Tartalomjegyzék - 2 -

Átírás

1 ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ Nyrt. ÉVES JELENTÉS 2006

2 Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS CÉGADATOK TÁRSASÁG BEMUTATÁSA TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE ÉMÁSZ NYRT. RÉSZVÉNYSTRUKTÚRÁJA RÉSZVÉNYEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A RÉSZVÉNYHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK AZ ÉMÁSZ NYRT. TULAJDONOSI SZERKEZETE VEZETÉS, ALKALMAZOTTAK SZERVEZETI FELÉPÍTÉS VEZETŐ TESTÜLETEK TISZTSÉGVISELŐI MUNKAERŐ- BÉRGAZDÁLKODÁS AZ ÉMÁSZ NYRT. TEVÉKENYSÉGE ÉS GAZDÁLKODÁSA RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS PIACI HELYZET AZ IDŐSZAK GAZDÁLKODÁSA ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉNZÜGYI ELEMZÉS MÉRLEG ÉRTÉKELÉSE TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK RÉSZESEDÉSEK KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKBAN Részesedések közös vezetésű és társult vállalkozásokban ÉRTÉKESÍTHETŐ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK KÖLCSÖNÖK EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖVETELÉSEK KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK Követelések szállításból és szolgáltatásból Egyéb követelések PÉNZESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Pénzügyi kötelezettségek Látens adó kötelezettségek Halasztott bevételek RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Pénzügyi kötelezettségek Céltartalékok Kötelezettségek szállításból és szolgáltatásból Egyéb kötelezettségek EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉRTÉKELÉSE ÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK EGYÉB ÜZEMI BEVÉTELEK

3 7.4. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK EGYÉB ÜZEMI RÁFORDÍTÁSOK RÉSZESEDÉSI EREDMÉNY PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG RÉSZVÉNY INFORMÁCIÓK KAPCSOLT FELEKKEL FOLYTATOTT TRANZAKCIÓK KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK KÖRNYEZETVÉDELEM MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK Tevékenységek szétválasztása Változások az alkalmazotti tarifa szabályozásában Függő követelések és kötelezettségek Hatósági ellenőrzések KOCKÁZATI TÉNYEZŐK TŐZSDEI ÉVES JELENTÉSHEZ MELLÉKELT ADATLAPOK A TULAJDONOSI KÖRHÖZ KAPCSOLÓDÓ ADATLAPOK RS1. Tulajdonosi struktúra és szavazati arány mértéke RS2. A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása a tárgyévben RS3. Az 5%-nál nagyobb tulajdonosok felsorolása, bemutatása (az időszak végén) RS4. A Társaság értékpapír struktúrája A TÁRSASÁG SZERVEZETÉHEZ, MŰKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATLAPOK TSZ1. Általános cégadatok TSZ2. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának alakulása (fő) TSZ3. Vezető állású tisztségviselők, stratégiai alkalmazottak PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ADATLAPOK PK1. Általános információk a pénzügyi adatokra vonatkozóan PK2. Konszolidációs körbe tartozó társaságok PK6. Mérlegen kívüli jelentősebb tételek SORON KÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁS ADATLAP ST1. A tárgyidőszakban megjelent tájékoztatások (Összefoglaló jelentés) ST4. Osztalékfizetés bejelentése ST5. Közgyűlési határozatok összefoglalása PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ KAPCS. ADATLAPOK (EGYEDI BESZÁMOLÓK) PK3. Mérleg PK4. A Eredménykimutatás PK4. B Eredménykimutatás PK5. Cash-flow kimutatás PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ KAPCS. ADATLAPOK (KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓK) PK3. Konszolidált Mérleg

4 PK4. Konszolidált A Eredménykimutatás PK4. Saját tőke változása (IFRS) PK5. Konszolidált Cash-flow kimutatás FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

5 1. ÁLTALÁNOS CÉGADATOK 1.1. TÁRSASÁG BEMUTATÁSA A társaság neve: Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. Rövidített neve: ÉMÁSZ Nyrt. Székhelye: 3525 Miskolc, Dózsa György u. 13 A társaság jogelődje: Észak-magyarországi Áramszolgáltató A társaság átalakításának időpontja: 1991.december 31. Az Alapszabály kelte: december 31. Cégbírósági bej. száma és helye: Cg B-A-Z Megyei Bíróság mint Cégbíróság A társaság időtartama: Könyvvizsgáló: Tőzsdei bevezetés kezdőnapja: határozatlan időtartamú az üzleti év január 1-től december 31-ig tart PricewaterhouseCoopers Kft. (1077 Budapest, Wesselényi u 16.) képviseletében: Puskás István, kamarai tagsági száma: december 15. B kategóriában Hirdetmények közzététele: A társaság alaptőkéje: Törzsrészvény ISIN kód: Népszabadság Magyar Tőkepiac Ft (átalakuláskori és aktuális) H Az ÉMÁSZ Nyrt évi Éves Jelentése a évi CXX. Tőkepiaci Törvény, a Budapesti Értéktőzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzata, a magyar Számviteli Törvény elvei, valamint az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készült el. A közölt egyedi és konszolidált számviteli adatok auditáltak

6 1.2. TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE a./ A társaság fő tevékenysége: Villamosenergia-elosztás, keresekedelem b./ A társaság egyéb tevékenysége: Időszaki kiadvány kiadása, Máshova nem sorolt nyomás, Könyvkötés Nyomdai előkészítő tevékenység, Kisegítő nyomdai tevékenység, Hangfelvétel- sokszorosítás, Videofelvétel-sokszorosítás, Számítógépes adathordozó sokszorosítása, Könnyűfémöntés, Egyéb nemvas fém öntése, Fémszerkezet gyártása, Fémmegmunkálás, Áramelosztó, - szabályozó készülékek gyártása, Szigetelt vezeték, kábel gyártása, Világítóeszköz gyártása, Máshova nem sorolt egyéb villamos termék gyártása, Mérőműszer gyártása, Ipari folyamatirányító rendszer gyártása, Fém visszanyerése hulladékból, Nem fém visszanyerése hulladékból, Villamso-energia termelés Villamosenrgia-szállítás Épületbontás, földmunka, Egyéb speciális szaképítés, Villanyszerelés, Szigetelés, Víz-, gáz-, fűtésszerelés, Egyéb épületgépészeti szerelés, Gépjárműjavítás, Vasárú nagykereskedelem Hulladék- nagykereskedelem, Egyéb ipari, kereskedelmi, navigációs gép nagykereskedelme Egyéb nagykereskedelem Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem, Elektromos háztartási cikk kiskereskedelme, Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk kiskereskedelem, Egyéb szálláshely szolgáltatás, Tárolás, raktározás, Távközlés, Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi tközvetítés, Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, - 6 -

7 71.32 Építőipari gép kölcsönzése, Máshová nem sorolt egyéb gép kölcsönzése, Hardver szaktanácsadás, Egyéb szoftver szaktanácsadás,- ellátás, Adatfeldolgozás, Adatbázis tevékenység, on-line kiadás, Iroda-, számítógép-javítás, Egyéb számítástechnikai tevékenység, Műszaki kutatás, fejlesztés, Számviteli, adószakértői tevékenység, Üzletviteli tanácsadás, Mérnöki tevékenység, tanácsadás, Műszaki vizsgálat, elemzés, Fényképészet, Máshova nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás, Szakmai középfokú oktatás Máshova nem sorolt felnőtt és egyéb oktatás, Egyéb humán- egészségügyi ellátás, Hulladékgyűjtés kezelés Szennyeződés mentesítés, Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, Egyéb sport tevékenység, Máshova nem sorolható egyéb szabadidős tevékenység. A Társaság elsődleges feladata: Villamos energia beszerzése, szállítása, elosztása és értékesítése a fogyasztók részére. Ezen kívül tágabb értelemben mindazon kapcsolódó, kiegészítő és kiszolgáló melléktevékenységek végzése is tevékenységi körébe tartozik, amelyek az elsődleges tevékenységek végzését valamilyen módon elősegítik. 2. ÉMÁSZ Nyrt. RÉSZVÉNYSTRUKTÚRÁJA A társaság alaptőkéje darab, egyenként Ft névértékű névre szóló, azonos tagsági jogokat biztosító törzsrészvényből, valamint egy darab Ft névértékű szavazatelsőbbségi jogokat biztosító, ún. aranyrészvényből áll. Az aranyrészvény kezelője a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium RÉSZVÉNYEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Részvény megnevezése: Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt névre szóló részvénye Részvénymennyiség névértéke: ,- Ft A részvények alapcímlete: ,- Ft A részvények előállítási módja: Dematerializált úton előállított értékpapír Új kibocsátás a társaságnál a tárgyévben nem volt

8 2.2. A RÉSZVÉNYHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK A részvényekhez azok a jogok fűződnek, melyeket az Alapszabály biztosít. (1) A törzsrészvényekhez fűződő jogok: A törzsrészvényekhez mindazok a jogok fűződnek, amelyeket a Gt. és az Alapszabály egy részvénytársaság részvényeseinek általában biztosít, így különösen az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően részvételt a társaság ügyeit illető döntésekben, jogosultságot a társaság nyereségében és a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság hitelezőinek kielégítését követően a társaság felosztható vagyonában való részesedést. (2) Szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvényhez fűződő jogok: A társaság közgyűlésén a szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény tulajdonosának igenlő szavazata szükséges az alábbi döntésekhez. a társaság alaptőkéjének leszállítása. új részvényfajta kibocsátása, illetve a meglévő részvényfajták jogainak bővítése, vagy csökkentése, ha az a szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvényhez fűződő jogokat negatívan vagy hátrányosan érintené. a társaság Alapszabályában meghatározott tevékenységi körének megváltoztatása a társaság egyesülésével, szétválasztásával átalakításával, vagy végelszámolásával kapcsolatos döntés. a társaság fő üzleti tevékenysége lényeges részének átruházása, vagy az üzemeltetés átengedése más vállalkozás (beleértve a leányvállalatot is) javára. az igazgatóság és a felügyelő bizottság egy-egy tagjának jelölése, megválasztása és visszahívása. a társaság lemondása a villamos energiáról szóló évi CX. törvény alapján kizárólagos szolgáltatási jogról a működési engedélyben meghatározott szolgáltatási területen. A szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény tulajdonosának egyéb jogai: írásban kérheti az igazgatóságot, hogy hívja össze a társaság közgyűlését, írásban, az indok megjelölésével kérheti az igazgatóságot, hogy az általa javasolt kérdéseket a közgyűlés napirendjére felvegyék. ezen kívül megilletik mindazok a jogok amelyeket a Gt. és az Alapító Okirat az alaptőke legalább egytizedét képviselő részvényeseknek megad. a kibocsátását követő 5 év elteltét követően bármikor kérheti, hogy a részvényhez fűződő jogokat változtassák meg, hogy az a törzsrészvényekkel egyenlő jogokat biztosítsa. A Szavazatelsőbbségi Jogokat Biztosító Részvényhez fűződő jogokat - a Magyar Köztársaság nevében - a törvény alapján a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter, illetve képviselő jogosult gyakorolni. Ez a jog csak a közgyűlésen személyesen, vagy képviselő útján való jelentét esetén gyakorolható

9 2.3. AZ ÉMÁSZ Nyrt. TULAJDONOSI SZERKEZETE Tulajdonos neve Birtokolt darab Tulajdonosi hányad (%) RWE Energy Beteiligungsgesellschaft mbh ,26% EnBW Energie Baden-Württemberg AG ,83% ÁPV 0 0,00% Számlavezetők ,47% Belföldi jogi személyek ,20% Külföldi jogi személyek ,44% Önkormányzatok ,63% Nem regisztrált kategória (Nem nevesített kategória) ,19% Belföldi magánszemélyek ,57% Külföldi magánszemélyek ,13% Nominee ,28% Dematra be nem nyújtott részvények 0 0,00% Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1 0,00% Összesen ,00% A közkézhányad 18,9% volt db részvénnyel. A Társaság részvényeinek száma a bázis időszakhoz képest nem változott. A Társaság alaptőkéje db ,-Ft névre szóló, azonos tagsági jogokat biztosító törzsrészvényből, valamint a Magyar Állam (tulajdonosi jog gyakorlója: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) tulajdonában lévő 1 db ,-Ft névértékű, szavazat elsőbbségi jogokat biztosító részvényből áll

10 3. VEZETÉS, ALKALMAZOTTAK 3.1. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A társaság működési formája: részvénytársaság. A társaság legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, vezető és ellenőrző testületei: 4-tagú Igazgatóság és 6-tagú Felügyelő Bizottság. Az egyes szakterületek vezetését az Igazgatóság tagjai közvetlenül látják el, az irányításban a szakmai munkamegosztás elve érvényesül VEZETŐ TESTÜLETEK TISZTSÉGVISELŐI Igazgatóság Emmerich Endresz Dr. Kövesdi Zoltán Endre - elnök - Dr. Konrad Mußenbrock Dr. Marie-Theres Thiell Felügyelő Bizottság Dr. Andreas Radmacher RWE Energy AG igazgatósági tagja - elnök - Markus Quack EnBW AG Hermann Lüschen EnBW AG Takács János munkavállalók képviselője, ÉMÁSZ Nyrt. Nyers Sándor a szavazatelsőbbségi részvény képviselője Gembiczki Tibor munkavállalók képviselője, ÉMÁSZ Nyrt

11 3.3. MUNKAERŐ- BÉRGAZDÁLKODÁS Az ÉMÁSZ Nyrt december 31-i záró létszáma fő, ami 2,5%-kal alacsonyabb a december 31-i létszámhoz képest. A Társaság létszámának alakulása a évben Változás Átlagos létszám (fő) Teljes munkaidőben foglalkoztatottak ,5% Részmunkaidőben foglalkoztatottak Összesen ,5% Létszám december 31-én (fő) Teljes munkaidőben foglalkoztatottak ,5% Részmunkaidőben foglalkoztatottak Összesen ,5% Az új Javadalmazási Rendszer bevezetése amely egységes és összehangoltan egymásra épülő, minden munkakörre kiterjedő követelményeket, kompetenciákat és alapbéreket rögzít jelentős előrelépés volt. A 2006-os év másik fontos eseménye volt a Kollektív Szerződés megújítása, melynek előkészítésében a munkavállalói érdekképviseletek aktívan közreműködtek. Ennek eredményeképpen egy modern, az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport szintjén egységes szabályozás jött létre, melyben a juttatások szintjei alapvetően nem változtak, de átstrukturálásuk során a teljesítmény-elv is érvényesült. A dolgozók körében népszerű, a béren kívüli juttatások többségét magában foglaló Kafetéria rendszer elemeinek köre 2006-ban tovább bővült, ami lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a juttatásokat egyéni élethelyzetüknek megfelelően vehessék igénybe. A Társaságnál 2006-ban bevezetésre került a Magatartási Kódex, amely két lényeges feladatot tölt be. Egyrészről minden egyes munkatársat önálló, felelősségteljes cselekvésre bátorítja, és segíti az eligazodásban. Másrészről pedig célokat és elveket jelöl meg az ÉMÁSZ Nyrt. vállalati működése számára. A kódex kihangsúlyozza a munkatársak őszinteségének, lojalitásának, valamint az embertársaik és a környezetük iránti tiszteletének fontosságát, illetve a Társaságnak az ügyfeleivel és üzleti partnereivel, továbbá részvényeseivel és munkatársaival szembeni felelősségét

12 4. AZ ÉMÁSZ Nyrt. TEVÉKENYSÉGE ÉS GAZDÁLKODÁSA 4.1. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Az ÉMÁSZ Rt. jogelődjét, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalatot ben alapították. A Társaság 1963-tól 1991 végéig a villamos energia termeléséről, szállításáról és elosztásáról szóló évi IV. törvény alapján a Magyar Villamos Művek Tröszt tagjaként működött. A trösztön belül az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat feladata az elosztás volt. A Törvény által meghatározott, erősen központosított struktúrában az árszabályozás, a fejlesztés és az üzemeltetés kormányzati kontroll alatt volt. A Magyar Villamos Művek Tröszt megszűnését követően a Társaság december 31-én, január 1-i hatállyal részvénytársasággá alakult át. A Társaság fő tulajdonosai 50-50% tulajdoni hányaddal a Magyar Villamos művek Tröszt jogutódjaként létrejött MVM Rt. és a Társaságot alapító Állami Vagyonügynökség voltak. Továbbá a Társaság átalakulásakor az ÁVÜ az évi XXXIII. törvény értelmében részvényeiből a jegyzett tőke 1,19%-át kitevő részvénymennyiséget átadott az érintett önkormányzatoknak. A Társaság számára a Magyar Energia Hivatal által kiadott Működési Engedély biztosít kizárólagos jogot a villamos energia szolgáltatására Észak-Magyarországon. A Társasághoz tartozó terület Magyarország területének mintegy egy-hatoda. Az ellátott lakosság aránya a teljes népességhez viszonyítva szintén annak egy-hatoda. Az energia szektor privatizációjának első lépéseként az ÁPV Rt végén a Társaság részvényeinek 48,81%-át szakmai befektetőknek adta el. A privatizációs pályázat nyertese a német RWE-EVS konzorcium lett, aki a megvásárolt részesedésén túl vételi jogot kapott a többségi tulajdonláshoz szükséges további részvénycsomag megvásárlására az ÁPV Rt.-től. Az MVM Rt. tulajdonában lévő részvények az 1114/1994. és azt módosító 1063/1995. számú Kormányhatározat alapján részvénycserével az ÁPV Rt. tulajdonába kerültek a villamos energia szektor privatizációját bemutató részben foglaltak szerinti módon. Az ÁPV Rt. két alkalommal, június 3. és június 13. között, valamint december 29-től február 13-ig nyilvános forgalombahozatal során kárpótlási jegy ellenében értékesített a tulajdonában lévő részvényekből darab, majd darab egyenként forint névértékű névre szóló törzsrészvényt. A nyilvános forgalombahozatal során meghatározott cserearány szerint a befektetők első alkalommal minden forint összcímletértékű kárpótlási jegy ellenében forint össznévértékben igényelhetnek ÉMÁSZ részvényt. Az év végén kezdődött forgalombahozatal során mintegy forint címletértékű kárpótlási jegyért igényelhettek a befektetők 1 db forint névértékű részvényt. Az ÉMÁSZ részvényekre a tőzsdén kívüli kereskedelem több brókercég is hirdet árat alacsony volumenre fenntartott kötöttség mellett. Az ÉMÁSZ részvények árai a brókercégek jelentései alapján összességében emelkedtek az elmúlt évben

13 A munkavállalók részére végén nyílt lehetőség a Kedvezményes Munkavállalói Tulajdonszerzés keretében részvényekhez jutni. Ekkor az OTP Értékpapír Rt. közreműködésével bonyolódott le a KMT program, ahol a munkavállalók kárpótlási jeggyel fizethették ki részvényeiket. A részvények vételi árfolyama a privatizációs árfolyamhoz (150,9%) kötődött és ezen ár felét kellett a munkavállalóknak kifizetniük (75,45%) Az ÁPV Rt. az évi LXX. törvénnyel módosított évi LXV. törvény szerint darab részvényt adott át a települési önkormányzatoknak. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat részére az ÁPV Rt darab ÉMÁSZ részvényt adott át. Ezen tranzakciókat követően az ÁPV Rt. tulajdonában maradt ÉMÁSZ részvények mennyisége minimálisra csökkent. Az ÉMÁSZ Rt. a április 21.-én megtartott éves rendes közgyűlésének 5/2004.(IV. 21.) sz. határozata értelmében a nyomdai úton előállított valamennyi részvényét a Tőkepiacról szóló évi CXX. törvény nak megfelelően dematerializált részvénnyé alakította át. Az átalakításban a Társaság által kibocsátott db (hárommillió ötvenezer négyszázhúsz darab)) ,-Ft., azaz tízezer forint névértékű, névre szóló azonos tagsági jogokat biztosító törzsrészvény, valamint 1 db ,-Ft., azaz tízezer forint névértékű szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény vett részt. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. - a évi CXX. Tőkepiacról szóló törvénynek megfelelően - a társaság április 28-i Közgyűlésének 5/2006. (IV.28.) sz. határozata értelmében módosította alapszabályát. A hatályos alapszabály alapján a társaság neve a következőre változott: Társaság elnevezése: Északmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Rövidített elnevezése: ÉMÁSZ Nyrt PIACI HELYZET január 1-jétől Magyarországon részlegesen megnyílt a villamosenergia-piac azon fogyasztók részére, akiknek éves fogyasztása meghaladta a 6,5 GWh-t. A fokozatos liberalizáció során a nem lakossági fogyasztók közel 46,4 %-a lépett ki a szabadpiacra, ami az európai uniós összehasonlításban is jó aránynak mondható. A 2003/54-es uniós direktíva alapján 2007 júliusában várható a teljes már a lakosságot is érintő piacnyitás, így hamarosan valamennyi fogyasztó szabadon választhat a közüzemi-, illetve a versenypiaci ellátás között. A piacnyitás sikerességét és a versenyképes árak kialakulását veszélyezteti, hogy a szabadpiacon elérhető villamos energia mennyisége nem elegendő, a villamosenergia-behozatal pedig korlátozott, tehát a jogi lehetőségek mind szélesebb körű kihasználását 2006-ban is főként a kínálati oldal kedvezőtlen adottságai hátráltatták

14 Unbundling A törvényi kötelezettségből fakadó szervezeti széttagolás lehetőséget kínált a Társaságnak egy olyan új vállalati struktúra kialakítására, amely biztosítja a várható piaci kihívásoknak való még jobb megfelelést. Ezen struktúra a működési folyamatok teljes áttekintését, az új szervezethez való illesztését, a létrejövő társaságok közti átfogó szerződéses rendszerek kialakítását igényelte. Jogszabályi háttér Ezen gyökeresen új elképzelés, illetve az időközben felhalmozott működési tapasztalatok alapján, az Európai Unió illetékes szervei egységes európai kereskedelem létrehozásához szükséges feltételeket fogalmaztak meg. A 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben megfogalmazott Uniós követelményeknek való megfele-lés céljából a hazai évi LXXIX. törvény a villamos energiáról szóló évi CX. törvényt (VET) jelentősen módosította. A módosítás lényege abban áll, hogy a korábban egységes szervezetben működő áramszolgáltató vállalatoknak ún. unbundlingot, azaz szervezeti széttagolást kell végrehajtani abból a célból, hogy hálózattal kapcsolatos tevékenységeik a kereskedelemtől elkülönülten jogilag is független szervezetben történjenek. Habár a törvény a szétválasztást csak július 1-jétől írja elő kötelezően, a Társaság az ellátás biztonság fenntartása érdekében már 2006-ban megkezdte a szervezetére vonatkozó új modell kidolgozását január 1-jétől megvalósult az új szervezeti struktúra. Új szervezeti struktúra Az unbundling folyamat eredményeként nem csupán a kereskedelem és a hálózat előírt szétválasztást sikerült végrehajtani, hanem egy olyan komplex, holdingszerű társasági struktúra jött létre, amely vélhetően optimális új működési feltételeket jelent. Az új szervezetet, melyet az ELMŰ Nyrt. és ÉMÁSZ Nyrt. közösen működtet a következő ábra mutatja. ELMŰ Nyrt. ELMŰ Hálózati Kft. ÉMÁSZ Nyrt. ÉMÁSZ Hálózati Kft. Magyar Áramszolgáltató Kft. ELMŰ ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. ELMŰ ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft

15 4.3. AZ IDŐSZAK GAZDÁLKODÁSA Villamosenergia-piac 2004 júliusától, a piaci liberalizációs folyamat második fázisának köszönhetően a lakossági fogyasztók kivételével minden fogyasztó szabadon választhatja meg áramszolgáltatóját ban a Társaság szolgáltatási területén lezajlott energiakereskedelem 46,4 %-a bonyolódott a valódi piac keretei között. A szabad kereskedőváltással és saját beszerzési lehetőséggel jellemezhető energiapiaci változások további jelentős átrendeződéseket, ügyfélmozgásokat vetítenek előre, melyeknél azonban a felső árkorlátot a továbbra is hatályban lévő közüzemi értékesítési ár jelenti. A villamosenergia-beszerzés alakulása Megnevezés Rendelkezésre álló villamos energia Vásárolt villamos energia Értékesített villamos energia MWh MWh Megnevezés Hálózati veszteség (%) Saját felhasználás (MWh) ,8 8, A Társaság a gazdasági évben MWh villamos energiát vásárolt, mely nem tartalmazza a saját felhasználásra beszerzett mennyiséget. A villamosenergia-beszerzés volumene a bázis időszakhoz viszonyítva MWh-val növekedett. A beszámolás évében már minden nem lakossági fogyasztónak lehetősége volt a szabadpiacon villamos energiát vásárolni, ennek következtében további közüzemi fogyasztók váltak feljogosított fogyasztókká. A évben beszerzett villamos energia költsége (nem tartalmazza a hálózathasználati díjat, a saját felhasználás értékét), amely az előző évhez viszonyítva tal (0,85 %) növekedett. A hálózati veszteség mértéke a beszámolás évében 8,2 %-ra nőtt. A villamos energia beszerzési átlagára az előző időszakban 11,74 Ft/kWh volt, amely a tárgyidőszakban 11,73 Ft/kWh-ra csökkent

16 A villamosenergia-beszerzés forrásai Index (%) Beszerzési forrás MWh MWh Volumen Érték MVM Zrt ,25 94,76 Átvételi kötelezettség alá eső erőművek ,12 121,96 Átvételi kötelezettség alá nem eső erőművek ,23-0,24 Más áramszolgáltatók ,59 114,03 Import ,27 27,45 Villamosenergia-beszerzés összesen ,26 100,85 A Társaság fő villamosenergia-beszerzési forrását a korábbi évhez hasonlóan az MVM Zrt., mint közüzemi nagykereskedő jelentette ban a vásárolt villamos energia mennyiségének összetétele forrásonként és százalékosan a következő: MVM Zrt.: 71,54 % Átvételi kötelezettség alá eső erőművek: 27,77 % Más áramszolgáltatók: 0,69 % A villamosenergia-beszerzés forrásainak arányában kismértékű változás követezett be. Az MVM Zrt.-től vásárolt mennyiség továbbra is meghatározó, ugyanakkor az átvételi kötelezettség alá eső erőművektől történő vásárlás 25,12 %-kal nőtt, így részarányuk 27,77 %-ra módosult. Villamosenergia-értékesítés A Társaság értékesítési tevékenysége a bekövetkezett piaci változásokra rugalmasan válaszolt. A közvetlen termelői ellátást választó fogyasztók és a versenypiaci árakkal jelentkező kereskedők megjelenése ellenére az energiakereskedelem árrés- illetve nyereségtermelő képessége javult évben a liberalizáció által leginkább érintett teljesítménydíjas fogyasztói körben történt a legnagyobb változás. A Társaság ellátási területén az összesített villamosenergia-igény 7,1 %-kal növekedett. Ezen belül a nem-lakossági fogyasztók piacra távozása következtében a közüzemi értékesítés a bázisidőszakkal azonos mértékű, a lakossági fogyasztás viszont tovább nőtt (0,3 %). A közüzemi értékesítés esetében az év folyamán két alkalommal került sor hatósági áremelésre, januárban és augusztusban. Az értékesítési- és vásárlási árak-, továbbá rendszerhasználati díjak módosításai nyomán a közüzemi kereskedelem fajlagos árréstermelő képessége kis mértékben javult

17 Az ELMÜ, illetve ÉMÁSZ társaságok által alapított versenypiaci kereskedő, a Magyar Áramszolgáltató Kft. kereskedelmi tevékenysége a teljes területi piaci forgalom mintegy 6,5 %-át tette ki. Rendszerhasználati díjak Fizetett rendszerhasználati díjak Megnevezés Index (%) MWh MWh Volumen Érték Fizetett rendszerirányítási és rendszerszolgáltatási díjak ,65 215,60 Fizetett átviteli díjak ,65 156,96 Fizetett elosztói díjak ,59 81,19 Kiegyenlítő energia díja ,34 Fizetett rendszerhasználati díjak ,38 A Társaság a villamos energia díján felül a villamosenergia-nagykereskedő (MVM Zrt.) részére átviteli díjat, a rendszerirányító részére (MAVIR Zrt.) rendszerirányítási és rendszerszolgáltatási díjat, más elosztók illetve egyes fogyasztók részére elosztói díjat fizet. Az MVM Zrt. részére fizetendő díj 56,96 %-kal a MAVIR Zrt. részére pedig 115,6 %- kal magasabb az előző évinél. A növekedés elsődleges oka, hogy a rendszerhasználati és átviteli díjakat a 0,1 MW-nál nagyobb teljesítményű erőművi betáplálás után is meg kell fizetni. Az elosztói díj az áramszolgáltatóknak fizetendő díjból, ill. a rendszerhasználóknak fizetett eszközhasználati díjból tevődik össze. A növekedést a beszámolás évében kötött eszközhasználati szerződésben rögzített fizetendő díjak okozták. A fizetendő kiegyenlítő energia díjat a mérlegkör felelős (MVM Zrt.) részére az előre leadott napi menetrend és a valós villamosenergia-felhasználás közötti eltérés után kell fizetni. Az erre vonatkozó rendelet a díj megfizetését július 17-től írja elő. A mérlegkör felelős (MVM Zrt.) részére fizetendő kiegyenlítő energia díj összegét pontosabb menetrendek készítésével tal tudta a Társaság csökkenteni. Kapott rendszerhasználati díjak Megnevezés Index (%) MWh MWh Volumen Kapott rendszerirányítási és rendszerszolgáltatási díjak ,40 233,31 Kapott átviteli díjak ,40 301,82 Kapott elosztói díjak ,40 119,71 Kapott rendszerhasználati díjak ,98 A villamosenergia-szolgáltatás piacnyitásával a korábbi közüzemi fogyasztók közül minden nem lakossági fogyasztó jogosultságot kapott arra, hogy a szabadpiacon vásároljon villamos energiát. A korábbi közüzemi fogyasztók közül egyre többen éltek

18 is ezzel a lehetőséggel, ezért a Társaság szempontjából rendszerhasználóvá váltak. A vonatkozó rendeletek értelmében, mint elosztói engedélyes részére rendszerhasználati díjat fizetnek. A díjak alapja a felhasznált villamos energia, a csatlakozási pontok száma, valamint az adott időszak alatt (egy év) igénybevett legnagyobb teljesítmény. Az összehasonlítás a szabadpiac lényeges bővülését jelzi, mely szerint 2006-ban a rendszerhasználó (feljogosított) villamosenergia-fogyasztók felhasználása az előző év azonos időszakához képest 16,40 %-kal növekedett. A kapott rendszerirányítási és rendszerszolgáltatási díj 133,31 %-kal, az átviteli díj 201,82 %-kal, az elosztói díj 19,71 %-kal növekedett. A változás elsősorban annak köszönhető, hogy a Társaság évben egy külön rendelettel létrehozott kiegyenlítő alapba ot fizetett. Ezt a kötelezettséget a augusztus 1-jén hatályba lépett 54/2006. (VIII.1.) GKM rendelettel módosított 57/2002. (XII.29.) GKM rendelet írta elő, mely szerint minden elosztói engedélyes a villamos energia forgalma után, az alap átviteli díjtételen felül, 0,872 Ft/kWh egységárral számított összeget köteles az átviteli engedélyes részére befizetni. Az átviteli engedélyes az így keletkezett többletbevételét a rendelet mellékletében meghatározott arányban köteles az elosztók között megosztani. Ez a megosztási arányszám az ÉMÁSZ esetében 27,7 %, tehát a Társaság a létrejött kompenzációs alapból összegben részesült. Az ÉMÁSZ Nyrt. esetében a kompenzációs alapból történő részesedésnek eredményjavító volt a hatása. A kapott rendszerhasználati díjak bevételét növelte továbbá a villamosenergia-forgalom emelkedése

19 5. ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉNZÜGYI ELEMZÉS A konszolidált éves beszámoló az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készült el évtől kezdődően, Magyarország uniós csatlakozásával kötelező az IFRS alkalmazása a magyar tőzsdén jegyzett vállalkozások beszámolójánál. Ennek megfelelően a Társaság december 31-i fordulónappal a konszolidált éves beszámolóját az IFRS szabványoknak megfelelően készíti el. Új számviteli standardok és IFRIC értelmezések évben érvényben lévő standardokra vonatkozó, még érvényben nem lévő értelmezések és módosítások Kibocsátásra kerültek olyan új számviteli standardok és IFRIC értelmezések, valamint módosítások, amelyeket január 1-jétől vagy később kezdődő beszámolási időszakok esetében kötelező alkalmazni és amelyek közül a Csoport az i) pont alatt szereplő IFRIC 4-et alkalmazta korai alkalmazással január 1-jétől. A Csoport az alábbiak szerint értékeli ezeknek az új szabványoknak és értelmezéseknek a hatását: a) IAS 19 Munkavállalói juttatások (Módosítás) (2006. január 1-jétől érvényben) Ez a módosítás opciós lehetőséget biztosít az aktuáriusi nyereségek és veszteségek elszámolására. Ha a munkaadói tervekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre megfelelő információ, a juttatások elszámolására további számítási kötelezettségeket ír elő. b) IAS 39 Cash Flow fedezeti ügylet elszámolása (Módosítás) (2006. január 1- jétől érvényben) Ez a változtatás lehetőséget ad a Csoporton belüli nagy valószínűséggel tervezhető ügyleteknek fedezeti ügyletekké történő besorolására abban az esetben, ha - a tranzakció pénzneme eltér a funkcionális pénznemtől, valamint - az árfolyamkockázat hatással van a konszolidált eredményre. c) IAS 39 Valós érték opció (Módosítás) (2006. január 1-jétől érvényben) Ez a módosítás megváltoztatja a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök definícióját és szűkíti az e kategóriába történő besorolás lehetőségét. d) IAS 39 és IFRS 4 Pénzügyi Garanciavállalási szerződések (Módosítás) (2006. január 1-jétől érvényben) Ez a módosítás előírja az előzőleg a Csoport által nem biztosítási szerződésnek minősített pénzügyi garanciák kezdetben valós értéken majd azt követően - a kapott és elhatárolt díjak nem amortizált értéke és - a kötelezettségvállalás rendezésének mérlegkészítés napján lévő költsége közül a magasabb összegen történő értékelését

20 e) IFRS 1 Az IFRS-ek első alkalmazása (Módosítás) (2006. január 1-jétől érvényben) f) IFRS 6 Ásványi erőforrások feltárása és értékelése (Módosítás) (2006. január 1-jétől érvényben) g) IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás és kiegészítő módosítás az IAS 1. Pénzügyi beszámolók bemutatása Tőke bemutatása (2007. január 1-jétől érvényben) Az IFRS 7 új bemutatási kötelezettségeket ír elő a pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatban. Kötelezővé teszi a mennyiségi és minőségi információk bemutatását a pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos kockázatokkal kapcsolatban (minimális hitel kockázatok, likviditás kockázatok és piaci kockázatok) valamint előírja a piaci kockázatokkal kapcsolatos érzékenységi vizsgálatok bemutatását. Az IAS 30 és IAS 32 szabványok helyébe lép. Az IAS 1 módosítása bemutatási kötelezettséget ír elő a Csoport tőkéjének szintjéről és annak kezeléséről. A Csoport felmérte az IFRS 7 és az IAS 1 módosításának működésre gyakorolt hatásait, és arra a következtetésre jutott, hogy a fő változást a piaci kockázatok érzékenységi vizsgálata, valamint a tőkebemutatási kötelezettségek fogják jelenteni. A Csoport az IFRS 7-et és a módosított IAS 1-et január 1-jétől fogja alkalmazni. h) IFRS 8 Működési szegmensek: (2009. január 1-jétől érvényben) A standardet azoknak a vállalkozásoknak kell alkalmaznia, melyek adósság vagy tőke instrumentumait nyílt piacon forgalmazzák vagy a pénzügyi beszámolóját a szabályozó hatósághoz benyújtotta annak érdekében, hogy szabad piaci forgalomba bármilyen instrumentumot kibocsáthasson. Az IFRS 8 előírja, hogy a pénzügyi és tájékoztató információkat jelentsen a vállalkozás a működési szegmenseiről, és meghatározza, hogy ezt az adatszolgáltatást milyen formában kell megtenni. i) IFRIC 4 Annak meghatározása, hogy egy eszköz tartalmaz-e lízinget (2006. január 1-jétől érvényben) A Csoport döntött az IFRIC 4 korai alkalmazása mellett. Az IFRIC 4 előírásait a Csoport a január 1-jétől alkalmazza. j) IFRIC 5 Leszerelési, helyreállítási és környezet-rehabilitációs alapokból származó kamatokra vonatkozó jogok (2006. január 1-jétől érvényben) k) IFRIC 6 Speciális piacon történő részvételből származó kötelezettségek Elektromos és energetikai hulladékokból származó hulladékok l) IFRIC 11 Az IFRS 2 A Csoport és a Vállalkozások tulajdonában lévő saját kibocsátású részvények (2007. március 1-jétől érvényben) m) IFRIC 12 Szolgáltatási koncessziókra vonatkozó rendelkezések (2008. január 1-jétől érvényben) A g) és a h) pont kivételével a fenti módosításoknak várhatóan nem lesz jelentős hatása a Csoport eredményére, pénzügyi beszámolójára

21 Konszolidáció Leányvállalatok Leányvállalatok azok a társaságok (a speciális céllal létrehozott cégeket is beleértve), amelyek pénzügyi és működési politikáját a Csoport irányítani tudja; általában a szavazati jogokat biztosító részvények több mint felének birtoklása révén. Annak értékelésekor, hogy a Csoport ellenőriz-e egy másik vállalatot, figyelembe kell venni az aktuálisan érvényesíthető, illetve konvertálható potenciális szavazati jogok meglétét és hatásait is. A leányvállalatok teljes mértékben konszolidálásra kerülnek attól az időponttól, amikor az ellenőrzési jog átkerül a Csoporthoz. Attól az időponttól kezdve, amikor az anyavállalat ellenőrzési joga megszűnik, és leányvállalata már nem minősül társult (IAS 28), illetve közös vezetésű vállalkozásnak (IAS 31), kikerülnek a Csoport konszolidált pénzügyi beszámolójából. A Társaság által megszerzett leányvállalatok értéke az úgynevezett bekerülési érték módszer alapján kerül elszámolásra. A gazdasági egység modell a kisebbségi érdekeltség felvásárlását veszi számításba, ahol a kisebbségi részesedés a saját tőke elemeként jelenik meg, így a velük folytatott tranzakciók a saját tőkét érintik. Ezért az eszközöket, kötelezettségeket nem állítják vissza; a vételár és a kisebbségi rész könyv szerinti értéke közötti különbség a tőkében jelenik meg. A konszolidált beszámolóból ki kell szűrni a vállalatközi (csoporton belüli) tranzakciókat, egyenlegeket és a Csoporton belüli vállalatok közötti tranzakciók nem realizált nyereségét. A nem realizált veszteségeket sem tartalmazhatja a beszámoló, kivéve abban az esetben, ha a tranzakció során bizonyítható az átadott eszköz értékvesztése. A leányvállalatok számviteli politikája szükség esetén módosításra került a Csoport által alkalmazott számviteli politikának és elveknek való megfelelés érdekében. Társult vállalkozások Társult vállalkozás az a konszolidálásba teljes körűen be nem vont gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a leányvállalata jelentős befolyással rendelkezik, mértékadó, de nem ellenőrző befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Jelentős befolyás egy befektetés pénzügyi és működési politikájával kapcsolatos döntésekben való részvétel képessége, de nem ezen politikák ellenőrzése vagy közös ellenőrzése. Amennyiben az anyavállalat közvetlenül vagy közvetve (pl. leányvállalatain keresztül) a szavazati jogok minimum 20 %-ával rendelkezik, feltételezhető, hogy jelentős befolyással bír a másik vállalat felett hacsak másképpen nincs jelölve. A társult vállalkozások eredetileg bekerülési értéken vannak nyilvántartva, és az úgynevezett tőkemódszer alapján kerülnek elszámolásra. A tőkemódszer alapján a befektetés kezdetben bekerülési értéken szerepel, és a könyv szerinti érték a megszerzés után a befektetőnek a befektetés nyereségéből vagy veszteségéből való részesedés elszámolása következtében nő vagy csökken. A befektetéstől kapott osztalék csökkenti a befektetés könyv szerinti értékét. Szükség lehet a könyv szerinti érték módosítására a befektetőnek a befektetésben lévő arányos érdekeltségének olyan módosulása miatt is, amikor a befektetés saját tőkéjének változásai nem az

22 eredménykimutatásban kerültek elszámolásra. Ilyen változások keletkezhetnek az ingatlanok, gépek, berendezések és befektetések átértékeléséből, a valuta-átváltási különbözetekből, és az üzleti kombinációk során felmerülő különbözetek módosításaiból. Ezek a változások közvetlenül a befektető tőkéjében kerülnek elszámolásra. Ki kell szűrni a beszámolóból a Társaság és társult vállalkozása közötti tranzakciókhoz kapcsolódó nem realizált nyereséget a Társaság társvállalaton belüli részesedésének megfelelő mértékben. A nem realizált veszteségeket csak abban az esetben tartalmazhatja a beszámoló, ha a tranzakció során bizonyítható az átadott eszköz értékvesztése. A társvállalatok számviteli politikája szükség esetén módosításra került a Csoport által alkalmazott számviteli politikának és elveknek való megfelelés érdekében. Közös vezetésű vállalkozások A Közös vezetésű vállalkozások szerződéses megállapodások, ahol egyrészt az anyavállalat, másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás vállalják valamely gazdasági tevékenység végzését. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják. A közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések is az előbbiekben részletezett tőkemódszer alapján kerülnek elszámolásra

23 6. MÉRLEG ÉRTÉKELÉSE 6.1. Tárgyi eszközök Megnevezés Ingatlanok Eszköztípus Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Befejezetlen beruházás Beruházásokra adott előlegek Összesen Bruttó érték Időszaki növekedés Időszaki csökkenés Főkönyvi átsorolás Értékvesztés Bruttó érték Megnevezés Ingatlanok Eszköztípus Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Befejezetlen beruházás Beruházásokra adott előlegek Összesen Halmozott értékcsökkenés Növekedés Csökkenés Főkönyvi átsorolás Értékvesztés Halmozott értékcsökkenés Nettó érték Nettó érték Értékvesztés Megnevezés Ingatlanok Eszköztípus Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Befejezetlen beruházás Összesen Bruttó érték Időszaki növekedés Időszaki csökkenés Értékvesztés Bruttó érték Eszköztípus Egyéb Műszaki Befejezetlen Megnevezés berendezések, Összesen Ingatlanok berendezések, beruházás felszerelések, gépek, járművek járművek Halmozott értékcsökkenés Növekedés Csökkenés Értékvesztés Halmozott értékcsökkenés Nettó érték Nettó érték Értékvesztés

24 A hálózat bruttó értéke , kumulált értékcsökkenése , nettó értéke én. Ezáltal a hálózat a teljes eszközállomány 80,1 %-át teszi ki. Hasznos élettartamuk 10-12,5 év. A tárgyi eszközök állományának nettó értéke a évhez viszonyítva tal (7,34 %) növekedett. A tárgyévi beruházások értéke Eft. Az ÉMÁSZ Nyrt ban összesen ot fordított hálózati beruházásokra. Ennek jelentős hányadát elsősorban az ellátás biztonságának további javítása érdekében a hálózat korszerűsítésére fordította, melynek eredményeként jelentős javulást ért el az üzemzavarok számának csökkenésében. A Társaság évek óta folytatja az elavult műszaki berendezések és alállomások cseréjét, felújítását évben is folytatódott a lejárt hitelesítésű mérőórák gyorsított cseréje, valamint a piacnyitással kapcsolatosan a nagyfogyasztók fogyasztás-mérésének korszerűsítése. A Csoport mérlegfordulónapon megvizsgálta, hogy van-e objektív bizonyíték valamely tárgyi eszköz értékvesztésére. A tárgyévben elszámolt értékvesztés összege ( ) több, egyedileg nem jelentős tételből tevődik össze. Ezek esetében az értékvesztést kiváltó tényezők a fizikai avulás, illetve az eszköz károsodása volt. Az értékvesztés elszámolása az IAS 36 standard 126. és 130. pontjával összhangban történik Immateriális javak Megnevezés Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Összesen Bruttó érték Időszaki növekedés Időszaki csökkenés Főkönyvi átsorolás Értékvesztés Bruttó érték Megnevezés Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Összesen Halmozott értékcsökkenés Növekedés Csökkenés Főkönyvi átsorolás Értékvesztés Halmozott értékcsökkenés Nettó érték Nettó érték Értékvesztés

25 Megnevezés Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Összesen Bruttó érték Időszaki növekedés Időszaki csökkenés Értékvesztés Bruttó érték Megnevezés Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Összesen Halmozott értékcsökkenés Növekedés Csökkenés Értékvesztés Halmozott értékcsökkenés Nettó érték Nettó érték Értékvesztés Az immateriális javak nettó értéke a bázis időszakhoz viszonyítva tal (100,68 %) növekedett. Az immateriális javak nagymértékű növekedését az új számlázási rendszer második és harmadik fázisának bevezetéséhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok aktiválása eredményezte. A Csoport mérlegfordulónapon megvizsgálta, hogy van-e objektív bizonyíték valamely immateriális jószág értékvesztésére. A tárgyévben elszámolt értékvesztés összege több, egyedileg nem jelentős tételből tevődik össze. Az értékvesztés elszámolását a szoftverek feleslegessé válása (erkölcsi avulás) indokolta, mert korszerűbb szoftverek kerültek bevezetésre. Az értékvesztés elszámolása az IAS 36 standard 126. és 130. pontjával összhangban történik Részesedések kapcsolt vállalkozásokban Részesedések közös vezetésű és társult vállalkozásokban Az IFRS előírásának megfelelően a szavazati arányok, valamint a szerződéses megállapodáson alapuló közös ellenőrzés figyelembevételével a Társaság közös vezetésű vállalkozásnak minősítette a Sinergy Energiaszolgáltató, Beruházó- és Tanácsadó Kft.-t és a Magyar Áramszolgáltató Kft.-t, mely társaságokban %- os részesedéssel rendelkezik. A Sinergy Kft.-nél és a Magyar Áramszolgáltató Kft.- nél lévő tulajdoni arányok (50 %) megegyeznek a szavazati joggal, illetve a befolyás mértékével

26 Az ÉMÁSZ Nyrt.-nek 74 %-os a részesedése a TVK-Erőmű Kft.-ben. Az ÉMÁSZ Nyrt.-nek a TVK Nyrt.-vel kötött szindikátusi szerződéséből eredően - amely a szavazati arányokból adódóan közös ellenőrzést von maga után - valamint a TVK- Erőmű Kft. döntéshozatali struktúrája, miszerint a Társaság működtetése közös döntési mechanizmuson alapul, a szolgáltatási szerződései alapján, továbbá az ÉMÁSZ Nyrt.-t terhelő kockázat és megillető ellenszolgáltatások figyelembe vételével, valamint, hogy a projekt időszak végére nincs a másik tulajdonosnak vételi kötelezettsége a TVK-Erőműre, megállapítható, hogy az ÉMÁSZ Nyrt.-nek nincs ellenőrzési joga ebben a Társaságban, ellenben közös vezetésű vállalkozásnak minősül és tőkemódszerrel kerül bevonásra a konszolidációba. Az Társaságnak 74 %-os a részesedése a BC-Erőmű Kft.-ben. A BC-Erőmű Kft. döntéshozatali struktúrája, szolgáltatási szerződései és a tőkeleszállításra vonatkozó megállapodás alapján, mely szerint a BC-Erőmű Kft. tőkéjét a projekt időszak végére minimum értékre szállítják, és e könyv szerinti értéken a másik tulajdonosnak vételi kötelezettsége van a BC-Erőműre, valamint az ÉMÁSZ Nyrt.-t terhelő kockázat és megillető ellenszolgáltatások figyelembe vételével megállapítható, hogy az ÉMÁSZ Nyrt.-nek nem ellenőrzési joga van ebben a Társaságban, hanem meghatározó befolyása, ezért társult vállalkozásnak minősül és tőkemódszerrel kerül bevonásra a konszolidációba. Részesedés társult és közös vezetésű vállalkozásban Sinergy (50%) MÁSZ (50%) BC-Erőmű (74%) TVK-Erőmű (74%) Összesen Részesedés az eredményből 2005-ben Kapott osztalék Egyéb tőke változások Részesedés az eredményből 2006-ban Kapott osztalék Egyéb tőke változások A konszolidációba bevont közös vezetésű és társult vállalatok beszámolói fő sorainak bemutatása Mérleg Sinergy (100%) MÁSZ (100%) BC-Erőmű (100%) TVK-Erőmű (100%) Összesen Forgóeszközök Befektetett eszközök ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Kötelezettségek FORRÁSOK ÖSSZESEN Nettó eszközök Eredménykimutatás Sinergy (100%) MÁSZ (100%) BC-Erőmű (100%) TVK-Erőmű (100%) Összesen Bevételek Költségek Pénzügyi műveletek eredménye Adófizetési kötelezettség Időszaki eredmény %-os részesedés a jövőre vonatkozó kötelmeiből

27 A konszolidációba equity-módszerrel bevont közös vezetésű és társult vállalatok beszámolói fő sorainak az Anyavállalat tulajdoni hányada arányában történő bemutatása Mérleg Sinergy (50%) MÁSZ (50%) BC-Erőmű (74%) TVK-Erőmű (74%) Összesen Forgóeszközök Befektetett eszközök ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Kötelezettségek FORRÁSOK ÖSSZESEN Nettó eszközök Eredménykimutatás Sinergy (50%) MÁSZ (50%) BC-Erőmű (74%) TVK-Erőmű (74%) Összesen Bevételek Költségek Pénzügyi műveletek eredménye Adófizetési kötelezettség Mérleg szerinti eredmény %-os részesedés a jövőre vonatkozó kötelmeiből Az adófizetési kötelezettség tartalmazza a látens adó összegét is. A negatív összeg a látens adó követelésből adódik. Közös vezetésű vállalkozások Sinergy Kft. A tulajdonosok (ÉMÁSZ Nyrt. 50 % és ELMŰ Nyrt. 50 %) azzal a céllal hozták létre a Sinergy Kft.-t, hogy fő tevékenységükön, a villamosenergia-szolgáltatáson túl a fogyasztók speciális, energetikához kapcsolódó igényeit is teljesíteni tudják. A Sinergy Kft. az alábbi tevékenységeket folytatja: - villamos energia beszerzése, szolgáltatása és értékesítése, - ipari és kommunális fogyasztók részére üzemi fűtőművekben és ipari erőművekben saját célú áram- és hőtermelés, valamint hűtés, illetve energiagazdálkodási szolgáltatások végzése, - üzletviteli tanácsadás, - mérnöki tevékenység, tanácsadás. A vállalkozásnak öt leányvállalata van: a Kazinc-Therm Kft., a Tisza-Therm Kft., a Tisza-WTP Kft., az Ózdi Erőmű Kft. és a Zugló-Therm Kft. A Kazinc-Therm Kft. kereskedelmi tevékenységét Kazincbarcika, a Tisza-Therm Kft. Tiszaújváros területén végzi. Fő tevékenységeik: - gőz- és melegvízellátás, - villamosenergia-termelés és elosztás, - víztermelés, -kezelés, -elosztás. A Tisza-WTP Kft. kereskedelmi tevékenységét Tiszaújváros területén végzi. Fő tevékenysége víztermelés, -kezelés, -elosztás. Magyar Áramszolgáltató Kft. A Magyar Áramszolgáltató Kft.-t az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. alapították, a tulajdonosi arány %. A vállalkozás fő tevékenysége a liberalizált energiapiacon

28 történő villamosenergia-kereskedelem, illetve a feljogosított fogyasztók részére történő villamosenergia-értékesítés. A társaság december 16-i taggyűlésén döntött a jegyzett tőke 100 MFt-tal történő felemeléséről. A törzstőke emelés fedezetét a tőketartalék - melynek összege 350 MFt - mint törzstőkén felüli vagyon biztosítja. Ezzel a Magyar Áramszolgáltató Kft. törzstőkéje 200 MFt-ra változik. A törzstőke felemelése a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetéteik arányában növeli. A jegyzett tőke növelésének cégbírósági bejegyzése évben nem történt meg. TVK-Erőmű Kft. A TVK-Erőmű Kft október 31-én alakult. A tulajdonosok a társaságot abból a célból hozták létre, hogy a TVK Nyrt. tiszaújvárosi telephelyén földgáz-tüzelőanyag bázison kombinált ciklusú erőműi technológiára alapozva a TVK Nyrt. hőigényének megfelelő névleges gőztermelő kapacitású és a hőigények kielégítéséhez optimalizált kapcsolt villamosenergia-termelésre alkalmas ipari erőművet létesítsenek. Társult vállalkozás BC-Erőmű Kft. A BC-Erőmű Kft december 4-én alakult meg azzal a céllal, hogy a Borsodchem Nyrt. kazincbarcikai telephelyén földgáz-tüzelőanyag bázison, kogenerációs technológiára alapozva 160 t/h névleges gőztermelő kapacitású és kapcsolt 50 MW villamosenergia-termelésre alkalmas gázturbinás ipari erőművet létesítsen és üzemeltessen a Borsodchem Nyrt. ipari igényeinek kizárólagos kiszolgálására. A társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő részesedések értéke , amely a az előző üzleti évhez viszonyítva tal (4,15 %) csökkent. A változás meghatározó tényezője, hogy évben a BC-Erőmű Kft.-nél tőkekivonással megvalósult jegyzett tőke leszállítás történt, amely a részesedések értékét tal csökkentette. A változás további tényezője, hogy equitymódszer szerint átértékelésre kerültek a konszolidált vállalkozásokban lévő részesedések értéke ( ) Értékesíthető pénzügyi eszközök Értékesíthető pénzügyi eszközök Mátrai Erőmű Nyrt. ELMŰ - ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. ELMŰ - ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató és Szerelő Kft. ÉMÁSZ DSO Elosztóhálózati Szolgáltató Kft. Összesen Növekedés Csökkenés Növekedés Csökkenés Ezen a mérlegsoron a konszolidációba be nem vont befektetések bekerülési értéke szerepel. Ezeknek a befektetéseknek nincsen aktív piacon jegyzett piaci áruk, ezért valós értékük megbízhatóan nem állapítható meg

29 A Mátrai Erőmű Nyrt.-ben lévő részesedés értéke , amely által az ÉMÁSZ Nyrt. 0,04 % tulajdoni és szavazati hányaddal rendelkezik. A jogi szétválás előkészítéseként a beszámolás évében a Társaság, önállóan egy, a testvérvállalatával, az ELMŰ Nyrt.-vel közösen pedig két új vállalatot hozott létre. A Társaság 100 %-os tulajdoni aránnyal megalapította az ÉMÁSZ DSO Elosztóhálózati Szolgáltató Kft.-t, melynek feladata a tulajdonában lévő elosztóhálózaton keresztül történő villamosenergia-továbbítás a fogyasztók felé, valamint az ezzel összefüggő szolgáltatások nyújtása. A jegyzett tőke értéke Az ÉMÁSZ Nyrt. az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft.-t, testvérvállalatával az ELMŰ Nyrt.-vel közösen alapította. A vállalat törzstőkéje 3 000, melyből a Társaság 30 %-os tulajdoni aránnyal rendelkezik. Az alapított társaság tevékenysége az ügyfélszolgálat, telecentrum, számlázás és adatfeldolgozás, valamint az ezekkel összefüggő szolgáltatások nyújtására terjed ki. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató és Szerelő Kft.-t a Társaság és az ELMŰ Nyrt. közösen alapította (35 %-os ÉMÁSZ, 65 %-os ELMŰ tulajdoni hányaddal). Az új társaság tevékenysége a villamos energia elosztóhálózat tervezése, létesítése, üzemeltetése, karbantartása, illetve bővítése, valamint az ezekkel összefüggő szolgáltatások nyújtására terjed ki Kölcsönök Kölcsönök Lakásépítési- és vásárlási kölcsönök Összesen A lakásépítési- és vásárlási kölcsönök záró állománya az előző üzleti évhez viszonyítva tal (21,80 %) csökkent, amelyet a dolgozók tárgyidőszaki kölcsöntörlesztése okozott. Az egyéb kölcsönök valós értéke én és én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel Egyéb hosszú lejáratú követelések Megnevezés Egyéb hosszú lejáratú követelés (OAM) Összesen Az előző üzleti évben az ÉMÁSZ Nyrt. az Ózdi Acélművek Kft.-vel szemben fennálló peres követelésére peren kívüli megállapodást írt alá, melyet a bírósági eljárás is jóváhagyott. Az aláírt megállapodásban rögzítették, hogy Ózdi Acélművek Kft

30 EUR-t fizet a Társaság részére, amelyből évben EUR, évben EUR követelés pénzügyi rendezésre került. A követelés évi záró állománya EUR. A fentiek alapján a követelés záró értékéből EUR ( ) követelés az egyéb hosszú lejáratú követelések, míg az 1 éven belül esedékes rész EUR ( ), a követelések szállításból és szolgáltatásból (vevők) mérlegsoron került kimutatásra Készletek A készletek záró állománya a december 31-i állapothoz képest 13,71 %-kal, azaz tal növekedett, amely az anyagok értékének 13,78 %-os növekedésével, az áruk záró értékének 2,12%-os csökkenésével magyarázható. A forgási sebesség a beszámolási időszakban (üzembiztonsági tartalékkal együtt) 4,75 fordulat, azaz 76,8 nap, amely az előző évihez képest (7,38) alacsonyabb. Ez az üzembiztonsági tartalék és az elfekvő készletek folyamatos emelkedésével magyarázható. A mutató értéke az üzembiztonsági tartalék kiszűrésével 8,77 fordulat. A készletérték növekedését az üzembiztonsági tartalék jelentős növekedése mellett a beszerzési árak változása is nagyban befolyásolta. A tárhelyeken lévő fogyasztásmérők készlete kis mértékben csökkent. Az elfekvő (180 napon túl nem mozgó) készletek értéke , mely a értékű selejtezés ellenére is, az előző időszakhoz képest tal növekedett Követelések Követelések szállításból és szolgáltatásból Vevőkövetelés Villamosenergia-vevők Hálózathasználati díjas vevők Egyéb vevők Peres követelések Értékvesztés Vevőkövetelés összesen Leányvállalattal szembeni követelés Közös vezetésű vállalkozással szembeni követelés Anyavállalat más leányvállatával szembeni követelés Társult vállalkozással szembeni követelés Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések Követelések kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben Összesen

31 A vevőkövetelések értéke kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal - együttesen tal (45,59 %) növekedett a bázis évhez képest. A vevőkategóriák áttekintésekor kiemelkedő változás figyelhető meg a villamosenergia-vevők körében. A évben tovább folytatódott az új számlázási rendszer az SAP IS-U modul II-es és III-as fázisának bevezetése. Ennek következtében a lakossági ügyfélkör migrálásának ideje alatt november hónap második felében a számlázási tevékenység, illetve november és december hónapokban a felszólítási és az azt követő kikapcsolási folyamat átmenetileg szünetelt. Többek között ezekre az okokra is vezethető vissza a villamosenergiavevők követelésállományának os növekedése. A hálózathasználati díjas vevők értéke tal növekedett a bázis időszakhoz képest. A változást a feljogosított fogyasztók forgalmának és a hatóságilag szabályozott díjtételek növekedése okozta. Egyéb vevőkkel kapcsolatos követelések záró értéke tal magasabb a bázis időszakhoz képest. A változást elsősorban a december hónapra vonatkozó átviteli díj visszatérítés ( ) okozta. A változás másik meghatározó tényezője, hogy tulajdonosi változás következtében a SAG Hungária Kft július 1-jétől nem tartozik a kapcsolt vállalkozások közé, ezért a belföldi egyéb vevők között került kimutatásra. A vevőkörökre együttesen értékvesztés került elszámolásra, mely tal magasabb a bázis időszak értékénél. Jelentős növekedés ( ) a felszámolási eljárás alá került vevők esetében tapasztalható. A kapcsolt vállalkozással szembeni követelések tal növekedtek a bázisévhez képest. E követelések értéke a beszámolási időszak végén A változás meghatározó tényezője a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. részére adott kölcsön os értéke. A BC-Erőmű Kft. vel szemben fennálló követelés ( ) a tőkeleszállításból adódó követelés összegét tartalmazza. A követelések valós értéke én és én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel Egyéb követelések Egyéb követelések Dolgozói lakásépítési kölcsön (1 éven belüli rész) Munkavállalókkal szembeni követelések Költségvetéssel szembeni követelések Szállítóknak adott előlegek, letét Aktív időbeli elhatárolás Egyéb követelések Összesen

32 Az egyéb követelések értéke , amely tal magasabb a bázis időszaki értéknél. Az egyéb követelések értékének meghatározó tényezője a rendszerirányítási és rendszerszintű szolgáltatásra adott december havi előleg értéke ( ), amely az előző üzleti évhez viszonyítva tal növekedett. Az egyéb követelések valós értéke én és én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel Pénzeszközök Pénzeszközök Készpénz és csekkek Elszámolási betétszámla Elkülönített betétszámla Deviza bététszámla 17 - Átvezetési számlák Összesen A pénzeszközök záró állománya a december 31-i állapothoz képest tal csökkent. A Társaság a bankszámlán lévő pénzkészletét a folyamatos pénzellátáshoz szükséges minimális szintre szorította le Saját tőke Megvevezés Jegyzett tőke Eredménytartalék Időszaki eredmény Saját tőke összesen január Növekedés Csökkenés Átvezetés december Növekedés Csökkenés Átvezetés december Jegyzett tőke Részvények száma Törzsrészvények (db) Elsőbbségi részvény (db) Részvények névértéke (Ft) Összesen (Ft) A saját tőke nagysága az előző év záró egyenlegéhez viszonyítva tal melkedett. A változás a évben realizált eredmény ( ) és a üzleti év után kifizetett osztalék ( ) hatása

33 - 33 -

34 6.11. Hosszú lejáratú kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség Bankhitelek Rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség Folyószámla hitelek Bankhitelek Összesen Hosszú lejáratú hitel törlesztési üteme CIB Hitel (EUR) Lejárat ideje és az azt követő évek Aktuális év Összesen A hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek (amelyek nem tartalmazzák a hosszú lejáratú hitelek egy éven belül esedékes részét) záró értéke ( EUR), amely a tárgy évi hiteltörlesztés miatt tal (12,65 %) csökkent a bázisévhez képest. A működéshez szükséges tartós forgóeszköz-szükséglet finanszírozása érdekében a Társaság a CIB Bank Zrt.-vel kölcsönszerződést kötött, melynek összege: EUR. A hosszú lejáratú kötelezettség záró állománya évben EUR ( ), mely 2006-ban EUR-ra ( ) csökkent. A évi törlesztő részlet ( EUR) a rövid lejáratú hitelek közzé lett átsorolva

35 Látens adó kötelezettségek A látens adó követelés és kötelezettség egyenlegében kerül kimutatásra, amennyiben az ellentételezésre lehetőség van, és ha a látens adó követelés és kötelezettség azonos pénzügyi hatósággal kapcsolatos. Az ellentételezés a következők szerint alakul: Látens adók Látens adókövetelés 12 hónapon belül hónapon túl Összes látens adókövetelés Látens adótartozás 12 hónapon belül hónapon túl Összes látens adótartozás Látens adók egyenlege A látens adó-főkönyvön történt összes mozgása a következőképpen alakult: Látens adók Összeg Eredménykimutatást terhel Eredménykimutatást terhel A látens adó követelésben és kötelezettségben bekövetkezett változások, az egyenlegek kiegyenlítése nélkül, a következők: Látens adótartozás Adótörvény szerinti magasabb Összesen értékcsökkenés Eredménykimutatást terhel Eredménykimutatást terhel

36 Látens adókövetelés Vevők értékvesztése Céltartalékok Összesen Eredménykimutatást terhel Eredménykimutatást terhel A látens adókötelezettség tárgyidőszaki értéke A kötelezettség mértékét befolyásoló jelentősebb tényezők a következők. Az adótörvény által megengedett értékcsökkenési leírás összege magasabb az IFRS által szabályozott hasznos élettartam alapján számított értékeknél. Az ebből adódó kötelezettség A látens adókötelezettség tárgyidőszaki záró értéke tal növekedett évhez viszonyítva. Az értékvesztés elszámolásából származó látens adó követelés ra, a céltartalékok miatt elszámolt látens adó követelés ra csökkent az eltérő szabályozásból eredően. A vevőkövetelésre elszámolt értékvesztésből ( ) visszaforduló látens adó követelés lenne , de ebből csak összegben képeztünk látens adót a megtérülési arány figyelembe vételével. Ebből következően az eredményhatás tal alacsonyabb Halasztott bevételek Halasztott bevételek Hálózatfejlesztési hozzájárulás Leltári többlet és egyéb halasztott bevételek Összesen A halasztott bevételek között kerül kimutatásra a véglegesen átvett hálózatfejlesztési hozzájárulások, a térítésmentesen átvett és a többletként fellelt eszközérték elhatárolásának os záró állománya, amely tal (3,20 %) növekedett a bázisévhez viszonyítva. A beszámolás évében átvett eszközök és források állománya tal emelkedett, míg ezen a jogcímen beérkezett eszközök és források felhasználásából megvalósult eszközök értékcsökkenésével megegyezően összegű kivezetés történt. A Társaságnál üzleti évben többletként fellelt tárgyi eszközök értéke , amellyel kapcsolatosan a tárgyévben elszámolt értékcsökkenés összeggel csökkentette a passzív időbeli elhatárolást

37 6.12. Rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettségek záró értéke tal (41,05 %) növekedett évhez viszonyítva. A változást döntően a rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek és a szállítókkal kapcsolatos kötelezettségek növekedése okozta Pénzügyi kötelezettségek Bank megnevezése Összeg () Lejárat ideje Fedezet Kamat (%) CIB Hungária Bank Zrt.devizahitel rövid lejáratú része Negatív pledge pari passu Éves EURIBOR CIB Hungária Bank Zrt Negatív pledge pari passu Havi BUBOR ING Bank Zrt Negatív pledge pari passu Havi BUBOR MKB Nyrt Negatív pledge pari passu Havi BUBOR K&H Bank Nyrt Negatív pledge pari passu Napi BUBOR OTP Bank Nyrt Negatív pledge pari passu Havi BUBOR Rövid lejáratú hitelek összesen A rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek értéke , amely az előző évi értékhez képest 42,49 %-kal növekedett. A hitelállomány ilyen volumenű emelkedését, a korábban már említett SAP IS-U projekt bevezetése miatt felfüggesztett behajtási tevékenység okozta. A Társaság eszközeit zálogjog vagy egyéb hasonló kötelezettség nem terheli. A pénzügyi kötelezettségek valós értéke én és én megközelítően azonos a könyv szerinti értékkel Céltartalékok Céltartalékok Előnyugdíj Végkielégítés Szabadság Peres ügyek Környezetvédelmi helyreállítás Megállapodásos bér Összesen Céltartalék növekedése Az év során felhasznált céltartalék Céltartalék növekedése Az év során felhasznált céltartalék A teljes céltartalék megbontása hosszú távú rövid távú Összesen Céltartalékok ütemezése Előnyugdíj Végkielégítés Szabadság Peres ügyek Környezetvédelmi helyreállítás Megállapodásos bér Összesen Rövid távú céltartalékok összesen Hosszú távú céltartalékok összesen Összesen

38 A céltartalékok záró állománya , amely tal csökkent a bázis időszakhoz viszonyítva. A hosszú lejáratú céltartalékok záró állománya , amely az előnyugdíj egy évet meghaladó összegeit tartalmazza. A céltartalékok hosszú lejáratú része a várható jövőbeni pénzáramok diszkontált jelenértékén került kimutatásra. A céltartalékoknak az idő múlásából adódó diszkontált értéke növekedésének hatása nem jelentős a pénzügyi beszámolóra. A rövid lejáratú céltartalékok záró állománya , amely tal csökkent a bázis időszakhoz viszonyítva. A Csoport a gazdasági érdekek érvényesítésének felelőssége mellett nagy hangsúlyt fektet azokra a munkavállalókra, akiknek aktív munkaviszonya megszűnik. Az előnyugdíjazási rendszer keretében azok a dolgozók, akik 53. életévüket betöltötték december 31.-ig, az állami korengedményes nyugdíj korhatáráig dolgozói kezdeményezésre, előnyugdíjazásban részesülhettek. Ennek következtében az előnyugdíjra képzett céltartalék 2006.évi záró állománya az előző időszakhoz képest csökkent, mivel a évre megképzett céltartalék a felhasználás mértékének megfelelően ( ) feloldásra került. A Csoport a környezetvédelmi programban szereplő feladatokat a beszámolási időszakban végrehajtotta, ennek megfelelően a évben környezetvédelemre képzett ( ) céltartalék a tárgy évben felhasználásra ( ), illetve a fel nem használt összeg feloldásra (3 270 ) került. A passzív perekre képzett céltartalék záró értéke 4 573, amely tal csökkent a bázis időszakhoz képest. Az IAS 37 standard szerint a ki nem vett szabadságra képzett céltartalék záró állománya 6 570, amely tal kevesebb, mint az előző üzleti évben Kötelezettségek szállításból és szolgáltatásból Megnevezés Beruházási szállítók Egyéb szállítók Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból Anyavállalat más leányvállalatával szembeni kötelezettségek Társult vállalkozással szembeni kötelezettségek Kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségek Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni kötelezettségek Kötelezettségek kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben Összesen A szállítók állománya kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal együtt tal (55,19 %) növekedett a bázis évhez képest

39 E csoporton belül az áruszállításból és szolgáltatásból keletkező kötelezettség - kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások nélkül Fttal (70,33 %) növekedett. A változást döntően a villamosenergia-vásárlás és a fizetendő rendszerhasználati díjak elhatárolásának os növekedése okozta. Az egyéb szállítói állományból kiemelt beruházási szállítók os növekedésének meghatározó tényezője a SAG Hungária Kft-vel szemben fennálló értékű kötelezettség. E társaság végzi a hálózat korszerűsítését, karbantartását, mely a tárgyidőszakban is folytatódott. Tulajdonosi változás következtében a SAG Hungária Kft július 1-jétől nem tartozik a kapcsolt vállalkozások közé, ezért a belföldi egyéb szállítók között került kimutatásra. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettség értéke , mely tal magasabb az előző időszaki értéknél. A évi záró állomány egyik meghatározó tényezője az ELMŰ Nyrt.-vel szembeni kötelezettség, amely az IS-U számlázási rendszer bevezetésével kapcsolatos fejlesztési- és licence-díjakat tartalmazza Egyéb kötelezettségek Egyéb kötelezettségek Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek Költségvetéssel szembeni kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Egyéb kötelezettségek Összesen Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek értéke , a bázisidőszakhoz viszonyítva tal csökkent. A változás meghatározó tényezője a költségvetéssel szembeni kötelezettségek (ÁFA, VPOP és TB elszámolások) os csökkenése. A passzív időbeli elhatárolások záró állománya , amely tal (12,72 %) csökkent a bázisévhez viszonyítva. Az elhatárolt késedelmi kamatok és ügyviteli költségek összege tal csökkent, ugyanakkor a személyi jellegű kifizetések elhatárolása tal, a fizetendő kamatok elhatárolása tal emelkedett

40 7. EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉRTÉKELÉSE 7.1. Értékesítés árbevétele Értékesítés árbevétele Villamosenergia értékesítés Direkt adó (fizetett energiaadó) Rendszerhasználati díj árbevétele Hálózatfejlesztési hozzájárulás Egyéb árbevétel Összesen Az értékesítés nettó árbevétele , ami tal (15,15 %) meghaladja a évi értéket. A nettó árbevétel 81,24 %-át a villamos energia-értékesítés teszi ki, amely a bázis időszakhoz viszonyítva tal (7,56 %) növekedett. A Csoport értékesítési tevékenysége a bekövetkezett piaci változásokra rugalmasan válaszolt. A közvetlen termelői ellátást választó fogyasztók és a versenypiaci árakkal jelentkező kereskedők megjelenése ellenére az energiakereskedelem árrés- illetve nyereségtermelő képessége javult. A közüzemi értékesítés esetében az év folyamán két alkalommal került sor hatósági áremelésre. A fizetett energiaadó összege , amely a bázis időszakhoz viszonyítva tal (4,66 %) csökkent. A változás meghatározó tényezője, hogy az üzleti fogyasztói körnek értékesített villamos energia mennyisége csökkent az előző üzleti évhez képest. A beszámolási időszakban a szabad piac mozgásait követően a rendszerhasználati díj árbevétele tal (74,35 %) emelkedett. A rendszerhasználó (feljogosított) fogyasztók felhasználása az előző év azonos időszakához képest 16,40 %-kal növekedett. Ugyanakkor a kapott átviteli díj 18,76 %-kal, a rendszerirányítási és rendszerszintű szolgáltatási díj 133,31 %-kal, az elosztói díj 19,71 %-kal volt magasabb a bázis időszaki értéknél. A változást a hatóságilag szabályozott díjtételek növekedése okozta. Az energiaértékesítéshez nem kapcsolódó egyéb árbevétel tal (12,71 %) csökkent, míg az értékcsökkenéssel arányosan elszámolt hálózatfejlesztési hozzájárulás tal (12,25 %) növekedett évhez viszonyítva

41 7.2. Aktivált saját teljesítmények Aktivált saját teljesítmények értéke Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Összesen Az aktivált saját teljesítmények értéke , mely (18,44 %) csökkenést mutat. A változás elsődleges oka, hogy a beszámolás időszakában az alállomások és távvezetékek rekonstrukciójához kevesebb saját anyagfelhasználás történt, mint üzleti évben. További csökkenést eredményezett a saját rezsis beruházásokra fordított munkaórák és azok járulékainak csökkenése a megnövekedett idegen vállalkozói munkák következtében Egyéb üzemi bevételek Egyéb üzemi bevételek Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése Belföldi követelések értékvesztése és visszaírása Behajthatatlan követelésekre befizetett összeg Eladott áruk árbevétele Bérbeadásból származó bevétel Működésből származó árfolyamnyereség Bevétel költségáthárításból, továbbszámlázásból Káreseményekkel kapcsolatos bevételek Értékesíthető pénzügyi eszközök után kapott osztalék Egyéb üzemi bevételek Összesen Az egyéb üzemi bevételek az előző üzleti évhez viszonyítva tal (1,98 %) csökkentek. A változás meghatározó tényezői a belföldi követelések értékvesztésének és visszaírásának os csökkenése és az eladott áruk árbevételének os növekedése. A belföldi követelések visszaírt értékvesztésének csökkenését elsősorban az okozta, hogy évben a Társaság egyik jelentős nagyfogyasztójával (ÓAM Kft.) szerződést kötött követelésének kiegyenlítésére, és a korábbi időszakokban megképzett értékvesztés 2005-ben került feloldásra. A beszámolás időszakában a belföldi követelésekre elszámolt értékvesztés összege meghaladta a visszaírás összegét ( ), ezért az egyéb üzemi ráfordítások között került kimutatásra

42 Az eladott áruk beszerzési értékének árbevétele az egyéb üzemi bevételek állományának 81,95 %-át teszi ki. E tevékenység a Társaság kulcsanyagainak beruházási szállítók felé történő értékesítését foglalja magában. Az értékesíthető pénzügyi eszközök között kimutatott, Mátrai Erőmű Zrt.-ben lévő részesedés után kapott osztalék 370 -tal növekedett a bázis időszakhoz képest Értékcsökkenési leírás Értékcsökkenési leírás Immateriális javak Tárgyi eszközök Összesen Az értékcsökkenési leírás tal emelkedett. Az utóbbi évek jelentős beruházásai következtében az aktív eszközállomány értéke folyamatosan növekedett, ami az értékcsökkenési leírás emelkedéséhez vezetett Anyagjellegű ráfordítások Anyagjellegű ráfordítás Anyagköltség Eladott áruk beszerzési értéke Ebből: villamos energia beszerzés Hálózathasználati díjak, átviteli díjak Egyéb igénybe vett szolgáltatások Összesen A Csoport tárgyévi anyagjellegű ráfordítása , amely tal (17,89 %) magasabb az előző időszaknál. A változást elsősorban a fizetett rendszerhasználati díjak os emelkedése okozta. A Társaság a MAVIR Zrt., mint átviteli engedélyes és rendszerirányító részére átviteli, rendszerirányítási és rendszerszintű szolgáltatási díjat fizet. A díjfizetés alapját képező villamosenergia-forgalom volumene 6,65 %-kal volt magasabb az előző időszaknál, ugyanakkor a fizetett átviteli díj 56,96 %-kal, a rendszerirányítási és rendszerszintű szolgáltatás díja 115,6 %-kal haladta meg a évi díjat. A növekedést az év folyamán több alkalommal végrehajtott jelentős hatósági áremelés okozta. Az átviteli díj növekedését ellensúlyozta, hogy az év folyamán hatósági rendelettel létrehozott kiegyenlítő alapból a Társaság visszatérítésben részesült. Az elosztói díj a társ-áramszolgáltatóknak fizetendő díjból, illetve a rendszerhasználóknak az eszközhasználati szerződések szerint fizetett díjakból áll. Az előző évhez viszonyított 14,59 %-os volumennövekedés ellenére a fizetett elosztói díj tal (18,81 %) csökkent, mivel évben a fizetendő eszközhasználati díj alacsonyabb volt

43 A mérlegkör felelős (MVM Zrt.) részére fizetendő kiegyenlítő energia díj összegét pontosabb menetrendek készítésével tal (12,66 %) tudta a Társaság csökkenteni. A változás további tényezői: Az eladott áruk beszerzési értéke a bázis időszakhoz viszonyítva tal növekedett. Az eladott áruk beszerzési értékének 93,15 %-át a villamos energia beszerzési értéke (saját fogyasztás nélkül), 6,85 %-át pedig az anyageladás kivezetett könyv szerinti értéke teszi ki. A évben beszerzett villamos energia értéke (saját fogyasztás nélkül) , amely az előző évhez viszonyítva tal (0,85 %) növekedett. A Csoport által az eladott áruk beszerzési értékében elszámolt hálózati veszteség értéke 482 Gwh volt. A beszámolás évében már minden nem lakossági fogyasztónak lehetősége volt a szabadpiacon villamos energiát vásárolni, ennek következtében további közüzemi fogyasztók váltak feljogosított fogyasztókká. A kulcsanyag-értékesítéshez kapcsolódó eladott áruk beszerzési értéke tal emelkedett a bázis évhez viszonyítva. Az anyagköltség tal (8,38 %) csökkent évhez viszonyítva. A változás elsődleges oka, hogy évben az alállomások rekonstrukciójához kevesebb saját anyagfelhasználás került elszámolásra, mint a bázis időszakban. Az egyéb igénybevett szolgáltatások tal (10,90 %)növekedtek az előző üzleti évhez képest. Jelentős mértékben meghatározta a költségek alakulását, hogy a karbantartási költségek tal (9,95 %) emelkedtek (szoftverek , hálózatok , transzformátor ) Személyi jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Bérek és fizetések TB járulékok és egyéb személyi jellegű ráfordítások Összesen A személyi jellegű ráfordítások évben összesen tal (5,64 %) növekedtek. A bérek és fizetések tal (5,12 %) növekedtek, amely a évi bérfejlesztés és az 1,57 %-os átlaglétszám csökkenés együttes hatásával magyarázható. A személyi jellegű ráfordításokra képzett és felhasznált céltartalék (előnyugdíj, végkielégítés, ki nem vett szabadság, megállapodásos bér) nettó összegének változása a bázis időszakhoz viszonyítva tal csökkentette a személyi jellegű ráfordítások értékét

44 Átlagosan foglalkoztatott Időszak / Állománycsoport munkavállalók statisztikai létszáma (fő) Fizikai Szellemi 597 Összesen Fizikai Szellemi 568 Összesen Egyéb üzemi ráfordítások Egyéb üzemi ráfordítások Káreseményekkel kapcsolatos ráfordítások Tárgyi eszközök értékvesztése Behajthatatlan követelések leírt összege, elengedett követelések Bérleti díjak, haszonbérlet és lízing Működésből származó árfolyamveszteség Céltartalékképzésből és feloldásból származó eredmény Adók, illetékek, hozzájárulások Egyéb üzemi ráfordítások Ebből környezetvédelmi költségek Összesen Az egyéb üzemi ráfordítások az előző évhez képest tal (12,72 %) csökkentek. A káreseményekkel kapcsolatos ráfordítások os csökkenése az elszámolások változásával indokolható. A Társaság eszközeiben bekövetkezett káresemények helyreállítási, illetve kármentesítési költségei évben anyagjellegű ráfordításként jelennek meg. A beszámolás időszakában elszámolt behajthatatlan követelések hitelezési vesztesége és az elengedett követelések együttes összege , amely tal alacsonyabb az előző időszaki értéknél. A céltartalék képzés és feloldás nettó összegének változása tal csökkentette az egyéb üzemi ráfordítások értékét. A változás meghatározó tényezője, hogy az előző üzleti évben környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségekre képzett ( ) céltartalék a tárgy évben felhasználásra ( ), illetve a fel nem használt összeg feloldásra (3 270 ) került. A passzív perekre képzett céltartalék összege tal csökkent a bázis időszakhoz képest

45 7.8. Részesedési eredmény Részesedési eredmény Konszolidációba bevont vállalkozástól kapott (járó) osztalék Tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállítás Equity-konszolidáció hatás Összesen A részesedési eredmény tárgy időszaki összege , amely az előző üzleti évhez viszonyítva tal (3,40 %) növekedett. A konszolidációba bevont vállalkozásoktól (BC-Erőmű Kft., TVK-Erőmű Kft.) kapott osztalék tal haladta meg a bázis időszaki értéket. A változás meghatározó tényezői, hogy a üzleti évben fizetett először osztalékot a TVK- Erőmű Kft. ( ), valamint a BC-Erőmű Kft tal több osztalékot fizetett, mint évben. A beszámolás időszakában a BC-Erőmű Kft.-nél tőkekivonás útján megvalósult jegyzett tőke leszállítás történt, amely tal csökkentette a részesedési eredmény tárgyévi összegét. Az equity módszer szerint átértékelt részesedések negatív eredményhatása Pénzügyi műveletek eredménye Megnevezés Pénzintézetektől kapott kamatok Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei Pénzintézeteknek fizetett kamatok Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye A pénzügyi műveletek eredménye a bázis időszakhoz képest tal (7,92 %) javult. A pénzügyi bevételek os (36,96 %) csökkenésével párhuzamosan a pénzügyi ráfordítások is tal (13,71 %) alacsonyabbak a bázis időszakhoz képest. A pénzügyi bevételek változását elsősorban az egyéb kapott (járó) kamatok bevételeinek os (33,18 %) csökkenése okozta. A pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkenését, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások os (19,41 %) csökkenése határozza meg. A változás a mérséklődő kamatlábak alakulásával magyarázható

46 7.10. Adófizetési kötelezettség Nyereségadók Társasági adó Látens adó Összesen Iparűzési adó Összesen Az IFRS változása miatt évtől az iparűzési adó a nyereségadók között kerül kimutatásra. Nyereségadók Adózás előtti eredmény Hazai átlagkuccsal számított adó Adókulcs növekedésének hatása Nem adózó bevételek Le nem vonható költségek Adófizetési kötelezettség Tényleges adókulcs 20,5% 22,5% Részvény információk Megnevezés A vállalat részvényesei számára felosztható nyereség () Kibocsátott törzsrészvények számának súlyozott átlaga (kivéve a visszavásárolt saját részvények) Egy részvényre jutó nyereség (Ft/részvény) Az egy részvényre jutó nyereség a tárgyidőszaki nyereség és a törzsrészvények hányadosa alapján évben forint. A higított egy részvényre jutó nyereség megegyezik a törzsrészvényekkel számított értékkel, mert nem rendelkezik részvényopcióval. A Csoport visszavásárolt saját részvénnyel nem rendelkezik

47 7.12. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók Megnevezés ÉMÁSZ DSO Kft Áru- és szolgáltatás értékesítés leányvállalat felé Sinergy Kft Kazinc-Therm Kft Tisza-Therm Kft Ózdi Erőmű Kft Áru- és szolgáltatás értékesítés közös vezetésű vállalkozás felé Mátrai Erőmű Zrt ELMŰ Nyrt SAG Kft Áru- és szolgáltatás értékesítés anyavállalat más leányvállalata felé Hochtief Hungária Facility Management Kft TIGÁZ Zrt Áru- és szolgáltatás értékesítés társult vállalkozás felé Áru- és szolgáltatás értékesítés kapcsolt felek felé összesen Megnevezés ÉMÁSZ DSO Kft Pénzügyi és egyéb műveletek bevételei leányvállalattal szemben 35 - TVK-Erőmű Kft Pénzügyi és egyéb műveletek bevételei közös vezetésű vállalattal szemben ELMŰ Nyrt Mátrai Erőmű Zrt Pénzügyi és egyéb műveletek bevételei anyavállalat más leányvállalatával szemben BC-Erőmű Kft Pénzügyi és egyéb műveletek bevételei társult vállalkozással szemben Pénzügyi és egyéb műveletek bevételei kapcsolt felektől összesen

48 Megnevezés Magyar Áramszolgáltató Kft Sinergy Kft Kazinc-Therm Kft Tisza-Therm Kft Ózdi Erőmű Kft Áru- és szolgáltatás beszerzés közös vezetésű vállalkozástól Mátrai Erőmű Zrt ELMŰ Nyrt SAG Kft RWE Energy Hungária Kft RWE EnBW Magyarország Energiaszolgáltató Kft RWE Systems Computing GmbH RWE Systems AG Áru- és szolgáltatás beszerzés anyavállalat más leányvállalatától Hochtief Hungária Facility Management Kft TIGÁZ Zrt Áru- és szolgáltatás beszerzés társult vállalkozástól Áru- és szolgáltatás beszerzés kapcsolt felektől összesen Megnevezés ELMŰ Nyrt Pénzügyi és egyéb műveletek ráfordításai anyavállalat más leányvállalatával szemben Pénzügyi és egyéb műveletek ráfordításai kapcsolt felektől összesen Megnevezés ELMŰ Nyrt SAG Kft Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése anyavállalat más leányvállalatától Hochtief Hungária Facility Management Kft Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése anyavállalat társult vállalkozástól Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése kapcsolt vállalkozástól összesen

49 Megnevezés ÉMÁSZ DSO Kft Követelés leányvállalattal szemben Sinergy Kft Követelés közös vezetésű vállalkozással szemben Mátrai Erőmű Zrt ELMŰ Nyrt SAG Kft Követelés anyavállalat más leányvállalatával szemben Hochtief Hungária Facility Management Kft PANTEL Kft BC-Erőmű Kft Követelés társult vállalkozással szemben Kapcsolt felekkel szembeni követelések összesen Megnevezés ELMŰ Nyrt SAG Kft RWE-EnBW Magyarország Kft RWE Systems Computing GmbH RWE Systems AG 33 - Kötelezettség anyavállalat más leányvállalatával szemben Hochtief Hungária Facility Management Kft TIGÁZ Zrt Kötelezettség társult vállalkozással szemben Kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek összesen Követelés és kötelezettség egyenlege A fenti táblázatokban kapcsolt vállalkozásként kimutatott felek köre nem azonos a konszolidációba bevont vállalkozások körével. A konszolidációba nem bevont befektetéseknek nincsen aktív piacon jegyzett piaci áruk. Megnevezés évi járandóság összesen évi járandóság összesen Igazgatóság Felügyelő Bizottság Összesen évben az Igazgatóság járandóságának összege volt, mely a beszámolás évére 107,26 %-kal növekedett

50 8. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK 8.1. Környezetvédelem évben a pályázatok útján kiválasztott cégek végezték az alállomásokban a transzformátorok vasbeton medencéinek szigetelését, kőágyazat cseréjét, olajleválasztó és víztisztító berendezések létesítését az alábbi alállomásokon: encsi alállomás, nagykátai alállomás, nógrádkövesdi alállomás, tiszaújvárosi alállomásban további alapok bekötése. Bevezetésre került a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (UMS), amely a belső szabályozási rendszernek megfelelően működik. Oszloptranszformátorok rongálásából származó szénhidrogén kármentesítés az alábbi helyeken történt: Mezőkövesd-Dollárhegy, Mezőkövesd-Lovastanya, Jászberény, Hatvan M3 autópálya lehajtónál lévő transzformátor, Mezőcsát, Tiszabábolna, Mezőkövesd külterület, Eger transzformátor javító üzem, Kápolna öntöző telep, Eger külső terület, Jászberény külterület, Jászfelsőszentgyörgy, Kerecsend, Nagytálya, Hort, Szentlőrinckáta. A veszélyes hulladékok szállítását és ártalmatlanítását az AVE Tatabánya Zrt. végzi. Az ÉMÁSZ Nyrt. a beszámolás évében környezetvédelmi bírságot nem fizetett. A nagyobb mennyiségben keletkezett veszélyes hulladékokat az alábbi táblázat mutatja: Veszélyes hulladék megnevezése 2006 (kg/év) 2005 (kg/év) Index (%) Kondenzátor ,07 Akkumulátor ,03 Izzók ,20 Kátrányos faoszlop ,64 Gumiabroncs ,72 Olajos iszap, föld, kő ,08 Transzformátor és fáradt olaj ,

51 8.2. Mérlegfordulónap utáni események Tevékenységek szétválasztása Az Uniós direktívák, valamint a Villamos Energia Törvény előírásai szerint július 1-jétől az áramszolgáltató társaságoknak az elosztóhálózati tevékenységet az értékesítési tevékenységtől jogilag szét kell választaniuk. Az elosztói tevékenység állam által szabályozott monopólium marad. Az áramszolgáltatók a évi részleges piacnyitást követően a szabadpiacon jelenlévő energiakereskedő cégeiken keresztül is folytathatják tevékenységüket. A Csoport villamos energia kereskedelmi engedélyes vállalata a MÁSZ Kft. A fent említett időponttól kezdődően, az elosztóhálózati és az értékesítési tevékenységek a jövőben elkülönült gazdasági társaságokban végezhetők. Az ebből eredő tevékenyég-átruházásokkal a Társaság a villamos energiáról szóló évi CX. törvénynek a évi LXXIX. törvény 52. -a által módosított ában foglalt kötelezettségének tesz eleget. Ezen kötelezettség, valamint a költséghatékonyság szem előtt tartása mellett új vállalati struktúra kialakítása vált szükségessé, melynek következtében három leányvállalat megalapítására került sor. A hatályos jogszabályi előírások alapján a Társaság két funkcióval továbbra is folytatja tevékenységét. Egyrészt közüzemi szolgáltató marad, másrészt mint anyavállalat, tulajdonosa az újonnan alapított cégeknek. Az ÉMÁSZ Nyrt. rendkívüli közgyűlése határozatot hozott, mely szerint a Társaság adósemlegesen átruházza: az elosztó hálózati tevékenységét az ÉMÁSZ DSO Elosztóhálózati Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságra, az elosztóhálózati tevékenységhez szükséges eszközökkel együtt, hálózati szolgáltató tevékenységét az ELMŰ Nyrt.-vel közösen alapított ELMŰ- ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató és Szerelő Korlátolt Felelősségű Társaságra, és az ügyfélszolgálati tevékenységét szintén az ELMŰ Nyrt.-vel közösen alapított ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Korlátolt Felelősségű Társaságra. A fentieknek megfelelően január 1-jével a Társaság elosztóhálózati tevékenységét átruházta egy 100 %-os tulajdonú leányvállalatára (ÉMÁSZ DSO Elosztóhálózati Szolgáltató Kft.), melybe kedvezményezett eszközátruházással kerültek be a villamos energia elosztáshoz szükséges eszközök. Ez a tevékenység-átruházás a Magyar Energia Hivatal (MEH) engedélyezési eljárásához kötődött, azaz a rendkívüli közgyűlés megfelelő határozathozatalát követően a MEH-hez a szükséges engedély és jóváhagyási kérelmek benyújtásra kerültek, a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyeket a hálózat új tulajdonosa megkapta. A jogi szétválasztás január 1-i hatállyal került végrehajtásra Változások az alkalmazotti tarifa szabályozásában A kormány a villamosenergia-ipari vállalatok saját döntési jogkörébe helyezte a dolgozók áramtarifa-kedvezményének nyújtását. A GKM ugyanis olyan megoldást támogat, amelyet az érintett vállalatok finanszíroznak. Ennek a döntésnek nincs hatása a 2006-os évre

52 A Csoportnál még nem hoztak döntést az alkalmazotti tarifa további alkalmazásának kezeléséről, ezért ennek számszerűsítése és számviteli hatása még nem határozható meg Függő követelések és kötelezettségek A Csoportnak nem keletkezett a kapcsolt vállalkozásaiban lévő részesedéseivel szemben sem függő kötelezettsége, sem olyan tőkekötelezettsége, amely más vállalkozással közösen áll fenn. Pertípus Passzív perek Összesen A passzív perek közé a Társaság ellen indított pereket és kárigényeket soroljuk. Passzív perek tárgya: ingatlanok tulajdonjoga, munkaügyi és egyéb perek. Villamosenergia-vevők által nyújtott biztosítékok A villamosenergia-vevők az áramfogyasztással összefüggő tartozásuk kiegyenlítésére az alábbi módon és összegben nyújtottak biztosítékokat: - a tulajdonukat képező ingatlanra a földhivatalnál jelzálogjog bejegyzésével értékben, - kezességvállalás értékben, összegű óvadék elkülönített bankszámlára történő befizetetésével. A CIB Bank Zrt. által kiadott bankgarancia áll rendelkezésre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium javára Miskolc város közvilágításának korszerűsítésével kapcsolatban elnyert pályázatokra értékben, ötéves futamidővel. Az Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt. által kiadott március 10-ig érvényes összegű bankgaranciát vett igénybe a Társaság, melynek kedvezményezettje a Magyar Energia Hivatal. A bankgarancia a Társaság működési engedélyének kiadásával kapcsolatos pénzügyi biztosíték Hatósági ellenőrzések Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Borsod megyei Igazgatósága a beszámoló évében három alkalommal tartott ellenőrzést. Az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés során, mely 2005 évre és 2006 első félévére vonatkozott, nem tárt fel hiányosságokat az adóhatóság. ÁFA kiutalás előtti ellenőrzést két alkalommal végzett az adóhatóság, az ellenőrzések során mulasztást nem tárt fel, megállapítást nem tett. A Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága én küldte meg a 2005 évben lefolytatott ellenőrzéséről a határozatát, melyben nem állapított meg hiányosságokat

53 A Borsod megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság célvizsgálatot tartott négy alkalommal, négy munkavállaló nyugdíjazási béradatait vizsgálta, két esetben adatmódosítás történt. A Borsod megyei Egészségbiztosítási Pénztár három alkalommal tartott célellenőrzést, kifogásolni valót nem talált. A Borsod megyei Államkincstár átfogó ellenőrzést tartott augusztus hónapban, eltérést nem talált. Az adóhatóság a vonatkozó adóévet követő 5 éven belül bármikor vizsgálhatja a könyveket és nyilvántartásokat és pótlólagos adót vagy bírságot állapíthat meg. A Társaság vezetőségének nincs tudomása olyan körülményről, amelyből a Társaságnak ilyen címen jelentős kötelezettsége származhat. 9. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A Csoport tevékenységei különböző pénzügyi kockázatokat vetnek fel. Legjelentősebb a piaci kockázat, (ezen belül árfolyam-különbözeti kockázat, árkockázat és mennyiségi kockázat). Megjelenik továbbá a hitelezési kockázat és egy kisebb fajta likviditási és kamatláb kockázat. A Kockázatkezelési Bizottság hatásköre jelenleg a piaci és a hitelezési kockázat kezelésére korlátozódik. A Csoport átfogó kockázatkezelési politikája a pénzügyi teljesítményt befolyásoló potenciális negatív hatások minimalizálására irányul. A Csoport időről időre származékos pénzügyi instrumentumokat használ, hogy fedezze a keletkező jelentősebb kockázatokat. A kockázatkezelési feladatokat egy független Bizottság látja el összhangban az Igazgatóság politikájával és közvetlenül jelent a Vezetőségnek. Az Igazgatóság szabályzatokat ír elő az átfogó kockázatkezelésre vonatkozóan, továbbá írásban rögzíti az egyes területekre, például a hitelezési és piaci kockázatra vonatkozóan, a vállalati irányelveket. a) Piaci kockázat Árfolyamkülönbözeti kockázat A Csoport nemzetközi piacon is tevékenységet folytat, ezért ki van téve a deviza (euró) átváltásából eredő árfolyamkülönbözeti kockázatnak. A Kockázatkezelési Bizottság felelős az eurós nettó pozíciók rendszeres ellenőrzéséért, jelentési kötelezettsége van a Vezetés és az Igazgatóság felé és szükség esetén megfelelő fedezeti stratégiákat ajánl. Az Igazgatóság kockázatkezelési politikája az euró esetében az elkövetkező 12 hónap során várható tranzakciók 100 %-ára vonatkozóan írja elő fedezeti ügylet megkötésének szükségességét, mely előírás a Magyar Áramszolgáltató Kft. ügyleteire vonatkozik. Árkockázat A Csoport jelentős árkockázatnak van kitéve. A kockázat akkor keletkezik, ha eltérés van a szerződésben vásárolt és eladott villamos energia mennyiségében egy adott időszakban

54 A Csoport által alkalmazott kockázatkezelési politika egy nullás nyitott pozíció biztosítása az energia tekintetében, vagyis az árkockázat kizárása. Ezt úgy lehet elérni, hogy csak annyi villamos energiát vásárol a Csoport, amit azonnal el tud adni az előzőleg beazonosított záró vevőállomány részére, vagy csak annyi villamos energiát ad el, amennyire meglévő forrás van. Mennyiségi kockázat Mennyiségi kockázat akkor keletkezik, ha a fogyasztók tervezett és tényleges fogyasztása eltér egymástól. A kockázat elkerülése érdekében olyan szerződéseket köt a Csoport a vevőkkel, mely biztosítja egy bizonyos tűréshatáron belül, hogy a leszerződött mennyiséget meg is fogja fizetni a vevő, akár elhasználta, akár nem. Ezen a tűréshatáron túl a Társaság büntetéseket alkalmaz, ami kompenzálja a szerződésben szereplő energiaártól eltérő piaci árakból adódó károkat. b) Hitelezési kockázat A Csoport jelentős mértékű hitelezési kockázatnak van kitéve. Irányelvek biztosítják, hogy lehetőleg csak olyan felekkel lépjen üzleti kapcsolatba (vásárlás és értékesítés), akiknek megfelelő hitelminősítése van. Bevezetésre kerültek olyan előírások, melyek korlátozzák annak a hitelnek az összegét, amely a Vezetőség Hitelkockázati Bizottsági ülésén meghozott jóváhagyása nélkül adható bármely partnernek. Ezt a határt a üzleti partner mérete és hitelbesorolása együttesen határozza meg. Ha ezt a limitet túllépik, az üzlet csak bankgarancia vagy más - megfelelő biztosítékot nyújtó - fedezet mellett valósulhat meg. A Csoportnak nincs olyan vevője, akinek egyenlege az összes vevőkövetelés 10%-át meghaladja. c) Likviditási kockázat Az óvatos likviditási kockázati menedzsment keretei között megfelelő készpénz és hitellehetőségek által garantált finanszírozással kell rendelkezni, és képesnek kell lenni a piaci pozíciók lezárására. A Csoport számlavezető bankjaival rendszeres a kapcsolattartás, a szerződésekben meghatározott pénznemekre vonatkozó, megfelelő hitel-lehetőség folyamatos biztosítása érdekében. d) Kamatlábkockázat A külső kölcsönök (és így a kamatlábkockázat) szintje minimális, mert a Csoport elsősorban tőkefinanszírozású. A Kockázatkezelési Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a külső kölcsönök szintjét, és jelenti a Vezetőség felé a kamatlábkockázat miatti fedezet szükségességét

55 10. TŐZSDEI ÉVES JELENTÉSHEZ MELLÉKELT ADATLAPOK A TULAJDONOSI KÖRHÖZ KAPCSOLÓDÓ ADATLAPOK RS1. Tulajdonosi struktúra és szavazati arány mértéke Tulajdonosi kör megnevezése Teljes alaptőke Tárgyév elején Időszak végén % Db % Db Belföldi intézményi/társaság 6,78% ,67% Külföldi intézményi/társaság 81,10% ,53% Belföldi magánszemély 9,13% ,57% Külföldi magánszemély 0,13% ,13% Munkavállalók, vezető tisztségviselők Saját tulajdon Államháztartás részét képező tulajdonos 2 2,78% ,63% Nemzetközi Fejlesztési Intézmények Egyéb (nem regisztrált, nem nevesített, nem forgalomképes) 0,09% ,46% ÖSSZESEN 100% % RS2. A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása a tárgyévben Január 1. Március 31. Június 30. Szeptember 30. December 31. nincs nincs nincs nincs nincs RS3. Az 5%-nál nagyobb tulajdonosok felsorolása, bemutatása (az időszak végén) Név RWE Energy Beteiligungsgesellschaft mbh EnBW Energie Baden- Württemberg AG. Nemzetiség Tevék. Mennyiség (db) Részesedés (%) Szavazati arány (%) Megjegyzés K T ,26% 54,26% szakmai K T ,83% 26,83% szakmai Belföldi (B), Külföldi (K), Letétkezelő (L), Államháztartás (Á), Nemzetközi Fejlesztési Intézet (F), Intézményi (I), Társaság (T), Magán (M), Munkavállaló, vezető tisztségviselő (D)

56 RS4. A Társaság értékpapír struktúrája A Társaság jegyzett tőkéje Az értékpapír fajtája db törzsrészvény + 1 db szavazatelsőbbségi részvény Az értékpapír típusa 2 névre szóló Előállítás módja 3 dematerializált Névértéke Tőzsdei értékpapír (igen/nem) igen A bevezetés éve (tőzsdei értékpapír esetén) Sorozat és sorszáma A,B Az értékpapírhoz kapcsolódó jogok felsorolása Ellenőrző sor (az értékpapír-sorozatok össznévértékének összege) Gt. szerint Törzsrészvény, szavazatelsőbbségi részvény, osztalékelsőbbségi részvény, kötvény stb., 2 Névre szóló, bemutatóra szóló, 3 Fizikai, immobilizált, dematerializált A TÁRSASÁG SZERVEZETÉHEZ, MŰKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATLAPOK TSZ1. Általános cégadatok A hatályos alapszabály kelte Utolsó cégbírósági bejegyzés helye Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Utolsó cégbírósági bejegyzés ideje /179. Utolsó cégbírósági bejegyzés száma A Társaság alaptőkéje a tárgyév zárásakor A Társaság működésének időtartama Határozatlan A Társaság üzleti éve A Társaság auditorának neve PricewaterhouseCoopers Kft./Puskás István A Társaság auditorának címe 1077 Bp. Wesselényi u.17. A Társaság közleményeinek közzétételi helye Magyar Tőkepiac, Népszabadság A Társaság tevékenységi köre (TEÁOR számok 4010 villamos energia alapján) 1 termelés és elosztás TSZ2. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának alakulása (fő) Bázis időszak vége Tárgyév eleje Tárgyidőszak vége

57 TSZ3. Vezető állású tisztségviselők, stratégiai alkalmazottak Jelleg 1 Név Beosztás Megbízás kezdete Megbízás vége IT Emmerich Endresz elnök Saját részvény tulajdon (db) IT Dr. Marie-Theres Thiell tag IT Dr. Konrad Mußenbrock tag IT Dr. Kövesdi Zoltán Endre tag FB Dr. Andreas Radmacher elnök FB Hermann Lüschen tag FB Takács János tag FB Nyers Sándor tag FB Gembiczki Tibor tag FB Markus Quack tag Stratégiai pozícióban lévő alkalmazott (SP), Igazgatósági tag (IT), FB tag (FB)

58 10.3. PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ADATLAPOK PK1. Általános információk a pénzügyi adatokra vonatkozóan Auditált Konszolidált Igen x x Nem Számviteli Magyar x IAS x Egyéb elvek Az egyedi beszámolók a Magyar Számviteli Tőrvény szerint, a konszolidált beszámolók IAS szerint készültek PK2. Konszolidációs körbe tartozó társaságok Teljes (L); Közös vezetésű (K); Társult (T) Név Törzs / Alaptőke Tulajdoni hányad (%) Szavazati arány Besorolás 1 Sinergy Kft ,5 MFt K BC-Erőmű Kft ,9 MFt T TVK-Erőmű Kft MFt K Magyar Áramszolgáltató Kft. 100 MFt K PK6. Mérlegen kívüli jelentősebb tételek Megnevezés Bankgarancia Miskolc város közvilágításának korszerűsítésével kapcsolatban elnyert pályázatokra Bankgarancia működési engedéllyel kapcsolatban Magyar Energia Hivatal Érték 71,7 MFt 500 MFT 1 Azon pénzügyi kötelezettségek, amelyek a pénzügyi értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de amelyek a mérlegben nem jelennek meg (pl. kezességvállalás, garanciavállalás, záloggal kapcsolatos kötelezettség, stb.)

59 10.4. SORON KÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁS ADATLAP ST1. A tárgyidőszakban megjelent tájékoztatások (Összefoglaló jelentés) Dátum Megjelenés helye Tárgy, rövid tartalom Népszabadság Magyar Tőkepiac BÉT honlapja Tulajdonosi névváltozás bejelentés Népszabadság Magyar Tőkepiac BÉT honlapja Népszabadság Magyar Tőkepiac BÉT honlapja éves Gyorsjelentés közzététel Közgyűlési közlemény közzététele BÉT honlapja Közgyűlés határozati javaslatok (részleges) BÉT honlapja Közgyűlés határozati javaslatok (részleges) Magyar Tőkepiac Népszabadság BÉT honlapja ÉMÁSZ Rt közzétételi tájékoztató az éves beszámoló közzététel helyéről és idejéről BÉT honlapja Közgyűlés határozati javaslatok Népszabadság Magyar Tőkepiac BÉT honlapja Népszabadság Magyar Tőkepiac BÉT honlapja Népszabadság Magyar Tőkepiac BÉT honlapja Éves Rendes Közgyűlésnek határozatai Közlemény a évi osztalékfizetés rendjéről Éves Jelentés BÉT honlapja Felelős Vállalatirányítási Nyilatkozat BÉT honlapja Közgyűlési jegyzőkönyv BÉT honlapja Éves Jelentés 2005 (Könyvvizsgálói jelentéssel és Felelősségvállalási nyilatkozattal kiegészítve)) BÉT honlapja Összefoglaló Jelentés Népszabadság Magyar Tőkepiac BÉT honlapja Alapszabály módosításáról szóló közlemény

60 Népszabadság Magyar Tőkepiac BÉT honlapja BÉT honlapja Népszabadság Magyar Tőkepiac BÉT honlapja Népszabadság Magyar Tőkepiac BÉT honlapja Népszabadság Magyar Tőkepiac BÉT honlapja Népszabadság Magyar Tőkepiac BÉT honlapja Tájékoztatás GKM rendelet módosításáról A BÉT vezérigazgatójának határozata a Terméklista módosításáról az ÉMÁSZ Nyrt. névváltozás miatt Féléves Gyorsjelentés 2006 Rendkívüli Közgyűlés hirdetmény Rendkívüli Közgyűlés határozati javaslata Rendkívüli Közgyűlés határozata ST4. Osztalékfizetés bejelentése Értékpapír neve, típusa ÉMÁSZ Nyrt, B Értékpapír névértéke Ft Osztalék mértéke 5,5 % Osztalék értéke (HUF) 550 Ft Osztalékfizetésről szóló döntés kelte április 28. Osztalékfizetés kezdő napja május 16. Osztalékfizetés zárónapja május 16. Fordulónap, E május 09. Utolsó kereskedési nap (még osztalékkal) E május 04. Osztalékfizetés helye KELER Rt Osztalékfizetés lebonyolítója KELER Rt. Közlemény megjelenésének helye Népszabadság, Tőkepiac

61 ST5. Közgyűlési határozatok összefoglalása Száma Tárgy, rövid tartalom 1/2006. (IV.28.) A Közgyűlés elfogadja az Igazgatóság beszámolóját a Társaság évi gazdasági tevékenységéről. 2/2006. (IV.28.) A Közgyűlés elfogadja a Felügyelő Bizottság üzleti évről szóló beszámolóját. 3/2006. (IV.28.) A Közgyűlés elfogadja a könyvvizsgáló üzleti évről szóló jelentését. 4/2006. (IV.28.) A Közgyűlés elfogadja a Társaság évi éves beszámoló mérlegét mérlegfőösszeggel, valamint az eredménykimutatást adózás utáni eredménnyel. 5/2006. (IV.28.) A Közgyűlés jóváhagyja az előterjesztés szerinti alapszabály módosítást. 6/2006. (IV.28.) 7/2006. (IV.28.) A Közgyűlés Dr. Konrad Mussenbrock urat május 1-i hatállyal három évre a társa-ság Igazgatóságának tagjává megválasztja. A Közgyűlés Hermann Lüschen urat január 1-jei hatállyal három évre a társaság Felügyelő Bizottságának tagjává megválasztja. 8/2006. (IV.28.) A Közgyűlés Nyers Sándor urat április 29-i hatállyal három évre a társaság Felügyelő Bizottságának tagjává megválasztja. 9/2006. (IV.28.) A Közgyűlés a Felügyelő Bizottság és az Igazgatóság tagjainak javadalmazását elfogadja

62 10.5. PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ KAPCS. ADATLAPOK (Egyedi beszámolók) PK3. Mérleg Eszközök A tétel megnevezése Előző év Adatok ezer Ft-ban Előző év Tárgyév módosítása A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kisérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

63 A tétel megnevezése Előző év Adatok ezer Ft-ban Előző év Tárgyév módosítása B. FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó-és egyéb állatok 4. Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek II. Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések 5. Egyéb követelések Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete IV. Pénzeszközök Pénztár, csekkek Bankbetét C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

64 Források A tétel megnevezése Előző év Adatok ezer Ft-ban Előző év Tárgyév módosítása D. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken II. Jegyzett de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Mérleg szerinti eredmény E. CÉLTARTALÉKOK Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék

65 A tétel megnevezése Előző év Adatok ezer Ft-ban Előző év Tárgyév módosítása F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kölcsönök Ebből: az átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek értékelési különbözete 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

66 PK4. A Eredménykimutatás A tétel megnevezése Előző év Adatok ezer Ft-ban Előző év Tárgyév módosítása 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04) III. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások ( ) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások ( ) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I±II+III-IV-V-VI-VII)

67 A tétel megnevezése Előző év Adatok ezer Ft-ban Előző év Tárgyév módosítása 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet VIII. Pénzügyi műveletek bevételei ( ) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+21) B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII - IX) C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A±B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X-XI) E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C±D) XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY (±E-XII) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+22-23)

68 PK4. B Eredménykimutatás A tétel megnevezése Előző év Adatok ezer Ft-ban Előző év Tárgyév módosítása 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Értékesítés közvetlen költségei ( ) III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) Értékesítési, forgalmazási költségek Igazgatási költségek Egyéb általános költségek IV. Értékesítés közvetett költségei ( ) V. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés VI. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (±III-IV+V-VI)

69 A tétel megnevezése Előző év Adatok ezer Ft-ban Előző év Tárgyév módosítása 09. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 11. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 12. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet VII. Pénzügyi műveletek bevételei ( ) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 15. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 17. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet VIII. Pénzügyi műveletek ráfordításai (14+15±16+17) B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VII VIII) C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A±B) IX. Rendkívüli bevételek X. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (IX-X) E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C±D) XI. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY (±E-XI) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 19. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+18-19)

70 PK5. Cash-flow kimutatás Adatok ezer Ft-ban Változás Megnevezés (%) 01. Adózás elötti eredmény (+/- kompenzáló tételek) ,96 1/A Eredményt módosító tételek (+/-) (-16-24) , Elszámolt amortizáció (+) , Elszámolt értékvesztés (+) , Céltartalék képzés és felhasználás különbözete (+/-) , Befektetett eszközök értékesítésének eredménye (-/+) , Szállítói kötelezettség változása (+/-) , Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása (+/-) , Passzív időbeli elhatárolás változása (-/+) , Vevőkövetelés változása (-/+) , Forgóeszköz változás (Kivéve: vevő, pénzeszköz) (-/+) , Aktív időbeli elhatárolások változása (-/+) , Fizetett/fizetendő adó (nyereség után) (-) , Fizetett/fizetendő osztalék ,36 I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változás (Működési CF) , Befektetett eszközök beszerzése (-) , Befektetett eszközök eladása (+) , Kapott osztalék (+) ,02 II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz változás , Részvénykibocsátás bevétele (+) 18. Kötvénykibocsátás bevétele (+) 19. Hitelfelvétel (+) , Véglegesen kapott pénzeszköz (+) , Részvénybevonás, tőkeleszállítás (-) 22. Kötvényvisszafizetés (-) 23. Hitertörlesztés, visszafizetés (-) , Véglegesen átadott pénzeszköz (-) ,04 III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz változás ,53 IV. Pénzeszköz változása ,14 Pénzállomány nyitó pénzkészlet Pénzállomány záró pénzkészlet

71 10.6. PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ KAPCS. ADATLAPOK (Konszolidált beszámolók) PK3. Konszolidált Mérleg Adatok ezer Ft-ban Befektetett eszközök Tárgyi eszközök Immateriális javak Részesedés társult és közös vezetésű vállalkozásban Értékesíthető pénzügyi eszközök Kölcsönök Egyéb hosszú lejáratú követelések Forgóeszközök Készletek Vevői és kapcsolt felekkel szembeni követelések Egyéb követelések Pénzeszközök ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Adatok ezer Ft-ban Saját tőke Jegyzett tőke Eredménytartalék Időszaki eredmény Hosszú lejáratú kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek Látens adókötelezettség Céltartalékok Halasztott bevételek Rövid lejáratú kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek Céltartalékok Szállítói és kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek Egyéb kötelezettségek FORRÁSOK ÖSSZESEN

72 PK4. Konszolidált A Eredménykimutatás Adatok ezer Ft-ban Értékesítés árbevétele Direkt adó ( fizetett energiaadó ) Értékesítés nettó árbevétele Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Egyéb üzemi bevétel Értékcsökkenés Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Egyéb üzemi ráfordítások Üzemi tevékenység eredménye Részesedési eredmény Pénzügyi műveletek bevétele Pénzügyi műveletek ráfordítása Pénzügyi műveletek eredménye Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Egy részvényre jutó nyereség (Ft/részvény)

73 PK4. Saját tőke változása (IFRS) Megnevezés Jegyzett tőke Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke összesen Könyv szerinti érték Növekedés Időszaki eredmény Csökkenés Osztalékfizetés Könyv szerinti érték Időszaki eredmény átvezetése Könyv szerinti érték Növekedés Időszaki eredmény Csökkenés Osztalékfizetés Könyv szerinti érték

74 PK5. Konszolidált Cash-flow kimutatás Adatok ezer Ft-ban Megnevezés Adózás előtti eredmény (+/- kompenzáló tételek) /A. Eredményt módosító tételek (+/-) Elszámolt amortizáció (+) Vevőkövetelésre elszámolt értékvesztés (+) Céltartalék képzés és felhasználás különbözete (+/-) Szállítói kötelezettség változása (+/-) Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változás (+/-) Passzív időbeli elhatárolás változása (-/+) Vevőkövetelés változása (-/+) Forgóeszköz változás (kivéve: vevő, pénzeszköz) (-/+) Aktív időbeli elhatárolások változása (-/+) Fizetett adó (nyereség után) (-) Fizetett osztalék I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változás (Működési CF) /A. Befektetett eszközök változása (növekedés) (+/-) /B. Befektetett eszközök eladásából származó pénzeszközváltozás (+/-) Pénzügyi eszközök változása (-) Kapott osztalék (+) II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz változás Hitelfelvétel változása (+/-) Hiteltörlesztés változása (+/-) III. Finanszírozásból származó pénzeszköz változás IV. Pénzeszköz változása Pénzeszközök nettó növekedése Pénzállomány nyitó pénzkészlet Pénzállomány záró pénzkészlet

75 11. Felelősségvállalási nyilatkozat

76 12. Könyvvizsgálói jelentés