AMINOK. Aminok rendűsége és típusai. Levezetés. Elnevezés. Alkaloidok (fiziológiailag aktív vegyületek) A. k a. primer RNH 2. szekunder R 2 NH NH 3

Átírás

1 Levezetés AMIK 2 primer amin 1 amin 2 amin 3 amin 1aminobután butánamin nbutilamin Aminok rendűsége és típusai 2amino2metilpropán 2metil2propánamin tercierbutilamin 1metilaminopropán metilpropánamin metilpropilamin dimetilaminoetán,dimetiletánamin etildimetilamin szekunder tercier 2 anilin indol piperidin piridin pirimidin 4 kvaterner pirolidin pirrol imidazol Elnevezés metilamin etilamin propilamin ( 3 ) 2 ( 2 5 ) dimetilamin trietilamin etilmetilamin Alkaloidok (fiziológiailag aktív vegyületek) A l 2 3 k a l koniin mérgezõ hemlock szerotonin idegi mûködésben szerpet játszó vegyület 3 koffein etilmetilpropilamin aminopropán1ol aminopropionsav nikotin (dohány) 3 (S) 3 () (S) 2 ( 3 ) 3 l muscarine (from Amanita muscaria) 1

2 Elektron és térszerkezet Alkaloidok és vitaminok 3 () (S) l S ( 2 ) atropin tiamin B 1 vitamin (S) () (S) (Z) 3 3 () morfin (ópium) analgesic kinin maláriaellenes szer a b c c gyors racemizáció a b d d a b c c rezolválható a b 2

3 Fizikai tulajdonságok Gátolt piramidális inverzió: rezolválható 3 o amin Forráspont ( 3 ) 2 ( 3 ) Trögerbázis {2,8Dimethyl6,125,11methanodibenzo[b,f][1,5]diazocine } rezolválható Methyl1,2,3,4tetrahydroisoquinoline nem rezolválható l l idrogénkötés hloro2,2diphenylaziridine 1hloro2,2diphenylpyrrolidi rezolválható ne 0 on stabil nem rezolválható 3

4 Savbázis tulajdonságok K b [ 3 ] [ ] K b = pk b = lg K b [ 2 ] Az amidok szerkezete 122 pm pm pm 3 Me 2 pkb Me Me Báziserősség forráspont I effektus 3 < 2 < 2 > 3 kationok szolvatációs készsége 4

5 itrilek () Az amidok savbázis tulajdonságai Savasság pk a ~ acetonitril butánnitril 2 pk a ~16 Azidok ( 3 ) Bázicitás 126 pm 112 pm d d 3 2 : pk b = metilazid propilazid itrovegyületek ( 2 ) nitrometán 1nitropropán 5

6 Az aminok elõáliítása Példák 1 o, 2 o és 3 o aminok előállítására Az ammónia alkilezése Br a 3 S ; Pd (katalizátor) (vagy LiAl 4 ) a S 2 Br ftálimid 2 a Primer aminok elõállítása (Gabriel szintézis) a 2 a K K 2 Br a S 2 nitril 2 1, LiAl 4 2, ( ) 2 3 l S l 3 2 piridin ( 2 ) karbamid 3 3 amid 3 2 1, LiAl 4 2, 2 2 a,

7 S 2 l piridin S K S 2 K (kat.) imínium ion enamin 3 2 ; i (kat.) vagy ab 4 S 2 2 Br 2 3 (katalizátor) 2 S imin a / 2 3 (l) 2 ; i (kat.) vagy ab savanhidrid amid 3 1, LiAl 4 2, S 2 l 2 5 piridin 2 2 Br 2 S 2 S K S a / 2 3 (l) 2 5 S 2 K 2 5 savklorid (s) l piridin amid (s) 1, LiAl 4 2, (katalizátor) 2 2 ; i (kat.) vagy ab I (s) 3Azabicyclo[3.2.2]nonane piridin 3 I 3 (s) kvaterner ammónium só 3,3Dimethyl3azoniabicyclo[3.2.2]nonane; iodide imin 7

8 ofmann lebontás 2 Br 2 4 a 2 2 abr a Mechanizmus Az aminok acilezése Q l Br Br Br 2 Q Q Q Br Q Et Az aminocsoport védése l urtius lebontás

9 Az ammónia alkilezése ofmannelimináció MeI 2 Me 3 I Ag 2 Különböző rendűségű aminok elválasztása Me 3 Me a S l S (savas) S 1 a l (bázissal semlegesítve) vízoldható S l S 2 nem vízoldható l 2 1 l S l S 2 a 3 3 S vízoldható a d d Me 3 1. MeI 2. Ag 2 2 d 3 d 2 3 Me % 4% ofmannszabály 9

10 Diazometán ( 2 2 ) 2 2 A nitrogéntatalmú vegyületek redukciója Előállítás 2 K 2 2 K LiAl 4 2 /kat. 3 Felhasználás Példa

11 omás aminok Bázicitás omás aminok 2 2 Bázicitás 2 2 pk b pk b pk b pk b

12 Elektrofil szubsztitúciós reakciók (Z) (Z) (Z) (Z) (Z) (Z) 2 (E) 2 2 (E) Példa Br 2 Br 1. 2 / 2. a Br Br 12

13 Diazotálás Diazóniumsók szubsztitúciós reakciói 0 2 a 2 2 l 2 l al KI I 2 2 nitrozil kation 2 ubr ul Br l 2 2 u BF 4 3 P 2 F Mechanizmus elektronküldõ : segít elektronvonzó : gátol ionos ( 2, KI) 2 I I gátol segít 2 gyökös (Sandmeyer reakció, ubr, ul, u. u I 2 u II.. l l 13

14 A diazóniusók kapcsolási reakciói Y omás nitrovegyületek Elektrofil szubsztitúciós reakciók 2 Y 2 2 Y meta irányítás elektronvonzó elektronküldõ Y (pl., Me 2 ) segít dezaktiválás p függés edukció aminná lúgos közeg savas közeg Me 2 Me redukálószerek: 2 /kat. fém sav (Sn, Zn, Fe) p optimum: 57 14