Organikus pszichoszindrómák

Átírás

1 Organikus pszichszindrómák Dr. Kaczvinszky Emília SZTE, ÁOK, Gyermekklinika, Gyermekegészségügyi Közpnt, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály Az rganikus pszichszindrómák hátterében kimutatható rganikus elváltzás, közpnti idegrendszeri betegség," trauma van. A gyermek- és serdülöpszichiátriai kórképek 10-15%-át teszik ki. Drg- és alkhlfüggőségi kórképeket és szellemi fgyatéksságt belefglalva a 30%-t is elérheti. Etilógia Elsődleges - közvetlenül a közpnti idegrendszer kársdása az ka a pszichiátriai működészavarnak. Másdlags - az agyi kársdás pszichés tünetei egy általáns betegség részjelenségeként lépnek fel. A pszichpatlógiai tünetek spektruma széles, a psziché minden területét érintheti tudati funkciók működésének zavara. A tudatzavark frmái: 1. Vigilitásbeli tudatzavark: az energetikai kmpnens zavarai - szmnlencia, kóma. 2. Tartalmi tudatzavark: az integráció zavarai: téveseszmék, hallucinációk, szűk tudati állapt, fellazult tudat állaptk, amentia, pszichmtrs nyugtalansággal, inkherenciával. Pszichpatlógiai tünetcsprt: 1. Kgnitív funkciórmlás (memória, intellektus, tanulás), vagy figyelemzavarban megnyilvánuló tünetek együttállása. 2. Percepciós zavark (hallucinációk). A kivizsgálás menete Részletes anamnézis - gyermekneurlógiai, pszichlógiai vizsgálat, EEG vizsgálat, képalktó eljárásk (kpnya CT, MRI), funkcinális vizsgálatk (SPECT, szmatszenzrs, vizuális, agytörzsi kiválttt válasz). Speciális labratóriumi vizsgálatk (pl. liqur vizsgálat). 113

2 Esetismertetés V. Sz. 16 éves leány sürgősségi felvételét a Gyermekideggndzó kérte. Tanévnyitóra indult - nem érkezett meg - másnap hajnalig nem emlékezett semmire, beszéde zavars vlt, sírt, fejét fájlalta, úgy tünt, mintha félrebeszélt vlna. Csapztt vlt, az egyik talpa felhólyagsdtt, térde le vlt hrzslva. Epilepszia gyanúja merült fel, melyet az EEG nem igazlt. Nem múló menses miatt nőgyógyászati vizsgálata vlt, ahl deflrációt állapítttak m e g - e z alapján a nemi erőszak lehetősége merült fel. Lassan visszatértek az emlékképei. Diff diagnsztikai kérdés az rganicitás vlt. Dg.: akut stressz reakció. Gyermekkri amnesztikus szindrómák Az új dlgk megtanulásának képessége csökken, antergrád amnézia, időbeli dezrientáció jellemzi. Retrgrád amnézia is jelen lehet. Knfabuláció. A percepció, egyéb kgnitív funkciók épek. Etilógia: Hiptalam-dienkefális rendszer-, hipkampális régió sérülése, víruss gyulladása, hipxiás, txikus ártalm, tumr Differenciál diagnózis: Demencia, delírium, disszciatív amnézia, depresszió. Amnesztikus szindrómával járó betegségek neurtp vírusfertőzések hiptalam-dienkefális rendszert érintő traumák, hrmnális diszfunkciók mediális temprális területet érintő epilepsziák Hipxiás sérülések pl. reszuszcitáció után tumrk Esetismertetés Z. R. 16 éves fiú több társával a diszkóból hazafelé tarttt egy autóval. R. bátyja vezetett. Egy kanyarban kicsúsztt az autó és kerítésnek csapódtt. Két társuk meghalt, R. és a bátyja súlysan megsérültek. A balesetre nézve retrgrád amnéziája vlt. R. a baleset előtt kiegyensúlyztt vlt, időnként impulzív jegyeket mutattt. A baleset után a családjától pszichés és fizikai segítséget kaptt. A rendőrségi eljárás srán több alkalmmal szembesült a baleset körülményeivel és következményeivel. Viselkedése megváltztt, feszült, nyugtalan lett. Feszültsége a kgnitív átdlgzás srán ldódtt. Dg.: cntusi cerebri fractura maxillae, fractura acutabuli 1. s., fractura femris 1. u. Dg.: súlys stresszre adtt egyéb reakciók. Nem meghatárztt személyiség- és viselkedészavar (kp. ir. sérülés miatt). Th.: chlrmethiazl, debriefing. 114

3 Delírium Átmeneti és általában visszafrdítható agyi aktivitási rendellenesség, akut és szubakut rhamkkal. Neurpszichiátriai rendellenességekkel járhat, a tudat zavart állaptát kzva. Száms neurlógiai, pszichiátriai szinnima mellett a DSM-IV meghatárzás elfgadtt. Diagnsztikus kritériumk tudat és figyelem zavara kgnitív flyamatk glbális zavara: illúziók, hallucináció (fként vizuális) gndlkdás összefüggéstelensége, esetleg téveszmék, az emlékezés valamennyi szakasza pszichmtrs zavar alvás-ébrenlét ciklus zavara emcinális zavark (szrngás, depresszió, irritabilitás, apátia stb.) Hajlamsító tényezők életkr, pszichlógiai stressz, strukturális és bikémiai agyi fejlettség, alkhl, drg használata megelőző delíriums epizód demencia közpnti idegrendszeri rendellenességek környezeti rizikótényezők: szciális izláció, környezeti váltzás, látási vagy hallási deficit, betegség, sérülés, műtét, farmaklógiai hatásk stb. De módsulhatnak, intervenció, krai felismerés. Gyerekeknél: regresszió, prvkatív viselkedés áltai félreérthető az enyhébb delírium alvásmegvnás, szenzrs depriváció, szenzrs túlterheltség thiamin hiány: gyermekgyógyászati intenzív áplásánál, nklógiai betegeknél alacsny szérum albumin szint Vizsgálatk Krnfeld és mtsai: 119 nyittt szívvel született, műtéti beavatkzásn átesett személyt vizsgált. F=99, Gy=20 Eredménye: 1 gyereknél jelentkezett delírium, felnőttek 30%-ánál eredmény: gyerekeknél csökkent a karditómia utáni delírium rizikótényezője felnőttekhez képest. Hangsúlyzták az peráció előtti pszichlógiai intervenció hatéknyságát a szrngás csökkentésében és az peráció utáni kezelés esetében 115

4 klinikai knszenzus: ahgy csökkent a patlógiás feszültség, úgy csökkent a delírium valószínűsége, klinikai tünetek: váltzats tünetek, váltzats intenzitás 24 órás periódusban: hiperaktív szakasz: pszichmtrs nyugtalanság, agreszszivitás, inadekvát reakciók hipaktív szakasz: csökkent pszichmtrs aktivitás, aluszéknyság, esetlegesen hallucinációk jellemző tünetek: figyelem-, tájékzódás-, gndlkdás zavara, memória gyengülése, alvás-ébrenlét ciklus zavara, pszichmtórium és a beszéd nehézsége stb. tvábbi társult tünetek: perceptuális zavar (illúzió, hallucinációk) téveszmék és affektív reakciók Etilógia alkhl, gyógyszer intxikáció, megvnás, egyéb txikus anyagk metablikus/endkrin zavark kardivaszkuláris betegségek közpnti idegrendszeri kórk cerebrvaszkuláris betegség alvásmegvnás Differenciál diagnózis neurlógus+pszichiáter depresszió, pszichózis, szrngás, szmatfrm rendellenességek, demencia (idősebbeknél) viselkedési zavark (gyerekeknél) dg.: tünetek mintázata, rhamk feltérképezése, bjektív klinikai tesztek (labr, EEG, kgnitív funkció) Turkel és Tavare retrspektív tanulmányukban (Ls Angeles, ) 84 delírium diagnózissal kezelt gyermeket és serdülőt vizsgáltak (életkruk: 6 hó-19 év), emellett 1027 sztálys fekvőbeteg knzultáció történt. A diagnsztizált esetek: fertőzés, drg, trauma, autimmun betegség, transplantáció utáni, peráció utáni és tumr miatt kezelt páciensek vltak. Eredmény: 20%-s a halálzási ráta, a delírium diagnózis után sürgős rvsi beavatkzás szükséges! 90%-nál váltzás vlt a pszichmtrs-, perceptuális viselkedésben, a kgnitív funkcióban, az alvás-ébrenlét ciklusban. Hangulati labilitás, napszakk felbrulása alakult ki. Delírium Rating Scale-t (10 item) alkalmaztak: 2 item a tünetek, rhamk feltérképezésére, 8 item a perceptuális zavar, hallucinációk, 116

5 téveszmék, pszichmtrs váltzásk, diffúz kgnitív rendellenességek feltérképezésére Kezelés tüneti és ki kezelés: gyógyszer, környezeti váltztatás, a beteg és családjának pszich-szciális támgatása farmaklógia: Halperidl per s, v. intramuscularis frmában Benzdiazepine: alkhl és szedat-hypntikum elvnás kzta delírium esetében. Lrazepam: Halperidl kiegészítője lehet környezeti váltztatásk segíthetik a tudat tisztulását: szülő-, vagy más családtag jelenléte, nővér jelenléte, óra, naptár, családi tárgyak, megvilágítás. Szbaablak segíti a napszakhz igazdást, félelmetes téveszméket éjjeli lámpa használatával lehet csökkenteni Egyéb gyermekkri mentális zavark Agyi müködészavar következtében fellépő szindrómák, amelyek jellegzetes pszichiátriai tünetegyütteseket kznak: hallucinózist, katatn tüneteket, téveseszméket, affektív tüneteket, anxietást, disszciatív tüneteket, személyiség- és magatartászavarkat. Ritkán tiszta frma. Gyermekkri rganikus hallucinózis auditrs vagy vizuális - téveszmékkel vagy anélkül k: temprális epilepszia, temprális, ccipitális lebenyt érintő kórflyamatk terápia: antiepileptikum, thiridazin Gyermekkri katatóniás zavar katatónia: mtrs tünetegyüttes, beletartzik a merev testtartás, a mutizmus, a tekintet fixáció, a mzgási szteretípiák, stupr. a hátterében levő neurpszichiátriai müködészavar aznsítása differenciáldiagnsztikai és kezelési kihívás, akárcsak a delírium, a katatónia is tünetegyüttesként értelmezhető. Differenciáldiagnsztikai prblémát jelenthet az elkülönítésük Tünetek Mutizmus - verbális visszahúzódás, nem mindig jár mzdulatlansággal is. Stupr-visszahúzódttság, mzgás szegénység és csökkent, vagy megváltztt arusal (éberség), mely alatt a beteg nem tud eleget tenni az utasításknak. Néma, mzdulatlan és fájdalmas ingertől sem húzódik el. 117

6 Negativizmus (Gegenhalten - ellenáll, visszatart) - a páciens ellenáll a vizsgáló manipulációinak. Pózk (katalepszia) - hsszú ideig fenntarttt testtartás. Lehet ez arcn megjelenő grimasz vagy Schnauzkrampf (pfagörcs, ajkak túlztt ránclása). Bizarr testtartás, mint a pszichlógiai párna (a beteg ágyban fekve a fejét megemelve tartja, mintha egy párnán lenne). Viasz hajléknyság - flexibilitás cerea (viaszhajiéknyság), amikr a beteg mint egy viaszbábu, minden külső impulzusnak utána enged. A legfurcsább testhelyzetet is felveheti, - esetleg ezt meg is tartja (cristallisati). Szteretípiák - nem céliránys ismétlődő mzgás. Kifejezések, mndatk autmatikus ismételgetése az elakadt lemezhez hasnlóan a verbigerati, verbális szteretípia. Neurlógiai szakkifejezés, hasnló jelentésű a palilalia, a páciens az épp halltt mndatt ismételgeti Parancs autmatizmus - a felszólításkra úgy válaszl, mint egy autmata, akár 100* is egymásután. Ambitendencia - egyidejű ellentétes késztetések, következményes tanácstalansággal. Úgy tűnik, mintha a páciens beleragadna egy biznytalan, hezitáló mzdulatba, mely a vizsgáló egymásnak ellentmndó verbális és nnverbális jelzésének eredménye. Ech-jelenségek - Echlalia, mikr a beteg megismétli amit a vizsgálótól éppen halltt. Echpraxia, a páciens spntán leutánzza a vizsgáló mzdulatait. Mdrsság - Furcsa, céltudats mzgásk, pl. úgy tartani a kezet, mintha egy fegyver lenne, tisztelgő járókelő, vagy mintha hétköznapi mzdulatk túlzásai lennének. Etilógia A perceptuális integráló agyi rendszerek kapcslatainak megszakadása a thalamikus vagy parietális lebenyi téziók következtében, akárcsak a limbikus rendszer input zavara (biznys hangulatzavarkban nyilvánul meg). Neurtransmitterek: DA és GABA Katatónia kialakulásának kedvező állaptk: hangulatzavark, pszichózis, neurlógiai betegségek, metablikus zavark, drg intxikáció, ill megvnás. Katatóniával járó neurlógiai betegségek encephalitis pstencephalitiszes állaptk subacut sclertizáló panencephalitis temprális lebeny infarctus thalamikus léziók 118

7 frntális lebeny traumás zúzódása, arterivensus malfrmatik, neplasmák 111. kamra traumás vérzése subduralis haematma sclersis tubersa streptcccus fertőzés által kiválttt gyermekkri autimmun neurpszichiátriai zavar (PANDAS) epilepsia narclepsia Katatóniával járó metablikus zavark diabeteszes ketacidózis pellagra, B12 vitaminhiány acut intermittáló prphyria endcrin betegségek: Addisn kór, Cushing kór antidiuretics hrmn hiány örökletes cprprphyria, prphyria hmcystinuria, uremia, glmerulnephritis hepatikus encephalpathia thrmbcytpéniás purpura mnnuclesis infectisa bakteriális fertőzések: tuberculsis, typhus, malaria txikus állaptk: mescalin, amphetamin, phencyclidin, crtisn, disulfiram, aspirin, antipszichtikus szerek, világító gáz, szerves fszfát mérgezés Egyéb gyermekkri mentális zavark: Gyermekkri rganikus hallucinózis. Gyermekkri rganikus szkizfréniaszerü állapt: dxazmák, hallucinációk, derealizációs, depersznalizációs tünetek. Ok: temprális epilepszia, agyi tumrk, neurtp vírusinfekciók, Wilsn kór, metablikus zavark. Terápia: neurleptikumk, alapbetegség kezelése. Gyermekkri rganikus affektív betegségek depresszióban, mániában, cirkuláris zavarkban nyilvánulhatnak meg. Ok: infekció, frntális lebeny sérülés, dienkefális müködészavar. Lehet iatrgén ártalm: gyógyszermellékhatás (szterid eufória). Gyermekkri rganikus disszciatív betegség magas láz, epilepsziás, encephalitises megbetegedések kísérője lehet. 119

8 Gyermekkri rganikus kgnitív zavar leggyakrabban epilepsziák idipatiás vagy temprális frmájában, szerzett anyagcsere zavarkban, gyulladáss kórképekben (chrea minr, encephalitisek). Gyermekkri rganikus személyiség és magatartásváltzás agyi müködészavar vagy sérülés következtében alakulhat ki. rganikus személyiségzavar: premrbid személyiség megváltzása (érzelmek, szükségletek, indulatk megváltzása) pszttraumás rganikus személyiségzavar: kpnyasérülést követően, váltzats tünetekkel jár: fejfájás, szédülés, fáradéknyság, kncentrálóképesség csökkenés, memóriarmlás, alvászavar, érzelmi hullámzás, érdektelenné válás, szrngás, hypchndriás tünetek terápia: ntrpikumk, antidepresszánsk, anxilitikumk adása Irdalmjegyzék 1. Gyermek- és Ifjúságpszichiátria tankönyv, szerkesztette Dr. Vetró Ágnes 2. Daniel T. Williams: Delirium and Catatnia In: Martin A, Vlkmar F (Eds): Lewis's Child and Adlescent Psychiatry, A Cnprehensive Textbk. Furth Editin, Lippinctt Williams and Wilkins Walters Kluver, Philadelphia, Chapters. 11. pp Dr. Trixler Mátyás: Organikus pszichiátriai kórképek Pécsi Tudmányegyetem Általáns Orvstudmányi Kar 4. Országs Igazságügyi Orvstani Intézet 19. számú módszertani levele 5. Susan Beckwitt Turkel, M.D. and C. Jane Tavaré, M.S: Delirium in Children and Adlescents. The Jurnal f Neurpsychiatry and Clinical Neursciensesl5: , Nvember