Alkohol és drog intoxikáció és abúzus

Átírás

1 Alkhl és drg intxikáció és abúzus Dr. Rimay Tímea SZTE ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Közpnt, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály Az intxikáció a szer txikus adagjainak egyszeri fgyasztása, mely az esetek jelentős részében szövődménymentes a szerre jellemző tünetek mellett. Intxikált állaptban a magatartás dezrganizálódik. Az intxikált beteg vizsgálata srán a heteranamnesztikus adatk különös jelentőségűek, pl. a helyszínen található gyógyszeres üvegek, dbzk, egyéb szerre utaló adatk; a rendszeresen használt gyógyszerek, a krábbi rvsi kezelések (pl. txiklógiai sztálys ellátás vagy megelőző szuicid kísérlet). Nyilvánvaló alkhls állapt esetén is érdeklődjünk más szerek után. Tvábbá zárjuk ki az esetleges traumatizácíó lehetőségét (tudatzavar kialakulhat fejtrauma, szubdurális hematma következtében). A beteg küllemének átvizsgálása srán az injekciózás nymait (intravénás szerhasználók esetén), illetve a metszett sebek kzta bőrhegeket (krábbi öngyilkssági kísérlet vagy falclás miatt) keressük. A beteg állaptának váltzásai (pl. a tudatzavar súlysabb-e mint krábban) alapján megállapíthatjuk a tüneti kép időbeli dinamikáját; állaptsúlysbdás tvábbi alkhl- vagy gyógyszermennyiség felszívódására vagy szubdurális vérzésre is utalhat. A visszaélés (abúzus) lyan mértékű szerhasználat, mely egészségkársdáshz vezet (pl. alkhlfgyasztásnál májártalm vagy hangulatzavar, herin fgyasztóknál injekciós szövődmények, vagy szerhasználat következtében személyiségváltzás). Az abúzus abnrmális és ptenciálisan kárs használati mintákra vnatkzik, míg a függőség (dependencia) arra, hgy az illető képtelen" bármit is csinálni a szer használata nélkül, illetve képtelen" a használatát abbahagyni. 121

2 Alkhl intxikáció és a bus us Alkhl intxikáció és abusus tünetei: Ha csak alkhlfgyasztás történt, a tünetek a vér alkhlszintjének megfelelően alakulnak. Ha más szer fgyasztása is fennáll, váltzats a klinikai kép, a vér alkhlszintjétől biznys fkig függetlenül is. közpnti idegrendszerre deprimáló hatás akut intxikáció szövődményei: hematemezis, aspiráció, delírium, hallucinózis, epilepsziás rhamk egyben megvnási tünetcsprttal is szövődhet (jelei pl. tremr, izzadás, feszültség, szrngás) az alkhls állapt fkzza az agressziós vagy öngyilkssági kckázatt. Öngyilkssági szándék, illetve kntrllálhatatlan agresszió esetén gyermekpszichiátriai knzílium szükséges a tünetek elfedhetnek traumákat, szervi, mentális betegségeket. Mentális betegség gyanúja esetén szintén gyermekpszichiátriai knzílium javaslt. Gyermek-pszichiátriai knzílium javaslt tvábbá, ha a beteg és a környezet biztnsága megkívánja, mivel az alkhlfgyasztás következménye gyakran magatartási zavar (agresszivitás, téveszmék, pszichtikus állapt, fenyegető delírium). Tvábbá a beteg alkhlizálással kapcslats magatartásának kntrllálása érdekében, illetve mögöttes pszichiátriai állapt gyanúja esetén. Gyógyszeres kezelés szedatív és az alkhllal pzitív interakcióban lévő szereket lehetőség szerint ne adjunk (barbiturátkkal kereszttlerancia áll fenn), Ajánltt: B1 és egyéb vitamink súlys intxikáció esetén: iv. dextróz szövődménymentes alkhl intxikáció esetén: nagyptenciálú benzdiazepinek (clnazepam) súlys agresszivitás esetén-gyermekpszichiátriai knzílium javaslatára: halperidl Alkhl intxikáció delíríummal Heveny alkhlmérgezéshez kapcslódó rganikus cerebrális szindróma, melyet a tudatzavar és a figyelemzavar, az észrevevészavar, a gndlkdászavar és az emlékezet zavara, valamint a pszichmtórium, az emócinalitás és az alvás-ébrenlét ciklusának a zavara jellemez. Patmechanizmusa pntsan még nem tisztáztt. 122

3 Súlys, kezelés nélkül gyakran életveszélyes állapt, heveny szmatikus és vegetatív tünetekkel, jellemző tünetei: akadzó beszéd krdinációs zavar biznytalan járás nystagmus a memória és a figyelem zavara stupr vagy esetleg kóma emellett jellemzően jelen van a delírium hárm legfőbb tünete is: tudatzavar, tömeges érzékcsalódásk, kifejezett remegés, reszketés. A tudatzavar jellemzően fluktuáló jellegű, általában este, éjszaka súlysabb. A beteg magatartása dezrganizálódik, a súlys izgalmi állapttól, a nagyfkú nyugtalanságn át a teljesen inaktív állaptig minden előfrdulhat. Az érzékcsalódásk: jellemzően vizuálisak, taktilisak és akusztikusak lehetnek. Tipikus esetben a beteg rvarkat lát" mindenhl, ezeket szedegeti, söprögeti le magáról. Ebben az esetben az akut vagy átmeneti pszichtikus zavar, a schizphrénia akut állaptai, vagy a zavartsággal járó hangulati zavar delíriumtól való differenciál diagnsztikája érdekében gyermekpszichiátriai knzílium szükséges. Pszichaktív szer intxikáció és ab us us: Pszichaktív szer intxikáció vagy abusus esetén, a szer addikció kialakulásának megelőzése érdekében, a gyakri pszichiátriai kmrbiditás, veszélyeztető állaptk, illetve néhány szer magas addiktív ptenciálja miatt gyermekpszichiátriai knzílium szükséges. Függőséget kzó szerek: 200 haláleset évente ópium abúzus miatt, 150 haláleset évente ldószer abúzus miatt. A leggyakribb kmrbid pszichiátriai kórképek: Depresszió (a majr depresszió élettartam prevalenciája) 33-50% ópiát-dependensekben 40% alkhl betegekben Szuicidium 20-szr gyakribb az öngyilksság Antiszciális személyiségzavar Kémiai szer abúzusban vagy dependenciában: 35-60% 123

4 Kannabisz intxikáció A világn a leggyakrabban használt illegális drg (Cannabis sativa; Közép-Ázsia, Kína). Fö hatóanyaga a delta9-thc (aktív metablitja a 11hidrxi-delta9-THC). Felhasználják a növény virágzó végét vagy a levelek száríttt gyantaszerü exudátumát (hasis); vagy a növényt szárítják, felaprítják és cigarettába csavarják (jint). Egészségügyi használata: kemterápiát követő hányinger, krónikus fájdalm, AIDS, glaucma, SM esetén. Kannabisz intxikáció kzta zavark intxikációs delírium (nagy dózisnál, érzékcsalódás, kgnitív funkciózavar, percepció, figyelem, mtrs krdináció) pszichtikus zavar téveszmékkel vagy hallucinációkkal (hsszútávú használat, paranid gndlatk, bad trip" élmény) szrngáss zavar (tapasztalatlan fgyasztóknál, dózisfüggö, rövid ideig tartó pánikállapt) flashback jelenségek (tapasztalatlan fgyasztóknál). Kannabisz intxikáció tünetei az intxikáció tünetei lényegében a szerhatás súlys váltzatai viselkedési vagy pszichlógiai váltzásk: kársdtt mtrs krdináció, eufória, szrngás, időérzékelési zavark, trzult ítéletalktás a kannabisz használatát követő első 2 órában 2 vagy több az alábbi jelek közül: belövellt knjunktívák, fkztt étvágy, szájszárazság, tahi kard i a vizelet txiklógiai vizsgálata hetekkel a szerbevétel után is pzitív. A tartós használat szövődményei amtivációs és/vagy dependencia szindróma a kannabisz indukálta pszichózisk depresszió vagy szrngás a szkizfrénia jelentkezése és súlysbdása összefüggés van a kannabisz-dependencia és a mentális betegségek között: fiatalkban a kannabisz-dependencia kialakulása öszszefügg a pszichtikus tünetek megnövekedett arányával (Fergussn és munkatársai 21 éves lngitudinális vizsgálata alapján). Terápia: biztnságs környezet, megnyugtató beszélgetés gyógyszeres kezelés - gyermekpszichiátriai knzíliumt követően: heves szrngás esetén benzdiazepinek adása (clnazepam), pszichtikus tünetek esetén antipszichtikum adandó (halperidl, risperidn) 124

5 Kkain intxikáció Erythrxyln cca cserjéből állítják elő (Dél-Amerika), stimuláns, az indiánk a leveleket elrágják. Használható szippantás, belégzés, subcutan, i.v. útján, leghatássabb a crack, a kkain szabad bázisa. Kkain intxikáció által kztt zavark kkain intxikáció kkain intxikációs delírium (magas dózisnál, más pszichaktív szerek egyidejű használata, krábbi agyi betegségek esetén gyakribb) kkain kzta pszichtikus zavar (gyakri hallucinációk és téveszmék, függ a dózistól, időtartamtól, alkalmazás módjától, egyéni érzékenységtől, nemtől, paranid téveszmék, akusztikus hallucinációk, rvark érzékelése", viselkedés trzulása, hmicid, vilens cselekmények) kkainnal kapcslats hangulatzavark szrngáss zavark szexuális zavark (késleltetett zavark) alvászavar. A kkain intxikáció tünetei viselkedési vagy pszichlógiai váltzásk: eufória vagy érzelmi tmpultság, hipervigil állapt, feszültség, szrngás tahikardia vagy bradikardia, tág pupillák, emelkedett vagy csökkent vérnymás, izzadás vagy hidegrázás, hányinger vagy hányás, súlyvesztés, pszichmtrs agitáció vagy retardáció, izm gyengeség, légzésdepresszió, mellkasfájdalm, kardiális arritmia, knfúzió, rhamk, diszkinéziák, disztóniák, kóma Intxikáció srán akár malignus hipertermia is kialakulhat. A tünetek kibntakzása néhány perctől egy óráig tarthat, mire rvshz kerül a beteg, a tünetek többnyire enyhülnek. A rövid hatóidő miatt a hatás fenntartásáhz gyakran ismétlik az adagt. Erősen addiktív hatású szer: a pszichés függőség egyszeri használat után is kialakulhat, a crack egy-két használat után is sóvárgást kzhat. Kmrbid pszichiátriai zavark hangulatzavark alkhllal kapcslats zavark szrngáss zavark személyiségzavark figyelemhiánys/hiperaktivitás zavar. 125

6 Egyéb stimulánsk (Speed, Exstasy) Amfetaminszármazékk. Fkzzák a preszinaptikus dpamin felszabadulást, szertnerg hatás miatt erős hallucingén hatásúak. Gyrsan kialakuló tleranciával járnak. Tünetek: Eufória, izgatttság, mtrs felgyrsulás, gátlástalanság, agresszió, akusztikus és vizuális érzékcsalódásk, paranid eszmék, szájszárazság, szmjúság, étvágytalanság, a tárgyak fényesebbnek látszanak, másik emberhez való érzelmi közelség élménye. Szövődmények: Enyhébb esetben: szívdbgás, hőhullámk, láz, hányinger, hányás, mtrs késztetés, fgak csikrgatása, súlysabb esetben epilepsziás rham is lehet A halál ka lehet a kardivaszkuláris rendszer fkztt terhelése, kimerülés. Terápia vitális paraméterek ellenőrzése a vizelet savanyítása gyrsítja az amfetamin kiürülését (ammónium-klrid) szrngás, nyugtalanság esetén-gyermekpszichiátriai javaslatra: benzdiazepinek antipszichtikus szereket-szintén gyermekpszichiátriai javaslatraóvatsan adjunk-görcsküszöböt csökkentik Ópiát intxikáció Papaver smniferum, a mákgubó fzetét altatószerként használták (smniferum=álmt hzó). 60 mg mrfin haláls lehet első alkalmazás srán. Tumrs betegek esetén 2-300mg mrfinra is szükség lehet. Diacetil-mrfin (herin): fájdalmcsillapító, eufrizáló hatása kétszerese a mrfinénak, eredetileg a mrfin függőség kezelésére vezették be. Véragy gátn gyrsabban halad át, nagybb az addiktív ptenciálja. Ópiát intxikáció által kztt zavark intxikáció (ka leggyakrabban szuicid szándék vagy véletlen baleset) intxikációs delírium (többnyire a más szereket is fgyasztóknál) pszichtikus zavar téveszmékkel vagy hallucinácíókkal hangú latza var szexuális diszfúnkció alvászavar Tünetei súlysabb esetben a magatartás teljes dezrganizáltsága 126

7 az intxikált egyén átms, aluszékny, ataxiás, a fájdalmra érzéketlen, beszéde elkent gnds vizsgálat szükséges: injekció nymai, hegek, fertőzött bőrsebek szippantás esetén rrsövény perfrációja, rhinitis, rrvérzés szük pupilla hányinger, hányás, bradikardia, csökkent bélmtilitás súlys esetben légzésdepresszió-leggyakrabban ez a halál ka endkarditisz, tüdőödéma, trmbflebitisz nagybb kckázata AIDS, hepatitiszfertőzés megnövekedett kckázata. Terápia vitális paraméterek kntrllja lehetőség szerint sürgősségi ellátóhelyen ne alkalmazzunk szubsztitúciós kezelést (tettetett megvnás, mint következmény miatt) intxikáció mértékétől, tudat állaptától, légzésdepresszió veszélyétől függően ópiátantagnista alkalmazása. Dependens betegeknél Nalxn adását minimális szinten tartsuk - megvnási tünetek hirtelen kialakulásának veszélye! Pszichedelikumk kzta intxikáció (LSD, meszkalin, pszilcibin, szerecsendió.) A külvilág percepciójának minőségét beflyáslják. Megfelelő adagban illúziókat és hallucinációkat váltanak ki. Kifejezett az addiktív ptenciáljuk. Tünetek érzékelési váltzásk a teljes éberség állaptában (depersznalizáció, derealizáció, illúziók, hallucinációk stb.) a használat alatt vagy röviddel utána pupi Hatágú lat, tahikardia, izzadás, palpitáció, szemkáprázás, tremr, krdinációs zavar hatása általában 8-12 óra hsszat tart intxikáció hallucinózis képében Bad trip" heveny pánikállapt Flashback: eredeti élmények és érzékszervi észlelések sajáts trzulásai (makrpszia, mikrpszia) Gyakran heves szrngással jár együtt (20-80%). Terápia A mérgezés lezajlása után hallucinózis, depresszió következhet be agresszió esetén gyermekpszichiátriai javaslatra akár rögzítés is, de PCP intxikáció esetén ellenjavallt: a páciens végtagjait törheti. 127

8 gyógyszeres kezelés gyermekpszichiáterrel való knzultáció alapján: enyhe esetben: benzdiazepinek magatartás dezrganizálódása esetén neurleptikum ne adjunk antiklinerg mellékhatású antipszichtikumt ha a pszichtikus állapt állandósul, terápia az akut pszichózis kezelési elveinek megfelelően Szerves ldószerek, festékek, lakkk, háztartási gáz, egyéb termékek kzta intxikáció Tünetek agresszivitás, apátia, szciális funkció zavara, szédülés, nystagmus, krdinációs zavar, elkent beszéd, biznytalan járás, letargia, renyhe reflexek, pszichmtrs meglassulás, tremr, izmgyengeség, hmálys vagy hettös látás, stupr, kóma, eufória szövődmények: szívritmuszavar, plineurpátia, máj- vesekársdás, enkefalpátia, kisagyi kársdás, demencia, pszichtikus zavark, depressziós és szrngáss állaptk halál ka lehet: fulladás, hányás aspirációja, szívhalál, baleseti halál. Terápia vitális paraméterek ellenőrzése pszichiátriai gyógyszeres kezelésre nincs lehetőség szrngás, nyugtalanság esetén gyermekpszichiátriai knzultáció alapján: benzdiazepinek ne használjunk antipszichtikus szereket! Felhasznált irdalm Tringer László: Sürgősség a pszichiátriai ellátásban. Medicina könyvkiadó, Budapest, Vetró Ágnes: Gyermek- és Ifjúságpszichiátria. Medicina könyvkiadó, Budapest, Gaszner Péter, Csernus Imre, Fülöp Béla, Gaszner Gábr: Szkizid pszichózis kannabisz fgyasztás után (Esetbemutatás). Neurpsychpharmaclgia Hungarica 2004, VI/2; Lri Legan: Alchl. Pediatrics in Review 2007, 28/4; April. 128

9 Vörös Viktr, Osváth Péter, Fekete Sándr: Nemi különbségek a szuicid viselkedésben. Neurpsychpharmaclgia Hungarica 2004, VI/2; Az Egészségügyi Minisztérium szakmai prtkllja Kannabisz használattal kapcslats zavarkról. Készítette: Az Országs Addiktlógiai Intézet Az Egészségügyi Minisztérium szakmai prtkllja Ópiát használattal kapcslats betegségek kezeléséről. Készítette: Az Országs Addiktlógiai Intézet Diagnstic and Statistical Manual f Mentái Disrders, 4th Editin, Text Revisin (DSM IV) 129