Vertikális szerkezet. ciós és s szakmai alapozó) - rendszerint iskolai 2. specializáci. ció. pzés és s szakmai alapozás

Átírás

1 5. Az 1990-es évek szakképz pzési fejlesztései. sei. A szakmai képzk pzés vertikális és s horizontális szerkezete. Munkaerpiaci képzés. Posztszekonderi képzés. Vertikális szerkezet 1. alapozó képzés s (orientáci ciós és s szakmai alapozó) - rendszerint iskolai 2. specializáci ció (szakmai képzk pzés) - rendszerint munkahelyi 3. szendvics-rendszer rendszer képzés évf.: alapképz pzés és s szakmai orientáci ció évf.: általános képzk pzés és s szakmai alapozás évf.: szakmai specializáci ció Horizontális szerkezet szakmacsoportok a világbanki modellben (gépészet; elektrotechnika-elektronika; elektronika; informatika-hírk rközlés; építészet; közlekedk zlekedés; vegyészet; élelmiszeripar; környezetvk rnyezetvédelem-vízgazdálkodás; kereskedelem-marketing; marketing; közgazdaság; g; mez-gazdas gazdaság; g; vendégl glátóipar-idegenforgalom; idegenforgalom; humán n szolgáltat ltatások. -képzési szakmák -tendencia:: a képzk pzési szakmák k számának csökken kkenése ezzel együtt széles spektrumú alapozás

2 Tendenciák k az Európai Unió szakképz pzésében PROBLÉMÁK Pontos, megbízhat zható informáci ciók k hiánya erforr forrásaink állapotáról és s színvonal nvonaláról. l. Regionális szakképz pzési stratégi giák k elkész szítése se nehézkes Bár r az iskolázotts zottsági mutatók k adott térst rségben jónak j mondhatók, a teljesítm tményképes tudást, illetve annak hiány nyát t a munkaadók k nehezményezik. nyezik. Az iskolai rendszer szakképz pzés s tartalmi és kapacitásprobl sproblémái, a nehézs zségek orvoslásának igénye felülm lmúlta lta és s elnyomta az egész életen át t tartó tanulással, valamint a felnttoktat ttoktatással kapcsolatos problémákat

3 A szakképz pzés s megújításának problémái Párhuzamos irány nyítás, és s párhuzamos p képzk pzési struktúrák k alakulhatnak ki; mások a fejlesztési si prioritások; eltér érvek és érdekek alapján n törtt rténik a források biztosítása sa A régir giós és s megyei szakoktatási si stratégiai célok c megvalósítására ösztönz eszközök k nem regionális vagy megyei szinten, hanem a fenntartókn knál, a helyi önkormányzatoknál l jelennek meg A korábbi gazdasági gi szerkezet felbomlását t követk veten en lassan jön j n létre l egy olyan, viszonylag stabilnak tekinthet gazdasági gi szerkezet, amelynek igényeire és s szüks kségleteire a megye középfokk pfokú szakképz pz intézm zményei építeni tudnak A TérsT rségi Integrált Szakképz pz Központok (TISZK) képzk pzési szerkezetre gyakorolt hatása csak évek múlva m várhatv rható A gazdasági gi szervezetek többst bbsége csak rövid r távra t képes k jelezni munkaer-, illetve szakképzetts pzettségi igény nyét A szakképz pz iskolák k adekvát t módon m mködnek m a mködésüket m ket befolyásol soló szabályoz lyozással

4 A moduláris rendszer tananyagfejlesztés s egyelre csak kevés szakképes pesítést st érint. A fejlesztés s lassú,, modellkísérletek nem, -csak EU-s példák- állnak rendelkezésre A kamarai szerepvállal llalás s a szakképz pzés átalakításában erteljesen korlátozott. Hiányzik az iskolák és s a vállalatok v között k az él,, intézm zményesült kapcsolat, együttm ttmködés A tanulószerz szerzdés s bevezetése a tanuló számára kedvez csakúgy, mint a gazdasági gi szervezetek számára. Az iskolai tanmhelyekben folyó oktatás helyzete azonban bizonytalanabbá válik. Csökken a tanulólétsz tszámuk, a finanszíroz rozásuk, és s bizonytalanabbá válhat a szakoktatók k foglalkoztatása is A szakképz pz iskolák k forrás-szerz szerzési si lehetségei nagyon különbk nbözek - a normatív v támogatt mogatások megszerzéséé éért folyó küzdelem csak a fennmaradásukat biztosítja tja Kutatás-fejleszt fejlesztési si munkájának nak megyei szint összehangolása sa a kezdeteknél l tart

5 A közoktatk zoktatás és s a szakképz pzés átalakításának fbb f oktatáspolitikai jellemzi i az elmúlt lt években: Az iskola nyitottá vált a helyi társadalom t eltt, Demokratizálódott az iskola bels élete, Ntt az iskolai autonómia, és s az ezzel együtt járój felelss sségvállalás, Az intézm zményeket növekvn vekv számú menedzser-szeml szemlélet iskolavezetés s irány nyítja, Lényeges szerepet kapott az önkormányzatiság, Alternatív v nevelési és s oktatási lehetségek nyíltak, A minségi munka követelmk vetelményeivel együtt jellemzvé vált a teljesítm tményelvség, Valamint az Európai Unió integráci ciós s követelmk vetelményeihez való alkalmazkodás.

6 A szakképz pzés s strukturális átalakulásának (reformjának) elemei: A munkaer-piaci informáci ciók és s a képzk pzéssel kapcsolatos döntések összhangjának nak megteremtése Az iskolai rendszer szakképz pzés és s a munkaer-piaci mozgások összhangjának nak megteremtése Növelni kell a felsfok fokú szakképes pesítést st szerzk k arány nyát, a felsfok fokú szakképz pzésben résztvevr sztvevk k számát Állandó feladatok: A gazdaság g igényeinek megfelel,, folyamatos tartalmi felülvizsg lvizsgálat, lat, oktatási tananyagfejlesztés Pályakövetéses vizsgálatok lehetséget adnak a gazdaság igényei változv ltozásának folyamatos követk vetésére

7 A szakképz pzés és s a munkaer-piac kapcsolatának jellemzi Az oktatási intézm zményrendszer és s a munkaer-piac változv ltozásai egymást stól l szinte függetlenf ggetlenül l zajlanak A térst rségekben magas a munkanélk lküliség, fontos a foglalkoztatottság g szintjének nek emelése akkor is, ha átmenetileg növekszik a munkanélk lküliségi rátar A gazdaságban gban folyó szerkezetvált ltás s sok munkahely megsznésével jár j Több magas képzettsk pzettség,, többst bbségében ben diplomás s hagyja el az oktatási rendszert. Kevesebb az oktatási rendszerbl l kikerül szakmunkás, s, mint amennyire igény van - a végzettek v szakmastruktúrája nem megfelel A kisebb települések mutatói i 3-4-szer 3 rosszabbak a városokv rosokénál Várhatóan an néhány n ny évig nem lesznek megfordíthat thatók k a folyamatok A tudásalap salapú társadalom fejlesztése se és s kiépülése feszülts ltségekkel jár Az iskolai rendszer szakképz pzés s sohasem fogja tudni követni k a munkaer-piaci mozgásokat

8 Fontosabb változv ltozások a gazdaság és s a szakképz pzés s kapcsolatában A szakképz pz intézm zmények törekvt rekvései: Rugalmasan szélesedett, differenciálódott dott képzk pzési kínálatk Napjainkban ismét t növekszik n a 3 éves szakképz pzésben résztvevr sztvevk száma és s aránya Ntt az érettségihez kötött k tt képzk pzések aránya A szakosodás, s, a specializáci ció a képzk pzési szakasz végére v tolódott ki Ntt a differenciálódás s a képzk pzési id és s a szakmai ismeretek mennyisége és s minsége szempontjából Csökkent a szakképz pzés s egyközpont zpontúsága A szülk k beiskolázási si stratégi giája figyelembe veszi a munkaer- piaci szempontokat is. A képzk pzés s egyenl a gyermek jövjébe j történ beruházással! Elkész szít évfolyamok indítására került sor 2005-tl

9 A szakképz pz intézm zmények reagálása a külsk ls körülmények változv ltozásaira A komprehenzív típusú iskolák k jellemzi: Kis- és s nagyvárosokban egyaránt a növekedn vekedési stratégia útját t látjl tják ésszernek, és s célszerc lszernek követnik Városi és s kistérs rségi oktatási si-képzési feladatokat látnak l el A térst rségi, a regionális szint gondolkodás s nem jellemz A fenntartói i elvárásoknak igyekeznek megfelelni Önálló fejlesztési si programok pályázati lehetségek kihasználása sa Az intézm zmények fejldését t az önfejldés s jellemzi Az iskolák k kooperáci ciós s stratégi giáját t a szerkezetvált ltás s (TISZK( TISZK-ek létrejötte) tte) szüks kségszeren en felersíti

10 A szakképz pzés s finanszíroz rozásának problémái Az állami normatív v finanszíroz rozása szakfeladatonként nt differenciálódó és s reálért rtékben csökken kken mérték Szakképz pzési hozzájárul rulás, munkaer-piaci alap, pályp lyázati rendszer, saját t bevételek, alapítv tványi támogatt mogatás s a mködési feltételekben telekben indokolatlanul nagy különbségeket eredményez az intézm zmények között k Az alaptevékenys kenységek mellett végzett v kiegész szít és kisegít tevékenys kenységek (pl.: étkeztetés, terem bérbe b adás stb.), vállalkozv llalkozási tevékenys kenység g (amely nem jellemz) ) kis mértékben növelik n az intézm zmények érdekeltségét t a gazdasági gi hatékonys konyság g javításában, azonban nem várhatv rható tlük k a finanszíroz rozási problémák k megoldása

11 A mszaki m pedagógusk gusképzés s céljac Célterületekletek az iskolai rendszer szakképz pzés vállalati képzk pzés és s továbbk bbképzés munkaer-piaci képzk pzés gazdasági gi szervezetek és s képzk pzési vállalkozv llalkozások képzései

12 EU helyzetkép Tartalmi modellek: kompetencia alapú képzés tantárgyi alapú képzés megegyezésen alapuló (személyre szabott) képzk pzés kétszakos képzk pzés Formai modellek: párhuzamos képzk pzés s (a mszaki m és s pedagógiai giai képzk pzés párhuzamosan halad) egymást követk vet képzés s (a mszaki m és s a pedagógiai giai képzk pzés egymást követi) k in service képzk pzés s (a pedagógiai giai képzk pzés s résztvevr sztvevi i gyakorló pedagógusok, gusok, képzk pzésükben a munkahely is részt r vesz)

13 6. A gyakorlati képzk pzés s szervezése, se, helyszínei, pedagógiai giai és jogi dokumentumai 1. Szakmai szint 2. KépzK pzési szint Két t ff területe: 1. szakmai elméleti leti képzk pzés 2. szakmai gyakorlati képzk pzés Tantárgyakban, foglalkozásokban való megjelenése: 1. szakmai elméleti leti tantárgyak (ide tartoznak a szakmai elkész szít tantárgyak is) 2. szakmai gyakorlati foglalkozások A képzk pzés s színhelye szerint iskolai keretben iskolán n kívül, k de iskolai szervezésben sben munkahelyi képzk pzés kapcsolódásuk suk a duális rendszer szakképz pzés

14 SZERVEZÉSE SE HELYSZÍNEI Iskolai tanmhely Iskolai szervezésben, sben, kívülállk lló cégnél Gazdálkod lkodó szervezetek által, egyénileg PEDAGÓGIAI GIAI Tanterv tanmenet- Óravázlatok, Mveleti tervek JOGI DOKUMENTUMAI

15 A gyakorlati képzk pzés s helyszínei Iskolai tanmhely: Ehhez olyan tanmhelyekre van szüks kség g ahol az elírt szakmai tananyagot a tanulók k elsajátíthatj thatják. A rohamosan fejld technika miatt azonban az iskoláknak knak nehéz z a kor követelményeihez igazodó technika folyamatos beszerzése, se, elssorban sorban finanszíroz rozási problémák k miatt. Ennek hatása korszer technikával felszerelt üzem látogatl togatásával némileg n enyhíthet thet.. Az alapvet munkafogások megtanítására azonban ezek a tanmhelyek tökéletesen alkalmasak. Iskolai szervezésben, sben, kívülállk lló cégnél: : E formánál l a tanulók k az elméleti leti képzk pzést az iskolában kapják, k, majd a gyakorlatot az iskola által kijelölt lt -üzemekben végzik v kisebb csoportokban. HátrH tránya, hogy nem biztos, hogy az üzemek a tananyagot pontosan követni k tudják, és s mindent megfelel mennyiségben gyakorolhatnak. Gazdálkod lkodó szervezetek által, egyénileg nileg: : Ebben a képzk pzési formában a tanuló keres magának gyakorlati helyet, amely sok esetben késbbi k munkahelye is lehet. A gyakorlati és s elméleti leti képzés s itt valósz színleg a legkevésb sbé van összhangban. Mindig az éppen szüks kséges munkafolyamatokat tanítj tják k meg a tanulókkal, akik részt r vesznek a termelésben. Problémamegold mamegoldó munkavégz gzésre tanít. t. Ilyen képzk pzésben azok a gazdálkod lkodó szervezetek vehetnek részt, r akik az élírásoknak megfelelnek és erre a tevékenys kenységre engedély lyük k van.

16 Jogi dokumentumok: 1993 évi LXXVI. Szakképz pzési törvt rvény OKJ (Országos KépzK pzési Jegyzék) Tanulói i szerzdések: sek: meghatározz rozzák k a tanuló és s a külsk ls cég g jogviszonyát., a tanulók és s a foglalkoztató cég g jogait, kötelessk telességeit, a juttatások mértm rtékét t stb. Közoktatásról l szóló évi LXXIX. Törvény OSZJ(Országos Szakmai Jegyzék)

17 Pedagógiai giai dokumentumok: Tanterv : a képzk pzés s tartalmára ra és s didaktikai struktúrájára ra vonatkozik. Tartalmazza az általános cél-c és s feladatrendszert, az intézm zmény speciális cél-c és s feladatrendszerét, t, az egyes tantárgyak terveit, óra-terveket; alaptanterv (NAT) Óraterv : a globális lis tananyag didaktikai és s idstrukt struktúráját rögzíti. Tantárgyank rgyanként nt az évi összes óraszám m alapján n készk szül; az egyes tantárgyak tantervei. Vázlat : a teendk k végiggondolv giggondolása, hogy az órát t tervezetten meg lehessen tartani. Tankönyv nyv : a tantárgyank rgyankénti nti részletes r tanítási anyagot tartalmazza. Irány nyító dokumentum, a vele szemben támasztott t követelmény: taníthat thatóság és s tanulhatóság. Folyóiratok, szakkönyvek (Pedagógiai giai szemle, Katedra, stb. Szervezeti és s Mködési M Szabályzat (SZMSZ), házirend h a Kollektív v szerzdés

18 7. A tanítás-tanul tanulás s célrendszere. c KövetelmK vetelmény-taxonómiák. 1. A tanulási célok, c követelmk vetelmények értelmezése. Cél-, C, ill. követelmk vetelmény-taxonómia. 2. B.S. Bloom taxonómi miája mérhetség három terület (domain( domain) kognitív v affektív pszichomotoros 3. Nagy Sándor S - Nagy József J : a jártassj rtasság g (küls ls,, bels algoritmus szintjén), n), valamint a maximális begyakorlottság g szerinti tagolás s a szakmai gyakorlati képzk pzés s szem- pontjából 4. Itelszon megrz rzés s kategóri riája 5. A kompetencia-alap alapú képzés: a kompetencia értelmezése, mint szakképz pzési cél c és s követelmk vetelmény. Fbb körei k -szakmai kompetencia (szakmai tudás) -munkakompetencia -szociális kompetencia -a a munkáltat ltatók által elvárt kompetenciák k az U.S. MüM felmérésében (melléklet)

19 TAXONÓMIA Azokat a rendszereket amelyek segíts tségével a célok c csoportosíthat thatók, kapcsolódásaik saik kimutathatók, k, a célok c elrendezhetek, ek, taxonómi miáknak nevezzük. Az egyik ilyen taxonómiai rendszer (Benjamin Bloom) ) a nevelési célok c három terület letét t különbk nbözteti meg egymást stól: A gondolkodási (kognitív) területre tartozik a megismerés, s, felismerés, s, gondolkodás, elemzés, megítélés s stb. Az érzelmi (affektív) terület az érzésekkel, emóci ciókkal, attitdökkel foglalkozik. A mozgásos (pszichomotoros)) célokhoz c tartoznak a mozgásos készsk szségek, mint példp ldául a kézírás, k gépírás, g táncolt ncolás, hangszeres zenélés.

20 TAXONÓMIA A taxonómiai gondolkodásnak a megismerése se céljc ljából Bloom által a kognitív területre kidolgozott taxonómi miája a következk vetkezképpen néz n z ki: FOGALMA 1. Ismeret A tanuló képes tényeket, t fogalmakat, módszereket, m szabályokat felismerni, vagy felidézni. 2. Megért rtés A tanuló megérti, amit közöltek k vele, fel tudja használni a közlk zlés tartalmát, t, anélk lkül, l, hogy másfajta m tartalommal hozná kapcsolatba. PÉLDA A tanuló fel tudja sorolni az európai királys lyságokat. Meg tudja határozni az energia fogalmát és s fel tudja sorolni fajtáit. A tanuló el tudja magyarázni az I. világh gháború okát. Le tudjon fordítani egy bekezdést angolról magyarra.

21 TAXONÓMIA FOGALMA 3. Alkalmazás A tanuló képes az elméleti leti ismereteket, szabályokat, elveket, módszereket konkrét és s sajátos esetekben használni. 4. Elemzés A tanuló képes a közlk zlést összetev elemeire, részeire r bontani. PÉLDA A tanuló képes a barométer segíts tségével elre jelezni az idt. Képes megtalálni lni az ismeretlent az egyenletben. A tanuló képes összehasonlítani különböz társadalmi korok politikai célkitzéseit.

22 TAXONÓMIA FOGALMA 5. Szintézis zis A tanuló képes elemekkel, részekkel dolgozni és összerakni ezeket egy egéssz sszé,, egy új j modellt vagy struktúrát t létrehozni. l 6. Értékelés A tanuló képes mennyiségi és minségi ítéleteket alkotni arról, hogy anyagok és s módszerek m mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak. riumoknak. A tanuló képes összefügg dolgozatot írni a nyaralásr sról. A tanuló képes megítélni, hogy adott, osztálybeli események mennyiben felelnek meg a demokratizmus szabályainak. PÉLDA

23 A CÉLC Annak érdekében, hogy a célok c a tanár és s a tanulók k tevékenys kenységét megfelelen en irány nyítsák, s objektív v kritériumok riumok álljanak rendelkezésünkre nkre a teljesítm tmények értékeléséhez, a célokat világosan, egyértelm rtelmen en kell meghatározni: közölni kell a tanulás s végén v n elérend rend tevékenys kenységet (a tanuló képes legyen leírni, felsorolni, azonosítani, megkülönb nböztetni stb.), meg kell határozni a teljesítés s feltételeit, teleit, körülmk lményeit, meg kell jelölni lni az elfogadható minimum szintet.

24 Taxonómia - táblázat

25 KÖVETELMÉNY TAXONÓMI MIÁK BLOOM FÉLE F TAXONÓMIA Affektív v (érzelmi)( tanulással összefügg követelmények Pszichomotoros (mozgásos sos) követelmények Kognitív v (értelmi)( tanulással összefügg követelmények NAGY SÁNDOR S FÉLE F TAXONÓMIA ismeret jártasság készség képesség

26 KÖVETELMÉNY TAXONÓMI MIÁK Naqy József féle taxonómia ismeret ráismerés megnevezés reprodukció alkalmazás s a külsk ls algoritmus szintjén alkalmaz azás a bels algoritmus szintjén készség NAGY JÓZSEF J SZEMÉLYIS LYISÉG G FUNKCIÓS MODELLJE TERÜLETEI A személyes kompetencia A kognitív v kompetencia A szociális kompetencia A speciális kompetencia

27 8. A tananyag kiválaszt lasztása sa és s elrendezése Kiválaszt lasztás Általános mvelm velés: -az általános mveltsm veltségrl l alkotott felfogás -kultúr régiók: egy-egy nép n p kulturális lis öröksége, hagyományai az adott társadalomba való beilleszkedés, s, hely-és s munkamegtalálás s (szocializáci ció) feltételei telei -az iskolában nyújthat jtható rész: EKB ajánl nlások NAT Szakmai képzk pzés: -a a teljes érték szakember fölkf lkészültsége (szakmai szint) -az iskolában, ált. a képzk pzésben nyújthat jtható rész (képz pzési szint) -a a képzk pz intézm zmény sajátos lehetségei Kívánalmak: -korszerség -szakszerség, ill. tudományoss nyosság -az adott iskolaszinten elsajátíthat tható Elrendezés: 1. Horizontális 2. Vertikális

28 A tananyag kiválaszt lasztásasa A tanítás s tartalmának kiválaszt lasztása, sa, az emberi tudás s a didaktika és s a tantervelmélet let régi r fontos kérdése. Szempontjai: a társadalom t igénye az iskola és s a mveltsm veltség g iránt, a tanulók érdekldése, a tanulók és s szülk k szüks kségletei, az adott szakterület igényei, egy-egy nép n p kulturális lis örökségei, hagyományai Szri: a tananyag korszer legyen, szakszerség és s tudományoss nyosság, az adott iskolaszinten elsajátíthat tható legyen, azaz feleljen meg a tanulók fejlettségi szintjének nek.

29 A TANANYAG KIVÁLASZT LASZTÁSA SA ÉS ELRENDEZÉSE A tananyag elrendezése A tananyag elrendezése lehet horizontális és s vertikális. Horizontális elrendezés: A horizontális megközel zelítés s azt jelenti, hogy a tananyag egymás s mellé rendelt, és egymással kapcsolatban lévl nagyobb részei r a pedagógiai giai folyamat irány nyítása szempontjából l a legcélszer lszerbben milyen tantárgyakba, illetve tantárgycsoportokba sorolható be. formái : A tananyagot egy adott évfolyamra vonatkoztatva tantárgyakba szervezve osztják k el. Tantárgyi koncentráci ció Tantárgyblokk Integrált tantárgyak integrált tantárgy komplex tantárgy integráló tantárgyak

30 A TANANYAG KIVÁLASZT LASZTÁSA SA ÉS ELRENDEZÉSE Vertikális elrendezés: A vertikális megközel zelítés s a tananyag szerkezetében mutatkozó egymásut sutániságot realizálja. lja. Tehát t az elsajátítand tandó ismeretanyagot nemcsak különböz tantárgyakba kell rendezni, hanem arról l is gondoskodni kell, hogy az egyes tantárgyakon belül l a különbk nböz években tanult ismeretek célszeren en egymásra épüljenek. formái : koncentrikus tananyag-elrendez elrendezés: ahogy halad a tanuló,, mindig új ismereteket szerez; nem ismétl tldik a tanulás lineáris tananyag-elrendez elrendezés: általános iskola után n a középiskola k elölr lrl kezdi a történelmet tananyagot spirális és s teraszos tananyag-elrendez elrendezés: a kett kombináci ciója, átfogó összefüggést ragadnak meg, és s a körék csoportosítj tják k a magasabb szint tanulást