 3. benzo[d]tiazol 3. benzo[d][1,3]tiazol 3 2 l a 2 Ultraseptyl antibakteriális hatású kemoterapeutikum

124 3 3 penám-váz = 6-amino-penicillánsav (6- AP) = benzpenicillin Penicillin G (tiazolidin-azetidin váz kondenzátuma) = xacillin (lásd még izotiazoloknál) laktám-gyûrû instabil vegyület, savra, lúgra és penicillináz enzimre érzékeny. ejtfalszintézis gátlók. A mikroorganizmus penicillinázt termel rezisztens (ellenálló) lesz a szervezet az adott penicillin származékra újabb származékot kell elõállítani. égen fermentoldatból állították elõ. A fermentoldathoz fenilecetsavat adtak benzilpenicillin. Benzilpenicillin enzim 6 AP l penicillinek (több ezer vegyület). Penicillium notatum, P. crysogenum baktériumok. Biológiai szempontból az antibioktikumok egységesebbek a vitaminoknál. Antibioktikumok: olyan természetes vegyületek, amelyeket mikroorganizmusok termelnek más mikroorganizmusok ellen (azok élettevékenységét gátolja) Flemming baktériumkioltási foltokat észlelt - méltán érdemelte ki a obel-díjat. em teljes szintézissel, nem teljes fermentációval állítják elõ - félszintézis ( emi - fél Baktériumot késztetek arra, hogy 6 AP-t termeljen - biotechnika õse. emicillin)

125 V/ Pirazol és származékai Előállítások 1/ 1,3-Dioxovegyületből, illetve 1,3-dipoláris cikloaddícióval (uisgen) =, alkil / Izoszter cserével izoxazolból 3 nyomás

126 Kémiai tulajdonságok 1/ av-bázis tulajdonságok A nitrogén bevitele a pirrol-jellegű tulajdonságokat a piridin-jellegű tulajdonságok felé tolja el. gyengén bázikus pk a = 2,5 (pirrol< pirazol< imidazol< piridin) igen gyenge sav pk a = 14 (pirrol amfoter) -híd kötést létesít 2/ Tautoméria virtuális tautoméria (ekvivalens tautoméria) a két tautomer nem különböztethetõ meg egymástól reális tautoméria - ha csoport (alkilcsoport) van a gyûrûn, a tautoméria rögzíthetõ. Kiemelt vándorol - izotópjelzéssel vagy szubsztituenssel jelezzük

127 3/ E Ar reakciók E E E E E kedvezõ nem kedvezõ nem kedvezõ atomon: brómozás, nitrálás, szulfonálás a 2 / l 0-5 o l kapcsolási reakció

128 Fontosabb származékok akrolein pirazolin Br Br 2 2 pirazolidin benzoil--nitrozotoluidin benzol 20 o - 2 -benzoesav 6 5 indazol

129 3 3 3 pirazol-3-on Et - Et aet tautoméria tautoméria ( 3 ) 2 2 antipirin 3 láz- és fájdalomcsillapító norantipirin

130 Et Et 2 aet 2 tautoméria Et Et aet tautoméria

131 9 4 Et Et aet 9 4 Fenilbutazon gyulladáscsökkentõ E (, Br ) = ( 3 ) 2 Br Leukart-Wallach-féle reduktív metilezés Amidazofen

132 Metamizol

133 3 3 a laisenkondenzáció (ed) 2 pirazolon nem kábító fájdalomcsillapító 3

134 l 2 3 yclohexylenpirazolon nem kábító fájdalomcsillapító

135 VI/ Imidazol és származékai Előállítások 1/ 1,2-bifunkciós vegyületekből Br Br l

136 2 l Ph ' -l - 2 Ph ' ': Alkyl, 2 2 l 3 Ph Ph -l - 2 Ph Ph Ph Ph Ph 2 Ph Ph l Ph -l - 2 Ph Ph :,,

137 piridin, víz, lúg p 9, 40 o 1, 2 : alkilcsoport l 1 3 l + 2 tiohidantoin Peptidek Edman lebontása

138 Kémiai tulajdonságok 1/ av-bázis tulajdonságok 2/ Tautoméria pka 7,2 amfoter virtuális tautoméria pka 14,5 reális tautoméria bázisként tautomerek savként mezomerek mezomerek

139 3/ E Ar reakciók E (szulfonálás, nitrálás, kapcsolás diazóniumsóval) E (metilezés, formilezés -metil formamid származékkal ) 4/ Ar reakciók Fontosabb származékok =l, Br Y - Y =, alkil 2-imidazolin származék Ar Ar Ar Ar 2. imidazolidin származék

140 difenilglikolsav difenilhidantoin fenitoin Diphedan hidantoin parabánsav red l 4. K 2 g hidrolízis azlakton 2 2 hisztidin esszenciális aminosav hisztamin biogén amin allergiás reakciókban szabadul fel

141 2 3 K, ( 4 ) 2 3 2, nyomás Phenytoin Diphedan antiepileptikum Mephenytoin acerno antiepileptikum

142 atapresan lonidin szimpatomimetikum

143 l l 200 o 2 2 tolazolin 2 szimpatolitikum

144 3 2 Br 2 3 l All 3 Br 2 h K DMF / l ömlesztés 2 aphazolin

145 : ' l 2 / 2, 2 4 l " Ph 2 + l 1) Ph 2) 3 2 l l Pl 3 Pl 3 ' 2 Ph Ph ' Ph - Ph

146 o-fenilén-diamin benzimidazol ( B 12 vitamin alkotóeleme) 3 3 ribóz Br - Br benzimidazol 2 benzimidazol-2-amin

147 Kettőnél több heteroatomot tartalmazó vegyületek

148 I/ Triazolok és származékai ,2,3-triazol 1,2,4-triazol 1,2,3-benzotriazol acetilén származék azoimid maleinsav-észter alkilazid sztereospecifikus reakció a kiindulási vegyület és a végtermék geometriája egyezõ uisgen 1,2,3-triazolokra 3 1,2,4-triazolok

149 a b c 1,3-dipól a b c olefin dipolarofil a b c a b c 1,3-dipól a b c a b c acetilén dipolarofil alkilazid diazometán 2 2 mezomerek mezomerek tautomériára nincs lehetőség tautomerek

150 II/ Tetrazol és származékai tetrazol 2-tetrazol hidrogén-azid (azoimid) mezomerek - 2 Pentetrazol analeptikum 1,5-pentametiléntetrazol

151 III/ Tiadiazol és származékai ,2,3-tiadiazol 1,2,4-tiadiazol 1,2,5-tiadiazol 1,3,4-tiadiazol 2 2 tioszemikarbazid 2 ( 3 ) l 3 2 Fonurit Diamox karboanhidráz gátló diuretikum

152 IV/ xadiazol és származékai ,2,3-oxadiazol 1,2,4-oxadiazol 1,2,5-oxadiazol 1,3,4-oxadiazol (azoxim) (furazán) dimetil-glioxim szimmetrikus diacilhidrazin

153 Prenoxdiazin szintézise arsányi Kálmán és mt as szabadalma hinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára 2.l a l Libexin 2

154 itkábban előforduló heterociklusos gyűrűk és gyűrűrendszerek

155 I/ Dioxolánok és ditiolánok ,2-dioxolán 1,3-dioxolán 1,2-ditiolán 1,3-ditiolán tozilsav kalcium- 2 -klorid Br Br a 2

156 II/ Koronaéterek és kriptandok Li a K 4 korona 12 5 korona 15 6 korona 18 a heteroatomok száma a gyûrût képzõ atomok száma -atommal koronaéter: ciklusos poliéter helyett, P, : kriptandok.j. Pedersen, J.M. Lehn és ram 1987 Kémiai óbel-díj

157 III/ Pirrolizidin / 2 70atm,70 o LiAl 4 pirrolizidin (alkaloidokban)

158 Öttagú gyűrűrendszerek kémiai tulajdonságainak összehasonlítása Bázicitás Z 1,2 Z Mezoméria mindkét esetben növeli az elektronsűrűséget a nitrogénen, így a bázicitást is. Z negatív induktív effektusa csökkenti az elektronsűrűséget a nitrogénatomon, így a bázicitást is. Jobban az 1,2 mint az 1,3 helyzetben. Z 1,3 Z pk a /konjugált sav/ 3 9, ,0 2 6,0 konjugált sav pk a értéke (növekvő báziserősség) 3 9, ,0 7,0 2 6,0 2,5 1,3

159 E Ar reakciók E Z E Z

160 Tautoméria tautomerek a b hidroxi oxo =, tautomerek mezomerek mezomerek protomerek = ikerionos forma c hidroxi tautomerek =, d oxo = = alkil tautoméria típusa virtuális reális tautomerek mezomerek protomerek = ikerionos forma

161 Fontosabb származékok hisztidin hisztamin 2 2 oxidáció 2 2 triptofán 5-hidroxitriptofán triptamin 5-hidroxitriptamin (szerotonin)

162 3 2 ( 2 ) 2 3 cimetidin ( 2 ) ranitidin 2 ( 2 ) famotidin omeprazol

163 attagú, egy heteroatomot tartalmazó heterociklusos vegyületek és kondenzáltgyűrűs származékaik

164 I/ Pirán és származékai evezéktan pirán 4-pirán pirilliumsó alfa-pirán gamma-pirán nem stabil vegyületek benzpirillium-sók stabil vegyületek Előállítások oxidáció pirillium-só

165 aceton 2 2 -a - 2 vízmentes sav 3 vizes sav dialkil-oxalát (oxálészter) u gamma-piron származék ( kelidonsav) gamma-piridon származék gamma-piridon -2 2 észter savamid gamma-piron vinilóg észter savamid

166 2 2 aet/et vízmentes vízmentes sósav Et Et hevítés Et Et Et Et vizes sósav 3 Et Et nyomás hevítés

167 a vizes közeg hevítés hevítés hevítés / 2 nyomás, forralás 3

168 Fontosabb származékok ,4-dihidro- tetrahidro 2-pirán- 4-pirán- -2-pirán -pirán -2-on -4-on alfa-piron gamma-piron kromán alfa-benzpirén alfa-kromén 2-kromén (stabil) gamma-benzpirén gamma-kromén 4-kromén (instabil) 2-kromén-2-on alfa-kromanon gamma-kromanon 4-kromén-4-on alfa-kromon gamma-kromon kumarin

169 5 4 kromán 5 4 izokromán kromén 4-kromén izokromén 2 kumarin kromon izokumarin 2-kromanon (dihidrokumarin) 4-kromanon (dihidrokromon) izokromanon (dihidroizokumarin) kromiliumsó izobenzpiriliumsó (benzpiriliumsó)

170 2 Al o aney i/ 2 alkoholos védelme Br K 1,7-heptándiamin ylon 77 (lásd tetrahidrofuránnál)

171 aldol dimerizáció alfa-piron enol = alfa-piridon = 3 -metilalfa-piridon formilecetsav 4,08 D mért 1,75 D számított mezomerek 22 D Kettõs vinilóg lakton A mért érték azt mutatja, hogy a szerkezet egy kicsit a jobboldali szerkezet is

172 3 3 +l MgI 2. 2 mivel észter, lúggal hidrolizálható ( vinilóg észter) lúg oxoreagensek 2 2 vagy 2 Br 2 negatív reakció Br stabil Br szubsztitució (nem addicíó) l oxoforma felé eltólva pirillium-só aromás

173 E-vitamin 3 búzacsíra olajból izolálható terhességmegmaradás, fenntartás a szerepe (tokosz: szülés, ferein: vinni) 3 3 * * * Kumarin - hidroxiszármazékai glikozid formában a természetben igen gyakran fordulnak elõ Dikumarol véralvadásgátló (ellenszere a K-vitamin) tautomerek ( anion) és kettõskõtés helyzetében különböznek 4-pirán 2-pirán (oxo-enol taumériánál a -ben - való különbség -t jelent) oxidáció nem létképes l 4 stabil aromás vegyület

174 Antocianinok Általában (konjugált: 2-pirán, illetve izolált: 4-pirán) kettõskötésü vegyületeknek (heterociklusos olefineknek) tekinthetõk. Mivel az olefin magas energiatartalmú, ezért ezek a vegyületek reakcióképesek. Antocianinok (antocián vegyületek) - ezek glikozidok hidrolízis antocianidin (aglikon) + cukorkomponens Flavínium-sók: a növények glikozid-jellegû színanyagai (virágszirmok, gyümölcsök, szamóca, muskátli, pipacs, feketeszõlõ, búzavirág, krizantén) piros, bíbor, ibolya, kék -kromén származékok: polihidroxi-vegyületek, összesen 5 hidroxilcsoport lehet a molekulában em maga az alapvegyület, hanem annak metil-étere, acetilszármazéka, szabad hidroxilcsoportot tartalmazó származékai fordulnak elõ: -, - 3, -- = 3 A glkozid a molekuláris filogenezis maradványa, ez jelzi a szénhidrát eredetet. ianin (gör) - kék ejtek p értékétõl, rétegzõdéstõl is függ a szín.nem a sejtnedvben úszkál asszociáltan, hanem rétegesen helyezkedik el. Búzavirág kék színe és a pipacs piros színe ugyanattól a molekulától származik.

175 zín függ: 1. p-tól 2. csoportok számától 3. melyik csoport milyen formában (szabad, metil-éter, glikozid) van jelen 4. Glikozidcsoport helyzetétől - + sp 2 cianidin-klorid só p = 3 piros (pipacs) anhidrobázis p = 8 ibolya (búzavirág) sp 3 pszeudobázis szintelen p = 11 kék (virágszirmok)

176 A hidroxilcsoportok számában és helyzetében A cukorkomponensek minõségében és helyzetében Piros szín kialakulhat még karotinoidoktól is (pirospaprika), más karotinodiok sárgák. különböznek Fehér virág színe nem sejtanyagtól származik, hanem a levegõtõl, ami színtelen. ianidinkloridban sp 2 konjugált rendszert hoz létre (auxokróm a pirillium só) Pszeudobázisban sp 3 izolálja a két kromofor rendszert, színes tartományban nincs elnyelése a két kromofornak.

177 Flavonoidok sárga növények sárga színanyaga (flavus sárga) gamma-kromén származékok Tulipánok és egyéb növényfajok színe tavasszal A hidroxilcsoport 4 féle állapotban lehet, akárcsak az antocián vegyületeknél (szabad forma, meti-éter, acetoxi-származék és glikozid) fenilkromán flavanon flavanonol flaván 2- fenil-4-kromén flavon flavonol flavén x -fenil-2-kromén flavínium-só izoflavon

178 3 l piridin 3 K piridin 50 o jégecet 2 4, - 2 rutin uta graveolens színanyaga D - glükóz L- ramnóz rutinóz Zemplén Géza BME, flavonid kutató volt flavanol tipus

179 P-vitamin zent-györgyi, usznyák, Bruchner ajszálerek permeábilitását csökkenti, ellenállóképességüket fokozza eritrodiktiol + heszperidin = = 3 cukor a Et - 2 izoflavon

180 szalicilaldehid / aac kumarin Perkin-szintézis 3 + 1) K /Et 2) / Me vagy aac/me hidroxikalkon flavonon

181 antocián vegyületek : alfa-kromén származékok flavonoidok : gamma-kromén származékok Anhidrobázis : olyan anyagok megnevezése, amelyek savakkal sót képeznek anélkül, hogy hogy víz keletkeznék 2 + l 3 l További példát lásd előbb Pszeudobázis : csoportot tartalmazó vegyület csoportot viszonylag könnyen ad le, és e tekintetben bázisokra emlékeztet pszeudobázis

182 I anhidrobázis II + 2 II egy vízmolekulával kevesebbet tartalmaz, mint I anhidrobázis + nem megy végbe I - 2 II anhidrobázis Dibenzopiránok és származékaik red. xanthidrol l 6 5 xantén 4 3 xanton 3 a 3 3 fluoreszcein indikátor tetrahidrokannabinol pszichotomimetikum annabis indica (indiai kender)

183 l 2 Bu Li l 2 xantén ( 3 ) 2 Br Prophantelin eopepulsan paraszimpatolitikum

184 II/ Tiapirán és származékai zerkezet alfa-tiapirán gamma-tiapirán tetrahidrotiapiron Előállítás Br Br a 2 Et tetrahidrotiapirán alfa-tiakromén tiakumarin tiaxanton tiakromán gamma-tiakromon tiaxantén

185 III/ Piridin és származékai zerkezet p - elektrohiányos aromás vegyületek

186 Előállítások 1/ Kinyerés kőszénkátrányból

187 2/ antzsch szintézis Et Et - 2 Et Et aldehid etil-acetoacetát Et Et Et Et levegõ enol-forma 1,4-dihidropiridin származék Et Et alacsony energiatartalmú a piridinszármazék, ezért oxidálódik könynyen ezzé a vegyületté a dihidro-származéka

188 1 2 [1] [2] 3 [2] [1] oxidáció [1] [3] + 2 [3] =, 2, 3 = alkil, aril, 1 [2] [1] [5]

189 3/ 1,5-Dioxovegyületből 3 3 ox. 4/ Gyűrűátalakítással (izoszter cserével) lásd pirán és származékainál 5/ sicsibabin szintézis ( oxidáció) 3 3 kollidin 3

190 Fizikai tulajdonságok vízben az alapvegyületek jól oldódnak Kémiai tulajdonságok 1/ av-bázis tulajdonságok UV színképük hasonlít a benzoléra I színképükben csoport gyûrû-rezgések vannak a piridin monoszubtituált benzolnak számít a cm -1 - deformációs rezgések szempontjából M / Tautoméria 2 amino 2 amino összehasonlításképpen oldószer, p, szerkezet és funkciós csoport függvénye a tautoméria tautoméria tautoméria amidin vinilóg amidin savra stabil (sóképzés) lúgra kissé labilis (hidrolízis) piridin bázikus tulajdonságú - második bevitele csökkenti a bázicitást savra nem érzékenyek, de a piridin lúgra is stabil heteroatom számának növelésével nő a lúgérzékenység pk a = 5,2 laktim laktám vinilóg laktim tautoméria tautoméria nincs tautoméria vinilóg laktám mezoméria mezoméria protoméria

191 gázfázis poláris közeg =,, csak vízben; 50%-os részarány 2 a 2 / l 0-5 o l az aminocsoport diazotálható, ami azt igazolja, hogy az egyensúly (az erõsen savas közegben) az amino-forma felé van eltolva a 2-, és a 4-diazónium származék könnyen elbomlik, a 3-származék nem

192 3/ E Ar reakciók nehezen megy és elsősorban béta-helyzetbe Br 2 * a kén-trioxid a leváló vizet köti meg a K 3 kevésbé illékony, mint a 3, ezért elõbbi használatos Br K / 3 * 300 o 3 Br 2 g(-- 3 ) o 150 o alacsony hozammal g 300 o in situ képzõdik 3 / cc. 2 4 oleum Piridinium méginkább szegényíti elektronban a gyûrût, mivel a g Friedel-rafts reakció nem megy ikerionos szerkezet 3 A piridin - bázicitása miatt - savas közegben protonálódik, tehát elektrofil szubsztitúcióban tovább dezaktiválódik, ha az elektrofil savas közegben van jelen. elektronegatívabb A piridin nehezen megy E Ar reakcióba - ennek két oka van: a/ a atomok felett csökken az elektronsûrûség elsõsorban alfa- és gamma-helyzetben, béta a legkevésbé kedvezõtlen (de az sem kedvezõ) b/ a savas közegben protonálva van, így az + csoport igen erõs elektronszívóvá válik, ami méginkább csökkenti a gyûrû elektronsûrûségét

193 4/ Ar reakciók Alfa-szubsztitúció alfa- és gamma-helyzetben megy végbe, mivel itt a legnagyobb az elektronhiány a 2-33 o A reakciót a 2 eltávozása teszi irreverzibilissé (mivel kilép az egyensúlyból), ezáltal az egyensúly eltolódik. a alfa-piridinamin 2 savamidin rendszer +a a deprotonálja az amidin 2 részét a + 2 Mg Mg 150 o

194 Alfa- és gamma-szubsztitúció regioszelektíven : I K 3 Fe() : 3 K I 2 oxidáció 3 I 3 alkil-piridínium só +KI l 2 Gamma-szubsztitúció a 2 2 l K 2 / 3 foly l Alfa-szubsztitúció 3,4-dehidropiridin ("hetarin") 25% 45% 3 I K - KI 3-3

195 Piridin nukleofil reakcióban Z Z = Piridin elektrofil reakcióban Br Br Br Br Br Br Y Y = Br Br Br Br

196 Alapállapotban az elektronhiány alfa és gamma helyzetben jelentkezik ukleofil reakcióban ( - Ialfa > - Igamma a gyûrû- effektusa) alfa, gamma > béta, mivel alfa és gamma helyzetben a negatív töltés a nitrogénatomon is lokalizálódhat E > E, tehát a atom inkább képes hordozni a negatív töltést, mint a atom Elektrofil reakcióban A atom a pozitív töltést kevésbé tudja hordozni, mint a atom, másrészt az alapállapot-beli elektroneloszlás is a béta-helyzetnek kedvez (béta-helyzetben nem lép fel egy mezomérben sem pozitív töltés) Piridin alapállapotban

197 + u u - u = halogén, u = 2,,,, Li, Al 4, 3, aminok sicsibabin reakció a a Li Ziegler reakció a - 2 a Li 2, - a 2, - Li oxidáció - 2 2

198

199 Összehasonlítás diazinok nukleofil reakcióival a 2 dekalin u 3 3 a 2 / u a 2 / u l > > ~ ~ l l l l eagens: 4-nitrofenoxid anion 2 l l l l a l

200 konjugált savon át megy, nagyon nehéz (~ 300 ) elektronküldő csoport(ok) elősegítik / / l l 115 l l pk a = -2,86 agyon gyenge bázisok esetében bázis formájában nitrálódik, ezért nem olyan nehéz - a piridinszármazék bázicitása is szerepet játszik. zterikus gátlás és elektronszívó hatás révén csökkent bázicitás.

201 Azinon-diazinon és rokonvegyületek, valamint kén-analógjaik kettős reakciókészsége tautomerek - + mezomerek =, ambidens anion

202 Et Et 3 BF 4 =, Et BF 4 a 2 3 Et Et alkilezőszer alkilszármazék -alkilszármazék Alkilezőszer / alkilszármazék aránya a/dmf/ 3 I 95/5 2 2 /( 3 2 ) 2 a 55/35 piridinszármazék ezüst sója/dmf/ 3 I 74/12 piridinszármazék ezüst sója/benzol/ 3 I 3/97

203 5/ eakciók a magános elektronpáron oxidáció Pl 3 -I I-I 3 piridin--oxid = l Így katalizálja a piridin az acilezést I Fixáljuk a sószerkezetet nehezen válik le az -csoport ' I I ' + acil-piridínium só acil-hasadás kevésbé stabil az alkil-piridínium sónál A piridin--oxid reakciói + Az oxigén egyik nemkötõ pályája felvehet egy olyan helyzetet, hogy a delokalizációban részt vevõ pályájával koplanáris (egy síkban levõ) lesz. Az oxigénatom +M effektusa túlkompenzálja a -I effektusát (amivel a gyûrûbõl szívja az elektronokat), amelynek következtében a gyûrû legfõképpen alfa- és gamma-helyzetben elektronban gazdag lesz. Belép egy elektron a legalsó aromás lazítópályára.

204 / o gamma-helyzetbe elektrofil reakció Pl 3 -Pl 3 red. em 300 o -on, mint a piridinnnél t = 200 o 10 8 reaktivitás-beli különbség g( 3 ) 2 alfa-helyzetbe elektrofil g szigma-komplex rbitálkontroll Töltéskontroll az oka az alfa-, illetve a gammahelyzetû szelektivitásnak 3

205 2 2 4 = 2, Br, l, MgBr nukleofil reakció 3 2

206 3 / Pl 3 - Pl 3 Pl óleum g / Br 2 /óleum Br

207 a Pl 3 -Pl 3 -a 2 2, Pd Et 2 2, Pd 2 /l

208 6/ edukció i v. Pd piperidin 2 Minél elektronhiányosabb egy vegyület, annál könnyebben vesz fel -t ab 4 3 l K 3 Fe() 6 3 +al redukció oxidáció = nikotinsavamid A piridinnél még elektronszegényebb rendszer még könnyebben redukálható alfa- vagy gamma-helyzetbe Biokémiai -átvivõ, koenzim alkotórésze AD, AD koenzimek alkotórésze koenzim: enzimet segítõ rész - lásd nukleotid koenzimeknél is 7/ xidáció Minél elektronhiányosabb egy vegyület, annál kevésbé oxidálódik (és annál könnyebben redukálódik) Piridint oxidációval nem lehet felnyitni -oxid képzés lehetséges piridinnél 8/ Polimerizáció incs, szemben az 5 tagúakkal

209 Alfa- és gamma-metilcsoport aktív -t tartalmaz a pí-elektronhiányos heterociklusok esetében = 3,

210 9/ Aktív - csoport reakciói D (deutérium) csere lehetséges 3 mezomerek koniin racém forma a/et

211 3 80% 1) a 2 1) PhLi 2) 3 I 2) 2 70% 3 1. KEt 2. Et Et 2 Et 2 = 3 60% 1) K 2, liq 3 2) PhEt Ph Br % ) a 2 2) 3 I 80% < ~ < ~ 3 3 3

212 Fontosabb származékok Piridinhomológok kőszénkátrányból alfa-pikolin béta-pikolin gamma-pikolin ,3-lutidin 2,4 2,5 2,6 3,4 3,5 lutidinek ,3,4-kollidin 2,3,5 2,3,6 2,4, ,4,6 3,4,5 kolloidinek ,3,4,5-parvolin 2,3,5,6 2,3,4,6 parvolinok acilezésnél savmegkötõk

213 pikolinsav nikotinsav izonikotinsav ikotinsav: dohány (icotiana tabacum) igen mérgezõ alkaloidja ) cc. 3 3 ezen a ponton oxidálódik 2 B-vitamin csoportba tartozó koenzim komplex oxidáció 3 2 cc izonikotinsav-hidrazid 1952 TB elsõ gyógyszere l Kloropiramin ynopen antihisztamin hatású vegyület piridoxin - 2 (piridoxol B 6 vitamin) piridoxal foszfátésztereik fontos enzimek koenzimjeként fordul elõ (transzaminálás, redoxreakciók) piridoxamin 2 2

214 2 /kat. piperidin - 4 l 2 3 l kõszénkátrány 3 I, majd Ag izolált diolefinek elõállítása a 2 a a aktív metiléncsoport -2al l 2 l 2 2 l 2 2 nitrogénmustár Dolargan (petidin) Mannich-reakció + l MgBr majd 2 Parkan 2 2

215 izonikotinsavhidrazid nicorandil nifedipin Y Y =, ( 3 ) 2 vagy l Y 2 l l erélyes acilezőszerek vagy Y l 2 erélyes szulfonilezőszerek

216 Indolizin, indolizidin indolizin indolizidin (alkaloidokban) Kinolizin, kinolizidin 8 9 9a a-kinolizin acetiléndikarbonsav-észter 2 kinolizinium kinolizidin (alkaloidokban)

217 A piridin benzológ származékai kinolin izokinolin akridin fenantridin benzo[b]piridin benzo[c]piridin benzo[b]kinolin benzo[c]kinolin b c b c kinolizin 9a-kinolizin dehidrokinolizínium-só 4-kinolizin 9a 8 8

218 Kinolin Előállítások 1/ kraup szintézis Michael-típusú addició 2 glicerin anilin 2 (nem chiff-bázis képzés) 2 akrolein cc cc nitrobenzol oxidálószer -2 dihidrokinolin kinolin vízgõzdesztillációval izolálható kinyerése kõszénkátrányból

219 2/ Döbner-Müller eljárás + cc. l 2 oxidáció Kémiai tulajdonságok piridinére emlékeztetnek E elsõsorban a karbocikluson elsõsorban a heterocikluson megy végbe E brómozás nitrálás szulfonálás E Ar E

220 1/ xidáció oxidáció: lúgos közegben karbociklus, savas közegben heterociklus oxidálódik KMn 4 KMn 4 2/ edukció i/130 o Pt/ecetsav cisz transz redukció: katalizátor és oldószerfüggő emleges/lúgos közegben a piridingyűrű jobban ellenálló az oxidációval szemben, mivel a elektronszívó atom. A piridiniumsó kialakulása azonban megnöveli a heterogyűrű savasságát, és ezzel az oxidációra való hajlamát.

221 3/ Elektrofil reakciók E 5 6 E + 8 E E = 2 E

222 kinetikus kontroll 2 4 / kinetikus + + kontroll - + termodinamikus kontroll termodinamikus kontroll 2 (ld. lent) 2 K K K K K: kedvezményezett : nem kedvezményezett

223 4/ ukleofil reakciók fõtermék sicsibabin reakció a 2 l K l Li 2 + Li 2 3 I -Li nitrobenzol oxidáció fény Pl 5 I 3 + K l 3 l Pl 5 I 2 oxidáció I 3 fény 2

224 Fontosabb származékok 3 3 r 3 oxidáció oxidáció cinkonin kinaldin lepidin Atophen (acifenokinolin) köszvény és izületi bántalmak gyógyszere

225 2 2 kraup szintézis l 2 E Ar I 2 /KI l I l Enteroseptol redukció ( 2 ) ( 2 ) 3 Primaquin 3 ( 2 ) 3 Br K 3 ( 2 ) 3 Br Br

226 Plazmochin (hloroquin ) maláriaellenes szer háború alatt Japánnál trópusi harcoknál malária volt a II. világháború alatt nemzetközi együttmûködés keretében 3 év alatt 100 ezer vegyületet vizsgáltak meg és közülük 11 lett gyógyszer l 8-idroxikinolin (hinozan) Al, Fe nehézfémeket komplexképzéssel csapadék formájában leválasztja (lásd analitikai kémia) kinolinvázas alkaloid (lásd alkaloidok) ,5-naftiridin pirido[3,2-b]piridin 1,8-naftiridin pirido[2,3-b]piridin

227 3 Ac l 3 a 100 l 2 l l n- 9 4 l n- 9 4 a Analóg reakció inchocain helyi érzéstelenítő inchophen nem kábító fájdalomcsillapító

228 l 3

229 3 3 3 l 2 3 (oxid) Fel 3 2 l r 3 2 l l l a 2 2 Znl (ed) Ethacridin antiszeptikum l l 2 l 2 l

230 Quinacrine maláriaellenes szer

231 Akridin (a 2 ) 9 2 E fõként (nitrálás) akridinvázas gyógyszerek és színezékek 4 E Fenantridin 2 benzálanilin 1. 3 I 2. a oxidáció 3 tripanocid hatású származékok 3 3

232 Izokinolin Kinyerése kőszénkátrányból Előállítások 1/ Bischler-apieralski szintézis 2 béta-feniletil-amin ( ) 2 Znl 2 vagy vagy polifoszforsav l foszfor-pentoxidot is tartalmaz Pd / 160 o - 2 dehidrogénezés - Pd 2 (palládium-hidrid)

233 2/ Pictet-pengler szintézis , p=5 3 3 Pd /160 o 3 3 a metoxicsoport biológiai aktiválja ezt millieu a helyzetet (2-helyzet a 2-aminoetilcsoporthoz képest) Kémiai tulajdonságok piridinszerûek E elsõsorban az izocikluson - brómozás, nitrálás, szulfonálás heterocikluson, -1 helyzetben E 5 ( 8) 1 E (kevésbé)

234 1/ xidáció KMn 4 KMn 4 Pt/ecetsav/kénsav 2/ edukció cisz transz 4 : 1 3/ Elektrofil reakciók E 5 E + 8 E = 2 E

235 4/ ukleofil reakciók a 2 3 MgI 2 3 I 3 I K oxidáció 3 3 3

236 Fontosabb származékok l 3 3 redukció Földi Zoltán II nagyipari szintézis 3 P 2 5 / toluol 3 3 forralás papaverin simaizom görcsét oldó szer 3

237 attagú, két, vagy több heteroatomot tartalmazó heterociklusos vegyületek és kondenzáltgyűrűs származékaik

238 Két azonos heteroatomot tartalmazó vegyületek

239 I/ Azinok és származékaik piridazin pirimidin pirazin 1,2-diazin 1,3-diazin 1,4-diazin Az és atomot tartalmazó aromás vegyületek nem jelentõsek, csak heteroolefin és heteroparaffin származékaik. A második bevitele a pí-elektrohiányos jelleget tovább erõsíti. Piridazin és származékai zerkezet cinnolin ftalazin benzocinnolin

240 Előállítások 2 2 // nem redukálható 2 / kat. chiff-bázis szerkezeti egység l l idrazon szerkezeti egység l l ' 2 '' ' - + / /- + /- 2 ' ' ' ' ' : alkil, aril ': alkil, aril, '': alkil, aril hemiaminál chiff-bázis (-szubsztituált imin) ' + 2 ' ' ' hidrazon

241 avamid szerkezeti egység l l avhidrazid szerkezeti egység l l ' - + /- - ' ' 2 savamid : alkil, aril ': alkil, aril, : halogén, + 2 ' ' savhidrazid

242 Mechanizmus l gyûrû-lánc tautoméria l A l E + l mukoklórsav l + 2 l - /- 2 l i l l l l l - l l laktim laktám

243

244 3 2 a 2 / l / o l - l 1 2 Ar Ar elektrofil 4-metilcinnolin 3 l l l 3 / l l pirimido[5,4-c]cinnolin gyûrûrendszer

245 + 2 2 hidrazinolízis ftálsavanhidrid ftálhidrazid ftalazin alkilftálimid l 2 Pl o l 2 2 számos gyógyszer váza a ftalazin epresor vérnyomáscsökkentõ Aprezolin veseér tágító

246 Pirimidin és származékai Előállítások ha = pirimidin Et l aet - Pl 3 l l aet I redukció barbitursav-származék pirimidin addiciós lépés aet

247 ' ' = 3 Basethyrin hipertireotikum

248 1 2 Barbitursav-származékok 3 Amobarbital Dorlotyn (altató, közepesen hosszú) Butobarbital 2 5 Etoval (altató, hosszú) yclobarbital A barbiturát helytelen elnevezés, legfeljebb a sókra jó Álmatlanság ellen (tehát nem sebészeti) altató Maga a barbitursav hatástalan tartós közepes rövid ultrarövid kiürüléstõl függ a hatástartam exobarbital Phenobarbital ypnoval (altató, közepes) 3 3 ovopan (parapulmonáris narkotikum) 2 5 evenal (altató, hosszú, antiepileptikum) Inactin Venobarbital (parapulmonáris narkotikum)

249 2 Et Et 1. Et Et Et 1. Et Et Et 1 2 Et Et a Et -2Et 1 2 =, 3 =,, 3 ( = ) 1 2 Et a =, 3 =,, ( = ) 2 1 barbitursav származék

250 Et + ( 2 ) n 2 ( 2 ) n 2 Et Et Et Et Et + ( 2 ) n ( 2 ) n-1 2 Et Et Et Et + ( 2 ) n + Et Et Et Et ( 2 ) n Et Et Et Et Et + ( 2 ) n + Et Et Et ( 2 ) n Et Et

251 :,, Et Et Et

252 Pirimetamin antibakteriális szer Et Et 2 Et 2

253 Kémiai tulajdonságok aktív pirimidin piperimidin 1. A pirimidin gyenge bázis pk a =1,3 2. Elektrofil reakcióra nem, nukleofil reakcióra hajlamos ( l csere l csere ) 3. Legreakcióképesebb az 5 atom barbitursavban aktív metiléncsoportként viselkedik

254 4. xidációra ellenáll 3 oxidáció tautomer egyensúly: erõsen hõmérsékletés oldószerfüggõ > alkilezés sebessége kristályos állapotban több tautomer forma van jelen, a domináns tautomer az izolálás körülményeitõl függ 5. idroxi- és aminoszármazékainál tautoméria léphet fel, például: barbitursav pka = 3 dilaktám- -monolaktim zömmel ez a forma van trilaktám tautomérek trilaktim dilaktim- -monolaktám mezomerek poláris közeg =,, gázfázis

255 Pirimidin benzológjai 2 kinazolin 2 formamidin Pl 5 l I red. KMn 4, 2 K ox aminobenzil-amin Br brómcián 2 3 3

256 2 + aet / Et l 2 LiAl 4 /TF 2 l 3 I 2 2 Et 2-2l Et (vízmentes) I I I I I gyûrû is lehet közötte I

257 Tiazid-diuretikum l 2 l l klórtiazid Metholazon

258 Fontosabb pirimidin származékok 2 3 pirimidin bázisok uracil citozin timin D D 7-purin származékok xantin teofillin 3 3 kínai teában 3 teobromin koffein kakaóban kávéban mind a négy vegyület mindhárom növényben elõfordul, de fõ tömegében csak az adott vegyületben diuretikus hatásúak

259 reakciók l 1. 9 (7)-9-imidazo[4,5-d]pirimidin (rendhagyó /biogenetikai/ számozás) Purin l l 3. Fontos származékai: - guanin - adenin - xantin - teofillin - teobromin - koffein

260 úgysav és purin szintézise egyik legrégebben ismert szerves vegyület (cheele, 1776) szintézise (E. Fischer): ( 3 ) 2 2 a -= ) E Al, l aktív metiléncsoport nitrozálása tautomer formában létezik Pl 3 l l I l húgysav purin xantin

261 9-purin származékok purin bázisok adenin guanin D D Vitamin B 1 Thiamin, aneurin l l tiokróm-reakciót adja Eykmann (1896); hiánya a beri-beri betegség okozója Funk izolálta elõször rizskorpából. ántolt rizs beri-berit okoz

262 Tiamin (B 1 -vitamin) l Pl 5 2 l l 3 2 abr Br 2 Br Br

263

264 a l 2 3 l l l l

265 Purinvázas vegyületek (lásd pirimidinnél is) Teofillin szintézise (Traube szintézis) aet red teofillin 3 3 1/ aet 2/ 3 I 3 koffein

266 2 + 3 Pl 3 / piridin melegítés 1) a 2 / ecetsav 2) ( 4 ) 2 (redukció) forralás 3 ( 3 ) / 2, 60 o 3 3 teobromin

267 Merkaptopurin citosztatikum

268 Pteridin és származékai fólsav pteridin pterin-rész p-aminobenzoesav L-glutaminsav pteroil-csoport fontos vitamin: az nitrogén formil-származéka a bioszintézisekben a 1 egységet építi be e c f d g b a benzo[g]pteridin alloxazin izoalloxazin B 2 - vitamin ribitol enzimek prosztetikus csoportjaként szerepel (flavoproteid enzimek, pl. FAD)

269 ribóz B 2 -vitamin pteridin ( 2 ) =, = = 2, = 3 fólsav metotrexát

270 fólsav Metotrexat (gátló) tetrahidrofólsav (TF) fólinsav (metiléntetrahidrofólsav) Uracil Timin Purinszintézis (fólinsav = 10 -formil-tf) Metotrexat

271 Ar Ar fólsav 7,8-dihidrofólsav metiléncsoport Methylengruppe Ar Ar ,6,7,8-tetrahidrofólsav 5, 10 -metilén-5,6,7,8-tetrahidrofólsav

272 3 Uracil Timin metiléncsoport Methylengruppe Ar 5, 10 -metilén-5,6,7,8- -tetrahidrofolát ,8-dihidrofolát Biológiai körülmények között l. biokémia Ar

273 Pteridinvázas diuretikum Triamteren

274 Pirimido-pirimidin vázas vegyületek vízmentes toluol forralás Pirimido-pirimidin váz 3 3 sztereoizomerek regioizomerek regioizomerek sztereoizomerek 3 3 3

275 Pirazin és származékai l l 3 l Et Et Et Et Et Et klóracetaldehid-dietilacetál Et Et ur 2 2 / kat. 2 3 hevítés l piperazin Y Y E Y 2 ' ' dehidrogénezés ' 2 ' ' '

276 Pirazin benzológjai KMn 4 o-fenilén-diamin glioxál kinoxalin o-fenilén-diamin 3 dimetilglioxál 3 2,3-dimetilkinoxalin 2 fenazin o-benzokinon 2 fenantrén-kinon színezékek dibenzo-fenazin

277 Két különböző heteroatomot tartalmazó vegyületek

278 I/ xazin és származékai ,2-oxazin 4-1,2-oxazin 6-1,2-oxazin ,3-oxazin 4-1,3-oxazin 6-1,3-oxazin dibenzo-1,4-oxazin fenoxazin 3 l ,4-oxazin 4-1,4-oxazin 4 3 l 3 ll morfolin l szerves bázis trioxazin galluszsav-klorid További származékok : benzológok hidrogénezett származékok béta-acetilaminoketonok acetáljából

279 II/ Tiazin és származékai ,2-tiazin 2-1,3-tiazin 2-1,4-tiazin 4-1,4-tiazin cefám váz amino-cefalosporánsav efalosporin antibioktikum ephalosporium gambafajok Antibioktikum: mikroorganizmusok (gomba) termelik más mikroorganizmusok (baktériumok) ellen

280 Fenotiazonok l l Br 2 l 2 2 u 2 Br 2 3 a 2-2 K 2 3, v. l 2 Br 2 1 l a 2 1 l a 2 1 l a 2 K 2 3, v. l 2 Br 1 1 1

281 o fenotiazin számos fontos gyógyszer tartalmazza (neuroleptikumok, féregölõk) l a l a o l ( 2 ) 3 ( 3 ) l 3 klórpromazin neuroleptikum (ibernal, Largactil, Plegomazin)

282 Frenolon (eredeti magyar) neuroleptikum Ahistan (antihisztamin) lauder ttó állította elõ fenotiazin színezékek: metilénkék ezenkívül benzológok

283 árom heteroatomot tartalmazó vegyületek

284 I/ Triazinok ,2,3-triazin 1,2,4-triazin 1,3,5-triazin / szim-triazin (vicinális) (aszimmetriás) (szimmetriás) formamidin 6 a 2 3 a 2 2 szek-aminok purin 2

285 3 ciánsav l cianursav 3 l klórcián l l cianurklorid a 2 addíció 2 kalcium-ciánamid ciánamid diciándiamid (mésznitrogén) formaldehid aminoplaszt 2 2 melamin (cianuramid) mûanyagipar fontos alapanyaga (tejhamisítás)

286 l l l 2 2 l 2 eourofort diuretikum lauder ttó állította elõ l l 3 trietilénmelamin leukémia, leukoszarkóma ellen [2,4,6-trisz(aziridin-1-il)]-1,3,5-triazin

287 II/ Tiadiazinok l hidroklorotiazid diuretikum 2-1,2,4-benzo[e]tiadiazin l 2 l 3 l 2 l 2 3 l 2 2 l l l I l l l

288 l 2 l l l l l ab

289 égy heteroatomot tartalmazó vegyületek

290 I/ Tetrazinok 2 red ox K Et K ox. Et K szim-tetrazin

291 ét- és nyolctagú heterociklusos vegyületek és származékaik

292 éttagú heterociklusos vegyületek

293 1,2-ditiepán 1,2-dioxepán Y 1,2-oxazepán 1,2-tiazepán Y= Y= azepán tiepán 1 2 oxepán azepin oxepin 1 2 tiepin azepin 2-azepin azepin evezéktan, fontosabb származékok

294 Y Y= 1,2-oxazepin 1-1,2-diazepin 1-1,3-diazepin 1-1,4-diazepin Y= 1,2-tiazepin ( 2 ) 3 3 év imipramin antidepresszáns dibenzo-azepin származékok , 11 3 karbamazepin antiepileptikum

295 Benzodiazepin származékok l l tofisopam Grandaxin 3 klórdiazepoxid Elenium Librium diazepam eduxen Valium l 7 5 nitrazepam Eunoctin clobazam Frisium Grandaxin: szedatív mellékhatásoktól mentes anxiolitikum (autóvezetés mellett is szedhető) (Kőrösi Jenő GYKI, EGYT, magyar szabadalom)

296 Előállítások r 3 3 / diizohomogenol 3 3 1/ / tofisopam Grandaxin 3 3

297 3 3 3 l + l l 2 l Pl 3 P l medazepam udotel

298 l 2 + Et 2 Pl 5 l Et 2 2 Zn/l Et Pl 5 Et a 3 3 Br 2 l 2 3 clobazam Frisium

299 l Znl 2 l l l l l 3 l l l l

300 l 2 l 2 2 l 2-2 l - l l 2 l l l l 3 l l l Gyűrűbővülést elősegítő tényezők: 3 2 l Apoláris oldószer Primer- és szterikusan nem gátolt amin Elektronszívó csoport a -6 atomon l 3 l 3 l l klórdiazepoxid

301 Br Br ,4-oxazepin származék 1,4-tiazepin származék Br Br

302 2 + l l 2 + Br Ph Ph Ph + 2

303 3 3 l l + l l Pl 3 2 l 3 clotiapin l Antipszichotikum

304 Darzens epoxidálás treo-forma koszorúsér-elégtelenség gyógyszere Diltiazem

305 Darzens reakció

306 yolctagú heterociklusos vegyületek

307 azokán / diazokán származékok

308

309 tiokán származékok

310