Szerves kémia 2014/2015

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szerves kémia 2014/2015"

Átírás

1 Szerves kémia 2014/2015

2 Szerves vegyületek csoportjai Egyéb tématerületek

3 Szerves vegyületek csoportjai Alifás szénhidrogének Alkánok Alkének Alkinek Aromás vegyületek Karboaromás vegyületek eteroaromás vegyületek elyettesített szénhidrogén származékok (funkciós csoportok szerint) Előállítás Kémiai szerkezet Reaktivitás, reakciótípusok Biológiai funkció, jelentőség 3

4 elyettesített szénhidrogén származékok Alifás és aromás halogénvegyületek Alkoholok, fenolok, éterek, koronaéterek Szén-kén kötést tartalmazó vegyületek Alifás és aromás nitrovegyületek Alifás és aromás aminek Egyéb nitrogéntartalmú szerves vegyületek Oxovegyületek Karbonsavak és származékaik Egyéb tématerületek Természetes vegyületek Gyökös reakciók Nem-kovalens kölcsönhatások Sztereokémia Spektroszkópia 4

5 Alifás szénhidrogének n 2n+2 n=1, 2, 3... paraffin szénhidrogének vagy nyílt láncú telített szénhidrogének n 2n n=2, 3, 4... olefinek és cikloparaffinok n 2n-2 n=2, 3, 4... acetilének, diolefinek, cikloolefinek n 2n-6 n=6, 7, 8... benzol és homológjai 5

6 Paraffin szénhidrogének (Alkánok) n-alkánok Nevezéktan izoalkánok (szűkebb értelemben vett izoalkánok) 5 -től: görög számnév + án Izoméria Konstitúciós izoméria: eltérő kapcsolódási sorrend omológ sorozatot képeznek egyetlen 2 csoporttal különbözik egymástól két analóg szerkezetű szomszédos tag kémiai tulajdonságok nagymértékben hasonlóak fizikai tulajdonságok fokozatosan változnak 6

7 Fp (o) 0 Fizikai tulajdonságok van der Waals erők Fp (n-alkán) > Fp (izo-alkán) gáz 5 n folyadék Op. páros páratlan transz láncvégi metilcsoportok cisz láncvégi metilcsoportok n 7

8 Alkánok előállítása 1. Fischer-Tropsch szintézis n O + (2n+1) 2 katalizátor exoterm reakció n 2n+2 + n 2 O 2. Redukciós módszerek 8

9 2 kat. Na 2 l Wurtz szintézis 2R X Zn 2 2R "naszcens hidrogénes redukció" 9

10 R Br LiAl 4 R + LiBr + Al 3 R MgX + 2 O R + Mg(O)X R Li + 2 O R + LiO O Zn(am) 2 lemmensen redukció 2 N N 2 O N N O bázis Kizsnyer-Wolff- uang-minlon redukció 10

11 Alkánok kémiai reakciói Parum affinis kevéssé poláris és polarizálható kötések 1. Szubsztitúciós reakciók alogénezés (l 2 és Br 2 ) vagy hn 4 l 2 akt. 3 l + l l 4 Nitrálás 3 3 NO NO NO 2

12 2. Oxidáció 2 n 2n+2 + (3n+1) O 2 2nO 2 + (2n+2) 2 O moláris égéshő: 157 kcal ( 2 ) Égéshő: standard állapotú kiindulási vegyület st. O 2 st. végtermék 12

13 IP oxidáció EA redukció Oxidáció Redukció e - leadás felvétel O felvétel leadás leadás felvétel Szénvegyületek esetében, a szubsztituens elektronegeativitása alapján 4 az elektronsűrűség szén felé tolódik a formálisan redukált ( 4- karakter) vagyis a 4 molekula oxidálható (égethető) l 4 az elektronsűrűség a heteroatom felé tolódik a formálisan oxidált ( 4+ karakter) vagyis a l 4 molekula redukálható (nem égethető) 13

14 O O ox red legmagasabb oxidációs állapot R 1 O O R 2 (R 2 =, alkil) ox red R 1 O ox red R 1 2 O ox red R 1 3 (R 1 =, alkil) legalacsonyabb oxidációs állapot 14

15 Tipikus oxidálószerek: KMnO 4 ; OsO 4 ; ro 3 ; 2 O 2 ; persavak Redukálószerek: Katalitikus hidrogénezés Ni, Pd, Pt / 2 heterogén fázisú (szilárd + gáz) reakció alkén/alkin: könnyen benzol: nehezen Kémiai LiAl 4, NaB 4 nukleofil jellegű (az etilén, a benzol ilyen módon nem redukálható) 15

16 3. Izomerizáció l 3 3 All % 80% vö. égéshő adatok + 6,5 O 2 2 kcal/mol + 6,5 O 2-687,5 kcal/mol - 685,5 kcal/mol 4 O O 16

17 Fontosabb származékok Kőolajpárlatok Benzin petroléter könnyű benzin ligroin nehéz benzin Petróleum (kerozin) Gázolaj (dízel- és fűtőolaj) Nehéz kenőolajok, folyékony és szilárd paraffin Pakura (goudron) mágikus sav izooktán 17

18 Kőolaj és földgáz /Petrolkémia/ A szénhidrogének feldolgozása és átalakítása

19 A Zsana-É-2. kút kitörése (1979)

20 Zsana FGT

21 ÁFOR: Ásványolajforgalmi Vállalat AGIP: Azienda Generale Italiana Petroli /General Italy Oil ompany/ ÖMV: Österreichische Mineralölverwaltung Aktiengesellschaft Osztrák Ásványolajkezelő Részvénytársaság OKGT: Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt ( ) MOL: Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (1991-)

22 Kutatás és (ki)termelés Upstream Feldolgozás, szállítás és kereskedelem - Downstream OPE (Organization of the Petroleum Exporting ountries) Kőolajexportáló Országok Szervezete (1961) és Olajválságok

23 Az oktánszám azt jelöli meg, hogy a vizsgálandó üzemanyag (benzin) milyen %-os összetételű izooktán /2,2,4-trimetilpentán/ és normál heptán-elegy komprimálhatóságával azonos. A normál heptán oktánszáma 0, a fent említett izooktáné 100. A gázolaj minőségének mérésére használatos a cetánszám fogalma. A cetán /normál szénláncú hexadekán/ kompressziós öngyulladási készsége jó, ellentétben az α-metilnaftalinéval. Ezért a két anyag különféle arányú elegyeit használják a Diesel olaj kompressziós öngyulladási készségének megállapítására. ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/belsoegesu%20motorok%20ii/etan-oktan-2.pdf

24 Forrás: Internet

25 Olefinek (Alkének) n 2n kettőskötés 2 3 Nevezéktan a kettőskötést is tartalmazó leghosszabb szénlánc - olefinkötés - elágazás soportok alkenil 2 etenil (vinil) 2 2 prop-2-enil (allil) metiletenil alkilidén metilpropilidén E, Z izoméria 25

26 Szerkezet, tulajdonságok , , ,3-28,6-27, Relatív stabilitás: hidrogénezési entalpiák (kcal/mol) 26

27 1. Diszubsztituált kettős kötés stabilabb, mint a monoszubsztituált 2. a transz-izomer stabilisabb, mint a cisz 3. a többszörösen szubsztituált olefinkötést tartalmazó vegyület stabilisabb oka: a) hiperkonjugáció (s - p konjugáció) kevésbé fontos b) több sp 3 - sp 2 kötés és kevesebb sp 3 - sp 3 kötés a szubsztituáltabb olefinben 27

28 1,33 A o o 1,54 A átlagos kötési energia 145,8 kcal/mol kötési energia 82,6 kcal/mol p kötés ~ 60 kcal/mol 28

29 őmérséklet ( ) Energiatartam (kcal/mol) szobahőmérséklet ~ 25 melegítés - hevítés ~ p-kötés: ~ 60 kcal/mol cisz-transz izomerizáció ált. nem, de push-pull (nyomás-húzás) vagy captodative etének (akt. szabadentalpia 15 kcal/mol) A E B D B D A E A, B elektronszívó, E, D elektronküldő 29

30 cisz kettőskötés a pirossal jelzett atomok egy síkban vannak! a) planáris b) nem planáris 30

31 Alkének fizikai tulajdonságai - homológ sorozatot képeznek n 5 folyadékok - forráspont alkánok - cisz-izomer dipólusmomentuma a nagyobb 31

32 Alkének előállítása 1. Elimináció E 2 vagy E 1 X bázis X = l, Br, NMe 3 E 1 O E 2 Br Br Zn/ 3 OO ( v. I ) 32

33 2. Szén-szén kötés kialakítása Wittig reakció R 1 R 1 Ph 3 P=R O R R 2 R 2 3. Redukció R R Li/Et 2 N Ni 2 B 2 R R R Lindlar R transz Pd/aO 3 2 cisz Anti addíció Szin addíció 33

34 Alkének kémiai reakciói 34

35 1. Addíciós reakciók Alkének kémiai reakciói Elektrofil addíció Ad E Alkén X 2 X X X X 2 X X Kétlépéses reakciók v = k 2 [alkén][x 2 ] alkén v = k 2 [alkén][x] k 2 (relatív) Et 2 = 2 1 = Me 2 = Me

36 Sztereokémia: anti-addíció (X = l, Br) 3 Br Br 3 3 Br Br Br + Br Br Br Br... Br Br Br Br Br Br Br Br 2 3 Br Br 3 Br 3 Br Br Br 36

37 Francis kísérlet (1925). Az ionos mechanizmus indirekt azzal támasztható alá, hogy sem magas hőmérsékletre, sem ultraibolya fényre nincs szükség a reakcióhoz (ellentétben a paraffinek gyökös mechanizmusú halogénezésével). A brómmolekula első lépésben elektrofilként való részvételére pedig abból lehet következtetni, hogy a reakciót metanolos lítium-klorid oldatban végezve (az olefinhez brómot adva) a termékként képződő dibrómszármazék mellett bróm-klór-származék, sőt bróm-metoxi származék is keletkezik, de diklórszármazék vagy dimetoxiszármazék nem. A klór a reakcióelegyben csak negatív kloridionok alakjában van jelen. Abból, hogy a reakcióban diklórszármazék nem képződik, arra lehet következtetni, hogy mindkét halogénatom nem kapcsolódhat anion alakjában az olefinmolekulához, az egyiknek kation formájában kell rész vennie az addícióban. Pillératomjukon különbözőképpen szubsztituált (és ennek következtében eltérő nukleofilitással rendelkező) olefinek azonos körülmények között kivitelezett brómozási reakciói eltérő sebességgel mennek végbe. Ebből az következik, hogy az olefin a reakcióban nukleofilként vesz részt, tehát a brómmolekula az elektrofil, ennek is a kationos (Br + ) része, amely a brómmolekulából heterolízissel képződik. A transz-termék kizárólagos megjelenése pedig a két lépésben történő elektrofil addíciós reakciót (sztereospecifikus transz-addíció) támasztja alá.

38 idrogénaddíció 1. Diol képződés (kat) szin OsO o 4 (25 ) v. MnO 4 szin O O Met 3 3 O O O O Epoxidképződés Met: Os, Mn K-só 3 O O szin Ar OO ArOO 38

39 Kemoszelektivitás 3 2 l l addíció l 2 o 25 O l o l 2 2 Addíció vs. szubsztitúció szubsztitúció régiószelektív, "allil-helyzetű" klórozás Szubsztitúció 2 2 NBr O R 2 2 Br 2 Oxidáció l 4 R oxidáció SeO 2 R= oxidáció (katalitikus) R 2 O OO 2 39

40 Regiokémia: Markovnyikov szabály 1870 R R Regioizomerek keletkezhetnek X: l, Br ( 3 O + + l /Br ) R X X R Markovnyikov adduktum A a legkevésbé, X a leginkább szubsztituált szénhez kapcsolódik. Karbénium-ion stabilitás: 3 > 2 > 1 40

41 P o t e n c i á l i s R 2 2 X R 2 2 X R 2 + X R 3 X e n e r g i a reakciókoordináta R 3 X 41

42 Markovnyikov orientáció R 3 O R 3 OSO 3 O 2 OSO 3 R l O R 2 l O I X l R 3 X R 2 I l Anti-Markovnyikov orientáció a) Reakció dialkil-boránnal Ad E R 2 B R' R' R R' B R' 2 O, O 2 O 2 R O 42

43 b) Gyökös addíció Ad R Br In Br 3 2 Br 3 2 Br 3 2 Br Br Br Br főtermék 3 3 Br melléktermék Gyökstabilitás 3 o > 2 o > 1 o (vö. kötés disszociációs energia) F így nem addícionálható, mert a kötés disszociációs energiája túl nagy I sem, mert I nem elég reaktív 43

44 Nukleofil addíció Ad N szén-szén többszörös kötésre EWG Y bázis Y 2 2 EWG EWG: O, O R, O O N, NO 2, SOR, SO 2 R OR, N 2 Michael-addíció a) 2 N NaOEt EtO 2 5 O 2 2 N b) OOR 1 R 2 N R 2 N OOR 1 44

45 2. Gyökös polimerizáció In 2 2 In In Stabilizálódás In ( 2 2 ) n ( 2 2 ) 2 In n In ( 2 2 ) n ( 2 2 ) 2 In n Polietilén, polipropilén 45

46 Alkének biológiai jelentősége konformációt rögzíti 3 S 2 N 3 OO metionin enzim 2 2 N 3 OO enzim

47 Diolefinek A Kumulált: Konjugált: B B A két merőleges síkban! enantiomérek butadién 2 2 izoprén Br 2 5 1,2 1,4 Br 2 2 Br 2 2 Br Br 47

48 allének szerkezete A B B A 48

49 Acetilének (Alkinek) n 2n-2 Kötési energia 200 kcal/mol 1,2 A sp sp Nómenklatúra Főlánc: az alábbi prioritás szerint: 1. a legtöbb telítetlen (kettős és hármas) kötést tartalmazza, 2. a leghosszabb legyen, 3. a legtöbb kettős kötést tartalmazza, 4. a telítetlenségek a legkisebb helyszámot kapják, 5. a kettős kötés kisebb helyszámot kap, mint a hármas kötés, ha van választási lehetőség, 6. a legtöbb előtagként megnevezhető szubsztituenst tartalmazza. 49

50 etil-4-metilhepta-1,3-dién pent-1-én-4-in metilhex-1-in 50

51 Egyértékű csoportok a számozás a szabad vegyértékű szénatomról indul: 2 vinil (etenil) 2 2-propinil 2 2 allil (2-propenil) a főlánc kiválasztása egyébként a szokásos módon történik Többértékű csoportok -ilidén 3 2 propilidén -ilidin 3 2 propilidin 51

52 Előállítás: 1., R 2 X 2 R KO, R R, KO, R R, X X, ha R = NaN 2 R 2. R 1.NaN 2, 2.R Br, R R 52

53 Alkinek kémiai reakciói 53

54 I. Addíció Regiokémia Reakciók 1. Elektrofil addíció: X R Br Br R 2 O 3 2 l 2 Br Al 2 O 3 2 O Br Br 2 R 3 Br R 2 Br R R Br 2 O 2 54

55 X 2 (X = l, Br) Br Br 2 transz Szerves sav addíciója Br alacsony hőfok sztöchiometrikus Br 2 3 OO Zn 2, 3 O O 2 vinil-acetát Vízaddíció 2 SO 4 gso 4 tautomerizáció 2 O 3 O 3 gso4 2 SO O 3 3 O 55

56 2. Nukleofil addíció v.ö. alkének esetében csak aktivált (erősen elektronszívó csoportot tartalmazó) kettős kötésekre RO KO RO RO RO 2 vinil-éter 3. idrogénezés - Redukció aktív katalizátorral R 1 R 2 R R II. Szubsztitúció: - alkilezés dezaktivált katalizátor esetén: olefin keletkezik III. Oxidatív hasítás - Oxidáció R 1 O O R KMnO 4 p ~ 7 R 1 R KMnO R 1 R OO OO 56

Szerves Kémia. Farmakológus szakasszisztens képzés 2012/2013 ősz

Szerves Kémia. Farmakológus szakasszisztens képzés 2012/2013 ősz Szerves Kémia Farmakológus szakasszisztens képzés 2012/2013 ősz Általános tudnivalók Kele Péter (ELTE Északi tömb, Kémia, 646. szoba) kelep@elte.hu sütörtök 17 15 19 45 Szeptember 27. elmarad Őszi szünet

Részletesebben

Szénhidrogének III: Alkinok. 3. előadás

Szénhidrogének III: Alkinok. 3. előadás Szénhidrogének III: Alkinok 3. előadás Általános jellemzők Általános képlet C n H 2n 2 Kevesebb C H kötés van bennük, mint a megfelelő tagszámú alkánokban : telítetlen vegyületek Legalább egy C C kötést

Részletesebben

Szénhidrogének II: Alkének. 2. előadás

Szénhidrogének II: Alkének. 2. előadás Szénhidrogének II: Alkének 2. előadás Általános jellemzők Általános képlet C n H 2n Kevesebb C H kötés van bennük, mint a megfelelő tagszámú alkánokban : telítetlen vegyületek Legalább egy C = C kötést

Részletesebben

H 3 C H + H 3 C C CH 3 -HX X 2

H 3 C H + H 3 C C CH 3 -HX X 2 1 Gyökös szubsztitúciók (láncreakciók gázfázisban) - 3 2 2 3 2 3-3 3 Szekunder gyök 3 2 2 2 3 2 2 3 3 2 3 3 Szekunder gyök A propánban az azonos strukturális helyzetű hidrogének és a szekunder hidrogének

Részletesebben

Helyettesített Szénhidrogének

Helyettesített Szénhidrogének elyettesített Szénhidrogének 1 alogénezett szénhidrogének 2 3 Alifás halogénvegyületek Szerkezet Kötéstávolság ( ) omolitikus disszociációs energia (kcal/mol) Alkil-F 1,38 116 Alkil-l 1,77 81 Alkil-Br

Részletesebben

AROMÁS SZÉNHIDROGÉNEK

AROMÁS SZÉNHIDROGÉNEK AROMÁS SZÉNIDROGÉNK lnevezés C 3 C 3 3 C C C 3 C 3 C C 2 benzol toluol xilol (o, m, p) kumol sztirol naftalin antracén fenantrén Csoportnevek C 3 C 2 fenil fenilén (o,m,p) tolil (o,m,p) benzil 1-naftil

Részletesebben

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.

Részletesebben

Budapest, szeptember 5. Dr. Tóth Tünde egyetemi docens

Budapest, szeptember 5. Dr. Tóth Tünde egyetemi docens SZERVES KÉMIA I. levelező B.Sc. képzés, kód: BMEVESZAL17 Tantárgy követelményei 2016/2017. tanév I. félév Az alaptárgy heti 2,5 óra (páratlan héten 2 óra, páros héten 3 óra) előadásból és ezzel integrált

Részletesebben

SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2018/2019tanév II. félév

SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2018/2019tanév II. félév SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2018/2019tanév II. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A

Részletesebben

Tantárgycím: Szerves kémia

Tantárgycím: Szerves kémia Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Szak Kötelező tantárgy TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2005. Tantárgycím: Szerves kémia 2. Tantárgy kódja félév Követelmény Kredit

Részletesebben

Javító vizsga követelményei kémia tantárgyból augusztus osztály

Javító vizsga követelményei kémia tantárgyból augusztus osztály Javító vizsga követelményei kémia tantárgyból 2019. augusztus 29. 10. osztály I. Szerves kémia-bevezetés 1. A szerves kémia kialakulása, tárgya (Tk. 64-65 old.) - Lavoisier: organogén elemek (C, H, O,

Részletesebben

SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2016/2017tanév II. félév

SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2016/2017tanév II. félév SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2016/2017tanév II. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A

Részletesebben

Fémorganikus kémia 1

Fémorganikus kémia 1 Fémorganikus kémia 1 A fémorganikus kémia tárgya a szerves fémvegyületek előállítása, szerkezetvizsgálata és kémiai reakcióik tanulmányozása A fémorganikus kémia fejlődése 1760 Cadet bisz(dimetil-arzén(iii))-oxid

Részletesebben

HALOGÉNEZETT SZÉNHIDROGÉNEK

HALOGÉNEZETT SZÉNHIDROGÉNEK ALOGÉNEZETT SZÉNIDOGÉNEK Elnevezés Nyíltláncú, telített általános név: halogénalkán alkilhalogenid l 2 l 2 2 l klórmetán klóretán 1klórpropán l metilklorid etilklorid propilklorid 2klórpropán izopropilklorid

Részletesebben

Helyettesített karbonsavak

Helyettesített karbonsavak elyettesített karbonsavak 1 elyettesített savak alogénezett savak idroxisavak xosavak Dikarbonsavak Aminosavak (és fehérjék, l. Természetes szerves vegyületek) 2 alogénezett savak R az R halogént tartalmaz

Részletesebben

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. előadás Aminok Funkciós csoport: NH 2 (amino csoport) Az ammónia (NH 3 ) származékai Attól függően, hogy hány H-t cserélünk le, kapunk primer, szekundner és tercier

Részletesebben

Fémorganikus vegyületek

Fémorganikus vegyületek Fémorganikus vegyületek A fémorganikus vegyületek fém-szén kötést tartalmaznak. Ennek polaritása a fém elektropozitivitásának mértékétől függ: az alkálifém-szén kötések erősen polárosak, jelentős százalékban

Részletesebben

A szén molekulaképző sajátságai. Kémia 1 Szerves kémia. A szerves kémiai reakciók jellege. Szerves kémiai reakciók felosztása

A szén molekulaképző sajátságai. Kémia 1 Szerves kémia. A szerves kémiai reakciók jellege. Szerves kémiai reakciók felosztása Kémia 1 Szerves kémia Tárgya: a szénvegyületek szerkezetének, tulajdonságainak és átalakulásainak a vizsgálata. A szerves vegyületek összetételükben és kémiai viselkedésükben jelentősen eltérnek a szervetlen

Részletesebben

MECHANIZMUSGYŰJTEMÉNY a Szerves kémia I. előadáshoz

MECHANIZMUSGYŰJTEMÉNY a Szerves kémia I. előadáshoz Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék MECHANIZMUSGYŰJTEMÉNY a Szerves kémia I. előadáshoz Készítette: Kormos Attila Lektorálta:

Részletesebben

Összefoglalás. Telített Telítetlen Aromás Kötések Csak -kötések és -kötések és delokalizáció. Kötéshossz Nagyobb Kisebb Átmenet a kettő között

Összefoglalás. Telített Telítetlen Aromás Kötések Csak -kötések és -kötések és delokalizáció. Kötéshossz Nagyobb Kisebb Átmenet a kettő között Összefoglalás Telített Telítetlen Aromás Kötések Csak -kötések és -kötések és delokalizáció Kötéshossz Nagyobb Kisebb Átmenet a kettő között Reakciókészség Paraffin (legkevésbé) Nagy Átmenet a kettő között

Részletesebben

ALKOHOLOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK

ALKOHOLOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK ALKLK ÉS SZÁRMAZÉKAIK Levezetés R R alkohol R R R éter Elnevezés Nyíltláncú, telített alkoholok általános név: alkanol alkil-alkohol 2 2 2 metanol etanol propán-1-ol metil-alkohol etil-alkohol propil-alkohol

Részletesebben

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok

Részletesebben

Eredményes vizsga esetén a tárggyal 5 kreditpont szerezhető. A félév csak aláírással zárul, ha

Eredményes vizsga esetén a tárggyal 5 kreditpont szerezhető. A félév csak aláírással zárul, ha SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Válogatott fejezetek a szerves kémiából I., kód: BMEVESKA002 Tantárgy követelményei 2017/2018 tanév I. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti 2

Részletesebben

Eredményes vizsga esetén a tárggyal 5 kreditpont szerezhető. A félév csak aláírással zárul, ha

Eredményes vizsga esetén a tárggyal 5 kreditpont szerezhető. A félév csak aláírással zárul, ha SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Válogatott fejezetek a szerves kémiából I., kód: BMEVESKA002 Tantárgy követelményei 2018/2019 tanév I. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti 2

Részletesebben

Szemináriumi feladatok megoldása (kiegészítés) I. félév

Szemináriumi feladatok megoldása (kiegészítés) I. félév Szemináriumi feldtok megoldás (kiegészítés) I. félév VI. Szeminárium 1. Frncis kísérlet (1925). Az ionos mechnizmus indirekt zzl támszthtó lá, hogy sem mgs hőmérsékletre, sem ultriboly fényre nincs szükség

Részletesebben

Budapest, szeptember 6. Dr. Huszthy Péter egyetemi tanár

Budapest, szeptember 6. Dr. Huszthy Péter egyetemi tanár SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESKA202 és BMEVESZA301 Válogatott fejezetek a szerves kémiából I., kód: BMEVESKA002 Tantárgy követelményei 2016/2017 tanév I. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból

Részletesebben

OXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C R' keton. O R C H aldehid. funkciós csoportok O. O CH oxocsoport karbonilcsoport formilcsoport

OXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C R' keton. O R C H aldehid. funkciós csoportok O. O CH oxocsoport karbonilcsoport formilcsoport XVEGYÜLETEK Levezetés 2 aldehid ' keton funkciós csoportok oxocsoport karbonilcsoport formilcsoport Elnevezés Aldehidek nyíltláncú (racionális név: alkánal) 3 2 2 butánal butiraldehid gyűrűs (cikloalkánkarbaldehid)

Részletesebben

IV. Elektrofil addíció

IV. Elektrofil addíció IV. Elektrofil addíció Szerves molekulákban a kettős kötés kimutatására ismert analitikai módszer a 2 -os vagy a KMnO 4 -os reakció. 2 2 Mi történik tehát a brómmolekula addíciója során? 2 2 ciklusos bromónium

Részletesebben

Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok

Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok Fontosabb vegyülettípusok Szénhidrogének: alifás telített (metán, etán, propán, bután, ) alifás telítetlen (etén, etin, ) aromás (benzol, toluol, naftalin) Oxigéntartalmú vegyületek: hidroxivegyületek

Részletesebben

Aromás vegyületek II. 4. előadás

Aromás vegyületek II. 4. előadás Aromás vegyületek II. 4. előadás Szubsztituensek irányító hatása Egy következő elektrofil hova épül be orto, meta, para pozíció CH 3 CH 3 CH 3 CH 3 E E E orto (1,2) meta (1,3) para (1,4) Szubsztituensek

Részletesebben

Alkánok összefoglalás

Alkánok összefoglalás Alkánok összefoglalás Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi. Albert Einstein Rausch Péter kémia-környezettan tanár Szénhidrogének Szénhidrogének Telített Telítetlen Nyílt láncú

Részletesebben

4) 0,1 M koncentrációjú brómos oldat térfogata, amely elszínteleníthető 0,01 mól alkénnel: a) 0,05 L; b) 2 L; c) 0,2 L; d) 500 ml; e) 100 ml

4) 0,1 M koncentrációjú brómos oldat térfogata, amely elszínteleníthető 0,01 mól alkénnel: a) 0,05 L; b) 2 L; c) 0,2 L; d) 500 ml; e) 100 ml 1) A (CH 3 ) 2 C=C(CH 3 ) 2 (I) és CH 3 -C C-CH 3 (II) szénhidrogének esetében helyesek a következő kijelentések: a) A vegyületek racionális (IUPAC) nevei: 2-butén (I) és 2-butin (II) b) Az I-es telített

Részletesebben

O 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O

O 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O Funkciós csoportok, reakcióik II C 4 C 3 C 2 C 2 R- 2 C- R- 2 C--C 2 -R C 2 R-C= ALKLK, ÉTEREK Faszesz C 3 Toxikus 30ml vakság LD 50 értékek alkoholokra patkányokban LD 50 = A populáció 50%-ának elhullásához

Részletesebben

Bevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis)

Bevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis) Szerves kémia Fontos tudnivalók Tárgy neve: Kémia alapjai I. Neptun kód: SBANKE1050 Előadó: Borzsák István C121 szerda 11-12 e-mail: iborzsak@ttk.nyme.hu http://www.bdf.hu/ttk/fldi/iborzsak/dokumentumok/

Részletesebben

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév Szemináriumi feladatok (alap) I. félév I. Szeminárium 1. Az alábbi szerkezet-párok közül melyek reprezentálják valamely molekula, vagy ion rezonancia-szerkezetét? Indokolja válaszát! A/ ( ) 2 ( ) 2 F/

Részletesebben

Budapest, június 15. Dr. Hornyánszky Gábor egyetemi docens

Budapest, június 15. Dr. Hornyánszky Gábor egyetemi docens SZERVES KÉMIA BIOMÉRNÖKÖKNEK B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA204 Tantárgy követelményei 2016/2017 tanév I. félév A tárgy heti előadásból és 2 óra tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul.

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

KARBONSAVAK. A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) O OH. karboxilcsoport. Példák. pl. metánsav, etánsav, propánsav...

KARBONSAVAK. A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) O OH. karboxilcsoport. Példák. pl. metánsav, etánsav, propánsav... KABNSAVAK karboxilcsoport Példák A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) "alkánsav" pl. metánsav, etánsav, propánsav... (nem használjuk) omológ sor hangyasav 3 2 2 2 valeriánsav 3 ecetsav 3

Részletesebben

szabad bázis a szerves fázisban oldódik

szabad bázis a szerves fázisban oldódik 1. feladat Oldhatóság 1 2 vízben tel. Na 2 CO 3 oldatban EtOAc/víz elegyben O-védett protonált sóként oldódik a sóból felszabadult a nem oldódó O-védett szabad bázis a felszabadult O-védett szabad bázis

Részletesebben

SZERVES KÉMIA biomérnököknek B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA204 Tantárgy követelményei 2017/2018 tanév II. félév

SZERVES KÉMIA biomérnököknek B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA204 Tantárgy követelményei 2017/2018 tanév II. félév SZERVES KÉMIA biomérnököknek B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA204 Tantárgy követelményei 2017/2018 tanév II. félév A tárgy heti előadásból és 2 óra tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul.

Részletesebben

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév Szemináriumi feladatok (alap) I. félév I. Szeminárium 1. Az alábbi szerkezet-párok közül melyek reprezentálják valamely molekula, vagy ion rezonancia-szerkezetét? Indokolja válaszát! A/ ( ) 2 ( ) 2 F/

Részletesebben

5. Előadás. Szénhidrogének: alkánok, alkének, alkinek

5. Előadás. Szénhidrogének: alkánok, alkének, alkinek 5. Előadás Szénhidrogének: alkánok, alkének, alkinek 19. Szénhidrogének 19.1.Alkánok (paraffinok), cikloalkánok omológ sor: eltérés egyetlen metilén ( 2 ) csoportban metán 4 1 etán 2 6 1 propán 3 8 1 ciklopropán

Részletesebben

5. Előadás. Szénhidrogének: alkánok, alkének, alkinek

5. Előadás. Szénhidrogének: alkánok, alkének, alkinek 5. Előadás Szénhidrogének: alkánok, alkének, alkinek 17. Szénhidrogének 17.1.Alkánok (paraffinok), cikloalkánok omológ sor: eltérés egyetlen metilén ( ) csoportban metán 4 1 etán 6 1 propán 3 8 1 ciklopropán

Részletesebben

A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI

A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI 98. kötet Szerkeszti CSÁKVÁRI BÉLA A szerkeszt bizottság tagjai DÉKÁNY IMRE, FARKAS JÓZSEF, FONYÓ ZSOLT, FÜLÖP FERENC, GÖRÖG SÁNDOR, PUKÁNSZKY BÉLA, TÓTH

Részletesebben

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,

Részletesebben

Palládium-organikus vegyületek

Palládium-organikus vegyületek Palládium-organikus vegyületek 1894 Phillips: C 2 H 4 + PdCl 2 + H 2 O CH 3 CHO + Pd + 2 HCl 1938 Karasch: (C 6 H 5 CN) 2 PdCl 2 + RCH=CHR [(π-rhc=chr)pdcl 2 ] 2 Cl - Cl Pd 2+ Pd 2+ Cl - - Cl - H O 2 2

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. Maróthy Miklósné KÉMIA éveseknek. címû tankönyvéhez

TANMENETJAVASLAT. Maróthy Miklósné KÉMIA éveseknek. címû tankönyvéhez TANMENETJAVASLAT Maróthy Miklósné KÉMIA 14 16 éveseknek címû tankönyvéhez 9. osztály 10.osztály éves órakeret 55 óra 74 óra 55 óra 74 óra (1,5 óra/hét) (2 óra/hét) (1,5 óra/hét) (2 óra/hét) bevezetés 1

Részletesebben

Szénhidrogének. paraffin szénhidrogének vagy nyílt láncú telített szénhidrogének Alkán. C n H 2n+2 n=1, 2, 3...

Szénhidrogének. paraffin szénhidrogének vagy nyílt láncú telített szénhidrogének Alkán. C n H 2n+2 n=1, 2, 3... Szénhidrogének 1 Szénhidrogének n 2n+2 n=1, 2, 3... n 2n n=2, 3, 4... n 2n-2 n=2, 3, 4... n 2n-6 n=6, 7, 8... paraffin szénhidrogének vagy nyílt láncú telített szénhidrogének Alkán Alkén (monoolefinek)

Részletesebben

A kémiatanári zárószigorlat tételsora

A kémiatanári zárószigorlat tételsora 1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége

Részletesebben

Halogénezett szénhidrogének

Halogénezett szénhidrogének Halogénezett szénhidrogének - Jellemző kötés (funkciós csoport): X X = halogén, F, l, Br, I - soportosítás: - halogénatom(ok) minősége szerint (X = F, l, Br, I) - halogénatom(ok) száma szerint (egy-, két-

Részletesebben

OXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C H aldehid. O R C R' keton. Aldehidek. propán. karbaldehid CH 3 CH 2 CH 2 CH O. butánal butiraldehid

OXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C H aldehid. O R C R' keton. Aldehidek. propán. karbaldehid CH 3 CH 2 CH 2 CH O. butánal butiraldehid XVEGYÜLETEK Levezetés 2 aldehid ' keton Elnevezés Aldehidek propán karbaldehid 3 2 2 butánal butiraldehid oxo karbonil formil Példák 3 3 2 metanal etanal propanal formaldehid acetaldehid propionaldehid

Részletesebben

Szabó Dénes Molekulák és reakciók három dimenzióban

Szabó Dénes Molekulák és reakciók három dimenzióban Szabó Dénes Molekulák és reakciók három dimenzióban Alkímia ma, 2012. április 19. Egy kis tudománytörténet -O azonos kémiai szerkezet -O Scheele (1769) -O különböző tulajdonságok -O Kestner (1822) borkősav

Részletesebben

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas)

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas) KABNIL-VEGY VEGYÜLETEK (XVEGYÜLETEK) aldehidek ketonok ' muszkon (pézsmaszarvas) oxocsoport: karbonilcsoport: Elnevezés Aldehidek szénhidrogén neve + al funkciós csoport neve: formil + triviális nevek

Részletesebben

A pót zh megírásakor egy témakör választható a kettőből. A pót zh beadása esetén annak

A pót zh megírásakor egy témakör választható a kettőből. A pót zh beadása esetén annak SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESKA202 és BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2015/2016 tanév II. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával

Részletesebben

Szerves Kémia II. 2016/17

Szerves Kémia II. 2016/17 Szerves Kémia II. 2016/17 TKBE0301 és TKBE0312 4 kr Előfeltétel: TKBE0301 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Juhász László egyetemi docens E 409 Tel: 22464 juhasz.laszlo@science.unideb.hu A 2016/17.

Részletesebben

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: Szerves Kémia II. TKBE0312 Előfeltétel: TKBE03 1 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: 22464 tpatonay@puma.unideb.hu A 2010/11. tanév tavaszi félévében az előadás

Részletesebben

Heterociklusos vegyületek

Heterociklusos vegyületek Szerves kémia A gyűrű felépítésében más atom (szénatomon kívül!), ún. HETEROATOM is részt vesz. A gyűrűt alkotó heteroatomként leggyakrabban a nitrogén, oxigén, kén szerepel, (de ismerünk arzént, szilíciumot,

Részletesebben

O S O. a konfiguráció nem változik O C CH 3 O

O S O. a konfiguráció nem változik O C CH 3 O () ()-butanol [α] D = a konfiguráció nem változik () 6 4 ()--butil-tozilát [α] D = 1 a konfiguráció nem változik inverzió Na () () ()--butil-acetát [α] D = 7 ()--butil-acetát [α] D = - 7 1. Feladat: Milyen

Részletesebben

R R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók

R R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók Eliminációs reakciók Amennyiben egy szénatomhoz távozó csoport kapcsolódik és ugyanazon a szénatomon egy (az ábrákon vel jelölt) bázis által protonként leszakítható hidrogén is található, a nukleofil szubsztitúció

Részletesebben

6. Monoklór származékok száma, amelyek a propán klórozásával keletkeznek: A. kettő B. három C. négy D. öt E. egy

6. Monoklór származékok száma, amelyek a propán klórozásával keletkeznek: A. kettő B. három C. négy D. öt E. egy 1. Szerves vegyület, amely kovalens és ionos kötéseket is tartalmaz: A. terc-butil-jodid B. nátrium-palmitát C. dioleo-palmitin D. szalicilsav E. benzil-klorid 2. Szénhidrogén elegy, amely nem színteleníti

Részletesebben

Helyettesített Szénhidrogének

Helyettesített Szénhidrogének elyettesített Szénhidrogének alogénezett szénhidrogének Alifás halogénvegyületek Szerkezet Kötéstávolság ( ) omolitikus disszociációs energia (kcal/mol) Alkil-F 1,38 116 Alkil-l 1,77 81 Alkil-Br 1,91 66

Részletesebben

Szemináriumi feladatok megoldása (kiegészítés) I. félév

Szemináriumi feladatok megoldása (kiegészítés) I. félév Szemináriumi feladatok megoldása (kiegészítés) I. félév I. Szeminárium 1. N Ebben a delokalizált rendszerben 5 sp 2 -centrum található, a mozgékony (p és nemkötő) elektronok össz-száma 12. Ezek közül 6

Részletesebben

Szénhidrogének. Alkán (paraffin szénhidrogének vagy nyílt láncú telített szénhidrogének) C n H 2n+2 n=1, 2, 3...

Szénhidrogének. Alkán (paraffin szénhidrogének vagy nyílt láncú telített szénhidrogének) C n H 2n+2 n=1, 2, 3... Szénhidrogének 1 Szénhidrogének n 2n+2 n=1, 2, 3... n 2n n=2, 3, 4... n 2n-2 n=2, 3, 4... n 2n-6 n=6, 7, 8... Alkán (paraffin szénhidrogének vagy nyílt láncú telített szénhidrogének) Alkén (monoolefinek)

Részletesebben

III. Telítetlen szénhidrogének (alkének, alkinek)

III. Telítetlen szénhidrogének (alkének, alkinek) III. Telítetlen szénhidrogének (alkének, alkinek) Szerkezeti szempontból legjellegzetesebb sajátságuk az, hogy a molekula egy vagy több szénatompárja kettős (σπ, alkének), vagy hármas (σ2π, alkinek) kötéssel

Részletesebben

1. feladat. Versenyző rajtszáma:

1. feladat. Versenyző rajtszáma: 1. feladat / 4 pont Válassza ki, hogy az 1 és 2 anyagok közül melyik az 1,3,4,6-tetra-O-acetil-α-D-glükózamin hidroklorid! Rajzolja fel a kérdésben szereplő molekula szerkezetét, és értelmezze részletesen

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

Szénhidrogének. Alkán (paraffin szénhidrogének vagy nyílt láncú telített szénhidrogének) C n H 2n+2 n=1, 2, 3...

Szénhidrogének. Alkán (paraffin szénhidrogének vagy nyílt láncú telített szénhidrogének) C n H 2n+2 n=1, 2, 3... Szénhidrogének 1 Szénhidrogének n 2n+2 n=1, 2, 3... n 2n n=2, 3, 4... n 2n-2 n=2, 3, 4... n 2n-6 n=6, 7, 8... Alkán (paraffin szénhidrogének vagy nyílt láncú telített szénhidrogének) Alkén (monoolefinek)

Részletesebben

szerotonin idegi mûködésben szerpet játszó vegyület

szerotonin idegi mûködésben szerpet játszó vegyület 3 2 2 3 2 3 2 3 2 2 3 3 1 amin 1 amin 2 amin 3 amin 2 3 3 2 3 1-aminobután butánamin n-butilamin 2-amino-2-metil-propán 2-metil-2-propánamin tercier-butilamin 1-metilamino-propán -metil-propánamin metil-propilamin

Részletesebben

Szénhidrogének. Alkán (paraffin szénhidrogének vagy nyílt láncú telített szénhidrogének) C n H 2n+2 n=1, 2, 3...

Szénhidrogének. Alkán (paraffin szénhidrogének vagy nyílt láncú telített szénhidrogének) C n H 2n+2 n=1, 2, 3... Szénhidrogének 1 Szénhidrogének n 2n+2 n=1, 2, 3... n 2n n=2, 3, 4... n 2n-2 n=2, 3, 4... n 2n-6 n=6, 7, 8... Alkán (paraffin szénhidrogének vagy nyílt láncú telített szénhidrogének) Alkén (monoolefinek)

Részletesebben

SZERVES KÉMIA. ANYAGMÉRNÖK BSc KÉPZÉS SZAKMAI TÖRZSANYAG (nappali munkarendben, ózdi kihelyezett képzés) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

SZERVES KÉMIA. ANYAGMÉRNÖK BSc KÉPZÉS SZAKMAI TÖRZSANYAG (nappali munkarendben, ózdi kihelyezett képzés) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc KÉPZÉS SZAKMAI TÖRZSANYAG (nappali munkarendben, ózdi kihelyezett képzés) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET 2017/18.

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

CH 2 =CH-CH 2 -S-S-CH 2 -CH=CH 2

CH 2 =CH-CH 2 -S-S-CH 2 -CH=CH 2 10. Előadás zerves vegyületek kénatommal Példák: ZEVE VEGYÜLETEK KÉATMMAL CH 2 =CH-CH 2 ---CH 2 -CH=CH 2 diallil-diszulfid (fokhagyma olaj) H H H szacharin merkapto-purin tiofén C H2 H szulfonamid (Ultraseptyl)

Részletesebben

10. Kémiai reakcióképesség

10. Kémiai reakcióképesség 4. Előadás Kémiai reakciók leírása. Kémiai reakciók feltételei. Termokémia. A szerves kémiai reakciómechanizmusok felosztása és terminológiája. Sav-bázis reakció. Szubsztitució. Addició és elimináció.

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 1999 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegre törő megfogalmazásra törekedjék. A megadott tematikus sorrendet szigorúan tartsa be! Csak a

Részletesebben

Curie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2018/2019. A feladatok megoldásához csak periódusos rendszer és zsebszámológép használható!

Curie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2018/2019. A feladatok megoldásához csak periódusos rendszer és zsebszámológép használható! A feladatokat írta: Kódszám: Horváth Balázs, Szeged Lektorálta: 2019. május 11. Széchenyi Gábor, Budapest Curie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2018/2019. A feladatok megoldásához csak periódusos

Részletesebben

a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1702/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A QC-five Analitika Kft. (1116 Budapest, Fehérvári út 144., Csarnok II. 12. sz.) akkreditált

Részletesebben

Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV.

Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV. Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV. Az alkének elektrofil addiciós reakciói Az alkénekben levő kettős kötés pi-elekronrendszerének jellegzetes térbeli orientáltsága kifejezetten nukleofil

Részletesebben

Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról? 2. forduló Kőolaj-feldolgozás

Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról? 2. forduló Kőolaj-feldolgozás Ki tud többet a kőolajfeldolgozásról? 2. forduló Kőolaj-feldolgozás 2018.10.26 Az OLAJIPAR számokban A 2. legfontosabb iparág a világon 4 milliárd t/év kőolaj felhasználás a világon 1,8 milliárd l/év benzin

Részletesebben

Név: Pontszám: / 3 pont. 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét!

Név: Pontszám: / 3 pont. 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét! Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét! Név: Pontszám: / 4 pont 2. feladat Az ábrán látható vegyületnek a) hány sztereoizomerje, b) hány enantiomerje van?

Részletesebben

A szervetlen vegyületek

A szervetlen vegyületek 5. Vegyületek osztályozása, egyszerű szerves funkciós csoportok, fontosabb szervetlen és szerves vegyületek nagyon sokféle vegyület van, többféle csoportosítás lehet hasznos szervetlen vegyületek - szerves

Részletesebben

2004.március A magyarországi HPV lista OECD ajánlás szerint 1/6. mennyiség * mennyiség* kategória ** (Use pattern)

2004.március A magyarországi HPV lista OECD ajánlás szerint 1/6. mennyiség * mennyiség* kategória ** (Use pattern) 2004.március A magyarországi HPV lista OECD ajánlás szerint 1/6 1 74-86-2 Acetilén Disszugáz 2 107-13-1 Akrilnitril 2-propénnitril Zárt rendszerben használva 3 7664-41-7 Ammónia 1A Nem izolált intermedierek

Részletesebben

Beszélgetés a szerves kémia elméleti

Beszélgetés a szerves kémia elméleti Beszélgetés a szerves kémia elméleti alapjairól V. Az alkének eiektrofil addiciójának irányítottsága: Markovnikov szabály vagy anti-markovnyikov "szabály"? 1. kérdés Mint elméleti, mint gyakorlati szempontból

Részletesebben

Szerves kémia A szerves kémia a kémia azon ága, mely a széntartalmú vegyületekkel foglalkozik. Az elnevezés onnan ered, hogy sokáig azt hitték csak az

Szerves kémia A szerves kémia a kémia azon ága, mely a széntartalmú vegyületekkel foglalkozik. Az elnevezés onnan ered, hogy sokáig azt hitték csak az Szerves kémia Szerves kémia A szerves kémia a kémia azon ága, mely a széntartalmú vegyületekkel foglalkozik. Az elnevezés onnan ered, hogy sokáig azt hitték csak az élő szervezet képes előállítani az őket

Részletesebben

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSOR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D

Részletesebben

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776

Részletesebben

Új oxo-hidas vas(iii)komplexeket állítottunk elő az 1,4-di-(2 -piridil)aminoftalazin (1, PAP) ligandum felhasználásával. 1; PAP

Új oxo-hidas vas(iii)komplexeket állítottunk elő az 1,4-di-(2 -piridil)aminoftalazin (1, PAP) ligandum felhasználásával. 1; PAP Új oxo-hidas vas(iii)komplexeket állítottunk elő az 1,4-di-(2 -piridil)aminoftalazin (1, PAP) ligandum felhasználásával. H 1; PAP H FeCl 2 és PAP reakciója metanolban oxigén atmoszférában Fe 2 (PAP)( -OMe)

Részletesebben

A kémiai kötés magasabb szinten

A kémiai kötés magasabb szinten A kémiai kötés magasabb szinten 11-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 11- Vegyérték kötés elmélet 11-3 Atompályák hibridizációja 11-4 Többszörös kovalens kötések 11-5 Molekulapálya elmélet 11-6 Delokalizált

Részletesebben

1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban

1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban 1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban a, diszulfidhíd (1 példa), b, hidrogénkötés (2 példa), c, töltés-töltés kölcsönhatás (2 példa)!

Részletesebben

Szerves kémiai alapfogalmak

Szerves kémiai alapfogalmak BEVEZETÉS A kémiai tudományok fejlődését végigtekintve látható, hogy közöttük a szerves kémia az egyik legfiatalabb. Bár a természetet figyelő ember első tapasztalata között már évezredekkel ezelőtt is

Részletesebben

Konstitúció, izoméria, konfiguráció, konformáció

Konstitúció, izoméria, konfiguráció, konformáció Konstitúció, izoméria, konfiguráció, konformáció Konstitúció: A molekula színezett gráffal leírható szerkezete De: a konstitúciós képlet kifejezhet egyéb információt is: cisz-transz izomériát (Z - zusammen,

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő Kód

Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő Kód 9. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon

Részletesebben

A szervetlen vegyületek

A szervetlen vegyületek 5. Vegyületek osztályozása, egyszerű szerves funkciós csoportok, fontosabb szervetlen és szerves vegyületek nagyon sokféle vegyület van, többféle csoportosítás lehet hasznos szervetlen vegyületek - szerves

Részletesebben

XLIV. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2012 május 12 * III. forduló II.a, II.b és II.c kategória

XLIV. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2012 május 12 * III. forduló II.a, II.b és II.c kategória XLIV. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2012 május 12 * III. forduló II.a, II.b és II.c kategória Munkaidő: 180 perc Összpontszám: 150 pont A használandó moláris atomtömegek a feladatok végén találhatók.

Részletesebben

Sztereokémia II. Sztereokémia III.

Sztereokémia II. Sztereokémia III. Szerves Kémia (1) kv1n1es1/1, kredit: 4; Jalsovszky István Sztereokémia I. Sztatikus sztereokémia. A szén tetraéderes vegyértékorientációja és ennek következményei. Molekulamodellek használata a sztereokémia

Részletesebben

Ni 2+ Reakciósebesség mol. A mérés sorszáma

Ni 2+ Reakciósebesség mol. A mérés sorszáma 1. feladat Összesen 10 pont Egy kén-dioxidot és kén-trioxidot tartalmazó gázelegyben a kén és oxigén tömegaránya 1,0:1,4. A) Számítsa ki a gázelegy térfogatszázalékos összetételét! B) Számítsa ki 1,0 mol

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Sztöchiometriai feladatok. 4./ Nagy mennyiségű sósav oldathoz 60 g 3 %-os kálcium-hidroxidot adunk. Mennyi kálciumklorid keletkezik?

Sztöchiometriai feladatok. 4./ Nagy mennyiségű sósav oldathoz 60 g 3 %-os kálcium-hidroxidot adunk. Mennyi kálciumklorid keletkezik? 1./ 12 g Na-hidroxid hány g HCl-dal lép reakcióba? Sztöchiometriai feladatok 2./ 80 g 3 %-os salétromsav hány g Na-hidroxidot semlegesít? 3./ 55 g 8%-os kénsav oldat hány g kálium-hidroxiddal semlegesíthető?

Részletesebben

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. 7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,

Részletesebben