Gerinc degeneratív megbetegedéseinek képalkotó vizsgálata MR készülékkel

Átírás

1 Miskolci Egyetem Egészségügyi kar Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus szakirány Gerinc degeneratív megbetegedéseinek képalkotó vizsgálata MR készülékkel Konzulens: Dr. Martos János Tanszékvezető, Főiskolai tanár Készítette: Balázs Ildikó 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Szakirodalmi áttekintés Gerinc anatómiája: Gerinc összeköttetései: Gerinc fejlődése MR képalkotás Degeneratív megbetegedések Anyag és módszer Eredmények Esetbemutatás Eredmények megbeszélése Összegzés Irodalomjegyzék Köszönetnyílvánítás Melléklet

3 1. Bevezetés Napjainkban az emberek kb. 80%-a küzd valamilyen gerinc problémával. Gyakoriságuk az utóbbi években nőtt meg jelentősen, népbetegséggé vált. Ezeknek a betegségeknek a kialakulásának okai lehetnek a fiatalkorban kezdődő rossz tartás, nehéz fizikai munka vagy akár a csont különböző betegségeinek szövődményei. A gerinc fejlődésének, görbületek kialakulásának nagy szerepe volt a felegyenesedéshez. A lumbalis lordosis már gerinccel rendelkező egyedeknél nem áll fent csak az embereknél. A képalkotó vizsgálatok egyre fontosabbá válnak a betegségek diagnosztizálásának szempontjából. A gerinc degeneratív megbetegedései alatt a gerinc különböző elemeinek (porckorongok, szalagok, ízületi nyúlványok) kopásos elváltozásait értjük. A degeneratív megbetegedések esetén, a betegség forrása elsősorban a porckorongok elváltozása, melyhez tartoznak a gerincet alkotó izmok, szalagok, csigolyatestek megbetegedései, melyek így együttesen akut és krónikus kórképeket hoznak létre. Szakdolgozatom témájának kiválasztásakor próbáltam, olyan területet keresni, amely az emberek nagy részét fenyegeti és nem csak az idősebb embereket, hanem akár már tizenéves korban is kialakulhat. Célkitűzéseim: Megvizsgálni, hogy a degeneratív gerinc betegségek mely életkorban fordul elő leggyakrabban. Gerinc mely szakaszain alakul ki legtöbbször az elváltozás. A diagnosztikai jelek közül melyeket láthatjuk a vizsgálat során. Hipotézis: o Feltételezem, hogy a gerincbetegségek leginkább idős kori betegségek. o Ezek a betegségek nagyobb számban vannak jelen férfiaknál. o A lumbalis gerinc szakaszon fordul elő a leggyakrabban a protrusio. o A thoracalis szakasz kevésbé érintett a súlyos degeneratív megbetegedések szempontjából. o Feltételezem, hogy a spondyloticus gerinc megbetegedések MR vizsgálatánál leggyakrabban Modic I. típusú elváltozást találunk. 3

4 2. Szakirodalmi áttekintés 2.1 Gerinc anatómiája A gerinc (columna vertebralis) 33 35, nagyobbára feszes ízülettel összeillesztett vagy alsó szakaszán össze is csontosodott csigolyából (vertebrae) álló, többszörösen görbült vázrész. Ehhez 12 párborda (costae) ízesül, amelyeket elöl a szegycsont (sternum) kapcsol össze. A gerinc magába foglalja és védi a gerincvelőt, mely a koponyaalaptól a medencéig ér. A gerincen elhelyezkedésük szerint szakaszokat különböztetünk meg. A nyaki gerinc a gerinc nyaki szakasza. A hátgerinc a nyak alsó részétől a medence tetejéig ér. A hátgerinc bordákhoz kapcsolódó része a mellkasi gerinc. a fennmaradó része az ágyéki gerinc. A keresztcsonti csigolyák a medence régióban helyezkednek el. [1] 1. Cervical szakasz: 7 darab nyaki csigolya alkotja a nyaki gerincet. Itt az első két csigolya formailag különbözik. Az első csigolya az atlas, melyben a gerinccsatornában futó gerincvelő mellett oldalt két kisebb csatornában fut a két arteria vertebralis, melyek a koponyaalapon belépve táplálják a kisagyat és a nagyagy egy részét. A második csigolya az axis, itt már identifikálhatók a többi csigolyára jellemző alkotóelemek. A fő anatómiai eltérés a felfelé álló dens nyúlvány. Előrefelé már észlelhető a későbbi csigolyatest (corpus), a két alsó és felső kisizületek nyúlványai (processus articulares), az oldalnyúlványok (processus transversus), ami nyaki szakaszon csatornát alkotnak a vertebralis ereknek, és egy vályút az oldalra kilépő idegeknek. Azonosíthatóak a csigolya hátsó ívei, melyek találkozásánál hátrafelé indul a tövisnyúlvány (processus spinosus). Az axis a 4

5 harmadik nyakcsigolyával már a típusos helyeken kapcsolódik, a csigolyatestek között elhelyezkedő porckorongon keresztül és a két kisízülettel. (1. ábra) 1.ábra órai jegyzet 2. Thoracalis szakasz: 12 darab háti csigolya képzi a gerinc háti szakaszát. Axiális síkban kártyaszív alakúak, előretekintő, lekerekített éllel. Itt az oldalnyúlványokban már nem futnak a vertebrális erek, vaskosabbak, és előrefelé a bordáknak jelentős támasztékkal ízfelszínt képeznek. A bordák még két kisebb ízfelszínnel csatlakoznak a csigolyatesthez. Az ív eredéséhez közel a test felső és alsó oldalán egy-egy bemélyedt, porccal borított felszínrész (fovea costalis) szolgál a bordafej ízesülésére. A processus spinosusok hosszúak, rézsútosan lefelé irányulnak, és egymást zsindelyszerűen szorosan fedik. A csigolyaív széles lemezszerű, alsó részein előretekintő ízfelszínek helyettesítik az alsó ízületi nyúlványokat. A felső íznyúlványok rövidek, ízfelszíneik a frontalis síkban hátrafelé tekintenek. [1] [2] [4] (2. ábra) 5

6 2.ábra 3. Lumbalis szakasz: Nagy, axialis nézetben bab alakú testük és az aránylag szűk háromszög alakú csigolyalyuk a jellemző rájuk. A test magasságához mérve az ívek keskenyek, s ezért köztük aránylag tág, csupán szalagokkal elzárt rések maradnak fent (lumbalpunctio helye). A tövisnyúlványok bárd alakúak, hátrafelé kinyúlnak. A harántnyúlványok hosszúak és karcsúak; a testről való eredésük mutatja, hogy nem igazi harántnyúlványok, hanem bordacsökevények (processus costarius). Az igazi harántnyúlvány a processus costarius mögött látható, csökevényes, járulékos gumó formájában marad meg. Az íznyúlványok igen erősek, ízfelszíneik sagittalis állásúak, a felsőké befelé, az alsóké kifelé néző homorulattal, illetve domborulattal. [1] [2] [4] (3. ábra) 6 3. ábra

7 4. Sacrum: Öt keresztcsonti csigolya össze-csontosodásából keletkező, előregörbült, ékhez hasonló csont az os sacrum. Ásó alakú csont. Felső része enyhén a medencéba emelkedik (promontorium), oldalsó részén fülszerű izületi felszín (facies sacroiliaca) található, ami a csípőcsonttal ízesül. Hátsó felszínén az összecsontosodott tövisnyúlványok tarajszerű kiemelkedést (crista sacroiliaca) képeznek, a farkcsonti szakasszal együtt hátradomborodnak. Az összeforrt keresztcsonti csigolyák lyukai képezik a keresztcsont csatornáját (canalis sacralis), amelynek eredeti csigolya közti nyílásai a csonton belül ferdén lefelé haladnak, majd T alakban előre- és hátrafelé elágazva az említett elülső és hátsó keresztcsonti lyukakban nyílnak az elülső és hátsó felszínen. A keresztcsonti idegek elülső és hátsó ágai lépnek elő rajtuk. Átmeneti jellegű csigolyák jelenhetnek meg a gerinc sacralis részén amely egy fejlődési variációt jelent, de funkció szempontjából jelentőséggel nem bír. [1] [2] [4] 4.ábra 4 6 csökevényes csigolya a farkcsont (os coccygis). Csak az első hasonlít némileg csigolyához, de ennek is csak teste és felső szarvszerű íznyúlványa marad meg. A többi: csökevényes lekerekített kocka vagy tégla alakú csontocska; az utolsó három rendszerint összecsontosodott. [1] [2] [4] (4.ábra) 7

8 2.2 Gerinc összeköttetései: 1. Syndesmosis: A szomszédos csigolyákat külön-külön is, de még inkább a gerincet egészében az ízületektől függetlenül szalagkészülék fogja össze. Elülső széles szalag fut végig a csigolyák testén (ligamentum longitudinale anterius). A nyakszirtcsonton kezdődik keskenyen, majd a 2. nyakcsigolyától kezdve a testek egész elülső felszínét takarva, a gerinc elülső felszínéhez szorosan tapad. A keresztcsonton ennek elülső csonthártyájába olvad, majd farkcsontra ismét önálló szalaggá válva húzódik le. A csigolyatestek hátsó felszínén halad lefelé a ligamentum longitudinale posterius. [4] 5.ábra 2. Synchondrosis: Discus intervertebralis: a gerinc görbületeinek megfelelően enyhén ék alakú rostporcos lemez, amelyet vékony hyalinporcréteg rögzít. [4] 8

9 3. Synostosis: 2-3 éves korba a keresztcsonti és a farkcsonti csigolyák összecsontosodnak. [4] 4. Csigolyák közötti izületek Két szomszédos csigolya íznyúlványai között két-két feszes ízület jön létre. Ezek ürege a nyakcsigolyákon majdnem vízszintes, a hátcsigolyákon frontalis és sagittalis síkba esik az ágyéki csigolyákon. [4] 5. Fejízületek: Fejízületi szempontból nagyon különlegesek az első kettő nyaki csigolyák. Az atlas az articulatio atlantooccipitalisban izesül. Az ízfej az condily occipitalis, ízvápa az atlas fovea articularis superiorjai. Ez egy tojásízület, vízszintes helyzetű haránt-és előröl hátrafelé irányuló (sagittalis) tengellyel. Egy másik ízület az articulatio atlantoaxialis amely az atlas és axis között jött létre. Ez három különálló ízület külön üreggel: az atlas elülső ívével ízesül a dens axis és kétoldalt az atlas ízfelszínei az axis testén felül lévő ízületi felszínekkel ízesül. Ezek az ízületek szalagkészüléke közös. A legfontosabb szalag a ligamentum alare, amely a den axis csúcsáról két oltalt ferdén felfelé és oldalfelé futva a condily occipitales belső oldalán tapad. (Ez a szalag az oldalra forgatásnál és hajlításná fontos.) Ligamentum transversum atlantis: Hátra domború ívbe köti össze az atlas massa lateralisait és csapágyszerűen beleszorítja a dens axist az atlas fovea dentisébe. Membrana atlantooccipitale anterior és posterior: Egy kötőszöveti lemez, amely atlas elülső és hátsó ívét köti össze a foramen magnum elülső és hátsó kerületéhez. [4] 9

10 2.3 Gerinc fejlődése 1. Gerinc görbületei A gerinc jellemző görbületekkel bír (sagittalis síkban), ez a koponya rázkódásmentes alátámasztása miatt fontos. A gerinc görbületei az egyenes testtartás következményei, tehát emberi tulajdonság. A gerinc egészben sinusgörbeszerű lefutású. Az előredomborodó görbületet lordosisnak, a hátradomborodó görbületet kyphosisnak nevezzük. Cervicalis lordosis Thoracalis kyphosis Lumbalis lordosis Az újszülöttek gerince még aránylag egyenes, tehát a görbületek folyamatosan alakulnak ki a csecsemő fejlődése során. A teljes kialakulása a nemi érés utánra esik. A nők ágyéki gerince erősebben domborodik előre, mint a férfiaké, a keresztcsontja viszont valamivel vízszintesebb. 2. Gerinc mozgásai Előrehajlás Hátrahajlás Oldalra hajlás Torsio 10

11 2.4 MR képalkotás Az MR készülék a mágneses teret használja ki a képalkotáshoz így a vizsgálat nem jár ionizációs sugárzással. Egy MR berendezésben ezt a teret egy solenoid tekercs hozza létre, amely gyakran szupravezető anyagból készül. Abban az esetben, hogy ha a mágneses tér nagysága és iránya nem változik az idő során, állandó (statikus) mágneses térről beszélünk. Az MR az intraspinalis struktúrák, a gerincvelő és az ideggyökök, a porckorongok, a szalagok és a csontvelő megítélésére egyaránt alkalmas. Fontos a gerincvelő állapotának ábrázolása morfológiai jellemzők, alak, körülhatárolhatóság, az ödéma kiterjedése, az MR jel karakterisztikája, kontraszt anyag halmozás jellege, az esetleges cysta képződés, bevérzés pontos leírása. Az alapvető irányelv, hogy T1 és T2 súlyozott sagittalis síkú szekvenciákat követően axiális, valamint coronalis síkú mérés is készüljön A korszerű vizsgálóberendezéseknek köszönhetően az utóbbi évtizedben a T2 FSE szekvenciák terjedtek el, kiváltva a hosszú T2 SE méréseket. A T1 súlyozott SE mérések helyettesítésére kifejlesztették a T1 FLAIR FSE mérést, mellyel jobb liquor-myelon kontrasztot lehet elérni ezeken a képeken a liquor ténylegesen fekete. MR vizsgálat előnyei: Sugárterhelés nélkül vizsgáljuk a beteget. Láthatóvá válik, hogy a spinalis stensosis okoz-e myelinlaesiot. A szövetek víztartalmának különbözősége alapján alkalmas arra, hogy a porckorong degenerációs folyamatát kimutassa. Zsírelnyomásos technikákat is alkalmazhatunk. MR vizsgálatok során nagyon fontos a tervezés. Gerinc szempontjából axialis síkú tervezést a porckorongokra, sagittalis síkban myelonra párhuzamosan és coronalis síkban a gerinc vonalára tervezzük a vizsgálatot. Gerinc vizsgálatánál érdemes először 11

12 az egész gerincszakaszról készíteni egy Localizer felvételt ennek tájékozódási szempontból van jelentősége hiszen, a számolást a cervicalis szakaszon kell elkezdeni a számfeletti sacralis csigolyavariációk miatt. [3] [5] [6] Gerinc MR vizsgálata: A beteget hanyatt fekvő helyzetbe pozícionáljuk és gerinc tekercset használunk. Cervicalis szakaszban az állcsúcsra, a thoracalis régióban a jugulumra, lumbalis szakaszon pedig csípőlapát felé 2 ujjnyira centrálunk. Általános Protokoll: 1. T2 súlyozott FSE sagittalis sík 2. T1 súlyozott FSE sagittalis sík 3. T2 súlyozott FSE axialis sík 4. T2 súlyozott Dixon sagittalis sík 5. T1 súlyozott coronalis sík Kiegészítő vizsgálatok: 2 éven belül operált gerincnél a hegszövet és a hernia megkülönböztetésére kontraszt anyagot használunk, mivel a hegesedésnél kontrasztanyag halmozódás látható. A daganatos megbetegedések szintén halmozzák, de a discus herniás porckorong nem. További differenciáldiagnosztikai előnyökkel jár a STIRszekvencia (short tau inverson recovery) (sagittalis sík), amely alkalmas gyulladások, daganatos betegségek stb. megkülönböztetésére. 12

13 2.5 Degeneratív megbetegedések A porckorongok normális körülmények között is mutathatnak bizonyos fokú degeneratív elváltozást. A discusokat tápláló erek a év körül teljesen elzáródnak, így az anyagcsere csupán a véglemezeken keresztül, diffúzióval történik. Az évek során a porckorongok veszítenek a víztartalmukból így a rugalmasságuk csökken és degeneráció kezd kialakulni. Fontos szerepe van a gerinc görbületeinek, hiszen a kiegyenesedett gerinc degenerációt eredményezhet, de a degeneráció következménye is lehet a kiegyenesedett gerinc. [3] [5] [6] 1. Porckorong megbetegedés terminológiája (6.ábra) [5] Desiccatio: degeneratív vízvesztést jelent. Porckorong elsősorban a nucleus pulposus csökkent víztartalma (a) Körkörös protrusio: bulging disk, a porckorong körkörös szimmetrikus ellapulása. Protrusio: A porckorong excentikus előboltosulása, kevesebb mint 3mm a csigolya peremszélétől. (b) Hernia: Előboltuslás fokálisan nagyobb mint 3mm. (c) Kiszakadt hernia: extruded hernia, a nucleus pulposus az anulus fibrosuson át az epiduralis térbe nyomul. (d) Fragmentum: epidurális fragmentum, aminek nincs összeköttetése a porckoronggal. (e) 13

14 6.ábra 2. Spondylosis: Sclerotikus, egyetlen, néha töredezett, megnyúlt zárólemezeket, csőrszerűen megnyúlt peremszéleket, az osteophytákat, esetenként hosszanti szalagok meszesedését, zárólemez közelében lévő másodlagos csontvelő elfajulásokat jelenti, általában lelapult porckoronggal. A nyaki szakaszon gyakori megjelenése az un. uncovertebralis arthrosis amikor a processus uncinatusok jelentősen megnyúlt osteophytája a felette lévő csigolyatest peremszélével álízületet hoz létre. A nyaki szakaszon gyakoribb még a hátsó szalag meszesedése és hipertrofiája amely canalis spinalis szűkületet is okozhat. [9] [10] Radiológiai tünetek: (7.ábra) - az intervertebralis rések lelapulása - scleroticus, egyenetlen zárólemezek (Modic I, II, III) - osteophyták (canalis és/vagy foramen stenosis) 14

15 - subchondlaris cystak - lig. flavumok megvastagodása 7.ábra 3. Spondylolysis, spondylolisthesis: (8.ábra) [4] [11] A pars interarticularis hasadéka, vagy törése. Az etiologia ismeretlen, jelenleg ismeretek szerint ismételt traumás behatásból ered, stress fractura. Az arthroticus forma esetében a csigolya hátrafelé elmozdulhat melyet retrolisthesisnek nevezünk. Az elcsúszás mértékétől függően 4 fokozatot különböztetünk meg: 15

16 8.ábra Grade I.: ha az elcsúszás mértéke csigolya átmérő 25%- nál kisebb Grade II.: ha az elcsúszás mértéke csigolya átmérő 50%- a Grade III.: ha az elcsúszás mértéke csigolya átmérő 75%-a Grade IV.: ha az elcsúszás mértéke csigolya átmérő 100%-a (spondyloptosis) 4. Schmorl hernia: A Schmorl hernia a nucleus pulposus olyan sérvesedései amelyek behatolnak a zárólemezzel határolt csigolyák csontállományába. Ezek azért jöhetnek létre mert a porcos lemezek néhány pontja örökletesen gyengébb lehet. A csigolyatestbe a porcállomány apró bevonatokat képez. Ez a betegség általában fiatal korban vagy középkorú embereknél fordul elő. Intravénásan beadott kontraszt anyag utána a nucleus pulposusban gyakran kontraszt anyag halmozást mutat az MR képsorozat. [3] [5] [6] (9.ábra) 16

17 9.ábra 5. Modic-jel A gerinc degeneratív megbetegedései közé tartozik a csigolyákban lévő csontvelő betegsége. MR felvételeken Modic jel mutatja ezeket az elváltozásokat. Egyes elméletek szerint az ödémásodás kialakulása gyulladás következménye. Megfigyelték, hogy az ödémásodás nagyon korai szakaszában, kontraszt anyag adása után, halmozza a kontraszt anyagot, amely gyulladásra utal. Sajnos, ezt még nem lehetett nagyobb betegszámmal bizonyítani, hiszen nem mindig a korai szakaszban fedezzük fel ezeket az elváltozásokat, és kontraszt anyagot sem adhatunk mindig amikor ilyen jeleket észlelünk. [6] [11] [12] A Modic jelnek 3 fajtáját különböztetjük meg: Modic I.: Csontvelő ödémás elváltozását jelenti amely T1 súlyozású felvételeken hypointenz és T2 súlyozott felvételeken pedig hyperintenz.[11] (10.ábra) Modic II: Zsíros elfajulás a csontvelőben amely T1 és T2 felvételen is hyperintenz jelintenzitást mutat. 17

18 Modic III.: Scleroticus elváltozás a csontvelőben amely T1 és T2 felvételeken is hypointenz jeleket mutat. 10.ábra Órai jegyzet. T1 súlyozott felvételen alacsony jelintenzitás, T2 súlyozott felvételem magas jelintenzitást mutat. Modic I. tipus, Ödémás elváltozás az L IV-es porckorongnál 18

19 3. Anyag és módszer Kutatásomat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekradiológiai osztályán folytattam. Retrospektív elemzés módszerével tanulmányoztam a közötti időszak leleteit, és vizsgáltam a különböző degeneratív elváltozások típusát, gyakoriságát, súlyosságát a gerinc egyes szakaszain. Kutatás módszere A 524 beteg MR leleteit vizsgáltam át melyből 300 páciens adatait találtam megfelelőnek a munkámhoz. A 300 betegnél megnéztem a gerinc degeneratív elváltozásainak gyakoriságát, és hogy mely szakaszokon fordul elő legtöbbször. Megnéztem a vizsgált személyek nemét és korát is, hogy férfiaknál vagy nőknél gyakoribb-e vagy köthetőek-e valamely életkorhoz ezek a betegségek. 19

20 4. Eredmények 300 beteg közül 31-nél volt negatív eredmény az MR vizsgálat során. Ebből a 261 főből 181 volt nő és 88 férfi. A grafikon alapján jól látható hogy az általam megismert betegek közül sokkal több volt a női beteg. (1.diagram) 1.diagram A betegek kor szerinti előfordulása is nagyon különböző év: 17 beteg év: 18 beteg év: 55 beteg év: 104 beteg év: 67 beteg év: 39 beteg 20

21 Amint a grafikonon is látszik 15 évtől minden életkort érintenek ezek a betegségek. Legnagyobb veszélyben az éves kor közötti személyek vannak, hiszen kutatásom szerint őket érintettel legnagyobb számban. (2.diagram) 2.diagram kor szerinti eloszlása a betegeknek A betegségek eloszlása régiók szerint: (3.diagram) Nyaki szakaszon: 128 beteg Háti szakaszon:67 beteg Ágyéki szakaszon: 117 beteg 3.diagram 21

22 4.diagram: degeneratív megbetegedések összehasonlítása A megvizsgált leletek 25%-nál volt jelen a protrusio. A vizsgálati indikációk második helyén a lelapult porckorong szerepel 19%-al. A harmadik helyen a discus hernia szerepel számszerűen 90 betegnél volt jelen (16%). (4.diagram) Porckorong betegségek gyakorisága: Porckorong betegségei közül a leggyakoribb betegség a protrusio mivel a 300 beteg közül 139 betegnél volt jelen, főleg a lumbális szakaszon. Második leggyakrabban előforduló tünet a lelapult porckoron amely 102 leletnél volt leírva. Discus hernia 90 és csökkent víztartalom 78 páciensnél fordult elő. (5.diagram) 5.diagram 22

23 Modic-jel 6.diagram Munkám során 70 beteg MR képeit tanulmányoztam, hogy melyik típus alakul ki a legtöbbször. Ezek a betegek közül az I-es típus 23 esetben, a II-es típus 37 betegnél, a III-as típus pedig 10 embernél fordult elő. (6.diagram) 23

24 5. Esetbemutatás 1. Beteg: (1.kép) 38 éves férfi, lumbalis gerincről készült T1 és T2 súlyozott sagittalis és coronalis síkú felvétel valamint a Th XI. T1 és T2 súlyozott axialis síkú felvétel. A háti kyphosis megtartott. A TH X, XI corpus felső zárólemezénél Schmorl hernia látható. A TH XI corpus hátsó alsó peremszéle jelentősen megnyúlt. A XI corpus lelapult víztartalma csökkent, medialis discus hernia ábrázolódott. A durazsák kifejezetten comprimált. Az LIV corpus területén 20 mm-es haemangioma látható. 1.kép Saját kutatás 38 éves férfi TH X.XI. Schmorl hernia, TH XI. corpus hátsó peremszéle megnyúlt, discus hernia ábrázolódik 24

25 2. Beteg: (2.kép) 55 éves női beteg. A lumbalis gerincről készült T1, T2 stir és T2 súlyozott sagittalis, T2 súlyozott coronalis, valamint a Th.XII.-L.I. csigolyákról és az utolsó négy porckorongról T1 ést2 súlyozott axiális síkú felvételek. Kontrasztanyag intra vénás adása után T1 súlyozott sagittalis, coronalis és a Th.XII.-L.I. csigolyákról T1 súlyozott axialsi síkú felvételeket készültek. 2.kép: Saját kutatás 55 éves nő Amint a képen is láthatjuk, L.I. korong laposabb. Az L.II. korong aszimmetrikusan, főleg jobb oldalon lelapult, L.II.-III. között kb. 3 mm-es retrolisthesis látható. A korong környezetében dorsalisan a csigolyákban zsíros degeneratio figyelhető meg. (Modic II.) A korong kissé jobb túlsúllyal elődomborodik, jobb oldalon a dúrazsákot kissé komprimálja. L.III. korong körkörösen kissé elődomborodik, ezen a korong is jobb oldalon kissé laposabb, itt a szomszédos csigolyákban zsíros degeneratio figyelhető meg. L.IV. korong egyenetlenül lelapult. A korong itt is körkörösen elődomborodik. 25

26 6. Eredmények megbeszélése Munkám során 300 beteg adatait dolgoztam fel. Retrospektív elemzés módszerével tanulmányoztam, a közötti időszak leleteit, és vizsgáltam a különböző degeneratív elváltozások típusát, gyakoriságát, súlyosságát a gerinc egyes szakaszain. 300 páciens közül 269 lelet volt ténylegesen pozitív valamilyen degeneratív elváltozásokra. A mellékletben kidolgoztam a leletek alapján 60 beteget melyeknek táblázatba foglaltam az adatait. A 269 betegszámból 88 férfinak és 181 nőnek volt jelen kóros tünet. Ez különbség nagyon magas, hiszen közel több mint 100-al volt a nők száma. Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet tanulmány szerint 3:1 arányban fordulnak elő a nő/férfi gerincbetegségek. A hipotézisemben, úgy feltételeztem, hogy a férfiaknál van nagyobb számban ez a betegség, de amint kutatásom bizonyítja, a nők vannak jelen nagyobb számban. A gerinc szakaszait külön megvizsgálva a veszélyeztetettebb régió a cervicalis (128 fő) és a lumbális (117 fő) szakasz. Mintegy 67 betegnél vizsgáltak thoracalis régiót melynél 7 negatív eredmény volt és a többinél inkább protrusio és discus hernia volt jelen. A porckorong megbetegedései közül legnagyobb számban protrusio volt jelen a 269 beteg közül 139 személynél. Munkámban tizenéves fiatalok leletei is voltak, akiknél már elkezdett kialakulni vagy már ki is alakult a protrusio. A leletekben leírtak szerint egyszerre több betegség is megjelent egy betegnél. Általában a porckorong betegségeinél a lelapult porckorong, a víztartalom csökkenés és a discus hernia együtt voltak jelen. Sok esetben a degeneráció mellett jelen volt hemangioma is (36 esetben). Egyéb degeneratív elváltozások voltak még jelen a leletekben, mint spondylosis (20 fő), spondylolisis (6) és spondylolisthesis (70 fő). Spondylolisthesis szempontjából 33 betegnél retrolisthesis volt jelen. Szeretném megemlíteni, hogy a leletekben sok 26

27 helyen hibásan szerepel ez a diagnózis mert lysthesisnek írják a betegséget de a helyes neve az olysthesis. A degeneratív csigolyabetegségek egyik fontos jele az MR felvételeken a Modic jel. 100 beteg MR felvételeit néztem át T1 és T2 súlyozott felvételeken, ezek közül 70 betegnél voltak észrevehetőek ezek a jelek. A Modic I-es típusa a csontvelő ödémás elváltozása amely 23 páciensnél volt jelen. Itt T1 súlyozott felvételeken hypointenzitást lehetett látni, T2 súlyozott képen pedig hyperintenzitást. Sajnos, közülük nem kapott senki sem kontraszt anyagot így azt a megállapítást, amely szerint az ödémás elfajulásának korai szakaszában halmozza a kontraszt anyagot, nem tudtam bizonyítani. A Modic II. típusa a csontvelő zsíros elfajulása, amely T1 és T2 felvételen is hyperintenzitást mutat, de zsírelnyomásos technikával biztosan meg tudjuk állapítani. Ez a típus fordult elő leggyakrabban, 37 alkalommal. A Modic III. jel, a csontvelő scleroticus elfajulására utal, ezt a jelet mindössze csak 10 alkalommal figyelhettük meg. A hipotéziseimet összegezve, a legtöbb beteg már 50 évtől idősebb, de már serdülő korban is kialakulhatnak ezek a betegségek. A férfiaknál kisebb számban fordul elő a degeneratív gerincbetegség. A régiók szerinti eloszlásban a cervicalis és a lumbalis szakasz érintett a súlyosabb betegségek terén, de a thoracalis szakaszon is előfordultak kisebb számban. A hipotézisem, amennyiben az MR felvételeken amelyeken az I-es Modic jelet láthatjuk a legtöbbször hibás, hiszen a zsíros elfajulás a leggyakoribb a csontvelő degenerációjánál. Véleményem szerint, az MR vizsgálatokkal pontos diagnózist tudunk adni a betegeknek az állapotukról, mivel ez a legkorszerűbb módszer amellyel számos rekonstrukciót, kidolgozott képeket készíthetünk. 27

28 7. Összegzés Munkám során a gerinc degeneratív megbetegedéseit vizsgáltam MR felvételek alapján. Megvizsgáltam, hogy milyen életkorban fordulnak elő ezek a betegségek és mely régiókat érinti a leginkább. A betegek többségénél protrusio látszódott, de az esetek nagy részében több betegség volt egy-egy betegnél. Átnéztem a betegek MR felvételeit, megfigyeltem mely Modic jelek láthatóak az egyes képeken. Ezek alapján a zsíros elfajulás volt a leggyakoribb. Megállapítható, hogy az évek előrehaladtával egyre több degeneratív betegségek alakulnak ki 28

29 8. Irodalomjegyzék 1. Dr. Tarsoly Emil: Funkcionális anatómia, főiskolai jegyzet, Budapest, Sobotta Atlas of Human Anatomy 3. Dr. Martos János: A gerinc képalkotó diagnosztikája, főiskolai jegyzet 4. Funkcionális anatómia I.: Szentágothai János és Réthelyi Miklós, Prof. Dr. Lombay Béla: Radiopathológia, Miskolci Egyetem Christopher J. Hanrahan, Lubdha M. Shah: MRI of spinal bone marrow AJR:197, December A gerinc degeneratív betegségei: 8. Dr. Palkó András és Dr. Fráter Loránd: Radiológia Jegyzet orvostanhallgatók számára Szeged, Csorba Ádám: Szakdolgozat: A lumbális gerinc degeneratív elváltozásai, Gerincgyógyászati szemle: Modic type I: J.W.M Van Goethem-Spinal Imaging Diagnostic Imaging of the Spine and Spinal Cord 13. JAMES N. PARKER, M.D. AND PHILIP M. PARKER, PH.D., EDITORS: Degenerative discus disease 29

30 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megköszönni mindazoknak, akik segítették munkámat. Külön köszönettel tartozom Dr. Martos János Tanár Úrnak az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, osztályvezető főorvosának, a Klinikai Radiológiai Tanszék vezetőjének, aki mint témavezetőm, önzetlen segítségével és áldozatos munkájával hozzájárult a dolgozat végleges kialakításához. Köszönettel, Balázs Ildikó 30

31 Melléklet Kiválasztottam 60 beteget melyeknek táblázatba foglaltam a korát, nemét, mely régióban vizsgálták és a betegségeket. Kor Nem Gerinc szakasz Betegség 66 Nő C V. VI. VII. Lapos discus, protrusio 17 Nő C III. IV. V. VI. Schmorl hernia 21 Nő Th XI. L II. III. Schmorl hernia 70 Férfi C III. IV. V. VI. Protrusio 60 Nő C III. IV. V. VI. Discus hernia 66 Férfi C III. IV. V. VI. Discus hernia, protrusio 61 Nő Th II. III. IV. Discus hernia, protrusio 64 Nő Th IV-XII. Schmorl hernia, protrusio 56 Nő C III. IV. V. VI. Negatív 38 Férfi Th XI. L II. III. Discus hernia, protrusio 66 Nő C III. IV. V. VI. Protrusio 57 Férfi C III. IV. V. VI. Lapos d., protrusio, d. hernia 46 Férfi C III. IV. V. VI. Negatív 65 Férfi L I-V. Discus hernia, protrusio 62 Nő C III. IV. V. VI. Spondylolisis 45 Férfi Th IX-L I. Discus hernia 64 Nő Th XI. L II. III. Víztartalom csökkenés, d. hernia, protrusio 43 Nő C III. IV. V. VI. Discus hernia, protrusio 61 Nő C III. IV. V. VI. D. hernia 61 Nő C III. IV. V. VI. Csökkent víztartalom, spondylosis 32 Nő Th XI. L II. III. Schmorl hernia, protrusio 53 Férfi L II-IV. Schmorl hernia, protrusio, csökkent víztartalom 53 Férfi L II-IV. Schmorl hernia protrusio 45 Nő TH V. Protrusio 58 Férfi C III. IV. V. VI. Lapos porckorong, protrusio 64 Nő C III. IV. V. VI. Protrusio 32 Nő C III. IV. V. VI. Negatív 55 Nő Th XI-XII. Lapos porckorong 28 Férfi C III. IV. V. VI. Lapos porckorong, protrusio 53 Nő L II. III. Protrusio 53 Nő Th IX. Protrusio 65 Férfi L II-V. Csökkent víztartalom, spondylosis 31

32 Kor Nem Gerinc szakasz Betegség 43 Nő C III. IV. V. VI. Protrusio 51 Férfi C III. IV. V. VI. Protrusio 63 Nő C III. IV. V. VI. Discus hernia, protrusio 59 Nő C III. IV. V. VI. Csökkent víztartalom, d. hernia 54 Férfi L I-V. Schmorl hernia 54 Férfi Th X-XII. Protrusio 37 Férfi Th X-L V. Schmorl hernia, protrusio 54 Nő L III-V. Schmorl hernia, d. hernia 54 Nő Th IV-XII. Protrusio 44 Férfi Th XII-L I. Lapos porckorong, protrusio 49 Nő C III. IV. V. VI. Protrusio 66 Nő L III-V. Protrusio, MODIC I. 54 Nő Th XI-XII. D. hernia 39 Nő C III. IV. V. VI. Lelapult porckorong 62 Nő Th XI-XII. Lelapult porckorong, spondylosis, protrusio 67 Nő C III. IV. V. VI. Lelapult porckorong,protrusio, d. hernia 54 Nő L III-V. D. hernia 43 Nő C IV-V. Protrusio 57 Nő Th V-XI. Protrusio, d. hernia 68 Nő C III. IV. V. VI. Olysthesis, d. hernia 33 Férfi Th VIII-XI. Schmorl hernia, víztartalomcsökkenés 41 Nő C III. IV. V. VI. D. hernia 61 Férfi Th XI-XII. Protrusio 64 Férfi Th I-II. Protrusio 76 Nő C IV-VII. Lelapult porckorong 77 Nő C IV-VII. Protrusio 79 Nő C V. VI. VII. Víztartalom csökkenés, d. hernia, protrusio 32