4. Algebrai Módszerek Klasszikus Eredmények
|
|
- Botond Péter
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 4. Algebrai Módszerek Klasszikus Eredmények Igazolásában, Út az Algebrai Számelmélet felé 4.1. Maradékosztálygyűrűk egységcsoportjai szerkezete. Jelölés. Tetszőleges n > 1 egészre jelölje U n a Z n maradékosztálygyűrű egységei (invertálható elemei) csoportját. Elemeiket a maradékosztályok legkisebb nemnegatív reprezentánsaival fogjuk jelölni. Megjegyzés. Tudjuk, hogy U n = ϕ(n), de például U 5 és U 8 egyaránt 4 elemű, ám nem izomorfak, hiszen az előbbi ciklikus, míg az utóbbi C 2 C 2 -vel izomorf (az ún. Klein-féle négyes csoporttal) Tétel. Ha valamely n > 1 egészre U n ciklikus, akkor generátor elemei primitív gyökök modulo n. Célunk az lesz, hogy meghatározzuk azon n > 1 egészeket, amelyekre az U n csoport ciklikus, ami egyenértékű azzal, hogy meghatározzuk, hogy mely n > 1-re van primitív gyök modulo n Lemma. Valamely a U n pontosan akkor primitív gyök modulo n, ha ϕ(n) minden q prímosztójára a ϕ(n) q 1. Bizonyítás. Ha a U n primitív gyök modulo n, akkor o n (a) = ϕ(n), és így a k 1 minden 1 k < ϕ(n)-re, speciálisan akkor is, ha k = ϕ(n)/q valamely q prímosztóra. Ha pedig a nem primitív gyök, akkor az ő k rendje valódi osztója ϕ(n)-nek, így ϕ(n)/k > 1. Ha most q egy prímfaktora ϕ(n)/k-nak, akkor k ϕ(n)/q, amiből a ϕ(n) q = 1 adódik U n -ben. Ez ellentmond a lemma föltételének. Példák. (1) Vizsgáljuk meg, hogy a = 2 primitív gyök-e modulo 11. ϕ(11) = 10, amelynek két prímosztója 2 és 5. Így ϕ(n)/q lehetséges értékei rendre 5 és 2. Egyszerű számolással 2 5, (mod 11), így a lemmából adódik, hogy a 2 primitív gyök modulo 11. Hasonló számolással adódik, hogy az a = 3 nem primitív gyök modulo 11, ugyanis 3 5 = (mod 11). (2) Hasonló számolással kaphatjuk, hogy 2 nem primitív gyök modulo 17, míg a 3 az. (3) Legyen most n = 9. A ϕ(9) = 6 prímosztói 2 és 3, tehát a ϕ(n)/q lehetséges értékei most rendre 3 és 2. A lemma szerint valamely a U 9 pontosan akkor primitív gyök modulo 9, ha a 2, a 3 1 U 9 -ben. Mivel 2 2, (mod 9) kapjuk, hogy a 2 primitív gyök modulo Tétel. Tetszőleges p prímszámra az U p csoportban ϕ(d) számú d rendű elem van minden d p 1-re. Következmény. Tetszőleges p prímre az U p csoport ciklikus. Bizonyítás. (Következmény.) Legyen d = p 1. A tétel szerint U p - nek ϕ(p 1) számú p 1 rendű eleme van. Mivel ϕ(p 1) 1 az U p csoportban van legalább egy p 1 rendű elem. Bármely ilyen elem generálja a csoportot, lévén U p = p 1. 1
2 2 Példa. Az U 7 csoportnak az 5 generátoreleme, ugyanis e csoportban 5 1 = 5, 5 2 = 4, 5 3 = 6, 5 4 = 2, 5 5 = 3, 5 6 = 1. A tétel bizonyítása. Legyen p páratlan prím és d p 1. Jelölje A d az U p csoport d rendű elemei halmazát, azaz A d = {a U p : o p (a) = d}, továbbá ω(d) = A d. Megmutatjuk, hogy minden d p 1-re ω(d) = ϕ(d). Lagrange tételéből következik, hogy U p minden elemének rendje osztója p 1-nek, ezért az A d halmazok U p egy osztályozását alkotják (e ponton engedjük meg, hogy valamely A d üres is lehessen). Ez azt is jelenti, hogy ω(d) = p 1, d p 1 másrészt tudjuk, hogy az Euler-függvény összegzési függvénye az identikus függvény, tehát ϕ(d) = p 1. d p 1 E két egyenlőségből azt kapjuk, hogy (ϕ(d) ω(d)) = 0. d p 1 A bizonyítás befejezéséhez ezután már elegendő azt megmutatni, hogy ϕ(d) ω(d) teljesül p 1 minden d osztójára. Valóban, ha valamely d p 1-re A d =, akkor az egyenlőtlenség nyilván teljesül, ezért föltehető, hogy A d. Legyen a A d és tekintsük az a, a 2,..., a d = 1 elemeket. Mivel ezen elemek d-edik hatványai 1-gyel egyenlők, az f(x) = x d 1 polinomnak van d számú különböző gyöke Z p -ben. Igazolható, hogy egy g Z p [x] polinomnak legföljebb deg(g) számú különböző gyöke van Z p -ben, ezért az előbbi a, a 2,..., a d elemek az f polinom összes Z p -beli gyökét megadják. Az A d halmaz pedig azon a i gyökökből áll, amelyekre ln. k. o.(i, d) = 1. Ha b A d, akkor egyrészt f(b) = 0, másrészt b = a k valamely 1 k d-re. Ha j = ln. k. o.(k, d), akkor b d/j = ( a k) d/j = ( a d ) k/j = 1 k/j = 1 U p -ben. De a b egy d-edrendű elem, így d-nél alacsonyabb kitevős hatványa nem lehet 1, ami azt jelenti, hogy j = 1. Ezzel kaptuk, hogy a csoportunkban minden d rendű elem a k alakú, ahol ln. k. o.(k, d) = 1. Az ilyen kitevők száma ϕ(d), tehát a d rendű elemek száma nem lehet ennél több. Ezzel igazoltuk az ϕ(d) ω(d) egyenlőtlenséget, amivel a bizonyítás teljes. Az előbbi tétel és következménye bizonyítását kissé módosítva egy sokkal általánosabb eredményt is igazolhatunk.
3 Tétel. Tetszőleges F test esetén a nemzérő elemei F csoportjának minden véges részcsoportja ciklikus. Megjegyzés. A Tétel után említett következmény megfordítása nem igaz, ugyanis U 4 is ciklikus csoport Tétel. Tetszőleges páratlan p prímre és k N-re az U p k csoport ciklikus. Bizonyítás. A bizonyítás vázlata a következő. (a) A Tétel utáni Következmény alapján föltehető, hogy k > 1. (b) Előbb egy g modulo p primitív gyököt választunk, majd (c) megmutatjuk, hogy g, vagy g + p primitív gyök modulo p 2. (d) Végül megmutatjuk, hogy ha h primitív gyök modulo p 2, akkor h primitív gyök modulo p k minden k 2-re is. Legyen g primitív gyök modulo p, így g p 1 1 (mod p) és g i 1 (mod p) valahányszor 1 i < p 1. Mivel ln. k. o.(g, p) = 1, ln. k. o.(g, p 2 ) = 1 is teljesül, ami azt jelenti, hogy g-t tekinthetjük U p 2 elemének is. Jelölje d a g rendjét modulo p 2. Euler tételéből következik, hogy d ϕ(p 2 ) = p(p 1). Tudjuk, hogy g d 1 (mod p 2 ), így g d 1 (mod p 2 ) is teljesül. De o p (g) = p 1, ezért p 1 d. A p prím e két tény maga után vonja, hogy csak a d = p(p 1) és a d = p 1 esetek lehetségesek. Az előbbi esetben g primitív gyök modulo p 2, így a továbbiakban csak a d = p 1 esettel foglalkozunk. Legyen h = g + p. Mivel h g (mod p), a h is primitív gyök modulo p. Megismételve az előbbi gondolatmenetet kapjuk, hogy o p 2(h) = p(p 1), vagy o p 2(h) = p 1. Tudjuk, hogy g 2 1 (mod p 2 ) ezért alkalmazva a binomiális tételt kapjuk, hogy h p 1 = (g + p) p 1 = g p 1 + (p 1)g p 2 p pg p 2 (mod p 2 ), ahol a ki nem írt tagok oszthatók p 2 -tel. Mivel ln. k. o.(g, p) = 1, pg p 2 0 (mod p 2 ), ezért h p 1 1 (mod p 2 ). Ez pedig azt jelenti, hogy a h rendje nem lehet (p 1) az U p 2 csoportban, tehát az szükségképp p(p 1), ami azt jelenti, hogy a h primitív gyök modulp p 2. Végül foglalkozzunk a (d) esettel. Legyen h primitív gyrök modulo p 2. k-szerinti indukcióval fogjuk igazolni, hogy h primitív gyök modulo p k tetszőleges k 2-re. Mivel a k = 2 nyilvánvaló, föltesszük, hogy h primitív gyök modulo p k valamely k 2-re. Legyen p k rendje modulo p k+1 d. A további gondolatmenetünk hasonlít arra, amit a (c) esetben követtünk. Világos, hogy d ϕ(p k+1 ) = p k (p 1) és ϕ(p k ) d, azaz p k 1 (p 1) d. Ez a kettő együtt csak akkor teljesül, ha d = p k (p 1), vagy d = p k 1 (p 1). Az első esetben h primitív gyök modulo p k+1, így csak a másodikkal kell foglalkozni. Meg fogjuk mutatni, hogy h pk 1 (p 1) 1 (mod p k+1 ).
4 4 Lévén h primitív gyök modulo p k, a rendje U p k-ban ϕ(p k ) = p k 1 (p 1), így h pk 2 (p 1) 1 (mod p k ). Euler tételéből azonban következik, hogy h pk 2 (p 1) 1 (mod p k 1 ) ugyanis p k 2 (p 1) = ϕ(p k 1 ). E két kongruenciából az adódik, hogy h pk 2 (p 1) = 1 + kp k 1, ahol ln. k. o.(k, p) = 1. A binomiális tételt alkalmazva h pk 1 (p 1) = (1 + kp k 1 ) k ( ) p = 1 + kp k ( ) p (kp k 1 ) = 1 + kp k k2 p 2k 1 (p 1) +... ahol a... olyan tagok helyett áll, amelyek mindegyike osztható (p k 1 ) 3 - nel, és így p k+1 -gyel is, ugyanis 3(k 1) k + 1, valahányszor k 2. Ebből következik, hogy h pk 1 (p 1) 1 + kp k k2 p 2k 1 (p 1) (mod p k+1 ). A föltétel szerint p páratlan prím, az előbbi kongruencia jobb oldalán levő harmadik tag osztható p k+1 -gyel, mivel 2k 1 k+1 valahányszor k 2.. Ez pedig azt jelenti, hogy Mivel p / k, kapjuk, hogy h pk 1 (p 1) 1 + kp k (mod p k+1 ). h pk 1 (p 1) 1 (mod p k+1 ), amely a bizonyítást teljessé teszi azzal, hogy a d = p k 1 (p 1) eset nem lehetséges. Megjegyzés. A p 2 föltétel szükséges, mert k = 2-re az indukciónk nem működik. A harmadik tagra vonatkozó megjegyzésünk nem igaz ekkor, ugyanis p = 2 esetén k 2 p 2k 1 (p 1)/2 = k 2 2 2k 2, amely nem osztható 2 k+1 -gyel Tétel. Az U 2 k csoport pontosan akkor ciklikus, ha k = 1, 2. Bizonyítás. Nyilvánvaló, hogy az U 2, U 4 csoportok ciklikusok, így csak azt kell igazolni, hogy k 3-ra az U 2 k csoportok nem ciklikusok. Ehhez pedig elég azt megmutatni, hogy U 2 k-nak nincs ϕ(2 k ) = 2 k 1 rendű eleme. Ez abból következik, hogy a 2k 2 1 (mod 2 k ) ( ) minden páratlan a N-re. Ez utóbbit k-szerinti indukcióval fogjuk igazolni. A legkisebb vizsgálandó kitevő a k = 3. Azt kell igazolni, hogy a 2 1 (mod 8) minden páratlan a-ra. Ez igaz, hiszen a = 2b + 1-ből
5 a 2 = 4b(b + 1) 1 (mod 8) adódik. Ha k 3 és a páratlan, akkor, föltételezve, hogy ( ) teljesül, belőle azt kapjuk, hogy a 2k 2 = k c, ahol c Z. Négyzetre emelve ezen egyenlőséget a 2(k+1) 2 = (1+2 k c) 2 = 1+2 k+1 c+2 2k c 2 = 1+2 k+1 (c+2 k 1 c 2 1 (mod 2 k+1 ), ami épp ( ) teljesülését jelenti k +1-re. Ezzel a bizonyítás teljes, hiszen igazoltuk ( ) teljesülését minden k 3-ra Tétel. Az U n csoport pontosan akkor ciklikus, ha n = 1, 2, 4, p k, 2p k, ahol p páratlan prím, k N. Megjegyzés. A tételt ebben az általános formában nem igazoljuk. Emlékeztetünk, hogy korábban igazoltuk, hogy tetszőleges p páratlan prímre az U p k csoportok ciklikusok tetszőleges k N-re. Az pedig, hogy az U n csoportok n = 1, 2, 4-re ciklikusok triviális. Következmény. Pontosan akkor létezik primitív gyök modulo n, ha n = 2, 4, p k, 2p k, ahol p páratlan prím és k N. Kérdés, hogy mit mondhatunk azon n-ekre az U n csoportokról, amelyekre azok nem ciklikusok. A Kinai-maradéktétel segítségével egyszerűen igazolható a Z n gyűrű alábbi direkt fölbontása: Z n = Zp k 1 1 Z p k Z p km m, ahol n = p k 1 1 p k p km m, és p 1, p 2,..., p m különböző prímek. Az itt szereplő gyűrű izomorfizmust az előforduló gyűrűk egységcsoportjaira megszorítva adódik a következő: U n = Up k 1 1 U p k U p km m, ahol n = p k 1 1 p k p km m, és p 1, p 2,..., p m Vegyük észre, hogy ezen legutóbbi direkt fölbontás éppen az U n véges Abel-csoport alaptétel szerinti fölbontása Gauss-egészek. Mielőtt ténylegeen algebrai számelméleti eredményeket, problémákat ismertetnénk, egy bevezető példát tekintünk. Definíció. Azon a + bi alakú komplex számokat, amelyekre a, b Z Gauss-egészeknek nevezzük. Az összes Gauss-egészek halmazát az elkövetkezőkben Z[i] fogja jelölni. Jelölés. Az egyértelmű megkülönböztetés érdekében az ún. racionális egészeket, azaz Z elemeit latin betűkkel, míg a Gauss-egészeket görög betűkkel fogjuk jelölni. Megjegyzés. Világos, hogy minden racionális egész Gauss-egész, de ez nem fog jelölésbeli zzavart okozni. 5
6 6 Definíció. Az α = a + bi Gauss-egész normájának nevezzük és N(α)- val jelöljük α abszolút értékének négyzetét: N(α) = α 2 = αα = a 2 + b 2. A Gauss-egészek definíniójából és a komplex számok abszolút értékére vonatkozó ismereteink alapján nyilvánvalók a következő tétel állításai Tétel. Tetszőleges α, β Gauss-egészekre (ı) N(α) nemnegatív egész, (ıı) N(α) = 0 α = 0, (ııı) N(αβ) = N(α)N(β). Megmutatjuk, hogy a Gauss-egészekre lényegében ugyanolyan számelmélet építhető, mint a racionális (közönséges) egész számokra. Az első említésre méltó különbség a maradékos osztásoknál fog jelentkezni. Definíció. Azt mondjuk, hogy az α Gauss egész osztója a β Gaussegésznek, ha van olyan γ Gauss-egész, hogy β = αγ. Ez esetben alkalmazni fogjuk az ismert α β jelölést Tétel. Ha az α, β Z[i]-re α β, akkor N(α) N(β) is teljesül a racionális egészek körében. Definíció. Azt mondjuk, hogy az ε Gauss-egész egység, ha minden Gauss-egésznek osztója. Megjegyzés. Ez nem az integritástartománybeli egység szokásos definíciója, de a Gauss-egészek körében tradicionálisan így definiálják. A következő tételben megmutatjuk, hogy a két definíció ekvivalens Tétel. Egy ε Gauss-egészre a következő állítások ekvivalensek. (ı) ε egység. (ıı) ε 1. (ııı) N(ε) = 1. (ıν) ε = ±1, vagy ε = ±i. Bizonyítás. (ı) (ıı) Azonnal adódik az egység iménti definíciójából. (ıı) (ııı) Következik az Tételből. (ııı) (ıν) Az N(a + bi) = a 2 + b 2 = 1 egyenlőség a racionális egészek körében csak akkor teljesül, ha a = ±1 és b = 0, vagy a = 0 és b = ±1. (ıν) (ı) Bármely α Gauss-egészre α = 1α = ( 1)( α) = i( iα) = ( i)(iα). A következő tétel a Gauss-egészek maradékos (euklideszi) osztásáról szól Tétel. Tetszőleges α és β 0 Gauss-egészekhez léteznek olyan γ, ϱ Gauss-egészek, hogy α = βγ + ϱ és N(ϱ) < N(β). (1)
7 Bizonyítás. Vegyük észre, hogy az (1) föltétel ekvivalens a következővel: α β γ = ϱ és ϱ < β, azaz ϱ β β < 1. Ez azt jelenti, hogy olyan γ Gauss-egészt kell keresni, amelyre α β γ < 1. (2) A Gauss-egészek a sík egész koordinátájú rácspontjaival reprezentálhatók, így van a síkon olyan 1 oldalhosszúságú négyzet, amely belsejében, vagy a határán tartalmazza az α komplex számot reprezentáló β pontot. Az elemi geometriából tudjuk, hogy van legalább egy olyan csúcspontja ezen négyzetnek, amelyik 1-nél kisebb távolságra van e ponttól (akár az összes csúcspont ilyen lehet). Ezek közül választhatjuk γ-t. Legyen α β = r+si, és tekintsük a hozzá legközelebb eső csúcspontot (Gauss-egészt), jelölje ezt γ = u+vi. Világos, hogy u, v az r, s racionális számokhoz legközelebb eső egész. Ekkor ugyancsak elemi geometriai ismereteink alapján kapjuk, hogy α β γ = (r u)2 + (s v) 2 ( ) ( ) 2 1 = Megjegyzés. Eredményünk azt is jelenti, hogy a Gauss-egészek gyűrűje az imént bevezetett normával euklideszi gyűrű. A Gauss-egészek föltéve, hogy legalább az egyikük nemzéró legnagyobb közös osztóját ugyanúgy definiáljuk, mint általában integritástartományokban, azaz olyan közös oszó, amelynek mindegyik közös osztó osztója. Világos, hogy a legnagyobb közös osztó csak egységszerestől eltekintve egyértelmű. Bármely két Gauss-egésznek (ha legalább az egyik nem nulla) van legnagyobb közös osztója és egy legnagyobb közös meghatározható euklideszi algoritmussal, annak utolsó nemzéró maradéka. Ugyanúgy, mint korábban, ln. k. o.(α, β) az α, β Gauss-egészek bármely legnagyobb közös osztóját jelölheti. Definiáljuk a Gauss-egészek körében is a fölbonthatatlan-(irreducibilis), ill. a prím elemeket. Definíció. A π egységtől különböző, nemzéró Gauss-egészt Gaussprímnek nevezzük ha csak úgy lehet osztója két Gauss-egész szorzatának, ha legalább az egyik tényezőnek osztója. Azaz π αβ π α vagy π β. Definíció. A π egységtől különböző, nemzéró Gauss-egészt Gaussfölbonthatatlannak nevezzük ha csak úgy bontható föl két Gauss-egész 7
8 8 szorzatára, hogy valamelyik tényező egység. Azaz π = αβ α vagy β egység Tétel. Egy Gauss-egész pontosan akkor prím, ha fölbonthatatlan. Bizonyítás. Tegyük föl, hogy ϱ Gauss prím, és ϱ = αβ valamely α, β Gauss egészekre. Világos, hogy ϱ αβ, és mivel prím, valamely tényezőnek is osztója, mondjuk ϱ α. Ekkor αβ α is áll, amiből α 0 révén β 1 következik, azaz β egység. Most legyen ϱ fölbonthatatlan elem, és ϱ αβ. Ha ϱ α, akkor készen vagyunk, ϱ prím. Ha pedig ϱ / α, akkor ln. k. o.(ϱ, α) = 1. Ekkor van olyan γ, δ Gauss-egész, hogy ϱγ + αδ = 1, amely hasonlóan igazolható, mint a racionális egészek körében. Ebből már egyszerűen adódik, hogy ϱ β. Megjegyzés. Mivel a Gauss-egészek körében a fölbonthatatlan elemek pontosan a prímelemek, ezért az elkövetkezőkben általában a prímelem, vagy egyszerűen a prím elnevezést részesítjük előnyben Tétel. (A számelmélet alaptétele) Minden 0-tól és az egységektől különböző Gauss-egész fölbontható Gauss-fölbonthatatlanok szorzatára. A fölbontás a tényezők sorrendjétől és egységszeresektől eltekintva egyértelmű. Bizonyítás. Az egyértelműség bizonyítása a Tétel segítségével ugyanúgy végezhető el, mint a racionális egészek esetén. A felbonthatóság igazolásának menete is ugyanaz, csak az abszolút érték helyett a normát kell figyelembe venni. Megjegyzés. Láttuk, hogy a számelmélet alaptételének igazolásakor a fölbontás létezését a racionális- és a Gauss-egészeknél lényegében ugyanúgy mutattuk meg, ugyanazt a gondolatmenetet követtük. Az egyértelműség bizonyításához vezető út lépései pedig a következő voltak: Maradékos osztás létezik legnagyobb közös osztó (olyan osztó, amely minden közös osztónak osztója) minden fölbonthatatlan egyben prím is a fölbontás egyértelmű. Megmutatható, hogy a (megfelelő értelemben vett) maradékos osztás létezéséből mindig következik, hogy az adott integritástartományban érvényes a számelmélet alaptétele, de a fordított irányú implikáció már nem. Másképpen mondva, nem minden Gauss-gyűrű Euklideszi-gyűrű. A következő tétel teljesen leírja a Gauss-prímeket Tétel. (ı) Minden π Gauss-prímhez pontosan egy olyan p pozitív (racionális) prím létezik, amelyre π p. (ıı) Minden p pozitív (racionális) prímszám vagy maga is Gauss-prím, vagy két olyan Gauss-prím szorzata, amelyek normája p és egymás konjugáltjai.
9 Bizonyítás. (ı) π prím, így N(π) > 1, és így N(π) fölbontható pozitív (racionális) prímek szorzatára: N(π) = p 1 p 2... p r. Ekkor π ππ = N(π) = p 1 p 2... p r. Mivel π (Gauss-)prím, osztója a szorzat valamely tényezőjének, azaz valamelyik p i -nek is. A egyértelműség igazolásához legyenek p, q olyan különböző pozitív (racionális) prímek, amelyeknek π osztója. Mivel p, q relatív prímek, léteznek olyan u, v egész számok, hogy 1 = pu + qv, amiből π p és π q miatt π 1 adódik, ami lehetetlen. (ıı) Ha a p > 0 prímszám nem Gauss-prím, akkor fölírható legalább két Gauss-prím szorzataként ( Tétel): Ez azt jelenti, hogy p = π 1... π r r 2. p 2 = N(p) = N(π 1 )... N(π r ), ahol N(π i ) > 1. Mivel p 2 csak egyféleképp bomlik egynél nagyobb (racionális) egészek szorzatára, ezért r = 2, és N(π 1 ) = N(π 2 ) = p. Mivel p = π 1 π 2 és p = N(π 1 ) = π 1 π 1, a bizonyítandó π 2 = π 1 egyenlőséget kapjuk. A következő tételben megadjuk a Gauss-prímek listáját Tétel. Legyen ε Z[i] tetszőleges egység. Az alábbi Gaussegészek adják az összes Gauss-prímet. (ı) ε(1 + i). (ıı) εq, ahol q olyan pozitív (racionális) prím, amelyre q 1 (mod 4). (ııı) Olyan π, amelyre N(π) = p pozitív (racionális) prím, és p 1 (mod 4); minden ilyen prímszámhoz egységszerestől eltekintve két Gauss-prím tartozik, amelyek egymás konjugáltjai, de nem egységszeresei. Példák. (1) A 1 + i = i(1 + i), 7i Gauss-prímek. (2) A 2 5i szintén Gauss-prím, mert N(2 5i) = 29, amely racionális prím 1-gyel kongruens modulo 4. (3) A -37, és a 9 + 2i nem Gauss-prímek. Bizonyítás. A Tétel alapján az összes Gauss-prímet a pozitív (racionális) prímek fölbontásából kapjuk attól függően, hogy e racionális prím a 2 (ez az (ı) eset), 4k 1 alakú (a (ıı) eset), illetve 4k + 1 alakú (a (ııı) eset). (ı) A 2 = (1 + i)(1 i) = i 2 (1 + i) 2 egyenlőségekből adódik. (ıı) Legyen q olyan pozitív prím, hogy q 1 (mod 4). Ha nem Gaussprím, akkor az Tétel (ıı) állítása szerint van olyan π = a + bi Gauss-prím, hogy q = N(π) = a 2 + b 2, 9
10 10 ami lehetetlen, mert a modulo 4 1-gyel kongruens pozitív prímek nem bonthatók két négyzetszám összegére. (ııı) Legyen p 1 (mod 4) pozitív prímszám. Korábbi számelméleti tanulmányainkból tudjuk, hogy az x (mod p) kongruencia megoldható, azaz van olyan c Z, hogy p c = (c + i)(c i). Ekkor, amennyiben p Gauss-prím, osztója valamelyik tényezőnek. Ez azonban nem teljesül, hiszen c ± i = c p p ± 1 p i nem Gauss-egészek, lévén, hogy a képzetes részük nem egész. Alkalmazzuk ismét az előző tételt. Ez alapján p = ππ, ahol a jobb oldalon álló két tényező Gauss-prím. Azt kell csak igazolnunk, hogy π επ, ahol ε egység. Ez azonban egyszerű számolással adódik, ugyanis ε lehetséges értékei ±1, ±i.
5. Az Algebrai Számelmélet Elemei
5. Az Algebrai Számelmélet Elemei 5.0. Bevezetés. Az algebrai számelmélet legegyszerűbb kérdései az ún. algebrai számtestek egészei gyűrűjének aritmetikai tulajdonságainak vizsgálata. Ezek legegyszerűbb
1. Részcsoportok (1) C + R + Q + Z +. (2) C R Q. (3) Q nem részcsoportja C + -nak, mert más a művelet!
1. Részcsoportok A részcsoport fogalma. 2.2.15. Definíció Legyen G csoport. A H G részhalmaz részcsoport, ha maga is csoport G műveleteire nézve. Jele: H G. Az altér fogalmához hasonlít. Példák (1) C +
1. Polinomok számelmélete
1. Polinomok számelmélete Oszthatóság, egységek. Emlékeztető Legyen R a C, R, Q, Z egyike. Azt mondjuk, hogy (1) a g R[x] polinom osztója f R[x]-nek R[x]-ben, ha létezik olyan h R[x] polinom, hogy f (x)
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 8. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Diszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 8. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Elemi számelmélet Diszkrét matematika I. középszint
Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 28.
Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2014. április 28. 5. Számelmélet integritástartományokban Oszthatóság Mostantól R mindig tetszőleges integritástartományt jelöl. 5.1. Definíció. Azt mondjuk,
Számelméleti alapfogalmak
1 Számelméleti alapfogalmak 1 Definíció Az a IN szám osztója a b IN számnak ha létezik c IN melyre a c = b Jelölése: a b 2 Példa a 0 bármely a számra teljesül, mivel c = 0 univerzálisan megfelel: a 0 =
1. A maradékos osztás
1. A maradékos osztás Egész számok osztása Példa 223 = 7 31+6. Visszaszorzunk Kivonunk 223 : 7 = 31 21 13 7 6 Állítás (számelméletből) Minden a,b Z esetén, ahol b 0, létezik olyan q,r Z, hogy a = bq +
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. estis képzés 017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 3. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján
Számelmélet (2017. február 8.) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla
Számelmélet (2017 február 8) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla 1 Oszthatóság 1 Definíció Legyen a, b Z Az a osztója b-nek, ha létezik olyan c Z egész szám, melyre ac = b Jelölése: a b 2 Példa 3 12, 2
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 8. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b.
1. Oszthatóság, legnagyobb közös osztó Ebben a jegyzetben minden változó egész számot jelöl. 1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy
Diszkrét matematika 2.
Diszkrét matematika 2. 2018. november 23. 1. Diszkrét matematika 2. 9. előadás Fancsali Szabolcs Levente nudniq@cs.elte.hu www.cs.elte.hu/ nudniq Komputeralgebra Tanszék 2018. november 23. Diszkrét matematika
Diszkrét matematika 1. estis képzés. Komputeralgebra Tanszék ősz
Diszkrét matematika 1. estis képzés 2015. ősz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 6. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2015. ősz Elemi számelmélet Diszkrét matematika 1. estis
Diszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 10. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Felhívás Diszkrét matematika I. középszint 2014.
Bevezetés az algebrába az egész számok 2
Bevezetés az algebrába az egész számok 2 Wettl Ferenc Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M 2015. december
Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás március 24.
Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2014. március 24. Irreducibilitás 3.33. Definíció. A p T [x] polinom irreducibilis, ha legalább elsőfokú, és csak úgy bontható két polinom szorzatára, hogy az
Kongruenciák. Waldhauser Tamás
Algebra és számelmélet 3 előadás Kongruenciák Waldhauser Tamás 2014 őszi félév Tartalom 1. Diofantoszi egyenletek 2. Kongruenciareláció, maradékosztályok 3. Lineáris kongruenciák és multiplikatív inverzek
GAUSS-EGÉSZEK ÉS DIRICHLET TÉTELE
GAUSS-EGÉSZEK ÉS DIRICHLET TÉTELE KEITH KEARNES, KISS EMIL, SZENDREI ÁGNES Második rész Cikkünk első részében az elemrend és a körosztási polinomok fogalmára alapozva beláttuk, hogy ha n pozitív egész,
Tartalom. Algebrai és transzcendens számok
Nevezetes számelméleti problémák Tartalom 6. Nevezetes számelméleti problémák Számok felbontása hatványok összegére Prímszámok Algebrai és transzcendens számok 6.1. Definíció. Az (x, y, z) N 3 számhármast
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 2. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
Algebra es sz amelm elet 3 el oad as Nevezetes sz amelm eleti probl em ak Waldhauser Tam as 2014 oszi f el ev
Algebra és számelmélet 3 előadás Nevezetes számelméleti problémák Waldhauser Tamás 2014 őszi félév Tartalom 1. Számok felbontása hatványok összegére 2. Prímszámok 3. Algebrai és transzcendens számok Tartalom
A folyammenti kultúrák. (a, b, c) N 3 Pithagoraszi számhármas, ha. Pithagoraszi számhármasok, a Fermat problémakör. a 2 + b 2 = c 2.
Pithagoraszi számhármasok, Klukovits Lajos TTIK Bolyai Intézet 014. április 1. Definíciók. (a, b, c) N 3 Pithagoraszi számhármas, ha a + b = c. Az x + y = z egyenletet szokás Pithagoraszi egyenletnek nevezni.
MTN714: BEVEZETÉS AZ ABSZTRAKT ALGEBRÁBA. 1. Csoportelméleti alapfogalmak
MTN714: BEVEZETÉS AZ ABSZTRAKT ALGEBRÁBA 1. Csoportelméleti alapfogalmak 1.1. Feladat. Csoportot alkotnak-e az alábbi halmazok a megadott műveletre nézve? (1) (Z 2 ; ), (2) (Z 2 ; +), (3) (R \ { 1}; ),
A folyammenti kultúrák. (a, b, c) N 3 Pithagoraszi számhármas, ha. Pithagoraszi számhármasok, a Fermat problémakör. a 2 + b 2 = c 2.
Pithagoraszi számhármasok, Klukovits Lajos TTIK Bolyai Intézet 016. április 7. Definíciók. (a, b, c) N 3 Pithagoraszi számhármas, ha a + b = c. Az x + y = z egyenletet szokás Pithagoraszi egyenletnek nevezni.
Számelmélet. 1. Oszthatóság Prímszámok
Számelmélet Legnagyobb közös osztó, Euklideszi algoritmus. Lineáris diofantoszi egyenletek. Számelméleti kongruenciák, kongruenciarendszerek. Euler-féle ϕ-függvény. 1. Oszthatóság 1. Definíció. Legyen
Vizsgatematika Bevezetés a matematikába II tárgyhoz tavasz esti tagozat
8.2. Gyűrűk Fogalmak, definíciók: Gyűrű, kommutatív gyűrű, integritási tartomány, test Az (R, +, ) algebrai struktúra gyűrű, ha + és R-en binér műveletek, valamint I. (R, +) Abel-csoport, II. (R, ) félcsoport,
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Polinomok (előadásvázlat, október 21.) Maróti Miklós
Polinomok (előadásvázlat, 2012 október 21) Maróti Miklós Ennek az előadásnak a megértéséhez a következő fogalmakat kell tudni: gyűrű, gyűrű additív csoportja, zéruseleme, és multiplikatív félcsoportja,
3. Feloldható csoportok
3. Feloldható csoportok 3.1. Kommutátor-részcsoport Egy csoport két eleme, a és b felcserélhető, ha ab = ba, vagy átrendezve az egyenlőséget, a 1 b 1 ab = 1. Ezt az [a,b] = a 1 b 1 ab elemet az a és b
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.
Számelmélet I. DEFINÍCIÓ: (Osztó, többszörös) Ha egy a szám felírható egy b szám és egy másik egész szám szorzataként, akkor a b számot az a osztójának, az a számot a b többszörösének nevezzük. Megjegyzés:
SZÁMELMÉLETI FELADATOK
SZÁMELMÉLETI FELADATOK 1. Az 1 = 1, 3 = 1 + 2, 6 = 1 + 2 + 3, 10 = 1 + 2 + 3 + 4 számokat a pitagoreusok háromszög számoknak nevezték, mert az összeadandóknak megfelelő számú pont szabályos háromszög alakban
Bevezetés az algebrába 1
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Bevezetés az algebrába 1 BMETE92AX23 Egész számok 2 H406 2016-09-13,15,18 Wettl Ferenc
Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 14.
Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2014. április 14. Többhatározatlanú polinomok 4.3. Definíció. Adott T test feletti n-határozatlanú monomnak nevezzük az ax k 1 1 xk n n alakú formális kifejezéseket,
Polinomok (el adásvázlat, április 15.) Maróti Miklós
Polinomok (el adásvázlat, 2008 április 15) Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: gy r, gy r additív csoportja, zéruseleme, és multiplikatív félcsoportja, egységelemes
1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?
Definíciók, tételkimondások 1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 2. Sorolja fel a logikai jeleket. 3. Milyen kvantorokat ismer? Mi a jelük? 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?
RSA algoritmus. P(M) = M e mod n. S(C) = C d mod n. A helyesség igazoláshoz szükséges számelméleti háttér. a φ(n) = 1 mod n, a (a 1,a 2,...
RSA algoritmus 1. Vegyünk véletlenszerűen két különböző nagy prímszámot, p-t és q-t. 2. Legyen n = pq. 3. Vegyünk egy olyan kis páratlan e számot, amely relatív prím φ(n) = (p 1)(q 1)-hez. 4. Keressünk
Diszkrét matematika 2. estis képzés
Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 4-6. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
Waldhauser Tamás december 1.
Algebra és számelmélet előadás Waldhauser Tamás 2016. december 1. Tizedik házi feladat az előadásra Hányféleképpen lehet kiszínezni az X-pentominót n színnel, ha a forgatással vagy tükrözéssel egymásba
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 4. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 5. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
Diszkrét matematika 2. estis képzés
Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 7. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
Waldhauser Tamás. Jelölés. Az egyszerűség kedvéért (a, b) ρ helyett gyakran azt írjuk, hogy aρb.
BEVEZETÉS A SZÁMELMÉLETBE vázlat az előadáshoz (2014 őszi félév) Waldhauser Tamás 1. Oszthatóság, legnagyobb közös osztó, prímfaktorizáció az egész számok körében Az oszthatósági reláció alapvető tulajdonságai
352 Nevezetes egyenlôtlenségek. , az átfogó hossza 81 cm
5 Nevezetes egyenlôtlenségek a b 775 Legyenek a befogók: a, b Ekkor 9 + $ ab A maimális ab terület 0, 5cm, az átfogó hossza 8 cm a b a b 776 + # +, azaz a + b $ 88, tehát a keresett minimális érték: 88
= Itt a jobb oldalon föllelhető az először az Egyiptomi Középbirodalomban használt
2 Átmenet az analitikus számelmélet felé: Lánctörtek 2 Történeti bevezetés Az általános vélekedéssel szemben nem Diofantosz volt az első, aki egész együtthatós határozatlan egyenletek egész megoldásait
Gy ur uk aprilis 11.
Gyűrűk 2014. április 11. 1. Hányadostest 2. Karakterisztika, prímtest 3. Egyszerű gyűrűk [F] III/8 Tétel Minden integritástartomány beágyazható testbe. Legyen R integritástartomány, és értelmezzünk az
1. Egész együtthatós polinomok
1. Egész együtthatós polinomok Oszthatóság egész számmal Emlékeztető (K3.1.3): Ha f,g Z[x], akkor f g akkor és csak akkor, ha van olyan h Z[x], hogy g = fh. Állítás (K3.1.6) Az f(x) Z[x] akkor és csak
Minden egész szám osztója önmagának, azaz a a minden egész a-ra.
1. Számelmélet Definíció: Az a egész szám osztója a egész számnak, ha létezik olyan c egész szám, melyre = ac. Ezt a következőképpen jelöljük: a Tulajdonságok: Minden egész szám osztója önmagának, azaz
SzA XIII. gyakorlat, december. 3/5.
SzA XIII. gyakorlat, 2013. december. 3/5. Drótos Márton 3 + 2 = 1 drotos@cs.bme.hu 1. Határozzuk meg az Euklidészi algoritmussal lnko(504, 372)-t! Határozzuk meg lkkt(504, 372)-t! Hány osztója van 504-nek?
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 11. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. estis képzés 017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 4. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján
Komplex számok. Wettl Ferenc előadása alapján Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok / 18
Komplex számok Wettl Ferenc előadása alapján 2015.09.23. Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok 2015.09.23. 1 / 18 Tartalom 1 Számok A számfogalom bővülése 2 Algebrai alak Trigonometrikus alak Egységgyökök
illetve a n 3 illetve a 2n 5
BEVEZETÉS A SZÁMELMÉLETBE 1. Határozzuk meg azokat az a természetes számokat ((a, b) számpárokat), amely(ek)re teljesülnek az alábbi feltételek: a. [a, 16] = 48 b. (a, 0) = 1 c. (a, 60) = 15 d. (a, b)
Waldhauser Tamás szeptember 8.
Algebra és számelmélet előadás Waldhauser Tamás 2016. szeptember 8. Tematika Komplex számok, kanonikus és trigonometrikus alak. Moivre-képlet, gyökvonás, egységgyökök, egységgyök rendje, primitív egységgyökök.
17. előadás: Vektorok a térben
17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett
Elemi algebrai eszközökkel megoldható versenyfeladatok Ábrahám Gábor, Szeged
Magas szintű matematikai tehetséggondozás Elemi algebrai eszközökkel megoldható versenyfeladatok Ábrahám Gábor, Szeged Ahhoz, hogy egy diák kimagasló eredményeket érhessen el matematika versenyeken, elengedhetetlenül
Diszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 7. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 2015.
Oszthatóság. Oszthatóság definíciója (az egészek illetve a természetes számok halmazán):
Oszthatóság Oszthatóság definíciója (az egészek illetve a természetes számok halmazán): Azt mondjuk, hogy az a osztója b-nek (jel: a b), ha van olyan c egész, amelyre ac = b. A témakörben a betűk egész
Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében? Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a,,részhalmaz fogalom?
Definíciók, tételkimondások Mondjon legalább három példát predikátumra. Sorolja fel a logikai jeleket. Milyen kvantorokat ismer? Mi a jelük? Hogyan kapjuk a logikai formulákat? Mikor van egy változó egy
f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva
6. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 6.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási
Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G)
Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G) 2014. január 14. 1. Gyakorlat 1.1. Feladat. Adott K testre rendre K[x] és K(x) jelöli a K feletti polinomok és racionális törtfüggvények halmazát. Mutassuk meg, hogy
KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata
Diszkrét matematika II. feladatok
Diszkrét matematika II. feladatok 1. Gráfelmélet 1.1. Könnyebb 1. Rajzold le az összes, páronként nem izomorf 3, 4, illetve 5 csúcsú egyszerű gráfot! 2. Van-e olyan (legalább kétpontú) gráf, melyben minden
Diszkrét matematika 1.
Diszkrét matematika 1. Nagy Gábor nagy@compalg.inf.elte.hu nagygabr@gmail.com ELTE IK Komputeralgebra Tanszék 014. ősz 014-15 őszi félév Gyakorlat: 1. ZH tervezett időpontja: október 1.,. ZH tervezett
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 3. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 4. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
Kovács Dániel. Középiskolai versenyfeladatok elemzése egyetemi eszközökkel
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kovács Dániel Középiskolai versenyfeladatok elemzése egyetemi eszközökkel BSc Alkalmazott Matematikus Szakdolgozat Témavezet : Dr. Kiss Emil Algebra
GAUSS-EGÉSZEK ÉS DIRICHLET TÉTELE
GAUSS-EGÉSZEK ÉS DIRICHLET TÉTELE KEITH KEARNES, KISS EMIL, SZENDREI ÁGNES Első rész 1. Bevezetés Tekintsük az ak + b számtani sorozatot, ahol a > 0. Ha a és b nem relatív prímek, akkor (a,b) > 1 osztója
Szakács Lili Kata megoldása
1. feladat Igazoljuk, hogy minden pozitív egész számnak van olyan többszöröse, ami 0-tól 9-ig az összes számjegyet tartalmazza legalább egyszer! Andó Angelika megoldása Áll.: minden a Z + -nak van olyan
Hadamard-mátrixok Előadó: Hajnal Péter február 23.
Szimmetrikus kombinatorikus struktúrák MSc hallgatók számára Hadamard-mátrixok Előadó: Hajnal Péter 2012. február 23. 1. Hadamard-mátrixok Ezen az előadáson látásra a blokkrendszerektől független kombinatorikus
7. Számelmélet. 1. Lehet-e négyzetszám az a pozitív egész szám, amelynek tízes számrendszerbeli alakjában 510 darab 1-es és valahány 0 szerepel?
7. Számelmélet I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Lehet-e négyzetszám az a pozitív egész szám, amelynek tízes számrendszerbeli alakjában 510 darab 1-es és valahány 0 szerepel? ELTE 2006. október 27. (matematika
Hatványozás. A hatványozás azonosságai
Hatványozás Definíció: a 0 = 1, ahol a R, azaz bármely szám nulladik hatványa mindig 1. a 1 = a, ahol a R, azaz bármely szám első hatványa önmaga a n = a a a, ahol a R, n N + n darab 3 4 = 3 3 3 3 = 84
13.1.Állítás. Legyen " 2 C primitív n-edik egységgyök és K C olyan számtest, amelyre " =2 K, ekkor K(") az x n 1 2 K[x] polinomnak a felbontási teste
13. GYÖKB½OVÍTÉS GALOIS CSOPORTJA, POLINOMOK GYÖKEINEK ELÉRHET½OSÉGE 13.1.Állítás. Legyen " 2 C primitív n-edik egységgyök és K C olyan számtest, amelyre " =2 K, ekkor K(") az x n 1 2 K[x] polinomnak a
OSZTHATÓSÁG. Osztók és többszörösök : a 3 többszörösei : a 4 többszörösei Ahol mindkét jel megtalálható a 12 többszöröseit találjuk.
Osztók és többszörösök 1783. A megadott számok elsõ tíz többszöröse: 3: 3 6 9 12 15 18 21 24 27 30 4: 4 8 12 16 20 24 28 32 36 40 5: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 6: 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60 1784. :
Diszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. - Vizsga anyag 1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM INFORMATIKAI KAR Diszkrét matematika I. Vizsgaanyag Készítette: Nyilas Árpád Diszkrét matematika I. - Vizsga anyag 2 Bizonyítások 1)
1. feladatsor Komplex számok
. feladatsor Komplex számok.. Feladat. Kanonikus alakban számolva határozzuk meg az alábbi műveletek eredményét. (a) i 0 ; i 8 ; (b) + 4i; 3 i (c) ( + 5i)( 6i); (d) i 3+i ; (e) 3i ; (f) ( +3i)(8+i) ( 4
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny tanévi második fordulójának feladatmegoldásai. x 2 sin x cos (2x) < 1 x.
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2005-2006. tanévi második fordulójának feladatmegoldásai matematikából, a II. kategória számára 1. Oldja meg a következő egyenlőtlenséget, ha x > 0: x 2 sin
1/50. Teljes indukció 1. Back Close
1/50 Teljes indukció 1 A teljes indukció talán a legfontosabb bizonyítási módszer a számítástudományban. Teljes indukció elve. Legyen P (n) egy állítás. Tegyük fel, hogy (1) P (0) igaz, (2) minden n N
1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak
1. Generátorrendszer Generátorrendszer. Tétel (Freud, 4.3.4. Tétel) Legyen V vektortér a T test fölött és v 1,v 2,...,v m V. Ekkor a λ 1 v 1 + λ 2 v 2 +... + λ m v m alakú vektorok, ahol λ 1,λ 2,...,λ
1. A maradékos osztás
1. A maradékos osztás Egész számok osztása. 223 = 7 31 + 6. Visszaszorzunk 223 : 7 = 31 21 13 7 6 Állítás (számelméletből) Minden a, b Z esetén, ahol b 0, létezik olyan q, r Z, hogy a = bq + r és r < b.
Következik, hogy B-nek minden prímosztója 4k + 1 alakú, de akkor B maga is 4k + 1 alakú, s ez ellentmondás.
Prímszámok A (pozitív) prímszámok sorozata a következő: 2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19,... 1. Tétel. Végtelen sok prímszám van. Első bizonyítás. (Euklidész) Tegyük fel, hogy állításunk nem igaz, tehát véges
b, b > 0 racionális szám, hogy a
3. A lánctörtek alkalmazásai. 3.. Diofantikus approximáció. Alapkérdés: Mennyire jól közelíthetők az irracionálisok racionális számokkal? Megjegyzés. Mindenek előtt azt kell tisztázni, hogy mit jelent
2. Feladatsor. N k = {(a 1,...,a k ) : a 1,...,a k N}
2. Feladatsor Oszthatóság, legnagyobb közös osztó, prímfaktorizáció az egész számok körében 1 Kötelező házi feladat(ok) 2., Határozzuk meg a ϕ:z Z, z [ z 5] leképezés magját. Adjuk meg a ker(ϕ)-hez tartozó
Pécsi Tudományegyetem
Számelmélet Dr. Tóth László Pécsi Tudományegyetem 2006 Bevezetés Ez az anyag tartalmazza a Számelmélet című VI. féléves tárgy kötelező elméleti anyagának a nagy részét. Tartalmaz továbbá olyan kiegészítő
2017, Diszkrét matematika
Diszkrét matematika 10. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2017, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? a prímszámtétel prímszámok,
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 4. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
Bevezetés az algebrába az egész számok
Bevezetés az algebrába az egész számok Wettl Ferenc V. 15-09-11 Wettl Ferenc Bevezetés az algebrába az egész számok V. 15-09-11 1 / 32 Jelölések 1 Egész számok és sorozataik 2 Oszthatóság 3 Közös osztók
Diszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2017. tavasz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 11. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
Komplex számok. (a, b) + (c, d) := (a + c, b + d)
Komplex számok Definíció. Komplex számoknak nevezzük a valós számokból képzett rendezett (a, b) számpárok halmazát, ha közöttük az összeadást és a szorzást következőképpen értelmezzük: (a, b) + (c, d)
Egészrészes feladatok
Kitűzött feladatok Egészrészes feladatok Győry Ákos Miskolc, Földes Ferenc Gimnázium 1. feladat. Oldjuk meg a valós számok halmazán a { } 3x 1 x+1 7 egyenletet!. feladat. Bizonyítsuk be, hogy tetszőleges
4. Test feletti egyhatározatlanú polinomok. Klasszikus algebra előadás NE KEVERJÜK A POLINOMOT A POLINOMFÜGGVÉNNYEL!!!
4. Test feletti egyhatározatlaú poliomok Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2013 április 11. Eddig a poliomokkal mit formális kifejezésekkel számoltuk, em éltük azzal a lehetőséggel, hogy x helyébe
2. Tétel (Az oszthatóság tulajdonságai). : 2. Nullát minden elem osztja, de. 3. a nulla csak a nullának osztója.
Számelmélet és rejtjelezési eljárások. (Számelméleti alapok. RSA és alkalmazásai, Die- Hellman-Merkle kulcscsere.) A számelméletben speciálisan az egész számok, általánosan a egységelemes integritási tartomány
Testek március 29.
Testek 2014. március 29. 1. Alapfogalmak 2. Faktortest 3. Testbővítések 1. Alapfogalmak 2. Faktortest 3. Testbővítések [Sz] V/3, XIII/1,2; [F] III/1-7 (+ előismeretek!) Definíció Ha egy nemüres halmazon
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 1. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
Analízis I. Vizsgatételsor
Analízis I. Vizsgatételsor Programtervező Informatikus szak 2008-2009. 2. félév Készítette: Szabó Zoltán SZZNACI.ELTE zotyo@bolyaimk.hu v.0.6 RC 004 Forrás: Oláh Gábor: ANALÍZIS I.-II. VIZSGATÉTELSOR 2006-2007-/2
matematika alapszak Waldhauser Tamás jegyzete alapján készítette B. Szendrei Mária
ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET vázlat az előadáshoz matematika alapszak 2019-20, őszi félév Waldhauser Tamás jegyzete alapján készítette B. Szendrei Mária 1. Komplex számok Kanonikus alak, konjugált, abszolút
Számelmélet. 4. Igazolja, hogy ha hat egész szám összege páratlan, akkor e számok szorzata páros!
Számelmélet - oszthatóság definíciója - oszthatósági szabályok - maradékos osztás - prímek definíciója - összetett szám definíciója - legnagyobb közös osztó definíciója - legnagyobb közös osztó meghatározása
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 1. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra