EGERVÁRI LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV (Egervár - Zalaszentiván

Átírás

1 EGERVÁRI LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA (Egervár - Zalaszentiván PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV

2 TARTALOM BEVEZETÉS... 5 Az iskola hitvallása... 5 Az iskola küldetésnyilatkozata, jövőképe... 5 NEVELÉSI PROGRAM... 6 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai... 6 Nevelő és oktató tevékenységünk általános elvei... 6 A nevelés, a nevelő és a tanuló személyes kapcsolata... 6 A gyermek nevelése a család és az iskola közös felelőssége... 7 Önállóság és közös munka a tanulásban... 7 Egyéni bánásmód, esélybeli különbségek kiegyenlítése... 7 A társadalmi életre való fölkészítés... 9 Hazaszeretetre nevelés... 9 Erkölcsi nevelés Családi életre nevelés Egészséges életmódra nevelés Testi nevelés Környezeti nevelés Esztétikai nevelés Céljaink Módszereink Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, a pedagógusok, osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnök feladatai és hatásköre A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az önismeret megvalósításának állomásai A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Általános helyzetleírás Az egészségfejlesztés iskola feladatai Lelki egészség védelme személyiségfejlődés Testmozgás Mindennapos iskolai testnevelés és testedzés Egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok Időtávok A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

3 A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének alapelve és a helyi tantervbe, tanmenetekbe beépülő fejlesztési feladatok és célok A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének lehetőségei egyes tantárgyaknál: A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők, ifjúságvédelemi feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái.. 40 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Tanulmányok alatti vizsgák Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A felvétel és az átvétel szabályai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: AZ ISKOLA HELYI TANTERVE EGERVÁRI LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA (Egervár székhely) A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása52 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, a tanulók fizikai állapotának mérése A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Projektoktatás A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése Írásbeli feladatok értékelése Szóbeli értékelés: Oktatási eredményvizsgálatok A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Az írásbeli és szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók továbbhaladása, A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések EGERVÁRI LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA (ZALASZENTIVÁN TAGINTÉZMÉNY)

4 A választott kerettanterv megnevezése: A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Kompetencia alapú oktatás bevezetése Projektoktatás Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A NAT- ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Választható tantárgy, foglalkozás, pedagógus választás szabályai: Ellenőrzés Kompetenciamérés/ tantárgyi ismeretek mérése Az otthoni (délutáni) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok Értékelés A magatartás- és szorgalomjegyek értékelése, a tanulók jutalmazása Fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség (roma) kultúrájának megismerése A tanuló fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskola egészségnevelési- és környezeti nevelési elvei A Zalaszentiváni Tagintézmény ökoiskolai tevékenysége Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Egervári László Általános Iskola (egervári székhelyiskola) Zalaszentiváni Iskola feladat-ellátási hely Az iskola környezeti nevelési elvei Egervári László Általános Iskola (egervári székhelyiskola) Zalaszentiváni Iskola feladat-ellátási hely

5 BEVEZETÉS AZ ISKOLA HITVALLÁSA Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja a munkát, amit szeretni fog. Szentgyörgyi Albert AZ ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA, JÖVŐKÉPE Iskolánk Nevelőtestülete feladatának tekinti: - hogy megtanítsa a gyermekeket az önálló tanulásra, melyet életük során is használni tudnak. - hogy korszerű, értékálló tudást biztosítson tanulók számára, az integrációs nevelés és a kompetencia alapú oktatás módszereit is felhasználva - hogy a nevelés minden területén a gyermeket testi és lelki egészében fejlesztjük, az egészséges életmódra készítjük fel a tanulókat, elősegítjük a helyes magatartási szokások és pozitív jellemvonások kialakítását - hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulókat bocsássunk ki az iskola kapuján. - hogy olyan tanulókat neveljen, akik képesek lesznek megújulásra, önművelésre, pozitív jövőkép megfogalmazására - hogy iskolánk rugalmasan alkalmazkodjon a társadalmi elvárásokhoz és ezzel a szülői igényeket kielégítve szeretetteljes légkörben nevelje a gyermekeket. 5

6 NEVELÉSI PROGRAM AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAP- ELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI Az iskolai munkánk célja, hogy az integrációs nevelés és a kompetencia alapú oktatás módszereit is felhasználva korszerű, értékálló tudást biztosítsunk tanulóink számára. Megtanítsuk őket az önálló tanulásra, melyet életük során is használni tudnak. A nevelés minden területén a gyermeket testi és lelki egészében fejlesztjük. Egészséges életmódra készítjük fel a tanulókat. Elismerjük a gyermek, és az egyes ember másságát értékként. Emberségre, toleranciára nevelünk. Értéknek tartjuk mindazt, ami szép, harmonikus, ezért közvetítésre alkalmas. Esztétikum iránti fogékony embereket nevelünk. Úgy tekintünk a gyermekre, hogy mindig feltételezzük fejlődő készségét, tanulni vágyását. Alapműveltsége megszerzésére törekszünk, nagy hangsúlyt fektetünk a magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakkal. A kerettanterv bevezetésével, a NAT átdolgozásával kiemelten kezeljük a testnevelést (mindennapos testnevelés), és az informatikát (számítástechnika, könyvtárhasználat). A tanulói kompetenciákat Szövegértés-szövegalkotás, Matematika kompetencia-területek bevezetésével erősítjük, fejlesztjük. Értéknek tekintünk minden olyan produktumot, melyet ember hozott létre. Minden teljesítményt tisztelünk. Fizikai és szellemi munka végzésének szeretetére, megbecsülésére nevelünk. A német és angol nyelvi képzést Egerváron 4. osztályban kezdjük. Második idegen nyelvet Egerváron 7. osztálytól választhatnak a tanulók. Fontosnak tartjuk, hogy környezetünket a rend és a tisztaság jellemezze. Tiszteletben tartjuk és toleráljuk sajátos helyzetű tanulóinkat. A tanulási zavarral küszködő, fogyatékos, más fogyatékos tanítványainkat - gyógypedagógiai szakvélemény alapján gyógypedagógus segíti. NEVELŐ ÉS OKTATÓ TEVÉKENYSÉGÜNK ÁLTALÁNOS ELVEI A NEVELÉS, A NEVELŐ ÉS A TANULÓ SZEMÉLYES KAPCSOLATA A nevelés az egész társadalom feladata, különösen a szülőké és az iskoláé. A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, s mindkettőnek a gyermek érdekét kell szolgálnia. Az iskolai nevelés elsősorban a tanítás és tanulás folyamatában valósul meg. Ennek során a tanítvány a maga teljes személyiségében gyarapodik, de a felnőtt nevelő személyisége is 6

7 teljesebbé válik. A nevelő magatartása, erkölcsisége minta a gyermek előtt, ez felelősséget ró a pedagógusra. A GYERMEK NEVELÉSE A CSALÁD ÉS AZ ISKOLA KÖZÖS FELELŐSSÉGE A nevelés alapvető színtere a család. Az iskolánk nem kívánja csorbítani a szülők jogait, de ugyanakkor nem is vállalhatja át alapvető kötelességeiket. Az iskola pedagógusai igyekeznek felismerni a családi nevelés hiányosságaiból eredő (elsősorban nyelvi és viselkedésbeli) hátrányokat, és segíteni azok csökkentését. Pedagógiai munkánkban számítunk a szülői ház támogatására. Ezt úgy próbáljuk elérni, hogy nevelési céljainak és módszereinek megvalósításában együttműködünk a szülőkkel, és követelményeink igazodnak a gyermekek teherbíró képességéhez. ÖNÁLLÓSÁG ÉS KÖZÖS MUNKA A TANULÁSBAN Iskolánkban készítjük fel tanulóinkat, hogy első (szak) képzettségük megszerzésére képesek legyenek, s hogy a demokratikus közéletben való hozzáértő részvételükre számíthasson a társadalom. Iskolánk tehát törekszik az önálló tanulás képességének kifejlesztésére, a tanuló nyitottságának, tanulási kedvének megőrzésére, kibontakoztatására. Ennek érdekében olyan módszereket alkalmazunk, amellyel a tanítás és a tanulás elsősorban az önálló és a társas cselekvésekben szerzett közvetlen tapasztalatokra épül. A hagyományos oktatási módszerek értékeit megtartva, az öntevékenykedtető, a részvételközpontú, a kooperatív tanulást, a differenciálást helyezzük előtérbe. Alkalmazzuk a kompetencia alapú oktatás elemeit mindennapi munkánk során. Szeretnénk, ha diákjaink megértenék, hogy meg kell tanulni másképpen tanulni, felfedezni, megérteni, rendszerezni, szelektálni az ismereteket, megfelelően kommunikálni anyanyelvi és idegen nyelvi szinten Törekszünk arra, hogy a tanulók azonosuljanak a tanítási és a tanulási célokkal. Önkéntes feladatvállaláson alapuló, egyéni és kisebb csoportban végzett közös feladatokkal, önálló megfigyelést, adat- és információgyűjtést, elemző munkát, véleményformálást, a vélemények ütköztetését, a teendők közös megbeszélését, az eredmények egyéni és közös értékelését igénylő feladatokkal neveljük őket munkájukban önállóságra, az együttműködésben nyitottságra, szervezettségre. A modern társadalmi és gazdasági életben, a közéleti demokrácia szempontjából alapvető jelentőségűek azok a kommunikációs és munkakészségek, amelyeket az így szervezett tanulás során sajátítanak el a tanulók, s amelyek az iskolában tanult ismereten túl felkészítik őket az egész életen át tartó tanulásra, művelődésre. EGYÉNI BÁNÁSMÓD, ESÉLYBELI KÜLÖNBSÉGEK KIEGYENLÍTÉSE A tanulók esélyegyenlőségét egyéni bánásmóddal, kooperatív módszerekkel, differenciált foglalkoztatással segítjük elő. Figyelembe vesszük az eltérő képességű, tapasztalatú, érdeklődésű, vallású, egészségű, családi és társadalmi hátterű tanulók sokféleségét, a magyarországi társadalom sokszínű természetét, érzékenységét is. Nem csupán egyéniségük, jellemük fejlesztésére, önállóságuk, felelősségtudatuk és függetlenségük megélésére neveljük őket, hanem a különbözőségek elfogadására, megértésére is. A nevelés és az oktatás folyamatában tekintettel vagyunk a fiúk és a lányok különbözőségeire, eltérő beállítottságára. Gyógypedagógiai szakvélemény alapján sajátos helyzetű, tanulási zavarral, fogyatékossággal, más fogyatékossággal élő tanulóinknak biztosítjuk 7

8 részvételével, irányításával az igényeiknek megfelelő integrált neve- gyógypedagógus lést és oktatást. 8

9 A TÁRSADALMI ÉLETRE VALÓ FÖLKÉSZÍTÉS A tanuló az iskolában éli meg először a társadalom függőségi és hatalmi viszonyait, saját jogait és lehetőségeit sorsa és a közélet formálásában. Ezt figyelembe véve közvetítjük a vele szemben támasztott követelményeket, alakítjuk azt a módot, ahogyan vele viselkednek, ahogyan vele szemben követelményeket támasztanak, amiképpen hozzá szólnak és róla beszélnek, ahogyan megszervezik és értékelik a munkáját, s a módszereket, amelyekkel elősegítik az együttműködését, jogainak, érdekeinek érvényesülését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanulók személyiségének alakulására nagy hatással van a diáktársak értékrendje, a tanárok és a diákok, valamint a diáktársak között uralkodó magatartás és hangnem. Iskolánk különös figyelmet fordít arra, hogy nevelő szerepét ezekben a kapcsolatokban is gyümölcsöztesse. Ennek érdekében 2008/2009-es tanévben 2. évfolyamon Életjátékok a környezetismereti órákon témában önálló innovációt készítünk. Tervezzük felmenő rendszerben a teljes alsó tagozaton ennek bevezetését. Erre építve bevezettük a Szociális, környezeti és életviteli kompetenciaterületet a következők szerint: /2010-es tanévben 7. évfolyamon /2011-es tanévtől a teljes felső tagozaton /2014-es tanévtől 7. osztálytól felmenő rendszerben HAZASZERETETRE NEVELÉS Nagy hangsúlyt helyezünk a hazaszeretetre nevelésre, s emellett, az európai gyakorlatnak megfelelően, a környező népekkel való megértő együttműködésre. Nevelő és oktató munkánkban minden lehetséges alkalmat és eszközt felhasználva próbáljuk elősegíteni azoknak a közösségi összetartó erőknek a kialakulását és növekedését, amelyek erősítik a növendékek kötődését a nemzethez, erősítik a haza szeretetét, azt az érzést és tudatot, hogy jó dolog a független és demokratikus Magyarország polgárának lenni. Kultúránk az antik-klasszikus és zsidó-keresztény forrásokból táplálkozó európai kultúra szerves része. Legősibb elemei azonban finn-ugor, illetve belső-ázsiai múltba nyúlnak vissza. Sorsunkat a Kárpát-medencében mindenkor a Kelet és Nyugat közötti élet és kapcsolatrendszer jelentette. Ebben sorsunk hasonló a velünk együtt élő és szomszédos népek, nemzetek sorsával, érdekeivel, múltjával. Ennek jegyében neveljük tanulóinkat nemzetünk sorsáért felelősséget érző, tenni akaró és tudó állampolgárokká, akik értik és megbecsülik a velünk együtt élő és szomszédos népeket, kultúrájukat és természetesen saját kultúránkat, amely az európai kultúrák termékeny kölcsönhatásában jött létre; s megértik, hogy mindez a jövő európai egységhez tartozásunknak is alapja. A hazaszeretetre nevelés kiemelkedő eszközének tekintjük a magyar nyelv, a magyar történelem, a földrajz, a magyar művelődéstörténet és irodalom tanítását, a nemzeti és állami ünnepek méltó megünneplését. Tudatosítjuk tanulóinkban, hogy történelmi okok miatt határainkon kívül sok magyar él, akik magyarnak érzik, illetőleg vallják magukat, történelmük a magyar történelem része, és ezért hozzánk tartoznak. Minden évben pályázunk 7. osztályunkkal a HATÁRTALANUL! Programra. Történelmi szerepünk és jelen kül- és belpolitikai viszonyaink tárgyszerű ismertetésére és tárgyilagos értékelésére törekszünk. A hazaszeretetre neveléshez hozzátartozónak tekintjük a múlt megbecsülését és a jövőbe vetett reménység táplálását, valamint annak beláttatását is, hogy alapvető társadalmi és nemzeti céljainkért demokratikus módszerekkel, egyetértésben kell cselekednünk, és a bennünket körülvevő országokkal, népekkel jó viszonyban kell élnünk. 9

10 ERKÖLCSI NEVELÉS Az ember társas lény. Élete az egyéni és közösségi élményvilág egymástól el nem választható szintjei közt mozog. Az anyagi és szellemi értékek minden ember számára jelentős összessége alkotja a közjót, amely a társadalom erkölcsi életének fontos tényezője. A közös emberi értékek tisztelete, azok megvalósításában az egymásrautaltság s a kölcsönös függés tudata erkölcsi szolidaritásban egyesíti a társadalom tagjait. A közös értékekkel való azonosulás alakítja minden emberi közösség erkölcsi tudatát, s az ezeknek megfelelő erkölcsi magatartás a közösség legfontosabb összetartó ereje. Igen nagy tehát az iskola és a pedagógusok szerepe a közerkölcs alakításában. A jót építő, az igazat érvényre juttató, szeretet által vezérelt közösségekben tudnak kialakulni azok a magatartási és viselkedési formák, szokások, amelyekre a társadalomnak szüksége van: a szolidaritás, az előzékenység, az állhatatosság, az előítélet-mentesség, a másik ember tisztelete, a tolerancia, a megbízhatóság, az alkalmazkodóképesség. Az erkölcsi nevelés legfontosabb eleme a példaadás. Minden pedagógus példát ad, akár akarja, akár nem. A pedagógusaink egyéni és testületi magatartásának tükröznie és mintáznia kell azt a közösségi értékrendet, amire a tanulóinkat nevelni akarjuk. A pedagógusaink felelőssége az is, hogy mire irányítja a tanulók figyelmét. Minden igaz ismeret, hitelesen közvetített tudás nemcsak tudásukat, hanem erkölcsi ítélőképességüket is gyarapítja, segíti, hogy jó és rossz, igaz és hamis, értékes és értéktelen közötti különbséget felismerni képes, a jót szabadon választó emberekké váljanak. Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésekben alakuló szokások útján, s az értékek tudatosításával válnak a hétköznapi élet irányítására tartósan alkalmas jellemformáló erővé. A pedagógusaink feladata az is, hogy küzdjenek a felületesség, a közömbösség ellen, neveljenek a helyzetek, a dolgok megismerésén alapuló előítélet-mentes ítéletre, az elsajátított értékekhez minden körülmények között ragaszkodó cselekvésre. Az erkölcsi magatartás formálása mellett az iskolánk kiemelt feladata a társadalmi együttélés viselkedési szabályainak megismertetése és az ezek megtartására nevelés is. A helyes közlekedési magatartástól a különféle társas helyzetekben szokásos viselkedési normákig sokféle a korosztály szükségleteihez és társadalmi tapasztalataihoz illő eligazító ismeretet, tanulási tapasztalatot kínálunk fel ahhoz, hogy a tanulóink felnőtt korukra el tudjanak igazodni és természetesen tudjanak viselkedni a társas kapcsolatok és helyzetek sokféleségében. Az udvarias, tiszteletteljes, előzékeny, durva beszédtől, erőszakosságtól mentes viselkedés jótékony hatással van az iskolai közösségre és végső soron egész társadalmunk békéjére. Merev illemszabályok és formák helyett a tanulóinkkal a derűs és kiegyensúlyozott, jóindulatú viselkedés példáját és szabályrendszerét ismertetjük meg és ennek követésére tanítjuk. Az erkölcsi nevelés legfontosabb feladatának az önismeret, az öntudatos és felelősségteljes magatartás, a helyzetfelmérésre és a döntésre való képesség kialakítását tekintjük. A helyes önismeret kialakításához feltétlenül szükség van érzelmi biztonságra, ésszerű követelményekre, az életkornak megfelelő belső lelki törvényszerűségek ismeretére, figyelembevételére. Mind a túlzott követelmények, mind az igénytelenség megnehezíti, hogy a tanuló megtanulja reálisan értékelni és elfogadni önmagát, tisztában legyen azzal, hogy mire képes, mire nem képes, a valóságot megfelelően tudja felfogni, és érdeklődjön mások véleménye iránt. Fontos, hogy a szülők és a pedagógusaink elvárása ne legyen ellentétes, ne kényszerítse a tanulót alakoskodásra, képmutatásra. 10

11 CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS A különböző társas kapcsolatok között az erkölcsi nevelés szempontjából legfontosabb a család. A családi életre az iskolának is nevelnie kell. Fel kell készítenie a felelősségteljes döntés képességére, amely a párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői feladat vállalásához szükséges. A nemek közti különbség tudatosítása, tisztelete, a férfi és a nõ egyenrangúságának elfogadtatása mellett fontos nevelési feladat a szülői szerepek és a családi munkamegosztásban betöltött szerepek tudatosítása, a mai valóság tényeihez igazodó és a család emberformáló jelentőségének megfelelő kezelése. A jelentős számban rossz családi légkört megélő gyermekek, tanulók számára fontos a vonzó családmodellek bemutatása. Ismerkedjenek meg az egymás segítésének, kölcsönös szeretetének pozitív eredményeit igazoló példákkal. Tudatosítjuk a tanulókban, hogy a hűség, a család: érték, és az ezért hozott áldozatvállalásnak értelme van. A felsőbb évfolyamokon (elsősorban a 7. és 8. osztályokban) a téma jelentőségéhez illő komolysággal beszélünk a szerelemről és a párválasztásról. A szexuális felvilágosítást, amely a biológiai és egészségügyi ismereteket fejleszti elsősorban, fontosnak tartjuk, de nem elégségesnek, mert nem ad választ a serdülőkor és a felnőttkor alapvető kérdéseire, a társas kapcsolat, a házasság alapvető céljára. Pedagógusaink felhívják a figyelmet az élet védelmének minden más szempontot megelőző fontosságára, arra, hogy az ENSZ november 20-án kelt Gyermeki Jogokról szóló Nyilatkozata szerint a gyermeket különleges oltalom, gondozás és jogvédelem illeti meg mind a születés előtt, mind a születés után. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS Az iskolánk nagy gondot kell fordítania az egészséges életmódra nevelésre. Az egészség a testi, lelki és szociális harmónia állapota. Fontos, hogy a diákjaink felismerjék: az egészség érték, amelyet az egyénnek és a közösségnek egyaránt óvnia, ápolnia kell. E cél csak akkor érhető el, ha kialakítjuk a diákokban az önmagukért és másokért érzett felelősség tudatát, ezért az egészséges életmódra nevelés erkölcsi nevelés is. Az egészségnevelést a családdal együttműködve próbáljuk megvalósítani. Ebben legfontosabb szerepe a megelőzésnek, az egészségmegőrző szokások kialakításának van. Tanulóinkat segítjük a helyes táplálkozás- és mozgáskultúra, a testápolási szokások kialakításában. Ugyanakkor szükséges az egészségkárosító tényezők megismertetése is, anélkül, hogy akaratlanul az érdeklődés felkeltésével egészségkárosító szokások kialakulását segítenénk elő tanulóinknál. Tudniuk kell, hogy az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószer-fogyasztás, a szexuális szabadosság és következményei (pl. AIDS), a helytelen gyógyszerfogyasztás, vegyszerkezelés az egészségüket veszélyezteti, de ezekre a veszélyekre csak a szükséges mértékben és időben hívjuk fel a figyelmüket. Elhibázottnak tekintjük az indokolatlan és idő előtti "felvilágosítást", kampányokat. Részt veszünk a DADA Programban. Iskolai Egészségnevelési Programunk a Pedagógiai Program mellékletében található. TESTI NEVELÉS Az egészségneveléshez hozzátartozik a testi nevelés. A testi nevelés célja az egészséges testi és lelki fejlődés, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése, a fizikai, értelmi és akarati tulaj- 11

12 donságok ügyesség, gyorsaság, mozgáskészség, állóképesség, önfegyelem, cselekvésbiztonság fejlesztése. A testi nevelés során az életkor általános sajátosságai szerint differenciált terhelésre törekszünk, ugyanis a mozgásélmény öröme és az egyénhez mért követelményszintek ösztönzik a tanulókat képességeik és akaratuk fejlesztésére. Az egyéni adottságokhoz mért követelményszintek megállapítása segíti az önismeret kialakítását, a másság tiszteletét. Az akaraterő fejlesztését, az állóképességet, edzettség kifejlesztését mind a jellemépítés, jellemformálás, mind a továbbtanulás, a szakmatanulás, a honvédelmi kötelezettség teljesítése szempontjából igen fontosnak tartjuk. Az akaraterőt, a segítőkészséget befolyásoló jellemformáló helyzeteket próbáljuk felhasználni az emberi kapcsolatok és értékes tulajdonságok fejlesztésére. Fontosnak tartjuk, hogy tanuljanak meg tanulóink felszabadultan de a szabályok megtartásával játszani, tanulják meg a vereséget elviselni, a győzelem öröme mellett a másik sikerét is jó szívvel elismerni és értékelni. A sportversenyek úgy szervezzük meg, hogy azok a becsületes helytállásra, a tiszta küzdelemre ösztönözzenek. Az iskolánk színeiben induló tanulók érezzék kötelességüknek a lehető legjobb eredmény elérését, és legyenek tudatában, hogy közösségünket képviselik. Teljesítményükre ugyanakkor az egész iskola figyelmét felhívjuk eredményeik ismertetésével, díjaik bemutatásával, és egyéb módon. A tanórákon kívüli sportolási lehetőségek az iskolai életet színessé, változatossá, élményszerűvé teszik, meghatározó szerepük van a tanulók egészségének megőrzésében, életmódjuk alakításában. Ezért a mindennapos testmozgás lehetőségét kívánjuk biztosítani diákjainknak az iskolai sportkör illetve más egyesületek, tanfolyamok tevékenységén keresztül. Arra törekszünk, hogy a rendszeres mozgás, testedzés a tanulóinkban elemi igény maradjon az iskolánkban folytatott tanulmányaik befejezése után is. 1. és 5. évfolyamon bevezetésre került a 2012/2013. tanévben törvényileg a mindennapos testnevelés. Gyógytestnevelés: iskolaorvos javaslatára. Tanév előkészítés időszakában tanítóink és testnevelőink felkészítésen vesznek részt. KÖRNYEZETI NEVELÉS A környezeti nevelésünk célja, hogy neveljük és tanítsuk a tanulókat a természetes és az épített környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, környezetbarát életvitelre. Feladatunk, hogy felkeltsük a tanulók igényét a tiszta, egészséges környezet kialakítására, megóvására. Az ember és környezete egységes rendszert alkot. Létérdek, hogy a tanulóink valós képet kapjanak a természet megóvásának emberi, társadalmi, technikai feltételeiről. Ezért fontos, hogy megismerjék a legfőbb környezeti problémákat (pl. légszennyezés, vízszennyezés, ivóvízhiány, szennyvíztisztítás, hulladékok felhalmozódása stb.), és elsajátítsák a problémák megértéséhez és kezeléséhez szükséges természettudományos és társadalmi ismereteket. A környezetgazdálkodási ismeretek, szemlélet áthatja helyi tantervünket a megfelelő képzési területeken, illetve tantárgyakban. A tanórán kívüli neveléssel (pl. környezetvédelmi munkák szervezésével) és az iskolánk környezeti kultúrájával is erősíteni kívánjuk a környezetért felelős magatartás kialakítását tanulóinkban. A környezeti nevelési program tartalmi elemei: 12

13 - rendszerszemléletre nevelés - alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása - globális összefüggések megértése - a létminőség választásához szükséges értékek megmutatása - a létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása - a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése - a szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben A tartalmi elemek kidolgozásánál az alábbi lehetőségeket vesszük figyelembe: - a tantervi tartalmak kiegészítése a környezetre vonatkozó helyi tananyaggal - osztályfőnöki órákon az ember és környezete kapcsolatára vonatkozók megtervezése - tanórai foglalkozásoktól eltérő, környezethez illeszkedő tanulásszervezési módok kialakítása (erdei iskola, tanulmányi kirándulások, túrák, múzeumi órák, tábor). ESZTÉTIKAI NEVELÉS Az esztétikai nevelés alapfeladata az esztétikai érzékenység és nyitottság, a szépség iránti fogékonyság kialakítása, ami az emberi teljességhez az érzelemgazdagsággal, az alapvető emberi értékek átélésének képességével járul hozzá. A korszerű esztétikai nevelésben a művészi élmények és az irodalmi művek, műalkotások elemzése mellett egyre nagyobb súllyal szerepel a hétköznapok esztétikumának tudatosítása: a természet, a mesterséges környezet, a társas érintkezés és a nyelvhasználat formakultúrájának felismertetése. Az eredményes módszerek között ma is elsőrangú a maradandó élményt nyújtó alkotótevékenység, amit jól egészít ki az ízlésnevelésben és a tudatos ítéletalkotásban nélkülözhetetlen kritikai, elemző munka. Az esztétikai nevelés az iskola teljes helyi tantervének a feladata, és nem elégszünk meg azzal, hogy a kitüntetett helyet kap az irodalom, zene és a művészeti tantárgyak tanításában. A fenti területek mindegyikében érvényesíteni akarjuk az integrációs és kompetencia alapú oktatási elméletből alkalmazható részeket. 13

14 CÉLJAINK Az Egervári László Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt elveket szeretnénk érvényre juttatni: Az iskolában olyan légkör megteremtése szükséges, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk A gyerekeket bevonjuk a saját iskolai életük megszervezésébe. A tanuló egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük. Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. Az iskolában tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása, bővítése, kompetenciák fejlesztése valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni tanítványainkból. Ennek érdekében: Bevezettük a kompetencia alapú oktatást, melynek céljai: - a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodás szükséges kompetenciák fejlesztése, - az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, kompetencia alapú oktatás elterjesztése. - a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, - a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, - a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése - az esélyegyenlőség érvényesítése - újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése - szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása - egyéni fejlesztési tervek készítése szükség szerint - digitális írástudás elterjesztése Az iskola olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Fontos, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. A szorgalomnak, tudásnak, munkának legyen becsülete. Törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre. Értékelni, észre kell venni a jót megelőzni, felismerni a rosszat. Ki kell alakítani az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott és helyes formáit. Meg kell ismertetni a tanulókat a nemzeti kultúra és történelem eseményeivel, személyiségeivel és hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet. 14

15 Az iskola a szülőkkel együttműködve folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében. Ennek érdekében: Rendszeresen kapcsolatot tart a szülőkkel, családokkal. Lehetőséget teremt arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessen a szülőkkel, iskolahasználókkal. Tovább ápoljuk és bővítjük kapcsolatainkat iskolákkal, közművelődési intézményekkel, szponzorainkkal. Olyan tanulóképet kell kialakítani, melyben a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - Humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni a szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik, van jövőképe, becsüli a tudást, öntevékeny, aktívan részt vesz a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását továbbfejleszteni, önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri és tiszteli a nemzeti és egyetemes kultúra értékeit, társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés elfogadott formáit és módszereit, ismeri és betartja a harmonikus együttélés szabályait, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit társait tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti és tiszteletben tartja a másságot, szellemileg és testileg edzett, egészséges, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta és ápolt. Céljaink eléréséhez az iskola biztosítja: a tanuláshoz szükséges kulturált, otthonos környezetet, a differenciálást, felzárkóztatást, tehetséggondozást, integrált nevelés és oktatás szakmai, személyi és tárgyi feltételeit, sokszínű és változatos tevékenységrendszert, figyelembe véve az egyéni érdeklődést és az életkori sajátosságokat, az önálló ismeretszerzéshez szükséges eszközöket, az egyéni tanulás hatékony módszereinek átadását, a tanulók képesek legyenek az alapműveltségi vizsgakövetelmények teljesítésére. MÓDSZEREINK A hagyományos módszerek előadás, magyarázat, megbeszélés, kérdve kifejtés, frontális osztálymunka mellett egyre nagyobb szerepet kapjanak az olyan módszertani formák, melyek a gyerek aktív részvételét igénylik. Úgymint: Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer elterjesztése Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése. Az alapozó időszak elnyújtása. 15

16 Fejlesztő értékelés bevezetése A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI FELA- DATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI, A PEDAGÓGUSOK, OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. 16

17 Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADA- TOK A személyiségfejlesztés egész életünket átszövő és életkori ciklusoktól, életeseményektől függően gyorsabban vagy lassabban haladó folyamat. A természetes, érés és fejlődés okozta átalakulásra számos változás, módosító hatás rakódik rá. A személyiségváltozás mértéke és módja attól is függ, milyen csoportban veszünk részt, hangsúly kerül-e a munkában a személyiségre, az önismeret fejlődésére. Személyesség AZ ÖNISMERET MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÁLLOMÁSAI Iskolánkban úgy érjük el, hogy tanulóinkat önálló véleményalkotásra serkentjük. Konkrétumokban való megnyilvánulás Konkrét, valóságos eseményekben, élmények részeseivé téve őket, különböző helyzetekben adhatnak képet a többieknek önmagukról. Nyílt, őszinte, másokat elfogadó magatartás Amennyire ezt fel tudják vállalni szégyen és kiszolgáltatottság érzése nélkül. A határ érzése minden gyermekben benne van. Tiszteletben kell tartanunk, hogy ez tanulónként máshol van (egyik szívesen beszámol otthoni történésekről, örömeit, bánatait gátlás nélkül megosztja tanáraival és társaival, a másik azonban keveset árul el önmagáról is). Beleérző-megértő viszonyulás Ha úgy fogadnak másokat, hogy magukban is megengedik a hasonló átéléseket, majd ezt visszatükrözik, akkor az önbemutatás kölcsönös nyereséggé válik. Különös lehetőség nyílik erre dramatizálás, bábozás közben, mely főleg az alsó tagozatban jellemző. Minősítés, elítélés és megítélés nélküli elfogadás Ha a gyerekben a megértés szándéka lép az elítélés helyébe, akkor szabaddá válik az önismereti út a miért, hogyan és hogyan lehetne másképp felé. Ezt segíti a nyílt, tanári példa. 17

18 A másik megerősítésére törekvés Ösztönözzük tanulóinkat, fogalmazzák meg érzéseiket, mondják el, milyen benyomásaik támadtak a különböző szituációkban. Nemcsak a tanórák folyamatában, hanem az oktató-nevelő munka különböző területein (túrák, kirándulások, osztály-összejövetelek) vannak lehetőségek személyiségfejlesztő játékok alkalmazására, mellyel mindezt, tanulóinat megerősítjük, személyiségüket fejlesztjük. Vannak olyan általános törvényszerűségek, melyek egyaránt érvényesek a nevelés és oktatás folyamatában. Ezek ismeretében 10 fontos pedagógiai feladatot, mint elvet határozhatunk meg, mely a tanulók személyiségfejlődését segíti. Ezek: Az iskola és az élet kapcsolata: Az elmélet és a gyakorlat egysége, iskolánkban az életre való felkészítést is jelenti, melyre lehetőség van technika órán, a gyakorlókertben, matematikán, az életszerű szöveges feladatok megoldása révén, stb. Tudományosság: A tények és jelenségek tanítása folyik a tanórákon, melyet a tanulók tágabb és szűkebb környezetének összefüggésében, fejlődésükben, változásaikban és kölcsönhatásaikban vizsgálnak. Felkeltve a tanulók érdeklődését a tudományok iránt, támaszkodunk közvetlen megfigyeléseikre, otthoni tapasztalataikra. Érthetőség: Az ismeretanyag terjedelme és minőségi szintje, tanításának módja megfelel a tanulók szellemi és testi fejlettségének és teljesítőképességének. A magyarázat mindig igazodik a gyerek szókincséhez, és gyakran élünk a szómagyarázat lehetőségével. Rendszeresség: Logikai sorrend betartása minden oktatási folyamatban. Nagyfokú rugalmasságot kíván a tervezésben, szervezésben, oktatásban. Fokozatosság: Az előző pedagógiai feladattal szerves összefüggésben a kis lépések elve alapján haladunk. Öröm látni, hogy hová tudjuk eljuttatni tanítványainkat 8 év alatt. A tanulás motivációja: Kellő motiváltság hiányában az egész oktatási tevékenység sikertelenné válhat. A tanuló önmagában mindig az szerint értékel, hogy milyen érzelmi kapcsolatot sikerül teremtenie a tananyaggal. A tanulók tudatossága: Ez az összekötő kapocs a nevelés-oktatás folyamatában. Képessé tesszük a tanulókat a tudatos ismeretszerzésre. Aktivitás: A tanuló cselekvő részvételének feltételeit teremtjük meg, közben gondolkodásukat aktivizáljuk, így alkotóképes, öntevékeny résztvevő lesz az oktatás-nevelés folyamatában. Szemléletesség: A világ megismerésében az érzéki benyomások nagy jelentőséggel bírnak. Ezért nemcsak az osztály dekorációját illesztjük a tananyaghoz, hanem a tanórákon is minél több lehetőséget megragadva, több érzékszervre hatva szervezzük meg az ismeretszerzés folyamatát. A tudás tartóssága: A megismerés folyamata után a megjegyzés, az emlékezetbe vésés, majd, ha szükséges, a felidézés folyik. A világos megértésen túl az ismétlés, a rendszerbe illesztés, a régebbi ismeretekhez csatolása történik. Legfontosabb pedagógiai feladataink közé tartozik, hogy ezeket együttesen érvényesítve fejlesszük tanulóink személyiségét. Pedagógiai munkánkban a következő módszereket alkalmazzuk: Meggyőzés módszerei: Szóbeli ráhatás, példa, spontán hatások, film, irodalom, báb. Tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, ellenőrzés, értékelés, gyakorlás. Magatartásra ható módszerek: - Ösztönző: ígéret, helyeslés, elismerés, dicséret, jutalmazás. - Kényszerítő (ha lehet, kerülendő!): felszólítás, parancs, büntetés, követelés. 18

19 - Gátlást kiváltó (kerülendő!): felügyelet, ellenőrzés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás. A nevelő-oktató tevékenység kibontakoztatása az iskolában a személyiségadottságok felismerését, felfedezését tekinti feladatának, a gyermekben lévő lehetőségek felszínre hozását, kibontakoztatását, folyamatos fejlesztését. Mindezek révén segítjük tanulóinkat abban, hogy dönteni tudjanak, milyen irányban folytassák tanulmányaikat a 8. osztály elvégzése után. 19

20 A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK Iskolai étkeztetés ÁLTALÁNOS HELYZETLEÍRÁS Iskolánkban melegítőkonyha működik. Tanulóink választhatnak a napközis ellátás (napi háromszori étkezés), a menza (ebéd), tízórai étkezés, ill. ezek variációi között. Az ételek minősége (ebéd) sajnos több esetben hagy kívánnivalót maga után. A heti étlap összeállítása korszerűtlen, kevésbé veszi figyelembe az iskolás és óvodás gyermekek közti életkori különbségeket. Testmozgás Korszerű tornateremmel rendelkezünk, kivéve a zalaszentiváni tagintézményt. Tanulóinknak mindennap van lehetősége a testmozgásra (testnevelés órák + szakköri sportfoglalkozások). Iskolánkban tevékeny sportélet zajlik. Tanulóinknak a következő sportfoglalkozások közül van lehetősége választani: jazz-balett (alsó tagozat, felső tagozat); kézilabda (vegyes csoport), labdarúgás (1. osztálytól kezdve 8. osztályig négy korcsoportban. A Zalaszentiváni Tagintézményben modern tánc, táncoktatás, labdarúgás (intézményi Bozsik program). Szabadidős tevékenységként túrákat és táborozást szervezünk. Iskolai udvarunk mérete megfelelő, de nem sportudvar, sportolásra alkalmatlan, viszont megfelelő színtér a játékos testmozgásokhoz. A Zalaszentiváni Tagintézmény rendelkezik sportudvarral, jó idő esetén ideálisak a feltételek a testnevelés órák megtartására. Tanórai foglalkozások Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos témaköröket osztályfőnöki órákon, biológia, természetismeret, környezetismeret és testnevelés órákon dolgozzuk fel. Iskolánk 2 éve vesz részt a DADA programban, amely foglalkozásokat osztályfőnöki órák keretében képzett DADA oktató tart. Tanórán kívül Napközis foglalkozások: sok a hiányosságunk. Egészségnevelési szempontból napközink nem látja el feladatát. Sportprogramok: aktív és sikeres sportélt van intézményünkben. Sportnapot, túrát, iskolai bajnokságokat rendezünk. Rendszeres résztvevői vagyunk a diákolimpiáknak és az iskolaszövetségi sportrendezvényeknek. Intézményünk fiútanulóinak kb. 50%-a igazolt sportegyesületi tag! 20

21 Iskolaorvos Az iskolaorvosi teendőket a helyi körzeti orvos látja el. Kapcsolatunk mintaszerű. Sportoló gyermekeink rendszeresen vesznek részt orvosi vizsgálatokon. Az iskolaorvos rendszeres vendége intézményünknek, tanórai foglalkozásokhoz is szívesen nyújt segítséget. Rendszeres kapcsolatban állunk a védőnővel is. Székhely településünkön, az iskola közelében, iskolafogászat működik. Heti rendszerességgel látogatják tanulóink. NÉBIH Az NÉBIH évente legalább két alkalommal meglátogatja iskolánkat. Kapcsolatunk jó. Jegyzőkönyvben rögzített megállapításaikat elfogadjuk, hiányosságainkat minden esetben határidőre megszüntettük. Gyermekjóléti szolgálat Rendszeresen igénybe vesszük segítségüket. Minden problémás esetben kértük részvételüket a megoldásban. Hatékonyságukkal kapcsolatban fenntartásaink vannak. Nevelési tanácsadó, gyermekpszichológus, gyermekpszichiáter Rendszeresen igénybe vesszük vizsgálataikat. Ajánlásaikat minden esetben betartjuk, jó kapcsolatot tartunk fenn velük. Sajnos iskolánkban nincs gyermekpszichológus, ilyenkor is a szakszolgálatok segítségét kérjük. Megbízási szerződéssel gyógypedagógust alkalmazunk, aki a Nevelési tanácsadó és a Tanulói Képességeket Vizsgáló Bizottság szakvéleménye alapján arra rászoruló gyermekekkel egyénileg foglalkozik. Egyéb Iskolánknak 2015 májusától sikerült kialakítani egy orvosi szobát. A gyermekvédelmi feladatokat az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, a gyermekjóléti szolgálat és a védőnő közösen látja el. Osztálytermeink berendezése általában megfelel az egészségügyi szempontoknak: az életkoroknak megfelelő méretű asztalokkal és székekkel rendelkezünk. Informatika szaktantermünk korszerű bútorzattal rendelkezik. Tantermeink világosak, világításuk megfelelő, mindegyik termünk sötétíthető. Az ülésrend kialakításánál figyelembe vesszük az egyéni adottságokat. Az órarend, napi munkarend kialakítása változatos, figyelembe veszi a gyermekek mozgásigényét osztályos tanulóink körében jelen van a dohányzás, esetenként az alkoholfogyasztás. Droghasználatra még nem volt példa. A problémákat a fent nevezett módokon próbáljuk orvosolni. Iskolánk szerencsés helyzetéből eredően el van zárva a településen átmenő sűrű forgalom zajától. Gyermekeinket minden korosztályban kísérettel, szervezetten engedjük ki az iskolabuszokhoz. Rendszeresen takarítjuk, és tisztán tartjuk intézményünk udvarát és szűkebb környékét. Sajnos nem rendelkezünk egészségfejlesztésben képzett szakemberrel. 21

22 Az iskola akadálymentesítése megoldatlan. Mozgáskorlátozott, mozgássérült tanulónk nincs Iskolai étkeztetés AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ISKOLA FELADATAI A gyermekek étkezése a fejlődő szervezet igényei miatt különös gondot követelnek. Itt a legfontosobbak az elméleti ismeretek, az iskolai étkeztetések milyensége. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt magas a túlsúlyos fiatalok aránya, ez azonban ma már vetekszik az alultápláltság kérdésével. A diákétkeztetés önkormányzati feladat. Szempontok: El kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek és a hátrányos helyzetűek az iskolában étkezzenek. A gyermekétkeztetési támogatások révén ez elérhető, a rászoruló gyermekek családjai által megfizethető és vonzó lehetőség. Az étlap összeállítását ellenőrizze az iskolaigazgató vagy annak megbízottja. Ehhez joga van még akkor is, ha a diákétkeztetés vállalkozói kézben van. Újítások bevezetése. Választási lehetőségként fel kell kínálni a modern étkezésnek megfelelő ebédet. Lehetőséget kell biztosítani beteg gyermekek étkeztetésére. Modern étkezési szokásoknak megfelelő tízórai és uzsonna (gyümölcs, joghurt, kefir, barnalisztből készült péksütemény stb.) Kiegészítő étkezések lehetőségének biztosítása. Osztályfőnöki órák keretében dietetikus tartson felvilágosító órákat. Kóstolók, mintaétrend bemutatása. LELKI EGÉSZSÉG VÉDELME SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS A társadalomban egyre nagyobb számban megjelenő alternatív örömszerzési forma, a dohányzás, az alkohol és drogfogyasztásból adódó problémák mindannak a következményei, hogy a teljes egészségi állapothoz oly fontos mentális egészségre, ennek fejlődésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben. Ennek megjelenési formái: Iskolai tanórák, szakmai programok, Lelki egészségvédelem megjelenítése az iskolában. Szempontok: Pedagógusok mentálhigiénés végzettsége: iskolánkban nincs mentálhigiénés szakember. Ezért fontos szerepe van a felkészülésnek és a felkészítésnek. Mentálhigiénés szakmai felkészítéseken kell részt venni az érdeklődő kollégáknak. Külső szakemberekkel konzultáció, nevelési értekezleten tájékoztatás. Lehetőség szerint sajátélményű tréningek. Pedagógus példamutatás 22

23 Felső tagozatban két éve folyik a rendszeres D.A.D.A program, szakképzett oktatóval. Ennek felmenő rendszerű kiterjesztése a 7. és 8. osztályokra. Gyermekekkel való bánásmód és annak ellenőrizhetősége. Az iskola környezeti hangulata A család bevonása az iskolai egészségfejlesztésbe, a kapcsolattartás módja. TESTMOZGÁS MINDENNAPOS ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS TESTEDZÉS 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre került a évi köznevelési törvény alapján 1. és 5. évfolyamon a mindennapos testnevelés. A gyermekeknél jelentkező valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhető. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a tanulókat, hanem hogy megadjuk a lehetőséget a mindennapos testmozgásra. Szempontok: Mindennapos testmozgás a heti testnevelési órákon felül Sikerélmény a testnevelés órákon Tartásjavító torna a testnevelési órákon belül Gyógytestnevelés bevezetése Iskolai adottságok Minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban. Azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra játékos testmozgást szervezünk. A napköziben - lehetőség szerint minden nap kell szabadtéri játékos órát szervezni. Ez jelenjen meg a napközi hetes óratervében is! Minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése. Minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (243/2003. (XII..17.) Kormányrendelet testnevelési alapelvei és céljai). A testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízület védelem szabályait be kell tartani, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire. Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom jelentsen örömöt és sikerélményt a gyermekeknek. A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban. A mindennapos testmozgás tartalmaz játékokat és táncokat: iskolánkban heti rendszerességgel alsós és felsős bontásban jazz-balett foglalkozásokat tartunk. Kapcsolódjon ide a tánc- és dráma modul megfelelő tananyaga! A mindennapos testmozgás az alábbi keretekben valósul meg: Órakeretben: - Testnevelési órák - Testnevelés órák keretében úszásoktatás - Felső tagozatban kézilabda - Jazz-balett: 1-4. osztályosok és 5-8. osztályosok 23